You are here

Játékvezérlők potenciométereinek javítása, élettartamuk növelése

A netes fórumok játék- és szimulációs oldalain gyakorta találkozunk olyan segítségkérésekkel, amelyek a kormány és a pedálok - viszonylag hamar bekövetkező - rossz működéséről, egyenesen "tönkremeneteléről", alkatrész utánpótlási nehézségekről és a szervizekkel folytatott vitákról szólnak.
A válaszokat olvasva úgy tűnik, hogy a megoldási javaslatok nélkülözik az igazán szakmai hozzáállást - nyilván jó szándékú laikusoktól származnak - és gyors, egyszerű beavatkozásokra biztatnak: "fújj oda egyet, használd a kontaktspray-t; ha nem javul meg, vidd vissza", és így tovább.
A fiatalok körében egykor oly népszerű műszerészi aprómunka sajnos visszaszorult, a jól ismert okok és tényezők egész rendszere folytán.

Ezzel a rövid javítási áttekintéssel mégis arra biztatnánk a vállalkozó kedvűeket, hogy vegyék saját kézbe a megoldást - hogy időt spórolnak-e vele, az érdekes kérdés (a javításra szánt munka áll szemben az utánajárás, reklamálás vesződségével), de a sikerrel hosszútávon mindenképpen jól járnak, az ilyen tevékenységnek mindig anyagi és eszmei hozadéka is van.
(Meg kell azért jegyeznünk, hogy vannak roncsolás mentesen _nem_ szétszedhető alkatrészek. Ezek szétbontása-összerakása aztán igazán virtus dolga. Mérlegelni kell előtte, hogy elveszíthető-e véglegesen.)

A fórumokon leírt tipikus problémák két alapvető okra vezethetők vissza:

1. A potenciometer vezetőrétegeinek kopása a mozgó csúszóérintkező alatt.
Okozott hibajelenség: bizonytalan jelszintek, rángató (erővisszacsatolt) kormány, ill. váratlan fékezés.

2. A potenciometer szöghelyzet bizonytalansága
Okozott hibajelenség: spontán átkalibrálódás, ami a gázpedál hatékonyságának csökkenésével jár.

Az alábbiakban ezek eredetével és a megoldással foglalkozunk:

1. Egy potiban két, csúszkával érintkező vezetőréteg van: az ellenálláspálya, amiről a szögelfordulási információt nyerjük, valamint a csúszóérintkezőt a forrasztási ponthoz kivezető második (belső), csúszóérintkező alatti fémréteg.
Érdekes módon nem az értékes ellenálláspálya kopása szokott előbb bekövetkezni, hanem a fémrétegé - vacak, vékony és foszló vezetőanyagból van felhordva (az ember nem tud szabadulni a gondolattól, hogy nem véletlenül, mintegy "időzítve"-e).
A kezdeti kisebb jelingadozások után nem kell sokat várni az áramút megszakadására.
Sokan eredményesen használnak érintkezőtisztító spray-t. Rossz minőségű potinál - és az enyém sajnos az - csak rövid távú megoldás, egy idő után semmilyen. A fémréteg egyszerűen kipusztul a csúszóérintkező alól.

Végleges megoldás: egy vékony, jó minőségű, hajlékony vezetékdarabbal kihozni a poti csúszóérintkezőjének jelét a külső csatlakozóponthoz, forrcsúcshoz.

Pedálnál [ 1. kép ]:

mivel az elfordulás csak néhány fok, a vezeték - kicsit bővebben szerelve - nincs kitéve törést okozó deformációnak. Rövid darab elég, elfér a poti házában. A képen megfigyelhető egy másik javítás is, az alsó forrcsúcs csavarral van rögzítve.
Előzőleg a szegecskötés meglazult, szintén érintkezési-vezetési bizonytalanságot okozva. A szegecs megerősítése kockázatos - eltörhet a hordozó bakelit az ütések alatt - és egyébként sem tartós a már többszörösen deformálódott kötőelem. A réteget forrasztani nem lehet, kézenfekvő volt átfúrni az egészet és egy szélesebb szemű forrcsúcsot csavarral odarögzíteni, évek óta ott van és működik.

Kormánynál [ 2-3. képek ]:

a nagy elfordulás miatt hosszabb vezeték kell, amin egyenletesen eloszlik a csavaró igénybevétel, így viszont nem fér el a potiban - tehát a házat egyszer s mindenkorra le kell venni. A por így jobban eljut ugyan a szabaddá vált potihoz, de tapasztalatom szerint ez nem okoz problémát, a várakozással ellentétben. Sőt valószínű, hogy ezek a nem teljesen zárt burkolatok inkább porcsapdaként működnek. Fél-egy évente egy spray kezelés mindent rendben tart.
Ha valaki mégis a házon belül akar maradni, próbálkozhat a huzal spirálrugószerű kialakításával, elképzelhető, hogy beválik (érdekes megoldás lehet régi órából kiszerelt, öntartó spirálrugó, de akár készíteni is lehet).

Az ellenálláspályát tehát gondozni kell, de előbb-utóbb az is elkopik, ekkor a következőt lehet tenni:

Az új alkatrésznél azzal kezdjük, hogy (a jövőre is gondolva) a pályára feszülő csúszóérintkezőket hordozó rugós gyűrűt finoman feljebb deformáljuk, csökkentve a pályára ható nyomóerőt és ezáltal a koptató hatást.
Az érintkezési biztonság ekkor is megmarad, mert valójában egyszerre három csúszóérintkező dolgozik, egymást kölcsönösen párhuzamosítva.
A már kikopott ellenálláspályák helyett meg újat kell találni - de hol?
Hát nem máshol, mint a csúszóérintkezők közötti sávokban. Ha jól megnézzük, a gyártáskor felhordott ellenállás pályafelületnek kevesebb, mint fele van kihasználva és koptatva.
Hasznosítani kellene a nem használt területet is a sávok számára. Elvileg, ha a fémgyűrűt sugárirányban eltoljuk kb. 0.5 mm-rel -pontosabban a két érintkező közötti távolság felével-, akkor a leszedő érintkezők ép, "szűz" felület fölé kerülnek -minden használható, mint újonnan!
Ehhez dobozvágó pengével a fémgyűrű és a műanyag közé benyúlva tőből le kell nyesni a fémgyűrűt rögzítő műanyag csapokat -a gyűrű leszabadul.
Ezután az új, sugárirányban kellő távolsággal eltolt helyzetében pillanatragasztóval lehet rögzíteni ott ahol a fémgyűrű eredetileg is feltámaszkodott a csapoknál.
[4. kép]

(a képen látható, hogy a csúszkagyűrű és a pálya ívei az eltolás következtében már nem koncentrikusak, de a csúszkaszánok mozgása természetesen továbbra is az ellenálláspályát követi).
Felvetődik a kérdés, hogy meg lehetne-e tartani az egyik csapot, és akörül elfordítva beállítani az új helyzetet, és csak a másik oldalon ragasztani.
Valóban stabilabb így az új elrendezés, de vegyük figyelembe, hogy a szán ilyenkor nem érintőirányban, hanem "oldalazva" csúszik a pályán, erősebben koptatva azt.
A ragasztás közben feltétlen legyen nem nedvszívó védőpapír az ellenálláspálya fölött, mert ha a pillanatragasztó a pályára rácsöppen, menthetetlenül vége.

A módszer bár erősen macerás, de bevált. A poti tengelyét fogjuk műszerészsatuba, és úgy végezzük a "műtétet". Az egész ellenálláspályát természetesen le kell tisztítani utána.

2. A potenciométer szöghelyzete.

Sokan helyesen azt javasolják, hogy a potit szilárdan rögzítsük a fészkében, pl. ragasztással, kiékeléssel. Ezzel azonban még nincs vége.
Előfordulhat ugyanis, hogy a gázpedál alsó véghelyzetében az a bizonyos csúszóérintkező éppen az ellenálláspálya (10 - 20° ) és az azt jobbról-balról közrefogó vezetőpálya egyik határán van.
Ezen a ponton a pedál szinte észrevehetetlenül kicsi szögelfordulása is viszonylag nagy ellenállás változással jár, amit a meghajtó software "jóhiszeműen" újrakalibrálással követ.
Az eredmény -pl. egy erőszakosabb padlógáz akció után- az eddigi pedálvezérlési tartomány felső skálahatárának feljebb tolódása, azaz a hatás csökkenése (ezen a problémán nem feltétlenül segít a játékok menüiben szokásos holtzóna és egyéb beállítások).
Tudniillik egy következő padlógáznál nem biztos, hogy odáig le tudunk nyomni -nagyon kis szögdifferenciáról van szó!-, és szándékosan nem tapossuk szét a pedált.
A megoldás az, hogy a potit olyan szöghelyzetben rögzítsük, hogy a pedál felső (elengedett) véghelyzetében egy kis holtjátékkal (néhány fokos lenyomás mellett) a csúszka még a vezetőpályán legyen, vagyis ekkor még nem mozdul a kalibráló jel szálkeresztje.
A kritikus alsó helyzetben így a csúszka mindig az ellenálláspályán belül marad, az itt mutatkozó eltérések relatív mértéke kicsiny lesz.
Megbízható beállításhoz digit műszer szükséges, amellyel figyeljük a pedál alsó és felső helyzetében az ellenállásértékeket a poti kivezetései között (előtte természetesen le kell húzni a kormányegységről a csatlakozót).

Összefoglalva: a potenciométeres kormány és pedálok ezen típushibái némi küzdelem árán, de hosszútávon elháríthatóak - legalább 6-7 éve használom az eredeti elemeket. Remélem, hogy a fenti információk segítséget nyújtanak azoknak, akik eszközeik élettartamát növelni igyekeznek, és vállalják ezen egyszerű, bár nem szokványos módosítások elvégzését.

Comments
lapatnet
lapatnet picture
*

Üdvözlet!

Köszi a leírást ! A nagy baj az, hogy ugyanezek a hibák jelentkeznek az "igazi" autók gázpedáljánál is ahol már csak a potenciómétert nyomkodjuk a pedállal. Szerencsére ezeken a helyeken dupla pályát alkalmaznak és ha a két pálya közt jelentős az eltérés akkor EAC Fail vagy EPC hibaüzenetet kapunk jelentős fordulatszám és teljesítménycsökkentéssel.

0

clarke2001
clarke2001 picture

Nem vagyok autós, és meglepődve olvasom Tőled, hogy az igazi autókban is ilyen rétegpotikkal oldják meg a dolgot. Ott nem mernék ilyen módosításokat végezni - nyilván nem is lehet, ugrik a szervizjótállás, biztosítás, minden. Azt viszont nem értem, hogy egy ilyen környezetben miért nem pl. optikai úton (mint az egereknél) oldják meg az egészet, nagyságrendekkel más lenne a strapabírása. Gondolkozom is azon, hogy a diákjaimmal terveztetek és építtetek valami effélét, egy autógyárnak ne tellene erre ??

Just what do you think you're doing, Dave?

0

lapatnet
lapatnet picture
*

Üdvözlet !

Ott nem mernék ilyen módosításokat végezni

Hála Istennek nem is lehet mert nagyon jól van kalibrálva az együttfutás és már nagyon kicsi eltérés esetén szükségfutásra áll a vezérlés. De elgondolkodtató, hogy 150 000Km lefutása után már némelyik csereérett. Egyébként a gyártók többsége nagyon fél attól, hogy megvadúl az autó ezért két pályát alaklmaz ráadásúl gyakran úgy hogy az egyik csökkenő a másik növekvő értéket ad a pedál lenyomásakor. Sőt a Mercedes néhány típusánál már a fékezés is elektronikus úton történik természetesen szigorú paraméterek mellet és úgy hogy legvégső esetben természetesen "hagyományos" működésre kapcsol át. Az egység bizonyos üzemidő elérése után jelzi a csere szükségességét ami elég húzos összeg ráadásúl egy egyszerű fékbetétcsere sem kivitelezhető célszámítógép nélkűl.

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia!
Persze, meglehetne oldani optikai módon, és sosem romlana el. Nekem is azóta nem volt vezetéktörésem a billentyűzetnél és az egérnél, mióta rádiósat használok. Sajnos egyre több elektronika és egyre több hibaforrás van az autókban, Reméljük, hogy a fék a kormány és a kerék mechanikus kapcsolata még megmarad.

Üdv: Jácint

0

DjTomeeee
DjTomeeee picture

Szia!

Ne legyél te abban olyan biztos...A mai trendi autócsodákban (a legtöbbjük úgy szar ahogy van) már mindenbe beleavatkoznak, és ha gebasz van hát ott hagy az út mellett, nem úgy mint a Zsiguli,amit megbuherálva így vagy úgy de hazaérhettél...ha meg külföldön robbansz le, jobban jársz,ha ott hagyod az egészet, mert a kocsi áráért hozzák haza...

Üdv!

0