Kérdés: háztáji müvelés módszerel egy idős paraszt bácsi hogyan tudná megsaccolni egy ismeretlen jelzésü tranzisztor UCEo és UCBo értékeit? Nem igazán találok választ az interneten. Kérdésemet az teszi indokoltá hogy kénzszerből, az Ebay-ről vásárolok tranzisztorokat. Nehezen vagy egyáltalán nem találok tranzisztorokat például audió erősitőkhőz. Az igazi nemzetkőzi angrósoknál tőbnyire egyáltaln nincs, vagy most pont nincs raktáron, vagy hihetetlenül drága, vagy már velük szemben sincs bizalmam.
Nem rég vasaroltam egy kisebb cégtől, az ASWO tol, 20 darab BD249C tranyót. 19 darab tőkéletes de az egyik mintha a UCEo=20V (?)
Témához viszakanyarodva, van egy változtatható kimeő fesz. táp, egy áramgenerátor, egy bármilyen óriás impendanciás multimérő és sok ismeretlen tranzisztor. Hogy kel mérnTehát, UCEo és UCBo?
Az elmult pár évek tapasztalatai arra engednek kővetkesztetni hogy megbizhatatlaná válik az alkatrész beszerzés, minőség és megbizhatóság szempontjábol. Egyre tőbb a hamisitvány és a licensz alapján gyártot de gyenge minőségü tranzisztor. Tranzisztort forgalmazó nagy és megbizható cégek nem foglalkoznak azok tipusuakal melyekből nem árulnak “sok ezer” példányt per nap. Ezért vásárolok ahol kapok. Na de mit kapok?
Én egy egysyerü kérdést tettem fel: egyszerü módszerekkel hogy tudom megmérni vagy megsacolni egy tranzisztor UCBo és UCEo paramétereit, lehetőleg ugy hogy ne tegyem tőnktre?
Egy pici elmélet kell. Nem érdekelnek a drága gyári készülékek, soha nem szednék ki a belefektetet pénzt.
Nem a tranzisztor aktiv tartományát akarom mérni. Nekem már a mult században volt karakterisztika rajzolóm. Akkoriban, még a nagy globalizáció előti időkben, gyorsan kelletet tekerni a biciklit, ezért a karakterisztika rajzolot szinte soha nem használtam, nem volt elég gyors, használatát nem lehetet automatizálni. Ezért egy külfőldőn (Budapesten) vásárolt PIC-el épitettem egy egyszerü kütyüt, amelyk egy pilanat alat mindent tudot a tranzisztorrol. Tulajdonképen időt mért, menyi telik el adig mig egy tranzisztor kisüt egy a collector emiterre csatolt, feltőltőt kondit, feszülcség tartományok kőzőt. A kondi capacitása és a feltőltőt feszültség füg a mért tranyó Pmax tol. Na ez gyors volt, a tesztelt tranzisztort nem kel hütőre erősiteni és a folyamat automatizálhatóvá vált. Automata ként az aszony mükődőt, aki filc tolal ráirta azt a számot amit a teszter kijelzet. Egy háztáji gazdaságban a karakterisztika rajzoló nem egy tul hasznos jószág.
Viszont manapság le le tőrlőm róla a port, mert kiváncsi vagyok hogy például az ASWO hogy ver át.
Eddig tul sokat nem tudtam meg, de azért már elindulhatok azon az uton amit Furnan barátunk javasol. 100uA és 1 mA mérési tartományt javasol, és kizárolag nulárol inditot kb 200usec impulzusokkal, kb 4 msec sürüségel. Jónak igérkezik, a skóp nem fog szemet bántóan pislogni. Mososzaki nagyon sok igazságot ir de, nem hiszem hogy pikoamperektől is tőnkremegy a tesztelt tranyó és a külső zavarok számomra nem anyira zavaróak mert nem cél a pontos értékek meghatározása. KézdyA fogalmazása tőkéletes:
A cél a gagyi, átverés szagu hamisitványok kiszürése napi szinten.
Furnan belefuj a joghurtba, fél hogy megégeti száját: cask nulárol inditot feszülségel szabad tesztelni. Hát én arra gondolok hogy ő fél a kézben tartot mérőkábelek elég nagy capacitásátol meg a áramkorlátozó gyorsaságátol, ami ténleg hazavághatya a mért eszkőzt. Ezt az állitást viszont telyesen megcáfolya KézdiA impulzusgenerátora, FerencP impultusgenerátora és Pista47 fürészjel generátora.
Mosószaki irja: „egyébként, ha csak a gyári adatok ellenőrzésa a cél, akkor korántsem
kell kinozni azt a tranzisztort!.........” Nem tudom, lehet hogy igaza van, lehet hogy nincs.
Megmértem egy sorozat pedigréés tranyót. Mind csendbe maradt a katalógus UCEo duplájánál!
Ezt KézdjA impulzusgenerátorja is megerősiti, ahol egy 60Vos tranyó, 120V-nál üt át.
Ki garantálya nekem hogy egy 100V os BD249C amely származása kérdőrevonható és amelyket kipróbalok 100V-on nem fog átütni 85-90Von mikor forró, ugy három hét után, mikor todom hogy egy pedigree-s BD249C, asztalon simán bir 180-200V okat? Na ezért szeretnék valamit ammi megméri vagy felrajzolja vagy megsugya fülembe, olcsó legyen de jó.
Maghiar Simion
Romania
Hello, Simon!
Nem akartam már hozzászólni, de mégis nem derült ki értelmesen a LÉNYEG!
Tehát a tranzisztorok UCE és UBE visszirányú feszültségtűrését úgy fogd fel, hogy ott egy-egy ZENER dióda van!
Most érthető így?
Ha nem terheled túl, ha nem égeted ki, akkor akár egy digit multiméterrel és egy jó tápegységgel kimérheted.
Itt lejjebb itt van a kapcsolási rajz is hozzá.
Pl. egy 100kOhmos ellenálláson keresztül beadod a feszültséget és lassan emeled azt.
A tranyón pedig méred a feszültséget.
Egyszercsak NEM FOG tovább emelkedni az UCE feszültség. Létrejött a ZENER dióda hatás. Ennyi!
Érthető?
Persze egy primitív 50Hz-es, oszcilloszkópos karakterisztika rajzolóval ipari méretekben szelektálhatnád a tranyóidat.
2
Figyelemmel a fejleményekre, nagyjából most lenne ideje lezárni a topikot.
Gyakorlatilag minden leíratott ami tudható avagy tudni illik. És még azon túl is...
A hsz.-ek nagyjából harmadát, ha nem többet, nyugodtan ki lehetne szórni mert a téma tárgyalásához érdemben
nem járulnak hozzá. Ha szükséges, írok egy listát.
Ha próbálok egy a topikba tévedő tájékozatlan olvasó fejével olvasni, nem tudom kinek higgyek.
Megy az egymás mellett elbeszélés, a becsatolt, ajánlott anyagok figyelmen kívül hagyása, stb...
3
Szia-BUEK!
Eppen talaltam ezt a PM-6507 hirdetest -doksi a Tanyan- ugyan kihereltek, azaz javitani probaltak kisse, de sztem erdekes lehetne feltamasztani...
Az eladoval eredmenyes alkut, stb!
Kari
0
Helló!
Mindig engem baszogattok okoskák, hogy nem tudok olvasni...És ti????? Ti igen? Hát nem. Látom a betű vetés megy, de a betakarításhoz már nincs kombájnotok... Akarom mondani agyatok!Idézet a topkinyitóból:
Egyébként egy karakterisztika rajzoló hogy a fényes seggű kukurcsinba tudja kirajzolni az UCEo és az UCBo-t?????
Ezek vezérlés nélküli határadatok! Ja.. Nincs kombájn.. vagyis agy. Az aratás nem megy.
Tehát gyakorlatilag pusztába kiáltott szó marad az, hogy mellébeszélésetekre próbálom felhívni a figyelmet.
Hisz ti okoska törpök vagytok és úgyis jobban tudjátok!
(Kari ezt ne vedd személyeskedésnek, nem csak neked szól....)
Ez az év is jól kezdődik! 30 napra nélkülözni fogunk!
1
Ki szelet vet, vihart arat.
0
Szia Kalex-köszi!
Epp most akartam neki valaszolni, hogy jocskan, s miert lött tul a celon...
Különben a topik nyitojat sztem nem mindenki olvassa ujra s ujra, Simon baratunk pedig valamikor a folyamat soran jelentösen atirta a szöveget!
Elötte semmi utalas nem volt arra -legalabbis nem az emlekem szerinti elsö valtozatban, hogy görberajzoloja lenne, nem kivan vele foglalkozni: ha lett volna megsem rugoztunk volna nehanyan par napja azon iranyba!
Illö lenne a "szerkesztve" megjegyzest ilyenkor a nyito aljan megjeleniteni, avagy esetleg Pihe betudna varrni a rendszerbe?
Jobbakat! Kari
0
Szia Kari. Azért dülőngélek a toppik-ba mert én kizárolag csak a max UCE vagy max UCB rol kérdeztem. Igaz, szeretnék választ arra is hogy mostanság miért dobok én kukába százasával, olyan Ic max= 0,5A.....Ic max= 2A tranyókat, melyek annak ellenére hogy széles tartományba hozzák a H21-et és tőkéletesek, de a UCEsat paraméter nagyon mesze jár a kivánt értéktől, valahogy belemosódik a lineáris Ic-Uc szakaszba. Nem harapnak, olyanok mint egy fogatlan kutya. Emiat csőkken a felfasználató terület és egyes alkalmazásokba kicsit sántitanak. Szerintem ez rázós kérdés. Tudatlanságomban arra mertem gondolni hogy a maximális fesz egy tranzisztorra egyszerübb kéedés, egyszerübb válaszokkal.
0
Szia, Boldog Új Évet!
Tehát, akkor mit is akarunk tudni?
Milyen típusú tranzisztorokat kellett kukába dobnod az UCEsat paraméter miatt? Milyen feltételek mellett mennyi volt az értéke? Mennyit vártál el?
0
Szia Simon !
Milyen típusú tranzisztorok ? Melyik gyártótól?Hol vetted?Milyen darabszámban (nagyságrend)?Hogy konkrétan tudjunk válaszolni ,a konkrét kérdésre (?) Szerintem,hogy mérjél,az már tisztázódott .A két paraméter mérésének a módja ,rendben van .Csinálsz egy cél (müszert) mérési összeállítást,és rajta!Szerintem.
jano
0
Szia Kari!
A nyitó utólagos szerkesztését illetően 101%-ban igazad van, bejegyzéseddel mélyen egyet értek.
A "rugózás" azért itt az Iskolapadban szerintem sokak számára hasznos lehetett.
Néked is BUÉK!
1
Szia Kalex !
Megerősíteni tudom a Kari véleményét .
jano
0
Szia!
Valami ilyesmi kinai cuccot kéne szerezni az leméri...
http://jestineyong.com/jl294-3-transistor-tester/
1
https://item.jd.com/27708739679.html
Itt találtam róla bővebbet. Látatlanban a 2000 V-ban kételkedtem egy kissé, de úgy tűnik, igaz lehet a képek alapján.
0
Szia!
Itt rontottad el a "mérést":
Vagyis te nem mértél, hanem csak játszadoztál a műszereiddel és az alkatrésszel!!!!
Az a bázis nem "szabadon" van. Arra hat az elektromágneses mező. És biza vezérli a tranzisztorodat.
Hisz a mérés egy ellenőrzött körülmények között végrehajtott művelet, amit bárki, bármikor, bárhol megismételhet és azonos "ellenőrzött körülményeket" teremtve azonos bemenő adatokra azonos eredményt kellene kapni.
0
Ha nem is egy ilyen 50 000 $-os szerkezettel:
http://literature.cdn.keysight.com/litweb/pdf/5990-8988EN.pdf
de azért így is megmérhető a letörési feszültség: A bázis a levegőben!!! Azt a szivárgási áram mérésekor zárják az emitterhez.
https://threeneurons.wordpress.com/miscellaneous-projects/device-testing...
Az MPSA42 450V-ot tudott a specifikált 300 V-al szemben.
0
Az első oldalon csak nem egy RF-zárt mérőhely az a zárható doboz?
0
NEM. A készülék 3000 V max. vizsgalati feszültséget tud. Ezért a működés reteszelve van meglátásom szerint hogy a kezelő személy ne tudja megérinteni
a kollektor, drain, stb. feszültséget. Szerintem lezárt burkolatnál indítja nulláról a sweep feszültséget a beállított értékekkel.
Ez a védőburkolat más, kisebb tudású gépeken is ott van a veszélyre figyelmeztető felirattal egyetemben.
0
A felsö resze nagyon szigetelö anyagnak nez ki; sztem csak EV-ovatoskodas
_persze kaphatott antisztatikus festest...
0
Szia!
Azért ez bántja a szemem: "de az egyik mintha a UCEo=20V "
Tönkrement 20V-os UCE-nél? Vagy ezt miből gondolod?
0
Most decemberben, jó áron volt az ASWO nál a BD. Mivel az előbb emlitet forgalmazótol én félek és kerülőm, hát mondtam egye fene, veszek huszat próbábol, ha befürdők nem nagy pénz. Megkaptam és megmértem. Mind a 20 darab tőkéletes és egyforma statikus és dinamikus paraméterekel rendelkeznek (aswo-nál szinte meglepő). Látszik hogy egy dobozbol, egy eresztésből gyártot tranyók. Mint a statikus mint a dinamikus paramétereket abban a tartományban mérem ahol engem érdekel: 50mA és 10A kőzőt. Ezután kővetkezet az amihez nem értek, megmérni UCEo. Mivel még nincs egy kütyü-m amivel ezt a müveletet megejtsem, és gőzőm nincs hogy mit és hogyan kel mérni egy BD249C nél és ezért kütyüt sem épithetek, hát veszek két mérőzsinort melyket bedugok egy 5uA re határolt 140V ra állitot DC tápba. Na ez a "mérés" már érdekes, nagy a 20 egyed kőzőt e szórás. Lehet vagy 4-5 darab amelykek meg sem piszennek, ugyananyi picit "szivárog" A maradék 10-11 darab mind mükődésbe hoza a áramkorlátozót ugy hogy az egyiken marad 90V és egyiken meg 20V. Ez a kető nem éri el a 100at. A 90V os példányra ha tesek egy 470K-ost BE kőzé akkor UCE felmegy 100V ra, ha teszek egy 0,47K UCE felmegy 140V-re, ha rővidre zárom a BE megsünik a fogyasztás, a bázist negativálni és a 140V felvini nem próbáltam de a kiváncsiság furdal. A 20V-osal csinálhatok bármit mert sehogy nem tudom feltornázni 100ra. Ez a tranzisztor nem ment tőnkre, igy vásároltam. Amugy jol mükődik.
0
Szia!
Magyarázat lehet a kollektor és a bázis közti szivárgás. Ha azon keresztül minimális áram folyik a bázisból az emitterbe, máris el kezd vezetni a CE. 25-öa bétáról beszélünk, ami azt jelenti, hogy 200nA elég, hogy nyisson. Ez 500 MegaOhm 100V-nál, 100M pedig 20V-nál.
Próbáld meg a tesztet elvégezni rövidre zárt BE-nél.
0
Szia Simon!
Érdekes téma volt, lehetett tanulni a sok hozzászólásból. Értelmetlen befektetésnek tartom egy mérőállomás megépítését néhány száz Tr. mérésére. A beszerzést illetően ( a cég nevét Te írtad! ) ugyanazon tipushoz ez a forgalmazó , a gyártótól függően több árajánlatot ad!- Ez szinte minden alkatrészre érvényes- Ezt figyelemedbe ajánlom.
Üdv. welding alt
0
Szia Welding alt !
Igazságod vagyon . Nem rendezhet be az ember egy "Anyagátvételi meo"-t . :) Pl. TRIAC vásárlásnál is ugyan ez a helyzet .Megbízható (drágább) forrásnál szinte nincs rossz alkatrész . Megbízhatatlan feltűnően olcsó szállítónál sok ,vagy , mind , selejt !Be kell invesztálni az alkatrészvásárlásba ! Szerintem .
0
Számomra az az érdekes hogy ahelyet hogy a tranzisztorok életével foglalkoznátok hogy én is tanuljak valamit, sokan ez én életemel foglalkoznak, igy álandoan és főlőslegesen védekeznem kel. "Értelmetlen befektetésnek tartom egy mérőállomás megépítését néhány száz Tr. mérésére. " IGAZ ! De ha tőbb száz kilométerről küldőt gépet, drágán és garanciálisan javitok szervizembe, lehet hogy a befektetés megtérül. Ami az ASWO-t illeti, jobb ha nem folytatom, megirott válaszomat letőrőltem mielőt megnyomtam a BEKÜLDÉS gombot. Engem szakmai problémak idegesitenek, arra keresek válaszokat.
0
Szia Simon!
Eredmenyes tanulas kedveert erdekes lenne a tranzisztoraid nehany nagyobb ertekü aramkorlat beallitasnal is (pl. 100uA,1 & 10 valamint 100mA) vegigmerned_sztem nem az üzemi aram milliomod reszet kell a varhato viselkedesük alapjaul venni...
Kari
0
"Eredmenyes tanulas kedveert erdekes lenne a tranzisztoraid nehany nagyobb ertekü aramkorlat beallitasnal is (pl. 100uA,1 & 10 valamint 100mA) vegigmerned"
Igazad van. Hát én biztos rá fogok állni hogy nagyobb áramokkal is jácadozak. Nincs mit vesziteni. Nagyon hasznos Furnan
https://data.hu/get/11602169/Csornai_Laszlo_Felvezetoeszkozok_vizsgalata...
Sokat segit.
0
Szia Simon!
" ---Igazad van. "
Köszi, de irtad, hogy van görbe rajzolod is: miert nem allitod be par tranyonal az emlitett nagyobb aramokat is, s vezess meresi naplot, szamozd-jelöld a pacienseid, keszits tablazatot pl. 10-20 peldany adataibol 10uA--10/100mA-el (esetleg melegebb környezetben is, de szükseges SOA szem elött tartasa) merve s igy esetleg levonhatsz valami (kesöbb) hasznalhato következtetest. Kutatasban-gyartasban sem teszik ezt maskent...
Ha be is epited nemelyiket kesöbb tudsz a sajat statisztikadbol meghibasodasokat, avagy akar hosszu hasznalhatosagot illetöen okossagot levonni_sztem.
Egy 10A-es eszközt pl. 10mA-el merve megha letörest is produkal-valoszinüleg nem fogsz tönkretenni, de legalabb tenylegesen lathatnad az aktualis Uce0 görbe alakokat, nem kezimüszeres esetleges felre meresek-ertelmezesek visznek tovabb!
Bocs, de annyit ragoztuk itt man a temat, hogy elkellene vagni a gordiuszit, de ahhoz egyertelmü meresek is kellenenek...
Velemenyem szerint a tarnyo keszleted karakterisztikait pl. 10mA-el kimerve, nevleges adatok/max Uce0-on es a jokat esetleg reszletesebben is megnezve, szamozva-dokumentalva tudsz kesöbbiekben is magadnak következtetest levonni.
Eredmenyest! Kari
0
Szia!
Vagy selejt volt, vagy a max feszről indított mérésbe belehalt vagy megvezérlődött a tranzisztor és abba halt bele.
Vagyis egy gyári hiba és kettő mérési hiba lehetőség, ami most eszembe jut.
0
Te hogy értelmeznéd azt, hogy "mintha UCE0=20V"? Mert ugye az a max fesz, amit kibír. Ha valami úgy tűnik, akkor az olyan, hogy 20V-nál mindig tönkremegy az az egy a húszból.
0
Letárgyaltuk a mérési elvet a mérő ketyerét. Én hozzátettem a mérőhely kialakítást.
Meg kell építeni és mérni!
https://elektrotanya.com/comment/401985#comment-401985
Jaca! Te sem szólsz hozzá érdemben?
0
Mire gondolsz? Mert lehet, túlzásokba estünk itt a mérés során. Engem még mindig az érdekel, hogy az az egy hogyan produkálja a hibát.
De az adatlap szerinti határértékeket rá kell adni a tranzisztorra, és ki kell bírnia. Ha nem, akkor az selejt.Egy 160V-os tranzisztornál engem nem érdekel, hogy 180 vagy 200V-ig bírja-e. A 160-at bírja, úgyis 120V-on lesz használva.
0
Én azt próbálnám ki ----- ha lenne elég lelkesedésem megépíteni!----- , hogy rákapcsolom a max feszt amit ki kell bírnia UCEo-ban, bázis fityegve a levegőben, áramkorlát valami izzó, hogy világítson, ha sül a tranyó és mobiltelefont a tranyó közelébe aztán hívásindítás....
Kíváncsi lennék, hogy kinyitna-e?
Te nem?
0
Collector−Emitter Breakdown Voltage (IC = 10 mA, IB = 0)
Ez volt az adatlapban a bal oldalon, jobb oldalon a határérték.
0
Ezek lepkef... térerők!
Ha ezt hoznád példának, akkor igen. Egy HAM fórumról bemásolva.
.
0
Hello Simon!
Ugy remlik, hogy a B-K Prcesion 501A Curve Tracer-röl, ami egy szkophoz csatolhato adapter valojaban, mèg nem esett volna szo?
Ez 100mA constans aramig valojaban impulzus üzemet valosit meg; mivel 0-100V-ig allithato egyeniranyitott csucs ertekeket alkalmaz, nem a szokàsos DC stabilizalt feszt_ sztem kb az amit Te keresnèl, mert ez mègsem annyira stresszeli a csipet mint a stabil tàpos megoldasok! BTW; a manual egesz jol tajekoztat-ugy a 24. oldaltol- pl pont a letöresi feszek mereseröl is.
Ez (vagy valami nagyon ilyesmi) egy pl DIY zseb-LCD DSO-val -akar egyetlen dobozba össze èpitve is- megoldhatna a (mobil) Tranyo teszter gondod!
Eredmenyest, Kari
0
Nem első sorban néked írom hanem mindenki számára.
Ez a B&K sok tekintetben azonos a Heathkit-el, mondhatni a testvére. Valamivel kisebb sweep kimeneti adatokkal, de egy két áramköri részletében precízebb kialakítással. Mindkettő egy szkóphoz csatlakoztatható adapterként míg a TEK egy szkóppal egybeépített önnálló szerkezet. (részben ezért is drágább)
A TEK-et is ideértve mindhárom típus közös jellemzője hogy a sweep feszültségnek kétutasan egyenirányított, de NEM szűrt hálózati feszültséget használ.
Ez a feszültség szolgál a csatlakoztatott szkóp horizontális eltérítő jeleként is. 50 Hz-es hálózatnál 10 msec-ként rajzol egy görbét az aktuális, a lépcsőfeszültség által meghatározott bázisárammal. (ha most csak tranzisztor mérésnél maradunk). E lépcsőjel egyes lépcsői az előállítás módjából következően időben szinkronban vannak a hálózati fesz. félperiódusával.
Egy görbe rajzolása során a félszinusz alakú kollektor feszültség emelkedő szakaszában a képernyőn végigrajzolja a görbét nullától a beállított értékig, majd az ereszkedő szakaszban visszafelé ugyan azt a görbét rajzolja újra. Ha a két görbe nem fedi egymást, hurkot (loop) képez, akkor igényesebb kialakításúaknál (TEK) ezt megfelelő áramköri elemekkel kompenzálják.
Ezek a tranzisztorra vezetett feszültségek ha nem is jelentenek impulzus üzemet de a nagyobb feszültségek csak 10 msec -onként terhelik a vizsgált eszközt időarányosan a pillanatnyi értékkel.
.
Egy esetleges utánépítésnél (Heathkit vagy B&K), szinte csak a sweep feszültséget szabályzó áteresztő tranzisztoros analóg szabályzó igényel izmosabb alkatrészt, a többi az teljesen kommersz kisfesz. alkatrész.
Egy toroid autótrafó birtokában a szabályzás egyszerűbbé tehető ha a sweep feszültséget erről nyerjük (persze előtte egy 230/230 leválasztó trafóval). Ha esetleg van kéttekercses állítható toroid, akkor az maga a főnyeremény. Ezekre példa: a TEK -ben először egy állítható toroid majd arról egy három fokozatban kapcsolható leágazásokkal bíró "sima" trafó.
0
Szia!
Asszem most döbbentem rá, hogy ti kettő dologról beszéltek úgy, mintha az tök ugyanaz lenne!!!!
Idézlek: "lépcsőfeszültség által meghatározott bázisárammal"
Ez a karakterisztika rajzolás az bázis árammal, vezérelt tranzisztorral történik.
Semmi, de semmi köze nincs az UCEo vagy UCBo méréshez/ellenőrzéshez.
Ott nincs bázis áram a tranzisztort tilos és káros vezérelni.....
Tehát két dologról kotyogtok vegyesen összekeverve.
1
A kirajzolt görbékből minden fontos paraméter kiolvasható legyen szó bipoláris tranzisztorról, FET-ről, diódáról, UJT-ről, etc...
Ajánlom becses figyelmedbe akármelyik itt a topikban említett gyári készülék manuáljaiban a használatra vonatkozó oldalakat.
Helyesen kalibrált rendszerrel felvett görbéket összevetheted a gyári adatlap görbéivel. Ez több mint elég. Bár nem irkál ki minden paramétert csili-vili színes képernyővel, nem ad pacsit, de megtudhatsz általa a vizsgált eszközről szinte mindent.
2
Pont ezen szellemben keszültem valaszolni_ elvegre mndket gyarto eleg jonevünek szamit; ha "mi màn csak bugyutak" lehetnenk is, de ismert, hogy a Kollega elszokta kapkodni a "bele olvasast"; ez most is enyhèn szolva is sikerült neki...
2
UCEo, UCBo vezérlés nélküli érték.
Minden más paraméter, kivéve a visszáramokat vezérléssel értelmezhető.
A mérőhellyel mi van?
https://elektrotanya.com/comment/401985#comment-401985
0
Szia Simon.Lehet erdekel.Udv.https://www.olx.ro/oferta/aparat-de-masura-response-tracer-osciloscop-ja...
0
Sziasztok !!
Én a mai napig EMG TR4807 charakterisztika rajzolót használok, mejel nagyon megvagyok elégedve. Ugyan párszor már volt rossz, de mindig sikerült megjavítani.
Ilyet tudok ajálani. Akár egy rossz pédány is megteszi amit valószinűleg helyre lehet hozni.
üdvözlettel Udvaros.
1
Szervusz Simon !
Egy kicsit akkor most nosztalgiázok....
A 60'-as évek végén, amikor a Tungsramban a Si-tranzisztorokat kezdték nagy mennyiségben gyártani, akkor készítettem ezt az egyszerű kis vizsgáló áramkört a BC 107 tranyók ellenörzésére. A régi jegyzetfüzetemben lévő rajzot kimásolva, ide feltettem:
https://data.hu/get/11593666/tranzisztor_letoresi_feszultseg_merese_0001...
Az Ucbo és Uebo értékek tulajdonképen határértékek, melyeket azért adnak meg a gyártók, hogy az áramkörök tervezésekor soha nem szabad átlépni, sőt nem ajánlatos megközelíteni sem.
Mérni csak szigorúan impulzus üzemben szabad, sztatikus (egyenáramú) mérés során a félvezető átmenet könnyen tönkre tehető ! !
Mindenképen olyan megoldást kell találnod, hogy a tranzisztor becsatlakoztatása után a feszültség (impulzus indulása) 0 V-ról történjen. (előszőr bekötöd a tranyót, két megfelelő lábát, és utána kapcsolod be a tápegységet)
Anno az ellenörzéshez feszültségméréshez hitelesített oszcilloszkópot használtunk. Érdekes következtetéseket lehet levonni a különböző gyártmányú és tipusú tranyók letörési feszültségimpulzus képei alapján.....
Szerény véleményem szerint új tranzisztoroknál ezeket a paramétereket szükségtelen mérni.
Más a helyzet, ha használt, bontott tranyókat szeretnél egy adott feladatra válogatni, de akkor nem ezt a paramétert kell figyelembe venned, hanem pl. az egyenáramú erősítési tényezőt, (Ib mérés), vagy a maradékfeszültséget telített üzemmódban (nagytelj. tranyóknál csak! Ucesat), továbbá funkcionális vizsgálattal (behelyettesítéssel) a nagyfrekis paramétereket......
Még annyit, hogy Ge tranyóknál a legmegbízhatóbb egyszerű módszer a visszáramok mérése.
Azt az egy "kilógó" BD249C tranyódat érdemes lenne visszáramra ellenörini, lehet, hogy sikerült tönkretenned.....
Egy jó Si tranyó esetén a viszáramok nA nagyságrendűek, természetesen az adatlapon feltüntetett feszültség esetén. (amit semmi képen nem ajánlatos túllépni)
0
Szia!
Pontosan mi történik, ha egy BD249C kollektora és emittere közt ideális áramgenerátorral pl. 5 μA-t hajtok át? Tegyük fel, ha 100 V a letörési feszültség. Ekkor 100V * 5 μA = 0,5 mW teljesítmény melegíti a lapkát. Ha ez a kis teljesítmény is kárt tud tenni, mert pl. pontszerűen üt át és megváltoztatja a lapka szerkezetét, akkor impulzusüzemben miért nem? Honnan lehet tudni, mekkora időtartamú impulzusokat alkalmazhatunk és milyen frekvenciával? Ezeket azért kérdezem, mert még soha nem kellett ilyen paramétereket mérnem.
1
Szervusz !
Jogos, csillagos a kérdésed ! Ha elkészítenéd azt a kis tesztelő panelt, akkor láthadnád a szkópon, hogy az impulzus nem egy szabályos "függőleges téglalap" alakú, hanem egy eltozított téglalap.
(a téglalap függőleges oldala a letörési feszültség "mértéke" !)
Sok esetben, és ez emlékeim szerint a gyártmánytól is függött, akár "fűrészjellé" torzított volt. És nem csak más gyártó esetében, hanem azonos gyártású példányok dobozából kivett, vizsgált példányok esetében is.
Ennek oka a félvezető átmenetet melegítő kis áram hatása a félvezető rétegre. Az átmeneti rétegnek is van hőellenállása, és a belső melegedés miatt beindul a lavinajelenség.....az impulzus ideje alatt is melegszik a réteg, és csökken a letörési feszültség....
(ha nem használnánk áramkorlátot, akár tönkre is tehetnénk a félvezetőt)
A hőellenállás is egy fontos paraméter (gyári katalógusokban megadják, jele "K") főleg teljesítmény tranzisztorok esetén. (a félvezető lapka és a ház (tokozás) közötti fizikai kapcsolat mértéke) .
Ehez a témához még hozzátartozik a felhasználók által (azaz általunk) végzett szerelési kivitelezés helytelensége, (rövid lábak, forrasztás, melegedő alkatrész a közelben, stb...) vagy a hűtőbordára való szerelés eltrehánykodása. is élettartam rövidüléshez vezethet......
Ahogy a kérdést feltevő kollégánk is megtette, lehet mérni letörési feszültségeket sztatikusan (egyenárammal) is természetesen, de nagy a kockázat, pláne ismeretlen gyártású, vagy bontásból származó tranzisztorok esetén.
Minél kisebbre választjuk a mérőáramot, annál jobb az esélyünk, hogy nem tesszük tönkre a félvezetőt. De ez esetben is fontos, hogy 0 V-ról induljon az áramgenerátor tápegysége a félvezetők működésének oka (fizika !) miatt.
Ha impulzusokkal mérünk: 1. valósabb adatokat kapunk 2. nem tesszük tönkre az arra hajlamos félvezetőket
furnan
0
Hali, hogy könnyebben elerhetö legyen a rajzod
1
...kicsit átrendezve, szokásos formában:
1
Mérni csak szigoruan impulzus üzemmódban szabad.........ezt nem tudtam.
Statikus mérés során a félvezető átmenet kőnyen tőnkretehető............na ezt tudom. Ezért épitettem áramgenerátort.
Még azt is tudom hogy ha a félvezető átmenet megusza a tesztet, teszt után zajossá válhat.
Viszont azt nem tudom hogy mekkora a megengedet max viszaáram? Hol válhat veszlzessé a mérés. Füg e a mérendő eszkőz telyesitményétől? Azt irod hogy pár nA. Nem kevés ez?
Pedigree-s tranzisztoroknál soha nem léptem tul a 5-10 mikroA és szerintem még egyet sem tettem tőnkre. Lehet hogy tévedek?
100Mohm nál nagobb bemenetü szkópom nincs, igy csak a mikroamperes tartományba tudnék tesztelni. 5 mikroA hazavághat egy BD249est?
Megpróbálom letőlteni és megrágni amit küldtél. Ferenc.P. is küldőt valami érdekest, azt is el kel figyelmessen olvassam.
Előre is kőszőnőm, Simon
0
Szia Simon!
Nehéz megérteni mit is szeretnél tenni. ( Nu inteleg ce vrei sa faci) .
Milyen tranzisztort keresel? ( Care e tipul tranzistoarelor?).
Mibe kell, mi a készülék tipusa? ( Unde vrei sa sa utilizez, model TIP de pe eticheta?)
Üdv, welding alt
0
Dragul meu, cum nu intelegi o intrebare simpla? Cumpar de la chinez doua kilograme de tranzistoare in capsula TO3, un kilogram in capsula TO220 si jumate in TO225-SOT32-TO126, ca pe timpuri in Bucuresti de la tiganii de pe strada Doamnei. Chinezul poate minti, ma insala, exact ca tiganul de Bucuresti acu 40 de ani. Eu vreau sa stiu ce-am cumparat, ma apuc sa testez. Tot ce tine de dinamica si viteza tranzistorului pot sa masor, dar cand vine vorba te tensiunea maxima la care poate lucra acel tranzistor, o dau in bâlbâit, nu ma pricep, simt ca gresesc, cunostintele mele au lacune. Deci cer ajutor. Cum se masoara tensiunea maxima de lucru al unui tranzistor nemarcat sau daca nu am incredere in marcaj?
0
Szia,
Köszönöm válaszod- multumesc pt. raspuns-
Értem kérdésed, de ne vegyél megbizhatlan helyről alkatrészt- Inteleg intrebarea ta, dar nu cumpara piese de schimb de la firme neincredibile-
Továbbiakban használhatod a PM lehetőséget- In continuare poti sa folosest serviciul PM .
Üdv. welding alt
0
Szia!
Itt egy kis olvasmány, hátha segít.
üdv: Szőke
0
Üdvözlöm!
Milyen eszközei vannak? Fázis ceruza, analóg műszer, digitális multiméter,...stb ?
varga jano
0
Üdv!
Úgy látom,hogy karakterisztika rajzoló tervezés-készítés topikká vált az eredetileg egy egyszerű mérésének indult topik.
Lehet,hogy h...g ?De .Nem egyszerűbbnek bekéreckedni valakihez,akinek van egy karakterisztika rajzoló műszere ?Egy mérésre ?
Szerintem.
varga jano
0
A cél a gagyi, átverés szagú hamisítványok kiszűrése napi szinten.
2
IGEN IGEN IGEN ! Te megértetted hogy mit szeretnék! Hidd el nekem hogy én mint szeviz tulajdonos aki eből él, elég sokk tranzisztort cserélek. Nem áll szándékomba felfedezni a lyukat a makaróniba, de egy dologra azért rájőttem: félvazatő eszkőzők vásárlásakor már sajnos nem bizhatok anyámba-sem. Változnak az idők és nem mindég előnyősen. Mivel nem vagyok gyártó, kicsi tételekben vásárolok. Tranzisztor esetében ugy 50-100 darabot. MINDEGY hol vásárolok, kiszolgáltatot vagyok és megesik hogy olyan példányokat is kapok melykek mesziről nem hozák a paramétereket. Az egyik hozászoló, Furnan-nak igaza van : "felesleges a félvezető határadatait méregetni". Én nem is a határokat akarom feszegetni, csak nem akatok bal lábal indulni egy adot készülék javitásában.
0
szia:ez mind rendben van, megfelelő műszerrel a statikus paramétereket meg tudod mérni
De manapság egyre több az impulzusüzemű áramkörben működő félvezető, ezeket hogy ellenőrzöd?
A javítás árába hogy kalkulálod be a műszer árát, a többletmunkát?
Bálint
0
Pont a kapcsoló üzemmód elterjedése ez egyik okozója problémámnak. Itt a tranzisztorok mesze a Ic max alat dolgoznak, nem beszélve az Ic max pulsed-ről. Nincs veszély. Viszont a kapcsolások sokszor surolyák a tranyók 500-600V-os határait. De még egy hagyományos audió AB végfokban is, a meghajtó és a végtranzisztorok tőbszőrősen kőzelebb vannak a UCE max-hoz mint az Ic max hoz. Ezért szeretném tudni én megmérni egy tranzisztor max UCB és UCE még mielőt becinezném. Sajnálom, én már nem bizok egy félvezető forgalmazóban sem.
1
Na,akkor,szia!
Köszönöm a gyors választ .
Neked egy karakterisztika rajzoló műszerre van szükséged !
Szerintem (is).
Jano
0
Az alanti kapcsolást tudnám ajánlani még számodra.
Annyi változtatással hogy a kollektor feszültséget adó tekercs feszültségét lehessen nagyobbra kapcsolni.
(Az UJT-k kiválthatóak egy kéttranzisztoros kapcsolással.)
0
szia: tranzisztor karakterisztika rajzoló
Részletes leírása a Rádiótechnika 2015. októberi számában a 328...331. oldalakon olvasható.
Bálint
0
Régi motoros vagyok, mindent amit egy tranzisztor dinamikájárol meg lehet tudni, ha nem is akadémikus szinten, de számomra kielégitő pontosságal meg tudok mérni, plane ha kisfrekvenciás eszkőzről van szó. A kérdésem pofon egyszerü: hogyan lehet házilag megmérni vagy megsaccolni egy ismeretlen tranzisztor maximális biztonságos müküdési feszülcségét ? Csak egy pici elmélet kéne, nagyon rőviden.
0
Szia Simon!
Csatolom, mert a netten többé nem találom. Talán segít egy egyszerűbb áramkör megépítéséhez...
... de, tudok mutatni referencia feszültséget előállító áramkört (!) ami a tranzisztor letörési fesz. tulajdonságát használja. Azóta (1987) sem láttam ehez hasonló megoldást :)
Üdv, Feri
0
Éedemes elolvasni, tanulságos. Mindkét fontos paramétert: 1- Forward Bias Safe Operating Area (FBSOA) and 2- Reverse Bias Safe Operating Area (RBSOA) , a gyártó megmér. Mégpedig minden legyártot darabot, természetesen biztinságosan, hogy ne tegyen abban kárt. Sajnos a cik nem foglalkozik a 2 es dologal ami engem érdekel, a viszáram mérésel.
Kőszi, Simon
0
Kőszi a segitcséget. Érdekes amit irtál. Ámbár a lavina és a zener efektus kiválto okai külőmbőzőek, a végeredmény ugyan az. Ha kontrol alá tudom venni a lavinát, simán használható ref. fesz. előállitásra.
0
Ha sok van, egyszerű. Pár darabot tönkre kell tenni, és abból következtetni.
1
Szia!
Ez ünnepi vicc volt ugye?
Kell nekem fordítani?!!
Kellemes ünnepet kivánok!
Welding alt
1
Drága barátom, bár vic lenne. Mikor visza jőn a kliens hogy megint elromlot a két hónappal előte általam javitot elektrónikai eszkőz, az nem vicc hanem depreszió. Mikor végig keresed a TME, Farnel element14, ARROW-t hogy megbizható helyről vásároljak egyszerünek tünő UCEo=180V Ic=1A, TO225 nem kapcsó üzemmódra fejlesztet, jó linearitásu komplementer párt, és százezer tipusbol eget sem találok az sem vicc hanem elveszitet idő, mikor fél óra terhelés próba után elszál egy audió vegfok és vele együt egy marék drága tranyó az nem vicc hanem ráfizetés, mikor az általad emlitet biztonságos helyről bisztonságos eredetü 20A méregdrága tranyó 5A-nél zárlatos lesz az sem vic hanem átverés. Mikor egy half bridge tipusu nagyobb telyesitményü tápba csak az Ebay en árulnak cserealkatrést az sem vicc hanem tény. Ezért jol jőhet hogy képes legyél egy uj tranzisztorrol bizonyosságot szerezni hogy megfelel e elvárásaidnak. Hogy kel megmérni egy UCEO-t ?
1
Nálam most már tisztább a kép a problémádról...
Szerintem teljesen felesleges a félvezető határadatait "méregetni", mert azok alapján nem lehet eldönteni, hogy az adott tipus mennyire fog megbízhatóan működni.
A "hőskorban" a Tungsram Félvezető MEO-ban eltöltött szakmai évek után, hasonló problémákkal küszködő másoknak is a következőket javasoltam:
- gyári készülékben tranyót cserélni csak ugyanolyan tipusra (beleértve a kategória jelzést is) szabad.
(akik megtervezték a készüléket nagy valószínűséggel tudták, miért azt a tipusú félvezetőt tervezték oda...)
- ha az a tipus nem kapható, (már nem beszerezhető), akkor csak egy gyári katalógus adatlapjai alapján kell választani az új gyátmányok kínálata közül. Természetesen a "határadatok" is fontosak csere tipus esetén.
- csak régi, elismerten "márkás" cégek gyártmányait célszerű beszerezni (pl: Texas, ITT, Telefunken, Farchild stb...)
Mai világunkban mindenféle kis ismeretlen cégek ontják a félvezetőket a szakma világába, ki tudja milyen ellenörzési rendszerrel....
- Ha lehet választani, a fémtokos (-házas) kivitelűek sokkal megbízhatóbbak, mint a műanyagtokozásúak.
Anno a katonai megrendeléseket is ilyen kivitelű tranzisztorokból teljesítette a Cég, természetesen külön előírás szerinti vizsgálatok után....
Hirtelen ennyit.... Boldog Karácsonyt !
üdv: furnan
0
Szia furnan!
Sajnos nincsen igazad. Mert "anno" ha bármi a kezedbe került, akár OC1016, akár BD255, az biztos, hogy profi, megbízható, ellenőrzött gyártótól származott. Lett légyen az akár TUNGSRAM, TEXAS, vagy PHILIPS.
MA NEM EZ VAN! Ahogyan simon barátunk írja, tele vagyunk szemét anyagokkal, lehet kapni üres STK végfokokat drágán, lehet kapni RAM-okat negyed kapacitással, hamár kondinál tartunk üzemi adat alatt simám átütő kondenzátorokat, rengeteg zajos ellenállást, és persze s@r tranyókat ezrével. Rendelhetsz nagynyereségű antennát, amely rosszabb mint egy mérőzsinór, vásárolhatsz góliát elemet, amiben egy ceruza elem van beforrasztva.
KÖNNYŰ VOLT NEKED-NEKÜNK!
Valóban össze kell állítani egy félvezető karakterisztika rajzolót. Sajnos úgy járunk, mint a XX. század elején: csővizsgáló nélkül semmit nem lehetett csinálni.
1
Drága gbenyov, végre egy tisztánlátó. Istenem!
Most olvasva, az OC1016-rol, majdnem megkkőnyeztem. A tranzisztorok királya. Akkoriban még álmodni sem mertem az ASZ16 rol. AC180-AC181 komplementer? világvége.......
0
Építeni egy karakterisztika rajzolót ?
Venni egy rosszat és megjavítani ?
Újat vásárolni ?
Vagy...?
1
szia:" (akik megtervezték a készüléket nagy valószínűséggel tudták, miért azt a tipusú félvezetőt tervezték oda...)"
csak annyi észrevétel, hogy régen az alkatrészek paramétereit 50-70%-ban használták ki, míg mostanában igen gyakran 90-95 %-ra közelítik meg a határértékeket.
(1974-ben épített erősítőm ma is működik, az alkatrészek 50-60%-ra vannak kihasználva a max. értékekhez képest. Csak hálózati kapcsolót és hangerő potmétert kellett cserélni)
Bálint
1
Tranyó nem csak azért tud elromlani mert nem tudja a gyári paramétereket.
A kinából vett névtelen tranzisztorok, és annak buhernyálása az tényleg elvesztegetett....
0
Az UCE0 nem mérhető paraméter, hanem a gyártó által megadott paraméter. Mérni nem, max ellenőrizni lehet. Fogod a tranzisztort, bázisát és emitterét 0V-ra teszed, kollektorára pedig a gyártó által megadott UCE0 feszültséget kapcsolod. Ha jó a tranzisztor, akkor nem fog semmi sem történni, a kollektoráram nulla. Ic (kollektoráram) ellenőrzése: áramgenerátor a kollektorra a gyári Ic áramra állítva, és addig növeled a bázisáramot, míg a beállított áram el nem kezd folyni rajta. Ha kibírja, rendben van.
1
Már pedig valaki csak megméri azért hogy tudja hogy A, B, C, vagy D-t irjon reá. Ha egyiksem, akkor az Ebay-en árulja olyanoknak mint én........
0
Egészen pontosan a kémikusok tudják, hogy milyen arányban kell szennyezni a szilíciumot, meg milyen vastag legyen a lapka. Aztán legyártanak pár százat, megmérik, hogy meddig bírja. Aztán ezek az értékek bekerülnek az adatlapba. Mikor tranzisztorokat gyártanak, pl BC337-et, akkor max bétára válogatják, és aszerint írják rá, hogy -25, -30, vagy -40.
0
Igy van, ennyi. De ez is 99%-ban felesleges.
0
Sziasztok!
Amint már leírták, a letörési feszültséget legjobban karakterisztika-rajzolóval lehet megmérni. Sztatikus mérésnél az történik, hogy a félvezetőn emeljük a feszültséget, és egy darabig nulla áram folyik. Majd ha elértük az Uceo-t, megindul az áram, és egyidejűleg leesik a feszültség. Tehát kell valami áramkorlát, és meg kell mérni, hogy milyen feszültségnél törik le a C-E átmenet. Én nem áramgenerátort használnék, hanem normál feszültséggenerátort és áramkorlátot (pl. 1 mA vagy 10 mA, a félvezető típusától függően).
Üdv, lcsaszar
1
Heathkit IT1121
TEK-576
0
Szep masina az 576(is), de a 2--500ezer Ft közti atlagos hasznalt piaci bekerülesi àra is rendes...
A 1121 ugyan man realisabb hazai arkategoriaju, de ugy tünik, hogy nem igen vannak EU-ropaban forgalomban, viszont akad a Hameg-töl is -HM6240- szamitasba jöhetö, igaz a ~1000$-os àrral az is szinten kisse dragabb "Characterograph", de EMG sem sok forog a piacon.
Egyebkent emlekszem egy HE epites leirasara is nem tul regröl-lehet az realisabb lenne- ha valaki ilyesmivel szeretne mèrni, persze semmi sem all utjaban egy (divatosan szolva) "full DIY" kivitelezesnek sem- azaz max idö & ismeret hiany...
0
A Heathkit tud 200 V-ig mérni. A műszer (a használható) drága jószág. A TEK a király a maga 1500 V-jával.
Hameg, max. 40V
1
Igy van, s a kiralyok mindeg sok penzünkbe kerülnek
Ekkor all neki a dolgozo mègis egy, a celra tervezett , minimalista, de megfelelö U-I tartomanyu tracer összerakasanak s ha müxik örül
1
Ez(ek) is csak kisfeszültségen vizsgálnak.
Példa egy kisjelü tranzisztor mérésére a csatolmányok között.
/Egy 100-200 V letörési feszültségű eszköz ezen jellemzője ezekkel nem mérhető. Erre a célra komolyabb kollektor fesz. táplálás szükséges!
Pl. a "plate amp" áramköre a vacutrace-nek/
Itt egy hasonló, de komplett megvalósítás.
A három opció: egyszerű legyen, az eszközre nézve biztonságos legyen, típusokat tekintve valamennyire univerzálisan használható legyen - közül csak kettőt választva egyszerre a harmadikkal lesz gond.
0
Azt mosolygom, hogy ha nincs pénz a drága műszerre, akkor amit olcsón megépítünk, azt egy négyésfél millás szkóppal megmérjük :)
0
Igen, az elet visszassaga, de sztem a fej az egy "szemi profi" jutyub-csatornazo, s alighanem annak beveteleböl is epithette a laborjat_de mint HAM is meglehet a kellö keszülek gyüjtemenye. Agyuval meg mindenki tud a verebekre löni; hamàn ide egy kvazi audios szkop is megfelelne...
0
Az se biztos, hogy sajátja. Én is a cégessel szoktam extra dolgokat mérni, és az se a filléres kategória.
0
Szevasztok!
Én leegyszerűsíteném ezt a kérdést, de szóljatok rám, ha tévedek!
200-300V-ról egy ellenállással mennék a kimenetre, a mérendő alkatrész egyik lábát ide csatlakoztatnám, a másikat egy áram figyelő ellenálláson keresztül a GND-re.
A kimenetről egy dióda töltene mondjuk egy 47uF-100uFos elkót, ezen mérném meg egy egyszerű multiméterrel, a
mérési ciklus lezajlása után, hogy mekkora feszültséget tudott maximálisan elérni a kimenet.
A dióda, és az elkó miatt a kimenő feszültség emelkedési sebessége nem lenne nagy.
Az áram figyelő ellenálláson keresztül figyelném azt a helyzetet, amikor megindul az áram a vizsgált félvezetőben.
Amikor az áram elindult, rányitnék egy tirisztort a kimenetre, ekkor a kimeneten leesne a feszültség közel nullára, de az elkón megmaradna, amit egy egyszerű digitális multiméterrel meg lehet mérni a mérési ciklus lezajlása után.
A tirisztor kinyitott állapotát is lehetne jelezni egy LED-del.
Ne rajzoljam már le ezt az egyszerű áramkört, remélem, hogy elég egyértelműen sikerült leírnom.
Üdv.: Pista.
0
Szerintem az őtlet briliáns. Szuper!!! Már csakk egy kérdés maradt hátra: Milyen áram tartományban kel vagy lehet tesztelni ??? mekkora áram nem károsit egy 100mA trantisztort, mekkora egy 1A-es tranzisztort és mekkora egy 10A tranzistort ??? Egyeltalán a káros teszt áram füg e a tranyó Ic max méretétől? Furnan azt mondya hogy 5 uA-el én tőnkretettem egy BD249 est. Nem hiszem de lehet hogy tévedek.
1 Nano amperes tartományba esik a normális visszáram, ott tesztelni nagyon fel kéne kősem a gatyámat, a nadrágszij elszakadhat.
2 Mikroamperes tartományban már szazszor kőnyebb, szerintem Furnan által javasolt rajz melyket Ferec P érthetőbbre rajzolt, mükődőképes, a multivibrátor szinkronizálhat egy 100 Mohm impendanciáju skópot.
3 Ha viszont miliamperes tartományban lehet szambázni, ez a kondifeltőltős módszer a legegyszerübb és egyben a leg pontosabb.
Milyen áramtartományba lehet tesztelni???
0
Bármekkora árammal is történik az a lavina letörés, ha az UCEo vagy UCBo közelében vagy a fölött történt garantáltan roncsolódott a PN átmenet!
Erre a problémára a lentebb keresett szakmérnöktől kérj infót!
0
Szevasz Mosószaki Kolléga!
Most egy picit zavarban vagyok.
Ha jól értem a hozzászólásodat, akkor egy áramgenerátorral előállított áram tönkre teszi a PN átmenetet még akkor is, ha az áram kicsi.
Viszont.
Még emlékszem, hogy volt valamelyik nagyon régi Rádiótechnika évkönyvben Sípos Gyula IC szakmérnöknek egy sorozata az oszcilloszkópok építéséről.
Ott leírt egy legegyszerűbb oszcilloszkópot, amelyiknek a X eltérítése egyetlen egy tranzisztor volt, a tranzisztorral párhuzamosan egy kondenzátor. A tranzisztort előfeszítette egy ellenállással nagyobb feszültségről, így nem volt teljesen áramgenerátornak tekinthető, a torzítása még elviselhető volt.
A közel fűrészfog alakú feszültség úgy jött létre, hogy a kondenzátor töltődni kezdett, majd elérte a tranzisztor letörési feszültségét, a tranzisztor erre kinyitott, és kisütötte a kondenzátort. Ezt a jelet vitték a KS cső vízszintes eltérítő lemezére, de csak az egyik lemezre, a másik lemezt valamilyen potenciálon tartották.
És ez folyamatos, üzemszerű működésre volt képes, a mérnök úr akkori leírása szerint.
Szóval, mégsem ment tönkre a tranzisztor.
Valahol - nem akarom az egész topikot újra olvasni - talán valaki más is azt írta, hogy áramgenerátorosan meghajtva egészen kis árammal is le lehet ölni egy tranzisztort.
Igaz, hogy a fenti Sípos Gyula-féle leírásban a tranzisztor tulajdonképpen impulzus üzemben működött, viszont elég nagy áramot nyelhetett el, amikor a kondenzátort kisütötte.
Akkor most mi az igazság?
0
A tranzisztoroknál kettő letörési feszültséget különböztetünk meg.
Az első az amit "elvileg" még működőképes állapotban túlélhet. A másodikba belehal.
Azonban már az elsőnél is károsodhat a PN átmenet. És igen egészen kicsi áramoknál is. Egyszerűen a nagy térerő miatt atomi szinten átrendeződés léphet fel. Ez egy "lavina generátornál" nem oly nagy gond, mert akkor is működik, ha már HF-n torzítana az a roncsolódott PN átmenet.
Itt azonban elsősorban HF tranzisztorok méréséről van szó.
Tehát megismétlem:
Adott egy XX tranzisztor UCEo 200 volt. Akár statikusan, akár impulzus szerűen rákapcsolunk 0-tól növekvően 200 voltot és nem üthet át! Még áramgenerátor sem kell, mert szakadásnak kell maradnia (Ha mégis át üt, hát legfeljebb marad 3 füstölgő láb, mert nincs áramkorlát...)
Ha meg határadat tesztelés van, akkor azt a 200 voltot addig kell növelni, amég át nem üt. A maximálisan átfolyó áramot le lehet redukálni, akár 5 piko amperre is, csak értelmetlen, mert nem az áram végett fog torzítani, hanem az elektromos térerő teszi tönkre, mert a szigetelő réteg sérül. Ennyi.
De ehhez keressetek már egy szakmérnököt, aki matematikával is alátudja támasztani!!!! Én kuka vagyok ehhez, csak az elméleti alapokat tudom.. (tudok róla)
1
Szia Pista!
Az igazsag sztem ott van, hogy a hot-spotok is hatnak es elösegitik a lavina felepüleset-ez erösen függ az adott csip layoutjatol, nomeg tokozasanak hölevezetö kepessegetöl is-mint ez man el is hangzott, majd ehhez jarul mèg a csipek egyedi adottsaga, szennyezettsegük homogenitasa-ez ugyan manapsag s a jobb gyartoknal nem kellene gondot okozzon, de megis akad belölük közkezen mint topik gazdank is tapasztalà...
Feltettem a "Heathkit_IT-1121_0-40V,200mA_Semiconductor_Curve_Tracer_1973" doksijat, a 70-80-as oldalakon ezek megjeleneset is taglaljak kisse-nomeg a meresi gyakorlatot is.
@Laci: a lavina generator/fokozatok müködtetesehez erösen szelektalt tranzisztorokra van szükseg (az erre gyartottak közül is), s a gyakorlatban inkabb problemasak mint robusztus, stabil müködesü müszerek lesznek-en nem hasznalnam!
Kar
0
A feltöltő "Guest" megtehetné hogy a nevezett műszer megnevezésébe vagy semmit, vagy a helyes sweep feszültség sávo(oka)t írná be. Ha már...
0
Nezd meg jobban a 3-aramkörös SW2 mindket allasat-a kapcsolas nem az elölapon lathato_ ennyit erröl...
0
Ilyenkor szokás rákérdezni: Te a cseh kettőt nézed?
Egyébként értelmetlennek látom ezt a csörtét amit vívsz velem. Én csak tényeket közlök míg Te a személyemnek szóló véleményedet írod.
A topikban bőven "elhangzottak" olyan állítások amikkel vitatkozhatsz, kérlek tedd ezt.
1
Laci bahatunk;
...
mentsegemre szolgaljon, hogy a targyalt müszer alapban valojaban 40V-ig sweepel_ nem veletlen, hogy az aram monitorozasa is csak ebben atartomanyban tervezett_igaz 1A-ig, ezt beneztem a 200mA megadasaval!!
A HV-modus_200V ig 200mA alkalmazasa_ csak egy seged modus,de legyen igazad, adat modositas megtörtent
Jobbakat!
Kari
0
A rajzon két egyenrangúnak minősíthető range van. Lásd a rajzot és az előlapot.
Döntse el mindenki hogy hogyan látja!
A "nagyágyú" TEK-nél is a használt trafó teljesítménye adott, max. 220W amiből lehet "gazdálkodni". Az 1500 V-os tartományhoz már csak 0,1/0,2A tartozik!
0
Az igazság mindig "odaát" van. :)
Íme egy az általad felhozott példában szereplő, a lavina effektus elvén működő impulzus generátor:
http://www.aholme.co.uk/Avalanche/Avalanche.htm
Az alkalmazott tranzisztor adatlapja szerint: Uce0=40V, Ucb0=60V
0
Ugyanaz a működési elv :)
(Rádiótechnika 1972(!)/2)
Üdv, Feri
0
Szia!
A fentebb említett automata dolog a potis-tápos feszültség felszabályzós mérés automatizált verziója.
Sajnos ezeknél a méréseknél nem igen van biztonságos áramhatár.
Hisz a P-N átmenet maximális tűrőképességét ellenőrzöd.
Ez kb olyan, mint a mechanikában a törésteszt. Addig terheled, még el nem törik.
Veszel 100 db félvezetőt és 10 darab véletlenszerűen kiválasztott példányból 10%-s jellemző arányú statisztikát csinálsz. Ezt bele kell kalkulálni a félvezetők eladási árába.
Egyébként a választási előre jelzéseket sokkal kisebb statisztikára bízzák.
Tehát 10%-t tönkre teszel és tudni fogod, hogy mit is vettél! Alkatrészt vagy e-hulladékot.
0
Ha rátekintesz a fenti görbékre, láthatod hogy a görbék monotonitása a letörési tartományba érve jól érzékelhetően megtörik.
Kisebb kollektor áramoknál meredekebb az átmenet, nagyobbnál enyhébb lejtésű.
Egy karakterisztika rajzoló szakszerű, átgondolt használatával nem teszed tönkre a vizsgált félvezetőt. Nyilván egy kisjelű eszközre nem küldünk rá
100-200 V tartományba felmenő kollektor feszültséget. Ezen műszer léte értelmetlen lenne ha tönkre tenné a vizsgált eszközt. Persze abszolut "hülyebiztosra" nehéz vagy szinte lehetetlen megcsinálni de azért többnyire megoldják a gyártók.
Egy lépcsőjelgenerátort és egy állítható/modulálható kollektor feszültség forrást azért egy értő szakembernek nem nehéz összehoznia vagy egy kész leírást utánépítenie ha a házi kivitelezése mellett dönt egy ilyen műszernek.
0
Egyébként, ha csak "CSAK" a gyári adatok ellenőrzése a cél, akkor korántsem kell kínozni azt a tranzisztort!
Ha egy XX tranyónak 200 VDC a UCEo-ja, akkor rá kell kapcsolni azt a 200 voltot és a tranzisztor nem mehet tönkre. (statikus adatot feltételezve).
Persze maga a mérőhely létrehozása felvet némi nehézséget. Pontosabban igen nagy nehézséget!
Mint tudjuk az "éter" tele van mindenféle rádiófrekvenciás zavarokkal az ultrahosszú hullámoktól egészen a legrövidebb gamma sugarakig.
(Nem is szólva azokról a furi állandóan üzemelő zavarforrásokról, melyek mindenféle vásárlásra ösztökélnek minket és a politikai nézeteinkbe piszkálnak.... Vagyis a kereskedelmi reklámadók.)
Nos ezek a RF zavarok simán meg tudják modulálni a mért tranzisztort és nyitóirányban ki tudják vezérelni. Ha meg ez megtörténik, akkor menthetetlenül elindul a lavina letörés és a pn átmenet biza átüt.
Tehát a mérőhelynek megbízhatóan RF zavarmentesnek kell lennie!
Praktikusan egy nyitható tetejű fémdoboz, amibe a vezetékek átvezető kondenzátorokon keresztül jutnak be további szűréssel ellátva.
Azonban azt a fémdobozt be is kell zárni mérés idejére és megbízhatóan zárva is kell lennie az RF zavarokkal szemben!
Az állandó körbeforrasztás nagyon nem praktikus, tehát valami rugalmas fémszivaccsal kell a stabil RF zárást megoldani!
Az elv kitalálása és a mérőkészülék megtervezése, összerakása után még a mérőhely kialakítása sem egyszerű!
A PN-átmenet túléléséről egy anyagtechnológiában jártas szakmérnök segítsége kellene! Ráadásul olyan, aki speciálisan a félvezetők elektromos erőtér hatására fellépő roncsolódásához ért megfelelő szinten. Vajh' van-e a fórumon ehhez a területhez "hozzászólás érett" mérnök?
Én egy kukkot sem értek ehhez, csak tudom, hogy kinek kellene hozzá érteni.
1
A sok lavina elmélkedés helyett inkább a mérőhely kialakításon okoskodnátok!!!
Még mindig nem reagált a fentiekre senki!
Se a mérőhely kialakításra sem az anyagszerkezet roncsolódásra!
Nincs itt igazán hozzáértő technikus, aki a mérőhelyet meg tudná tervezni és egy megfelelően képzett mérnők aki az anyagszerkezet elméleti oldalát ki tudná nekünk itt fejteni -technikusi szinten- érthető matematikával??????
0
Én ha mérek egy tranyát a csőmázsával, akkor mindig tépek egy darabot az alufóliából és a fejemre simítom.
Innetől.....pa pa pa pa - mondogatom ritmusosan és padam, nem hatnak az átkok és az internetes fórumok ostobaságai.
Amúgy béke veled Tesó!
0
Még mindig keresem a megfelelő tudású szakembereket!
Sehol senki?
Menjek vissza 930-s évekbe? Akkor még a mérnök az mérnök úr volt, a technikus, meg magasan képzett és megbecsült szakember....
Ma meg?? Inkább nem nyilatkozom, rá bízom majd a ide hozzá szólókra! ... ??????
Nos, se tanár úr, se nagy tudású, se okoskodó? Tényleg senki?
Valaki aki érdemben hozzászólna?
Esetleg egy komplett műhelyrajz egy megtervezett mérőhelyről? Egy matematikával és magyarázó ábrával alátámasztott anyagszerkezeti elméleti tananyag?
Legalább olyan szinten elmagyarázva, ahogyan Dávid Gyula magyarázza el az előadásaiban a részecskefizikát, kozmológiát, relativitás elméletet!!!
Megszoktam, hogy itt mindig van sok-sok nagy tudású! Hát most követelem azt a tudást! Szólaljatok meg Okosok!
Mindig vannak itt okosok, mindig vannak itt mérnök urak és mindent tudók...
Most utánuk kiáltok!
Hol vagytok??? No most szólaljatok meg! De "Dávid Gyulásan!
2
A lehetséges legkisebb árammal ajánlatos vizsgálni a félvezető átmenetet.
Az alsó korlátot egyrészt az áramkörök kivitelezéséhez rendelkezésre álló félvezetők paraméterei adják, pl. hogy valóban "stabil" áramot szolgáltasson az áramgenerátor.
A másik figyelembe ajánlott dolog, hogy a feszültség-mérő oszcilloszlópnak is van "fogyasztása".
Amikor a rajz szerinti kisérleti vizsgáló elkészült, emlékeim szerint 10 Mohmos belső ellenállású EMG szkópot használtunk.....
Kérdésedre: 100 mikroA - 1 mA -t javasolnák, a tranyó teljesítményétől függően.
Elsikkadt egy fontos dolog: a vizsgálatot úgy kell végezni, hogy a becsatlakoztatott félvezető átmenetre (pl: bázis - collektor) az áramgenerátor (áramkorlát) táplálása mindig 0 V-ról induljon. Ezt úgy lehet bizosítani, hogy a vizsgálandó félvezető becsatlakoztatása utána kapcsoljuk (csatlakoztatjuk) az egész áramkört a 150 V-os tápegységhez. Vizsgálat végén tápegységet lekapcsolni, újabb vizsgálandó félvezető becsatlakoztatása után táp visszakapcsolása.....
Ellenkező esetben (hiába van korlátozva az áram akár 5 mikroA-re, a tápegység teljes feszültsége van jelen az első pillanatban a félvezető lábainak csatlakozásakkor, ez a teljes feszültség "esik le" a letörési értékre. Ez a jelenség impulzusokkal történő mérés estén is fenáll, ha nem kapcsoljuk le a tápegységet csatlakoztatás elött.
Tehát nem csak az áram, hanem a pillanatnyi magas feszültség teheti tönkre a félvezető átmenetet, akár úgy is, hogy nem válik teljesen zárlatossá.....
Nem tudom, mennyire voltam érthető. A félvezetők sajnos "ilyenek", a működésük fizikájából adódóan "kényesek".
1
Szervusztok !
Előkerestem ezt a kis füzetet, melyet a 70' -es évek végén adtak ki a TUNGSRAM VMEF Félvezető MEO-ban dolgozó műszerészek, technikusok részére.
Az anyagot néhai Csornai László készitette, a 2003. évi Rádiótechnika Évkönyvben, a hazai félvezetőgyártás történetét bemutató cikkben megismerheti, aki nem tudja, ki is volt Ő a "szakmában".........
https://data.hu/get/11602169/Csornai_Laszlo_Felvezetoeszkozok_vizsgalata...
Kari,megkérnélek, légy kedves átmenteni ezt a ritka anyagot Tanya megfelelő oldalára.....
furnan
0
Köszi a feltöltést, nagyon jó anyag!
Kész csoda hogy a 200 példányból legalább ez megmaradt.
0
Szia!
Kari helyett: letöltöttem, intézem a többit is.
Kalex
0
Ja elvileg, de felejük sztem annyival olcsobbak a müszaki holmik, hogy szinte 100% a sajatjai, nomeg rendszeresen publikalo is...
0