Kedves Tanyalakók!
A fent említett erősítőt kb. egy éve kaptam ajándékba. Az erősítőt azon apropóból vettem elő, hogy
sikerült a Vakerán vennem egy HFM-ReVox A77 RIAA korrektor panelt. Gondoltam meghallgatom, hogy
miért voltak úgy elájulva tőle annak idején a tisztelt HFM munkatársai. Erre a legalkalmasabbnak a
jó öreg AET-250 lett kiszemelve, mivel ebbe könnyű szerrel bele tudom fabrikálni pár másodperc
alatt - gondoltam -, hiszen hely van benne, a szükséges tápfesz is rendelkezésre áll és innen
már akármilyen másik erősítőn keresztül is meg tudom hallgatni. Az első meglepetés akkor ért, amikor
leemeltem a fedelét. Nem is lesz olyan nagyon könnyű beletenni azt az ormótlan nagy panelt. De
sebaj kiveszem a bal végfokot és mindjárt lesz helyem! Amikor elkezdtem a végfokot, elkezdtem
nézegetni, hogy ez meg kiféle-miféle szerkezet, hiszen az AET-250-et nem ilyen végfokkal ismerem.
Hol van ebből a jellegzetes KY dióda? Hiszen ez az eredeti végfok különös ismertetőjegye, no
persze az iszonyatos hangját nem is említve. De biztos már hülyülök, vagy rosszul emlékszem. Elővettem
a '79-es RT évkönyvet, a szerint sem stimmelt a panel. Letöltöttem a gépkönyvét minden fellelhető
forrásból, hátha volt több verzió is. Úgy sem stimmelt. De a vezetékek forrasztásai a másik oldalon
is igencsak gyárinak tűntek. Ezzel félre is tettem és beleeszkabáltam a ReVox korrektort. Nos én
nem ájultam el tőle (szerintem a Yamaha AX500 saját korrektora nagyságrendekkel szebben szól).
Egyszer rászántam magam és lerajzoltam. Utána rögtön láttam, hogy ez a végfok nem is olyan típusidegen
90%-ban megegyezik a még jobban ismert AET-453 végfokjával. Ez csupán pár dologban tér el:
1. Más a negatív visszacsatoló lánc
2. Nincsen benne semilyen védelem sem (de a panelon sincsen helye!!!)
3. A meghajtó tranzisztorok nem a jól ismert BC300-301-303 sorozat, hanem a Siemens BC141-161 párosa
A végtranzisztorai Fairchild gyártmányú 2N3055-7 típusok, ami kísértetiesen hasonlít a régi Motorola
vagy Tesla alukupakos családjára. Mivel a kíváncsiság nagy úr, ezért nagy levegőt vettem és elkezdtem
rendberakni az erősítőt. Az elektrolit kondenzátorok 1975-76-ban készültek. Természetesen ezeket
kicseréltem mind.A potmétereket kipucoltam és ezközöltem rajta 1-2 kisebb finomítást is, de erre
most nem térek ki. Az eredmény egész meghökkentő lett: BEAG erősítőt én még így szólni nem hallottam,
pedig 1-2 típus már árment a kezeim között, sőt rendelkezem is pár típussal. Erre már azt lehet mondani,
hogy egészen hallgatható kis masina!
Az lenne a kérdésem, hogy találkozott már valaki ilyen masinával, vagy tud valamit a történetéről?
Most egy hétig kórházban voltam ezért volt időm megrajzolni számítógépen is az erősítő kapcsrajzát.
Természetesen csak az egyik oldalt rajzoltam meg! A RIAA korrektor, előerősítő megegyezik a klasszikus
AET-250-nel, de a vége inkább az AET-453-mal mutat szoros rokonságot! Jó csemegézést!
Felraktam a módosított verziót is!
Nem régen vettem 1-et 3 kemény ezresért... dirib darabban. Összeráztam 1 meghajtó tranyó vót betrottyanva, 2x30Volt Fok-Gyem laptápról OK lett a rajzon lévő 2 végfok. Összrántottam a huzalozást és brummog alapból szépen + a RIAA korrertor ugy fújt, hogy ki kellett kötni. A 4 BC109C a RIAA korrektorban DVM-el bétára 250-400 között volt. A passzív alkatrészek jónak néznek ki DVM-el. Buta a kapcsolás strukturája ezért gerjed szerintem fehér zajt csinálva. Egyenlőre félretettem (HOX20 is van már hozzá zsír állapotban) majd nekiugrom az áthuzalozásnak és még 1 graetz beépítésénak. Ez van, nem vagyok mint mérnök elájulva a cucctól az AET 453-hoz képest se hátmég a nyugati (kínai) cuccokhoz képest... a korbeli tényezőt is ide értve!
0
Hello kedves HiFi rejtelmek doktorai! A 2 rajzban csak a dupla graetz + puffer páros a különbség! A végfokok tök egyforma kapcsolásúak! A végfok meghajtás komplemener páros tipus külömbözés nem strukturális különbség! DE a BEAG annak idején abból épített, amihez hozzájutott éppen! Cucilista praktice...
0
Jah, amúgy csak nekem nem adta le az 50W-ot? :)
0
üdv: hogyan mérted a teljesítményt?
Bálint
0
műterhelés, feszmérő, árammérő, oszcilloszkóp, szinusz jel mindezek alapján P=U*I látható torzulás nélkül. Az erősítőt ugyan magam építettem, de a táp kb akkora mint a szetereóé de egy (monó) gitár erősítő lett. Fogcsikorgatva kijön belőle talán 40W, de hallottam mástól is, hogy neki sem jön ki belőle több, pedig neki gyári volt.
0
szia:A végfok és a meghajtótranyók párba válogatása.(5-10%)
Ezután minimális nyugalmi áram beállítás a keresztezési torzítás megjelenéséig.
A beállítás legalább 2/3 teljesítménynél történjen.
Megnézni, hogy a táp a max teljesítménynél közelében is elég-e.
A végfok tranyók minél nagyobb áramerősítésűek legyenek.
Esetleg a 2N3055 kiváltása nagyobb erősítésű párba válogatott típusra.
Bálint
1
a tranzisztorok nincsenek párba válogatva... 16 évesen építettem, akkoriban ilyesmire még nem figyeltem. A végtranzisztorok sem 2n3055-ök, hanem 2N3442. Egyébként ez volt az első gitár erősítőm, mivel már kettő nagyobb is van nála évek óta nem is volt bekapcsolva... Bár a gyári adatokat akkor sem hiszem el, mert aszerint 8ohmon ad le 50W-ot, ami kb 20V-os kimenő jelet jelentene. Ha jól emlékszem nekem épphogy 12V felett volt a kimenet (4ohmon!). 8V-ot számítana a párba válogatás, stb?
0
szia: ha nincs párba válogatva, sokkal hamarabb torzít és a nyugalmi áramot sem lehet jól minimalizálni.A magas nyugalmi áram csökkenti a kivezérelhetőséget.
A meghajtó tranyók helyett pedig BC 639-640-et tennék, szintén párba válogatva.
Bálint
0
Szevasz! Valamikor a '70 években én teszteltem a gyártósorról lejött első AET250-est. Kegyetlen gerjedéssel indult, a végfok nyugalmi áram potijával sikerült valamennyire eltüntetni. Ezeknek még az EBE001 végfokpaneljük volt.
A sorozatgyártásnál a gond megoldódott, de a 2N3055 végfoktranyóknak nagyon számított a gyártója.
Bekerült a raktárba egy nagy tétel Iskra /jugoszláv/ 2N3055, olyan lassúak voltak, hogy 15kHz-en a névleges kimenőteljesítménynél 3-4% harmonikus torzítást mértem a műterhelésen a megengedett 1% helyett. Csak tápegységbe, szeleptranzisztornak használtuk el. A legjobbnak az alutokos Philips kétennek bizonyultak. A meghajtók általában Tungsram BC-301/303-ok voltak. Az előfokozatok BC109C, a többi BC182/212. A hetvenes években még az eredeti végfokokkal mentek gyártásba.
Szerintem jobb volt a hangjuk az AET 453-nál, ott a kimeneti rövidzárvédelem hozhatott be valami nem mérhető tranziens torzítást. A 453-nak mindig volt egy jellegzetes "grízessége".
A te verziódra nem emlékszem, '80-van után már más beosztásba kerültem, eljöttem a MEO-ból.
Megkérlek, nézd már meg a típustáblát, mert a gyári szám tartalmazza a gyártási évet.
Ha találsz MEF, vagy MEO feliratú pecsétet, belül, vagy kívül, közöld már a számát.
A benne levő elkókat lehet hogy kár volt kicserélni, nekem az akkori időkből van egy fióknyi, a kék, vagy ezüst MM, és a múltkor nekiálltam egy LCM-3 műszerrel átnézni őket, és meglepve tapasztaltam, hogy a kapacitásuk, és az ESR-jük jobb néhány modern kínai kondinál.
A minőségi csúcstartó viszont egy 1962-es orosz 10 mikrós katonai elkó. Szép nagy darab, de máig tökéletes.
Ha megtalálod, írd már le, a végfok tip. számát, alul bele van maratva a nyákba, vagy felül szitázva.
Ha eredeti gyári lenne, mert lehet hogy a tied átépített készülék.
A széria nagyobb részének "kraccolt" alulemez az eleje, polírozott aluminium léc keretben, és barna fautánzatú lemez a felső borítása. Ezek voltak a legszebbek.
Később, az "észerűsítések" folyamán, és a nyugati import anyagok helyettesítésére, készültek nálunk, fekete előlappal, fekete festett fedőlappal, fehér szitázással, és ezüsttel lefújt műanyagkerettel is, és az ezek összes variációjában az erősítők. Volt olyan amit alig lehetett megkülönböztetni az AET453-tól.
Üdv. Csaba
0
Köszi Csaba az infókat!
Ez a gépezet még ezüst előlapos modell, talán homokszórt alu kerettel és barna famintás pvc-vel borított vas fedlappal van ellátva.
A gyári száma 761328. A Végfok nyákon az OUO___ felirat megvan, de szám nincs, szitázva pedig csak az alkatrészek pozíciószámai és
jelölésük van. Az AET453-ban OUO3199-2 panel van. Az én példányomból TELJESEN HIÁNYZIK A VÉDELEM! A rajzon, amit csináltam, nem az
eredeti földelés van feltűntetve!!! Ezt már én módosítottam ilyenre. Mert ahogyan az eredetileg volt, azzal nem csodálom, hogy
gerjedt a gépezet! Ha valaki meg akarja tanulni, hogy, hogyan nem szabad földelni egy erősítőt, annak csak meg kell néznie egy BEAG-ot!
A nyákterv nagyon hasonlít az AET453-ban megszokott végfok nyákjára. A MEO pecsétet hol keressem? Mert eddig nem találtam olyat!
A végfok alkatrészeit átszámoztam az AET453 szerint, a könnyebb összehasonlítás kedvéért!
Már szereztem egy klasszikus AET250 erölködőt, de annak katasztrofális a hangja! A hegedű egyszerűen kibírhatatlan!
Ha valakit meg akarok ölni, annak bátran ajánlom, hogy hallgasson zámbódzsimit AET250 erősítőn HOX51 hangbobozokon!
Nincsen véletlenül képed a felete AET250-ről, mert még soha sem láttam, csak olvastam róla, hogy volt olyan is.
0
Sajnos nincs képem, csak emlékképem, hogy a német, fóliával védett kraccolt lemez helyett, az ipari vasút vagonjában valami förtelmes MagyarAlumínium lemez bugát találtunk, az üzemvezető a szívéhez kapkodott, aztán kitalálták, hogy lefújják feketére, mert ez nem kraccolt, hanem össze vissza karcolt lemez.
Az alu keret eredetileg polírozott, aztán lett homokfúvott, aztán fröccsöntött műanyag, kályhaezüsttel lefújva.
A MEO pecsét az általában a gyári típustábla mellett volt, de előfordult belül is. Persze azóta kihalványodhatott, az akkori pecsétpárnatinta.
Érdekes, a gyári számod szerint 1976-ban készülhetett a géped. De akkoriban mi EBE001 végfokkal csináltuk.
Rajtunk kívül a Fogarasi úton is gyárthatták.
Az AET453-al is voltak kalandok. Kifogyott a 10A-es egyenirányító kocka, és több száz darab, utasításra!, a tápegységben 4xBY133-as diódával ment ki. Nagy részük vissza is jött, kipukkanva.
Volt az a kis piros AET 210, első körben 600darab készült Tesla MDA2020 Ic-vel, mindegyik szétdurrant, nem bírták a tápfeszültséget. A laborpéldányban Telefunken TDA2020-volt, a sorozatgyártáshoz már az icéket a csehektől kaptuk. Az övék 2V-al kevesebbet bírt. A Ramovil nagyker mind visszaküldte őket, és akkor került beléjük a tranzisztoros végfok, aminek a rajza az RT évkönyvben is van.
A már megfűzött ícés végfokokat végül az Ezermester Boltban árusították ki.
Elég sokszor előfordult, hogy a laborminták egyedileg beszerzett nyugati félvezetőkkel jöttek, mire gyártani kezdtük már nekünk csak a szocialista verzió jutott. Fordítva is volt, a holland BUX81-es tranyók sorban zárlatosak lettek, az NDK helyettesítője fényévekkel többet bírt.
Vagy, mikor a Siemens ledeket NDK-sra cserélték, és kiderült hogy mindegyik közepén van egy sorja csík, ami nagyon rondán látszik. Ők oldalról fröccsöntötték a műanyag tokot, ellentétben a nyugati világgal:-)
Ebből kellett esztétikus kivezérlésjelző, és egyéb stúdió cuccokat gyártani.
Van egy műszerész barátom, majd megkérdezem, mert ő, és csoportja élesztette az erölködőket, hogy emlékszik -e ilyen áttervezett végfokra.
Nekem a 250-es hangja jobban tetszett a 453-nál, de a legszebben a régi BEAG Bittszett csöves erősítői zenéltek.
Egyébként a földelés egy tranyós erősítőben egy nagy varázslat. Mindenkinek volt egy elmélete, aztán hol gerjedt, hol brummogott, vagy mind a kettő. Eltartott egy ideig, míg a gyártható megoldás összejött.
Az OUO szám az a nyákterv száma, az EBE001 az egész panelé, ha hiányzik, akkor valami egyedi példányhoz juthattál, aminek nem volt hivatalos dokumentációja. Vagy csak kisszériában készült.
Ja eszembe jutott a "barna famintás pvc-vel borított vas"-t platánlemeznek hívtuk. Nyugati import anyag.
Csaba
0
Most meghallgattam egy AET-453 masinát is. Hát, van némi eltérés hangban a két erősítő körött. Talán a fordítva berakott C2 és C4 kondenzátoroknak is van köze hozzá. De szerintem a túl nagy negatív visszacsatolás is eléggé kártékonyan hat a kis jelű torzításra. Márpedig az EBE021 panelnál jelentős negatív visszacsatolást alkalmaztak.
A BY133 gyári??? Ezt eddig nem is tudtam! Találkoztam már két-három ilyen masinával is. Eddig azt gondoltam, hogy valami "ügyes szerellő" barkácsolta bele. Amit még nagyon sokat láttam AET erősítőkben az a B40C3300/2200 Semikron vagy AEG Graetz kocka kis nyáklappal belebarkácsolva az eredeti helyére, vagy szintén a kis nyáklappal nagy áramú sarus Graetz beépítve (Ez a jobbik eset).
A másik kellemes meglepetésem az volt, amikor pár éve hoztak egy kibelezett AET-230-as szörnyeteget. Szerencsére a panelok mind benne voltak, újra kellett vezetékelnem, a végfokokban pótolni a hiányzó összes félvezetőt és jópár ellenállást és az összes puffer illetve kicsatoló kondit. Erre a célra találtam itthon 4db NDK 2200uF/100V-os valamint 2db 2200uF663V-os kondenzátort. Még az apám hozta őket az NDK-ból. Műszer esen jónak tűntek, ezért beépítettem őket. A végfokokat először a Cleoparta rádiómban próbáltam ki. Itt jött a meglepetés: nem tudtam nyugalmi áramot állítani. A rajz 10mp-es gondos tanulmányozása után a szinteltoló fokozatba beraktam még egy diódát, amivel a probléma meg lett oldva. Ennek az erősítőnek egész hallgatható a hangja eredeti állapotában is. bár kicsit száraz és nyers. Ennek 71 kezdetű a gyári száma, viszont fekete előlapos. Ennek nem úgy kellene kinézni mint az AET-250-nek?
U.I.: Az NDK ledeket ismerem, mivel most cseréltem ki közel 50db-ot az RS5001 rádiómban. Az NDK ipa még két egyforma ledet sem tudott gyártani. Ahány led, annyi fajta fényerő. Ez a rádió közel egyidős a Cleopatra rádióval, csak éppen kétszer annyiba került és csak az NDK-ban árusították. 8 URH Program 3 vonal szintű bementet 1 elől 2 hátul, feszültség vezérelt hangerő és hangszín, Ledes skála és ledes térerő jelző, 2x25/35W-os végfok, relés védelem és koppanásgátló.
0
Volt régen egy dán-magyar kooperációban készült rádiótuner, a nyolcvanas években, hasonló szisztémával, mindent ledekkel csináltak, ugyanúgy mint a te készülékedben. Jó drágán árulták.
0
A Dansk 3F-T3535-re gondolsz? Az csak 12-14.000Ft volt, ez az RFT csoda pedig átszámolva 19.000FRt + hangdobozok, tehát a Dansk még mindig olcsóbb volt, jobb is szebb is, kisebb is és hangosabb is! Ez az NDK csoda 58x34x11 cm-es nagy dög
0
üdv: a dán rádió egész jó volt.
Egy ilyen azért megetetett. Időnként torzított, hebegett, 2 napig kerestem a hibát, rajz akkor nem volt.
A hiba: az egyik biztosítéknak korróziós volt a tartója, kívülről-felülről nem látszott.
Bálint
0
"Amit még nagyon sokat láttam AET erősítőkben az a B40C3300/2200 Semikron vagy AEG Graetz kocka kis nyáklappal belebarkácsolva az eredeti helyére, vagy szintén a kis nyáklappal nagy áramú sarus Graetz beépítve (Ez a jobbik eset)."
Ami volt raktáron. Írtak egy technológiai utasítást, a meónak el kellett fogadni, és ment a +kis nyáklap gyártás. A BY133-nál lázadtam fel, de papir, az papir. Találkoztál ilyen üzemelő erősítővel? Merénylet volt a technika ellen.
Az AET230 tényleg fekete volt. Inkább az AET453-ra hasonlított.
Ha a meghajtók, vagy a végtranyók bétája kicsi, nem lehetett a keresztezési torzítást eltüntetni, kellett egy pótdióda, a nyitóirányú 0,7voltjával.
71-ben még nem dolgoztam a cégnél, később ment egy kisebb széria AET 230-as, Nyíregyházán, talán 75-körül .
Aztán kb. 10 évig szünet, majd terveztek egy műanyag dobozos erősítőt megint AET230 néven, nem tudom hogy ment-e ki belőle a gyárból.
A kisjelű torzítást mérése nem volt előírva, csak szkópon kellett kis jelnél a keresztezési torzítást a trimmerpotival eltüntetni.
0
Hát igen, ez már történelem! Bár ém még csak 30 vagyok, de imádom ezeket a régi kacatokat. Furcsa, hogy minden jónak induló konstrukcióba sikerült valami szarvas hibá(ka)t beépíteni. Közben megkérdeztem, az én kis AET-250-es masinám biztosan nem volt még javítva, mivel összesen két egy alkalommal használták. A helyi kórháznál volt rendszeresítve. Akkor használták először és utoljára, mikor a Tapolcai- és a Sümegi Kórházat összevonták a '70-es évek vége felé. A gondnok, akitől kaptam még él, felhívtam. Ő nem elmékszik, hogy azóta egyszer is elő kellett volna venni a raktárból. A hangszórókat már korábban "leselejtezték" valakinek. Kaptam hozzá még egy AKT-400 keverőt és két MD210 mikrofont is eredeti csomagolásban :)
Volt egy nullszériás Orion nagytornyom is, de a többségben lévő kisebbség jeles polgárai, az orkok egy este meglovasították több más cuccommal együtt :( . A rendőrök már csak a tuner előlapját tudták kihalászni az alu közül, de a bíróságon így is jó volt.
A BY133 diódás erősítők mindegyike tartalék erősítő volt az egyik egy iskolánál, a másik a temetőben. Mikor elővették őket csipkerózsika álmukból, meg is adták magukat az első dinamika csúcs után pár másodperccel :) Az 1N5408 valahogy azóta is bírja.
0
Érdekes, az 1kHz-el való járatást, és a mérést túl élték, a BY133-ak, még takaróval is beburkoltam őket, de kibírták a meleget, csak aki egy kicsit is értett hozzá, tudta, hogy ez nem tisztességes, a felhasználóval szemben. Pár évvel utána, egy Moszkvai kiküldetésben találkoztam egy szervizes sráccal, aki kifogásolta, hogy miért engedtük ki a gyárból ezeket, /rengeteget javítottak 453-at/, de hát a meót az igazgató utasíthatja, a technológiai osztály meg engedélyt adott a kis diódák felhasználására, mert minden a szállítási határidő...
Ma már ezeket az alulméretezéseket tudatosan csinálják, förtelmes cuccokat lehet kapni, /made in china/, direkt, hogy hamar pukkanjanak ki, és vegyél másikat.
0
Szia Csaba!
Kész élmény egy ilyen részletes beszámolót olvasni egy olyan ember "tollából", aki közvetlen részese volt ezen készülékek összehozásának.
Ráadásul egy olyan korban, mikor abból kellett építeni, ami kéznél volt, és amit mondtak...
Nagyon szépen köszönöm, :bow: és jöhet még, ha van! :yes:
Üdv Tibi.
0
Sziasztok!
Igen, az ilyen írásokért olvasgatom a Tanyát!
Köszi, hogy megosztottad velünk...
Gyönyörő készülék,Ha ma gyártanák 5x5x5 cm kocka lenne, nem javítható (40 évesen), könnyen elveszne...
Berti
Bocsi, megint nem néztem a dátumokat, csak olvastam...
0
Gyártottunk olyan cuccokat, amibe CMOS logikai ícék kellettek. A laborpéldány elkészült, a gyártáselőkészítésnél derült ki, hogy az EMO nagyker helyettesített , és küldött több tizezer orosz ic-t
A hivatalos táblázat szerint ugyanaz, mint a CD4xxx sorozat, csak a lábkiosztása némelyiknek teljesen más. Elő a bicskát, a kész nyákokat összevagdosni. Szerencsés esetben csak a tükörképe volt a nyugatinak, csipesszel minden láb áthajlít. Az eredeti CD ic-k széles tápfesztartományban üzemelhettek, az oroszoké csak 9V-ról. Azt hittük, hogy csak trehány a dokumentációjuk, de kiderült, igaz, 12V-nál gyertyaként égnek, és korom száll a levegőben.
A lábtávolságuk, a nemzetközileg használatos 2,54mm helyett csak 2,5mm volt. 14 láb felett már problémás belegyűrni a nyákba. De az EMO nagyker szerint minden rendben volt, még orosz dokumentet is kaptunk, a keresztreferenciáról. Ezért volt tele az ezermester bolt orosz ícékkel, amik egyébként jól működtek, csak a kompatibilitással volt egy kis gond.
Az APX100 erősítőket gyártottuk, a vége 2xPL509. Egyszer csak kezdtek a névleges 100W helyett 90-95Wnál nem leadni többet. Kiderült, hogy az eddigi csövek helyett Tungsramot kaptunk, és valamiért kevés a max. teljesítmény. Így nem mehet ki a gyárból.
Gyorsan egy reklamáló levél a magyar csőgyárnak, ahonnan egy felháborodott választ kaptunk, hogy ők szines tv sorvégcsőnek gyártják a típust, és nem hangosításra. Érdekes, ez fel sem merült pl. a Philips, Tesla, vagy a Siemens csöveknél. Azok tudták a 100W-ot. Így aztán válogatással, sikerült néhányat felhasználni, a többi ment a Gelka garancia központjába, javításhoz jó az, felkiáltással.
HT415-ös hangszórók. Rendben legyártva, alumínium tölcséres, becsomagolva egy léckeretbe, hogy ne sérüljön.
Telefon Peströl, azonnal utazzak fel, mert olyat mutatnak, hogy...
Fogarasi út, udvar, meglátom. Mintha géppisztollyal sorozatokat lőttek volna beléjük.
Kiderült, szépen összeszegelték a csomagolók, a léckereteket, csakhogy 100-as szeg volt a raktáron. Amit kaptak, azzal dolgoztak...
Újra kellett gyártani az összes alu búrát.
Na, ha még valami eszembe jut, majd mesélek:-)
Csaba
0
SZIA Csaba!
Nekem is nagy élmény! Csak folytatsd nyugodtan,ez a valódi retro.
Én is részese voltam a nagy gépezetnek ,anno.Igaz én nagyobb frekvenciákkal voltam kapcsolatban,de talán annyi közös van a két országban, hogy én a Hiradástechnika wobblerjein hangoltam a cuccokat.
Jó visszaemlékezni arra az időkre,na és amikor elkezdtük épiteni a Quad 405-ket a Rádiotechnikában megjelent cikk után....
Nu dáváj!Irjál,irjál és még egyszer irjál! :bow: :beer:
0
Privet! kolya61!
A Moszkvai Olimpiát is mi hangosítottuk. Sportívnaja Dvorec, Krilatckoje, Olimpia TV Centr, a Szadovalyán az Újságíró Központ, /ott voltam legtöbbet/, meg a Gasztínyíca Rosszivajánál az internacionálnij prosztitútkák, akiket a megnyitó előtt összeszedtek, és üdülni vitték őket...
Ez egy másik történet.
Csaba
0