Szép napot a szakiknak!
Egy hétvégi ház villanyrekonstrució zajlik amit MT-kábellel szerelnek 3x1,5..4x1,5mm2.
Az elképzelés, hogy a kötések forrasztva legyenek. De megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolatban, mindenféle kötéssegítők és szorítók társaságában.
Azt mondják nem lehet forrasztani...miért nem lehet, mi erre a teória ?
Válaszokat köszönöm!
Uraim! Itt a vége!
Pages
Comments
Szia!
Rossz a kérdésed megfogalmazása!
Lehet forrasztani... De nem szabad.
Embert ölni is lehet... De nem szabad.
Mindkettőt a törvény tíltja!
1
Szép jó napot szakik!
Köszönöm az értékes válaszokat, majdnem mindent figyelembe véve egy apró kísérletet végeztem a vezetékekkel.
Fogtam 2x3darab 1.5mm2 sodrott vezekket aminek az egyik felét összesodortam és egy megfelelő méretű pákával összeforrasztottam.
A vezetékek másik felére kapcsoltam egy tápegységet 24V30A rövidzár terheléssel és figyeltem a kötés hőfokát.
A vezetékek hőfoka a terhelés mellett Kirchhoff I törvénye alapján referencia hőfoknak kiváló volt.
Ebből az derült ki, hogy a kőtés amin 30A terhelés van 5 fokkal volt melegebb mint egy vezeték ami elvileg a terhelés 1/3 -t viszi.
Normál körülmények között azt gondolom egy 1.5mm2 sodort réz vezetéket maximum 16A-el szabad terhelni.
Ez alapján döntöttem a megvalósításról.
0
Szia!
Esetleg egy WAGO-val is elvégeznéd?
A 1,5mm2-es vezető alapterhelhetősége valóban 16A a szabvány szerint (teljesen ez sem igaz), de max 13A-es kismegszakítóval lehet csak biztosítani.
KN
0
Helló!
A vezeték fizikai elhelyezkedése is számít a terhelhetőség megadásakor.
Szabadon-légszerelve, falon kívül konzollal szerelve, falon kívül csatornában, falon belül védőcsőben, valamint egyedül vagy többen abban az útvonalban......
0
Szia!
A "(teljesen ez sem igaz)" pont erre utalás. Ismerem a szabványt... de lassan ezért már kövezés jár. :)
KN
0
Persze, hogy nem teljesen igaz, mert nincs a fejemben az előírás szövege... De tudok róla és, ha épp kell, hát megkeresem.
Ezt hívják általános tudásnak, a szabvány idézést meg lexikálisnak.. Ezzel az erővel a 4 jegyű függvénytáblázatot is bemagolhatnám... De nekem elég, hogy meg van a könyves szekrényemben.
0
Most az a problémád, hogy nem tettem oda az összes kategória táblázatát a módosító tényezőkkel együtt? Plusz a kategória leírásokat?
Bocs, de én fizetek azért, hogy hozzáférjek a szabványokhoz. Nem keveset.
Részemről a téma ezennel lezárva. Mint írtam, mindenki azt csinál amit akar.
Én nyugodtan alszok a munkáim után, bárki darabokra szedheti amit csináltam.
1
Hi!
Te fáradt vagy és félre értesz. De saját magadat is.
Olvasd vissza! Te írtad volt, hogy nem teljesen igaz amit írtam vala. És biza ezen megállapításod valóban fedi a valóság szövetét!
Hisz csak általánosan említettem néhány kritériumot méghozzá nem is számszerűsítve azon tényezőket, hogy ezen néhány kiemelt kritérium okán mekkora terhelhetőség változással kell számolni.
De nem soroltam fel az összes kritériumot, lehetőséget, ezek fényében a változások számszerűségét a kiszámítás módját, illetve nem idéztem be a leggyakoribb esetekről már kiszámolt táblázatot.
Tehát igazad volt.
Most meg te akarod mindezeket beidézni, mondván, hogy nekem ez a problémám!
Nem, nekem ez nem a "problémám" Csak leírtam, hogy mi a lexikális tudás és az általános tudás.
Természetesen, ha te napi szinten használod eme tudásmorzsákat a lexikális tudás alkalmazott tudásba megy át.
Amivel nincs is semmi baj, hisz szükséged van rá!
Tehát nyugi! Nem, nem támadtalak le, nem nem kötöttem beléd. Egyszerű félre értés.
0
Szia!
Na utoljára...
Én saját magamat idéztem a későbbiekben, hogy az alapterhelés kapcsán a 16A nem teljesen igaz. Nem arra céloztam amit te írtál, vagy arra, hogy nem írtad le számszerűsítve.
Csupán mint te sem én se fogom leírni, ami millió helyen kint van a neten.
Béke van...:) Én nem veszek támadásnak semmit, csupán a válaszok keveredtek össze kicsit.
KN
0
Ez már itt csak
pöcsméregetés.0
Hi!
Én nem méregetem. Elég, ha azt tudom, hogy a csajok nagynak tartják... Aki meg lexikonba akarja könyvelni, hát centizgesse egyedül a tükör előtt! Számomra ennél többet ér a párosban párosodás!
1
Mielőtt megjöttél is már régen a "centizés" ment. :-)
Én már a köröket számoltam.
0
Nem a méret számít, hanem hogy megkeményedik-e még :)
1
Úgy látom, nem tudod elég dinamikusan értelmezni a körülötted zajló dolgokat.
0
Kedves Anonymus!
Ismeretlenekkel nem szoktam levelezni, de olyan fontos kérdést feszegetsz, hogy muszáj írnom Neked.
(55 évvel ezelőtt villanyszerelőként, egy nagyon fontos helyen, sikerült tüzet csiholnunk. Akkor levezettem magamnak, hogy miért TILOS a cinezés. Pedig akkor még nem is volt TILOS.)
1. Első ok, rövidtávon, ha rendesen ki van használva az adott keresztmetszet terhelhetősége.
A vezetőkhöz képest mindig valamivel jobban melegednek a csatlakozások.
A rézszálak közötti cinezés legelőbb megolvadva szétzilálja a rézszálakat és láncreakció szerűen végtelenre növeli a csatlakozás vezetőképességét és eközben annak hőfokát.
Hasonlítsuk össze az olvadáspontokat:
Anyag megnevezése Olvadáspont oC
Alumínium [Al] 660,3
Alumínium-ötvözetek 565-660
Arany [Au] 1064
Bronz 1050
Cink [Zn] 419,5
Ezüst [Ag] 961,8
Kerámia 3870
Magnézium-ötvözetek 1246
Nikkel [Ni] 1455
Ólom [Pb] 327.5
Ón [Sn] 231,9
Platina [Pt] 1768
Réz [Cu] 1085
Sárgaréz 930,0
Szén [C] 4492
Titán [Ti] 1668
Vas [Fe] 1538
Acélok 1425
Wolfram [W] 3422
Látható, hogy az olvadáspont versenyt a cin minden összetevője elveszíti.
2. A második ok, hosszabb távon érvényesül. A cin idővel oxidálódik, plusz molekula szerkezetét is meglazítva, un. kristályosodik.
Gondoljunk egy hagyományos "csokoládés" csatlakozásra.
Az összeszorító csavart meghúztuk.
Azonban idővel a rézszálak közötti cinezés oxidálódva-kristályosodva eltűnve, kilazítja az addig feszesen érintkező csatlakozást.
A VÉGEREMÉNY: RÉZVEZETŐT CSATLAKOZÁSKOR TILOS CINEZNI!
3
Szia!
Ha már szakmai oldal, szakemberekkel,(?) akkor maradjunk a forrasztásnál, vagy forrasztott kötéseknél.
Cinezni a bádogosok szoktak.
Üdv!
6
Én gyerekkoromban az édesapámtól cinezni tanultam meg, oszt'ha ez valakinek bántja a fülét akkor dugja be !
Ha ez egy szakmai oldal, akkor ez a topik nem jött volna létre századjára,
és nem huzigálgatnátok egymásét fölöslegesen.
Ez egy lerágott csont, amit néha néha bedob valaki az ebeknek, akik jól elcsámcsognak rajta hónapokig,
közben lesz egy két kizárás, mert már az anyázásig fajul némely tagok között a dolog....
Kiváncsi lennék, azok közül akik itt a számítógép mögül osszák az észt, hányan vezetékeztek már be egy lakást (?)
Mert érdemi véleményt csak ennek ismeretében lehet mondani, a szabványokat meg mindenki ismeri.
2
Szia!
És azt tudtad, hogy a zöld sárga az már védővezető és nem védőföld? Mert már abból is "cinezést" csináltak. Pedig mindenki tudja, ha megcinezel egy drótot, akkor forrasztassz.
0
Szia Jaca
Váltani kellett, mert a küszöbön a Holdbázis meg a Marsbázis,
ott hogy a csudába fogják hívni ? VédőHold vagy VédőMars ?! :) :) :)
Gyerekkoromban, olyan kölykök között nőttem fel, hogy mi sokszor saját nevet adtunk az alkatrészeknek :)
Nekem az ellenállat tetszett a legjobban ....
Szebbet, jobbat.
0
Ellenálat nálam is bevált!
0
A Gyula már döntött. https://elektrotanya.com/comment/444239#comment-444239
0
Nem értem az összefüggést. Olvasd el, mire válaszolsz.
0
Van egy pár km a kezemben....meg a falakban is.
0
Sziasztok!
Akkor még egy érdekesség ehhez a vitához. Az érvényes szabvány szerint az épület villany szerelésnél nem megengedett a forrasztott kötés, viszont egy másik szabvány szerint ( Termék szabvány) a készülékekben a 1,5-es vezeték forrasztott kötéssel érkezik egy nyákhoz (kb 3mm hossz), és tapasztalatom szerint nem ezzel szokott gond lenni. Jellemzően a csúszósarus kötések égnek el, melyek egyébként rugós elven működnek.
Üdv dsanyi
1
Szia!
A nyomtatott áramkörbe forrasztott kábelt mindig mechanikai tehermentesítéssel kell ellátni.
Még egy adalék a "vitához":
A vörösréz hőkezelése. Pont fordítva működik, mint az acél esetén. Ha felmelegítik és hirtelen lehűtik, akkor kilágyul. De ha felmelegítik és lassan hagyják lehűlni (mint a forrasztás esetén), akkor megkeményedik, rideggé válik, könnyen törik. Épületvillamosságnál ez nyilván nem előny, mármint ha a vezeték a forrasztás helyén kisebb mozgatásra, hajlításra eltörik.
Üdv, lcsaszar
1
Sziasztok.
Értem én, hogy szabvány. Biztosan jól keresnek rajta az íróik.
Főleg amikor olyan fontos dolgokat módosítanak benne mint, hogy a védővezető színe pirosról zöld-sárgára változzon.
Én még akkor végeztem amikor a villanyszerelő szakmát szétvélasztották 3 szakmára. Épületvillamossági szerelő lettem.
Másodikban még lehetett pirosat és zöld-sárgát is használni. Harmadik osztályban már csak zöld-sárgát.
Sokáig dolgoztam a szakmában, vállalkozóként is. Ma már inkább híradástechnikával foglalkozom de azért követem a
villanyszerelés változásait (anyagok, szerelvények, szerelési módok).
A WAGO előtt pl. volt egy rugós vezetékkötő amit rá kellett tekerni a vezetékekre ami vagy összeszorította vagy nem.
Az akkor szabványos volt. Mondjuk én fogóval akkor is előtte imkább összesodortam. 12 éve építettem át a saját családi
házunkat. MCu 1.5 és 2.5 vezetékekkel. A kötéseket összesodortam fogóval, leforrasztottam és kitöltőpasztás zsugorcsövet
tettem rá szigetelésnek. Tényleg leírhatnátok ez miért nem biztonságos. Műszaki, fizikai érvek érdekelnek, nem szabványügyiek.
Használok WAGO-t (oldhatót, fixet) én is de voltam olyan leégett varrodában ahol a tűz egy ilyen kötőelemmel készített
elosztódobozból indult ki.
3
Szia!
Nos a szabványok nem azért vannak, mert valakik unatkoznak és ilyeneket írogatnak. Elismerem, vannak olyan szabványok, amik nem megkönnyítik a szakember életét, hanem épp nehezítik, vagy épp nem egyértelműek. De a témához kapcsolódó nem ezek közé tartozik szerencsére. Továbbá a minőségbiztosításban óriási a szerepük. Az általad annyira védett lágyforrasztásos kötésnél maradva, mi garantálja azt, hogy te és egy másik szakember pontosan ugyan úgy hajtja végre a forrasztást, egyazon módszerrel, segédanyaggal, hőmérsékleten stb. Belátható, hogy semmi. A zsugorcsövet mi alapján választottad ki, amivel a kötést lezárod? Annak szigetelési és más paraméterei megegyeznek a vezetőt szigetelő anyag paramétereivel (link a cikk végén)? Ergo a kötés minősége kétes lehet, amiből tűz lehet, aztán jön a felelős megállapítása és ismerjük a történet végét. Mondhatod azt is, hogy mi volt amikor te még iskolába jártál. Az volt. Fejlődik minden. A szabványok, anyagok, módszerek és vizsgálati eljárások. Utóbbiból követezik az is, hogy nem tudod hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a forrasztásodban lett-e zárvány, vagy sem. Jó eséllyel lesz a szennyeződések és a folyatószer maradványok miatt. - Szerinted a fontos hegesztéseket miért vizsgálják ultrahanggal? - És eljutottunk egy érvhez máris. Zárványos forrasztás. Egyéb fontos dolog, hogy nem tudod mi van a folyatószerben és az milyen kémiai reakciókat indít el a réz felületén, ami megváltoztatja annak villamos és egyéb tulajdonságait. Az is könnyen belátható, hogy a lágyforrasztásnak gyenge a mechanikai szilárdsága. Attól mert rézről van szó még egy rugalmas anyagról beszélünk. Ha korlátozottan is de az. Mikor megtekerd a fogóval, és begyömöszölöd a kötődobozba meg egyebek, akkor mechanikai feszültséget viszel az anyagba, amit majd a forraszanyagnak kell megtartania a vezetők között, ami hosszútávon nem garantált. Most nézzük villamos szempontból. Készítettél egy jó minőségű forrasztást, minden vezetőt befutott a forraszanyag, nincs zárvány stb. Mennyi a réz és mennyi az ón fajlagos ellenállása? Előbbi 1,67 (10-6·Ohm·cm) , az utóbbié 12,8 (10-6·Ohm·cm). A fajlagos ellenállás hőmérséklet függő, de az ehhez kapcsolódó mérőszám a két anyag esetében közel azonos ettől tekintsünk el. Visszakanyarodva, láthatod a kötés villamos tulajdonsága rosszabb lett. Persze ezt nem akkor veszed észre, mikor 13A-el terheled. Majd mikor párszor áthalad rajta 2-3kA zárlati áram egy rossz fogyasztó miatt. Természetesen lehet sosem fog. De ezt vajon tudod garantálni? Nem... Ekkora áramnál (még ha ms-es ideig is folyik) már van jelentősége az átmeneti ellenállásnak, ez nem kérdés.
Ahol ellenállás van, ott melegedés is és nem folytatom... Remélem elegendő műszaki és fizikai magyarázatot kaptál.
Üdv,
KN
https://www.hellermanntyton.com/hu/kompetenciak/zsugorcso#tab6
2
Köszönöm az infókat, megértettem, ilyen válaszra voltam kíváncsi.
Csak a pontosítás végett: én a tömör rézvezetéket nem futtatom be ónnal. Fogóval összesodrom és utána forrasztom le az összetekert kötést.
Szerintem ebben az esetben a vezetőképességbeli különbség nem érdekes hiszen a rézvezetékek egymással érintkeznek, ráadásul sokkal nagyobb felületen mint bármilyen rugós kötőelemnél.
Természetesen nem ösztönzök senkit, hogy ne szabványosan szereljen. Ettől függetlenül a WAGO-t vagy más rugós kötőelemet vagy rugós bekötésú szerelvényt nem tartom csodafegyvernek.
Üdv
0
Szia!
Tudom, hogy erre gondoltál, de az olvadt forraszanyagnak van nedvesítő képessége, így biztosan bevonja a belső felületeket is valamilyen szinten.
Itt olvashatsz erről bővebben:
http://uni-obuda.hu/users/grollerg/Elektronikaitechnologia/Prezentaciok/tav-17/4-szereles_nyomtatobarat.pdf
Te is tudod, az áram a legkisebb ellenállás felé fog haladni. Tehát nem az egész felület fog részt venni a vezetésben, hanem csak ott ahol a legkisebb az ellenállás.
A másik, hogy nézzük a következő példát:
Adott két 1,5 mm2 keresztmetszetű vezető, aminek van egy terhelhetősége. Most hogy mennyi, nem lényeg. A kötésnél hiába lesz neked akár 5-6 mm2 felületed, attól a vezető terhelhetősége nem változik, ráadásul a legkisebb ellenállású felület nagysága számít csak.
Érdekes látvány ezt egy hőkamerával nézni. Miként az is érdekes lenne, ha egy forrasztásos kötést röntgen alá tennénk.
Abban igazad van, hogy a rugós kötőelemek nem csoda dolgok, de a szakszerű alkalmazásuk hosszútávon megbízhatóbb kötést eredményeznek, mert az adott szorítóerőt folyamatosan tudják tartani és az érintkezőik is ellenállóbbak a környezeti hatásokkal szemben.
De a végső konklúzió: Otthon mindenki azt csinál amit akar az ő felelőssége, de aki szakmájából adódóan másnál szerel, az igen is tartsa be a szabványi előírásokat,
és akkor nem kell magyarázkodni.
Üdv,
KN
1
Szia!
Megfelelően összecsavart vezetéknél a két anyag érintkezési felülete nagyobb lesz, mint egy WAGO érintkezési felülete. Ha kellő erővel van összecsavarva, még hidegfolyás is létrejön, oda nem fog behatolni az ón. Az átmeneti ellenállásról pedig annyit, hogy hiába tízszerese az ónnak, ha a "hossza" (vastagsága) mikronokban mérhető.
Igazából a szabvány is azért tiltja, ahogy az összetekert tömör vezetéket is, mert volt pár hnyag vagy hozzánemértő, aki az ilyen kötést szarul csinálta meg, és baj lett belőle. A szabvány meg arra törekszik, hogy olyan megoldások szülessnek, amit még a legbénább villanyszerelő is meg tud csinálni hibátlanul. Persze egy soroló lécben ugyanúgy lazán lehet hagyni egy csavart.
5
Szia!
Érveket lehet felhozni pro és kontra,nem hiszem hogy bármilyen kötőelem jobban bírná a 2-3KA-t mint a forrasztás,különben is ha az kilágyul a szigetelés régen leégett a "drótról".
A lényeg az, hogy úgy kell csinálni ahogy a szabvány előírja, de attól én a házamban forrasztom./láttam már kilágyult wagót amiben lötyögött a vezeték./
Üdv
0
Szia!
Összesodorva leforrasztva zsugorcső sosem fog kigyulladni ,viszont WAGO már nem egy okozott tűzet .Igazad van fpaka01
1
Sziasztok!
A forrasztással alapvetően nincs baj, ha a forrasztott kötések, vezeték végek nem kerülnek szorítókötés alá (sorkapocs, wago), mert az állandó nyomás hatására a forraszanyag "hidegen megfolyik" és a kötés melegedni fog. Másodszor a túlterhelés miatti melegedés hatására először a forrasztás olvad ki, felizzik a kötés és tűzfészek alakul ki. A wago a legjobb megoldás garantáltan tudja azt ami rá van írva. Nem javaslom a forrasztást!
1
A sodrott vezeték leforrasztását majd szorító kötés alá helyezésének hibáját értem és természetesen én sem alkalmazom.
De a tömör vezetékek összesodrása, forrasztása, szigetelése mitől veszésesebb mint a WAGO-s kötés?
1
Szia!
Mert nem fizet a biztosító, ha kigyullad a ház...
0
Oké, győztél bár jobban érdekelt volna egy fizikai magyarázat.
Nem baj, én nyugodtan alszom továbbra is.
0
Szia!
Nincs fizikai magyarázat. Én sem bíznék a hőtárolós kályha, hőszivattyú, bojler kábelén a wago-ban.. De ezt fogajdák el..
Ha össze van tekerve, leforrasztva rendesen.. És zsugorcsövezve.. szerintem is tökéletes... de legalábbis jobb, mint a wago, vagy pláne a wago klón wago felirattal...
De hiába jobb az aszfalt a szembe sávon, attól még nem lehet ott autózni...
2
Szia
"De hiába jobb az aszfalt a szembe sávon, attól még nem lehet ott autózni..."
:) :) :)
Ha nem jön szembe senki, akkor lehet, biztonságtechnikai elemekre hivatkozva.
2
Szia!
Budapest, Fertő utca. Ami a Népligeten keresztül visz... Ott kátyúkerülgetés az az alap.. este volt, nem jött senki szembe. Nem közel.. sehol.. Kaptam 10e Ft csekket. Rendőrbácsi mondta igazam van, de a csekk jár..
Azóta nem forrasztok villanyszerelésnél.. :)
1
Hello!
Nincs teória. A vonatkozó szabvány kifejezetten tiltja a forrasztással való kötés kialakítást ilyen hálózatban. Pont. Ezen nincs mit beszélni.
Ha ezzel a kivitelező villanyszerelő nincs tisztában, küld el.
Védővezető tekintetében:
„MSZ HD 60364-5-54:2012
543.3. A védővezetők villamos folytonossága
543.3.1. A védővezetőket megfelelő módon védeni kell a mechanikai sérüléssel, vegyi vagy elektrokémiai károsodással, valamint az elektrodinamikus és termodinamikus erőkkel szemben.
A védővezetők közötti vagy a védővezető és más szerkezetek közötti összes csatlakozás (pi. csavaros csatlakozás, bilincses csatlakozás) biztosítson tartós villamos folytonosságot és megfelelő mechanikai szilárdságot, valamint védelmet.
A kötéseket nem szabad forrasztással készíteni.
Sodrott erű vezetékek kötéséhez az oldható WAGO csatlakozó megfelel maximálisan. Érvéghüvelyezni nem kell, megsodorni sem kell,
arra kell figyelni, hogy az elemi szálak ne hajoljanak vissza és kész. Egyéb segédanyag szükségtelen.
Üdv,
KN
ui: Ha eleve ilyen alapkérdések merülnek fel, akkor vagy keress szakembert, vagy köss egy marha jó biztosítást, de jelzem, ott a villamos kötéseket is vizsgálják!
2
Szia!
Ez igy igen egyértelmű ---itt.!
Viszont a világ 212 országában , nem mindenütt van igy ! A többségben--- ugye az EU-t meg az USA-t kivéve ---- a csavart kötés + forrasztás a kötések netovábbja.!
Az USA ban is amennyiben RB-s terület van , csak forrasztott csatlakozós kötődoboz használható !
Biztosan nem értenek hozzá?
Inkább ezen ellentmondás lényegére lennék kiváncsi ; mit-miért?
Az tény az EU ban igy kérik,hát igy csináljuk? Pedig 100 éves tapasztalat van a másik oldalon is.
0
szia: a WAGO-hoz adnak tömítőpasztát, amely a párától védi a csatlakozást
Bálint
1
Szia!
Igen, amit alu vezetéknél célszerű használni.
Alu-Plus kontaktpaszta amire szerintem gondolsz.
Ha nem, akkor javíts ki.
Üdv,
KN
0
szia: sokféle célú WAGO van
https://www.vilagitascenter.hu/osszekossuk_-_osszekotjuk_51
Bálint
0
Szia!
Ezt nem értem most. Nem az összekötő típusa volt a kérdés,
ha nem a pasztáé. Az általad belinkelt cikk is azt mutatja amit írtam.
Mit használj, ha alu vezétékhez használod a WAGO-t.
Üdv.
KN
0
szia: egyszerűen csak általános leírás a WAGO-ról
Bálint
0
Szia!
Oké, én értettem másképp.:)
Üdv,
KN
0
Szia!
Ha jól tévedek, akkor lakás/ház belső szerelésénél a Wago és társai kötőelemek,és a csavarszorítós kötések elfogadottak.
Tekergetős, forrasztgatós szigszagos kóklerkodás nem.
De biztos van valaki villanyszerelő is aki megmondja majd a tutit.
A forrasztás azért nem elfogadott, mert kérdéses/nem standard a kötés minősége, valamint a kötés szigetelése.
(Magyarul nem mindenki tud profin forrasztani.Ellenőrzés esetén nem látható, nem ellenőrizhető a kötések minősége/jósága.)
A Wago kötőelemek elvileg hülyebiztosak.(Habár már láttam eredeti Wago kötőelemben is alig beérő/ónozott, feleslegesen érvéghüvelyezett vezetéket)
Üdv!
Ui: Egy kis segítség a kötőelem kiválasztáshoz:
https://www.govill.hu/files/wago_vezosszek_leiras.pdf
0
Üdv!
Szerintem itt félre értés lesz.
Ha a mechanikus kötés előtt ónozod a kábelvéget, az tilos. Azaz, a csokiba (sorkapocs), vagy Wago-ba dugás előtt nem szabad forrasztani a kábelvéget.
Ha két kábelvéget akarsz összekötni forrasztással, azzal nincs szerintem gond, de a megfelelő szigetelésre oda kell figyelni.
A kábelvéget azért nem szabad megónozni, mert elveszíti a kötés a rugalmas voltát (az ón túl lágy anyag, nem képes a szorításnak nekifeszülni, mint a réz önmagában; megfolyik a szorítás hatására, és fellazul a kötés, kialakulhat az íváthúzás).
Gábor
3
Szia!
A forrasztásról fentebb ott a leírás, de mivel nem feltétlen tudod biztosítani a szabványos szigetelést, már ezért sem lehetséges.
Amúgy, amennyiben a kivitelezés alatt eltérsz a szabványi előírásoktól, akkor neked kell igazolni , hogy a megoldásod az a szabványban előírtakkal egyenértékű,
vagy attól szigorúbb. Ez le van írva a vonatkozó szabványban. És itt a kör be is zárult.
Üdv,
KN
1
Pages