Ezzel egyetértek.
Amikor azt kérdezik melyik szól jobban akkor kizárólag szubjektív megítélésről van szó. Én szeretem a lemez hangját de tudom ez egy olyan eq eredménye amit maga a technológia okoz. Attól még tetszik és köze sincs az eredetihez de kellemesebb hallgatni.
tetszikA jó cd felvétel azért lenyomja amennyiben nem kompresszálták agyon stb.
A csöves vs félvezető hitvitának sztem nincs értelme amennyiben a kisjelű fokozatban van. Inkább marketing csupán , mert a csöves hangzás méréseim szerint a végfokozatban, a kimenòtrafós részen keletkezik. Ott keletkezik jó sok páros harmónikus (jóesetben csak páros) amitől meleggé, teltebbé, részletesebbé ezek által jobbnak tűnik a hangzás. De el kell fogadni, hogy ez nem erény hanem hiba amit mégis sokan kedvelnek. Nem műszaki hifisták meg kreálnak erről hiedelmeket.
A kisjelű fokozatban ez a hatás kevésbé érvényesül ott csak a cső jelenléte nyugtatja a hívőket. Vagy a másik amikor afféle effektként építik be a csövet a kisjelű fokozatba és erősen a nemlineáris munkapont körül üzemeltetik a csövet annak torzítását használva effektként. Egy jól méretezett csöves cucc állítom nem pakol rá torzítás termékeket a hasznos jelre. Igen ám de a csöves technológia aranykorában az eszköz nem volt olcsö és a tömegtermelés megkívánta hogy csak a legszükségesebb áramköri környezetet alakítsák ki. Ez afféle kompromisszum volt aminek hozadéka a magasabb torzítás amit egyesek a csöves hangzással azonosítottak és nem mellesleg kedvelnek is. Ilyenek a minimálkomcepciós SE erősítòk vagy a katódból és anódból hajtó olcsó fázisfordítók az ellenütemű végfokoknál.
Csináltam anno egy hibridet ami félvezetős áramerősítőt tartalmazott, hogy ne kelljen a kimenőtrafóval bíbelődni annak nemlieáris hiszterézisével foglalkozni. A feszerősítő csöves volt differenciálerősítő aminek katódja egy áramgenerátoron ült. A meghajtás anódból történt egy white féle katódkövetővel, hogy ne terheljem a differòsítőt és azért white hogy a munkaellenállás is vezérelt legyen. A kapcsolás visszacsatolt is lehetett ami kikapcsolható volt 0dB, 6dB es 12dB választható. 0,1% torzítás alatt volt teljes kivezérlésen a THD a generátor torzítádával együtt. A teljesítmény sávszélesség 150kHz ig egyenes.
Szerintetek csöves hangja volt? Hát nem. Úgy szólg mint egy tranyós cucc.
Egyébként még annyit a kazetta veszteségmentességéről, hogy szerintem nem az, az alapzajban sokminden elvész. Erre a dolby b, c, s, nem megoldás.
Személy szerint én már többségében hi-res formátumokat hallgatok ami után a cd durvának hangzik és kevésbé részletes. A kazetta meg nekem zavaróan tompa, sávhatárolt.
De már máshol is írtam, hogx itt nincs egyöntetű igazság. A lényeg , hogy a felhasználónak örömet okozzon és ne legyen hiányérzete. De lebeszélnék a csövesítésről mindenkit mert sztem nincs feltétlenül értelme .
Ezzel egyetértek.
Amikor azt kérdezik melyik szól jobban akkor kizárólag szubjektív megítélésről van szó. Én szeretem a lemez hangját de tudom ez egy olyan eq eredménye amit maga a technológia okoz. Attól még tetszik és köze sincs az eredetihez de kellemesebb hallgatni.
tetszikA jó cd felvétel azért lenyomja amennyiben nem kompresszálták agyon stb.
A csöves vs félvezető hitvitának sztem nincs értelme amennyiben a kisjelű fokozatban van. Inkább marketing csupán , mert a csöves hangzás méréseim szerint a végfokozatban, a kimenòtrafós részen keletkezik. Ott keletkezik jó sok páros harmónikus (jóesetben csak páros) amitől meleggé, teltebbé, részletesebbé ezek által jobbnak tűnik a hangzás. De el kell fogadni, hogy ez nem erény hanem hiba amit mégis sokan kedvelnek. Nem műszaki hifisták meg kreálnak erről hiedelmeket.
A kisjelű fokozatban ez a hatás kevésbé érvényesül ott csak a cső jelenléte nyugtatja a hívőket. Vagy a másik amikor afféle effektként építik be a csövet a kisjelű fokozatba és erősen a nemlineáris munkapont körül üzemeltetik a csövet annak torzítását használva effektként. Egy jól méretezett csöves cucc állítom nem pakol rá torzítás termékeket a hasznos jelre. Igen ám de a csöves technológia aranykorában az eszköz nem volt olcsö és a tömegtermelés megkívánta hogy csak a legszükségesebb áramköri környezetet alakítsák ki. Ez afféle kompromisszum volt aminek hozadéka a magasabb torzítás amit egyesek a csöves hangzással azonosítottak és nem mellesleg kedvelnek is. Ilyenek a minimálkomcepciós SE erősítòk vagy a katódból és anódból hajtó olcsó fázisfordítók az ellenütemű végfokoknál.
Csináltam anno egy hibridet ami félvezetős áramerősítőt tartalmazott, hogy ne kelljen a kimenőtrafóval bíbelődni annak nemlieáris hiszterézisével foglalkozni. A feszerősítő csöves volt differenciálerősítő aminek katódja egy áramgenerátoron ült. A meghajtás anódból történt egy white féle katódkövetővel, hogy ne terheljem a differòsítőt és azért white hogy a munkaellenállás is vezérelt legyen. A kapcsolás visszacsatolt is lehetett ami kikapcsolható volt 0dB, 6dB es 12dB választható. 0,1% torzítás alatt volt teljes kivezérlésen a THD a generátor torzítádával együtt. A teljesítmény sávszélesség 150kHz ig egyenes.
Szerintetek csöves hangja volt? Hát nem. Úgy szólg mint egy tranyós cucc.
Egyébként még annyit a kazetta veszteségmentességéről, hogy szerintem nem az, az alapzajban sokminden elvész. Erre a dolby b, c, s, nem megoldás.
Személy szerint én már többségében hi-res formátumokat hallgatok ami után a cd durvának hangzik és kevésbé részletes. A kazetta meg nekem zavaróan tompa, sávhatárolt.
De már máshol is írtam, hogx itt nincs egyöntetű igazság. A lényeg , hogy a felhasználónak örömet okozzon és ne legyen hiányérzete. De lebeszélnék a csövesítésről mindenkit mert sztem nincs feltétlenül értelme .