Üdv Tanyalakók!
http://www.rapas.hu/ht70.html
Véletlenül botlottam ebbe a teszterbe,szerintetek hogy működik?
Az OK hogy feszültséget induktíve /kapacitíve jelez,de fázissorendet hogyan?
2018, April 2 - 10:03
#1
torokj
Üdv!
Utánépítette valaki a Jácint féle kapcsolást?
Esetleg kellett még módosítani valamit?
TJ
0
Sziasztok!
Türelmet kérek, még faragtam a szoftveren a stabilabb működés érdekében, illetve az analóg részen is, ami leveszi a jelet a vezetékről.
3
Szia!
Húha, most gondolkoznom kell a csipeszen, hogy már maga "bekötés" ne fájjon. Elég lesz az utána való sokk....
1
Sziasztok!
MŰKÖDIK!
Holnap megpróbálok egy normális videót csinálni róla, és felteszem.
A rajz mellékelve, a PIC programjának leírását is elkészítem.
https://www.youtube.com/watch?v=HQqRORn2F8g
9
Szia.
Ügyes. Gratula. A teljes progit is megosztod velünk, hogy ha valaki akarna ilyent csinálni, akkor működjön is?
Tibi
0
Szia!
Megnéztem a videódat.Gratulálok!
Köszönöm.Üdv jano
0
Szia!
Gratulálok, minden elismerésem! Ez még kicsit többet is tud, mint a kiindulási alap, ha jól látom. Ügyes! Megérne egy rendes cikket...
1
Szia Jaca!
= GRATULA!
Ugy tünik hogy ügyes "ficko" vagy
Kari
0
Szia Jaca!
Fantasztikus! Le a kalappal!
Üdv, Feri
1
Sziasztok!
Köszönöm az elismeréseket. Még annyit tuningoltam rajta, hogy lecsökkentettem a mérés idejét. Eredetileg elindultam 20,80ms-ról, és addig csökkentettem 3us-ént az impulzust, míg egybe nem esett a két lefutó él. Ez akár 5-10 másodpercig is eltartott, mivel minden második impulzusnál mértem. Átírtam a programot, hogy folyamatos közelítéssel (succesive approximation ) állapítsa meg a szükséges időt, így gyakorlatilag 0,3 sec alatt megvan a pontos időzítés. A frekvencia 48-52 Hz közt lehet. Jelenleg a saját 4MHz-s belső oszcillátorát használtam a PIC-nek, de tudna 8MHz-et is, ezzel pontosabb lehetne, vagy szélesebb frekvenciát tudna átfogni.
Üdv: Jácint
4
Szia!
Jó ilyen megvalósításokat látni, komolyan jó érzés. Lehetne valahogy boltolni egy felprogramozott PIC-et? Fater kapna nyugdíjas korára egy ilyet. :)
0
Hali Jaca!
Engem is erdekelne egy -hasonlo celzattal_ köszi.
Kari
0
Sziasztok!
Megoldható!
Üdv: Jácint
0
Üdv!
Mint topicindító gratulálok én is ,nagyszerű munka,és tanulságos volt az eszmecsere.Mostmár csak az a kérdés hogy "szabad" szoftver lesz e a PIC tartalom,vagy szerzői jogdíjas.Érdekelne engem is
torokj
0
Szia!
A folyamatábrát felraktam, igazából extra nincs benne. Se timer, se megszakítás, csak delay rutin DECFSZ-vel. De rakhatok fel jól megkommentelt asm fájlt is.
0
Sziasztok!
Úgy látszik, nem a digitális rész kozza a problémát, mert egy szabályos négyszögjelre rá lehet szinkronizálni úgy, hogy 20-60 másodpercig is együtt fussanak, nem hogy 2-3 másodpercig. Sokkal nagyobb kihívás lesz a zajos villanyvezetékről a pontos frekvenciát leszedni.
-1
Szia!
Azért ez sokat segíthet a zajt kiszűrni. https://elektrotanya.com/sites/default/files/comment/2018/04/20119918369...
Laci
0
Szia!
Nekem csak egy jelem lenne, mégpedig ami a villanydrótról szedi le a jelet. A szkóp csúcsára tettem egy tappancsot, és megnéztem, az minden volt, csak nem szép színusz. Egy nullátmenetdetektor és egy T tároló, és visszakapom az 50Hz-et, de nagyon nem mindegy, hogy a nullátmenet az mennyire nullátmenet.
0
Szia!
Azon a rajzon egy fázismérőt látsz. Ami számodra érdekes az a D3 kapu előtti valamelyik áramkör. Ezek egy lineáris munkapontba állított kapuval nyitnak mely erősítőként funkcionál. Ezek jelét küldi egy PLL -re mely itt lényegében követő szűrőként van használva. A 4046 összekötött 3 és 4 lábán a VCO kimeneti négyszögjelét veheted le mely már mentes a bemeneti jel zajaitól és a nulla átmenettekkel szinkronban vannak az élei . Pontosabban van egy 90 fokos fix fázistolás a működés elvéből következően de ez belekalkulálható a kiértékelésbe. A 4046 filléres IC. A VD1 és VD2 védelmi funciót tölt be, nem galvanikus csatlakozásnál a C2-vel együtt elhagyhatók.
Üdv. Laci
0
Szia!
Meg kell barátkoznom ezzel az IC-vel.
0
Szia torokj ! Árusitanak a Conrádban nálunk ilyen tesztert (46,41€) és van leirás hogyan állapithatod meg a fázisok sorrendjét is ,sajnos németül van de a forditoval nem gond. itt.
http://www.produktinfo.conrad.com/datenblaetter/100000-124999/123265-an-... üdv.Jóska
0
Sziasztok!
A jel forrása egy szignálgenerátor, aminek a jeléből 500us-os impulzusokat állítottam elő (ez jelképezi a nullátmenetet). A PIC 8 bites számlálóját az impulzus lefutó élére indítottam, és a következő felfutó élére állítottam meg (vagyis 500us-mal rövidebb idő, mint a bejövő periódusidő). Ezután ezzel az értékkel előállítottam egy órajelet, aminek a periódusideje az 500ms-os impulzussal rövidebb, mint a bejövő jel frekvenciája. Innentől kezdve ez az órajel szabadon fut. Minden periódusban kiadtam egy 6us-os impulzust, és ezt egy éskapuval összekapuztam a bejövő jelből előállított impulzussal. Ezek az impulzusok kb 0,5 és 1s közt jöttek szinkronba a bejövő frekvenciától függően. 40Hz-től 60Hz-ig stabilan működik.
A következő lépés az lesz, hogy megszámoltassam, hány impulzus van a két szinkron közt, utána már gyerekjáték lesz kijelezni a 120 fokot és a 240-et.Szóval a projekt megvalósítható és alkalmas a sorozatgyártásra is.
Majd teszek fel logikai analizátoros képeket!
2
Szia Laci!
Akkor nincs meg ? Kár.
Üdv jano
-2
Szevasztok!
Volna egy javaslatom. A továbbiakban az eszmecsere jobb követhetősége érdekében a nyitóban lévő válasz gombot használjuk egy új hozzászólás írásakor. Ha valakire reagálunk, akkor másoljuk be az adott hozzászólás linkjét.
Az ok: ha nem a topik első lapjára kerül az új bejegyzés, lapváltáskor eltűnik a pirossal jelölt új megjelölés, és csak hosszas, időpont szerinti kutakodás után lehetséges arra rátalálni.
Laci
2
szia
egyszerűbb változat
1
Szia!
Ez csupán arra jó, hogy egy vezetékről galvanikus érintés nélkül megállapítsuk, feszültség alatt van e?
Ez egy többé kevésbé egyszerű csúcsegyenirányító, a jel fázishelyzetének, pl. nulla átmenetének érzékelésére teljességgel alkalmatlan.
Egyébként a vissza rajzolás csak részleges, a pozíció számok sem egyeznek, de ez lényegtelen.
Laci
1
szia
lényegtelen
0
Szia Zsugori!
Bravo!Köszönöm szépen .Üdv jano
-1
Szia
Nincs mit
0
Szia!
Sajna ez csak azt detektálja, van-e fázis vagy nincs.
0
Sziasztok!
Amikor fázissorrendet akarunk megállapítani, ahhoz ajánlom ezt a cikket...
https://www.villanylap.hu/lapszamok/2016/julius-augusztus/4199-forgasirany-vizsgalata-fazis-nulla-azonositas-szemrevetelezes
Rendelkezem én is ehhez hasonló eszközzel, de csak gyors fáziskeresésre használom. Nem véletlenül...
Üdv.
Zoltán
0
Szia!
Meglátásom szerint ez az egyszerű eszköz a szabvány szerint helyesnek ítélt forgásirány (óramutató járással megegyező a vektorképen) megállapítására alkalmas.
Adva van a három, L1, L2, L3 sín vagy a háromfázisú aljzat ezeknek megfelelő pontjai. Akkor minősíti ez az eszköz megfelelőnek a forgásirányt ha pl. az L1 -hez képest az L2 fázisa 120 fokkal később indul a nullától a pozitív csúcs irányába. Ugyan ezt detektálja az L2 és L3 vagy az L3 és L1 viszonylatában. Csupán ennyit vizsgál. Azt hogy a szolgáltatónál melyik, a fogyasztási helyre bejövő vezetéket nevezik L1, L2, L3 -nak, azt egyik vizsgáló eszköz sem tudja megállapítani, az csak a betáplálás létesítésekor vagy egyenkénti beadásával azonosítható. A fogyasztónál ez igazából közömbös, a lényeg a sorrenden van a forgó gépek bekötésénél hogy ezt tudatosan lehessen csinálni és legfeljebb ellenőrzésre legyen szükség a motor tényleges indítása előtt.
Laci
3
Üdv. a laposföldhívőknek!
A nyitó szövege:
A videót megnézve vagy a fellelhető brossúrákat megtekintve látható hogy nem fémes a kapcsolat a mérőcsúcs és a "megérintett" fázisvezeték között.
Ehhez volt még az elején egy hozzászólásom a mikéntet illetően.
Elhangzott itt minden féle rejtélyes kifejezés (frekvencia, fázisszög, periódusidő, PLL, BBD, FBI, CIA...) Itt a domborúbb oldalon küzdünk tovább ezekkel. Az alapok már tiszták (többeknek itt a domborúbb félen az is volt többnyire), csak a tömeggyártható megoldás mikéntjén eszelünk. Mert hogy igazán erre irányult a topiknyitó kérdése.
Üdv Laci
3
Sziasztok!
Ahogy a cím is írja " ÉRINTÉS NÉLKÜL ! "
Ezt a topic-ot legyetek szívesek nem felfüggeszteni illetve törörlni!
Mert ahogy látom, lesz még ennek folytatása...
0
Sziasztok!
Na, ti csak nyugogtan gyártsákok a jobb, mint jobb elméleteket és fizikai összefüggéseket......én addig átmegyek a föld homorúbb oldalára és onnan nevetek a sok képletre és egyéb fantazmagóriákra. XD XD XD
Vazze! Ennek az átverésnek bedültök, és majdnem elkezdtetek rajta vitatkozni? Meg már mikrokontrolleles vezérlésnél jártatok? Hát én csak egy volt (adatlap) , de ekkora marhaságot soha életemben nem láttam és nem hallottam! Őszintén, ha valaki itt a környezetemben megállapítja, hogy melyik az R fázis (ahogy a címben is utalnak rá, egy darab szondával ) akkor én a maradék kettőt a két kezembe fogom, a nullát meg gondolja mindenki az, amit akar, hogy hová teszem!
-2
Szia sami!
Nem irigyellek, de az igéret szép szó, az elkelkáposztásíthatlanítottátok meg hosszú.
Megcsináltam, működik.
Szép napot!
0
Nagyon merész a kijelentésed, egy 35 éves olasz cég produktumát ilyen jelzővel illetni...tekintsük ezt a késő éjszakai óra "mellékhatásának".
Ennyiért megvásárolhatod és meggyőződhetsz tudásáról...
0
Szia uniman!
Szerintem nem volt ez egy nagyképű kijelentés. Egy ilyen kézi szondával csak azt tudod megállapítani, hogy a vizsgált fázishoz képest van e + vagy - 120 fokos eltérés. Teljességgel megállapítania valódi L1, L2, L3 -at már megfelelő műszerezettség kell és kontakt (fémes) kapcsolat szükségeltetik. De ezt egy háztartásban illetve kisebb cégnél kit érdekel? A villanytűzhelyet hová kötöd vagy esetleg nem jó irányba forog a szecskavágó? 2 szál vezeték megcserél és láss csodát!
Egyébként készítettem nem 1 - 2 kapcsolótáblát garázsba, műhelykébe és valahogy mindig jól forgott az a motor! Csak ennyi kellett hozzá : 1 db 3 fázisú dugalj + 1 ilyen előtte http://tinyurl.com/y9xz54kb
sami
0
Szia uniman!Halkan mondom,hogy az eszköz,szabadalmakkal védett termék.A bejelentett szabadalmak között keresném a Szabadalmi Hivatalban! A szabadalmi leírásban (patent-ben) a mérési elv biztos,hogy levan írva.Szerintem. Üdv jano
-2
Jól látod...a "Patent" tudjuk mit jelent. Persze keresgéltem is egy darabig az U.S. meg az olasz szabadalmak között, de eredménytelenül.
0
Nem találtad...Lehet,hogy nincs is(?)
U.I. VAN. Lásd Zsugori mellékletét!
0
Lásd: https://elektrotanya.com/comment/385354#comment-385354
Laci
1
Egy videó a működéséről:
https://www.youtube.com/watch?v=M8dC7vH6OQk
Namost támadt egy ötletem, segítsetek továbbgondolni.
Van egy fix 48Hz-es jelem. Tegyük fel, hogy a mérendő jel pont 50Hz, akkor a 2Hz különbség miatt 500ms-ént lesz egyszerre nullátmenetük. Ha 49Hz a mérendő jel, akkor 1000ms-ént lesz egyszerre nullátmenet. Az első egyező nullátmenet után megszámolom, hány periódus múlva lesz nullátmenet (a periódusidő alapja a fix 48Hz). Legyen ez a szám z. Ha a máik fázisra teszem a műszert, akkor a nullátmenet az első nullátmenet után 1/3 z vagy 2/3 z-nél következik be.
1
Szia Jaca!
Nekem úgy tűnik, hogy megtaláltad a megoldást
. Gratula!
Bár azért vannak vele problémáim. Ugyanis a 120 fokos fázis nem 1/3z lesz, hisz a frekvenciája nem tér el. A késő fázis viszont csak 6,66ms-al késik. Ezt az időt nem lehet a 48Hz-es jellel mérni, hisz egy perióduson belül zajlik le a változás, azaz még egy periódus sem zajlik le ezalatt a 48Hz-es jelből és nincs mit számolni. Szerintem nem a 48Hz-es referencia periódusait kellene számolni, hanem bevetni egy második, sokkal nagyobb frekvenciájú oszcillátort is, mondjuk 1kHz-et. Ennek az 1kHz-nek a periódusait kellene számolni és ez adja majd a "z" számot. Az első mérésnél megkapjuk, hogy hány periódus zajlik le az 1kHz-ből a 48Hz referencia és a mérendő jel közös nullátmenetei közt. Ez egy jó nagy szám lesz. Ha 500ms a közös nullátmenetek közti idő, akkor a z=500 lesz, ha 1000ms akkor a z=1000 és így tovább. Persze ez soha sem lesz ilyen szép kerek szám. Ezt követően megmérjük a másik fázist is és ha az 120 fokkal késik (6,66ms), akkor a számlált érték az előző értékhez képest 6 periódussal több lesz, azaz z+6. Ha siet 120 fokot akkor pedig z-6. A harmadik fázis esetén, ha az késik 240 fokot, akkor 13 periódussal többet fog számolni (13ms) azaz z+13-at, ha siet 240 fokot akkor pedig z-13-at.
Persze itt is az a 6 ill 13 periódus eltérés necces lehet elképzelhető, hogy az órajelet (melynek periódusai számoljuk) még nagyobbra kellene venni, 1kHz helyett mondjuk 10kHz-re. Ebben az esetben a fázisonkénti eltérés 66 illetve 133 periódus lenne ami egy esetlegesen felmerülő pontatlanság (+- pár periódus) esetén is egyértelműen elkülöníthető.
A videókban látott kijelzési módszer engem nagyon zavar, mer hol gyorsan villog a LED, hol lassan, de van amikor folyamatosan világít, néha zöldre vált. Kész káosz. Én 5 darab LED-el oldanám meg a kijelzést. Amikor az első fázis vizsgálata sikeres (azaz leszámoltuk a nullátmenetek közti órajelet), akkor a középső LED világít. A második fázis vizsgálatánál a tőle jobbra vagy balra elhelyezett első vagy második LED világít attól függően, hogy késik vagy siet ill. 120 vagy 240 fokot.
Üdv.
0
Szia!
A ledek villogása: Ráteszed, és ha sikerült rászinkronizálnia, akkor pirosan villog. Ha a következő fázisra teszed, és ott is pirosan villog, akkor az 240 fok, ha zölden villog, akkor 120 fok.
Leszimuláltam EWB-vel, bár elég gyenge a progi.
500ms-ént van egyezés. 24 periódus kellett az egyezéshez. A harmada 8, és ahhoz az impulzushoz képest, ahol az első fázis egyezett, 8 impulzussal később egyezett a 120 fokos fázis. A 240 fokos fázis pedig 16 impulzus műlva fog egyezni vele.
Jövő héten megpróbálom megírni PIC-re, igaz, az érintés részét még nem tudom, hogy fogom megcsinálni, inkább egy másik PIC-kel megcsinálom a 3 fázist.
0
Szia!
Az érintés rész megvalósítása (úgy mint galvanikus kapcsolat nélkül), azt hiszem egy elképzelés működőképességének ellenőrzésénél nem érdekes.
A pontos nulla átmenet detektálása a fontos.
Csatolok két cikket és egy rajzot ötletadóként.
Laci
0
Szia!
Szuper. Próbáld ki azt is, hogy a mérendő jel 51 ill 52Hz. Szerintem az 52Hz-nél már nem fog működni.
Azt látom a fenti videón, hogy bekapcsolja és kapásból zölden villog. Hozzáérinti az első vezetékhez, akkor folyamatosan pirosan világít, majd villogni kezd. Hozzá érinti a második vezetékhez és ismét pirosan világít majd villog. Erre jön a felirat, hogy "phase rotation not OK". Ez mit jelent? Azonos fázist mért vagy 240 fokot netán -120-at? Majd ráteszi egy harmadik vezetékre és folyamatosan zölden világít és ekkor "phase rotation OK". De hogy most késik vagy siet?
Üdv.
1
Szia!
Ugyanazt a két fázist méri, csak előbb az egyikről veszi az alapjelet, utána a másikról. Az elsőhöz képest a második 240 fokra van, tehát nem az a következő fázis, ezért nem jó. A másodikhoz képest az első 120 fokra van, tehát az a következő fázis, ezért OK.
51Hz-nél (48-hoz képest) 333ms jön ki, és 16 impulzus, 52Hz-nél 250ms 12 impulzus.
Az 51Hz nem 100%, mert a szimulátor nem tud valamiért kellően keskeny impulzusokat előállítani, ha keverve van az analóg és a digitális. Majd átszabom teljesen digitálisra.
A kapcsolás tök egyszerű, az alapjel nullátmeneténél (ha négyszögjel, akkor a felfutó élénél) kell indítani egy keskeny impulzust, illetve a mérendő jel nullátmeneténél is kell csinálni egy ugyanolyan keskeny impulzust, és belekötni egy ÉS kapuba. Ha mindekettő van, akkor pont szinkronban vannak. Az első ilyen ipulzus után el kezded számolni, hány impulzus érkezik a referencia jeltől, míg meg nem jön a következő impulzus. Ez lehet akár 1 de akár 1000 is, a mérendő frekvenciától függ, pontossága pedig az impulzus szélességétől. Lehet, inkább élt kellene használni. Ha ez az impulzusszám 2-3-szor is ugyanannyi, akkor biztosan meghatároztad a mérendő frekit, és inenntől mindig ugyanaddig számolsz (ha épp 349, akkor 349-ig). Miután átteszed a másik fázisra, csak azt kell nézni, mikor jön a szinkronimpulzus: Ha 349/3-nál, akkor 120 fok, ha 349*2/3, akkor 240 fok.
0
Szia Jáca!
Remélem jól követtem a leírtakat :)
Üdv. Feri
0
Szia Feri!
Azt kell megszámolni, hány 6us-os impulzus érkezik a két SyncOK jel közt, de azt is csak azért, hogy tudjuk, hol a harmada.
0
Szia Jácint!
Köszönöm a képernyő képet . Ritka szép jelek . :-)
Üdv jano
0
Hali!
Nem vagyok meggyőződve hogy AZ képernyő kép. Inkább exportált kép lesz az.
Most már ketten szeretünk.
Laci
1
Szia Laci!
Nálad a pont, valóban színes technikával rajzoltam, és beszkenneltem!
Ja, nem, képernyőkép, csak 3 különböző kép lett összevágva, beleírogatva, és a tálcát le szoktam vágni, ne látszódjon, hogy fut a pornóvideó a háttérben :)
De a kedvencem, mikor egy kép meg van nyitva Windows kép és faxmegjelenítővel, és arról készül egy képernyőkép, amit beillesztenek egy fórumba. Direkt kicsiben csináltam.
Üdv: Jácint
1
Szia!
Részemről arra utaltam volna hogy a logikai analizátor/szimulátor programból lehet exportálni a "képet" fájlba kikerülve az ilyen olyan minőséget biztosító képernyőmentéseket. Mint ahogy kapcsrajz vagy PCB tervet is akár többféle fájlkiterjesztéssel. A tálcát direkte hagytam benne! A könyvjelzősávon láthatóakhoz pedig senkinek semmi köze. A "deszkám" mit árul el? (Ha kitalálod, személyesen vehetsz át egy 15" hangszórót! Nem postázom.) Nehogy rákattints! Nem fog működni. :)
Laci
0
Szia!
Igazábókl akkor szép a képernyőkép, ha a kijelző felbontásával egyezik meg a beállítás. A könyvek2 mappában egész jó az a rádiós könyv, le is mentettem :)
0
..én is szeretlek!:)
J.
0
:-)
:-)
-1
Ha kérhetlek ne zaklass privátban, ha nem vagy kíváncsi a válaszra! /blocked!
De akkor itt elárulom, mindig az a bajom amit leírok!.
J.
0
Szia!
A "zaklatód" elévülhetetlen érdemeket kezd szerezni e topik szétszekszuálásában.
https://www.nyest.hu/hirek/az-uveges-tot-es-a-hanyatt-eses
Laci
0
Szia!
Köszönöm!
Tanulmányozom, majd próbálom "analóg" módon megoldani.
Sikeres múnkát Kívánok!
Feri.
0
Szia!
Hozzá értél a vezetékhez?
Olvasd el a címet még egyszer!
0
Szép reggelt!
Alapjában mindegy, mert a jelet le lehet venni kapacitív csatolással is. De nem az a lényeg, hogy megmondjuk, melyik az R fázis, hanem az, hogy két fázis közül melyik van 120 fokkal előrrébb. Ja, és köszi a motivációt, most már van cél is, hogy miért építsem meg! Szavadon foglak!
1
Sziasztok!
Két számláló kell csupán, 1ms-es alappal.
Az első elindul a pozitív csúcsra majd a 29. ms után újraindul.
A másodikat szintén egy csúcs indítja és az első megállítja, mikor lejár.
Aztán a kettő közötti különbség megmutatja, hogy jó-e a sorrend. Jó sorrend esetén úgy is 20/3 ms az eltérés.
Persze lehet több ciklusig is engedni a biztonság kedvéért.
Üdv,
KN
1
Üdv!
Szeretném érteni, és azt hiszem más is - hogy érted a leírtakat. Mert azok az én olvasatomban szembe mennek az eddigiekben már leírt, egy kivitelezhető fázismérés követelményeivel. Fontos! Egy időben egyszerre csak egy fázisra lépünk rá!
Laci
0
Szia!
Az a gond, hogy ti nagyon rámentetek a fázisidő helyességének kérdésére. Ehhez persze, hogy bonyolult és pontos áramkörök kellenek.
De jelen esetben egy a kérdés. Jó-e a sorrend. Azaz a két vizsgált fázis között mennyi az eltolódás. 20/3 ms vagy 2x20/3 ms.
Nem az a cél, hogy most 119 vagy 121 fok eltérést megmérjünk. Kit érdekel jelen esetben!? Senkit.
Mikrokontrollerekben a számlálókat szinte úgy programozod ahogy akarod. A lényeg, hogy 1ms egy lépés a számlálóban. Ezt indítja a fázis pozitív csúcsa. Utána már fut magától, csak mikor eléri a 29. lépést (29ms) akkor nullázódik. Azért a 29. mert kell egy lépés-ciklus a nullázáshoz így lesz meg a 30, továbbá azért mert így nem kell a negatív csúccsal bajlódni.
Amikor ez fut, máris meg van a szinkronod az egyikkel.
Átteszed a másikra. Indul egy másik számláló csak ezt nem nullázod le, hanem mikor az első nullázódik, akkor ezt is megállítja.
Az elsőd nulla értéken lesz a másodikban pedig lesz valamennyi érték. Ebből tudod, hogy jó-e a sorrend.
Üdv,
KN
1
Szia!
A baj ott kezdődik, ha van 3us eltérés az alapjeled és a valós periódus idő közt. Ugye a 120 fok az 6,6ms. A 3us eltérés 2200 periódus alatt már 6,6us-al eltér az eredeti fázistól. Ez 44 másodperc. Tudom, ez elég hosszú idő, de ha fűtött kvarcból halálpontos 50Hz-el dolgozol, az egy 49,9Hz-es jelhez már 40us eltérés, vagyis 165 periódus (3 másodperc) alatt bukott a mérés. Tehát első lépés, hogy felvegyük a hálózat ritmusát amilyen pontosan csak lehet.
0
Sziasztok!
Ott a pont! Sajnos ez a megoldás sem működik.
Sőt van itt egy másik probléma is. Hogyan lehet egy számlálót indítani? Úgy, hogy az órajelet és az indító jelet kapuzni kell (ÉS kapcsolat), vagy ha van a számlálónak engedélyező bemenete akkor azzal, de belül ugyancsak kapuzva van az órajel és az engedélyező jel.
A hálózati feszültség 0 átmeneténél (vagy a csúcsértékénél) egy komparátor előállítja az indító jelet (kapujelet) de a számláló nem akkor kezd el számolni amikor beérkezik az indító jel felfutó éle hanem akkor, amikor megérkezik az első órajel felfutó éle is. Az órajel 1ms ezért a számláló az indító jelet követően 0-1ms-os késéssel kezd el számolni. Mivel az órajel és az indító jel (hálózati frekvencia) nincs szinkronban ez az idő véletlenszerűen alakul 0-1ms között valami. A mérendő frekvencia 50Hz melynek periódusideje 20ms, a 0-1ms-os indítási hiba 0-36 fok hibát okoz. És még el sem kezdődött a mérés.
Azért a csúcsérték detektálásra kíváncsi lennék, különösen egy olyan jel esetén amelynek az amplitúdója nem ismert. Ugyanis a letapogatott jel nagysága függ a fázisvezető szigetelésétől, a páratartalomtól, de talán még a vezetőn folyó áramtól is.
Üdv.
0
Sziasztok!
Megoldás, a Constant Fraction Discriminator (CFD)
Üdv. Feri
0
Szia!
Ne viccelj már. A CFD-hez be kell digitalizálni a jelet és kell egy DSP is. Ez már aránytalanul bonyolult lenne ide csak a csúcsdetektálás végett
.
Üdv.
0
Szia!
CFD-hez nem kell digitalizalni, ill DSP-zni.
Man jo 40 ève is hasznaltak fizikai meresekhez amikor a DSP messze nem volt "szokasos"_erösitökkel, komparatorokkal es kis kesleltetessel realizalva_lasd pl. az Ortec (szerü) megoldas(oka)t is, s ugy 30-40dB volt a dinamikajuk, minimalis walkingal...
Kari
1
Szia!
Köszi!
Üdv.
0
Szia!
Üdv. Feri
1
Szia!
Vagy még egyszerűbb, ha a jel deriváltja nulla! Ez egyszerűen megoldható - mármint a deriválás és az integrálás - analóg elektronikával! De, miért nem jó a nullaátmenet detektálása elektronikusan? A jelváltozás sebessége pont a nullaátmenetnél a legnagyobb és ott lehet a legpontosabban végrehajtani a komparálást.
Üdv. lizakl
0
Szia!
Ez így van. A csúcsérték környezetében olyan lassú a jelváltozási sebesség, hogy esélytelen eltalálni a közepét.
A sinus deriváltja a cosinus melynek akkor lesz nullátmenete, amikor a sinus-nak csúcsértéke. Azt már jól lehet detektálni pl. nullkomparátorral. Viszont a nullkomparátor ígyis, úgyis kell. Akkor már nem egyszerűbb az eredeti sinus jelet komparálni a nullánál?
Üdv.
0
Szia!
Itt picit félreértetted. Az órajel nem 1ms. A számláló lép 1ms után egyet.
Az indítás meg interruptból megy ez alap. Mivel telóról írok, nem kezdek számítgatásokba, de nézz meg egy kisebb atmel kontroller szamlálót hogy működik és milyen módokban lehet beállítani.
De igazából érzésem szerint még mindig túl nagy a hangsúly a pontosságon. Ez pár ezer Ft-os tömegcucc, tehát nem lesz benne csúcstechnika.
A lényeg továbbra is az, hogy az első méréshez képest ha a következő impulzus sorozat az +/- 20/3 ms csúszásban van, akkor jó a sorrend.
De esküszöm veszek egyet...:)
Üdv,
Kn
1
Szia Nándi!
Nem kell venned, odaadom, aztán analizálhatod...
Üdv:
Zoltán
0
Szia!
Nem tudnad a hasznalataval szerzett tapasztalataid is megosztani? -köszi!
Kari
0
Szia!
Igen sok mindent félreértettem, de az azért van mert nagyon szűkszavúan fogalmazol és úgy kell kitalálni a dolgokat. Eddig szó sem volt Atmel-ről csak számlálóról, meg időalapról ami vagy órajel vagy bármi más.
Szívesen megvárom, hogy leülj a gép elé és részletesen megfogalmazd, mert érdekel és szeretném megérteni azt amit kitaláltál.
Üdv.
0
Szia!
Bocs, csak tegnap este a buszra indulva beugrott az ötlet, hazaértem este 3/411-kor, és leírtam pár szóban, hogy el ne felejtsem. Meg lesz a részletes leírás is (szabadalommal védve!) :)
-1
Szia!
Tetszik és most már értem amit írsz. Ha jól értelmezem akkor pozitív csúcsnál indítva az első számlálót először egy negatív csúcsnál nullázódik majd a következő számlálási ciklusban a pozitív csúcsnál és így tovább...
A második számláló pedig ahogy leírtad. De mi van ha az 1msec-es, a számlálókat léptető jel 30 periódusa nem pontosan másfélszerese az 50Hz periódusidejének? Ha van egy kis eltérés, még ha csak egy órajelnyi is, az minden számlálási ciklusban hozzáadódik a fennálló hibához.
Úgy látom itt szembe kerülünk megint azzal hogy az órajelet hozzá kell szinkronizálni a mért jelhez sajnos fázisban is.
Vagy azt lehet esetleg csinálni hogy alapból egy picit gyorsabbra véve az órajel frekvenciáját, az utolsó, a számláló cikluson belüli periódust a nullázás rövidebbre veszi/alakítja, így szinkronizálva azt.
Esetleg kilehetne próbálni első körben szimulátorban hogy muzsikál a dolog vagy akár CMOS logikai család tagjaival próbapanelen megépíteni (nem sok alkatrész). Mert hát "a puding próbája az evés" szokták volt mondani.
A csúcsot ugyan macerásabb detektálni mint a nulla átmenetet de figyelembe véve a pontossági igényt, ez legyen a legnagyobb megoldandó probléma az ügyben.
Üdv. Laci
0
Szia!
Nem. A második pozitív csúcsnál nullázódik az első számláló. Két pozitív csúcs között 30ms van.
Nem megy el a több MHz-en ketyegő kontrollerben. Meg ugye itt a két mérés között pár másodperc van csak.
Simán megtartja és mint írtam, nem kell a haláli pontosság. A számlálók meg úgy is megszakításból mennek.
Egy ATMEL kontroller már 8MHz-en is olyan gyors ehhez, hogy sörözni is ideje van a kontrollernek.
Egymás mellett lévő fázisok között 6,6666..ms van. Amúgy ennek a duplája. Bőven belefér a hiba is.
Szóval ha én mérek 5 vagy 8ms-et akkor abból tudható, hogy jó a fázissorrend.
Én ezt uC-ben gondoltam el. De diszkrét elemekből is fel lehet építeni.
Szerintem itt pont a csúcsot könnyebb detektálni, de igazából oly mindegy.
Üdv,
KN
1
Szia!
Egy bajom azért még mindig van. A 30 msec-et honnan szeded? Ugye 50 Hz-es, vagyis 20 msec perióusidejü jeleket vizsgálunk. Ebből következően két egymás utáni pozitív vagy negatív csúcs egymástól időben 20 msec-re esik. Tévednék, vagy csak elírtad?
A három fázis egymáshoz képesti időeltolódást ellenben pontosan adod meg 6 2/3 msec-ben.
Laci
0
Szia!
Elírás a 30ms. Kösz!
Üdv,
Kn
0
Sziasztok!
Szerintem, nem olyan bonyolult egy ilyen áramkör megvalósítása! A mérőműszerben kell egy stabil(kvarcvezérlésű) oszcillátor, aminek a jelét leosztják 50 Hz-re. Aztán a mérőcsúccsal érzékelik az adott fázis feszültséghullámának a pozícióját ehhez az 50 Hz-hez képest. Ezt a pozíciót(hány fok pluszban vagy mínuszban) megjegyzi a műszer, aztán áttesszük az érzékelőt egy másik fázisra és annak a pozícióját is megjegyzi a műszer! Ha a két mért pozíció közötti különbség kb. +120 fok akkor erre forog, ha kb. -120 fok akkor ellentétesen forog a három fázis!
Üdv: lizakl
2
Szia lizakl!
Igen, ez igaz, de hogyan közlöd vele, hogy amig "atviszed a masik fazisra" mennyiidö-hany fok mult el?
Kari
-2
Szia!
Már miért kellene vele ezt közölni? A hálózati 50 Hz is pontosan tartja a frekvenciáját és műszerben lévő generátor is pontosan tartja a saját frekvenciáját, ha pedig a két frekvencia pontosan egyezik, akkor a fázishelyzetük is stabil! Szinkronizációra nincsen szükség!
Üdv: lizakl
1
Szia lizakl!
Lacival és Jacával elég alaposan kiveséztük a fázismérést, olvasd végig.
Egyrészt a referencia jeled nem pontos csak valamennyire, másrészt a hálózati frekvencia egyáltalán nem pontos, sőt még változik is. De ha nem változna és pontos is lenne akkor is a két jel szabadon fut egymáshoz képest. Azaz a két jel fázisa folyamatosan tolódik valamerre (vagy össze-vissza). Ezért ha ugyan azt a jelet kétszer megmérnéd ezzel a módszerrel mindig más és más szöget mérnél és ehhez a "random" értékkel hasonlítanád össze a másik "random" értéket. Arról nem is beszélve, hogy mindkét jel fázisvektora másodpercenként 50x körbefordul tehát mire áttennéd a mérőcsúcsot egyikről a másikra több százszor megteszi a 360 fokot. Ráadásul, ha nem pont a 20ms egész számú többszöröse telik el a két mérés között (ami igen valószínű), akkor véletlenszerűen kapod el a második jel fázisát. Szóval ez így nem működik. Az első jelre mindenképp rá kell szinkronizálni a referencia jelet és azt a mérés végéig szinkronban is kell tartani.
Egyrészt ez nem így van, mert a kvarc oszcillátor frekvenciája is "mászik" de mondjuk ezt elhanyagolhatjuk. Viszont a hálózati frekvencia nagyon változik, akár Hz-eket is.
Ez igaz, de csak akkor ha a két frekvencia végtelen számú tizedes jegyre egyforma. A gyakorlatban ez csak akkor fordulhat elő, ha a két jel azonos generátorból származik, vagy nagy pontossággal össze vannak szinkronizálva.
Üdv.
-1
Szia!
Szerintem a hálózati frekvencia egyáltalán nem változik! Mióta össze vagyunk kapcsolva a nyugati hálózattal, azóta az 50 Hz pontosan 50 Hz! Régen, ez valóban akár 0,5-1Hz-el is eltérhetett a névleges 50 Hz-től, de ma már ez nem így van! Ha, van régi digitális órás rádiód(nekem van) az régen(ezelőtt 30 évvel) egy napon képes volt 10-15 percet is késni! Ma viszont másodperc pontossággal jár! Azért van ez, mert a hálózati frekvenciából veszi az órajelet és az ma már pontosan 50 Hz!
Üdv: lizakl
2
Szia!
Olyan, hogy egy frekvencia egyáltalán nem változik nem létezik.
Fogj egy 50Hz-es generátort vagy mondjuk egy videojelet (ami kvarcpontos) kapcsold rá az oszcilloszkópod egyik csatornájára és a másikra kapcsolj egy trafóval leválasztott hálózati feszültséget. Ha mind a két jel állni fog az ernyőn akkor elhiszem.
Nekem is van ilyen órám régen valóban használhatatlan volt. Ma használom de azért havonta állíthatni kell, mert hol siet hol késik 5-8 percet. Nyilván pontosabb az 50Hz mint régen, de nem pontos és hol nagyobb, hol kisebb. Egy hónap alatt ez szépen kiátlagolódik ezért nem késik órákat az óra.
Üdv.
0
De, ha megnézed ezt a diagramot:
http://www.mavir.hu/web/mavir/frekvencia
Akkor láthatod, hogy még egy napon belül sem lépi túl az ingadozás a 0,1 Hz-et! Ez százalékban 0,2% ingadozás, ami szerintem bőven elég a méréshez, pláne ha figyelembe vesszük, hogy maga a mérés mondjuk 10 másodperc alatt történik meg!
0
Szia!
Én elvittem a munkahelyemre az ilyen digitális órás rádiómat! Ott használom. Csak a tavaszi és az őszi óraállításkor kell állítani, egyébként pedig percre pontos! Pedig én is Magyarországon lakom! :-)
Üdv: lizakl
0
Szia!
Nem igazán győztél meg
.
Ebből a diagramból annyi olvasható ki, hogy a hálózati frekvencia 49,9-50,1 Hz közt változik, méghozzá nem szépen lassan, hanem elég dinamikusan. Az összesen 0,2 Hz tűrés (+-0,1 Hz). Ráadásul 2 órás bontásban nem tudni, hogy milyen időközönként veszik a mintát. Simán lehetnek nagyobb tüskék is egy sűrűbb mintavétel esetén. Persze ez már csak találgatás, mert nem tudjuk.
A 49,9 és az 50,1 Hz periódus ideje között között 40 us a különbség (1/49,9 - 1/50,1). Az ideális 50,000000 Hz-hez képest pedig +-20 us az eltérés. Az ideális 50,000000 Hz esetén a periódusidő 20ms és egy fok változás 20 ms / 360 = 55,5 us alatt következik be. Ez azt jelenti, hogy egy 20 us-os eltérés kb. 0,36 fok eltérést okoz periódusonként (20/55,5). Ez elsőre nem tűnik soknak de, 1s alatt 50 periódus zajlik le, tehát a precíz 50,00000 Hz-hez képest 50 * 0,36 = 18 fokos fáziscsúszás keletkezik. Ez 10 s alatt már 180 fok, 20 s alatt 360 fok (tehát már egyszer körbejárta az egyik vektor a másikat). Ezek után kérdés, hogy hány másodperc telik el a két fázisvezető vizsgálata között. Ezért kell pontosan mérni. Remélem jól számoltam, de ha nem javítsatok ki.
Vicces dolog ez, mert az ember azt gondolná, hogy alacsony frekvencia = sétagalopp. Csakhogy it az időfaktor az ami a fő problémát okozza. Ha a két fázist egyszerre lehetne mérni akkor valóban sétagalopp lenne.
Visszatérve az órához. Ha a hálózati frekvencia 0,1 Hz-el eltér az ideálistól, akkor az órád másodpercenként 0,02s-ot késne (vagy sietne). Ez 10 s alatt már 0,2 s, 60s alatt 12s és így tovább. A grafikonból az is kiolvasható, hogy bár ugrál a frekvencia de egy nagy számú mintát figyelembe véve (mondjuk 1 napi vagy heti eredmény sorozatot) az átlag valóban az 50 Hz-hez konvergál. Ezért az órád az egyik pillanatban késik a másikban siet, de végül kiátlagolódik a hiba. Viszont a fázismérésnél ez komoly hibát okoz, ráadásul nincs 1000 minta amiből átlagot lehetne számolni.
Üdv.
0
Szia!
60s alatt a 12s már tényleg sok lenne. ;)
Az erőművekben igen komolyan figyelik a hálózati 50Hz-et, anélkül, hogy komolyabban benne lennék én sem várnék másodpercek alatt több Hz eltérést.
MSZ EN 50160 szerint, http://copperalliance.eu/docs/librariesprovider3/villamosenergia-min%C3%B4s%C3%A9g-alkalmaz%C3%A1si-seg%C3%A9dlet5-4-2-pdf.pdf?sfvrsn=0
"Hálózati frekvencia -> KIF, KÖF: az alapharmonikus frekvencia átlagértéke 10 sec-on keresztül mérve ±1% (49,5 – 50,5 Hz) a hét 99,5%-ában, -6%/+4% (47 – 52 Hz) a hét 100%-ában"
Ezt meg érdekességképpen elolvastam: https://www.villanylap.hu/lapszamok/2016/julius-augusztus/4222-miert-eppen-50-hertz
A videóból az látszik, hogy kb. 5s-ig tartja az első fázison, akkor villan egyet a piros LED, aztán kb. 1s alatt átrakja a másikra (tehát valószínűleg tényleg iparkodni kell), és azon már csak kb. 3s-ig kell tartani már világít is (itt éppen a zöld) jelzés.
0
Szia!
Gyors változás a frekvenciában lehetetlen, hiszen az erőművekben lévő szinkrongenerátorok mechanikai tehetetlensége viszonylag nagy, tehát a fordulatszámuk nem eshet le másodpercek alatt és nem is pöröghetnek föl másodpercek alatt. Azok a "gyors" változások szerintem 5-10 perc alatt következnek be. Persze nem dolgoztam soha erőműben, úgyhogy bizton nem állíthatom ezt! :-)
Üdv: lizakl
0
Sziasztok!
Nem ismerem, ez csak egy elképzelés a referenciára: Az egyik fázis megközelítésekor belül 100 Hz-es impulzussorozatot állíthat elő. A szélessége nyilván kisebb mint 10/6 mS. Ezzel szinkronizál egy 300 Hz-es oszcit. A frekit leosztja a hatodára, és így szimm. 50 Hz-et kapunk. (Az osztó pontos indítása lényeges). Ennek a helyzete változatlan, eredetileg bármelyik fázisból is származott. Valamelyikkel, a belső felépítéstől függően, de állandó, kis fázishibával megegyezik. Mi van ha mérés közben elveszti a szinkront? Ennek kicsi a valószínüsége, ha elég érzékeny. Valami brumm azért mindig van a térben. Akkor a mérést meg újra kell kezdeni, a gyakorlat megmutatja, hogy ez, mennyire probléma.
Vitaman
0
Szia!
Nagy vonalakban ez a lényeg, csak a megvalósítás macerás:
Igen ez az első lépés. Ezt nullkomparátorral lehet megvalósítani mert a 0 mindig ugyan oda esik. Persze itt arra is kell figyelni, hogy amikor kicsi vagy nincs detektált jel akkor a komparátor gerjedni fog és fals impulzusokat állít elő. A komparátornak hiszterézissel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ne gerjedjen a null átmenetnél. Ez a hiszterézis határozza meg a keletkező impulzus szélességét ami lehet akár 10/6 ms is de én azért kisebbre venném.
Igen de ehhez PLL kell. Pontosan ilyen módszerekkel lehet szimmetrikus jelet előállítani valamint úgy frekvenciát osztani, szorozni, hogy az nem a 2 egész számú hatványa (analóg osztás, szorzás)
Ez így igaz.
Annak, hogy elveszíti a szinkront nem kicsi a valószínűsége, hanem 100%. Ha megszűnik a 100Hz-es impulzus, akkor már nem szinkronizált a 300Hz hanem szabadon futóvá válik. No ezt kell valahogy megoldani. Ráadásul, ha megszűnik a 100Hz akkor a PLL begerjed és nem csak szabadon futóvá válik a 300Hz, hanem az is begerjed.
Ez a része talán megoldható, ha megfelelő a tapintócsúcs érzékenysége és csak akkor szolgáltat érdemleges jelet ha közel kerül a vizsgálandó vezetékhez.
Üdv.
0
Szia Edmunson!
Kösz a figyelmet. Ha jól látom, két dolog kivételével megegyezünk + hogy én szándékosan nem részleteztem a megvalósítást. Szerintem azt itt sokan tudjátok. Tehát az egyik: nem kell feltétlen PLL. Az oszcillátorok szinkronizálását itt a Tanyán is épp elegen ismerik - TV eltéritések ugye. A felharmonikusokon is működik, csak a szinkrontartomány lesz arányosan kisebb. Persze vannak feltételek: a kívánt frekihez közeli, biztosan szabadon berezgő, de nem túlcsatolt oszci. Ez nem lehet áramköri probléma . Az a tény, hogy a 600 Hz csak minden harmadik periódusban kap szinkront, a többi kettőben csak jelentéktelen jittert okoz. (ehhez képest +/- 120 fokot kell majd eldöntenünk). A második : a :2 osztó jele szimmetrikus, ezért :3 osztó után kell kötni. Egyébként a szimmetria sem feltétlen követelmény, csak az utána köv fázisdetektorok lesznek így még egyszerübbek. (tucat kapu). Biztos van még sok megoldás, de csodálkoznék, ha nem a legegyszerűbb lenne megvalósítva.
üdv,
0
Szia!
Egyrészt ezek a kütyük nem mérnek csak érzékelnek. Feszültségmérésre alkalmatlan (még a kijelzős is) csak azt detektálja, hogy van-e ott valamekkora feszültség vagy sem.
Azt nem tudom, hogy a fázisérzékelést hogyan csinálja, de én így csinálnám:
Az első jel vizsgálata alkalmával a detektált jelet hurokba fognám egy PLL-el. Amikor befog a PLL akkor a VCO leosztott frekvenciája és fázisa pontosan megegyezik a detektált jel fázisával. Valószínűleg kvarc oszcillátort kellene használni. Ha ez megvan a második és a harmadik detektált jel frekvenciáját egy másik PLL-el hasonlítanám össze az első alkalommal szinkronizált PLL VCO frekvenciájával. Persze a megfelelő frekvenciaosztásokat el kell végezni. Igaz ezzel az erővel a fáziskülönbséget akár ki is lehetne írni és az már egy más kategóriájú műszer lenne amit fázismérőként is lehetne árulni. Ebben valószínűleg valamilyen hasonló, de lebutított megoldás van.
Üdv.
0
Szia!
A Te elgondolásodban ott látom a hibát hogy mikor az első "érintésnél" befog az első PLL, utána szabadon/magára hagyod a következő fázis "érintéséig".
Ha én csinálnám, a következő módon tenném: Időmérés elvén képzelem el.
Referenciának egy órakvarc 50Hz-re leosztott jelét használnám. A "tapintócsúcs" által szolgáltatott jel nulla átmenetét figyelném és azzal egyidőben egy impulzus élt állítanék elő mely a referencia jel felfutó élével indított számlálót ekkor leállítja. Ezzel az eljárással bármely fázist vizsgálom, kapok egy n számú impulzust a ref. jel felfutó éle és az éppen vizsgált fázis nullátmenete között eltelt időben. Ezen impulzus célszerűen lehet például 1msec periódus idejű.
Innentől a feladat már csak annyi hogy komparálni kell a két mért impulzusszám különbségét az 50Hz periódusidejének 1/3 -ával. Ha ennek közelében van a mért érték, akkor az első méréshez képest a következő fázisról van szó. Bár a harmadik fázis is 1/3 periódusidőre lesz az első méréshez képest de lehetséges meghatározni az eltérés irányát is, ezért egyértelmű lesz a vizsgált sorkapcson az egyes fázisok egymásutánisága.
Szerintem az itt elégséges pontosság okán akár PIC-el vagy más mikrovezérlővel is gond nélkül megvalósítható a dolog, vélhetően a gyári is így tesz.
Üdv. Laci
0
Szia Laci!
Valóban szabadon fut, de azért egy kvarchoz húzott VCO van annyira stabil, hogy akár órákig is megtartja a fázisát és a frekvenciáját is. Pláne, hogy mondjuk ha 20MHz-et leosztok 50Hz-re akkor a frekvenciahiba és a fázishiba is osztódik 400.000-rel.
A megoldásod nem teljesen világos, még emésztgetnem kell de szerintem nem kerek. Azt értem, hogy a referencia és a nullkomparátor jelét és kapcsolatba hozod és azzal állítod le a számlálót, de mikor indul? Ráadásul nem világos, hogy két egymáshoz képest szabadon futó 50Hz között hogyan lehet fáziskülönbséget vizsgálni hisz a két fázis folyamatosan változik egymáshoz képest.
Ez igaz, de ez egy véletlen szám lesz attól függően, hogy épp mekkora a fázistolás a referencia jeled és a fázis közt. Ebből semmire sem lehet következtetni.
Ha ugyan azt a fázist többször megméred mindig más számot kapsz ami arányos a két jel közti pillanatnyi fáziskülönbséggel. Ez a módszer csak akkor működik, ha a saját referencia jeled fázisban van az első megmért jel fázisával. Ahhoz viszont mindenképp egy PLL kell. Utána már működik a két nullkomparátorral kapuzott számlálós elv.
Üdv.
0
Szia Edmundson!
Maradjunk a hardveres megvalósításnál a jobb érthetőség miatt. A rajzkészítést ha lehet most mellőzném.
Tehát van egy órakvarccal megvalósított oszcillátor egy számlálólánccal a kimenetén. Erről szükségünk lesz egy 50Hz négyszögjel felfutó éleire mint Count Start jelre és innen "szedünk le" egy 1-2 kHz tartományba eső CL órajelet is.
A tapintócsúcson érzékelt jel nullátmeneteit érzékeljük és az átmeneteknél előállítunk egy egy rövid impulzust. Ezen impulzus frekvenciáját kettővel osztjuk, így előáll minden második, mondjuk pozitív félperiódus indulásakor egy él amely ezután Count stop jelként fog funkcionálni.
Adva van tehát egy CL órajel egy Count start egy Count stop jelünk. Kell még egy reset jel is de az most a működés megértéséhez nem fontos. Ezekhez rendelünk egy számlálót.
Akármely időpillanatban tesszük rá a mérőtapogatót a vizsgált fázisra, ez a számláló mindig a start és a stop jel közötti impulzusokat fogja számolni. Mivel a referencia kvarcoszcillátor és a hálózat frekvenciája is a vizsgálat idején egymáshoz képest és abszolút értékben is a megkívánt pontosság tekintetében stabilnak tekinthető, ezért a mutatott számláló értékek akármelyik fázisokat vizsgáljuk, egymáshoz képest pontosan mutatják az egyes fázisok időbeli eltérését.
Két egymás utáni érintéskor mért értéket külön eltárolva majd azok összehasonlításával kiértékelhető hogy időben mekkora és milyen irányú az eltérés két fázis jelalakja között, vagy is a kapocstáblán az elvárt sorrendben követik e egymást az egyes fázisok.
Üdv. laci
0
Szia Laci!
Nem is kell kapcsolási rajz, így már abszolút értem az elképzelésed. Valami ilyesmire gondoltam én is ezért írtam, hogy ez így elvi hibás. Egyrészt az óra kvarc frekvenciája 32.768 kHz, mert ez pont 2^15, azaz egy 16 bites számlálóval leosztva 1Hz lesz belőle melynek periódusideje 1s. Hogy a 32.768 kHz-ből hogyan osztassz le binárisan 50Hz-et arra kíváncsi lennék, de lépjünk át ezen. Mondjuk megvan a pontos 50Hz. A hálózati frekvencia egyáltalán nem pontos, de ez is lényegtelen. Ha az előállított 50Hz-et és a hálózati feszültséget az oszcilloszkóp két csatornájára kapcsolod, akkor az egyik állni fog (az amelyikre szinkronizál a szkóp) a másik szaladni fog az ernyőn. Azaz ha a két jel egymáshoz képest szabadon futó, akkor a két jel közti fázisszög folyamatosan változik 0-tól 360 fokig, vagy visszafelé. Ezért a Count start és a Count stop jel közti idő folyamatosan változni fog 0 és 10ms között. A számláló állasa pedig 0 és 10 között (ha a CL jel 1kHz).
Ez pont olyan jelenség mint amikor egy kompozit videó jelet nézel a szkópon, de nem arra szinkronizálsz hanem a hálózati frekvenciára (LINE). Mindkettő 50Hz a video jel viszont elkezd szaladni valamelyik irányban. Ebben az állapotban a fázisszög nem értelmezhető. De próbáld ebben az állapotban megjeleníteni a trigger jelet (vagy ha nem tud ilyet a szkópod, akkor kapcsold a B csatornára a leválaszott hálózati feszültséget). Az stabilan állni fog az ernyőn miközben a video jel szalad valamerre. Próbálj meg a kettő közt fázisszöget mérni, csak szemre. :)
A két jelnek mindenképp szinkronban kell lennie. A CL jel frekvenciáját pedig úgy kell megválasztani, hogy legalább 10 fok pontossággal lehessen vele mérni. Ehhez 50*36=1800 azaz 1,8kHz kell pontosan. Ha mondjuk fok pontossággal akarsz mérni akkor egy teljes periódus alatt (20ms) 360-ig kell elszámolni, azaz a CL frekvenciája pontosan 50*360=18000Hz kell hogy legyen. Ebben az esetben 1Hz eltérés 1 fok mérési hibát eredményez.
üdv.
0
Szia Edmundson!
Belátom az elgondolásom nem állja/állná ki a gyakorlat próbáját a kristályoszcillátor és a hálózat közötti fázisingadozások miatt.
Pedig tetszetősnek tűnt a dolog. Az "órakvarc" egy szerkesztés maradványa, láttam én is az ellentmondást, de a lényeget nem érinti.
Lehetne roppant bonyolult áramkörrel egy igen nagypontosságú dátum/idő jel egy adott pillanatához képest időmérést végezni a nullátmeneteknél. "Némi" számolással meghatározható a mért fázis periúdusideje(T) és a referencia "pillanathoz" képesti elhelyezkedése. (n x T +/- fi)
Érzésem szerint itt valami jóval egyszerűbb ketyeréről van/lenne szó.
Laci
1
Szia!
Az alapötleted hibátlan, szinte az összes fázismérő műszer ilyen elven működik. Alapfeltétele persze, hogy a két összehasonlítandó jel közül az egyikre rá kell szinkronizálni. A mérési pontosságnak sok minden határt szab. Egyrészt a PLL pontossága és a saját fáziszaja. Másrészt a csatolások miatt DC szint is keletkezik, ami komparálási hibát okoz, ezért a DC kiegyenlítést is meg kell oldani. Továbbá ha zajos a jel, akkor a nullkomparátor billegni fog az átmenetnél. Ezért keskeny sávú sáváteresztő szűrőn kell átvezetni a két jelet. Persze ez újabb problémát vet fel, mert a szűrő is fázist tol. Egy komoly műszer ami mondjuk 0,1 fok pontossággal mér nagyon bonyolult, de a végén pont egy ilyen kapuzott számláló dolgozik.
Üdv.
0
Szia!
Az nem gond, mert ugyanannyit tol a másik fázison is.
0
Szia!
Ebben igazad van, viszont a célműszerektől eltekintve széles frekvenciatartományban mérnek. Ezért a két szűrőt hangolni kell. A harmad, negyedfokú szűrőket hangolni sem leányálom de az biztos, hogy nem fognak pontosan eggyűtfutni. Ezért azt szokták csinálni, hogy mindkét bemenetre ugyan azt a jelet kapcsolják és a frekvencia függvényében felveszik a két csatorna közti fázishibát egy táblázatba. A valós mérés során a táblázat értékeivel korrigálják a mért értéket. Láttam már olyat amelyik rendelkezett belső referencia jellel és képes volt saját magát bekalibrálni. Az ilyen autokalibráció órákig is eltartott. A régi műszereknél (amibe még nem volt ilyen "nagy tudású" proci) belső kezelőszervekkel próbálták egyformára állítani a két szűrőt. Mondanom sem kell mekkora meó volt és soha sem lett jó. Mint a régi delta képcsöves tévéknél a dinamikus konvergencia beállítás. :)
Ha megnézed a kínálatot nagyon kevés univerzális fázismérő műszer van. Vélhetően azért mert elég spéci felhasználási területre készül és jó bonyolult. A vektorszkópok csak keskeny sávban mérnek vagy kifejezetten egy adott jel vizsgálatára (pl. PAL jel) készültek. Azoknak a felbontása olyan volt mint az oszcilloszkóp ernyő, ideális esetben is legfeljebb 1 fok, de inkább 5.
Üdv.
0
Szia!
Ami tény: A három fázis jele szigorúan kötött, egymáshoz képest 120 fok fáziseltéréssel követi egymást.
Amikor a háromból egy tetszőlegesen kiválasztottra rámérünk illetve azzal szinkronizálunk egy PLL-t, a másik két fázis jele 120 fokkal késni illetve sietni fog ehhez képest. Ezek azért eléggé nagy eltérések, ezek indikálásához nincs szükség fokra pontos fázismérésre, csak azt kell eldönteni, siet e vagy késik.
Laci
0
Szia!
Persze, igazad van. Itt elég akár 10 fok pontossággal mérni és nem kell túlkomplikálni. Viszont attól még a mérési elv jó.
Üdv.
0
Szia!
Azon gondolkodom még hogy hogyan lehetne valami egyszerű logikai analizátor félébe beírni úgy két vizsgált jelet hogy az azok közötti fázisviszony megmaradjon. Két csatorna, viszonylag kevés adat és a kiértékelés sem egy "holdutazás". Szerinted? És ez a verzió a címben szereplő kivitelben is megvalósítható lenne szerintem.
Laci
0
Szia!
Nem teljesen értem mire gondolsz. Kifejtenéd?
A logikai analizátor digitális jelek vizsgálatára való és négyszög jeleket vár a bemenetén. Rendszerint TTL szintet de eltérő is lehet. Ezek célzottan fázist nem mérnek és persze a jelek szinkronban vannak. Milyen jelet akarsz bele vezetni? Te állítanád elő, vagy két tetszőleges forrásból származóra gondoltál?
Két analóg jelet csak PLL-el lehet összeszinkronizálni feltéve persze, hogy periodikus jelek és az egyik frekvenciája szabályozható. Két összetett jelet, (pl. kompozit video) szerintem analóg eszközökkel nem lehet összeszinkronizálni. Szükség lenne egy olyan késleltető művonalra, melynek a késleltetése lineárisan és gyorsan hangolható. Én még nem hallottam ilyenről de elképzelhető, hogy létezik.
Fogalmam sincs, hogy egy ilyen méretű fázismérőt hogyan lehetne felépíteni, töprengeni kell rajta... sokat. Nyilván itt nem kell pontosnak lennie, de azért illene eltalálni a fázis sorrendet. Szerintem valami cél IC lehet benne amiben a fenti részáramkörök lebutított verziója lehet. Házi körülmények közt nehéz lenne megcsinálni, vagy kicsit több ráfordítással már lehetne egy rendes fázismérőt is építeni :)
Üdv.
0
Szia!
http://www.mad.info.hu/madi-zsido-legendaja
Nyilvánvaló hogy jelen topik nem azért született hogy egy ilyen szerkezet megépítésén eszeljünk hanem a működési elv megfejtése érdekében. Mert hát ugye az egyvezetékes mérés az fázismérésnél nem éppen szokványos.
Ez a szerkezet kb. 50$ körüli áron szerezhető be. Bolyongtam a neten elég sokat, kideríteni, hogyan is működhet, de csak sötét utalásokat találtam holmi "patentelésre". Még csak egy elnagyolt blokkvázlat, annyi sem... Egyelőre teljes a sötétség...
.
Itt három analóg jelről van szó. A három jel egymáshoz képest teljesen kötött fáziskapcsolatban van az erőmű generátorától a fogyasztó dugaljáig, sőt az után is. Mivel ez a fáziskapcsolat (3x 120 fok) nem változik érdemben valamint a feladatunk az hogy meghatározzuk egy tetszőlegesen kiválasztott fázishoz képest a másik kettő jele 120 fok késésben vagy sietésben van, innentől nem szükséges ezeket a jeleket analóg jelként kezelni. A nulla átmenetűk meglehetősen nagy pontossággal detektálható, így vagy képezhetünk a jelekből egy szimmetrikus négyszögjelet vagy a nulla átmenetekhez kötött keskeny impulzust.
Az egyik fázisból képezett négyszögjelet betöltöm egy regiszterbe, annak órajelét (mely legyen 360x50Hz) hozzászinkronizálom a vizsgált jelhez. A jelfolyamba tennék 180 fokonként egy "szinkron" jelet. (első mérési fázis)
Ha ezt az órajelszinkronitást sikerül pár sec-ig (ami alatt áthelyezzük a mérőcsúcsot egy másik fázisra és ott is megtörténik a mérés) megőrízni +/- 50 fok pontossággal, akkor (nem állítom 100%-os biztonsággal) de talán lehetséges a második fázis jelcsomagjának elhelyezkedését meghatározni.
Ez is természetszerűen fázismérés, csak más módon. De! Itt sem megkerülhető az első mérési fázisban frekvenciában és fázisban hozzálakatolni a mintavételezést a bejövő jelhez. Így aztán "ott vagyunk ahol a mádi zsidó" - ha szabad idézni ezt az országszerte ismert mondást.
.
Biztosra veszem hogy a gyártók csináltattak ehhez a ketyeréhez egy cél IC-t mert még ha korlátozott pontosságra van is szükség, ebben a méretben nehezen képzelhető el egy összetettebb kapcsolás alacsonyabb integráltsági fokú alkatrészekkel.
Üdv. Laci
.
Esetleg ha valakinek ott figyel a táskájában, készíthetne a belsejéről egy két fotót.
0
Szia!
Ezekröl azert linkelhetnel valamit, volt pl. konkret cim/orszag/iktatoszam is emlegetve?
Kari
-2
Szia!
számot. Most is túrtam majd egy órát a netet, de csak háromvezetékes leírásokat, kapcsolásokat találtam.
A ruháján ott díszeleg a szabadalommal védett v. valami hasonló jelentéssel bíró felirat.
Talán a gyártó elárulja a "patent"
https://www.ht-instruments.com/en/#
Laci
1
Szia!
Tartok tőle, hogy egy lecsöppentett IC van benne néhány passzív alkatrésszel körberakva. Mivel nem javítható, doksi sem készült róla. Ez egy eldobható eszköz. Valószínűleg soha sem fogjuk megfejteni.
Amit leírtál jó ötlet és Jaca PIC-es megoldása is. Olyan PIC kell amelyikben van két TIMER. Az egyikkel le kell osztani az órajelet 50Hz-re Ezt az osztót kellene a nullkomparátorral indítani, mert akkor fázisban lesz a mért jellel (+- 1 órajel ciklus, de ha az MHz-es nagyságrendű nem számít). Ez adja majd a referencia fázist (az osztó LSB bitje). A második mérésnél a második szintén nullkomparátorral a második TIMER-t kellene indítani, ami szintén 50Hz-re osztja le az órajelet (LSB bit). Majd a két LSB közti felfutási időt lehetne szoftveresen kiértékelni és időtartományokra osztani.
Azért itt a nullkomparátor még nem egy stabil dolog, mert az akkor is komparál ha nincs jel vagy kicsi. Ezeket a fals impulzusokat valahogy ki kell iktatni. Lehet, hogy szoftverből megoldható.
Hogy mennyire lenne stabil szerkezet nem tudom, ki kellene próbálni.
Még egy gondolat. Ebben nem vagyok jártas de kérdés, hogy a háromfázisú hálózat fázisai mennyire kötöttek egymáshoz? Nyilván a jel egy generátorból származik, tehát ott még pontos a 120-240 fok, de... A hosszú távvezetékeket lengeti a szél amelyek, hol közelebb hol távolabb kerülnek egymáshoz. Több kilóméteres szakaszon ez a kapacitás változás okozhat fázistolást. A háromfázisú trafók is okozhatnak eltérő fázistolást. A fázisonként eltérő induktív, kapacitív terhelések is tologatják a fázist. Voltam egyszer egy bemutatón ahol egy Fluke hálózati analizátort mutattak be, háromfázisú mérésekkel. Emlékeim szerint az mérte a fázisszögeket is és azok pörögtek ám rendesen. Arra már nem emlékszem, hogy mennyire. Lehet, hogy csak pár fokot de azt folyamatosan. Gondolom erre is van valamilyen szabvány, hogy mekkora a megengedett tűrés de kérdés, hogy ezt nálunk mennyire vizsgálják és tartják be.
Üdv.
0
Szia!
Van egy újabb ötletem a megvalósíthatóságot illetően. Egy vödörlánc tárolót alkalmaznék. https://en.wikipedia.org/wiki/Bucket-brigade_device
Egy olyan hosszúságú tárolót alkalmaznék amelyen az 50Hz-es jel többé kevésbé alakhűen 10sec alatt halad végig.
A mérőcsúcs jelét egy másodfokú sávszűrő tisztítja meg a zajtól és a harmonikus összetevőktől. A BPF kimenetéről a jel egy kapcsolón keresztül a BBD bemenetére valamint egy fázisdiszkriminátor egyik bemenetére kerül. A diszkriminátor másik bemenete a BBD kimenetéről kapja a jelet egy aluláteresztő szűrőn keresztül. Ez utóbbinak a BBD órajelének a kiszűrése a feladata.
.
A mérés első fázisában vizsgált fázis jelét 2 sec-ig betölti a BBD-be, ekkor annak bemenőjelét az ott lévő kapcsoló megszakítja és a vezérlő "pittyent" egyet, jelezve hogy haladéktalanul tegyük át a mérőcsúcsot egy másik fázisra. Innentől ennek a fázisnak a jele lesz a referencia jelünk. Várjuk hogy a "múltból" beérkezzen a 2 sec-os 50Hz-es jelcsomag. Ez annak rendje módja szerint meg is történik, a fázisdiszkriminátor pedig teszi a dolgát. Ami annyi lenne hogy a referenciához képest a BBD irányából beérkező jel fázisa késésben vagy sietésben van e nagyjából 120 fok értékkel. Ennyit és nem többet kell detektálni és kijelezni. A "nullázást" úgy képzelem hogy a másodszorra megérintett fázis is az elsővel megegyezik mi közben a BBD órajelét úgy állítom hogy a display nulla fáziseltérést mutasson.
.
Nézd át és gondold át kérlek, mi lehet itt problémás, mi az amit egy kicsit a megvalósíthatóság miatt fel kell turbózni?
Egyébként ezt a verziót (SMD kivitelben természetesen) még diszkrét alkatrészekkel is bele lehet passzírozni a gyári ketyere méretébe.
Üdv. Laci
0
Szia Laci!
Hűha! Értem amit írsz csak még nem fogtam fel agyilag és a BBD pontos működésével sem vagyok tisztában.
Azt nem tudom, hogy a BBD-ben mennyire pontos a jel haladási sebessége? Arra gondolok, hogy az 50Hz periódus ideje 20ms, így 1 fok változáshoz tartozó idő 20ms/360=55,5us. Ha a teljes átfutási idő alatt tudja tartani az 55,5us pontosságot, akkor működhet a dolog. Ez viszont azt jelenti, hogy ha 10s alatt halad végig rajta a jel, akkor annak a 10s-nak igen pontosnak kell lennie (9,9999445...10,0000555). Ha ez megvalósítható, akkor elsőre nem látok benne buktatót.
Ha elég mondjuk 10 fok pontossággal mérni (szerintem bőven), akkor elegendő ha 555us-os pontossággal terjed benne a jel. Ekkor viszont majd szoftveresen kell kerekíteni, hisz mérhet 110 fokot és 130-at is, amit 120-ra kell kerekíteni.
Azt is meg kell nézni, hogy a BBD milyen feszültségtartományban működik. Lehet, hogy szintillesztésre is kell gondolni a BBD előtt és utána is (ez csak tipp).
Üdv.
0
Szia Edmundson!
Előttem a leghosszabb, 4096 fokozatot tartalmazó BBD adatlapja. 10kHz órajellel 204,8 msec késleltetést adnak meg rá, de ennél még tudja a zaj és torzításra megadott értékeket. Tapasztalatom szerint, mert "játszottam" sokat ezekkel is, lejjebb lehet menni az órajellel rosszabb átviteli jellemzők, elsősorban zaj és persze felső határfrekvencia mellett. Az 50Hz átvitelénél az 1kHz (1msec) órajel nekünk teljesen megfelelne, ezzel 2048 msec késleltetést tudnánk egy tokkal elérni.
Ha az 50 Hz-es jel egy fokos hibáját kerekítve 50usec-nek vesszük, akkor az alkalmazott 1 Khz-es órajelnél az 1msec= 1000usec periódusidőt kellene ezzel a hibával tartani 10sec-on keresztül. Javíts ki ha rosszul számolnék, de ez 1msec +/- 0,05 msec, vagyis +/-5%. Szerintem megoldható egy 1kHz-es oszcillátornál ilyen mérvű stabilitás, sőt, ennél lényegesen jobb is.
Az adatlap egyébként 15 V tápfesz. mellett 6-7 V kimenő feszültséget említ. Vagy is a kimenőjelet viszonylag könnyű lenne a szokványos fázisdetektorok számára "emészthetőbb" jellé alakítani.
Üdv. Laci
0
Szia Edmundson!
A BBD egy teljesen analóg eszköz, kb. vonalszintű jelet tud feldolgozni elfogadható torzítással. A digitális korszak előtt és közben, így ma is előszeretettel alkalmazzák őket zenei effektekben, az általam "időmanipulációs" effekteknek nevezettek csoportjában. (delay, reverb, flanger, chorus, etc.)
A BBD működése röviden: A bemeneti analóg jelet az órajel ütemében mintavételezi, a pillanatnyi értéket egy kondenzátorban tárolja majd kondenzátorok hosszú során egyikből a másikba léptetik át egy kétfázisú ütemezés szerint. A bemeneten korlátozzák a magasfrekvenciás összetevőket (antialiasing szűrő), a kimeneten pedig szintén egy aluláteresztő szűrő integrálja a tárolólánc kimenetén "kijövő" impulzus sorozatot és előáll a bemeneten beadott jel megfelelője valamint az órajel kiszűrésre kerül ezáltal. Az első szériás BBD-k minimális órajele 1,5-5 kHz környékén volt. Ezt az értéket a tárolólánc kapacitásainak töltésvesztése korlátozza amennyiben túl hosszú periódusidejű az órajel. Az újabb fejlesztésűeknél most kapásból nem tudom mekkora ez az érték. 1 kHz órajel már 1000 mintát jelent másodpercenként, ez egy 50 Hz-es jelre nézve nagyon jó felbontás, és egy 4096 fokozatú BBD-vel ez 4 sec késleltetést jelent.
A láncon végighaladó jel időbeli lefolyása a léptető generátor stabilitásától függ, azt azért elég jóra lehet készíteni.
Az én blokkvázlatomon a jelek egészen a fázisdiszkriminátorig analógok, azokat az PD kialakításától függően ott kell esetleg négyszögjellé alakítani.
Létezik ennek a BBD-nek úgymond digitális változata is pl. digitális visszhangosító képében. Anno 41256 DRAM-okkal építettem ilyet max.2sec.késleltetéssel. Ezzel csak azt akartam jelezni hogy ezt az elvet digitálisan is meglehet valósítani.
Itt egy a korábban linkeltnél jobb leírás a BBD-kről.
www.electrosmash.com/mn3007-bucket-brigade-devices
Üdv. Laci
0
Szia!
Számolgattam, ha 1us-al eltér a referenciátol, akkor az 3ms egy perc alatt.Nagyon határeset, tehát legalább 8MHz-en kell pörögni a PIC-nek, vagy még többel. A mérésnél csak azt figyelném, hogy a 19ms után mikor jön a következő nullátmenet.Ezt az értéket tárolnám, felesleges a teljes periódust mérni.
-1
Szia!
Igen, az órajel határozza meg a pontosságot, de lehet 20MHz-ről is járatni a PIC-et. Persze, elég a két nullátmenet közti időt figyelni. Viszont lehet, hogy érdemes lenne több mintát átlagolni mert akkor könnyebben kizárható a fals nullkomparálásból adódó hibát.
Eddy
0
Sziasztok!
4-5 másodpercig egy PIC saját oszcillátora is megtartja annyira a fázisszinkront, hogy ahhoz képest lehessen detektálni. A pozitív féleriódusból csinálnék egy négyszögjelet, a felfutó élnél indítanám a saját 50Hz-em (50% kitöltéssel), ez a referencia. Ha a következő fázisvizsgálatnál a felfutó él a saját jelem magas szintjénél van, akkor az 120 fok a refhez képest, ha alacsony szintnél van a felfutó él, akkor az 240 fok.
0
Szia Jaca,
Ezzel több gondom is van. Egyrészt a PIC oszcillátorát nem tudod indítani és leállítani és szinkronizálni sem. Az szabadon fut. A szoftverből megírt négyszögjel soha sem lesz stabil és legfeljebb a saját oszcillátorával lesz szinkronban de a mért jel fázisával nem. A PWM generátor sincs szinkronban az oszcillátorral. Olyan PIC kell amiben van PLL vagy külső PLL kell.
A másik probléma, mi van akkor ha a két él egybe esik? Mi van ha úgy esik egybe, hogy az egyik egy picit késik vagy siet a másikhoz képest, vagy a feldolgozása nem egyszerre, hanem két lépcsőben történik? Akkor máris +120, +240 fok a hiba.
Egyébként az ötlet szerintem jó, de még finomítgatni kell rajta.
Üdv.
0
Szia!
A PIC oszcillátorát valóban nem tudom indítani, de egy 50Hz-es négyszögjelet tudok vele előállítani kellően stabilan ahhoz, hogy az az indítástól kezdve akár percekig szinkronban maradjon a mintavétellel.Akár meg is mérhetem, így mindegy, hogy 49,9 vagy 51Hz. Az alapján pedig lehet ablakot beállítani a 3 fázisnak.
Mivel lehetne levenni a jelet a villanydrótról? Egy magnófej elég lenne?
-1
Szia!
Ezt nem tudom, soha sem próbálkoztam ilyesmivel, de próbáld meg egy leválasztó trafó szekunderéről levenni az biztonságos. Ha egy fázissal stabilan működik és mindig 0-t mérsz akkor feltehetőleg a másik két fázissal is működne.
Üdv.
0
Szia!
A címbéli kütyü a tapintócsúcsával kapacitív úton érzékel (láthatóan nincs fémes kontaktus). Vélhetően nagyimpedanciás a bemenete hogy az érintés helyén lévő kis kapacitás ellenére át tudja vinni az 50Hz-es jelet. A másik "elektróda" a vizsgálatot végző személy keze, mely a testkapacitásával csatlakozik a földpotenciálra. A tapintócsúcs jelének feldolgozásánál szerintem ki kell lépni a PIC világából és a feladatra optimális alkatrészeket használni.
Laci
0
Sziasztok!
Meg kell mérni az első jel pontos periódusidejét, és azt kell reprodukálni. Ha ez megvan, akkor az indulásától (nullátmenettől) számolva 7-9ms közt ha magas (pozitív periódus) akkor ugyanaz a fázis, ha 11-13ms közt magas akkor a következő fázis, ha 17-19ms közt magas, akkor a harmadik fázis. Ez úgy 49 és 51Hz közt működne.
0
Szia!
A probléma nehézsége a "reprodukálásban" van. Az első mérés során elő kell helyben állítani egy jelet amely frekvenciában és fázisban is teljesen lemásolja az éppen vizsgált fázist. Ez idáig nem gond, a "kredenc sarkán" is kivitelezhető. A gond onnantól támad hogy ezt a fázisban zárt állapotot ennek a jelnek meg kellene tartania azután is hogy elvettük a mérőcsúcsot az első mérés helyéről. Sőt az alatt is hogy a mérést végző "állampolgár" átfárad a másik mérőpontra a tapijával és a második mérés is lezajlik. Ezután már úgy kóvályoghat a fázis/frekvenciája ahogy neki tetszik.
Itt a nagy kérdés: milyen pontossággal őrizhető meg a befogott PLL hurok állapota a mérés(ek) néhány másodpercére?
Laci
1
Szia!
Laci rátapintott a lényegre. Nem a számláló a macera, hanem a két jel előkészítése.
1. PLL: azért ez nem olyan egyszerű mint amilyennek tűnik. Gondoljatok bele, hogy a PLL hurokszűrőjének ki kell szűrnie az 50Hz-et, de DC-től 50Hz-ig mindent át kell eresztenie mert arra fog szabályozni a VCO. Minél meredekebb a szűrő és minél jobban megközelíti a töréspontja az 50Hz-et (de nem érheti el) annál stabilabb lesz. Ezen a frekvencián egy ilyen szűrő megtervezése már felér egy fél doktorival. :)
2. PLL hurok felnyitása. Miután befogott a PLL a mért jel megszűnik amikor eltávolítod a vezetéktől. Ekkor felszakad a hurok és a PLL kiakad tápra vagy begerjed. Az megoldható, hogy a VCO továbbra is frekvenciában stabil maradjon (rövid ideig), viszont a fázisban tartása az már a doktori másik fele.
Ha mindez sikerült, akkor jöhet a számláló, a PIC és a kijelző. Ez már az egyszerűbb része.
Az a kütyű nem véletlenül jelzi LED-el az eredményt. Arra is kíváncsi lennék, hogy hányszor téved. :)
Üdv.
0
Szia!
Két részlet a magán levelezésemből:
Üdv. Laci
0
Szia!
Érdekes kütyü. Lehet "megjegyzi" a mért fázis szinuszhullámát egy ideig, és ahhoz viszonyítja a másik mérést. Ha időben azonos zöldet világít, ha nem, pirosat. Megtaláltam a használati leírást, igaz angolul itt:
http://www.manualsdir.com/manuals/367504/ht-instruments-ht70.html?page=3
Elérhető még spanyol, olasz, német, francia és portugál nyelven is.
Üdv: Zsoca
0
Szia,
Köszi a linket elolvastam a leírást.Értem én hogy "gőzgép de mi hajcsa"?
Azt nem értem hogy mihez szinkronizál,mihez képest jelzi a pozitív illetve negatív fázistolást?
Tényleg eltárolja valahogy (5s amig a villogó zöld standby állapotva kerül) .
Rejtély.
0
Nem mai találmány. Középfeszültségen, már régóta használják fázisazonosításra, kábelek szerelésénél.
-1
szia
Két leddel, nehéz elhinni
http://ledaelectronics.com.au/product/ht-italia-ht70-voltage-stick-with-phase-sequence-tester/
1
Azt gondolom elég két fázisnak az egymáshoz való helyzetét ismerni, eből már adodhat a sorrend, vagy a harmadik helyzete.https://www.youtube.com/watch?v=M8dC7vH6OQk
0