Translate this page:

Sziasztok!

Sok-sok évvel ezelőtt egy csere ügylet keretében hozzájutottam egy leharcolt állapotú AK706a jelű keverő-előerősítőhöz. Az rögtön látszódott, hogy nem lesz belőle múzeumi darab, ezért a második életét basszusgitár előerősítőként képzeltem el neki -saját célra.
Ennek előerősítőnek a koncepciója azért érdekes, mert pont olyan a felépítése, mint egy "rendes" nagy csöves erősítőnek, csak ez éppen pici: trafós kimenet, ellenütemű vég stb.
Némileg átalakítottam a készüléket az eredetihez képest (azért itt szögezném le, hogy olyan változtatást nem végeztem rajta, amit ne lehetne bármikor visszacsinálni, pl nem fúrtam lyukakat a vázba, még csak át se festettem, és minden "leeső" eredeti alkatrészét félretettem):
- E1, E2, E3 csöveket eltávolítottam.
- Egy "nagy jelű" bemenet van, E4 pozícióban EF86-ot eltávolítottam és helyette egy fél 6N2P van bekötve (39k anód ellenállással). E5 helyére 6N2P-EV került (fűtés átalakítással a NYÁK-on).
- Az eredeti hangszínszabályzót egy általam már korábban is használt -amerikai- kapcsolásra cseréltem.
- Mivel az általános erősítés még így is túl nagy volt, ezért az összes katód hidegítő kondenzátort kivettem, R32-t kb. kétszeresre növeltem.
- Beépítettem egy IC-s fejhallgató erősítőt, ami sztereo vonal bemenettel is rendelkezik, ehhez hozzákeverhető a gitár felerősített jele.

Sokáig használtam így, de nem volt tökéletes, zajos és brummos is volt.
Elhatároztam, hogy a lehető legtöbbet szeretném ebből most kihozni.
A zajosság nagy részét az eredeti REMIX NRK szén tömb ellenállások fém rétegre cserélése lekaszálta.
A brummon a fejhallgató erősítő földelésének átvariálásával kis mértékben tudtam javítani, de úgy tűnik, hogy a legnagyobb rész a (többé-kevésbé) eredeti csöves kapcsolásból jön.

A táp puffer kondenzátorok még eredetiek (1967-ből), látszólag köszönik szépen jól vannak, mérve a hullámosság nem nagy az A ponton: max 1Vpp volt, de biztos, ami biztos alapon az eredeti kondenzátorral párhuzamosan kötöttem egy 220uF-os új kondenzátort is, szubjektíve egy picit javult a helyzet a fejhallgató kimeneten.

A brumm a tesztek alapján földelési problémára vezethető vissza, mert az anód feszültség AC részét lekapcsolva a brumm azonnal megszűnik, csak így nem lehet sokáig használni... :)

Ami még érdekes, hogy a zaj forrását próbáltam a csöves fokozatok szerint is szétválasztani:
- E4 eltávolítása nem befolyásolja a brummot.
- E5 eltávolítása jelentősen befolyásolja a brummot.
- E6 eltávolítása jelentősen befolyásolja a brummot.

E6 (ECC82) cső még eredeti(?) volt a készülékben, az anódon levő pici lyukakon benézve lehetett látni, hogy a rács körül (szép) kékes derengés van, gondoltam ideje kicserélni, ami valóban javított a brummon.
E4-E5 csöveket viszont én újként raktam bele és max pár 100 üzemóra lehetett bennük, a csere itt nem változtatott. De az kiderült, hogy a jelenlegi (javított) felállásban E4 és E6 brummot nem "termel", azt az E5 fokozat hozza be.

A gépben van földelési csillagpont, de a csövek pl NYÁK lemezen vannak, a legtöbb vezeték kábelkorbácsban van és viszonylag kevés színt használtak ezért a pontos földelési sémát nem könnyű visszafejteni.

Amit próbáltam még, hogy E5 katód ellenállásait nem a NYÁK föld pontjára kötöttem, hanem a csillag pontra, de ez inkább csak rontott a helyzeten.

Természetesen próbáltam a fűtést is labortápról (független, DC) helyettesíteni, de ez sem változtatott semmin érdemben.

Kezdek kifogyni az ötletekből, hogy mit érdemes (illetve hogyan) kipróbálni?
Minden segítő tanácsot szívesen fogadok.
 

üdv:van-e valakinek ötlete, miért egyre gyakoribb mostanában a 6 Ohmos hangfal-erősítő? Miért nem marad a 4 és 8 Ohm? Talán ehhez kapcsolódik: jó régen építettem hangfalat 8 Ohmos hangszórókkal.(Isophon) Kipróbáltam 4 Ohm(8//8) és 16 Ohmos (8+8) bekötésben a hozzávaló hangváltókkal, az erősítő 4 és 16 Ohmos beállítással. A 16 Ohmos rendszernek sokkal szebb hangja volt, sokak szerint is. Bálint

üdv kollégák! van 3db ilyen tipusu erösitöm,csak sajna mind a 3db uazt csinálja. hogy lehetne ezt a gerjedést kiszürni? /fél hangerötöl aktiv basszos zenénél,a hangszoro csak "lágyan ki-be mozog"./ sajna nem tudtam máshogy leirni! állitolag kerámia kondival kiszürhetö,csak még idöm nem volt probálkozni.... :help: dobok egy védöitalt,mert kezdek kiszáradni.... :beer: üdv:atis

Sziasztok!

Kaptam egy rokonon keresztül egy Sanyo RP-7411 kis táskarádiót eljátszani vele, ne a lomiban végezze alapon. Alapos takarítást, kontakthibák lekezelését követően a következő hibát tapasztalom:

Van vétel FM és KH sávon is (RH-t nem próbálgattam), de mintha az érzékenység, vagy az erősítés nem (mindig) a megfelelő lenne. KH sávon a Kossuth-ot mindig elkapja idővel, a nemzetiségi adást már csak nehezen, de van, hogy egyszer csak megszólal rendes hangerővel és utána elhangolásig jó. De picit félrehangolom és utána alig lehet rátalálni megint, állomások közt pedig néma csend van. Linkelek egy videot is, úgy talán érthetőbb a probléma.

Később rájöttem, hogy ha kikapcsolom, akár olyan állapotban, mikor épp csak recsegve szól az adó, majd vissza, akkor stabilan rááll a jó vételre.

FM-en annyiban tér el a helyzet, hogy ott (legalábbis érdemi antenna nélkül, kidobozolva) nem igazán lép át az erős vétel állapotba, de hoz több adót is. Ott a ki-bekapcsolós trükkel annyit lehet elérni, hogy bekapcsolás után kb. fél mp-ig erősen szól, de visszaesik a hangerő aztán.

Az adók a skálán jó helyen jönnek, ezek alapján áthangolási kísérlet nem történt, és a hangolható részt jónak feltételezem. A végfokot szintén, mert nem a hangerő fel-lehúzására ugrik be egy hangosabb állapot hirtelen, a hangerősítő része szerintem mindig ugyanazzal az érzékenységgel működik. --> Így marad a köztes rész, mint gyanús elem, azon belül is talán AGC problémára gyanakszom.

Most jön a nehezítés, hogy kapcsolási rajzot sehol nem találni ehhez a típushoz. A KF IC-ről (LA1201) is csak egy japán nyelvű szkennelt adatlapot, amit be se lehet másolni egy fordítóprogramba egyszerűen, innentől kb. használhatatlan számomra. Így jobb híján azzal próbálkoztam, hogy a radiomuseum-on kerestem ezzel az IC-vel szerelt más Sanyo rádiókat. Egy ilyennek a rajzát csatolom is.

Szkópom, multiméterem van, rádiós/RF tapasztalatom kevésbé (de erősítő, magnó, stb. javítással amúgy sokat foglalkoztam már, túlnyomórészt sikerrel, szóval mérni-számolni tudok velük). El tudok indulni valaminek a mérésével ennyi infó birtokában, pl. valamit az IC lábain megméregetni, amiből kiderülhet a bűnös?