Sziasztok!
Szeretnék építeni egy speciális komparátort, a bemenő jelet képzelhetjük szinusz jelnek, 0-700mV tartományban. Amennyiben a bemenő jel kisebb mint a referencia jel (~350mV DC) akkor a VS4 (DC feszültség, lásd csatolmány) jele egy fix leosztáson keresztül eljut a VF2 pontra, amennyiben viszont a bemenőjel nagyobb mint a referencia VF2 ponton a feszültség megnő, mivel egy másik osztási arány érvényesül a modulált tranzisztor miatt. A cél az, hogy akár 200MHz-es bemenő jel esetén is a kimeneten a moduláció érdemben működjön. A mellékelt kapcsolás az alapvető elképzelést teljesíti, ám a szimulációk (TINA) szerint nem elég gyors (kb. 100MHz) és igazából nincs ötletem, hogyan lehetne gyorsítani. Érdekes módon én eredetileg BFR92A (5GHz) tranzisztorokat álmodtam bele, de azzal a szimuláció még lassabb eredményt mutatott. A kapcsolással van a baj, vagy a szimuláció nem megbízható?
Szia !
Idáig sikerült úgy mond visszafogni magam hogy beszálljak a téma tárgyalásába.
Két kérdés vetült fel bennem már szinte az elejétől fogva.
Az egyik: Milyen célú képalkotás illetve átvitel igényli a megnevezett 100-200Mhz sávszélességet? Ha analóg jelről beszélünk, ezt elejink kiváló minőségben megoldották max.20 Mhz sávszélességgel ráadásul úgy hogy a gyors mozgásoknál sem lehetett tapasztalni idegesítő drasztikus hibákkal terhelt képet. Zajban, dinamikában, nagy távolságra átvihetőségben nyilván alul marad a digitális jelátvitelnek. Az emberi szem, pontosabban a látásunk messze nem egy tökéletes valami. De ez a tökéletlensége tette lehetővé a külön féle képalkotási módozatok létrejöttét kezdve a "mozgó" filmmel.
Javíts ki, de a tudomásom szerint egy alapsávi video jel bőven belefér a 10 Mhz sávszélességbe. Még ha FM modulációval továbbítjuk is elég lesz a vivőhöz képest +/-20 MHZ.
A másik: A problémád leírásában/ból azt látom hogy van egy video jelforrás melynél a kék szín a másik kettőhöz képest nem lineárisan változik a jel nagysága. Te ezt "pixelről pixelre" (az idézet csak tartalmilag pontos!) próbálnád korrigálni ami az én meglátásom szerint egy analóg video jelnél egyen értékű egy durva nonlineáris torzítás bevitelével a jelbe. Talán szerencsésebb volna a kék jel előállítását lineárisabb viselkedésűvé tenni. A durva, gyors változások biztosan jobban érzékelhetőek mint a lassabb szabályzás jellegűek. A szem a tranzienseket, túllövéseket sokkal rosszabbul tolerálja mint a lomha változásokat. Én minimum kipróbálás erejéig megfogadnám a Jóska tanácsait hogy mennyire szünteti meg a nem kívánt jelenséget illetve mennyire használható a javaslata.
Más. Talán hajdani EMG-s műszer(szkóp és egyebek) fejlesztők tollából ha igaz az RT-ben megjelent írásban arról értekeztek hogy mennyire nem azonosak az egyes gyártók ugyan olyan típus számmal jelölt félvezetői. Sok főleg nagyfrekvenciás jellemzőt elég felületes módon vagy egyáltalán nem adnak meg. Igy aztán a különböző helyekről történő beszerzések miat "megy" is a szenvedés.
Megint más. A klf. szimulátor programokkal szemben bátran bevallom: Egy kissé szkeptikus vagyok. Nagyon jónak és olcsónak vélem tanulásra kevesebb tapasztalattal bíró konstruktőrök számára az ordító hibák "olcsó" kivédésére. De it azért már meg kel jegyezni hogy a program megfelelő alkalmazása már eleve egy jó felkészültséget feltételez. Én olyanok részéről akik ilyen programok használatával végeztek konstrukciós munkát azt tapasztaltam hogy már néhány száz khz tartományban jelentős eltérés tapasztalható az áramkör viselkedésében különösen meredek impulzusok tekintetében. Ez a projekt nem jár "tüzijátékkal" , bátran lehet élőben kísérletezni. Viszont azt mondom: Ilyen nagyfrekvencián való konstruktőri munkához elengedhetetlen a jó , ha nem is az utolsó szériás műszerezettség.
Üdv. Laci
0
Szia Laci!
A videójel sávszélességét illetően helyes a meglátásod amennyiben 625 soros "SDTV"-ről beszélük. Itt CRT projektorrol van szó, ami távoli rokonságba hozható a CRT propjektoros TV-kkel, csak ez ipari felhasználásra készült és jóval komolyabbak a műszaki paraméterei. Az ilyen gépek jellemző maximális sorfrekvenciája több, mint 130kHz (nem pedig 15kHz), maximális kép frekvencia nagyobb, mint 150Hz (nem pedig 50Hz). Meghajtásuk PC-ről történhet (VGA kimenet, ami szintén analóg videó jelnek minősül) akár 2048x1536 felbontást is tudnak kezelni, új korukban ezek a projektorok egy középkategóriás autó árába kerültek. Akik ma CRT projektort használnak azok házimozis felhasználásra teszik, ahol 1920x1080 72Hz egy kedvelt felbontás. Ennek a felbontásnak kb. 200MHz a pixelórajele, ami fekete-fehér váltott pixeles tesztábránál 100MHz-es négyszög (még csak nem is szinusz!) jelnek felel meg.
A gamma korrekció valóban nemlineáris torzítást visz az erősítésbe, de pont ez a lényeg, mivel a képcső fénypor rétegének a fénykibocsátása sem lineárisan függ a sugáráramtól.
Lehet én vagyok a szűk látókörű, de a detektoros megoldást nem látom be, hogy nekem használható volna. Ismét hangsúlyozom nekem nem a jel (csúcs) értéke az érdekes, a lényeg, hogy a beavatkozójel a lehető leghamarabb állapotot váltson, amint a bemenet áthalad a komparálási szinten (bármilyen irányból). Ez detektoros érzékeléssel teljesen lehetetlen, egy kivétellel: ha pontosan lekövetjük a jel változását.
Kapcsolódó quiz kérdés: a.) Egy 100MHz-el amplitúdó modulált vivő jelünk van, detektálás után hány MHz-es jelet kapunk? b.) Milyen gyors komparátor kell ennek a jelnek az összehasonlításához?
0
Szia !
Ettől tartottam, már mint ilyen extrémnek mondható jelátviteltől. :)
A "kedvelt felbontás" sorfrekvenciája 77760 Hz, amihez ha a szomszédos pixelek valamennyien ellentétesek a szomszédjával, megközelítőleg 75 Mhz ismétlődésű jelnek felel meg. Meglátásom szerint az ijesztőnek ható nagy számok ellenére a megvalósítást a látás korlátaihoz avagy a szem igényeihez volna célszerű illeszteni. Gondolj bele! Ha pixelről pixelre az átvitelbe egy éles törést viszel be az minden képen látható strukturát fog eredményezni a feldolgozott képen. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani amikor a hangtechnikában egy limiter vagy kompresszor áramkör nem megfelelő időállandókkal dolgozik s csúnyán "behallatszik" a szabályzás.
Változatlanul azt állítom csak olyan "lágy" szabályzás (lassú, átlagoló) jöhet szóba mely nem okoz nagyobb látható problémát mint a színegyensúly kis mértékű felborulása.
Egyébként figyelembe véve azt a körülményt hogy alapjában véve a szóba jöhető műsor jelek digitális forrásból erednek lehet hogy szerencsésebb volna digitálisan kezelni a problémát. Meglehet a hardver eleve adott volna komolyabb video kártyák esetében és "csak" a szoftverrel kellene "bíbelődni.
Üdv. Laci
0
Szia Laci!
A szem és a fül teljesen más dolgokra kényes, a videotechnikában hétköznapos a "peaking" ami az élek szándékos túllövését jelentetti, aki nem tudja miről van szó észre sem veszi, pedig mindenhol ott van többé-kevésbé. A moduláció itt csupán 10%-nyi, ennyi fényesség különbséget egymás mellett meg sem tudsz különböztetni, a jelentősége a szürke árnyalatok visszaadásában van. és mint mondta maga a foszfor réteg az aki elnyeli ezt a 10%-ot.
Egyébként mellékelek egy gyári megoldást amit egy 40000USD-os gépben használtak, ez két töréspontos, de ez is hagy némi kívánni valót maga után, ahogy már ecseteltem előzőekben.
0
Szia !
Az élek szándékos túllővéssel "ellátása" engem határozottan zavar mi több idegesít a látványa ezért az efféle a szemet becsapni akaró élesség "javító" eljárásokat csak az átviteli hiányosságok elmismásolásának tekintem.
Az általad preferált megoldásnál ha jól értelmezem a sacc. 50%-os jelszint felett egy átmenet nélküli, mondhatni lépcsős szintugrást viszel be a rendszerbe. A belinkelt gyári megoldás az lágy töréspontokat kreál amibe ha a frekvenciamenetével nem vagy teljesen megelégedve amin azért bizonyos korlátok között mód van "reszelni". Ezt a gyári áramkört megfelelőbbé tenni is egy opció lehet ráadásul egy kitaposottabb útnak látszik.
Üdv. Laci
0
Szia!
A gyári kapcsolás több sebből vérzik, ez konkrétan nem is ott hatásos ahol kellene... Van másik hasonló diódás megoldás is de az sem jó, az átvitellel itt nem igazán lehget mit csinálni, mert mint mondtam ez áram visszacsatolású műveleti erősítő, és ezeknél a visszacsatoló ellenállás értéke (és nem az beállított erősítés) az ami a nagyfrekvenciás viselkedést szabályozza, a diódák meg pont a visszacsatolással babrálnak, arról nem beszélve, hogy ezek a 5ns-os nyitású diódák, ugye van feszültség függő kapacitásuk is ami amúgy is söntöli a fix visszacsatoló ellenállást zárt állapotban. Arról nem beszélve, hogy ez a jelútban egy soros tagként jelentkezik (ami nincs a zöld és pirosnál) szóval már önmagában elrontja a jelek együttfutását.
Egyébként az én megoldásom sem vált olyan hirtelen, kb. 100mV bemeneti tartományon éri el a kimenet a maximális értéket. Az enyém nem soros beavatkozó tag, mivel az analóg szorzó (AD835) amúgy is ott van, és csak arra használják, hogy a videó jelet egy DC-vel szorozzák (kontraszt), ez elég primitív felhasználása egy ilyen bonyolult áramkörnek.
0
Szia !
OK. Tied a pálya és sok sikert!
Üdv. Laci
0
Szia Jakyg: Próbálkoztam... :) Megfelelnek a jelalakok?
Üdv.
0
Szia!
Pontosan erről van szó! Köszönöm, hogy ezzel fáradoztál. Q2 áramgenerátor mit segít a kapcsoláson?
0
Szia! Nagyjából, ez egy ECL NOR, az inverter egységének továbbfejlesztett áramköre lenne.
Köszönöm a lehetőséget.
Üdv. Feri
0
Sziasztok!
Szerintem ilyen műveleti erősítőket építeni diszkrét elemekkel, elég nagy optimizmusra vall! Nagy frekvencián a differősítők váratlan dolgokat tudnak művelni. Miért nem választasz műveleti erősítőt? Videóra alkalmasat sok cég gyárt de nagyobb frekvenciára is gyárt az Analog Devices vagy a Texsas Instruments!
Üdv,
Oszi
0
Szia!
Végül találtam egy szóbajöhető komparátort: ADCMP553 bőven gyors és még kezelhető méretű (MSOP-8), minden esetre a tranzisztoros változat még mindig úgy gondolom, hogy megér egy próbát.
0
Szia!
Valószínűleg nem olvastad végig a témát. Ez nem erősítő, hanem komparátor. Ha veszek is egy komparátort ami elég gyors volna annak a kimenete a + és - táp között kapcsol ami nálam nem hogy nem elvárás még hátráltatná is a dolgokat, a modulációt így-is úgy is meg kell oldani, szóval sokat azzal se nyernék. Egyébként ha az első három tranzisztort jól megnézed akkor felismerheted az ECL
invertertbuffer, éppen csak a komparálási szint más.0
Szia jakyg !A komparatorod bemenöfokozata az mi ha nem erösitö. És ha az eröstése nem lineáris 200MHzig ugy a komparálás eredménye frekvencia függö is.Egy komparátor bemenete álltalában de nam szükségszerüen egy differenciál erösitö mint a rajzodon.A komparált szint további erösitése szabja meg a kimenö szint nagyságát.Ha nyilt hukú erösitésü akkor közel +- tápszintett is elérheti vagy visszacsatolással kivánt szintre állitható.Mint ahogyan már irtam a detektálás elöbb majd komparálás a megoldás.Széles sávú már 10-20mV-tól lineárisan detektáló Ic-k már kaphatók pl. már gyors 200nS szint külömbség felismeréssel.üdv.Jóska
0
Szia Jóska!
A detektoros javaslatod továbbra sem értem. A mellékelt ábrán egy fiktív de élet szagú jelalak látható, az elképzelt áramkörnek az a feladata, hogy a kontraszt értékét megnövelje kb. 10%-al (a lehető legkisebb késleltetéssel) ha a jel a vastag fekete vonal fölé ér (a komparálási szint) -pirosan jelölve, viszont ha a jel a komparálási szint alá kerül az erősítés csökkenjen vissza, ezt Te hogyan detektálnád?
0
Szia jakyg !Több ilyen detektor ic van pl.LTC5507.A detektált jelet komparáld majd a moduláláshoz.üdv.Jóska
0
Szia Jóska!
De könyörgöm, a bemenő jelnek az amplitúdója változik minimum 100MHz-el, értsd úgy hogy 100MHz-el amplitúdó modulát a jel, abból Te hogyan akarsz DC jelet származtatni és komparálni? A detektor amit mutatsz a 100MHz-es jelnek megmondja az amplitúdóját, de nekem a 100MHz-el változó amplitúdó értékét kell megmondani. Ráadásul engem nem is az érdekel, hogy mennyi a jel csúcsértéke, hanem hogy a jel mikor lépi át a küszöb szintet.
0
Szia jakyg!A detektált jelet ha nam szüröd meg (vagy csak kevesbé)ugy lüktetö egyenáram lesz a kimenetén.Mivel egyenáram ugy egy gyors egyenáramú komparárorral megválaszthatod a küszöböt.A te álltalad közölt komparátor az magasfrekvenciás erösititésel oldja meg ,ezért lineáris erösitést követel meg.A BFR-vel csak komoly visszacsatolással érhetö el lineáris erösités de az is csak egy stabi jól meghatározott bemenö impedanciával és ne feled a tranzisztor magas határfrekvencia okozta vad oszcilálásokat.üdv.Jóska
0
Szia!
Ha lüktető egyenáram akkor minek a detektor? A bemenő jelet (ami 0-700mVDC között változik) így is rá tudom kötni egy gyors komparátorra, anélkül, hogy diódát kötnék elé a különbség egy dióda nyitónyi eltérés a komparálási szintben, azt leszámítva, hogy a soros diódának megvan a maga "lelkivilága", ezzel még nem győztél meg :)
0
Sziasztok!
Mellékelve látható a legfrissebb verzió. Itteni tanácsra belekerült T4 emitterkörébe egy 220Ohmos levezető ellenállás, hogy folyjon is valami áram. Valamint T3 kollektorát átkötöttem fix 5V-ra így a "nyers jel" csak a T3 bázisra érkezik meg (<5V) így T3 sem kerülhet szaturációba. R4-R7 kisebb lett, de az arányukat azért meg kell tartani, de elképzelhető, hogy még csökkenthető volna (a "nyers jel" egy műveleti erősítő kimenete valójában, tehát valamennyire terhelhető)
0
Sziasztok!
Végül ma összedobtam ezt az áramkört próbapanelon, a modulátor rész nélkül, BFR90 (TO-50 tokozású) tranzisztorokkal. meglepő módon nem tapasztaltam stabilitási problémát a működésben. Első ránézésre a sebességgel sincs nagy probléma bár lusta voltam előszedni a nagy impedanciás FET szkóp fejet, hogy pontos felfutási időket nézzek, de mezei 10:1 fejjel nincs nagy különbség a bemenő (szürke) és kimenő (lila) felfutása között (lásd: komparator_be_vs_ki). A komparator_1 képen a kimeneti (lila) meredekség látható a bemeneti (sárga) feszültség függvényében.
0
Szia! Az jutott az eszembe, hogy miért nem detektálod a jelet? Kel hozzá két GE tűs dióda (OA 1160-80) 2 ellenállás egy-egy sorba a két jellel, hogy ne terhelj be, dióda a test felé a polaritás attól függően milyen jelet +/- akarsz érzékelni, két 1nF kőporc, kondi szűrőnek, két terhelő ellenállás, két soros ellenállás + két nagyobb kondi az időtényező beállításához, hogy az esetleges szint ingadozást pufferelje . Ekkor már van két megfogható hiteles egyenfeszültséged, egy duál (TL072) műveleti erőlködővel most már azt csinálhatsz vele amit akarsz! Esetleg a müv.e után még a CMOS 555-ön is el lehetne gondolkodni! Stb.
0
Sziasztok!
Ez egy gamma korrektor áramkör akar lenni CRT-hez. Az adott alkalmazásban a kék szín jel szorul korrekcióra kb. 50% IRE szint felett (350mV) az erősítést kb. 10%-al emelni kell. A bemeneti jel 0-700mV között változik és a képtartalomtól függően legfeljebb 200MHz sávszélességgel. A tipikus megoldások általában a töréspontot azáltal érik el a karakterisztikában, hogy (áram visszacsatolt) műveleti erősítő visszacsatolásába diódákat tesznek, ami elméletben jó megoldás viszont az áram visszacsatolású erősítők frekvenciamenete erősen függ a visszacsatoló ellenállás értékétől, ezért az ilyen áramkör messze nem ideális. Az én megközelítésem arra épít, hogy a kontraszt szabályozás amúgy is nagysebességű 4/4-es analóg szorzó áramkörrel van megoldva, így a konktraszt jel modulálásával is megoldható a gamma korrekció. Az alkalmazásnak itt tehát nem csak a szint érzékelés a lényeg, hanem a gyors reakció is, ezért szerintem a detektoros megoldás nem jó, illetve csak olyan kicsi szűréssel ami két szomszédos csúcsot (pixelt) szét tudjon választani, de akkor megint ott vagyunk ahol a part szakad.
0
Szia! Az indítóban ennél szegényesebben írtad körül a problémát!!! Viszont ha megoldod, egy levédési kísérletet megér.
0
Szia!
Nem akartam feleslegesnek tűnő részletekkel terhelni a publikumot. Ez szerintem is jó ötlet, majd meglátjuk hogyan működik, 20 évvel ezelőtt még lehet ért is volna valamit, ma kb. egy tucat ember van a földön akit ez komolyan érdekelne, de kell valami hobbi az embernek... :-)
Különben Microcap nevű programmal is szimuláltunk egy kolléga segítségével (nem ismertem a programot) aszerint BFR92-vel a differősítő és az emitter követő után kb. 500MHz sávszélesség várható, ez már jobban tetszik nekem is.
0
Szia.
Sajnos ezek a nem proff. célú rajzoló és szimulátor programok erősen gép függőek.
2-db. PC-én kísérletezem néha ezekkel, de a szimulátor mind kettőn másként viselkedik.
Ne hagyd megvezetni Magad. Inkább csinálj egy "Deszka" modellt.
Laci
0
Tippem szerint a Tina mond butaságot. Ennek elvileg GHZ-n is működnie kellene megfelelő tranyó esetén. Ha tranyó tipust választasz változik valami? Nem tudom a tina mennyire ismeri és használja a tranzisztorok határfrekvenciáját....
0
szia:ilyen trekvencián az áramkör határfrekvenciája függ a tranzisztor munkapontjától és a megépítés geometriájától is
Bálint
0
Szia Bálint! Naqgyfrekin persze számít a geometria, de ilyen szempontból a 200 mega még nem veszélyes érték (lásd a 2m-es sávon üzemelő hasábrádió szörnyeket!), a kivitelezésben nagyon nagy hülyeséget kell elkövetni, és a topic indító válaszaiból látszik, hogy jól fogja megcsinálni. Igazából úgy 4-500-tól kezd kritikussá válni a geometria és 700 körül lesz igazán kritikus, és eszi meg a teljesítményt a szórt L, C. Ez a személyes tapasztalatom. (Egy öreg rádiós)
0
Szia!
A differősítő munkapontja a BFR92-höz lett beállítva, de ott a szimulátor kb. 20MHz-nél feladta, érdekes módon a 2369-el elmegy 100MHz-ig is, a másik két tranzisztor többé kevésbé kényszer munkapontban van, mert alkalmazkodni kell az áramkör többi részéhez.
0
Nézd meg e BRF adatlapját! Tényleg van munkaponti beállítások szerinti frekvencia függősége! Nagyon nem mindegy, hogy milyen paraméterek között üzemelteted. Az erősítő be és kimeneti paraméterei is benne vannak ebben!
S11 S12 S21 S22 ! Tényleg lehet határfreki probléma. De ebből a rajzból többet nem tudok kideríteni, kellene az össze többi paraméter amivel a tina számol. Tehát további virtuális műszerek stb és akkor kiderül, hol üzemelne számodra optimálisan.
0
Szia!
Én kb. 10mA-es munkapontba állítottam a differenciál erősítőket, ami kb. 4GHz ft-nek felel meg, ráadásul a generátoroknál sincs belső ellenállás, ennek ellenére a differenciál fokozat kimenetén már meghalt a jel a TINA szerint. Valóban az lesz a legjobb, ha megépítem és élőben próbálom ki...
0
Szia jakig ! 10mA beállitású BFR-re kiszámoltam a feszültségeket persze kb.Szerintem több hiba is van.700mV 2000MHz-es sin.jelet átvinni 3,4V CE fesültség mellet ? majd 2,2v CB fesz.275µA áram az utána lévö tranz,a már emlitett 10k ellenálás mely a jellel soros,10k ellenálás két kis impedancia közé van zárva sorosan vagyis oriási csillapitó.A BFR nagy határfrekvenciája miatt nem hidegitett E mellet (GHz-en) könyen beoszcilál és még induktiv szegény ellenálásokat is ha nem is használod csak 200MHz-ig.üdv.Jóska
0
Szia!
Az eredeti kapcsoláson azért nem minden volt ok nélkül :).
A kapcsolás két állapotú (komparátor), tehát az árammegosztás nem reális elképzelés a differenciál erősítőn és szinusz jelet sem kell átvinni, csak sinusz jelet komparálok.
A tápfeszültség be van korlátozva +/-5V-ra.
R10 értéke valóban szokatlanul nagy, de ennek is oka van, hiszen én VS4 feszültségét csak kis mértékben (kb. 10%) akarom modulálni a komparálás eredményétől függően, persze ezen a részen még lehet csiszolni.
0
Szia jakyg !Lehet én nem értem mit akarsz,nem tudom mihez kéne.Ha a bemenö magasfrek.szintett akarod komparálni és ha tullépte a ref.szintett akkor modulálja a nyers jel kimeneti szintjét ,én egyszerübbnek látnám elöbb detektálni és a detektált gyenáramú szintett komp. a ref.fesz.és ugy modulálni.üdv.Jóska
0
Szia!
R7 10k túl nagynak tűnik, próbáld lecsökkenteni.
Üdv, lcsaszar
0
Szia Yakig!
Az R4 értéke nem túl kicsi? A T3 jel nélkül is teljesen ki van nyítva (Uce ~ Uce_sat) nem számítva a hozzáadott R7 áramát.
Üdv. Feri
0
Szia!
Valóban, érdemes volna egy megfogó diódát tenni T3 BC közé, hogy ne kerüljön szaturációba.
0
Szia!
Hatásos! Most van némi erősítése a T3-nak... :)
Az R7-est megpatkolva 2...3nF-al jelentősen javúl(hat) a BFR sebessége.
Udv. Feri
0
A Vishay féle adatlapot nézd! Nem lényeg a frekihez annyira az áram!
Nem számoltam át , de szerintem megépítés után is ezekkel a paraméterekkel ugyan azt fogod kapni..
0
Szevasz, jakyg!
Első ránézésre a két utolsó tranya B-E kapacitásában tárolt töltés okozhatja a bajt: ezen könnyen lehet segíteni egy-egy, pár 100 Ohmos B-E levezető ellenállás alkalmazásával (néha csodát tesz). Másik trükk: alkalmas értékű bázis-ellenállás használata, amit megfelelő kondival - pár 10 nF általában - áthidalva ki tudod "hegyezni" a meghajtó jelet, ami a kapcsolási időre megint csak pozitívan hat.
0