Az ORION privatizációja és védjegyének története

bodobács képe



Az alábbi cikk a Magyar Védjegy Egyesület c. lap 1993. III. évfolyam 4. számában jelent meg
Privatizáció és az Orion védjegy avagy a védjegy önállósuló élete címmel.
A cikk Soós Imre tollából származik és az Ő beleegyezésével kerül most fel ide az oldalra néhány plusz információval, illusztrációval kísérve.




Amint az az írott sajtóból ismeretes, az ORION Rádió és Villamossági Vállalat felszámolása 1993. szeptember 1-jével befejeződött.
Jogutód nélkül megszűnt. Új céget kell megismernie a magyar vásárlóközönségnek, a YUGANSKORIONNEFTEGAZ Elektronikai Kft-t.
Az új cég, vétel jogcímén kizárólagos tulajdonosa lett az ORION védjegyeknek is.

Ez a változás ad alkalmat arra, hogy visszatekintsek az elmúlt 80 évre, az ORION védjegy megszületésére, hányattatására, majd csekély következtetést vonjak le a jövőbeni sorsát illetően.
Mivel cég nélkül nincs védjegy, rövid visszatekintést kell adjak a cégről, amely megalkotta az ORION védjegyet.


Kremeneczky János



A bölcső Budapesten, a Váci út és Aréna út sarkán, a Székesfőváros Elektromos Művek székházában a IV. emeleten ringott, amelyet 1913. májusában kibérelt egy bécsi gyáros, az odesszai születésű Kremeneczky János (Odessza, 1850.02.15 - Bécs, 1934.10.25), hogy itt bécsi gyárának mintájára -egyenlőre- egy kisebb üzemet rendezzen be, fémszálas izzók gyártására.






Magyar Wolframlámpagyár emléktáblája

Ez az üzem Magyar Wolframlámpagyár néven 1913. június 1-jén kezdte meg a termelést, kb. 100 munkással, két nagy teremben, amihez egy raktár és egy nagyobb szoba tartozott. Ebből a szobából nyolcan vezették, adminisztrálták a gyárat olyan jól, hogy az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., amely akkor már világhírű volt, csakhamar komoly vetélytársat talált benne, noha Kremeneczky a gyárát inkább egyéb villamossági cikkek, főként szárazelemek és kapcsolók előállítására fejlesztette.

Az Egyesült Izzóval felvett párharc és a fejlődés kívánalmai érdekében 1915. elején a cég részvénytársasággá alakult át. Íme az egyik tanulság a ma vállalkozóinak!
Az Egyesült Izzó mindenféleképpen korlátozni akarta a Magyar Wolframlámpagyár izzólámpagyártását, ami részben sikerült is, mert kölcsönös engedmények alapján 1915. decemberében 7 évre szóló megállapodást kötöttek, mely szerint évi 1 millió lámpánál többet nem fognak gyártani az M.W.Rt-ben.

Az azonos és ellentétes érdekek folytán az Izzó 1917-ben megszerezte a részvények egy részét.
Az M.W.Rt. a háború ellenére tovább erősödött, úgyhogy 1921-ben Kremeneczky már nem tartotta be a megállapodást, 1,8 millió lámpát gyártott, sőt 1921-ben új gyárat alapított, a pesti Váci út 99-105. sz. házhelyeken, a Kremeneczky Művek Villamossági Rt-t.
Így nyílt kenyértörésre került sor. Közben az Elektromos Művek felmondta a M.W.Rt. bérletét, amleyben az Izzónak voltak részvényei és K.J. felajánlotta, régi és új cégének, az új Váci úti épületet.
A hajléktalanná vált Izzó érdekeltségű régi cég „kényszerűségből” kapva-kapott az ajánlaton és 1923-ban egy helyre került a régi és új cég.



Nem szaporítva a szót, az Izzó csakhamar lemondott érdekeltségéről (1926), majd Kremeneczky bécsi gyárának csődje kapcsán (1931), illetve a gyáros halála (1934) után a részvénytöbbséget megszerezve, a teljes irányítás az Izzó kezébe került, mindkét fél előnyére.

A két időszak között jelentős volt a fejlődés:

  • 1925. rádiócső-gyártás
  • 1926. rádió-vevőkészülék gyártás
  • 1930. rádió-export
  • 1933. gyógyszerampulla és fiolagyártás
  • 1936. fénycsövek
  • 1937. hőpalack-gyártás

1936-ban a rádió és az alkatrészgyártás az igazgatósággal és az adminisztrációval az Izzó újpesti telepére költözött.
A gyár az ostromot viszonylag kis károkkal vészelte át úgy, hogy 1945. februárjában megkezdhette a termelést Szovjet megrendelésre elkezdte az elektronikus műszerek gyártását, a rádiógyártás mellett.

A belső átalakulás folytán az új cégnév 1947. március 29.: ORION Rádió-Villamossági és Üvegipari Rt.
A máig ismeretes nevét „ORION Rádió és Villamossági Vállalat1950. augusztus 16-án kapta.

Ekkor költözött a rádió- és lemezjátszó-gyártás Kőbányára.
Kivált és önálló vállalattá lett a műszergyár (EMG), az üveggyár (Hőpalack és Ampullagyár).

Főbb állomások:
1956. televíziógyártás,
1964. rádiógyártás megszűnése,
1965. megkezdik a sokcsatornás mikrohullámú berendezés gyártását (ami fő alapja a mai kivásárlásnak).

E kis történeti áttekintés nélkül nehéz lett volna a megfelelő helyre tenni a vállalat egyes árujelzőit.
Kezdetben a budapesti cég, a bécsi gyár „vidékre” telepített üzeme, így a bécsi „METALLUM” feliratot bélyegezték a termékre, csomagolásra, de ennek alapján K.J. Budapesten is lajstromoztatta izzólámpákra.

A korábban vázolt - háború utáni - növekedés és profilbővítés új árujelző bevezetését tette szükségessé.
1914. április, Bécs: Lajstromozzák az „ORION” szót és ezen az alapon 1914. április 29-én Budapesten is az I-IV. és VI. árucsoportbéli árukra, főként izzólámpákra és „mindennemű elektronikai kellékcikkekre” (61.386 ljtr. sz.).
Tulajdonképpen ezt a dátumot kell tekintenünk az ORION védjegy születésnapjának. De e bejegyzésből arra is lehet még következtetni, hogy Kremeneczky ebben az időben a bécsi vállalatát tekintette fontosabbnak.



Korabeli reklám

Itt kockáztatom meg azon megállapításomat, hogy az ORION szóvédjegy sikerét nemcsak a mögötte lévő jó minőségű termékeknek köszönhette, hanem annak az egyedüli tulajdonságának is, hogy ezt a csillagképet a világ minden országában és nyelvén így nevezik és hangzása is csak kis mértékben tér el a magyartól.
Ez a tulajdonsága az előnye, de a hátránya is, mert ez keltette fel a külföldiek érdeklődését iránta. A korábban említett Kremeneczky - Izzó párharcnak és abban K.J. megerősödésének nyoma van a védjegybejelentésekben is.

1922. június 3-án bejelentette az ORION szót (43.969 ljtr. sz.) az I-II. áruosztályra főként izzólámpákra, egyéb villamoslámpákra, szárazelemekre, egyéb villamoselemekre, valamint „mindennemű villamoscikkekre”.
Ezt a védjegyet nemzetközileg is lajstromoztatta (27.922 sz. 1922. augusztus 24.) és ezek a védjegyek a rendszeres megújítások alapján ma is élnek (nk. 254.522).
Az ugyanekkor bejelentett M és W betűből kombinált „nyílhegyek” tartalék védjegy, 1942-ben csendben kihunyt.

Kremeneczky 1925. évi diadalát a 49.605 lajstromszámú ORION I. védjegy jelzi (bej. 1925. december 18.) az I. és II. árucsoport áruira, izzólámpákra, különösen kirakati és reklámvilágítási célra, egyéb villamoslámpákra, szárazelemekre, egyéb villamos elemekre, valamint „mindennemű villamoscikkekre”.
Egyébként 1914 óta mindegyik ORION védjegy árujegyzékében, még a nyolcszáz szavasokban is ott van „…és mindennemű elektromos cikkek”.

A gazdasági recesszió okozta kényszerű (és később nagyon is helyesnek bizonyult) gyártási profilbővítés védjegynyoma az 50.053 lajstromszámú ECHO szóvédjegy bejelentése (1926. árpilis 20.) a teljes I. és II. áo. áruira, kihangsúlyozva a rádiót, távírót.
E bőséges ECHO rádióalkatrész választék megjelenésének és a viszonylag komoly tudású amatőr gárdának köszönhetjük a magyar rádiózás megteremtését.

Mellékesen megjegyezve az ORION védjegyű izzólámpák és szárazelemek sikerének lehet elkönyvelni, hogy 1923-ban ORION Rézgálicgyár Rt., Budapest; 1926-ban ORION Rézkohó és Rézgálicgyár Rt., Budapest; 1925-ben ORION Bőrgyár, Szeged névvel alakultak cégek. A szegedi gyár védjegyét még 1940-ben is megújították.

A rádiógyártás sikerei szükségessé tették, hogy a vállalat fő védjegyévé vált ORION szót kiterjesszék e gyártási ág cikkeire is. (Második tanulság!)
Ezért 1930. április 11-én ismét bejelentették az ORION szót a I-III. áo. áruira (54.475 lajstromszám) 301 szavas új árujegyzékkel, amelyben - az angliai sikeres próbák hatására - a rádió mellett megjelent a televízió is, kerek negyedszázaddal a tényleges megvalósítás előtt.
Ez a védjegy változatlanul él és nemzetközi oltalom alatt áll.



Inti - Inka Napistent ábrázoló maszk

Ahogyan a következő 12 esztendőben bővült és állandósult a gyártás, akként szaporodtak az új bejelentések, újabb,. Terjedelmesebb árujegyzékkel. (Pl. 1938. január 19. 64.193 lajstromszám, 889 szavas, 1939. november 3. 66.243 lajstromszám, 800 szavas.) Ezt a 800 szavas, sokszorosított árujegyzéket csatolták azután a következő védjegybejelentésekhez is. (Az ORION – hármasfej 1941. február 6. 68.029 lajstromszámú felirat nélküli „hármasfej” 1941. augusztus 25.)
Az ORION ismert hármasfejes védjegyét Bottlik József grafikusművész tervezte. Ezek a védjegyek nemzetközi oltalmat élveznek és ma is élnek.

1943. június 22-én 17 db szóvédjegy bejelentés történt:
NAPFÉNYCSŐ, FÉNYCSŐ, ORION-FÉNYCSŐ, ORION-HŐKANCSÓ, ORION-HŐPALACK, ORION-VILLFŐZŐ, ORION-VILLVAS stb. Mindet törölték 1953-ban az 1890. évi II. tc. 21. §. b./ pontja alapján, mert nem újították meg. Ezek a védjegyek csak annyiban érdekesek, amennyiben közülük egyik-másik szabad árujelzővé vált (fénycső, hőpalack).



Korabeli ORION plakát


A háború utáni új gazdasági kapcsolatokat jelzi a cirill-betűs ORION-hármasfej 1950. július 27-i bejelentése.
Végül 1967. november 18-án lett bejelentve az utolsó két védjegy az ORETTA és a COLORION a 9. áo-ban, de csak 37 szavas árujegyzékkel.
Sajnos megújításuk 1988-ban már nem történt meg.
Ekkor már előrevetette árnyékát a rendszerváltás és a tulajdonképpeni okot ma sem tudom, miért nem újítottuk meg.

Az ORION védjegyet 1914-től 20 éven át közösen használta a bécsi és pesti gyár, majd 1934-től az Egyesült Izzó Rt., amikor teljes irányítása alá vonta agyárat.
A TUNGSRAM védjegy mellett elkezdte esetenként használni az ORION védjegyeket is, de az ORION is a TUNGSRAM-ot.
E korai időben létesítette a két Rt. Svédországban a Svenska ORION Aktiebelaget, stockholmi céget, elsősorban ORION rádiók forgalmazására.
A cég ma is megvan, védjegyhasználati jogával együtt.

Az államosítás után (mint ahogyan 1934 után) továbbra is az Egyesült Izzó gondozta az ORION védjegyeket, mégpedig a DANUBA Szabadalmi Iroda közreműködésével, amint ez megalakult.


2. világháború idején sokan ilyen rádiókészülékeken értesültek a háború eseményeiről (Orion 7000-es sorozat)

Természetesen az ORION védjegyeket sem kímélte a „korszellem”.
Az állami külkereskedelmi vállalatok ad-hoc érdekeinek megfelelően használták az ORION árujelzést, sőt még lajstromoztatták is itt-ott.
Ebben az időben a védjegy és a szabadalom kihalásra ítélt gazdaságtani fogalom volt és a legfelsőbb gazdasági vezetés is azt tartotta, hogy a védjegy a népgazdaságé, a vállalat csak gondozója.
Ezért természetes volt, hogy az ORION vállalatból származott EMG, a Hőpalack és Ampullagyár licenc nélkül használja a védjegyet, de még az is, hogy az ELEKTROIMPEX és a METRIMPEX egyszerűen utasította a legkülönbözőbb állami és szövetkezeti vállalatokat, hogy egyes termékeiket ORION árujellel lássák el.
Így exportálták a Vadász-tölténygyár rádióit és TV-it, a Telefongyár rádióit, a Pestvidéki Gépgyár, a Gyengeáramú Műszergyártó KTSZ., a Finommechanika KTSZ., az Elektronika KTSZ., a Transzformátor KTSZ., a Gamma, az FMV, az Izzó, a Finomszerelvénygyár termékeit.

Hat évi hadakozás után sikerült elérni (1966), hogy ne, vagy csak írásos engedély alapján (ingyenesen) használhassák védjegyeinket.
Az Egyesült Izzóból is csak 1973-ban sikerült az alapvető okiratokat visszakapni. A díjazás ellenében való használatot sajnálatos módon a Legfelsőbb Bíróság is elutasította.
Ez idő szerint a hat magyar, a négy nemzetközi bejegyzés alapján mintegy 52 országban 105 lajstromozott ORION szó, ORION-hármasfej védjegy létezik.
Az ORION szót igen sok külföldi vállalat használja vagy csak árujelzőként, vagy emellett cégnevében is.
Felsorolásukat e cikk terjedelme nem teszi lehetővé.
Ezek a cégek vagy nem okoztak gondot (eltérő áruik miatt), vagy pedig levélváltásokkal, esetenként személyes tárgyaláson el lehetett intézni a nézeteltéréseket.

Sajnos itthon is több mint 20 lajstromozott ORION védjegy van - természetesen eltérő áruosztályban -, ezeket eddig nem használták.



Hármasfejű ORION logó


A liberalizált gazdasági és az új piaci körülmények valószínűsítik, hogy a YUGANSKORION még elvben sem élvezheti a „notórius” megkülönböztetést.
A gyakorlatban ugyanis az oTH a védjegytöürvényben is deklarált notórius-védjegy élvezte jogszabályi előnyöket az ORION RVV esetében sem alkalmazta, hivatalból (Lásd a több mint húsz bejegyzést.)

A külföldi ütközések közül két céget kell megemlíteni már csak azért is, mert termékeink azonosak. (9.áo.)
Az amerikai ORION Pictures Co. (Warner Bross) céget, amely régi filmjeit forgalmazza VIDEO kazettán és hozzá VIDEO Recordert is.
Képviselőjükkel fél óra alatt sikerült megegyeznem Budapesten és az akkori vezérigazgatónk hozzájárult ahhoz, hogy a szerződést aláírjam.
Ez az egész világra kiterjedő együttműködési és árumegosztási szerződés (1982) nemcsak a két cég ütközését oldotta fel, de a mai napig is hozzájárult ahhoz, hogy külföldön sikeresebb az ORION szó védelme, mintha azt egyedül kellene megtenni.

A másik cég a japán ORION Electric Co., Ltd., amellyel találkozásunk már korábbi (1960-as évek). Magyar turisták hozták be a termékeiket és velünk kívánták garanciális javíttatásukat elvégeztetni.
A figyelem így terelődött rájuk és nem saját figyelőhálózatunk, vagy külképviseleteink kereskedelmi kirendeltségei által.
Japán nem tagja a Párizsi UNIÓ-s Egyezménynek, így ezen a csatornán nem sikerült velük egyezségre jutni.
A japánok markáns piaci jelenlétük és gazdasági fölényük birtokában nem akartak tudomást szerezni rólunk, de az európai egyezmények bástyái között nem sikerült olyan lajstromozott jogot szerezniük, amely meggátolna bennünket az exportban, ha erre sor kerülhetne.

Az előbb említett amerikai együttműködési szerződés helyesnek bizonyult a japán ütközés kapcsán is, ugyanis a japánok velük is ütköztek.
Az amerikaiak rá tudták kényszeríteni a japánokat a tárgyalásra, ahol egy ún. Hármas szerződés lett volna az elérendő cél.
Ennek közelségébe kerültünk Genfben (1987), de személyes kishitűség miatt a megállapodás nem jött létre és erre ma már reális lehetőséget nem látok.

Az új cég a YUGANSKORION - a mai gazdasági mélypontról indulva - azzal az elkerülhetetlen körülménnyel kell számoljon, hogy a külföldi lajstromozások a megújítási időpontokban (export hiányában és ott, ahol a védjegytörvény használatot ír elő) fokozatosan a japánok birtokába kerülnek.
A japán taktika a kivárás, mert a nemhasználati törlési eljárások költségét nem vállalják, hiszen ott vannak a piacon, de a velük szembeni eljárást, a nyilvánvaló pervesztés miatt, mi sem vállaltuk.

Ez volt az elmúlt 80 év története, egy jellegzetes magyar védjegy sorsa, ami telitalálat (mármint a kitalálást illetően).
A védjegy fennmaradása magyar szóként csak igen kis területen várható, de a hármasfej és azon az ORION felirat még sokáig magyar védjegy maradhat.
Ehhez újabb Kremeneczky-szellemiségű vállalkozói és védjegy politikai felismerés szükségeltetik, amelynek csírája fellelhető a YUGANSKORION-nál.
Legyen hozzá erejük, ötletük, őrizzék meg legalább újabb 80 évre! Értékének és jelentőségének megfelelően gazdálkodjanak vele!



Inti napisten (A birodalom Istene, inka apja)

E visszaemlékezés kapcsán a legmagasabb fokú elismerést és köszönetet kell kifejezzem Hegedüs László okl. villamosmérnöknek, aki oly szeretettel, magasfokú tudással mentette és védte az ORION védjegyeket 1973-ig, nyugdíjba vonulásáig, együttműködve Zakariás Egonnal, aki abban az időben az Egyesült Izzónál volt a védjegyek „istápolója”.
A magam részéről megpróbáltam felnőni hozzájuk, méltó tanítványuk lenni. Az a 20 év, ami nekem adatott a 80 évből, szorgos aprómunka volt.
1973-ban első dolgom volt a védjegyek alapvető iratainak visszaszerzése az Izzótól, majd a korábban említett 800-900 szavas árujegyzékek modernizálása (korlátozása), ami által csökkenthető volt az egyre gyakoribb ütközés.
Itt kell kifejeznem köszönetemet dr. Szentpéteri Ádám úrnak is, a nekem nyújtott baráti és kollegális segítésért, amelynek birtokában hatékonyan tudtam képviselni külföld felé az ORION védjegyeket.
Önzetlenül támogatott nyelvtudásával levelezéseimben, lektorálta szerződéseimet.
Az ellenérdekű fél ügyvédjeként is megtalálta a módját, hogy a magyar védjegy képviselője is legyen.
Köszönet illeti a DANUBIA Szabadalmi és Védjegy Irodát is, mert megalakulása óta jó partnernek bizonyult.
Külföldi partnerkapcsolata jelentette egyedül a „figyelőszolgálatot” akár támadás, akár használat történt és kellő időben megtettük a szükséges lépéseket.

Irodalom: Hegedüs László – ORION Védjegy használata 1963. ORION Évkönyv 1963., 50 éves az ORION

Soós Imre







Idén februárban meglátogattam Kiss Ferencet (orionos ÜB titkár). A látogatásom célja az eseménynek a jobb megértése volt.



Kiss Ferenc (2016-02-06)


Kiss Ferenc "Az ORION 75 ÉVES" emlékkiadványban





A háború után, az Izzó rádiógyártása (Orion márkával, hiszen Kremeneczky János csődje után a birtokukba került) a magyar Philips gyárral került összevonásra.
A Philips tiltakozott, de Vas Zoltán et nyugtatta, ...a végén nem kaptak az ígéretből semmit.
A dolgozók sem örültek Kőbányának, mert túlnyomórészt Újpestiek voltak.
Ekkor került kapcsolatba Kiss Ferenc az Orionnal.

Továbbá, aláírattam vele a nálam található kiadványokat, amiben a fényképe és rá való hivatkozás van, így az a dokumentumom többet ér, hiszen mostanra Ő az egyetlen, aki 95 évesen még első kézből ismerheti az Orion múltját.



Az Orion rádiógyár kollektív
szerződése (1955)


A dedikált Kollektív szerződés
























Források:
Az 50. évforduló alkalmából kiadott emlékkönyv (kattints rá a letöltéshez):
orion_1913-63

A 60 éves Orion Jubileuma alkalmából készített kiadvány

A 75 éves Orion Jubileuma alkalmából készített kiadvány (1988)



Korábbi megemlékezés a 100 éves ORION-ról

Perneky Sándor magángyűjtő (Verőce): radiomuzeum.hu.

További Orion rádió képek, információk Sík Béla weboldalán találhatóak.


CsatolmányMéret
logo-orionradio3d.jpg50.54 KB
orion-vedjegy--usa.pdf422.1 KB
orion-vedjegy--japan.pdf1.12 MB
orion-vedjegy-atruhazas--yuganskneftegaz.pdf549.89 KB
Kiss-Ferinél-2016.02.06.jpg64.96 KB
Az_ORION_75_ÉVES_részlet_Kiss-Ferenc.jpg62.75 KB
Orion_rádiógyár_kollektív_szerződése_1955.JPG32.01 KB
Kollektív-szerződés-1955.jpg71.78 KB
Orion-vedjegy-cikk-Soos-Imre.pdf4.57 MB


Sponsored link



Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.
Sponsored links