You are here

Mitől gitárerősítő a gitárerősítő?

106 posts / 0 new
Last post
Stonhy
Stonhy picture

Sziasztok!
Elnézést mindenkitől, hogy mindig csak ugyanazt a témakört ragozom!!!
Problémám: Építettem már sok-sok erősítőt...kicsit, nagyot, szépet, csúnyát, jószagút és büdöset (eleinte ezek is jószagúak voltak...) De!!! az ember bele ad apait-anyait, sok végtranyó, eltúlzott hálózati trafó, hatalmas puffer, Celestion gitárhangszóró...és tényleg nagyot szól,.. amíg a szomszéd át nem hozza az ütött kopott, aszimmetrikus tápról járó, kimenőkondis, harmadakkora teljesítményű, szintén tranzisztoros Ibanezt (vagy bármi mást)... és le nem aláz bennünket...
Mi az a "csöves erősítőt utánzó" tranzisztoros kapcsolás??? (maga az elv is érdekelne, meg konkrét példák is)
Aki tud valami okosságot, az kérem, hogy ne hagyjon engem így meghalni...
Köszi előre is minden építő hozzászólást!!!
stonhy

Comments
lcsaszar
lcsaszar picture
*

Sziasztok!

Amennyire utána tudtam nézni a dolognak, a gitárerősítő pontosan az ellentéte a hifi erősítőnek. A tápegysége szándékosan alul van méretezve. A torzítása szándékosan nem kicsi. Túlvezérlés esetén nem limitál, hanem lekerekíti a jel tetejét. A hangszóró nem szélessávú, frekvenciaátvitelében púpok vannak, mélyben és magasban vág, kemény a felfüggesztése, nem képes nagy kitérésre. Még mindig a csöves gitárerősítők adják azt a bizonyos "dögös" hangzást.

Üdv, lcsaszar

0

agressiv
agressiv picture
*

Üdv

Egyetértek. Mindíg azzal jönnek, hogy azért jó a csöves hangja, mert alacsonyabb a tranziens intermoduláziós torzítása, de az a baj, hogy olyan jelentéktelen nagyságrendekről beszélünk, aminél nincs jelentősége, a hangszórók eleve 3-4 nagyságrenddel magasbb torzítást produkálnak. A jól szóló gitárerősítőnek a megfelelő belevitt felharmónikus a titka, semmi más. Az is lényeges még hogy a páratlan, vagy páros felharmónikusokat erőlteti inkább, apáratlannak van a jellegzetes kellemes hangja. Ami a hangerőt illeti az is a plusz felharmónikusok miatt van, ezért tűnik hangosabbnak is ugyanakkora teljesítmény mellett. Javaslom ezt megtekinteni! Minden olyan dologra amit nem ért az ember, egyértelmű, logikus magyarázatot ad.

1

tibibalogh520
tibibalogh520 picture
***

Szia!
Köszi a linket! Érdekes anyag.
Meg kell jegyezni: Gyalázat, ilyen hangminőségben elkészíteni, egy audióról szóló anyagot!!! Fárasztó hallgatni! Reméljük, a munkásságaik során, nem az itt alkalmazott szénmikrofont használják?! ;)
Üdv Tibi.

1

agressiv
agressiv picture
*

Igen, a felvétel hangminősége valami fülrobbanttó, de hozzátenném, hogy ez nem is hivatalos felvétel szerintem. Ez valami telefon, vagy ilyesmi mikrofonjával készült, de a tartalom nagyon ott van.

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: a gitárerősítőnél nem nézik a TID-et, akár csöves, akár tranzisztoros/IC-s

Bálint

1

agressiv
agressiv picture
*

És ez min változtat? Semmin, attól még óriási tévedésben van a nagyfülü hájend világ...

0

jakyg
jakyg picture

Szia!

Azért léteznek elég kis torzítású hangszórók is, amire már nem mindegy, hogy milyen erősítőt kötsz.

0

varga jano
varga jano picture
*****

Sziasztok !
A fiamat , aki zenész-hagszerkészítő kérdeztem , hogy milyen az ideális gitár erősítő ? " Olyan mint az ideális nő . Mindenkinek más . " -hangzott a válasza . Üdv
jano

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia Jano!

Pedeig a gitárerősítő közelebb áll az ideálishoz: derékig és, és megáll a tetején a sör :super:

Üdv: Jácint

0

Inhouse
Inhouse picture
*

Sziasztok!

Anélkül, hogy nagyon vágnám a témát...beugrott, hogy anno olvastam egy srác fejlesztését a neten. Pont ezzel a hangzásbeli különbséggel küzdött. Másképpen közelítette meg a dolgot, nem áramvisszacsatolást csinált, hanem egy egyszerű talán pár tranzisztoros kapcsolást, ami a felharmónikusokkal játszott és a félvezetős végfok elé kellett kötni. Kerestem, de nem találom. Jó ez a net és szinte semmit sem lehet eltüntetni, kivéve, ha mégis...
Ez meg a gitárhoz egy jó kis leírás
Ez meg gitárerősítőkről

0

Inhouse
Inhouse picture
*

Sziasztok!

Lehet, hogy megtaláltam! Nem az eredeti cikket, azt nem, de talán erre hivatkoznak a HE-n... Most véletlenül jutottam ide, anno pedig, hogy kerestem. Szóval egy Mayan néven tevékenykedő, puritán kapcsolásokat próbálgató kolléga jutott el ehhez a nem túl bonyolult kapcsoláshoz, ami csak annyit csinál, hogy a "kellemes torzítást" beleteszi és így hallgathatóbb lesz a muzsika...talán...
Itt van egy link a HE-ről hozzá

0

rgyuri
rgyuri picture

Sziasztok! Tapasztalatból mondom, "kézben van a szand!" és csak cső...

0

zgyula
zgyula picture

Sziasztok!
Én is tapasztalatból tudom mondani, hogy a jó gitárerősítőhöz kizárólag cső jöhet szóba. Hallottam már megszólalni egész jó félvezetőset is, de mégis hiányérzetet okozott. Különben a titok egy része abban rejtőzik,hogy jó ha jelentős harmonikus torzítása van a komplett erősítőnek és ez minden esetben egyszerű kapcsolástechnikát takar (kevés tranzisztor).

0

jakyg
jakyg picture

Szia!

Azért ez is erősen stílus specifikus is, a modern rock/metalban már viszonylag kevés a csöves erősítőt felhasználó. Érdekes, hogy basszusgitár erősítőből 99%-ban már csak félvezetőset használnak, pedig ma népszerűbb a torzított basszusgitár mint régen.

0

Stonhy
Stonhy picture

Sziasztok!
Tudom, hogy ez a téma egyszer már lecsengett, de akit továbbra is érdekel az áram-visszacsatolás, az nézze meg a Randall RH2-200 rajzát... igazi gyöngyszem...(föltettem, a rendezetlenek közt van...)
(Illetve engem is érdekelne egy rajz, de hiába írtam be a keresőbe, nem volt visszajelzés... Harley Benton HB-80R)
Stonhy

0

jakyg
jakyg picture

Sziasztok!
Megnéztem ezt a randall rajzot, de nem igazán értem a működését (megpróbáltam szimulálni a működését, de az áram visszacsatoló rész nálam nem működött)
Ettől függetlenül merült föl bennem a rajz megvizsgálása előtt, hogy hogyan lehetne elhagyni a "figyelő" ellenállást az áramvisszacsatolásból.
Továbbra is a saját 250W-os gyárilag hídkapcsolású beag erősítőmet szeretném átépíteni, Jaca volt annyira kedves és kidolgozott nekem egy kapcsolást (ld. lentebb) ami híd kapcsolású erősítőkkel is működik, ezt még nem építettem meg, de papíron úgy néz ki jól működik.
A figyelő ellenállás elhagyása azért volna üdvös, mert több kakaó jutna a hangszórónak (főleg nagyobb teljesítményű erősítőknél) pl az én esetemben 250W-nál 0,1ohmos figyelő ellenálláson 7W disszipálódna az ellenálláson maximális kivezérlésen, de egy 100w-os erősítőnél is 3-4W körül van ez az érték.
Kitaláltam egy kapcsolást, ami a végtranzisztorok emitter ellenállásain figyelné az átfolyó feszültséget és ebből képezné a visszacsatolást a bemeneten. Mi a véleményetek, ez így életképes kapcsolás volna?

File csatolás: 

0

jakyg
jakyg picture

Megépítettem a saját verziómat először, három probléma is volt:
-jelentős (és nem is állandó) visszáram folyik az emitter ellenálláson a lezárt tranzisztornál is, legalábbis a műveleti erősítő kimenete alapján
-a hangerőszabályzás komoly probléma, mert ha az áram visszacsatolás szabályzás nélkül kerül vissza az bemenetre akkor állandóan gerjedt az erősítő, ha az összegzett jelet szabályoztam, akkor csak "nagy" hangerőn gerjedt.
-ha torzításba vittem az erősítőt, akkor mindig gerjedni kezdett.

Átépítettem a Jaca verziójára is, de nagyjából ez is ugyanazt a gerjedést produkálta túlvezérlésnél, de legalább nem volt érzékeny a hangerő szabályozásra.

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia!
Az erősítést fixre állítsd be (adj neki feszültségvisszacsatolást is), és a bemenő jelet osszad le. Akkor nem gerjed.
.
Üdv: Jácint

0

Tranzix
Tranzix picture

Szia!
Egy áramváltó a kimenetre? Mint az ipari fogyasztásmérők áramváltója csak itt a hangáramot alakítaná át a műveleti erősítődnek.

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia jakyg!

Köss párhuzamosan kettő darab 0,1-Ohmot, kisebb lesz a disszipációd, de akkor viszont nagyon jó minőségű műveleti erősítőt használj, lehetőleg offszetnullázási lehetőséggel. Azt a 7 W-ot pedig ne bánd, 200W is brutálisat tud szólni.
A rajzod elméletben jó, viszont beleviszi az AB osztályú erősítő nullátmeneti hibáját. :(

Üdv: Jácint

0

jakyg
jakyg picture

Szia!
Nem is arról van szó, hogy bánom azt a pár wattot, csak pocsékba megy.
Egyébként az a rajz, amit én készítettem nem jó, mert nincs szükség aktív egyenirányításra, mert a két emitter ág már "egyenirányított". Viszont rájöttem arra is, hogy mindenféleképpen problémás ez az áram visszacsatolás híd kapcsolás esetén, mert ha a te rajozodat vesszük a mérő ellenállás nincs földelve így abszolút értelemben elég nagy feszültségek vannak a mérő ellenálláson, amit az általános műveleti erősítők nem bírnak el, galvanikusan nem lehet leválasztani, hiszen a kimenete nem lebeghet. AC csatolást kellene használni, de még nem győződtem meg arról, hogy egyáltalán járható út-e..

0

jakyg
jakyg picture

Nah feltaláltam a Spanyol viaszt! :)
Jaca rajzában mindvégig ott volt a feszültségosztó (csak nekem nem tűnt fel) a műveleti erősítő bemenetén így biztonságos tartományban marad a bemenő feszültség a műveleti erősítőn, ezt lekoppintottam én is, tehát megszületett a véglegesnek mondható terv.

File csatolás: 

0

SzBálint
SzBálint picture
****

üdv: ha az emitterellenállásra optocsatolót teszel (esetleg leosztással) és a kimenetet használod fel?

Bálint

0

Kari
Kari picture
*****

Szia jakyg!
"..AC csatolást kellene használni,.."
Vagy valamelyik InstumentalAmp.-megoldast, pl. INAxxx sorozat...
Kari

0

kolya61
kolya61 picture

Szia Jakyg!
Ha mindenképpen épitgetni akarsz,vagy átépiteni,asszem ez az oldal segithet..
http://yourhollywoodactor.com/key/guitar%20amp%20schematics
Miki.

0

Kari
Kari picture
*****

Jo reggelt!
Talan nem a leginkabb passzolo hely, de eppen rabukkantam erre a "Audio Test CD/SW"-ket kinalo cimre.
http://testdisc.innuity.com/store/category/2wav/Software.html
Hatha nem haszontalan...
Szep hetveget!
Kari

0

jakyg
jakyg picture

Szerintem egy fontos dolog kimaradt az itt tárgyaltakban. A csöves erősítők alapvetően áram visszacsatolásúak, a tranzisztoros erősítők feszültség visszacsatolásúak, ami egy változó impedancián (lsd hangszóró) igen csak meg tudja változtatni az átvitelt. Természetesen találtak ki tranzisztoros erősítőkhöz is (részbeni)áram visszacsatolást.
http://sound.westhost.com/project27.htm -Pl
Figure2-n R26 és R26 valósítja meg(a szövegben le van írva), de természetesen bármely más erősítőbe is beépíthető, van egy jobb ábrám is erről, de azt most nem találom...

0

Jaca
Jaca picture
****

Sziasztok!
Ez nagyon tetszett a cikkből:
"The earth isolation components are designed to prevent hum from interconnected equipment, and provide safety for the guitarist (did I just hear 3,000 drummers asking "Why ??")."
:rohog:
Üdv: Jácint

0

Jaca
Jaca picture
****

Sziasztok!

Tényleg csak ennyi lenne a külömbség a hagyományos (bal oldali) és az áramvisszacsatolt (jpbb oldali) között?

Naszóval, a kisördög nem hagyott nyugodni, és a TDA2030-al működő erősítőmbe beletettem az ellenállást. Először 0,1 Ohmot, aztán még felet, hogy hátha jobban hallom, mert nem szoktam agyon hajtani.
Változott a hangja, egy picit mintha selymesebben szólna rajt a gitárom és nem torzít annyira, ha elkezdem kergetni, hanem jobban tűri a túlvezérlést.

Üdv: Jácint

File csatolás: 

0

Jaca
Jaca picture
****

Sziasztok!
Végül elhagytam a 39K, 22uF 1k-t, és csak áramban hajtom a hangszórót. (képen a jobb oldali) A föld felé azért raktam egy 1000uF-ot, mert egytápos az erősítőm.


Itt írnak róla: http://sound.westhost.com/project56.htm

Üdv: Jácint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: alakul, mint púpos gyerek a prés alatt. Igen gorombának tűnik a visszacsatolás, de ha működik,ámen.Gondolom, elég nagy és jó hűtőfelületet használsz, szerintem ne menjen 40 fok fölé,mert könnyen megszaladhat.

Bálint

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia Bálint!

Két fél Ohm, 4W sorbakötve van a hangszóró alatt. Ha elszállnak, és megszakadnak, akkor nem tud áram folyni a hangszórón. A tápfeszem aránylag alacsony, így ha kiülne koppra, akkor is kibírná a hangszóró.
Egyébként miért tartod durvának? Ha rezisztív terhelés lenne, ugyanaz lenne a hatása, mint a feszültségvisszacsatolásnak.
Most azon gondolkodtam, ki kellene találnom, hogy teljesítményre szabályozzak :-)

Üdv: Jácint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia:zavarszűrésre, gerjedésgátlásra tennék 1-1 db 10-47nF műanyag kondit a táp és kimenet,kimenet és test közé, egy 100nF-t a tápszürő kondira, az ördög ellen.

Bálint

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia Bálint!
Mivel meglévő erősítőt alakítottam át, ezek bennevannak, csak az alapelvet rajzoltam ki.

Üdv: Jácint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

ok, nem szóltam, azt is halkan mondtam.

Bálint

0

Jaca
Jaca picture
****

Azért jó, hogy említetted, hátha valaki utánépíti, ne csak a füst hangjait hallgathassa.

Üdv: Jácint

0

Jaca
Jaca picture
****

Sziasztok!
Szól akkorát, mint a disznó. Remélem a Vermona is fog így szólni :-)
Ezzel teszteltem, most, hogy nincs itthon a család. Na persze ők csak a kíséretet adták!
http://www.youtube.com/watch?v=sUoWZ_zcPpE

Üdv: Jácint

0

jakyg
jakyg picture

Az egyik Hobbi elektronika újságban is volt egy cikk, ami épp a TDA2030-al csináltak áram visszacstolt erősítőt, de abban volt még valami trükk ezen az ellenálláson felül, meg is van nekem az az újság, majd azt is előkeresem...
Egyébként én basszusgitározok és az erősítőimet magamnak csináltam, de a jelenlegi erősítőmben gyári Beag végfok van 250W ami gyárilag hidalt és az a pech, hogy hidalt erősítővel nem lehet ilyen módon áram visszacsatolást megvalósítani, én legalábbis még nem jöttem rá hogy kéne...

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia jakyg!
Mi a pontos típusa? Megnézném a rajzát, mert lenne elképzelésem.

Üdv: Jácint

0

jakyg
jakyg picture

EBE5310-em van, ami azt jelenti, hogy két EBE5312-es végfok van hídbakötve
http://elektrotanya.com/beag_ebe-5312.pdf/download.html kapcs. rajz, nem a kimenőtrafóról használom (nincs is meg)

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia jakyg!

Megvan a megoldás, amint a nejem odaenged a géphez, felteszem a rajzot.

Nos, megszületett. A két műveleti erősítő a 0,1 Ohmos ellenálláson eső feszültséget teszi át a nullára. Jó kicsi offsetű, vagy kompenzálható műveleti erősítőt kell használni.

(a csatolmány nagyobb)

Üdv: Jácint

File csatolás: 

0

jakyg
jakyg picture

Ígéretes kapcsolás, viszont arra gondoltam, hogy nem lehetne-e egy figyelő ellenállással megoldani?

0

Jaca
Jaca picture
****

Közben eszembejutott egy egyszerűbb:

Üdv: Jácint

0

jakyg
jakyg picture

Na erre gondoltam :)

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia jakyg!
Nézdmár mit találtam:
http://current-drive.info/9
A vége felé ott a hidas is.

Üdv: Jácint

0

jakyg
jakyg picture

Szia!
Köszi! Már csak meg kéne építeni... Viszont ami a honlapon van az számomra nem túl jó, mert ahhoz fel kellene bontani a meglevő feszültség visszacsatolásom, ami a kapcsolási rajzomra nézve annyira nem triviális. Az általad javasolt kapcsolás alkalmazhatóbbnak tűnik

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia :.-)
Csak felcseréltem a bemeneti műverősítőn a + és - bemeneteket, és nem tudom javítani.
A BE a + ra megy.

Üdv: Jácint

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Kérd meg pihét, feloldja a korlátozást. Ne maradjon az utókorra hibás rajz.
Üdv! Kalex

0

tibibalogh520
tibibalogh520 picture
***

Szia Jácint!
Köszi, hogy időt szántál a tesztre! :yes:
...tehát mégsem volt buta, aki megálmodta azt, hogy a hanglánc leggyengébb láncszemének "akaratát" is figyelembe vegye az erősítő. :hmmm:
Minden esetre köszönet érte, jakyg kollégának, hogy rávilágított erre az irányra.
Üdv Tibi.

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: a 0,1 Ohmos ellenállás indukciószegény legyen. Ha ilyened nincs,ellenálláshuzalból tekerj 2 db 0,2 Ohmosat, de az egyiket ellenkező irányban és úgy kösd páruzamosan.
Az ellenállás pontos értékét kísérletezéssel kell meghatároznod, a hangszóró impedanciája függvényében.A teljesítménye legaább 5W-os legyen, hogy ne melegedjen,mert akkor nő az ellenállása.
Az 1 kOhm értékét is változtathatod(330 Ohm + 1kOhm potméter sorbakötve). A 22 uF egyrészt leválaszt, másrészt frekvenciát kompenzál.

Bálint

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia Bálint!

Szerintem az ellenállás induktivitása elenyésző a hangszóróhoz képest. Viszont a beépítés az ilyen egytokos végfokok 70 százalékánál olyan minimális átalakítással jár, hogy nem is értem, miért nem mind így épül fel.

Üdv: Jácint

0

jakyg
jakyg picture

Azért nem olyan elterjedt ez a módszer -szerintem- mert hifi célokra nem annyira jó, mert pl egy háromutas hangváltó elég kusza impedancia meneteket tud produkálni, ezért nagyon megszínezné a zenét.
Megtaláltam a másik képet is a gépemen.
http://kepfeltoltes.hu/view/101218/a13_cd-management_www.kepfeltoltes.hu...
Egyébként ez valaha a www.lenardaudio.com honlapon volt található

0

SzBálint
SzBálint picture
****

üdv: a Peavey 130-ban, Laney TF 200-ban, TF3003-ban, stb . is így van megoldva...

Bálint

0

Kari
Kari picture
*****

Szia Jacint!
"nem is értem, miért nem mind így épül fel."
Mert az emberek sablonosan gondolkodnak_megszokasaink rabjai lennenk! :oops: ...
Jo pengetest-hallgatodzast!
Kari

0

Stonhy
Stonhy picture

Sziasztok!

Áramvisszacsatolás... Nézegettem a gyári rajzokat...felében van (pl. Vermona VM30), másik felében nincs (pl Vermona 300K)... (lehet, hogy a 300K nem gitárerősítő...)
A http://sound.westhost.com/project27.htm erősítőt majd karácsonykor megépítem. Ennél jól ki lehet próbálni a hatását, mert simán át lehet kötni a 0.1 Ohmot... kíváncsi vagyok, hogy változik-e a hangzás...
Nem is tudom, hogy mire számítottam, amikor ezt a témát megkezdtem...talán arra, hogy valamelyik "nagyöreg" elárulja a gitárkombók családi titkát...hogy a végtranzisztor erősebb pendítéseknél - amikor senki nem látja - előjön és három lábbal belerúg a hangszórómembránba... (azért...szerintem... nem ez a legvalószínűbb...)
Tény (legalábbis hosszú évek tapasztalata!!!), hogy a szubjektív hangerő érzetre nagy hatással van nemcsak a végfok, hanem egy jól összeillő hangszínszabályzó-hangfal párosítás is...(oldalakat tudnék írni olyan eseteimről, ahol egy jóval nagyobb teljesítményű, komoly erősítő csak erőlködött, míg egy névtelen pici szét akarta dőlteni a házat...a hangszínszabályzókat megcserélve pedig fordult a kocka...)
Lehet, hogy a megoldás egy "gyári szintű" tervezés-mérés-válogatás az előfoktól a fadobozig...és semmi több???
Az 50W-os Laney csövesem kicsit erőlködik a 2db, 60W-os Vermona hangfalon...jól szól, de nem az igazi... ha átteszem rá a fele annyi (de Celestion G12-50) hangszórós sajátját, akkor teljesen feléled...
Fordított tesztnél a Vermona 620 erősítő mindkét ládával jól szól... teljesen másként, de egyformán jól...

stonhy

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia:természetesen ez lenne az igazi megoldás"Lehet, hogy a megoldás egy "gyári szintű" tervezés-mérés-válogatás az előfoktól a fadobozig...és semmi több???"
Megkérdem a barátomat, milyet vett, nagyot szól a kis cucca,pedig tranyós .
Neki 40-50e körül volt.típus:Line6 Spider II 75 watt, rengeteg minden van benne.
Ha Bp-n laksz, megpróbállak összehozni vele. Természetesen lehet házilag is építeni, de igen sok(felesleges) munkával,költséggel jár,viszont azt az ember utána jobban szereti.

Bálint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

üdv: még egy , Celestion és Goodmans a leggyakoribb a hangszererősítőkben, viszont a márkanéven belül más-más hangszórót használnak zenére, énekre, gitárra, orgonára, a basszusról nem is beszélve.
30 éve még javítottam hangszórókat.Feltűnt, hogy azonos átmérőjű hangszóróknál más volt a tekercselés kivitele, hosszabb-rövidebb tekercselés, 2 vagy 3 réteg, eltérő tekercsátmérő, más mélységben nyúltak be a résbe.
Akkor még nem volt négyszögletes aluhuzal sem.

Bálint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

üdv: nem fordítva van?

Bálint

0

tibibalogh520
tibibalogh520 picture
***

Szia Bálint!
Szerintem nem!
...bár először kicsit én is elgondolkodtam rajta, de a jakyg által linkelt rajzon is látható módon, a hangszóró áramát figyelő ellenállásról történik egy "áram visszacsatolás"(mert ugye ezen az ellenálláson, a hangszórón átfolyó árammal arányos feszültség esik), míg a "HI-FI körökben" megszokott komplementerkapcsolásoknál, csak a hangszóróra kiküldött feszültség van visszacsatolva.
Üdv Tibi.

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia:éppen ez az, ez tranyós erősítő.
"A csöves erősítők alapvetően áram visszacsatolásúak, a tranzisztoros erősítők feszültség visszacsatolásúak,"
Egyébként is a csövek feszültségvezérelt, a tranyók áramvezérelt eszközök.
Akkor most mi van? Rosszul tudom?

Bálint

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia Bálint!

Ez egy kivételes erősítő, ahol nem azt nézzük, hogy a hangszóróra jutó feszültség pontosan valahányszorosa legyen a bejövő feszültségnek, hanem a bejövő feszültséggel arányos áramot hajtunk át a hangszórón. És ugye ez induktív terhelés, ahol az áram meg a feszültség messze áll Ohm egyszerű törvényétől, ezért van hangzásbeli külömbség.

Üdv: Jácint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia Jaca: ha zenélsz, neked ezt ajánlom bővíteni a hangzásképet.

http://fschnell.net/WordPress/?p=1094

Bálint

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia Bálint!
Ezen nőttem fel!
http://elektrotanya.com/?q=hu/content/alapjarat-beallitasa-traktoron
:-)
Üdv: Jácint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: látom, ugyanazt kaptam a barátomtól.

Bálint

0

tibibalogh520
tibibalogh520 picture
***

Szia Bálint! Bocs Jácint.
Éppen így képzeltem a válaszomat, ahogyan Jácint megadta!
Ne keverd össze a kétféle aktív eszköz működési sajátosságait (áram/feszültségvezérelt) a komplex kapcsolás működési elvével.
Abban igazad van, hogy a tranzisztor áramvezérelt, ennek ellenére a szokványos kapcsolásokban, mégis a kimeneti feszültségről történik a negatív visszacsatolás(feszültség visszacsatolás), mely kevéssé veszi figyelembe, a hangsugárzó(k) frekvenciafüggő impedanciáját.
Ellenben, az áram visszacsatolás (még-ha az a hangsugárzó(k) áramútjában lévő ellenálláson eső feszültség figyelésén alapul-is), a mindenkori kimeneti áram függvényében állítja be az erősítő negatív visszacsatolását, az-az erősítését, a hangsugárzó karakterisztikájának függvényében.
Ezért is képzelhető el, hogy egy -gyárilag "megálmodott" kombóra- a nagyobb hatás végett, a rezesek által rá akasztott 10-15 db -hangfal?- nem úgy fog szólni, ahogyan a konstruktőrök megálmodták. :smiley:
Üdv Tibi.

0

SzBálint
SzBálint picture
****

üdv: igazatok van, de félreértettetek.
Én erre a mondatra reagáltam " A csöves erősítők alapvetően áram visszacsatolásúak".Tranyós erősítőknél a tervezők kínjukban, mindenféle minőségjavító megoldással próbálkoznak, több-kevesebb sikerrel.
Az alapelv: minél kevesebb alkatrész, minél kevesebb visszacsatolás, annál kevesebb a torzítás, fázishiba.
Legjobb lenne az "A" osztályú erősítő, de rendkívül anyag és energiaigényes,nagy méretekkel.

Bálint

0

tibibalogh520
tibibalogh520 picture
***

Szia Bálint!
"igazatok van, de félreértettetek."
Nos itt inkább te értettél félre minket...

"Legjobb lenne az "A" osztályú erősítő, de rendkívül anyag és energiaigényes,nagy méretekkel."
Visszacsatolás, azért ott sem árt... ;)
Üdv Tibi.

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: egy kevés alkatrésszel épült A osztályú erősítő,

http://www.elektroncso.hu/cikkek/kt66se.php

Bálint

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia jakyg!
Épp ezt furcsállottam a Vermona Vm30-asban is, hogy a hangszóró egyik fele nem közvetlenül, hanem egy kisértékű ellenálláson keresztül csatlakozik a földre.

Üdv: Jácint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: a kimenőtafós erősítőknél vagy ötven éve használnak ilyen visszacsatolást.

Bálint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

üdv: én meg tudok ajánlani dob szintézert!

http://fschnell.net/WordPress/?p=1094

Bálint

0

Oszi11
Oszi11 picture

Sziasztok,

nem ismerem ezt az erősítőt de általánosságban elmondható, hogy a gyári gitárerősítők tartalmaznak mechanikus zengetőt, ami javítja a hangzást.

http://www.youtube.com/watch?v=7PVtJF96a10

Üdv,
Oszi

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia:először is más a súlya a táp miatt. Tisztességes,alacsony belső ellenállású a táp, így nagyobb a dinamikája. Jobb a felfutási meredekség.Jobb a kivezérelhetőség. A csöves erősítőkhöz sokkal kisebb szűrőkondi szükséges,ezek jobban viselik a tápigény változást.
Nem utolsó sorban az 50 W-os erősítőre nem írják rá, hogy 250 W.
A csöves erősítő munkapontja a munkaegyenes közepén van,nem mászkál. A tranyós erősítő valós, működés közbeni munkapontja a sokkal nagyobb lapkahőmérséklet függés miatt ide-oda vándorol a kivezérléstől függően.Ezt hőkompenzálással nem lehet kezelni.
Még egy :a csöves erősítőknek kisebb a TRANZIENS torzítása,ez felel a hangképért, nem a harmonikus torzítás.A katalógusokban csak a harmonikus torzítás közlik.
Ezért van az,hogy egy 2%-os torzítású csöves erősítőnek jobb a hangja, mint egy 0,1%-os tranyósnak.

Bálint

0

Stonhy
Stonhy picture

Szia!
Köszi a hozzászólást!!! De ezeken már - mint a bevezetőben leírtam - túl vagyok...
Az eltúlzott tápegység (amiről én is írtam), a sok végtranyó (hogy ne változzon akkorát az egyes lapkahőmérséklet) mind megvolt... Ugyanakkor belenézek egy "gyalogos" Vermonába... átlag táp, átlag alatti kimenőkondik, valami furcsa hídszerű felépítés (két kimenőkondival)... az ember azt gondolná, hogy ez nem is szólhat...főleg nem akkorát...és mégis...
Szerintem ezeknek valami más titkuk van...
stonhy

0

Tranzix
Tranzix picture

Szia!
A kimenőkondisak szólnak a legszebben, mert hagyják szabadon mozogni a hangszórót! Olvasd el az erről szóló cikket:
http://zsoltaudio.blogspot.com/2008/07/az-obelisk-rejtly.html
Üdv: Tranzix

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia!
Mármint a kimenőtrafósak.

Üdv: Jácint

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia Tranzix!
Előbb írtam, minthogy az adott erősítő rajzát, belvilágát láttam volna. Bár a kimenő trafóra mondják, hogy hagyja élni a hangszórót, ennél az Obelixnél meglepődtem. Ha igaz, amit írnak róla, akkor alázza a Quad-ot rendesen. És ahogy elnéztem, utánépíthető. Kíváncsi lennék a hangjára.

Üdv: Jácint

0

Tranzix
Tranzix picture

Sziasztok!
http://www.growthconsulting.frost.com/web/images.nsf/0/16D74AD85FE2F98F8...$File/Obelisk_power_amp.gif
Nagyon jókat írnak róla, valamint létezik csöves előfokkal is.:)
http://picasaweb.google.com/benusapc/HTA30CsovesImpedanciaIllesztovelECC88#
Üdv: Tranzix

0

SzBálint
SzBálint picture
****

üdv: én meg a rajzára.

Bálint

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia!
Fent van a tanyán.

Üdv: Jácint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: segíts légy szíves, mert nem találom.

Bálint

0

Jaca
Jaca picture
****

0

SzBálint
SzBálint picture
****

kösz, megtaláltam:
elég szokatlan a az egyoldalas magas tápfesz.
Igen jó szűrés kell, alacsony belső ellenállással.Ide kell legalább 100 V-os szűrőkondi.
Ide pedig nem illik kapcsoló tápot tenni.

Bálint

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia!
És valamiért 300W-os toroidot tettek bele, pedig csak 30/50W-os, gondolom az alacsonyabb belső ellenállás miatt. De épp oly érdekes a végtranzisztor is, darlington, és benne van a feszültségosztó ellenállás is. Amúgy eléggé alapkapcsolás, de az első tranzisztor emitterköre érdekes.
http://www.hifiengine.com/gallery/images/ion-obelisk-3.shtml

Üdv: Jácint

0

Stonhy
Stonhy picture

Szia Jaca!
Amit legutóbb ajánlottál pici hangszerkombó, annak a leírásában is láttam ezt a fogalmat, hogy: "csöves hangzást szimuláló erősítő"... Te esetleg tudod, hogy ez kapcsolástechnikailag mit jelent???
A csövesekről direkt nem akarok itt vitát nyitni, mert azok az 500V-nyi anódfeszültségből kényelmesen dolgoznak...de a tranzisztorosoknál sem mindig a végtranyók tápja fogy el...nagyon gyakran a feszültségerősítő fokozat nem tudja kivezérelni a végeket. Erre sok megoldás van, én gyakran alkalmaztam a négyes tápfeszt (az eleje és a feszültségerősítő kb.+- 10-15V-tal többet kapnak) és valóban sikerült egyre hangosabb dolgokat csinálni...DE!!! egy Vermónában semmi ilyen nincs!!! És mégis nagyon jól kivezérelhető...és szerintem ennek titkában a kimenőkondik is benne lehetnek...
Meg esetleg a frekimenet??? Lehet, hogy a titok csak annyi, hogy a leg amplitúdóigényesebb szubokat eltüntetik??? Mekkora egy basszusgitár legmélyebb alaphangja???
Üdv:
stonhy

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia Stonhy!

Hát hogy pontosan milyen az az áramkör, ami a csövet szimulálja, nem tudom. A peavy Bandit-jának kapcsolását találtam, mint transtube-os erősítő, de nem igazán tudtam kibogozni. Majd megpróbálok szerezni csöves erősítőről hangmintát, mert nagyon érdekelne. Tény és való, hogy azoknak van a legszebb hangjuk a gitárok világában. Sokszor nem is használnak hozzá effekteket, csak a beépített overdriveot.

Üdv: Jácint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: a gitárerősítőknél korlátozva van az alsó frekisáv(150-200)Hz, és a legfelső(14-20 kHz felett)
A basszuserősítőknél nincs, itt a felső van korlátozva/vágva.

Bálint

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia Bálint!
Az alsó freki azért lejjebb van, 70Hz körül, ez egy D-re lehangolt gitárhoz minimum kell.

Üdv: Jácint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

üdv:normál gitáron szerintem nincs 70 Hz.

http://www.oktopus.hu/index.php?WG_NODE=WebOldal&WG_PARENTOID=PAFf_887f1...

Bálint

0

tibibalogh520
tibibalogh520 picture
***

Szia Stonhy!
"Lehet, hogy a titok csak annyi, hogy a leg amplitúdóigényesebb szubokat eltüntetik???"
Szerintem jó helyen tapogatózol. :)
Minek egy erősítőt, és hangszórót olyan alacsony frekvenciájú "lengésekkel" terhelni, melyet úgy sem hallunk, viszont a cuccnak keservesen meg kell küszködnie érte.
Üdv Tibi.

0

Stonhy
Stonhy picture

Szia!
Annál is inkább, mivel a gitárkombó ládák alacsony frekin akusztikus rövidzárak...hisz nincs is hátuk...
De amit Jaca ír "70Hz" az már elég mély hang... a basszuskombóknak van háta???
stonhy

0

tibibalogh520
tibibalogh520 picture
***

Szia Stonhy!
Most hívtam egyik bass-gitáros ismerősömet.
Két kérdést tettem fel neki.:

- meddig megy le frekiben: szerinte 20Hz-ig is lemehet az öt húros (lehangolástól függően).

- A bass kombóknak van e háta?:
Amivel eddig találkozott, mind zárt volt (eltérően a szóló kombóktól), tehát reflex.
Említett, valami "kis" kombót (nevére nem emlékszem), mely 80W-os, és több mint 300 ezret adott érte...az is zárt.
Üdv Tibi.

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia!
A Vermona B-s verziójának pl van.

Üdv: Jácint

0

Kari
Kari picture
*****

Sziasztok!
Ugyan ös-öreg a topik, s kicsit off-os is a gitar epitök linkje, s jo a foruma is, de nem talalom amikor Jaca a sajat epitesüjet ismertette...
Kari

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia Kari!

Még nem épült meg. Van egy gitárom, aminek nagyon jó a nyaka, és van pár 20 éves lépcsőlapom. Már csak egy dolog hiányzik hozzá, az idő.

Üdv: Jácint

0

DINO54
DINO54 picture

Szia Jácint !
Az egész topikban jóformán alig alig esett szó a gitár erősítőkről. Számomra úgy tűnik: nagyrészt az ibériai viaszt újra feltalálni vágyók nyilatkoztak meg akik nem sok ilyen szerkezettel találkoztak testközelből.
Íme egy könyv a félvezetős gitár erősítőkről és azok evolúciójáról. Nagyon jó irománynak tartom a témában!
https://drive.google.com/open?id=0B-gB7RqJ1_jwVkwtU25PYkVqdGs
Használd egészséggel!
Üdv. Laci

0

DINO54
DINO54 picture

Sziasztok !
Bár a topik nyitó 3 hónapja járt erre de talán másokat is érdekelhet a mondandóm. Előljárólag elmondanám: fiatal koromban gitároztam pár évet. A TV szerelő apám műhelyében már 16 éves koromban "lekoppintottam" a SELMER Thunderbird 50 -et mai szemmel igen jó színvonalon. A későbbiek során számtalan, zömmel csöves de félvezetős gitár erősítő kikerült a kezeim közül részben másolatok részben saját konstrukciók. Javító tevékenységem során pedig gyakorlatilag az összes Magyarországon zenészek által használ márkák példányaival találkoztam.
.
"Mitől gitárerősítő a gitárerősítő?"
Hogy provokatív legyek: Azért mert annak csinálják.
1. Gitárral hajtják meg.
2. Gitárhang vissza adására optimalizált hangszóró(k) a terhelése.
3. S nem utolsó sorban a mára már sztenderddé vált elvek szerint építik meg.
.
Az 1.-ponthoz: Ma már az elektromos gitár ugyan olyan tradíciókkal rendelkezik mint a "hagyományos" vagy klasszikus hangszerek. Vannak világszerte nagyon elterjedt és a gitárosok által favorizált márkák jellegzetes típusai. Pl. Fender Stratocaster vagy Telecaster. Ezek hangját nem nehéz felismerni csukott szemmel sem. Ugyan olyan jellegzetes mint teszem azt egy zongora vagy trombita hangja. Ezek ugyan küönböző erősítőkön hallgatva kissé máshogyan szólnak de az alapvető karakterűk minden képen felismerhető. Ha nem, az bizony baj.
.
A2.-es ponthoz: Az '50-es évek során mikor is kezdett elterjedni az elektromos gitár szinte kizárólag csöves erősítők jöttek szóba. Ezekhez akkoriban érzékeny (100dB környékén) papír szélű viszonylag kemény membránú hangszórókat használtak. A jellemző terhelhetőségük 10-30 VA nagyság rendbe esett. Rezonancia frekvenciájuk 50 Hz környékén a feső sávszélük 10-12 kHz környékére tehető volt. Ezek a jellemzők a mai gitár hangszórókra is egy az egyben jellemzőek kivéve hogy ma már léteznek 80 VA -rel terhelhető szériák is a modernebb anyagok révén. A zenészek által leginkább favorizált márkák: Celestion, Eminence, Jensen, Peavey...hogy csak néhányat említsek.
Ezen hangszórók hátul félig nyitott dobozban kb. 70 Hz alsó határ frekvenciát tudnak. A teljesen zártaké ennél feljebb esik. Ezek a hangdobozok legyen az kombó vagy külön épített kivitel zene halgatásra bár hangszín szabályzóval az erősítőnél lehet valamit bűvészkedni: nem igazán alkalmasak. Ezek gitárhoz valók. Az akusztikus de piezo hangszedővel erősített gitároknál is nagyjából hasonlóak a viszonyok.
.
A 3. -as ponthoz: A sztenderd gitárhang létrehozásában 50 %-ban a gitár (húrok, hangszedők és a test/nyak és húrlábak mint mechanikus rezgő rendszer) felelős.
A másik 50%-ot az erősítő és a hangdoboz "hozza" össze. Azt le kel szögezni: Csak gitárhangszóróval várható az áhított hangzás. Aki mást gondol azt komoly csalódások fogják érni. Ugyan ez elmondható a nem gitár erősítőnek kitalált kapcsolásoknál, konstrukcióknál. Mindig mosolyt csal az arcomra mikor akár csak említésre kerül pl. a Quad 405 ilyen alkalmazásra. Vagy a topikban ajánlott Obelisk mely egyértelműen HIFI célú berendezés. Ezektől senki ne várjon jó gitárhangzást mert szintén csalódás a vége. Ugyan így a klf. monolit IC-s csodáktól se. Ezeket az olcsóság jegyében építik be még neves márkák egyes típusaiba is. Vesz az illető egy ilyet, pl. Marschall-t. Domboríthat vele hogy neki ilyen van csak az igazi jó gitárhangot nem kapja meg vele.
És itt jön a dilemma: csöves vagy félvezetős? Én és azt hiszem sokan mások is az előbbire teszem le a voksot. Azt kell mondanom igazán jó félvezetős erősítő melynek a zenészek körében is presztizse van, nem sok létezik.Egyik ilyen a Roland Jazz Chorus (JC-120) melyet a gyönyörű "tiszta vagy Clean" csatornája s nem utolsó sorban az analóg (BBD-s) sztereo chorusa miatt kedvelnek.
Ez idáig a ritmus és szóló gitárról beszélek, a basszusról később...
Mára, pontosabban már a '60-as évek elejére kialakult a gitárosok által kedvelt, ergo elfogadott/elismert márkák jellegzetes típusai, konstrukciói. ki lehet jelenteni: Gyakorlatilag szinte mindegyik erősítő legyen az csöves vagy félvezetős, azonos kapcsolást használ az előfokozatban. Jó szerivel csak az alkatrészek értékében térnek el egymástól.
Az első Marschall-ok egyike:http://schematicheaven.net/marshallamps/jtm45_lead_45w.pdf
A végerősítőnél egy kissé nagyobb a változatosság a teljesítmény a felhasznált csövek és esetleg a hibrid kivitel (pl. Music Man tipusai... a Dire Straits tette népszerüvé)
Tápegységben nem alkalmaznak semmi túlméretezést, sőt előfordul célzottan csöves egyenirányító (melynek nagyobb a belső ellenállása) alkalmazása. Pl. MESA boogie Dual Rectifier. A kimenő transzformátor mérete, és ezzel nagyjából az alsó határ frekvenciája igazodik a gitár hangterjedelméhez illetve a hangdoboz átviteléhez. A legáltalánosabb a végfokozatoknál a kimenetről a fázis fordító fokozatra történő 10-20 dB nagyságú párhuzamos feszültség visszacsatolás. A kimenő a legtöbb esetben összesen 4 primer és 3 szekunder tekercs részből áll. (Semmi extra) Pár adat a csatolmányban.Tehát egy classic kapcsolást válsztva biztos sikerrel lehet megépíteni ezeket különösen hogy hozzá férhetőek a huzalozási rajzaik is. A kimenő is sikerrel megtekerhető, nem ördöngősség, egy számlálós "kurbli" elég hozzá.
A szóba került Regent vagy Vermona erősítőkről. Ezekből ami említésre méltó az az MV-3 a 15-ös és a 30-as Regent kombó valamint szintén a Regent 60 a két hangfalas, igazából ének cuccnak gyártott holmi. Ezek tűrhetően jó hangszórókkal készültek bár az elő fokozatuk un. lepke hangszín szabályzóval voltak megépítve univerzális célra de egész tisztességesen megszólaltak gitárral is. A Vermonákról csak azt tudom mondani: Elnézést a szóért de ilyen szar hangú erősítőkből nem sok létezik rajtuk kívül. Egyetlen dolog szólt mellettük annak idején: A relatív olcsóságuk. Aztán itt vége is a történetnek. Felmerült a topikban a tranzisztoros "érdekes" kapcsolású végfokozatuk. Nos az nem más mint egy párhuzamos táplálású végfokozat. Létezett trafós meghajtással teljesen azonos két végtranzisztor komplexummal és létezett RC-csatolt meghajtó fokozattal is mely gyakorlatilag egy kvázikomplementer kapcsolás volt végtranzisztoronként külön tápegységről járatva.
.
A basszus erősítőkről: Az idők folyamán egyre nőt a hangnyomás igény a zenekaroknál. Eleinte megelégedtek egy 100W-os, viszonylag nagyméretű bass-reflex kialakítású dobozzal.
Az emberi hallás mélyebb frekvenciákon komoly teljesítényt igényel az elvárt "mellbevágó" hangzás érdekében. Csöves berendezések úgy 300 W környékén már igen súlyos darabok, az árukról nem is beszélve. Ezért ezeknél a félvezetős megoldások favorizáltak már jó ideje. Lásd AMPEG típusai.
Üdv. Laci

0

Kari
Kari picture
*****

Hali!
"Az egész topikban jóformán alig alig esett szó a gitár erősítőkről.."Hmm, sztem figyelmesebben kellene olvasnod: en ugylatom, hogy kb 90%-ban pont a gitar erösitöket vesezik ki_a linkelt mü viszont jonak latszik, köszi :-)
Kari

0

SzBálint
SzBálint picture
****

üdv: az egyes fokozatokban és az egész erősítőben van negatív visszacsatolás, ami nagyban befolyásolja a hangképet.Ezt pontosan el kell találni, mert nagy visszacsatolás ugyan stabillá teszi az erősítőt, viszont fojtottabb lesz a hangja, kevésnél viszont belenghet a rendszer.
Alapelv: minél kisebb legyen a visszacsatolás,és a frekvenciaátviteli sávot nem a visszacsatolásokkal állítják be.
A kompenzálás egy már meglévő hibát küszöböl ki, itt a hiba okát kell megszünteni, nem utólag kompenzálni. Minden kompenzálás fázis és futásidő hibát hoz be.
Az egyes fokozatok negatív visszacsatolása általában tartalmaz frekvenciakompenzáló tagot is.
A hangszóró visszahatása sem mindegy a hangkép szempontjából.

Bálint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

Még egy dolog: ha jobban megnézed, ezekben nem használnak kis mechanikai méretű elkókat.
Itt arra gondolok, hogy többféle méretben van ugyanolyan kapacitású és feszültségtűrésű kondi,mindíg a nagyobb külméretűt használják, a tápokban is.

Bálint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: lehet, rosszul fogalmaztam, a lapkahőmérséklet változást kívülről nem lehet kompenzálni, itt a P-N átmeneteken lévő pillanatonkénti változásról van szó. Az emiatti munkapont és hőmérsékletváltozást nem tudjuk mérni, amit ebből látunk kívülről, az egy átlag.

Bálint

0

Stonhy
Stonhy picture

Szia!
De ha egy tranzisztor helyett hármat teszünk be, akkor darabonként közel harmadannyi áram fűti a lapkákat... vagy rosszul gondolom???
stonhy

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: jégbe is teheted a tranyókat, de a lapka,chip és a kivezetés hőtehetetlensége miatt ugyanez a jelenség kisebb külső hőmérsékleten megy végbe a P-N átmeneten és közvetlen környezetében.

Bálint

0

Kari
Kari picture
*****

Szia!
Valojaban a chipen önmagan alakul ki a "hot-spot", amit aztan vagy egy jobb hömerseklet eloszlasra tervezettel, vagy egy joval nagyobb felületüvel/teljesitmenyüvel; szerencses esetben mindket hatassal egy tipuson belül kompenzalhatsz, csakhogy ezt nem szokas az adatlapon megadni!
Igy vagy talalsz magad egy megfelelö tipust, vagy esetleg valamely forumon ezt mar kivesezök eredmenyeit probalod magad is ismetelni/kihasznalni...
Különben a lapka hömerseklete igenis merhetö, de ehhez vagy egy együtt integralt dioda kell, vagy az erösitöböl rövid idöre lekapcsolt/kiiktatott teljesitmenytranzisztor BE-atmeneti diodajaval kell azt megmeretni, de biztos, hogy megeri?
Kari

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia:ha megfigyeled, gitárerősítőknél más számozású tranyókat használnak.
Ez azt jelenti,hogy fő katalóguspraméterek azonosak(áram, feszültség, h21E)más tranyókkal, de a lapka (szubsztrát)elektromos és mechanikai felépítése más.
Karinak igaza van, de ezt csak a fejlesztők tudják megtenni.

Bálint

0

Sponsored links