Sziasztok!
Érdekes téma felvetés, kérdés merült fel. Akkumulátorok elhasználódása, élettartam, töltés kisütés, tapasztalatok, ciklustöltés, egyéb alapdolgok.
Másik oldalról szulfátoldó áramkörök, szulfátlanító töltők kérdése.
Rengeteg fórum, téma foglalkozik a kérdésekkel, de a tapasztalatok, valós eredmények esetében nem nagyon lehet valódi értékeléssel találkozni. A jelenlegi helyzetben, pedig a visszatáplálós cellák telepitáse odahaza is gondot okoz. Többen is gondolkoztok egy egy kisebb nagyobb rendszer telepitésében, ami akkumulátáros megoldásokkal lehetne megoldani. ez nyilván nem lenne 0 szaldós, de csökkentheti a éves fogyasztási keretet.
Az akkuk élettartalma véges, ezt tudom. De lehetséges egy áramkörrel, szulfátmentesiteni az akkukat!? Jó kérdés? A neten fellelhető 3-4 féle alapkapcsolás, melyek kisebb modositásokkal ezer módon megépítettek.
Mint jópáran tudjátok két éve hajtom a kanári szigetken az enegiaallátásom, 10 darab 180 AH teherautó akkukkal.
Kálcium-Kálcium technológiás az akkuk mindengyike.
Mint internetes kutatásaim során, találkoztam olyan infóval, hogy a töltés lemeritési ciklus( 350) a kálcium technológiás akkuk esetében, de semmi konkrét e térre vonatkozó infó ténylegesen nincs, azaz kb napi használatban várhatóan 1 év. Szemben a 50% drágább olmós akkukhoz (800-1000) képest. és A 300 százalékkal drágább MUNKAAKKUKHOZ KÉPEST. (1200-1600)
Kb 600 ciklustöltés után jelentkeztek az elhasználódás első jelei nálam. egyes cellák nem dolgoznak. kilépő feszültség reggelre töltetlen állapotban 10 vagy 8 voltra visszaesik mostanra. egyértelmű hogy egy egy belső cella kimerül 0-ra. Oka lehet az elgyengülés, de a fenékzárlat vagy iszapzárlat egyaránt. Viszont hogy melyik cella állt le kivülröl nem igazán mérhető, és nincs ötletem sem.
Az akkumulátorok teteje felnyitható gyárilag kupakkal, a cella szerkezete olyan hogy az aljához kényelmesen hozzá lehet vékony csöveken keresztül, igy tisztithatóak. A térfogat 6 deciliter cellánként. Vettem beállitott 1,27 savat 5 litert (50 euró), azzal mosatom.
Az eliszaposodás miatt az alján majd mindegyiknek lerakódás tapasztalható. erős üledés letapad. A mosását egy müanyag szerkezetes kénsaválló kismedence szivattyúval oldom meg. az egyik sarokban szivja a savat, a másik ellenkező oldalon visszanyomja. Az áramlás szép tökéletes fekete fáradtolaj szerű folyadékot hoz létre a felkavart olomiszap miatt fél óra alatt. Azt a további ellenkező két sarokban leengedem, egy flakonba. Majd tiszta savval felül visszatöltőm. Ezt a folymatot kb fél napig csinálom, és kb 6 csere után már majdnem teljesen tiszta savat tudok leengedni. Persze nem lesz tökéletesen tiszta, de ugy látom az alsó lerakódások többsége kikerül a cellákból.
Az iszap kikerül az akumulátorból zavaros elegy formájában, és kb 48 óra alatt viztisztára üllepedig a flakon alján. Az ülepítést követöen a flakon tetején lévő savat leengedem másik tiszta üvegbe, majd a maradékot összegyüjtöm. Csak ez a folyamat eléggé lassú. 60 cella 120-180 nap, de az elhasználódás ennél gyorsabb. A cellák elhasználódása sem egyforma. egyikben több, másikban kevesebb a iszap. gondolom ez az oka annak, hogy reggelre egyes akkuk gyakorlatilag kifekszenek, mig a másik társa tartja a 8 10 vagy a 12 voltot is. Soros kötés miatt, a terhelés egyenletes, elviekben, a töltés pedig párhiuzamosan 5 blokkban 24 voltos rendszerben MTTP vezérléssel töltödik.
egy egy cellából elég komoly , egy 5 literes vizesflakon alján kb 2 centinyi iszap üllepszik ki, az üllepítés miatt 2 nap alatt. Tömegre kb. fél kilónyi.
Az teljesen nyilvánvaló hogy a kivált elfáradt oxidos szulfát nem fog a lemezekre visszarakódni! Fizikai elhasználódás komolyann jelenléte pedig használhatatlanná is teszi azokat.
Higy védjem az akkukat, ezért csináltam többféle szulfátmentesitő áramkört is! azonos áramkörből több darabot is.
a: Az egyik az eredeti kapcsolás alapján kb 4000 herzes frekin dolgozik a tipikus 1mH és 0,25 mH saját feszültségét próbálja impulzusokkal visszadobni az akkuba.
b: A másik tipus egy trafós töltőre épül ami 30-35 voltos feszt kacsolgat hasonló 555 áramkörrel fetekkel a 12 voltos akkura.
Amit tapasztaltam furcsa!
több hetes próba kell mert nyilvánval pár óra alatt nem léehet eredményt elérni.
A tapasztalaton az kogy 4 áramkör 4 féle képpen dolgozott. Mindegyiken van diódás kondis kilápő csucsfeszültség mérésére alkalmas kimenet (müszermérő pont) Minden áramkör hasonló azonos alaktrésze, azonos induktivitásu tekercse azonos fetek, diódák de mégis valamiért egyiken 35 volt a másikon akár 85 volt csúcsfeszültségű impulzus is kilép.
Nem látom az okát mi lehet a jelenség magyarázata. Gondoltam az akkuk belső elfáradt celláinak kapaccitiv különbsége,d e nem.
Ha a elektronikát felcserélem a viselkedés azonos, akkor a másik akkunál is ugyanazt mérem.
A többhetes tesztelés végeredménye a 4 akkkuból 1 tökéletesen tartja a 12 voltot, mig a társa reggelre akár 4 voltig lemerül. Mondjuk az utóbbi még nem tisztitott.
További érdekesség hogy az a:áramkör áramfelvétel feszültség függő! 8-10 voltnál 50-60 miliamper, mig 14,4 voltnál akár 250 300 miliAmper is előfordul. Utóbbi esetében langyos, vagy akár forró, mig első esetben hideg a hütőfelülete fetnek.
Néhány kérdésem lenne:
1. csinált e már ilyet és hasonlót bármelyikőtők? Vannak e pozitiv akár negativ tapasztalatotok. E téren ugyanis oszlanak a vélemények erősen az igen és nem arány hasonló. Freki, feszültség emelés, mért tapasztalatok?
2. Vajon melyik lehet hatékonyabb vagy hatásosabb? Impulzusos egyenirányitott step up hoz hasonló kapcsolás? Ami tüskéket használ, vagy stabil elkoval leszürt 30-35 voltos feszültség rásütése a pólusokra? Az utóbbi nyilván tölt is egyben és a túlfeszültséget időkitöltéssel engedi az akkumulátorokra!
3. Ha impulzusos, akkor valaki tapasztalt e eredménynövekedést freki változás esetén? Melyik lehet a hatásosabb, a lassu fél egy másodperces tölt kisüt elektronika, vagy a 2-4000 herzes step up kapcsolás diódával kondi nélkül?
Az tény hogy az alján az iszap nem egy hasznos dolog, és előbb utóbb méhtelep az akku, de ha nincs jelen az iszaplerakódás, elég sokat jelent a töltés regeneráció során!
Az is tény hogy vásárláskor mérlgelni kellett mit vásárolok. A méregdrága és megfizethetetlen ciklikus akkukat, vagy az olcsó olmos inditó akkukat?
Azonban a 10 teherakku egyben és részben munkaakku is. a 10 darab 160 euro / darabáron elérhető jelenleg is. soknak tünhet, de 2 évnyi villamos energia számla helyettesitő alkalmazása. a két év alatt átlagban napi 4 - 6 kilowattnyi energiát adott töltésbe, ez Kb. 40-60AH. Jelenleg kb 30Ah-t vesznek fel napi szinten, és érezhető hogy ennyit is ad le. Tehát vélelmezem az élettartalma vége felé járnak.
ez a két év alatt kb 3000 Kwatt a két év termelése! Plusz a cellák napi nem töltésre használt energiája, ami kb.napi 120 Ah, és az inverteren keresztül megy el mosásra főzésre, stb-re.ez pedig nem letárolt hanem rendelkezésre álló energia mennyisége a 2 év alatt kb. 6-8000 kilowattal egyenértékű ténylegesen felhasznált energia.
tehát a tényleges energiafelvétel és fogyasztása a rendszeremnek 8-10 ezer Kwatt% 2 év 5000 Kwatt/ 1 év. a 4,0 kwattos cella tehát elég jól teljesit,d e csak töredékét voltam képes tárolni.
Az 1600 euro (640 ezer Ft) 2 év alatti használatra értendő, és a méh telepen itt kb 100 ezer Ft nyi összeg visszjön az ujrafelhasználás során a tömege alapján. Tehát 540 ezer forintbyi összegbe került kb 10000 Kvattnyi energia. Azaz kb 54Ft/ Kwatt magyar forintnak megfelelő sziget üzemi rendszert müködtettem hálózattólfüggetlenül!
Az akkuk tönkremenetelével számoltam, és kalkuláltam. Az itteni elektroos számlák tekintetében ez a fogyasztás havi 120-140 euronak megfelelő összeg. Azaz kb 80 euro / hó ra jöttem ki a szolgáltatói 100-120 euróhoz.
Igazán felmerült a cellák élettartalmának kinyujtása, egy állandó szulfátmentesitő rendszerrel. Sikereim is voltak és kudarcaim is egyaránt. Tehát tapasztalatok és ismeret hiányában nem szivesen állnák neki ennek a feladatnak.
Az akkujaim jelenleg kb 30 Ah tőltést vesznek fel és adnak le, napi szinten,azonban érdekes módon ez ujonnan sem volt több mint 60 Ah. Hiába voltak 180 AH-s tárolóim. Szóval anno ezt is benéztem, vagy valamit rosszul terveztem.
most kb 50 % élettartam szinttel számoltam 2 év után. Összegyült 1500 eurom a cserére, merthogy minden hónapban erre a célra tettem félre, de most kisérletezek a cserék előtt mit hogyan és mivel?
A lényeg most az akkumulátorok szulfátosodás elleni védelme, az erre kifejlesztett elekronikai áramkörök tapasztalatai ismerete alapján szeretnék veletek értekezni.
Szerintem inkább megelőző védelem lehet az akkuknak, ha tényleg és hatásosan müködnek ezek a kapcsolások.
Szivesen várok tapasztalatokat!
És kellemes ünnepeket minden tanyatagnak!
Üdv!
Van egy Carson aksi töltőm, rátettem egy munkaakkumulátort. (kekrekesszék)
Videóra vettem töltés közben.
https://www.youtube.com/watch?v=auEAtab0tGA
1
Jó video!
szerintem is az egyik legjobb megoldás inkább a magasabb feszültségű és impulzusszabályozott töltés lenne szüretlenül. Talán az mozgatja meg a leginkább az akku elektrolitfelületét.
Érdekes felvetés alakult ki a fejemben.
A tesla töltő eredetileg számos oldalom ugy hozza le hoigy 2 sorba és az tölt 3 párhuzamst, majd átkapcsolgatják.
Hogy eredetileg milyen szerepet szánt Tesla ennek a feledtébb érdekes kapcsolásnak, a mai napig homály övezi, de ezzel annio én is kisérletezgettem odahaza.
szóvala 2 soros 24 volt (kb 30-35 volt a impulzusszabályozott töltős kapcsolás is!
HA azt veszem alapul hogy kitöltési tényezővel és idővel van kacsolva az áramkör, akkor bár névlegesen jóval a kellő szintnél magasabb feszültséget kap egy impulzus formájában, uganakkor nagyon rövid ideig kapja kisütésszerüen.
Arra gondoltam hogy sima 555 kapcsolásokkal ilesztéssel és fetekkel lehetne ugy kapcsolni hogy:
Az elsú akku test alul 0 volt.
Lépcsőben felfelé vanak kötve az akkuk , mig el nem érik a 120 voltos egyenfeszültséget. (itt már gond a magyobb 2-3 A magasabb áramok kapcsolása az egyenáram ívhatása miatt.)
tehát a 24 voltos pont tudja feltölteni az test és 24 volt közötti elkót! ezt az elkót pedig ki lehetne sütni a 12 volt 0 volt közötti akkura és igy tovább!
A 12 voltos ponthoz viszonyitottam ugyanez igaz a 26 voltos kondi töltésare és 24 voltos bemenet kisütésre!
Olyasmire gondoltam, hogy a dupla feszültséget impulzustöltés formájában, sütőm az akkura, de a feltöltést eggyel magasabb akku adja a kondinak!
Ha a kisütés lezárt állapotban van, akkor lehet ne tölteni a kondit. Mikor a feltöltött kondi pedig sülne ki a melette lévő akkura.
Az utolsó fokozat esetén a +12 további voltot, a 120 v + polushoz képest pedig egy 120v/ 24V dc adja elektronikusan galvanikusan leválasztva.
Akkár optókkal és tranyókkal meghajthatóka fetek vezérlései és akár 2 darab 555-el elvezérelhető az egész.
1-3-5-7-9 és 2-4-6-8-10 akkuk párositott impulzus töltése lenne a végeredmény.
Nos önmagában ez még nem töltő hiszen saját hajunknál nem tudjuk magunkat sem kihuzni a mocsárból és ez sem perpetum mobile.
Azonban a folyamatos impulzus készités jelentős terhelést tesz be az áramkörök által.
Azt tapasztaltam, hogy ha az akku szulfátos nem veszi be a töltést 14,4 volton és gyorsan nagyot esik terhelésre a feszültsége is..
kb 1 hónapa dott számotttevő eredményt az egyik tesztelt akkumnak. Azaz mükődhet a kérdés!? ezt nem tudom.
Tehát maga a solár MTTP vezérlő egy dc/dc impulzus töltővel tölt de csak és kizárólag a beállitott feszültség szintig, Utánna hiába van 10-16A a cella által biztositva , az nem megy bele az akkuba!
Ha trafós inverteres impulzus töltővel töltőm az akkut 6 órán keresztül, látszóllag nincs feszültség emelkedés, egy kát tized voltnál, azonban a trafó durvány 200 wattos szintű plusz töltést produkál a magasabb töltési fesz miatt.(langyos a trafó és a hütőborda is a töltés alatt is, 14,4 volt esetén is,
Az igy kezelt akku jobban és kicsit tovább birja, mint a sima solártöltö által töltött akkuk.
Az lenne a célom, hogy mesterségesen tudjam a rendelkezésre álló energiát ugymond impulzusokkal beereszteni a akkucellák közé. Valami hasonló végeredmény jönne ki mint tesla kapcsoló, csak elektronikusan kapvsolva a tölt süt feteket minden egyes akkumulátor esetében.
Mondjuk páros páratlan ütemben. Mindig 5 pár tölti a 5 kondit, ezalatt a feltöltött 5 másik kondit kisüti a 5 akkura majd felváltódik az egész folyamat.(mint egy futófény) A kisütési kitőltési idő általában kicsi, igy a feltőltés megoldható nagyobb feltőltési idővel szintén.
Mondjuk 15% isüt 5% szünet 75% feltölt 5%szünet.
A szünetek arra kellenek hogy a 24 voltot ne kapcsoljuk véletlen se a 12 voltra, az csak a kondit töltesse fel
Ha akkunként 200-250 wattnyi teljesitmény rásüthető, akkor globálisan egyszerre meriti 2000- 2500 wattnyi teljesitménnyel, és ad vissza magasabb feszültségű töltést vissza. ennek egy része nyilván hő és veszteség lenne, de a solártöltő kb 2000 wattal tudna terhelődni, mig anélkül feltöltött állapototo produkál 30 Ah töltés után.
HA terhelt a akkupack, akkor a solár aktiv és felveszi az egyébként nemf elvett de eltünő energiát.
Tehát kaphatunk plusz töltést és impulzuisos lökőfeszülségeket (impulzusokat) Azaz ténnyleg müködhetne egy szulfátvédelem.
Érdekes módon ezt kifinomitva a solár rendelkezésére állásának arányához (azaz kicsi teljesitmény esetén kevésbé terhelné a másodlagos töltési rendszer saját magát.)
Ez egy elv elgondolás, fogalmam nincs egyáltalán müködhet e az elképzelés.
Azt tudom hogy van pesten egy cég és spéci töltővel pár nap alatt a szulfátos akkukat regenerálja elég jó sikerrel, persze a módszer elv nem nyilvános.
Azt is tapasztaltam, hogy vannak kapcsolások ilyen célra, de 10-50 vagy 100 miliamperes kapcsolások szerintem egy ilyen dőgnehéz akkuk esetében nem igazán müködöképes történet!
Abből indultam ki én is vásárláskor, hogy minél nehezebb, minél nagyobb a cella, a szerkezet, annál tartósabb lehet. Pontosabban lasabban pusztulnak a kialakitott cella szerkezetei, és a leválás lemálás egy része esetén is tovább marad anyag a cellafalakon.
Az is érdekes hogy a Kálciumos technikáról nem sokat tudok, majdnem olyan mint a sima olmos, de gondolom a kalcium a szerkezeti falak megkötését lekötését adja (kémia ezen a téren kicsi)
Mig olmósnál a lemerült 1, 15 feltöltött 1, 27 savfok addig itt érdekes módon ezt nem nagyon lehet érzékelni. Amikor vettem akkor sem volt több 1,22-nél Most is kb annyi, de eltelt 2 év és reggel este mérve sem változik (feltöltve sem) és érdekes módon cellánként más az érték de csak egy két tizednyit. Talán ebből próbálom megállapitani melyik lehet a gyengébb.
Azaz hiába van feltöltve (ha egyáltalán fel van töltve) a savszint reggel lemerülve 8 volt esetén is egyenlőnek néz ki minden cellában.
Azért gondolok alsó zárlatra, merthogy a 2 év alatt eléggé kicspodótt az anyag a cellafalakból, és ez kisütheti az egész cellát (önfogyasztásba viszi akkor is ha nincs éjszaka terhelés, ezt egy teljes éjszaka kihagyásával tudtam lemérni, azaz a délután feltöltött akkuk reggelre éppugy lemerültek adott 12,10 vagy 8 voltra.
Amit nem probáltam hogy akkor egy terhelővillával mit preodukál. és töltve mit produkál, mertt nincs 100 150 vagy 200 A söntöm. 12 voltra. Jó lenne megnéznem komoly inditási teljesitmény esetén milyen feszültségesést tapasztalok. a legnagyobb terhelést az inverter tudja 30 A-ig.A ház öszfogyíazása 120v Dc-n 12-15 A
Ha nindent bekapcsolok délután akkor is stabilak a feszültségek kb 13,5 volt minden cellábanb.
Igazán az előregedést szeretném lassitani.
0
Szia!
Az ötletelésed biztosan jó! Mert a Li ion cellákhoz árulnak ilyen BMS-t is igaz 30€ --s nem nagy a kereslet rá--
Ez ránézésre pont a leirtak szerint működik.
Nem tudom miért , a napelemes töltők helyett jobban jártam ha a Napelem--Dc/ac átalakitó--230V-s akkutöltő lánccal töltöttem.
Sajna az a DC/AC átalakitóból nem tudtam 300W-sat venni.(igy ez mindig elfüstölt ) Akkor 2db akkutöltő is mehetne rá--galvanikus elválasztás!
A kalciumos akku hamar kifeküdt -s az öreg akkus szaki is azt mondta kerüljem.....igaz/nemigaz innentől..............?
Terhelővilla ellenállást ereszcsatorna lemezből kell késziteni , s hajtogatni---halványvörösen is izzik ! --de semmi baja nem lessz.
Igaz labormérésre nem megfelelő ,de nekünk az 5% is megfelelhet.
Nem tudom emlékszel-e még a hegesztőinverteres akkutöltős ötletre? Van gyári megoldása is.
második rajz .
0
Ne haragudj,de ennyire nem értek hozzá. Csak meg akartam mutatni, hogy az inteligensnek titulált töltő mit produkál. Ez egy lustítós aksi. Párban dolgoznak egy távírányítós fűnyíróban.
Terhelő villám van de csak egy cellához való. Talán 2.5 Voltig mér.
0
Nagyon értékelem a szándékot. Rendes vagy. Nekem is hasonló az elgondolásom, van egy épített 35 voltos szulfátlanitó töltő, csakhát hiába a napi 4-6 óra töltés, a solar mellett, ha egész nap másnapra ujra padlón lent van az egés sor.
0
Nekem van erre egy ötletem, már egy éve tervezem hogy megépítem kicsiben, ha meglesz megosztom másokkal is. Nem lesz benne akkumulátor.
Kicsit titokzatosan hangzik de nem akarom elkiabálni.
0
Szia!
esetleg, támpontként?
https://totalcar.hu/magazin/technika/2016/01/18/tizbol_nyolc_akku_menthe...
https://expert-hu.desigusxpro.com/avtomoto/luchshie-akkumuljatory-dlja-a...
Az akku súlyai érdekesek.
http://www.elektropower.hu/hajoakku.htm
A hengerelt -kentlemezes stb az ámitás !
0
Szia!
Ign és köszönöm az akkulistát is.
Az enyém exide 180 Ah 46 kiló per darab. magas elektrolitszintű Calcium Calcium technologiás.
A teljes tömege a rendszernek tehát 460 kilkónyi akku, ebben az elektrolit 42 liternyi (60 cella x 0,7 liter)
sajna már jönnek elő a jelei az elhasználódásnak.
2 év átlag, napi full lemerités feltőltés után, kb 50%-os állapotnak itélem, de folyamatosan romlik. A eomlás egyenletes és kb 1 év után jött elő az első darabnál az első jele (egyik reggelre 10 voltot tartott. Mostanra általános reggelre a 8 voltz 10 volt, de az egyik kritikus lett a maga 4 voltjával. Minden akku monitorozott, minden akkuban figyelem a savszinteket, napi szinten ellenörzök töltési folyamatot, stb.
A 4 voltos 2-3 A töltéssel viszont 1 óra alatt visszatér a 12 voltos állapotában de magától is kisül reggelre,
A töltés 24 voltos blokkban monitorozott, napi adatokat ad a MTTP vezérlő! A tötés kb 30-40 Ah naponta a többi közvetlenfelhasználásra megy el. Napközben részben az akku nagyobb részbena cella adja a teljesitményt a 3000 wattos inveeternek, mely eléggé alaposan ki van használva ha dolgozika solar.
Igazán nem hiszek olyan dologban, amire azt irják mindig az aksin kell tartani fogyaszt 50 muiliampert és a cvellákat kémiailag formálja.
Ahhoz szerintem sokkal több ernergiára lenne szükség.
Ugyanakkor voltak vannak egyes komolyabb klapcsiolások és mások is értek el sikereket.
Ezek a szempontok amin probálok elindulnia fehér térképfolton!
Üdv és szép estét, mindenkinek.
1
Nem értek hozzá, ezt előrebocsájtom. De küzdöttem már autóakkukkal, mostam "döglött" akkut, cseréltem savat, befoltoztam kilyukadt elfolyt savas akkut, használtam Akuvitet, stb.
Ha az ember belegondol, honnan lesz az akku alján az iszap? Hát a lemezekből, amiket nem szabadon álló ólomlemezként kell elképzelni, hanem szitaszerű tartókban van az ólomoxid. Egy idő után kihullik onnan, magyarán elfogy az anyag. Emiatt csökken a kapacitása. Ha túl sok zagy gyűlik össze alul, akkor eléri a cellák alját, és zárlatot okoz.
Az ilyen regeneráló csodakapcsolásokat a "vízkőmentesítő elektronikák 555-tel" kategóriába sorolnám.
Ami nálam bevált, az a lüktető egyenáramú töltés, tehát Graetz dióda, vagy még inkább egyutas egyenirányító, de simító kondenzátor nélkül. 12V alá nem lemeríteni, 14.4V fölé nem tölteni.
1
Sajnos teljesen igazad van.
Azt nem tudom hogy az anyagtakarékosság vagy a nagy áram e az oka de tudom hogy rácsban ragasztott adalékolt szar potyog ki az elhasználódás során.
Én sem hiszek a csodakapcsolásokban. csak sajnos nem tudom 12 volt felett tartani az akkujaimat.
0
Szia , katonaságnál anno akkumulátoros voltam , és akkor szárazon toltot akkukat sávoztuk felhasználásra de már sok mindent elfelejtettemen . Volt egy 30l/h víz desztillált víz készítő és sűrű tömény savat nagy kádakban higítottunk megfelelő sűrűségre , ami még hőfok függő is volt , 1,27 a teljesen feltöltőt akku sav .
Úgy emlékszek desztillált vízzel mostuk a szulfátos akku cellákat és utána 1.12-14 sűrűségű savat tettünk bele , ami a lemerült cella sav sűrűség , és a névlegesnél sokkal kisseb árammal kezdik tölteni , az idő teltével a sav sűrűsödőt , meg a töltő áram nőt . Úgy rémlik sav sűrűség meréssel meg lehettet alapítani mennyire menthető az akku , mikor elérte a feltöltőt feszültséget .
0
Szia!
akkor sorban.-ahogy te is leirtad.
Én sima inditó akkukat használok--csakis a legolcsóbbakból(török; Mutlu !)Ezek a legnehezebbek, van bennük ólom.Azaz súlyra veszünk akkut , mert a fejlesztés .semmit nem ér!
Egy akkus ismerősöm ajánlotta ,a Volánbuszaiban is ez van.Meg a horgászok elektromos csónakjaiban ,ha már az eredeti elfeküdt!
Nálam a mostaniak 2018 októberétől mennek.Szintén napi 30-50Ah töltök veszek ki belőlük.
Újkorától van rajta kinai Aliexp....szulfátmentesitó. Ezek akkor jók ha 80-100V s impulzust adnak le.
Ezenkivül minden cellába van töltva "Akuvit" --az akkus boltban árulják.
Igy nem szedem ki a leperget ólmot , elfér alul.
A töltés lemerités ? A 180Ah ból max 30% ,tehát 60Ah -t lehet elhasználni.(akkor van hosszú élettartamod kb 2000 ciklus felett.
Én nem bántottam a savat --minden akkus ismerősöm azt ajánlotta ; ha kivaszem a cellából a savat -ugyanazt töltsem vissza!
Régebben használtam Equalisert is --de nem váltotta be a reményt! (mint a Li technikánál a BMS )
Az álló akkukban a sav kiülepszik --időnként összerázni! (kézzel v nagyáramú 15-20A töltés )
Célszerű lenne A cellánkénti/v 6 cella=12V monitorozás ( régi MÁV megoldás 11,5V nál elejtő jelfogó ! kézzel benyomva ))
Időbenészre kell venni a kisült cellákat.! minden 7. nap savfalysúlymérővel végignézni minden cellát! Az eltérőket tölteni?
kérdéseid;
1-2-3 ; a leirtak szerintpozitivak a tapasztalataim. Mert a Bosch akku csak 6 hónapig ment!--még szerencse, hogy kicserélték!
Évente 1-2X célszerű lenne a Teljes feltöltés 15,2V?---teljes kisütés 10,5V ig ? Mérve a kivehető Ah-t!
A cellák feszültsége 2db Grafit ceruza -mint érzékelő segitségével, benyúlva a savba.--mérhető volt mérővel +egy ellenállás kb 10-68kOhm.
A cellák ugyan sorba vannak kötve ,de a 6db cella nem egyformán öregszik! pl; 160Ah ---120Ah Na ezeket kell kiszűrni.
Néha célszerű megcserélni az akkuk helyét! pl; sorszéle--közepe.( a Melegedés miatt )
2db már kiselejtezett akkuból +20A-s kapcs üzemű tápból készitenék egy vésztöltőtt.. Ezzel tudsz beavatkozni ha valamelyik 12V egység lemerül.
ha ehhez készitesz egy akku monitor kapcsolást ,akkor rögtön tudod nézni a legkisebb feszültségűcellát/akkut. s rá is tunál tölteni.
ill regeneráló töltők 1-5A Ac val lehet a nagyobb szulfát darabokat lelazitani.
S azután van az az idő mikor már menthetetlen. A pozitiv lap elhasználódott /szulfátos .
Az akkus ismerősöm mindig azt mondja 2000 után nem látott cellazárlatos akkut!
Kellemes Karácsonyt és Bolldog Újévet Neked és a családodnak !
kb elsőre-ennyi
1
Néhány észrevétel és tapasztalat az eddigiekkel kapcsolatosan: Hogy más is ezeket továbbiakban felhasználni tudja.
A tapasztalat gyakorlati 2 év során napi tesztelésekkel, és követéssel fizikailag teljesült tesztelésekkel lefolyt körülmények között gyakorlatban szereztem.
Tényekként tudom kezelni. (a kisérlet megismételhető, azonos eredménnyel záruló folyamat)
1. A kalcium technologiás akkuk esetében a ciklusszám gyakorlatilag fele a tisztán olmos akkukhoz képest. A cellaszerkezet anyaga finomabb, szerkezetileg is lazább lehet belülről. A cellákat laponként fóliába zsákolják, hogy ne legyen idő előtti fenékzárlat a kipotyogó cellamaradványok miatt.
A gyári töltésciklus kb 350 500 cilkustöltés. ez teljesen lemerült, és visszatöltött állapotra értendő!
2. Az akkumulátor tömege rendkivül számít, mikor alkalmazzuk. Minél nagyobb, minél testesebb a tömege annál több energiát tárol, annál nehezebb lemeriteni kritikus szintre, késöbb kezd elszulfátosodni, illetve toovább tart a folymat az elhasználódásnak. esetemben az akkumulátor tömege 46 kg. ebből a ház tömege 8 kg. a folyadéké 3 kg. Az akkumulátoros Spanyol boltos barátom szerzett egye azonosat szétszedésre, hogy lássuk mi is történt belülről.
A műhelyében levágtuk a tetejét. kiszedtők a cellákat. Itt volt látható a cella kárásodása. A cellák allulról kezdtek el elbomlani, és jól látszott az olomrács stabilszerkezete, valamint a lebomlott anyag az alján teljesen eltemette a cellákat középmgasságig. A stabil és fekete sürü lerakódás a cellák alját 2 centire elérve okozta a napi teljes kimerülést. A cellák kb 1/3-tól felfelé viszont épek voltak, a tetején is épp volt az átkötések olomvezetékelései.
Mig a hasonló olmos savas akkuk esetében (ezt évekkel ezelőtt tapasztaltam autós akkumulátoroknál) az autóknál a teljes pozitiv cella lebomlott, és a kezemben maradt a tetejéből az átkötésnél egy darab az elrohadt csonkvégből.
Addig itt a kapott 4 éves kalciumos akku esetében a teljes rácsszerkezet 1/3-tól felfelé ép maradt. Csak az alján elmálló lerakódás átvezetési zárlatot okoz. Tehát nem olyant, vagy nem hasonlót, mint a normál savas olmos akkuk esetében, ahola cella elfekszik, hanem maga a cella tölthető marad, visszatölthető a 2 voltos feszültsége, és komoly árammal is terhelhető adott esetben (mint pl nálam főzéskor az inverter 30A-al terheli be az akkubankot. Ha épp egy felhő bekuszik a cellákra!
Azonban az éjszaka során a rossz elhasznált cella 0 voltra visszaesik, mivel a belső átvezetése a lerakódott hulladéknak köszönhetően kisüti azt. A 1-ás átvezetés és a vezető lerakódás miatt a feeszültség elvesztése mellett nem vehető észre a további feszültség esés terhelésre, azaz a még nem lerakódott cellák esetében szépen dolgozik az épp még le nem merült cella!
Azaz a kis áramfelvételű fogyasztóimat mint söntgenerátoros led világitás, teló töltők, 80-150V DC PC tápok, pc tápből készitett kicsi dc/dc átalakitók mind mükodoképesek maradnak.
Miért jó a 120 voltos választás?
egy 12 vagy 24 voltos rendszer többnyire 1-2 akkut igényel. Mig a 120 voltos legalább 10 darabot, ha 12 voltos akkut választunk.
A 12 voltos rendszer esetén 1 kwattnyi inverter terhelés minimum 86A terhelést kivánna meg (24V-nál ez 43A lenne)
Azaz feleslegesen nagy terhelést jelent az akkumulátárok részére!
Az ideális terhelés mint tudjuk max 0,2C Azaz egy 100AH akkunál max 20A- terhelést jelent. Tehát 180 Ah esetében ez 30 A ig nem káros hatású lehet hosszútávú folymatos használat esetén.
egy 3 Kwattos inverter esetében a 100 voltos terhelésnél a belső DC/DC átalakitó a 100 voltból 240 V egyenáramot csinál az inverteremben. ezt egy egészhidas IGBT forgatja szinuszmodulált 8 kilohertzes impulzus vezérléssel.
egy 3000 wattos terhelés esetén tehát az akku 100 V esetében kb 30-35A terhelést ad:
HA fel van töltve a 144 volt esetében kb 22-25A terhelést ad, amit ekkora akku gond nélkül teljesiteni képes.
egy 24 voltos 3000 wattos inverter esetében közel 80 A terhelést kell viselni az akkunak ami ugyebár Coulomb szabály alapján:
ez 1600AH tömbőt jelent (több párhuzamos akku) Tehát adott esetben komoly teljesitmény kielégítéséhez nagyon komoly tárolási feltétekenek kell megvalósulnia!
3. töltés fogyasztás
Belátható, hogy akár kicsi fogyasztás is, ha az folyamatos komoly lemeritést ad napi 24 órás ellátás során.
példák:
4 órás PC asztali gép monitorral 2,5A terheléssel 10 AH meritést ad.
egy ledsor ami éjszakai világitás és mindig megy a maga 20 wattjával 14 óra alatt 280 wattot, azaz 120 voltos bankon 2,4AH terhelési fogyasztást ad.
4. Az akkuk általában kapacitásuk 25-30% nyerhető ki hasznosan. És általában ezt tölti vissza.
Esetemben a 180 AH tömb ujkori töltése 60 AH, lemeritése szintén.
Jelen állapotban 25-30AH töltést vesz fel és kb ennyit képes tárolva leadni.
5. ismert hogy káros az akkukra ha feszülttségük 11,2 volt alá megy le. (ekkor mindent le kellene kapcsolni)
Mivel az ellátás 0-24 folyamatosságot vár el tehát ezt megoldani nem tudtam. Nyilván ez káros hatással van a tároló akkukra.
Teghát az ok a problémára nem ismeretlen.
Az a kérdés merült fel a gyakorlati alkalmazás során, pontosan mit is lehet tenni, hogy az adott eszkőzünk, azaz akkumulátorunk ne haljon el idő előtt, illetve milyen trükkőzések, megoldások léteznek, a lehető legnagyobb lettartalom eléréséhez. Mint tudjuk ezek a tárolók végesek!
sok megoldás jutott az eszembe, vagy figyelmem középpontjába.
a: feszültség emelő kapcsolások az akkuk töltésére, regenerálására. ebből a már oldalon is vázolt szulfátmentesitő áramkörből 4 darab épült meg kisérleti jelleggel. Azonban a már a NP átmrenertű FET kapcsolásra, a neten fellehető azonos adatokalapján!
A tapasztalatok:
lemerült állapotban (8-10-11,5 volt) esetén szinte nincs tüskeimpulzus, a hütőre szerelt FET és 6A- 600V-os dióda is jéghideg. Áramfelvétele elektronikának kb 10-35 miliamper ekkor.
Ha az akku eléri a 13-13,5 voltot kezd el dolgozni, a hütő langyos a fet és dióda dolgozik. Kb 200 mA az áramfelvétele elektronikának. A keletkezett impulzus feszültség a mérőpontokon változóak. A freki az alkatrészek azonosak de a végeredmények nem.A tekercsek induktivitásmérővel kontrolláltak. A játék lényege, próbálkoztam időkitőltési tényező változtatással (tőbb Fet zárt állapoti idő), Másfajta fetek alkalmazásával, vezérlő tranyók cseréjével, de még induktiv tekercsek indiktivitás változtatásával is mérni és felmérni.
A kisérletek érdekes eredményt adtak.
Az egyik áramkör ugy kb. 85-100V effektiv csucsfeszt ad a mérőponton (akkuk saruinál egy 4148 dióda és egy 22nF kondi szörése és feltöltése által, ez a visszamérő pontom) ez kb 450mA terheléssel forró fetekkel és diódával dolgozott 14,4 volton és solár töltés közben egy hónap allatt az akkut 12 voltos reggeli lemerülés szintre visszagyógyitotta. (ez még nem volt takaritva)
a többi áramkör 30-50V közötti csúcsfeszt produkált és nem tapasztaltam egy hónap elteltével sem változást, ugyanakkor hasonló áramfelvétel és hőmérséklet, frekvencia és trafókörülmények voltk adottak. (a folytó magok is azonosak)
SzóvaL VOLT TAPASZTALAT RÉSZBEN EREDMÉNY, de a kisérletek további panellel nem voltak ismeretlen okból megismételhetőek.
b: 3. megoldásként megépitettem egy inverterről müködő 250W trafóteljesitményű 24 voltos akkutöltőt, ami tud 6A-t tölteni 24 voltra, a töltőfeszültség 32 volt kondira terheletlen állapotban, mig 28-29 volt terhelt állapotban. (kb. 150 watt töltésre képes)
Ha átkapcsolom 12V üzemre, a beépitett fet (120V 70A) szaggatja a 32 voltos (dióda graetz hidas egyenirányítású) feszültségű 2200 mikros elkot az akkura kb 1 másodperces 15% időkitőltési tényezővel.
ez 1 hónapos használat során nem hozott érezhető változást!
c: ekkor merült fel egy speciális kapcsolás alkalmazása.
talán 10-15 évvel ezelőtt foglalkoztam a TESLA kapsolással. Számomra mind a mai napig nem derült ki mi volt Tesla célja ezzel, de 2 dolgot tapasztaltam szintén.
1: építettem egy komoly forgóréaszes kommutátoros villanymotorral hajtott kapcsolót, Jó erős 200A-es szénkefékkel csapágyazott forgórésszel.
az egyik eredmény mint tanulság volt, hogy a 24 volt nem töltőtte fel a 12 voltos akkukat, ha nem rövidzáron volt a szerkezet, azaz fogyasztó közbeiktatásával, nem volt töltés, de:
1660-as fordulatnál 3 x 120 fokos kommutátort alkalmazva a két kimeneti ponton 12V 50Hz-es valós szinuszt biztositó kimenetet kaptam.
Ha erre egy 300 VA-es szünetmentes trafójának primerét rátettem, mint egy mechanikus inverter, 230 voltot csinált kb 1,5 A terhelhetőséggel, mely még egy sima 710-130 wattos hütőgép motort is képes volt elinditani.
Másrészt Az áramfelvétel azonos volt a valós fogyasztással, és az akkuk folyamatosan merültek arányosan a fogyasztással, tehát sosem tapasztaltam ingyenenergiát. Viszont amit erről a mechanikus inverterről használtam zselés akkukat, kukák voltak, azaz már nem dolgoztak inverterben, vagy riasztókban, mivel feltőltés után rövid idő alatt 0-ra merültek le.
Az ezen eljárás alatti használat viszont érdekes dolgot adott. Az akkumulátorokat szerviz célú vákuumszivattyú ( 230V AC 50 Hz 130W) motorhoz használtam terepen, mikor dózerek klimáit javítottam Ha feltöltőttem az egyébként szar akkukat, a munka erejéig kibirta. de a teljes nyár végén azt tapasztaltam, hogy az akkuk már nem merültek le, és:
A nyár végére sszinte a teljesen lestrapált (de még akkor nem puposodó) akkuk ereje valami megmagyarázhatatlan módon visszatért, ujra terhelhető lett 15-30 A-es inverterben és hosszú hetekig tárolta a töltést.
nem tudom nind a mai napig higy sem diódát sem félvezetőt nem tatalmazó tesla kapcsolás hogy volt erre képes! A mai napig azt hiresztelik, hogy az akkuk magukat feltőltik. Nos ilyet sosem tapasztaltam, és meghazudtolná ismereteinket is, ugyanakkor magyarázat sincs arra, hogy volt lehetséges halott akkuknak ezt a sokszor ivfeszültséget is produkáló mechanikus forgórészzel müködö fogyasztó újra életet adni?
ebből arra véltem következtetni, hog nem töltő hanem feltehetően regeneráló kapcsolás volt a célja ennek a kapcsolásnak!
Mint ismert Tesla sok kisérlete zajlott a nagyfeszültséggel, is. a szikraiv pedig, bár számunkra kellemetlen jelenség, beégést, elhasználódást, stb okozva használhatatlanná tesz berendezéseinket, de gyanitom ennek a fellépő szikrának (ivhuzásnak) visszható jleensége lehet megalapozott, ugyanakkor mai ismert tudásunk semmit nem tartalmaz e téren.
Azt próbálom lekövetkeztetni hogy:
Nem zárható ki hogy a cellaszerkezet kémiai elváltozása elektronos uton karbantartható, egy zselés akku papirbetéttel kitámasztott, nem tud leszórodni a maradvány az aljára sem. Azaz ha kémiailag eljárás éri, talán, de nem kizártan ennek egy része, talán képes visszaformálódni? Na ez szervetlen kémia, AMIHEZ NEM ÉRTEK.
Mai napig nem bizonyitott hogy energiából lehet anyagot, csinálni, de ez meghaladja jelenlegi képességeimet minden szinten.
Jelen helyzet: és további érdekességek:
Mivel nincs mindig nap szükségem volt áramkorlátozott töltésre. lehetőleg minél nagyobb kezdeti töltésáramra, hogy a üzemanyag a generátorban megfizethető legyen.
2 töltő készült:
Az egyik egy 10 darabos PC-ből 115A-es töltőrendszer. 3 fázison 3-3-4 töltőegységet hajt és a 10 töltő tudja a 10 akkut egyenként külön külön 15A max árammal tölteni.
A másik töltő közvetlen generátor tekercseiről kilápő 127V váltófezültségből és egy sima 1000V 50A-es graetz kockából áll. ez képes kb induláskor 25-35 A -is leadni.
mindkettő használom és azt tapasztaltam, ha nem a sima gyári töltőt használom, hanem ezeket, valamiért a következő dolog történik:
AZ elején a kezdeti áram magas (30-50A is előfordult) cellák stabilak nem termelnek gátbuborákot, nem melegzenek.
a használat során aztán az árafelvétel visszaesik 5-10- akár 12-18 A értékekre, melyek rendszeresen elmozdulnak ugrálnak.
kb 20-25 perc gépi tötést követöen viszont veáll stabil 15-25A töltőáram és mely fennáll a kenyérsütés során (1 órán keresztül megy a generátor ekkor)
egy egy ilyen kezelést követöen pár napig sokkal több töltést befogadnak az akkumulátorok a napcella rendszerből, (aKÁR 35-45aH is előfordul.
Nos a generátor töltás csak graetz szürés nélkül 50 HZ. a PC töltő pedig 15A 60-70 Khz impulzust ad ki. Az elko 470 mikronyi csupán a töltőben a folytó után a kilépést megelőzve! a kilépés viszont egy ujabb 1000V 50A graezt keresztülhaladva, a negativ ág vágja az impulzusokat, a pozitiv ág pedig tölt és visszirányú zárást ad üzemszünet esetében.
ezek mind impulzus kapacitiv hatást is gyakorolnak, szüretlenségük mivoltán, mig maga a gyári MTTP vezérlő belül 4400 mikros kondit használta tiszta egyend ad ki magából töltéshez!
Szóval ezen tapasztalatok sokasága alapján, gyanitom van jó megoldás a szulfát elkerülésére, és az akkuk feszültségének maximális szinten tartására.
Azt is tapasztalom hogy miliamperes eszközök itt életképtelenek.
Hamarosan teszek fel ujabb fotókat is!
Békés új évet minden tanyatagnak!
3
Szia!
Köszönöm az ünnepi jókívánságokat.
Én is ugyanezzel az elmélettel indultam, csak kicsit mások lettek a megvalósítható körülmények.
Ami a töltést illeti, Áramra 0-24-ben szükség van. A világitás és a router üzem nélkülözhetetlen a vendégek részére, A nagyfogyasztók mindig nappal mennek.
Sajnos elkerülhetetlen a mélymerűlés, gyakori akár a hetes mélymerülés is. Nem tudom garantálni a tartós 11,2 volt feletti feszültségeket, sajnos ez is az akkuk halála inditó!okai között szerepelnek!
(Nincs miről beszélni ha napi 20 AH tölt 50 AH fogy.)
szóval most kb 700 töltési lemerülési ciklusnál tartok.
A napi állandó fogyi 1 A 80-152 volt között! Minden fogyasztóm (az induktiv 230VAC kivételével) 80-150 volt egyneről garantáltam üzemel, így lettek többszörös módosítást követöen megalkotva.
A délutási esti üzen 2-3 A között terheli a bankot.
A napközben úgy szabályozzuk, hogy ami rendelkezésre áll.
Az akkuk valóban össze vissza fáradnak le vella szempontjáából. Van egy 10 A impulzus technikás kiegyenlitő tőltőm. (ballancer)
Az akkuk (a 4 voltos is) amik lemerülnek pár perc alatt visszanyerika 12 voltot már 3-5 A töltés esetén is.
A reggelente, elinditott generátor, úgy 20-40 A -el bombázom a tömböt töltéssel, igy napi szinten kap csepptőltést délutánonként és reggel, lökéshullámot is.
Mivel a generátor 15000 W ezért annak tekercse közvetlen is képes akár 30-60 A-el tölteni. Kb 30-40 A-es korlátoit állítottam be.
Szulfátverés terén tapasztalatom nekem is az hogy ameliyk a 100V effektive impulzust lökte az akkuzba az 1 hónap alatt szépen rendbe tette az akkut, az most is stabil, de továbbra is le tud merülni 10 voltig reggelre. Valamiért azon az egy áramkörön kivül nem tudtam a többi azonos szinte milipontos alkatrészekkel mégsem produkálni. (a többi kb 30-40V effektivel ad ki.
A trafós töltő 35V 1 mp es impulzustöltéssel sem csinál magasabb eredményt.
Persze a tisztitás szerintem ennéla tipusnál szükségessé vált, majd dobok fel fotókat is.
Az ötletemet ide akarom levázolni, azonban még infókra várok e téren.
Üdv és szép karácsonyt min denkinek!
0
Szia!
Azt a két nagy belsőellenállású/kis Ah kapacitású akkut újra kellene cserélni?
Másik lehetőség 70-120Ah akkut párhuzamosan kötni vele..
Villamos targoncánál láttam olyat; 80V.s gyári új korában 2-3 év utan 60Vs lessz. még 2 év 40Vs Innen már új akku játszik.
Ezután kiválogatják a még jó cellákat.--tartaléknak, másik lehasznált akkuhoz.
0
Az "a" megoldásút próbáltam ami saját feszültségből "feltranszformált" impulzusokkal dolgozik
- 12 éves autó indító akku kb. 10% maradék kapacitással 1 héten keresztüli kezeléssel, a kapacitásban semmi változás
- több fajta AGM csökkent kapacitású(5% alatt) akku szintén eredménytelen.
0
Ezt tapasztalom most is, viszont egyetlen darab mégis produlál valamit. sem szétszedni, sem változtatni nem merek rajta, mivel a 3 másikkal nem tudtam megismételni sokhetes esti küzdelmek során sem a várt kilépő effektiv feszültséget. Gyanitom valami sajátrezgésszám, önoszcillálási jelenség? kitudja mi lehet.
Ugyanakkor más eszközökkel és hasomlóan impulzusos töltési energiával vannak, voltak ujra meg nem, vagy nehezem ismételhető kisérleteim.
Ha tényleg mükődik egy egy ilyen kapcsolás, és uj korában védenénk a telepeket, szerintem lehetne jelentősége. Ha az egész vicc, és csupán csak bolti huzás ezen kütyűk müködöképessége, akkor nem értem az általam tapasztaltakat, és azt sem hogy van pesten egy cég aki saját fejlesztésű gépeivel akkukat generál állítólag komoly és jó ügyfélvisszajelzési tapasztalatok alalpján. Bár lehet ez is csak legenda?
Azonban hogy ezt milyen módszerrel csinálja ezer titok övezi.
0
Szia!
Ezért kell rögtön újkorában ráakasztani.
A kialakult Ólomszulfát már menthetelen--stabil vegyület.
Ha 50% alatti a kapacitása -abból jó már nem lessz . Persze vannak a szüdabikarbónás töltések amitől javul-hat? csak a tökély lessz messze.
0
Ez a szódabikarbóna, ez megint kémia ami a gyengém. Mit értesz ezalatt? Mit csinál vele? Nem halottam erről eddig.
0
Ez sajnos Így van, ami fizikailag átalakjult, azzal sok mindent már nem lehet kezdeni.
0
Szia!
Pár éve kísérleteztem ezzel...
A zöld fórumon van egy szulfáttalanító töltő kapcsolás.. Nem egy alkatrész temető.. cikkek között.. Megépítettem, de kicsit túldimenzionálva.. 1500VA trafó, közel 1F kapacitás bank, stb..
Rátettem egy olyan, kb 15 éves autó akkura, ami egy corsát már nem indított be. Szó szerint alig vette a töltést, de kb fél óra alatt kezdett egész szép áramokat berántani, a pulzálásból. A hővédelem állította le pár óra múlva..
Kimostam a szutykot a aljából, eredeti, leszűrt savat öntöttem vissza bele..
Lemerítettem, megint rúgdosás.. Jó lett. Mérni akkor még nem volt mivel, mennyire jó, de gond nélkül indíottt autót. Aztán elhalálozott, megszakadt az egyik cella..
Az biztos, hogy ez a méretű trafó, és kapacitás bank brutális mechnikai igénybevétel egy akkunak. Legalábbis egy 15 éves akkunak..
Érdemes lehet próbálkozni vele, de tökéletes akku szerintem ezekből már nem lesz, a lemezek ridegsége miatt. Persze ha csak egy évet tol az élettartamon, akkor az is 1 év. hisz 4 akkucsomag cseréből 1 megspórolható.. Meg ugye.. az ólom akku.. meg minden akku a megvételekor is már fél lábbal a "kukában" van..
Saját tapasztalat viszont autó akkukban: Lehet jót gyártani. Csak nem biztos, hogy meg is teszik :) Az asszony autójában egy Varta akku van. 56Ah, és 2010-es akku!!!! Hibátlan. Mi a titok? :) Hogy az ADAC tette bele, egy parkolóban, segélyhívásra.. Van rajta egy "ADAC" felirat a gyári matricán.. Nem vagyok összeesküvés hívő, de más okot nem látok, mert itthon kár hány Varta akkut veszek autóba, az 3-4 év. MAXIMUM. És ez pont ugyan annyit megy, pont ugyan úgy a hidegben áll.. És pont ugyan olyan autóban van, mint amelyik már 3, vagy 4 akkut evett meg ez alatt.
0
Szia!
Én Jászakkut vettem már másodszorra. Az első 6 évet bírt. 23 ezerért akartak Bosch-t belerakni, az meg volt 14 ezer. Igaz, nincs intelligens töltésem, simán csak 14,3V-os.
0
Nekem is voltak e téren tapasztalatok, de ez most más!
Az autó inditáskor kurva sok áramot nyel ki, amelyet a beindult motorgenerátor pár perc alatt visszatesz.
A használat a gyakorlatban a generátorról történik (40-120A), tehát autó esetében normális mükődésnél nincs merülés sem mélymerülés (gen hibát, Öninditó zárlatot kivéve)
itt nincs nagy áramteher, de mindig van elfolyó szivárgó áram. Ami folyamatos meritést és leépüléshez vezető utat jelent.
Nincs mindig elegendő töltés, ami ujabb hatás a tönkremenetel utján!
Töltés esetén kevés a regenerálódásra rendelkezésre álló idő (adott esetben 1-5 óra áll rendelkezésre a napi 24 órában használt merités melett!
És mindemellett meg is kellen felelni a szabványos határok között a meglévő berendezéseink tekintetében!
Ami egyéb tapasztalat:
teló, noti és geyéb töltők, LG samsunk TV-k jól türik a DC 80 tól az ac 240 ig mindent!
Olyan lehetséges hogy egyes chipeg kondin csatolva kapják az önellátó feszültséget, és vagy egy diódán keresztül.
Az előbbi esetben nem tudjuk DC-ről használni a tápegységet, utóbbi esetében pedig a dugvilla megforditásával (Pólusváltás) azonnal müködnek a tápok (A HP tápok, mint printer noti, stb, szinte mindegyike erre érzékeny!
A sony TV viszont nem tolerálja sok esertben ezeket a szélsőséges körülményeket.
Az elektronikus keringtető szivattyúk (230VAC) viszont szépen dolgozmak már 240V DC egyenről, igy ott az invertek kiváltható egy sima DC/DC táppal.
a szénkefés villamos motork is szépen mennek 120V DC ről kb 50 60% erejükkel, de simán mennek 220 24V DC egynfeszről. Persze az elektronikus szabályzásúaknak gond lehet a kondenzárosos csatolású tápegység, ezek nem mükődőképesek.
Azonban a trapéz módositott AC- már ezeknek sem gond.
A tisztán szimuszosak a kvetkezők:
Segédinditó tekercses aszinkron motorok, és vagy rövidzárt aszinkron motorok (pl. mosógép szivattyúmotorja.)
Mindenez alapján egy sziget üzemű rendszerben felállitott 120 voltos, 100-200AH DC Bank lehetővé teszi, hogy a cellarendszered, tudjon hasznos energiát termelni, és vagy 0-24-es fogyasztást teljesiteni, és vagy lecsökkenteni a kedvezményes sáv tartádával a horror villamos eneria számlákat!
tehát nem mindegy, hogy egy akku mit fog birni a használata során.
Ha egy 180AH 160 euróért birja 2 évet, az évi 80 euro.
Ha egy szuperciklikus azonos teljesitménye melett tud 4 évet 480 euroért az 120 euro per év.
Ha kinyujtható módszerrel, technologiával A FIZIKAI KÉMIAI ÉLETTARTALOM az mit jelenthet:
egy akku kémiai élettartalma használattól függ, de várható élettartalom 4-6 év.
Ha a gyenge ami 2 évet bir és olcsó, de módszerekkel nyujtható időben az élettartalma, az megtakaritást adhat.
Gondolom a szuperdrága ciklikusak 4 évüknél fogva nem lesznek 8 évre nyujthatóak. A lwmezek leépülése tömegarányos tapasztalataim alapján.
Azaz példaként egy 2 kilós cellatönk leépülése 2 év alatt 0 ra megy, ugyanaz 10 kilósban minimum a dulpa életidőt adja. ezt méréseim és a körülmények is visszaigazolják.
azaz egy 480 euros akku elektronikus trükökkel nem lesz 4 év helyett 8 év de egy olcsó ami 2 év alatt kifeküdhet, talán nyujtható 1-2 évvel, ami ár/érték arányban akár 50% költséghatékonysságot és megtakaritást adhat!
Mivel nemcsak nekem, hanem számotokra is jelentőséggel bír a "mit kell kifizetni" és "mennyibe kerül" kérdések, gonbdolom, nem utópisztikus témakört vetettem fel. Hiszen az energia fontos számunkra , és biztosan nem mindegy mennyibe kerül (mi a végeredmény)
Békés új évet, és anyagi sikerekben sokkal gazdagabb új évet, minden Tanyatagnak!
1