védő földelés

Üdv
Egy kis értekezésre kérnélek benneteket főleg a témában jártas vagy szabványokat ismerőket, villanyászokat.
Kis műhelyembe van egy régi nem használt vas vízvezeték csonk ami mögött jó pár méter vascső tekereg. Garantáltan lekötve a jelenlegi vízrendszerről, viszont jól földelt Okés
Nos csináltam rá egy jó kis csatlakozást, régi rádiók kísérletezgetéshez stb.
A kérdés. Szabad e? Érdemes e? összekötni a ház konektorának földelésével.
Azzal tisztába vagyok, hogy manapság nullázott földelés van az óránál és az oszlopoknál van földelés kiépítve. Műszerem nincs amivel földelési ellenállást tudnék mérni de izzó teszt alapján jó a vízcső is.
Felmerült bennem pár dolog, aggály az összekötést illetőleg ezért is kérdezném e téren jártas kollégák véleményét.
Például: Ha nálam túl jó a földelés és műszaki okokból a póznáknál elromlik, hozzám jön be a sok "kóboráram" oszt leég a vezeték a falban.
Jól sejtem?
Köszi Laci




Sponsored link

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.
Sponsored links
Kalex képe

Szia!
"3 műfajba is elintézem annak aki a vízórát át tudja kötni, miért is"
Óvatosan a felajánlással, mert a végén, még szavadon fognak. Most tervezik változtatni a szabványt (már folyamatban van), hogy a vezetőképes anyagot szállító csővezetéket, amennyiben szigetelőanyagból készült, olyan közdarabbal kell ellátni, ahol megoldható az EPH-ba kötés. Erre azért került sor, mert egyre több olyan baleset következett be, ahol a víz volt a halálos potenciált közvetítő elem! A műanyag gázvezetéket természetesen normál körülmények között nem kell bekötni, mert nincs is mit. Viszont Rb-s környezetben, vagy vezetőanyagúnak, vagy fémnek kell lennie a csővezetéknek. Itt már mind a kettőt be kell vonni az EPH-ba.
"A példád hibátlan. A hétvégén megcsinálok pár mérést csak érdekesség kedvéért."
Gondolom ez Gábor 10A 1R példájára vonatkozott. Az 1R-os nullavezető elképesztően rossz érték. Egy C típusú 10A-es kismegszakító cirka 50-60A-nál old le az előírt idő alatt. Ez az áram a példabeli 1R-nál 50-60V feszültségemelkedést eredményezne. Nem is beszélve arról, hogy hurokellenállás mérésnél a vezeték kétszeres hosszát kell számolni, mivel annak az áramnak oda is kell jutnia a fázisvezetőn.
Szerencsére nem ilyen sanyarú a helyzet. Egy átlagos lakásban a biztosítótábla és a legtávolabbi fogyasztó között cirka 40m-nyi vezeték van. Ennek az ellenállása 1,5mm2 Cu esetén 0,5R.
Üdv! Kalex

Üdv!
Az EPH bekötésről egy utolsó gondolat. Szabvány szerint az EPH-ba be kell kötni az általam már felsoroltakat. Az ellátott területen lehet több EPH csomópont is ezeket EPH gyűjtővezetővel kell összekötni. Félreértésre adhat okot , hogy ennek a jelölése is zöld-sárga.DE az EPH-ba bekötött berendezések és a gyűjtővezető NEM egyenlő és NEM HASZNÁLHATÓ védőfőldelésként. A védőföldelést mint már említettem a betáplálási helyen kialakított EPH-tól -ahol a bejövő nullával össze van kötve, és ide fut be az EPH gyűjtővezető is ha van- kell elvinni. Azt , hogy a nullázást az óra előtt vagy után kell elvégezni szabvány szerint nem tudom pontosan. DE gondolkodjunk logikusan. Az áramszolgáltatónak minden méretlen vezetéket és berendezést zárt burkolattal el kell látni és plombázni kell. Ha elzárja a nagyvilág szeme elől a nullázási pontot akkor csak az ő szent szava biztosít engem, hogy az tisztességesen el van készítve. Hát olyan szolgáltatóktól ezt nehezen hiszem el akiknek a szájából a "Jó napot kívánok!" is átoknak hangzik. Attól, hogy háromszor kimondja, hogy "Jó az, jó az, jó az" még nem lehet sz@r. És ellenőrizhetetlen. Tehát szerintem a nullázást az óra után kell elvégezni bár semmi nem tiltja, hogy a szolgáltató az óra előtt is összekösse a földelést a nullával. Mérés szempontjából lényegtelen. DE a központi EPH-tól (nullátzási pont) elvitt -a fogyasztók védelmét ellátó- védőföldelést már sehol sem szabad összekötni a nullával.
Üdv:Kecsuka
Sokat segít ha beírod a guliba: EPH, védőföldelés, mérőhelykialakítás stb...

Kalex képe

Szia!
Akkor csak pár gondolat még.
"DE az EPH-ba bekötött berendezések és a gyűjtővezető NEM egyenlő és NEM HASZNÁLHATÓ védőfőldelésként"
A gondolat helyes, és szabályszerű, ám az elnevezés nem. Ott a gond, hogy az EPH és az abba bekötött tárgyak az egyen potenciálú hálózat alkotóelemei. A magyarországi kisfeszültségű hálózatokon védőföldelés, mint önálló érintésvédelmi mód gyakorlatilag nem létezik! Az idézett mondatban szereplő védőföldelés helyesen védővezető lenne! Számoljunk: Egy 16A-es kismegszakítónál csak 5-szörös alfával számolva (B típusú megszakító) is 80A kell az előírt lekapcsoláshoz. Az ehhez szükséges R ellenállás 230V/80A= 2,9R. Aki már készített saját kezűleg földelést, az tudja, hogy ezt az értéket elérni sem egyszerű! Azt már nem is említem, hogy egy C, vagy D típusúnál mit kellene megoldani.
Az óra előtt összekötött (helyesebben szétválasztott) nulla és nullázó vezető szétválasztás előtti pontjára kell bekötni az épület saját földelését, ami nem lehet nagyobb 10R-nál.
"MSZ447 2.4.5. TN-rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt egy önmagában is számottevő mesterséges vagy természetes földelőhöz vagy épületalapföldelőhöz kell csatlakoztatni. Elhagyható ez a földelés azoknál az épületeknél, melyek 30 mA érzékenységű áramvédőkapcsolóval védett, mért fogyasztói hálózatról kapják ellátásukat."
A jelenleg hatályban lévő MSZ HD60364 ezt a szabályozást átvette!

Üdv! Kalex

Sponsored links
gbenyov képe

Hello,
A vízvezeték csövet ne használd a védőföld(zöld-sárga), vagy nulla bekötéséhez. Azért mert most azt mondod, hogy "nem használod" az nem elég biztosíték.

Egy műhelyben előfordulhat-nem zárható ki, hogy egy jó-combosan zárlatos kütyü kerül elő és akkor abból tragédia is lehet.

Abban igazad van, hogy az óvatosság nem árt.
Ez azt jelenti, hogy a belső hálózatod védőföld csatlakozóit, minél több, megbízható, földelő "szondával", bekötheted.

Nem javaslom viszont semmiképpen a belső hálózaton belül más helyeken is összekötnöd a védőföld csatlakozót és a nullát, csak mindegy utolsó helyen, kizárólag a villanyóránál.

Meg is fogod érteni, miért:
Tegyük fel, hogy a belső hálózaton sehol nincsen össze kötve a védőföld a nullával. Jön a combosan zárlatos kütyű. Folyik a rettenetes áram a fázisvezetéken és a nullavezetéken ugyanakkora. Viszont a védőföldvezeték CSAK az óránál van leföldelve, azon nem folyik áram, és meg vagy mentve.

Tegyük most fel, hogy a belső hálózaton mindenhol össze van kötve a védőföld a nullával. Jön a combosan zárlatos kütyű. Folyik a rettenetes áram a fázisvezetéken és fele a nullavezetéken megosztva, fele a védőföld vezetéken. Ezért a védőföldön és a föld-padló-szoba-stb. között mindenképpen feszültség differencia lép fel. Ez viszont már nem biztonságos, hanem veszélyes!

Végül még egy dologgal nem számoltál. A villanyóra úgy működik, hogy a fázisvezetékkel sorosan van egy soros-fázis tekercs, a nulla és a fázis között pedig egy párhuzamos feszültség tekercs van. Namost, ha nem csak a villanyóra előtt van CSAK összekötve a védőföld a nullával, a hanem a belső hálózaton belül is, akkor nem csak a nulla vezetéken fog folyni a fogyasztásnak megfelelő áram, hanem a védőföld rendszeren is annak egy része, ez pedig biztos, hogy megzavarja az óra normális működését. Mérhet többet, vagy mérhet kevesebbet is, kiszámíthatatlanul.

gbenyov
0 Hz és az UV fény frekvenciája között minden érdekel...vagy tovább is?
Ráadásul "szőkén" okoskodok és valamilyen ismeretlen hatású pontokat is gyűjtök.

Sponsored links