Translate this page:

Helló ! Egy kis segítséget kérek egy ismeretlen transzformátor teljesítményének a közelítő megállapításában. Hétvégén kukáztam egy bazi transzformátort. Jó 8-10 kg lehet a tömege. A vasmag EI lapokból készült, plánparalell összefűzésben. A vasmag 165 mm széles, 150 mm magas és 60 mm vastag. A tekercselés egy zárt műanyag csévetesten van. A kivezetések csokikba csatlakoznak, onnan lehet további felhasználásra a villanyt elvezetni (lásd a képet). A trafóba 220V-os hálózati feszültség megy be, minden adatot ehhez írtak rá, így én is ezeket adom itt meg. A szekunder feszültségek is a 220V-os hálózathoz készültek, az értékük a 230V-os hálózatban picit magasabb. A szekunder tekercselésben van egy 220V-os és egy 110V-os tekercselés (ezeknél árammegjelölés nincs !), valamint egy 6V-os 4,2A-es, 12V-os 4,2A-es és 24 V-os 2,5A-es tekercselés. Minden tekercs kivezetés olyan szövött-impregnált anyagú szigetelő csőben halad, mint pl. a csöves technikában a transzformátor kivezetések (az anyag nevét nem tudom). A transzformátor vas az egy bazi vas, olyan 60 x 70 mm-es reális oszlop keresztmetszetet tartok valósnak hozzá (de ellenőrizni persze nem tudom). A primer tekercs huzalozása 1 mm átmérőjű huzalból készült. A 220V-os szekunder huzalozás szintén 1 mm, a 110V-os huzalozás 1,4 mm átmérőjű huzalból készült. A kisfeszültségű részek vezetékezésével nem foglalkoztam, mert ott az áramok oda vannak írva a feszültségek alá (a kisfeszültségű tekercselés az áramokkal szumma 136 VA teljesítményt vesz fel elvben). A vas méreteire olyan táblázatot eddig nem találtam (pl. EI-165 lemez), amiben benne lenne a teljesítménye. A trafóra 200 VA teljesítmény van vésve, de kizárt dolognak tartom, hogy egy ekkora bazi vassal "csak" ennyit tudna. A kisfeszültségű részen beleférne, de ott van még a 110V-os és a 220V-os leválasztó részből kivehető villany és a trafóveszteség is. Akitől szereztem a trafót azt mondta, hogy régen a Gelka használt ilyet és három szervizasztalt látott el egy ilyen trafó árammal. Ő egyébként úgy beszélt erről a trafóról, hogy 1 kVA-es gép (ami valós lehet amiatt is, mert van egy 400VA-es hálózati leválasztó trafóm, ami ennek a bazi gépnek a hónaaljáig ér). A segítséget abban kérem, hogy a hálózati oldalon mekkora biztosítékot tegyek fel, hogy se nagyon alá, se pedig fölé ne lőjek a transzformátorból kivehető teljesítménynek ? Mekkora lehet a reális teljesítmény felvétele ennek a trafónak ? A szekunder oldali leválasztó részre is szeretnék biztosítékot szerelni, az ördög sosem alszik, ehhez sem ártana egy hozzávetőleges teljesítményt tudni. Köszönöm az érdemi segítséget előre is.

Sziasztok!

Néhány felvetödő szakmai kérdés meűlt fel.

Bőviteni szűkséges a 4 kwattos solar rendszert a csekély hatékonyság és gyenge napstéses orák száma miatt.

Kap a ház egy független 1200 wattos invertert a hütőgép és mosógép számára. ehhez uj 9AH x 6 db zselés akkuval jutottam hozzá mai napon 50 euroért.

Melyik fajta cellarendszer kehet hatékonyabb gyenge vagy borus napsütéses időben? A poli vagy a felezett monocella?

Msik fajta felmerűlt kérdés.

A meglévő celláimból ha 4 darabot sorba kötök 10,8A és 148 volto kapok kb 1 a terlelt szint mellett. (A nappali fogyasztásom folyamatosan ennél több.2,4 A terhelésnél (ha megy az inverter a max feszltség legfeljebb 146 volt.

Ha jól tudom, akkor a napcellák áramgenerátoros jelleggel birnak, azaz lemerlt akku esetén is igazodni képes a kegjobb töltés arányhoz.

Persze komplett vezérlés adja a jó mppt eredményt, de tapasztalatom az hogy a rendszer kihasználtsága elég rossz hatékonysággal bír.

mivel jelenleg már előregedtek az AKKUK lassan cserére szorulnak, vagy rehabra,

A sorbakötöt cella hatékonysága is akkor teljes ha mindent egyforma energia éri.
kérdés az hogy ez amegoldás milyen hatással bír mind a cellákra mind az akkukra. (az akkuk mostanra akár 60-70 voltra is leesnek reggelre, az elhasználodott szulfát miatt..

A kűlön inverterrel és cellarendszerrel egy sziget a szigetben megoldással gondolkodom. Ami reggel korán már mködöképes és képes ellátni a egfontosabbat hűtőt és kenyérdagasztót (MUM5) 

igy egyben egy rendszerfggetlen galvanikus megoldás is szletik.

szerintetek töltés vezérlés nélkűl rá lehet e tenni 120 voltos akku bankra sorkötésben a cellákat? persze biztositás nem kérdés. Az összes gyári vezérlés impulzus átalakitással 12 24 vagy 48 volts rendszerekhez gyártott. ezzel amegoldással csökkenthető lenne a kicsi de nagyáramu töltésrendszer. (16 mm keresztmetszetű kábelek) (van 10A ballancer elektronikus áramkör akkumulátoronként aki egyenfletes feszltség arányt tart töltés közben)

3. kérdés házilag öntött nem adalékolt olomlemezekkel milyen  hatékonyságu tárolót lehetne megépiteni? A téchnika most lényegtelen, az elmélet érdekelne.
 

 

 

Üdv! Van egy MP3 playerem,és azt írja bekapcsolásnál:"incorrekt format,reformat the player".USB-n felismeri a gép de rákattintva,nincs ilyen meghajtó hibajelzést ad.Windows sajátgép alapból nem tudom formázni.Tudna valaki valami jól bevált ingyenes flash formázó programot a neten? Köszönöm.

Sziasztok! Pár hónapja vettem ezt a munkalámpát, és a minap véletlenül levertem és leesett a padlóra és megszűnt működni. A lámpa égett amikor leesett, leesés után azonnal felkaptam, de akkor már csak egy picurka része a LED izzónak pislákolt ki-be. Néhány órával később megint bekapcsoltam de akkor már semmit sem csinált. A számla már nincs meg így nem tudom visszavinni, arra gondoltam, hogy megkérdezlek titeket, hogy meglehet ilyen lámpát javítani, vagy érdemes ezzel bajlódni vagy kuka? (az aksi és az izzó kivételével) Csatolok néhány fotót a szétszedett lámpáról, a nyákon van egy chip ami nagyon úgy néz ki mintha a lábaiba beleütött volna a ménkő, nem tudom. Így néz ki a lámpa egyben: https://www.aldi.hu/fileadmin/fm-dam/products/2020/kw44/tars_a_munkaban/kw44_tars_nagy_18_01.jpg