You are here

Stamford HS11L generátor túlgerjesztődik. (Probléma megoldva Hpistinek köszönhetöen!)

51 posts / 0 new
Last post
megujulo
megujulo picture

Sziasztok

A problémám a következő volt: (megoldás a végén)

Stanford alternator BSS2613

type HS11L

15KVA
127/220 V

39,2A
ennek a generátornak a gerjesztésével van gondom,. elektronikus szabályozás nincs.

2 db diodahid van benne
egy graetz jobb oldalon ami 127 voltos feszűltséggel gerjeszt egyenáramot az állórészbe
és egy 3 fázisu graetz ami kb   8 volton dolgozik a bal oldalon az állórészbe.

itt a egyenfeszültség kimeneten volt egy állítható 220 ohm 10 w ellenállás ami szakadt volt.

a gond a következő

feszűltség helyes ha a fordulat alacsonyabb de akkor csak 42,4 herz váltoáram jön ki a generátorból
ha emelem a fordulatot akkor a frekvencia beáll 50 hz-rem de a kilépő feszültség 167/270 volt lép ki.

egy eléggé öreg darab.  A tekercselések elviekben szigeteltek, több tíz megaohnmosak szétkötve körönként ellenőrizve.

a diodák szintén működnek.
nincs sem AVR sem más elektronikus szabályozás. Nincs ötletem mi okozhatja a túlgerjesztést.

sajnos nem találok semmilyen információt a gyártó honlapján sem.

egy kapcsolási rajz segíthetne esetleg vagy hozzáértő tapasztalata aki már szervizelt hasonlót

amire gyanakszom egy esetleges menetzárlat a kilépő terhelést figyeli a csatolt trafóban?

az egyik oldalon 127 volt az egyenfeszűltség (49 ohm a belső ellenállás az állrész tekercsnek)

A másik oldalon 8,44 volt a feszültség (34 ohm az állórész belső ellenállása) tehát nem szakadtak a gerjesztő tekercsek.
A  8 voltos oldalon volt egy 220-240 ohmos állítható sönt huzalellenállás szétrohadva, ami a plusz és minusz vezetékhez volt párhuzamosan kötve.

 

Javítási megoldás:

Az alap  gerjesztő tekerccsel sorba kötésre került egy ellenállás tömb ami 59 OHM és 25 Watt teljesítményt ad, (tobb kisérlet alapján ez vált be) illetve vesz el teljesítményt üzemi fordulaton a gerjesztés egyenáramú oldaláról. Stabilizálás miatt kapott egy 220 Mikro 200 voltos PC táp elkót a Graetz Plusz és minusz pontjaira. Ellenállás sorban utána gerjesztés! Maga a diódák is cserélve lettek 50A 1000 voltos graetz tömbre, mert nem volt stabil a termelt egyenfeszültség!

Üzemi 50 herzen már 2,7A folyt a gerjesztésen, ami erős mágneses feltöltést okozott, a kilépő forgórészen is felemelve a teljesítményt és feszültségeket.

Végeredmény egy nagyon stabil, 49-51 herzen járó 15 KVA-es generátor lett!

üdv Attila
 

Comments
evsp
evsp picture

Sikerült megoldani a problémát?

Végigolvastam a válaszokat de számomra nem derült ki egy dolog: Valaha ez a generátor működött 230V 50Hz-en? Gondolom nem....
Ha így van, a feszültségszabályozással lesz egy gond: a gerjesztés ugye a saját kimenő feszültségéről megy a négy diódát tartalmazó egyenirányítón keresztül. Ez egy pozitív visszacsatolás a rendszerben: ha lineáris lenne a szabályozási kör egységnyinél nagyobb erősítéssel, akkor a feszültség a végtelenségig nőne... A generátor üresjárási feszültsége a gerjesztőáram függvényében egy telítődő jellegű görbe, ez a telítés stabilizálja a munkapontját. Ha megpróbálod lejjebb vinni a gerjesztőáramot, akkor a generátort a lineáris szakaszán próbálod üzemeltetni, ahol szerintem instabil lesz a működése. Persze ne legyen igazam!
Ha mégis ilyen problémával szembesülsz, akkor az lehet a megodás, hogy a gerjesztőkörbe beépítesz egy áramgenerátort. Ekkora áramra pár olcsó alkatrészből össze lehet rakni, valaki itt a fórumon biztosan meg tudja csinálni. Be kell állítani az áramot akkorára, hogy a kívánt feszültséget adja 1500-as fordulatszámon terhelés nélkül, a terhelés okozta feszültségesést a másik gerjesztőkör van hivatott kompenzálni. 

(Csak a pontosítás kedvéért írom, néhány hibát találtam a méréseidben.
-Azt írtad 1510-es fordulatszámon volt 50Hz a frekvencia. Ez biztosan nem lehet, az 50Hz pontosan 1500rpm-hez tartozik.
-A csúszógyűrűk közötti mért ellenállás értékek sem lesznek jók. Gondolom a kivezetés oldalon mérted, így belemérted a kefék ellenállását ami ráadásul nem is lineáris. A csillagpont és a fázisok között pont fel akkora ellenállást kellene mérned mint két fázis között, és a legutóbbi mérésednél kb egy nagyságrenddel kisebbet.
-Volt még két egymásnak ellentmondó mérésed, a pontos számokra nem emlékszem. A gerjesztőtekercs ellenállására ha jól emlékszem ~40 Ohmot írtál, egy másik megjegyzésben pedig néhány tized amperes gerjesztőáramot 170(?) V feszültség esetén. Valahogy nem jön ki a matek...)

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Szia!

Köszi a gerjesztéssel kapcsolatos hibalehetőséget figyelni fogok erre a lehetőségre is. Holnap probálom beállitani .

egyébként gyárilag 1500 rpm és 50 herzes a generátor. A csúszó gyűrűket természetesen nem a kefén keresztül mértem hanem a keféket leemelve magát a forgórész tekercseit mértem  Kalibrálható műszerrel, ami minden irányban 1,2 ohm volt. A csillagpont és a fázisok között ugyanakkora, mint a fázis és fázis között.

Mondjuk brutál vastagok a huzalok, és nem ismerem milyen módszerrel tekerték az amcsik ezt az alternátor forgórészt. A test irányú belső ellenállása 16 megaohm 500 voltos szigetelésvizsgáló műszer alapján. (a kefetartón lévő lerakódó sok sok mocsok is rásegített, és az is adott hozzá pár megaohmnyi átvezetést.

Az állórész lekötött diódákkal 50 megaohm körül mozgott. 

a szigetelések úgy néz ki megfelelőek, annak ellenére hogy vagy 80 éves ez a darab.

a gerjesztő áramot két tekercs kapja. Az egyik alapból a termelt 127 voltos feszültségből és 1 A körül van az átfolyó egyenáram a tekercs irányában.

A másik a terhelés tekercs lesz, és azon csupán 170 miliampert mértem 8 volton. Fél terhelésen pedig 15 voltot 300 ma-en!

a tekercs saját ellenállása 40 és 29 ohm.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca picture
***

Szia!

Kibicként bele-bele olvasok a topikba, de ez a mondat megütötte a szemem:
"minden irányban 1,2 ohm volt. A csillagpont és a fázisok között ugyanakkora, mint a fázis és fázis között."
Ezt nehéz elképzelni, és nem arról van szó, hogy nem hiszem, hogy ennyit mértél, és gondolom a legjobb tudásod szerint, többször is ellenőrizted a mérést. Nekem is kellett már ilyen kis értékű ellenállást mérni párszor, A legjobb módszer, hogy egy tápegységgel  áramgenerátoros módban 1 Ampert átzavarok rajta, és közben feszültséget mérek. 

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Hát igen, Alaposság ide oda egy induktiv forgórész ellenállásának mérése adott esetben nehézségekbe ütközhet. Én is tudom hogy csillagpont és fázisok között kell lennie eltérésnek, de sima ohm mérő ezt hozta le. Igen vagy 8-10 szer is átmértem több műszerrel is, de ez van. Mondjuk 80 éve tekerték és szigetelték, de minden esete a mai napig mükszik mint matuzsálem. Ha ilyet venni kellene most egy vagyon lenne szerintem.

ez olyan mint a kőleves! ez van és nincs lehetőség másikra cserélni.

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

A forgórész ellenállásának mérésekor te gondolom kéziműszert használtál. Kéziműszereknél nem ritka hogy az alacsony ohm értéktartományban nagy hibaszázalékkal mérnek. Ilyen mérést vagy 4 vezetékes módszerrel, vagy olyan célműszerrel kell mérni amelyiknek alkalmas mérővezeték kompenzációra(nullázásra) . A mérési hiba benn a pakliban, de azt kizártnak tartom hogy a fázis-fázis és fázis-csillagpont között is ugyanakkora legyen a valós ellenállás. Igazából lényegtelen adat a forgórész ellenállás,.Ha funkcionálisan teszi a dolgát az áramfejlesztő akkor nem számít az,hogy mit mértél. Hiba esetén lehetne jelentősége, de egy tekert forgórészben menetzárlatot egyenáramú módszerrel nem lehet meghatározni. Ha mérhető a zárlat, az már szemmel látható is.

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

igen, kalibrálható 40 ohmos mérőműszerrel mértem!

egyébként ma menetközben megint széthullt az inverterem. A belső táp egyik nyákvezetéke rohadt le és eltűnt mint a kámfor.

kijavítottam megy megint, de aggasztanak az álllandó elrohadások a nyáklemezeken. van erre valamilyen megoldás?

szénkefék készen vannak, most csinálom a gerjesztést az ellenállás beállitását, igy estére remélem beszámolhatok eredményekről.

Kérdés ? Uj 50A 1000 voltos graetz hidat érdemes kicserélni az ezeréves germánium graetz diódák helyére? Vagy hagyjam ahogy az van eredetiben?

Arra gondoltam hogy mérem a menetközbeni átfolyó áramot és feszültséget a gerjesztő tekercsen, majd erre tekintettel kiszámolom a szükséges feszültség megosztására az ellenállás értékét és teljesítményét!

Viszont ténylegesen a feszültségre kényes a fordulat! célszerű lenne úgy beállítnai hogy 215 volt legyen hidegen és max 235 melegen a kimenő fázis fázis feszültség?

szép napot Attila

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

Ha a germánium diódákkal nincs baj, nyugodtan hagyhatod benne. A germánium jelentős előnye a szilíciummal szemben, hogy sokkal kisebb rajta a feszültségesés(igaz viszont hogy egységnyi kristályfelületre eső terhelhetőségük is sokkal kisebb), egy csere bizonyosan a beállítások újragondolásával járna. A fordulatszám mérése helyett inkább frekvenciát mérj, és ezeket hasonlítsd össze hidegen és üzemmeleg állapotban. Ebből ki tudod számolni a felmelegedés után várható feszültséget is. Nem kell aggódni néhány V eltérés miatt, nálunk 225 és 249V között tud változni a hálózati feszültség, és ez egy energiaszolgáltatós ismerősöm szerint csak rosszabb lesz a gombamód szaporodó napelem parkoknak köszönhetően. Tehát ha hidegen beállítasz pl. 220-225V-ot, 49Hz mellett, az 51Hz-en sem lesz több mint 235-240V, ami szerintem bőven elfogadható. Persze ehhez a terhelés alatti gerjesztési paramétereket is optimalizálni kellene, ha esetleg a feszültségemelkedés a leírtaknál magasabbra adódna. Korábbi válaszaim valamelyikében erről is írtam. Ja, és szerintem nem a feszültségre kényes a fordulat, hanem fordítva lehet, azaz a fordulatra kényes a feszültség. De ez teljesen normális, ezzel csak a hajtómotor fordulat stabilizálásával lehetne segíteni.
 

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Szia! Köszönöm külön a rám fordított energiát!

Minden rendbe lett a generátorral.

A diódákat cserélnem kellett mert gyárilag a magasabb fordulaton a magasabb feszültség és átfolyó áram miatt instabillá vált (Hőre változott ingadozott a feszültség)

Az uj diódák 50A 1000 voltos Graetz tömb fémhűtőre szerelve, plusz 220 mikro 200 voltos elko PC tápból.

Igy stabil a termelt egyenfesz, és az ellenállás csomag is megfelelően tartja a gerjesztési feszültséget. A másodlagos körhöz már nem kellett nyúlnom. A terhelés hatására folyamatosan követi a pótgerjesztés a szükséges mágneses teret.

További szép napot és sikeres munkákat, és főleg szebb jobb jövöt

Tisztelettel Attila

2

Vote up!

You voted ‘up’

S_D
S_D picture

Vastahon lelakkozni? 

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

"-Azt írtad 1510-es fordulatszámon volt 50Hz a frekvencia. Ez biztosan nem lehet, az 50Hz pontosan 1500rpm-hez tartozik." De lehet. A váltakozóáramú generátoroknál ugyanúgy van slip mint a motoroknál, csak az előjele fordított. Ennek a gépnek a gerjesztőkörébe teljesen felesleges elektronikát tenni(áramgenerátor), az úgy jó ahogy van és bizony az alap gerjesztőáramot az ilyen régi gépeknél soros ellenállással kell beállítani. Innentől  az üresjárati feszültségstabilitás már csak fordulattartás kérdése. Terhelt állapotban pedig a 3 fázisú transzformátor soros tekercsein átfolyó áram fog gerjesztőfeszültséget előállítani, aminek a méretezésénél a Stanford tervezői bizonyosan a transzformátor gerjesztettségének a lineáris szakaszát használták e célra -szerintem. A matek része igazából nem érdekelt, a mérések elvégzésénél azt is figyelembe kell venni hogy nem laboratóriumi körülmények között nem laborműszerrel történtek. A probléma, amivel a kollégánk szembesült megoldódni látszik, és ez a lényeg .

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Holnap lesz a nagy beállítás napja, mert a kefék tisztításakor derült ki a 4 keféből kettő szinte a vastengelyig kopott már..

Sikerült vásárolnom belevaló méretet 8 darabot igy uj kefékkel lesznek felszerelve. A keménysége is azonos, és a csúszógyűrűk sincsenek nagyon megkopva, igy jónak tűnik a feljavítás.

A fordulatot úgy mértem hogy felragasztottam a lendkerék szélére egy pici mágnest, ami jelet adott egy fix jeladónak. Annak számoltam az impulzusok számát, elviekben lehet némi pontatlanság de:

a feszültség és a frekvencia nagyon érzékeny minden egyes fordulatszám változásra!
A nagyobb teljesítményt is azonos fordulaton kell leadnia a generátornak, gondolom ezért használtak valami brutál barom erős szívódiesel motort.

Tisztán hallani a motor hangján mikor odaterhel a generátor a főtengelynek. A dugattyúk sokkal erőteljesebb koppanását, azaz a nagyobb erőkifejtést.

A motoron semmi elektronika mechanikus adagoló, fix csavar a gázrudazat helyén, és leállító bowden a motor leállítására!

Aki és bekapcsolást relék végzik a leállítást végállás kapcsolóval szerelt ablaktörlő motor, igy a házból is lehetséges elindítani és leállítani ha szükség lenne rá!

Holnap kiderül a soros ellenállás hatékonysága! egyébként az eredeti  gyári ellenállás a szabályozott oldalon és párhuzamosan volt bekötve! Gondolom az üresjárati feszültséget terhelte be, mikor nem csatlakozik fogyasztó vagy nagyon kicsi a fogyasztás!

 

0

Vote up!

You voted ‘up’

evsp
evsp picture

A szinkron generátornak nincs szlipje! Még a nevében s benne van....

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

Valóban, igazad van ezt benéztem. Van úgy hogy az ember megkeveri a dolgokat...
 

0

Vote up!

You voted ‘up’

evsp
evsp picture

"Van úgy hogy az ember megkeveri a dolgokat..." Persze hogy van, nincs is azzal gond. Ha meg valaki be is ismeri hogy benézte, az külön dícséretes.

"A probléma, amivel a kollégánk szembesült megoldódni látszik, és ez a lényeg ."
Erre még azért mérget nem vennék. Várjuk meg mit válaszol! Simán működhet ellenállással, de egyáltalán nem evidens. 

0

Vote up!

You voted ‘up’

nyaki
nyaki picture

Üdv!
Érdekelne, hogy ebben hogyan van megoldva a fordulatszámtartás.
Köszi

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Egy nagy amcsi teherautó motorja hajtja. Fapados szívó diesel az egész. fix adagoló se turbó se elektronika. leállítás egy bowden huzallal történik. A fordulat alapon fix, egy csavarral rögzítve. Ahogy melegszik egy kicsit feljebb megy a fordulat.

terhelésre hallatszik hogy a motort megfogja, de a fordulat nem esik le. Kb 4 szer nagyobb a motor teljesítménye a hajtott alternátor max energia igényénél. Ezt anno az 50 es években építették össze a régi tulaj elmondása alapján.

0

Vote up!

You voted ‘up’

varga jano
varga jano picture
*****

Szia Megujulo !
Ez már off .
Mi a helyzet nálad a Kanári szigeteken  vulkánnal ?
A La Palma az az egyetlen sziget ahová a repülő le tud szállni ?

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint picture
**

szia: eredetileg is diódák voltak benne, amikor jó volt?
Mert a szeléncellákon  nagyobb feszültség esik

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Ebben a generátorban csak szilicium diódák vannak. A nagyobban volt szelénsor graetzként, ami gyakorlatilag full zárlat volt. Én meg hülye csak akkor ébredtem rá, mikor már kosárban volt fémhulladékként leadásra.

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

Esetleg nem kompaund generátorral van dolgod? Abban a generátorban nincs csúszógyűrű, ugyanugy mint a forgódiódás generátorokban .
Ugyanis a kompaund gépnél egy ellenállással van beállítva az alapfeszültség, és a terheléstől függő áram egy transzformátorban hozza létre azt a gerjesztőfeszültséget, ami a kimeneti feszültség stabil értéken tertásához szükséges, és ez a feszültség van vezetve az állórész terheléstől függő gerjesztését létrehozó tekercsre. Az a bizonyos 10W-os ellenállás lehetett az alapgerjesztésért felelős. Terhelésmentes állapotban a 8V-os graetztől felgerjed a generátor. Kell lenni a generátorban valahol egy 3 fázisú trafónak, aminek a nagy keresztmetszetű primerje sorban van a kimenettel, a sokmenetes szekunderen pedig a gerjesztőfeszültség megy át. Ahogy nő a terhelés, úgy a trafó sokmenetes tekercsében keletkező feszültség hozzáadódik az alapgerjesztéshez, így tartja megfelelő értéken a kimeneti feszültséget. A te generátorodnál elképzelhető hogy az alapgerjesztés és a főgerjesztés egymástól független. Hasonló problémával szembesültem pár éve, nekem akkor egy USA-ból behozott 60Hz-es generátort kellett 50Hz-en működővé tenni, és a 110V-os kimenetből 230V-ot varázsolni. Na az is kompaund gép volt. Nem rajzoltam le, mivel egyszerű volt a kapcsolása. Mellékelek kétféle megoldást,amivel találkoztam, ebből az egyik csúszógyűrűs gerjesztésű, a másik kompaund.

1

Vote up!

You voted ‘up’

Atis57
Atis57 picture

Szia!
 
A gyártási  ideje lényeges lehetne -mert az 1940ig gyártott GANZ gépek is 42.5Hz -k voltak. persze fordulatemeléssel jó lett az50 Hz /230V .

Nagyon régi Orosz csoda kapcsolása , ha ötletett tudsz meriteni belőle --feszültség szabályzás mágneses erősitéssel --

 

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Köszönöm az információkat!

Nos csúszógyűrűs a generátor 4 darab csűszóérintkezővel. 

Sajnos ezekhez, egyáltalán nem értek, akármennyire faék.

Bár látszik rajta az egyszerűsége, nehezen átlátható mert a kábeleket vezetékeket egy korbácsszerű kötegeléssel összezárták. 

A generátorról fogalmam sincs mennyire koros, mert semmi, azaz nulla az info a neten. csak vélelmezem de ez akár egy 40-60-as évekbeli lehet.

Kora feltételezésem szerint pár évtizedes, igy nagyon macerás lenne megbontani a szigeteléseket feleslegesen.

vastagon van rajta por piszok, de ecsettel letakarítva (már ahol elértem) a szigetelések tekercsek szépek, nem égettel nem töredeznek.

a forgórész 4 csúszó gyűrűvel csatlakozik. Használtságuk látszik de állapotuk jó!
Az állórészeken 4 póluson 4 brutális tekercsek vannak.A tekercsek több méretben és menetszámmal vannak feltekerve az állórészekre.

ezen felül van a csúszógyűrűk felett egy háromfázisú tekercselt tranzformátor (3 tekercsegységgel sorban)( gondolom ez gerjesztheti)

és van két darab egyenirányitó hid. Az egyik 4 db dióda a másik 6 darab dióda.
Az egyenirányitókon lévő egyenáram oldali kondijaikat cserélnem kellett mert teljesen el voltak mállva. olyan remixes gyantás kondik voltak.

250V 0,1 mikrosak. ezeket 250V váltó 0,33 mikros stiroflexre cseréltem. ez volt csak kéznél.

Az egyenirányított oldalak mindkét oldalon az állórészbe mennek bele.

A váltóoldal a 4 diódás egyenirányitónál az egyik érintkező a trafóbol a másik az egyik csúszógyűrűböl kap betápot.

A váltóoldalon a 6 dódás egyenirányitó a trafóbol kap 3 fázisból ellenőrző feszültséget. (ez a 3 kivezetés csak önmagukkal mérhető össze 5 ohm, ez adja a 8 voltos gerjesztést. 

 

sajnos terhelésre sem változnak a feszültségek, ha terhelésnek lehet tekinteni a 230 voltos 2000 wattos sütőt!

A probléma az hogy ha megemelem a fordulatot a 50 herz tartományban 166/270 volt jön ki a 127/220 volt helyett!

a helyes feszültségen pedig csak 42,3 herz a frekvencia. Érdekes módon terhelésre is csak néhány voltot változik a feszültség, de fordulatszám változásra jelentősen!

A gond a túlfeszültség, és egyes berendezések nem akarnak müködni sem, ha alacsonyabb a frekvencia.

Pla digitális kijelző a mikrőn nem indul el. A MUM konyhai robotgép pedig mintha áramot sem kapna. felkapcsolhatatlan.

ellenöriztem a frekit, és azt tapasztaltam hogy stabil 4,3 herzen jár a generátor. Terhelésre jól hallatszik hogy a brutál diesel motor jobban erölködik, de fordulatot nem változtat.

A multkor én tudtam rosszul nem 5 hanem 15 kilowattos a névleges terhelhetőség (15KVA)

azért lenne fontos a pontos működés, mert bár itt a kanári napos de északon sok a felhő a pára, és gyakran kell tölteni a fő ellátó rendszerem akkupakját ami 10 darab 180 AH teherautó akkupack.

A töltésüket részben sikerült megoldanom. A magas pára problémáival 1 év tapasztalatát követöen szembesültem. A sós pára minden elektronikus eszközt tönkretesz. igy komolyan védeni kell.a nedvesség hatásaitól. 

A végső megoldásként maradtam a mikro trafóknál!

azok ugyanis tulgerjesztettek gyárilag,  de kiszámolva a menetszámokat tapasztaltam hogy 130 voltos primer feszültségről viszont képes12 voltos akkut 30 A töltéssel vinni. egy darab 50 A 1000 V-os gyári graetz kockával. Igy éppen csak langyosak az alu primertekercses trafók, és kb 350-400 watt az öszteljesitménye.lemerültségi állapottól függően. Üresjárat értelem szerűen nincs, mert direktben van kötve az akku pólusaihoz biztositékokon keresztül..Ha a generátor megy,a töltés direkt módon működik.

Igy az akkuk max 0,2 coulomb töltéssel tudnak töltödni, elég fél óra diesel generátoros töltés és fél napra van elektromos áram az inverterből. Így fél óra alatt 2 liter gázolajjal, vagy használt szürt étolajjal, képes sporolás mellett egésznapos áramellátásra a rendszer.

sajnos azt nem látom át milyen modon történik a gerjesztési vezérlés.

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

Ha csúszógyűrűs akkor nem kompaund gép. 
A csúszógyűrűktől kellene elindulni, bár nem találkoztam még 4 gyűrűs generátorral, feltételezem hogy egyik gyűrűpár az alapgerjesztés(üresjárási feszültség) beállítását végzi, a másik gyűrűpáron pedig a 3 fázisú trafóból érkező, terhelésfűggő gerjesztőfeszültség megy a forgórészre. Feltételezem hogy a két gyűrűpár és a hozzá csatlakozó tekercsek egymástól villamosan el vannak szigetelve, ezt a  legegyszerűbben a kefék felemelése után egy multiméteres ellenállásméréssel meg lehet állapítani,egyúttal a gerjesztőtekercsek ohmos ellenállásáról is információt kapsz, ez fontos adat lehet a későbbiek során .
Ezután azt az áramköri részt kellene megvizsgálni, amelyik nem kapcsolódik a 3 fázisú trafóhoz, ugyanis-mint ahogy korábban írtam- a trafótól a terhelésfüggő gerjesztést kapja a forgórész. Az alapgerjesztést jellemzően egy állítható ellenállással állítják be. A köteget nyugodtan bontsd meg, (én azzal szoktam kezdeni hogy feltérképezem mi-hova megy) ha valamelyik vezeték szigetelése sérül, kijavítod pl. varniscsővel (vagy kaptánszalaggal ha nagyon meleg helyen van) és újrabandázsolod vagy egyszerűen összekötegeled. Ha nem bontod meg a köteget,sosem fogod tudnu hogy mi-hova megy vagy honnan jön. 

1

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Nos megmértem a csúszógyűrűket

1-2-3-4 polusok
minden polus 1,19 ohm (kalibrálható 40 ohmos amcsi digitális müszerrel mértem, századpontos ebben a tartományban.
1-2
1-3
1-4
2-3
2-4
3-4

 kb azonos tekercselések lehetnek a forgórészen. a drótvastagság 3 mm átmérő gondolom ez is fontos lehet.
Hogy van tekerve nem látom de csak egy egy szál vastag drót érkezik a csúszógyűrűkhöz a forgórész tekercsekből.

viszont csúszógyűrű kefék érdekesen vannak megoldva. egymással szemben egy rugó húzza a csúszógyűrűkhöz. 

Itt találtam hibát, ugyanis egy két kefe szorul. felhúztam és papírt raktam alá  a mérés idejére. de ezeket tisztitani bejáratni bizonyosan kell.

A forgórész test irányú belső átvezetési ellenállása 18 megaohm.
Csináltam néhány fotót is. Bár nem a legjobban sikerültek.

Az állórészeket nem tudtam mérni, mert korbácsban vannak a kábeleik.

Érdekes módon a 3 fázis kimenetek nem egyforma ohmikus mérést adtak, de működéskor egy két volt eltéréssel de azonos feszültséget mértem de hogy felemeltem a keféket mind a 3 fázis megszakadt.

Van egy trafó a csúszógyűrűk felett ami 3részes tekercselésből áll.

ebből a trafóból jön ki a 6 darab diódás gerjesztés!

Van a 6 diódás gerjesztésen egy elromlott állítható ellenállás. A maradék menetszámból és mért feszültségen áramfogyasztással azonosítottam be az értéket.

A megmaradt huzalra adott feszültségből , terhelési áramból, és a visszaszámolt menetszámból adódva ez eredetileg 220 ohm 10W huzalellenállás volt porcelánra tekerve.
Viszont ez az ellenállás párhuzamosan van kötve a gerjesztett egyenáramú oldalon!

Amit eddig kianalizáltam lerajzoltam hátha rájövünk milyen alternátor kapcsolást alkalmazott a Stamford amikor ezt gyártotta. (jó rég lehetett)

szinte muzeális darab. de remélem rájövünk, mi lehet a baj?

A por és piszok ne tévesszen meg senkit. a tekercsek épek nem zárlatosak nem égettek, még több évtizedes használat ellenére sem.A . rárakodott por és olajgőz miatt néz ki szörnyen a belső rész. A csavarok és csatlakozások rozsdásak de érintkeznek Ha bontani kell a csavarokat cserélni a rozsdát fémfelületet tisdztitani kell, azt magam is látom.

Azt nem tudom hogyan csinált 3 fázist 4 pólusú állórészekkel? (nem értem 4 állórészből hogyan hoz ki 3 fáziskivezetést? és 50 herzt 1500 fordulaton (elviekben ahhoz 6 pólus kellene ha jól tudom)

még az is eszembe jutott hogy a gerjesztés az állórészbe menne bele. de a forgó adja a 3 fázist? Legalábbra is a 4 állórész 90 fokra egymástól hogy csinál 3 x 120 fokot? De ahhoz meg tul kicsi a forgórész belső ellenállása? Bár 15 KVA nem kicsi , fázisonként 40A (ez a cimkelapon is rajta leleldzik.

Az állórész tekercek brutál nagyok, kb 6 kilo réz van polustekercsenként (szedtem szét egy leégett társát, 30 kilo rezet nyertem ki a 185 kilos generátorból, de az 45 kwattos volt)  Feltehetően erre cserélte a régi tulaj az elromlott másik generátort) ezért olyan böszme a diesel motorja!

Bár nem sok generátorral találkoztam, de ez feladta a leckét számomra. Egyébként szinte alapjáraton dolgozik a diesel motor adagolója.

Gyári paraméter alapján 50 herz és 1500 rpm fordulat, jelenleg 42,3 herzen fut. (50herzen 167 /274 volt) Egyébként melegedésre nől a feszültség bár csak néhány voltnyit!

Szép estét.

0

Vote up!

You voted ‘up’

5277
5277 picture

Hi!
"...Azt nem tudom hogyan csinált 3 fázist 4 pólusú állórészekkel? (nem értem 4 állórészből hogyan hoz ki 3 fáziskivezetést? és 50 herzt 1500 fordulaton (elviekben ahhoz 6 pólus kellene ha jól tudom)..."
Sehogy! Ez így nem lehet csak kétfázisú!
Valami "agysebész" megpróbálta 3 fázisuként bekötni.
Ha kétségeid lennének, köss szkópot  a szomszédos állórész tekercsekre és nézd a fáziseltolódást.
Na ugye...

http://scienceuniverse101.blogspot.com/2014/12/principles-of-ac-voltage-...
Más. Említetted hogy mértél 18-20 MOhm "szigetelési ellenállást". Ha ezt a multimétereddel mérted, inkább nevezzük
"szigetelési zárlatnak"!
A generátor állványzata szinte teljesen szét van rohadva, csoda hogy nem esik le a helyéről. Vélelmem szerint maga a tekercselés is
komoly beázást szenvedhetett el az idők során. Lehet hogy még az amcsik hagyták ott a szigeten a WW2 alatt. :)
5277
 

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Nos szkóp az nincs. A tekercselések eredetinek tűnnek, ráadásul 2 alternátor is volt itt. mindkettő 3 fázisu és mindkettőn 4 darab tekercselés volt az állórészen.

Attól persze még lehet hogy 2 pólusú mert nem látom a bekötését. Minden esetre ez nem olyan mint amit már máshol láttam.

este tudom a keféket munka után széjjel szedni megtisztítani és a felette lévő trafót megvizsgálni. Valamint kianalizálni mi is folyik ebben a generátorban.Már amennyire lehet.

Az tényleg nem kizárt hogy a háború maradéka lehetett, mert a táblán az van rajta Made in us?  19?3. Legalábbra is ez olvasható le ami olvasható!

lehet 43 53 64 73 évjárat vagy ki tudja. És lehet uss vagy usa is.

 

az állvány nincs lerohadva mert bazi erős anyagból hegesztették, csak igazán egyrészt összegányolt munka, másrészt nyakig diesel olaj minden a ("szorgos karbantartás miatt") kétszer cseréltem olajat mert olyan fekete volt, mintha pakura lenne. A motor is valamiféle amcsi  katonai tehercuccos lehetett mert soha nem találkoztam ilyen motorral.

A gép alatt 10 centis a kosz az olajsár, keveredve porral fűrészporral, gesztenyefa levelekkel, stb.és van 2 centis rés a takarításhoz, mert lehegesztették az egész állványt. egyébként barbár módón a mor is a generátor is a fémvázra van csavarozva ami rezonancia szempontjából kifejezetten hátrányos és fogalmam sincs hogy lehetne megoldani komolyabb beavatkozás nélkül. Szerencsére gumis hardy tárcsa van a gép és generátor hajtótengelye között.

A szigetelést szigetelés vizsgálóval 500 voltos feszültség adapterrel mértem erre a célra használt lakatfogó és adapter segítségével..

A 8 éves vákuumszivattyúm motorja sem szigetelt jobban, ez viszont nagyon öreg darab. Maga a gyártó sem ad leirást erről az alternátorról.

Azt hogy újratekerni az egészet egy vagyon lenne egyrészt a rengeteg réz miatt, másrészt minden tekercs akit szakaszolni tudtam jónak tünik szigetelés szempontjából. A forgórészről ne is beszéljünk, mert olyan 50-60 kilo a tömege.

a teljes generátor tömege 144 kg az adattábla alapján.

Egyébként a sós levegő valóban gyilkosa az elektronikus gépeknek. Itt fent 1000 méteren északon meg főleg .

 

 

 

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

Ha a generátor felgerjed-már pedig bizonyosan felgerjed,nagyon is- akkor nem kell semmit újratekerni, mert nincs zárlat. Ha zárlat lenne,akkor a hajtómotor erőlködve tudna csak hajtani,és a generátor pedig melegedne. A kapocsléctől kiindulva mindent rajzolj le, az összekötegelt vezetékeket bátran bontsd meg, hogy biztosan jó legyen az a rajz amit készítesz. Az állórész 4 tekercsének nem hiszem hogy 8-nál több vége lenne, ezeket is pontosan rajzold be a rajzba, elvi szempontból a kezdő-végző kivezetések nem számítanak, a lényeg hogy valamilyen szintű kapcsolási rajz álljon össze egy lapra. Ha ezzel megvagy rakd fel a rajzot és akkor tovább tudunk haladni, addig csak találgathatunk.

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Szia!

most értem haza a munkámból, de lemértem amit ígértem:

Neked volt igazad a téren hogy ez egy fordított generátor!

a csúszógyűrűkön jön ki a középpont és a L1 L2 és L3 fázis egyértelműen!

Ezt ki tudtam mérni. Szétszedtem a csavarozási pontjaikat!

azért mértem a fázisok között különböző ohm értéket, mert a kefeágyak rettenetesen szorulnak és a szénkefék a csúszógyürün hol érintkeznek hol kevésbé!

Addig jutottam ma hogy most már biztos a forgórész adja a 3 x 5 kVA teljesitményt kifelé irányban!

A forgorészek kivezetései minden irányban egyértelmüen 1,2 OHM értéküek.

Egy vasmagos trafón keresztül jön ki a 3 fázis 3 tekercsen keresztül külön külön, valamint direktben a középponti kötéspont.

A vasmagos trafón szekunder oldalon gerjeszti a 6 darab diódát ez is biztos.

Az l3 fázis gerjeszti a 4 darabos diódának egyik felét, a másik pontot még nem látom, de feltételezhető, hogy a középpontra vezetődik ki. (ezt még nem bogoztam ki.

Ezek alapján az állórészek a mágnesek működés közben.

Amit még nem látok át hogy a csúszógyűrűkről milyen irányba megy a vezeték egy biztos:
 

minden póluson legalább 2 vagy 3 darab tekercs van , ez jól látszik a kötegelésben, mert vannak pontjai ahol nem takarja a papírszigetelés!

amit még nem látok át az az hogy sorban párhuzamosan mi van kötve, azaz 2 vagy 4 pólusu a mágnesezés, illetve a gerjesztés.

2 dolgot is levonok megfigyelésként!

a 4 diódás áramkör feltételezhetően egy állandó mágneses teret hoz létre az állórészben. Azt nem tudom hogy 2 vagy 4 tekercsvben, de az sem zárható ki hogy csak 1 tekercsben, (a dióda egyenáram oldali vezetéke 2 szál egyértelműen az egyik állórészbe megy bele, és nem ágazik tovább, ez 39 ohmos tekercs.

A másik (ez lesz a szabályozó) 6 diódán keresztül terheléstől függöen hozza létre a gerjesztési feszültséget, ez jelenleg 8 volt, itt a 4 diódás állórésszel szembeni tekercsbe megy bele és 29 ohmos. itt sem látszik hogy átmenne egy másik pólustekercsbe.

Ami és a legfontosabb és ezt nem tudtam még ellenőrizni, ehhez bontanom kell a ká eleket, az hogy a négy nagy tekercskör hová csatlakozik, ami nem kizárt hogy a csúszógyűrűkre , de ez még nem kifejezetten leellenőrzött dolog.

ez alapján ez olyan megoldás mintha az áramtermelést a forgórész végzi (ez biztos és ellenőrzött történet mostanra) míg az állórészek adják a mágneses teret ami előgerjesztéssel egyenáram, de a begerjesztett állapotban már váltóáram táplálja a szükséges és tényleges gerjesztő teljesitményt.

Ami kb úgy fest mintha a forgórész szinkrongenerátor, míg az állórész aszinkron elven gerjeszt!?

Lehetséges ez?

A 4 diódás tekercset mértem működés közben 127 volt váltó, 130 volt egyen freki 42,3 herz, a gerjesztési egyenáram 850 miliamper,  ez 107 wattos teljesitmény (hidegen)

a 6 diódás tekercs 8 volt váltó 9,8 volt egyenfesz a freki váltóoldalon itt is 42,3 herz, és a gerjesztőáram 112 miliamper! Mindössze 1 watt

a kilépő teljesitmény viszont 15 KVA lehetséges maximum.

amit tapasztaltam még hogy bekapcsoltam a sütőt és a 4 főzőlapot igy kb az összterhelés 6 kwatt volt 

A gerjesztőfesz 13 voltra ment fel a termelt feszültség 127 ről 131 voltra nőtt, és az idő múlásával lassan de növekedett a feszültség!

A terhelésre tisztán hallatszott a diesel motor leterhelése, de a fordulat stabil maradt, nem változott. Az adagoló fix fordulaton dolgoztatja a gépet.

Kiváncsi lettem és kiderült (a fötengelyre egy mágneses  jeladót ragasztottam és mértem a fordulatot egy impulzus  számláló müszerrel.

Hidegen 1430 RPM (23,83 fordulat per másodperc) ahogy melegszik ez a fordulat felment 1470 rpm-re  (24,5 fordulat per másodperc)(nő a freki nő a feszültség egyértelműen. teljes motormeleg állapotban 136 volt/ 248 volt jött ki a generátorból. freki ekkpr 44,75herzet mutatott.

50 herzen 1510 fordulatszám  (25,16 fordulat per másodperc) 166 volt és 272 volt a kilépő feszültség kb arányosan nő a fordulatszámmal és egyáltalán nem befolyásolja a rákapcsolt terhelés nagysága (0, 500 w 1000 watt 1500 w 2000 w 3000w 5000w 6000w (ohmikus fogyasztót, mint sütő és főzőlapok (kerámia)

Tehát egyértelműen igazolható hogy néhány tiz fordulatnövekedéss per perc , is erőteljesebb ternelés zajlik, míg a terhelés mindezt nem igazán befolyásolja.

Megállapoítható tények:

a generátor hidegen egy alapfordulaton dolgozik

ahogy a motor melegszik ez a fordulat  egyre magasabb lesz, gondolom a felmelegedő motor az alkatrészek tágulása az olaj higulása a motor forgását könyebbé teszi ezáltal a kisebb surlódás vagy viszkozitás miatt kismértékben a fordulat növekedik.

a fordulat 30-40 fordulatszám percenkénti változára, a feszültség termelés jelentősen felmegy!

A gerjesztési teljesitmény egyenáramú oldalon  eközben alig változik annak ellenére hogy a terhelés 0-45% között változik. (0-6 kwatt)

a generátor többórás működés után sem forrósódik fel, nagyobb terhelés esetén sem haladja meg a 45 fokot, melyet a gyártócég az adattábláján is feltüntet üzemi hömérsékletként.

ez alapján felmerült bennem egy hibalehetőség mint gyanú!

Lehetséges az hogy az állórész váltóárammal gerjeszti a mágneses teret, és a sokévtizednyi használat során felmágneseződőtt. És ezen okból  az állórész vagy forgórész állandó mágnesként viselkedbe?

ezáltal állandóan jelen lévő mágneses tér miatt a szabályozó egyenrendszer nem képes müködni, és a generátor valahogy aszinkron elven működő gerjesztés miatt a megnövekedő fordulatszámmal egyre növekvő gerjesztést ad a forgórész számára?

Ha jól tudom az aszinkron motoroknál van az hogy pár fordulatszám / perc növekedés esetén jelentősen többlet termelés történik?))

Még azt kellen feltérképeznem hogy az állórészek tekercsein mekkora feszültség áram folyik és hogy egyen vagy váltó, valamint sorban párhuzamosn kötöttek e? Akkor teljes a rajz, de az sem kizárt ezen már el lehet indulni?

És hogy lehetne ellenőrizni az esetleges felmágnesezettséget?
szép estét Attila

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

A gerjesztő tekercsek vastestjei általában nagyon alacsony ötvözőanyag tartalmú vasból készültek anno, ami soha nem mágneseződik fel annyira hogy a gerjesztést instabillá tegye. Egy minimális mágnesesség kell hogy legyen,hiszen ha nem lenne akkor csak külső áramforrásról lehetne felgerjeszteni a gépet. Az hogy hidegen a frekvencia alacsonyabb, az természetes,hiszen a hideg olaj fogja a hajtómotort, majd ahogy melegszik, egyre feljebb megy a fordulatszám. A gerjesztétekercsek vagy teljesen sorba, vagy az egymással szemben levő tekercsek vannak sorba, majd a 90 fokkal eltolva levő másik kettővel párhuzamosan vannak kötve. A két gerjesztőkör(a 6 diódás és a 4 diódás) az egyenáramú részen feltételezésem szerint párhuzamosítva van. Tedd a következőt: A motor fordulatszámát emeld fel annyira hogy a kimeneti frekvencia hidegen legyen 49 Hz. Az egyfázisú (4 diódás)egyenirányító után tegyél be sorba egy 220 ohm 25W-os ellenállást a gerjesztőkörbe és mérd meg az üresjárási feszültséget. Ha ez kevesebb lesz mint 225V,akkor az ellenállás értékét addig csökkentsd amíg a feszültség el nem éri a 225V-ot. Ahogy a motor melegedni fog, úgy ez az érték fel kell menjen 231-235V-ra, ez lesz az üzemi üresjárási feszültség. Terhelés hatására -ha a trafó jól méretezett,már pedig miért is ne lenne az- a feszültség nem eshet számottevően. Ha terhelés hatására a feszültség esetleg emelkedne, akkor a 3 fázisú (6 diódás)egyenirányító után is be kell tenni egy 10-20 ohm közötti ellenállást sorosan az egyenáramú körbe, ennek az értékét is kísérletileg lehet belőni. erre a célra legjobb lenne egy labor tolóellenállás, ami bírja a terhelést. Ez a generátor tényleg piszokul egyszerű de brutál strapabíró darab, messze jobb mint a mai hiper-szuper elektronikával teletűzdelt társai, lehet akár 50 éves is, akkor is működik még jódarabig, csak egy minimális karbantartást azért elvár.

1

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Szia ! Köszi az információt! Csak megerősíteni tudlak amiket leirtál!

Ma elkészült délután a kimérése és feltérképezése az állórészeknek is.

végeredmény:

a forgórész adja a 3 fázist és a csillagpontot. Az állórészeknek nincs köze a váltóáramú körökhöz.

a forgórészekből 4 db kefesínen  megy ki a 40 A es kimenetek fázisonként, és a csillagponton.

a gerjesztés 2 fő részből áll!

A Ll3 fázis és csillagpont adja a 4 diódás állandó gerjesztést,ez mindösszesen 107 wattos egyenáramú teljesítményt biztosít a 4 DARAB ÁLLÓRÉSZBEN SORKÖTÉSBEN

A fázisok kimeneti trafón keresztül lépnek ki a generátorból. Azon egy csillagkötésben van egy földfüggetlen 3 fázist figyelő és terheléshatására emelkedő feszűltségert biztositó szekunder tekercs. itt mindössze terhelésmentes állapotban 1 wattnyi teljesítménnyel 8 volt egyenáram lép a gerjesztőtekercsekbe ami ugyancsak az állórészekben sorkötésben vannak.

A rajzot mellékeltem, 

a váltóáramú forgórésznek és egyenáramú állórészeknek kizárólag a diódékon keresztül van kapcsolata!

Tehát ha jól értem egy megfelelő teljesítményű ellenállással be lehet állítani az alapgerjesztést 49 herz tartományban 220 voltos tartományban hidegen és figyelem mennyire megy fel már üzemi hőmérsékleten.

a terhelést rákapcsolva a segéd gerjesztést is ellenállással lehet pontosítanom beállitanom.

Nos erre a célra vannak 560 ohm 5 wattos huzalellenállásaim.fehér porcelánba öntve, szerintem ezek megteszik ha  sorban és párhuzamosan ki tudom kísérletezni a megfelelő ellenállás értéket és áramterhelhetőséget!

Kérdés egyenoldalra vagy váltó oldalra tegyem a sorba kötött ellenállást?

Valóban ez egy faék megoldás, 

Buherálásról annyit hogy eredetinek tűnik minden pontja a generátornak. Egyébként leszámítva a túlgerjesztést rendesen csinálja a dolgát. a sütő és füzülapok a mikrótrafók rendesen dolgoznak 42 - 43 herzen is egy két készülék érzékeny , ezért idegesített hogy miért alacsony a freki vagy miért magas a feszültség helyes frekin.

Az előzőleg említett bejegyzésemben a váltóáramú gerjesztés csak találgatás volt.

Még egy kérdésem lenne? A mikrótrafók 230 volton jelentősen túlgerjesztettek, Vasmagot átszámolva pont 130 volt jött ki rendes mágnesességet biztosítva egy egy töltőegységnek, Igy tulajdonképpen használhatóvá váltak a túlfeszitett trafók rendes üzemre. A nagyfesz tekercsek ki lettek vagdosva és a hegesztések megbontása nélkül 26 menet be lett fűzve 6 mm-es rézből, ami 30 A töltést ad akkunként a 180 Ah-s teherakkuk számára!.Külön külön: Így fázisonként durván 33 és 4 trafó felpakolva 15-15 20 A terhelást jelent a 127 voltos köröknek, mig a müködés alatt a házat is képes ellátni további 2 x 25A fázissal!

Általában ugy használjuk, ha szükség van töltésre a kenyérsütéssel egy időben mig a sütő dolgozik 1 órát a rendszert is feltőlti a napi üzemre. ez akkor szükséges ha egész nap felhős az idő!

Azonban a 10 darab trafónak jelentős az induktív hatása a generátorra, gondolok a meddőáram teljesítményekre, bár a trafók mindig terhelés alatt vannak, kb a normális tesla telitettség határáig.

De eddig nem vettem volna észre hogy szenvedne bármivel is, gondolom ez a szinkrongenerátornak köszönhető!

szép estét, holnap kipróbálom az ellenállás megoldást! Üdv Attila

szükség lehet e esetleg meddő kompenzációra?

A generátor adatlapja alapján is continuous azaz folyamatos üzemre tervezett, a félterhelésre sem ment fel a hőmérséklet soha 35 fok fölé, és a mikro trafók is cak langyosan 1 óra üzem után, (többre nincs is szükség, mert annyira feltölti az akkupack-ot hogy másnapig bírja a fogyasztásunkat.

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Szia ! Köszi az információt! Csak megerősíteni tudlak amiket leirtál!

Ma elkészült délután a kimérése és feltérképezése az állórészeknek is.

végeredmény:

a forgórész adja a 3 fázist és a csillagpontot. Az állórészeknek nincs köze a váltóáramú körökhöz.

a forgórészekből 4 db kefesínen  megy ki a 40 A es kimenetek fázisonként, és a csillagponton.

a gerjesztés 2 fő részből áll!

A Ll3 fázis és csillagpont adja a 4 diódás állandó gerjesztést,ez mindösszesen 107 wattos egyenáramú teljesítményt biztosít a 4 DARAB ÁLLÓRÉSZBEN SORKÖTÉSBEN

A fázisok kimeneti trafón keresztül lépnek ki a generátorból. Azon egy csillagkötésben van egy földfüggetlen 3 fázist figyelő és terheléshatására emelkedő feszűltségert biztositó szekunder tekercs. itt mindössze terhelésmentes állapotban 1 wattnyi teljesítménnyel 8 volt egyenáram lép a gerjesztőtekercsekbe ami ugyancsak az állórészekben sorkötésben vannak.

A rajzot mellékeltem, 

a váltóáramú forgórésznek és egyenáramú állórészeknek kizárólag a diódékon keresztül van kapcsolata!

Tehát ha jól értem egy megfelelő teljesítményű ellenállással be lehet állítani az alapgerjesztést 49 herz tartományban 220 voltos tartományban hidegen és figyelem mennyire megy fel már üzemi hőmérsékleten.

a terhelést rákapcsolva a segéd gerjesztést is ellenállással lehet pontosítanom beállitanom.

Nos erre a célra vannak 560 ohm 5 wattos huzalellenállásaim.fehér porcelánba öntve, szerintem ezek megteszik ha  sorban és párhuzamosan ki tudom kísérletezni a megfelelő ellenállás értéket és áramterhelhetőséget!

Kérdés egyenoldalra vagy váltó oldalra tegyem a sorba kötött ellenállást?

Valóban ez egy faék megoldás, 

Buherálásról annyit hogy eredetinek tűnik minden pontja a generátornak. Egyébként leszámítva a túlgerjesztést rendesen csinálja a dolgát. a sütő és füzülapok a mikrótrafók rendesen dolgoznak 42 - 43 herzen is egy két készülék érzékeny , ezért idegesített hogy miért alacsony a freki vagy miért magas a feszültség helyes frekin.

Az előzőleg említett bejegyzésemben a váltóáramú gerjesztés csak találgatás volt.

Még egy kérdésem lenne? A mikrótrafók 230 volton jelentősen túlgerjesztettek, Vasmagot átszámolva pont 130 volt jött ki rendes mágnesességet biztosítva egy egy töltőegységnek, Igy tulajdonképpen használhatóvá váltak a túlfeszitett trafók rendes üzemre. A nagyfesz tekercsek ki lettek vagdosva és a hegesztések megbontása nélkül 26 menet be lett fűzve 6 mm-es rézből, ami 30 A töltést ad akkunként a 180 Ah-s teherakkuk számára!.Külön külön: Így fázisonként durván 33 és 4 trafó felpakolva 15-15 20 A terhelást jelent a 127 voltos köröknek, mig a müködés alatt a házat is képes ellátni további 2 x 25A fázissal!

Általában ugy használjuk, ha szükség van töltésre a kenyérsütéssel egy időben mig a sütő dolgozik 1 órát a rendszert is feltőlti a napi üzemre. ez akkor szükséges ha egész nap felhős az idő!

Azonban a 10 darab trafónak jelentős az induktív hatása a generátorra, gondolok a meddőáram teljesítményekre, bár a trafók mindig terhelés alatt vannak, kb a normális tesla telitettség határáig.

De eddig nem vettem volna észre hogy szenvedne bármivel is, gondolom ez a szinkrongenerátornak köszönhető!

szép estét, holnap kipróbálom az ellenállás megoldást! Üdv Attila

szükség lehet e esetleg meddő kompenzációra?

A generátor adatlapja alapján is continuous azaz folyamatos üzemre tervezett, a félterhelésre sem ment fel a hőmérséklet soha 35 fok fölé, és a mikro trafók is cak langyosan 1 óra üzem után, (többre nincs is szükség, mert annyira feltölti az akkupack-ot hogy másnapig bírja a fogyasztásunkat.

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

No, végre elkészült a villamos kapcsolási rajz, ez a későbbiekben még segítségedre lehet. Vegyük sorba az általad tett megállapításokat:

-Az energia a forgórészről jön le a 4 csúszógyűrűn. Ebből következik hogy a kefék, a kefetartó és a csúszógyűrűk karbantartására gondot kell fordítani, mert a szoruló kefék és a lerakódott szennyeződés komoly problémát tud okozni, ami tönkreteheti a forgórészt is.

-A rajzod alapján jól látszik, hogy a gerjesztés két körös, van egy alapgerjesztés, ez a fázis-csillagpont közé kötött egyenirányítóról működő gerjesztőtekrcs-rész. Ide kell betenni az egyenirányító után-tehát a DC körbe- egy soros ellenállást,amelyiknek az értéke állítható. Amikor már tudod hogy mekkora ellenállás érték kell hogy 50Hz mellett meglegyen a 230V a fázisok között, akkor célszerű ezt az ellenállást egy darabból kialakítani. Mai napig beszerezhetők olyan huzalellenállások amelyek állíthatók, ezek a legalkalmasabbak az optimális üresjárási feszültség beállítására. Az ellenállás teljesítményével nem érdemes spórolni, mert minél kevésbé melegszik annál megbízhatóbb lesz a működés.

-A gerjesztés második köre az, amelyik a háromfázisú, fázisokon átfolyó áram által gerjesztett transzformátor szekunder tekercse által táplált egyenirányítóról táplálkozik. Ezen mérsz terheletlenül 8 V-ot. A 8V azért jön létre, mert az alapgerjesztéshez szükséges teljesítmény áramot hajt át a 3 fázisú trafó egyik fázisán, és ez hozza létre a 8V-ot. Ha a generátort megterheled, akkor ez a feszültségérték jelentősen megemelkedik, hogy mennyire, azt mindig a terhelés nagysága határozza meg. 

A beállítás: először a fodulatszámot hideg motornál úgy állítsd be hogy 49Hz legyen a generátor frekvenciája. Az egyfázisú egyenitányító után a DC körbe (mindenképpen a DC körbe)rakott ellenállással tudod beállítani az üresjárási feszültséget 225-230V-ra.
A motor melegedésével a fordulatszám emelkedni fog, ha 50,5-51Hz lesz a frekvencia, szerintem az is bővel jó lesz, hiszen terheléskor biztosan csökkenni fog valamelyest. 
Azt nem írtad hogy a háromfázisú trafó szekunderén vannak-e megcsapolások. Elvileg ezekkel lehetne beállítani a terheléskor szükséges gerjesztést,de nem biztos hogy a Stanford is így csinálta. Ha a terhelés hatására a kimeneti feszültség minimális mértékben változik, akkor a terhelési gerjesztés úgy jó ahogy van. Ha jelentősen esik,(15-20V)az már probléma, mert plusz gerjesztést nem tudsz varázsolni(erre lett volna jó ha van megcsapolás a 3 fázisú trafó szekunderen). Ha viszont emelkedik a kimeneti feszültség akkor a 3 fázisú egyenirányító után kell egy olyan ellenállás ami némileg korlátozza a gerjesztőáramot, ennek az értékét csak kísérletileg lehet meghatározni. Említetted hogy volt egy 220 ohmos ellenállás is a generátorban. Jó lett volna ha ezt is berajzolod a rajzba, oda ahol volt eredetileg.
Kérdezted a kompenzációt. Ha a trafók nem mennek üresjárásban, nem szükséges meddőkompenzáció. De ha a trafók terhelése széles határok között változik, akkor indokolt lehet a primer tekercsekkel párhuzamosan egy-egy 10-12 uF-os állandó üzemre gyértott motorkondi. Ezeket a kondikat fixen a trafó primertekercsekkel párhuzamosan teheted. Ez a megoldás azért is előnyös lehet mert csökkenti az egyenirányítók okozta jelalaktorzulást . Arra mindenképpen törekedj, hogy a fázisok között a trafókat egyformán oszd el, így kevésbé fogja elvinni a 120 fokos fázis szimmetriát.
Remélem tudtam segíteni.
 

1

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Szia!

köszi a siok sok infot, rengeteget segített!

A forgórész csúszóérintkezőit megtisztítottam. Tegnap bal oldalt kettőt ma délután a jobb oldali kettőt. mostanra 1,2 ohm minden kivezetés! (megszűnt a 360-430-170 ohmos rossz érintkezési felület) Valóban ekkora áramterhelésnél szükség van a két két darab 10 x 14 mm-es kefékre, csúszógyűrűkként.

A gerjesztés beállítást holnap este tudom műszeresen vizsgálni.

Az üresjárási próba alatt eszembe jutott egy két ötlet és felmerült egy két kérdés! Csináltam egy próbát fix ellenállások soros és párhuzamos kapcsolásával. 49,6 herzen, 218 stabil volt jön ki hidegen ami 51,2 herz és 232 volt melegen. ez a tartomány belefér bőven a fogyasztókba. mind a mikró mind a MUM tésztagép hibátlanul működött vele!

Az tény hogy azok a hatalmas állórész tekercsek az 1 A egyenáram alatt nem nagyon melegszenek. A forgórész melyen átfolyik a fázisonkénti 40A teljes terhelésnél jól megtekert szellőztetett és 1500 fordulaton szinte hidegen üzemel. Nagyon szuper konstrukció! Így hogy most már jól átlátom a működési elvet.

 

Az tény hogy akkor a leggazdaságosabb a generátoromat kihasználni, ha a legnagyobb terheléssel tudom a legrövidebb idő alatt kihasználni a termelt energiát!

felmerült bennem 2 lehetőség de lehet hogy marhaságokat találok ki.

Az egyik a következő:

Ez a megoldású generátor hasonló mint az autós generátorok csak fordított működéssel. Azaz ha megfelelő egyenárammal gerjesztem a generátort ha jól vélelmezem a 3 fázison félhullámú egyenirányitó diódákkal lerhetséges elvielkben kivenni 120-144 volt egyenáramot akár 3 x40 A fele azaz 3 x 20 A folyamatos terheléssel is, ami ráadásul közel azonos tartományban van a fogyasztási kimeneti tartománnyal is.

Értem ez alatt a 10 db 12 voltos 180 AH (1040AH indítási áram)akkumulátorok gyorstöltését!

Az aksik tipusa KALCIUM_KALCIUM inditó és üzemi akkumulátor használatra.

 

Nos amit javaslatot kaptam a kapcsolást tanulmányozva és áttekintve, felmerült egy kérdés bennem?

Vajon ténylegesen mekkora áram terheléssel tölthetem ezt a sorba kötött pack-ot?

Az autó generátora sok esetben gond nélkül tölt 40-60 akár 100A-t is indítást követően különösebb károk nélkül. elmennek jó feszültség szabályozással éveket.

Az tény hogy alapértelmezésben 0,1 Coulomb a töltés normál esetben!

Mekkora árambevitel lehetséges ezeknél az akkumulátoroknál gyorstöltés esetén? milyen károsodás lehetséges a gyakorlatban?

lehetséges e 40- vagy akár 60 A tölteni ekkora akku csomagot? (A rendszerre egy 10A es kiegyensúlyozó ballancer impulzusos töltést kiegyenlítő áramkör is be van kötve. (mindig a leggyengébb akkuba tölt a legerősebből, a 10 akkut lehetőség szerint 1 tizedes feszültség tartományban tartva) Ez 10 AS szabályozással elviekben kiegyenliti a lehetséges belső kapacitások eltérését, bár abban nem vagyok biztos hogy 40 60 A tartományban is ez történne e?

Azért kérdem mertt az üzemidő = fogyasztott gázolaj = költség. Több töltés azonos idő alatt kevesebb üzemidő!

Itt most nem tartós órákig történő töltésre hanem 20 perc fél óra 40 perces max 1 órás töltési üzemidő ciklusra gondolok!

Napcella 12 és 16 óra között tud tölteni átlagban 18A töltési árammal. Ez 72 AH fő töltési időben. előtte utána 2-4 A csepptöltési áramok folynak.Ez igaz a napos jó időre.

Borus időben óránként jobb esetben 2,4-4 A óránként, rosszabb esetben 1,9 0,6A óránként ami belátható arra nem elegendő hogy az inwerter saját fogyasztását fenntartsa ami maga 60 watt/ óra.

Tehát adott esetenként van szükség a feltöltésre, ami célja a napi fogyasztás biztosítása és az akkuk töltési szinten tartása elkerülve a szulfátosodást!

A cél az lenne hogy az üzemidőt lecsökkentve és a töltőáramot megnövelve röviditsem a generátor használati idejét.

eddig ugy tudtam hogy a generátorom 5 KVA-es, utólag kiderült az adattábláól , hogy 3 x 5 KVA-es (3 x 127V 40A) csillagponthoz képest.

Amire gondoltam:

Amikor a mikro trafolról 30 A el töltöm az akkukat a központi feszültség figyelő rendszer, nem éri el fél óra alatt sem a 134 voltot (115 volt lemerült állapotból kiindulva)

A generátort felépítésében meghagyva de egy elektronikus töltés szabályozással füszerezett gerjesztési rendszert kialakítva lehetséges lenne egy hatalmas egyenáramu töltő kialakitása:

3 fázis kimenete zavarszürő és folytó trafóillesztés után  2 x 50 A félhullámu dióda fázisonként:

a feszültség szabályozást egy elektromos panel figyeli, ami méri az akkukba folyó Áram és töltési feszültség nagyságát is. (áramgenerátoros és fesszabályozott töltési megoldásra gondolok.

Azaz mint az autós generátorok, minél hamarább elérhető legyen a 144 voltos feszültség és a töltési áram akkora hogy az károsodás nélkül tudja nyomni az akkukba a naftát!

A generátor saját akkuja 12 voltos a generátora 120 A.-es citroen jumperé. az akkuk 12,4 voltról szinte azonnal 14,4 voltra megy fel mikor a generátor gép motorját beinditpom.

a gerjesztés kb azonos az üzemi feszültséggel, (a 127 volt váltó kb 13xx 14xx voltoto eredményezne egyenáram szempontjából. Az átfolyó áram korlátozására egy beépitettt áramgenerátor visszaszabályozza a gerjesztést ha eléri a maximálisan beállitott töltési áramot.

Azért merült fel a kérdés mert van egy 15 KVA es generátor ami kb 30-40% teljesit. Ha ez megduplázható akkor a gázolaj fogyasztása felére csökkenthető,.

A mikró trafókkal max 30 A tudok tölteni! Az egyenirányitók 50A 1000 V-osa kockák akkunként. 30 x 130 volt = 3900 Watt
HA direktben töltenék mert pl lehetséges 60A tölteni akkor majdnem 8400 watt /óra ez duplája, azaz 30 perc alatt ugyanakkora töltés bevihető!

ezek most elméleti kérdések, mert nincs információm mennyire lehet ez káros az akkumulátorokra, vagy a generátorra.

Másik kérdés a feszültség automatikus szabályozása?

hasonlóan mint a porszivók fázishaíitásos tirisztoros vezérléséhez elviekben lehetséges a 400 kohmos potmétert optó csatolással helyettesíteni, az optót pedig be lehet állítani a stabil 230 voltos váltóáram figyelt feszültségére.

ezzel egy másfajta szabályozást lehetne megvalósítani. Ami a tényleges robbanómotor hőmérséklet változásra is azonos feszültséget biztositana.

Vagy egyenáramú oldalról lenne beálliíva egy AVR-hez hasonló elektronikával a termelt feszültség  hogy a kimenet stabil feszültséget biztosítson.

Most hogy átlátom mitől magas a feszültség és miért alacsony a frekvencia, bátorodtam fel e tekintetben. Míg nem bontottam meg a generátort, addig arra gondoltam egy sima gerjesztett forgórésszel és vaskos állórészekkel, van dolgom, ami egy bizonyos teljesítményig ad lehetőséget.

most hogy látom 3 szor nagyobb a lehetőségem és az alternátor sem melegedik fel komolyabb terhelésre sem, merültek fel ezek a kérdések.

egy olyan álom született hogy esetleg lehetséges tölteni 50-60A-el míg a fogyasztúk is kapnak kb 210-230 voltos feszültséget,

A generátort 12-14 KVAig kihasználva. (a sütőt és füzülapokat bekapcsolva 6 KVA terheléssel sem nőtt a gázolaj fogyasztásom, meéette ment a 3 KVA akkutöltés is.

Tehát a nagy kérdés hogyan lehetséges akku vagy alternátor károsodás nélkül több energiát nyomni a tárolókba ? Egyáltalán lehetséges-e?

Szép napot Attila

 

 

 

 

 

 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Inhouse
Inhouse picture

Szia!

A gépjárművek 120A-es generátorának példája kicsit sántít. Mivel ott azért van az akku, hogy beindítsa az autót (indítóakku), aztán már csak töltődik (ideális esetben), ezért az indítózás után hamarabb visszatöltődik a kivett energiamennyiség, mint amikor te munkaakkunak használva meríted le előtte. Amikor beindul a jármű, pár pillanatig folyik az akku felé nagyobb áram, aztán szépen ellaposodik. A külső töltést ahogy már írták C20, vagy esetleg C10-el illik max végezni, efölött már kockázatos, mind az élettartam, mind a veszélyessége miatt.
Igazából a töltőfeszültség korlátai miatt elég nehéz lenne egyébként 40A-t folyatni az akkuba, akármilyen merült is...

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Ez való igaz! Az autóban az indítás terheli meg de alaposan az akkut. igy gyorsan de hamar ellaposodik a töltőáram, mivel a beállított általában 13,8 - 14,4 volt feszültség szintet eléri!

Azonban van néha olyan helyzet pl. rajtafelejtett világitás, mely alaposan megtépázza az energia töltöttséget. Ha szerencse van akkor nagy nehezen nyöszörögve elindul az autó de ilyenkor akár fél egy óra mire visszatölti az akkut a teljes töltöttségre. Ilyenkor nagyon magas áram folyik kezdetben és nem éppen elenyészőnek mondható a gyorstöltés sem, 30-40 A is folyik akár fél órán is keresztül. (az autós generátorok feszültségszabályozása révén nem áramkorlát hanem feszültségmaximum alapján áll össze a töltés..

Pl buszok vagy nagyobb gépek esetében ( min 160AH akku 24 Volton) amikor áll a motor akkor is komoly fogyasztásnak vannak kitéve a belső világitás és egyéb fogyasztók miatt. Ezek a nagy teljesítményű akkuk mind indító mind munkaakkumulátorok egyben. Legaláb  is amit vettem, az a katalógus alapján munka és inditó akkumulátorok egyben.

Volt egy kis fennakadásom.

Ma el kellett mennem a fővárosba (SLNalbert) cégnél tudtam venni uj keféket, mivel a 4 ből 2 alaposan el volt kopva és már a rúgó nem szorítottam megfelelően.
 egyébként a töltésen már volt másik véleménykeresés.másik fórumbejegyzésben. sokat tanultam onnan.

Csupán érdeklődés volt, de meg is írtam lehet hogy hülyeségeket beszélek! pont az autógenerátorok töltésszabályozása miatt kérdeztem.

A gyári cellatöltőn AH és KAh-ban méri a töltést.

Amikor a töltőt építettem, sok kérdés merült fel. kaptam sokféle megoldást a generátor gerjesztésének szabályozásától kezdve a PC tápig, mikrótrafóig sok minden felmerült.

Az biztos hogy mivel az inverter maga is 3000VA-es ezért az akkumulátorok el vannak szigetelve a ki és bemeneti pontoktól.

A z akku 120 voltos feszültségét (110-144V) egy impulzus trafó felemeli 240 voltos egyenfeszöltségre és 4 db IGBT gondoskodik a hidas 50 herzes valós szinuszhullám kialakításáról: (50 herzes szinuszhullámú amplítúdó modulált négyszögjelek alakítják a végeredményt, mivel az IGBT Fetek csak négyszögimpulzusokkal tudnak rendesen dolgozni.

Pont a galvanikus csatolás hiánya miatt ment vagy 3 szor tönkre az inverterem.

A pc tápból készült 4 egység, majd leálltam velük, mert a sós vízpára sajna zárlatba vitte hol ezt hol azt, A végén maradtak a mikró trafók.

Mivel többen írták ez egy túlfeszített trafó, nem ajánlott ilyen célra használni- 

Nekiestem a számolásoknak (trafóméretezés és rájöttem, hogy tulajdon képpen 130 volt környékén a telitettség alapjáraton minimális, és megfelelő a gyári alu primertekercs a trafó meghajtására.

ezzel az a gond hogy 10 db trafó kellett a töltéshez. Minden trafó 26 menetnyi szekunder tekercsből áll, és 45A terhelésre van méretezve!

A meghajtás egyen írányitását egy egy dc 50A 1000V graetz kocka adja hűtőkre szerelve.

A egyenáramú kimenetek 40A es autó bíztikkel vannak biztosítva (graetz zárlat esetére, és a primer kört a gyári mikró bizti adja (szekunder zárlat esetén kiolvad)

a 10 darab trafó 3fázis irányba és a csillagpontra van rakva. 3-3-4 darab megoldással, igy terhelésen 15-15-20 A terhelést jelent fázisonként.(a házra még mindig marad 20A

A gyakorlat a c10 el 18A töltést jelent, C5 esetében 36A lenne de a trafók max nagyon lemerült állapotban sem tudnak 25-27 A fölé menni. (a kimeneti feszültséget úgy állítottam be hogy lemerült állapotban 25A félig töltött állapotban kb. 18A töltést adjon le

Mivel ezek a trafókat gyors visszatöltésre terveztem, ezért max. fél legfeljebb 1 órát kell hogy működjenek (25-30 AH-t tölt bele a 180Ah akkukba.)

eddig ez jól működött, csupán arra kerestem választ milyen hatások lehetségesek ha a töltési áram nagyobb lenne.
 

Szóval hétvégén jön a nagy beállítási próba, a gerjesztés ellenállását illetően.

Amiben felmerült egy esetleges hibalehetőség az a soros ellenállás a gerjesztő tekercsekkel. Holnap estére többe tudok, és megírom mit tapasztaltam.Hétköznap reggel 6 tól este 7 ig dolgozom. van szieszte fél egy és fél négy között de nem mindig tudok hazamenni, igy csak este tudok a generátorral foglalkozni.

A legvégén szeretném összefoglalni és egy bemutató leírásban megírni minden eddigi tapasztalataimat és a kapott segítségeket is megköszönöm.

Szép estét Attila

0

Vote up!

You voted ‘up’

Atis57
Atis57 picture

Szia!
 ehhez; 

"Értem ez alatt a 10 db 12 voltos 180 AH (1040AH indítási áram)akkumulátorok gyorstöltését!

Az aksik tipusa KALCIUM_KALCIUM inditó és üzemi akkumulátor használatra."

Az ekkora akkukat az élettartam miatt  40-20A  (induló 40--visszaesik 20A re )nagyobb árammal nem tölteném.Mert az életartama visszaesik.
A soros diódás megoldást  azért sorbakötött motorinditó kondikkal csinálnám. Ez elválasztást ad +áramkorlátozást is.. Természetesen a kondik feszültsége inkább a 400V feletti legyen.
de ugyanezt Graetz-el is megteheted,ha minden AC ágban van egy kondi.
Ha fojtótekercsre van szükséged --akkor megfelelő mértű vastengely szigetelt huzallal ?Persze veszteséget okoz.
A mikró trafóid többet is elbirnának --én ebbe az irányban indulnék el. 
A szekunder feszültség emeléssel  (2-5 V ) s máris megvan a "gyorsabb töltés"
Ezt a generátort  nem próbálnám meg gerjesztés szabályozással macerálni--nem lessz biztos a siker!

A napelemes töltés kb ennyit tud. Az akkus (OFF GRID ) mindenütt a hálózati visszatáplálós értékeinek az 1/3--1/4 -t tudja.
Az a balanszer meg inkább a jobb akkuk plusz kisütésével játszik (veszteség ?)
Persze ezcsak az én véleményem .

1

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Igazán amit nem értek meg:

180 AH akku töltése 18 A ideális (ennyivel tölti a gyári töltő függetlenül attól hogy tudna többet is.)

 mikrotrafók jelenleg 25A töltenek minden egyes akkuba ha le vannak merülve, félig töltötten 18A nagyjából feltöltötten 8-12 A (ezt még nem próbáltam, nem volt rá szükség)

A baj forrása hogy napi energia vételezési lehetőség a 1 és 4 óra időtartományba esik. Felhő esetén 2A tölt akkor már jó!

Nos mint már leírtam 4 óra x 18A =72AH + 4-6 óra átlag 2-4 A töltéssel  8-24 Ah.

Ha borús az idő  összesen 16AH egész napi termelésem. Sajnos ez tőbb hónap mért és feljegyzett tapasztalata.

A gond hogy maga az inwerter is 60 wattos önfogyasztással működik (a feszültség emelő áramkör és ventíllátor valamint saját tápegységének fogyasztása 120volton 0,6 A!

Állandó szinuszos fogyasztók a hútőgépek, a kollektor szivattyú és a melegviz keringtető szivattyú.

Azon gondolkodtam, hogy a házban 2 kört kellene kialakítanom ami technikailag megoldható, ekkor a szinuszos invertert szakaszosan ki lehetne kapcsolni. De ez szerintem uj topicot igényel. Itt most a generátort szeretném befejezni.

A napelemes töltés vezérlők be vannak öntve mügyantába de:
A csatlakozások egymástól valahogy függetlenek. Azaz bármelyik akku 12 voltos csatlakozójára 12 voltot kötök a többi kimeneten is megjelenik a feszültség!

aza a 3 párhuzamosan kapcsolt töltésvezérlő (az egyik kimenet a másik bemenete is egyben) esetében a legelső 12 voltos akkucsatlakozóra akkumulátort kapcsolok, vagy külső 12 voltos tápot, akkor az összes csatlakozón megjelenik a 12 volt ami a 10 akku esetében 120 voltot jelent a töltésvezérlő kinemeteken.

Gondolom valami programozott cuccos lehet impulzusos folytótekercses kapcsolásokkal, mert a gyártó rárta 3 volt és 12 volt között mindenre, savas akkura, li-ion töltéskiegyenlitésre, stb alkalmas. És darabja 30000 Ft volt. Minden esetre, ha az akkukat nem terhelem, a szint megmarad (nem merit lefelé irányban) nem söntös vagy terheléses a módszere)

A napelemeknél valóban bajban voltam, mert nincs gyári töltésvezérlő 120 voltos feszültségre. csak 48 volt a felső határ!

Ezen okból 5 x 24 voltos sorba kötött akkubankot használok (5 független 24 voltos töltés vezérléssel szabályozott cellarendszert . A cellák 40 voltos üresjárási feszültsége miatt 20 A átfolyó áram mellett 10-es kábeleket kellett használnom. Gondolom szerencsésebb lett volna a 120-160 voltos kollektor feszültség és az akkuk soros töltése?

 

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint picture
**

szia:az akkuk soros töltése nem szerencsés, mert a töltőáram a leggyengébb akkuhoz igazodik, az akkukon nem lesz egyforma a feszültség
Ezt vadonatúj akkuknál még nem veszed észre, de ahogy öregszik, egyre inkább szembetűnik, még akkor is, ha azonos időben gyártott, azonos sorozatű akkuról van szó.
Itt elég nagy áramok folynak 10-14  akkuról lenne szó
Újabban elég sok szó esik villanyautóból kiszerelt akkutelepek újrahasznosításáról  háztartási energiatárolóként

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

Potenciál elválasztást jelen esetben csak két tekercses transzformátor ad, se kondi, se dióda nem biztosít potenciál elválasztást . A potenciál elcálasztásra elsősorban életvédelmi célból illik gondolni, tekintettel arra hogy szigetüzemű aggregátor használat esetén is előírás a csillagpont földelése. Ez alól csak akkor lehet mentesülni ha  az összes fogyasztó kettős szigetelésű, vagy mindegyik szigetelőtrafóról megy . Nem gondolom hogy ezek közül a feltételek közül az ominózus helyen bármelyik fennállna.

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Szia Pisti!

Na itt vagyok még bajban, pont a földeléses kérdésnél!

Mivel a generátor 127 / 220 voltos ezért az egyik fázis adja a 0 vezetőt, és a másik 2 fázis megy el mint l1 és l2 fázis.

Ezzel nem is lenne gond de nem tudtam megoldani a tökéletes földelés kérdését, de mégis az ÉV reléket müködésre kellett vonnom.

A gond forrása maga a 120 voltos akkubank és az inverter. vagy 3 szor már szétrepült a fet bennük a fő táppal egyetemlegesen aminek először nem tudtam az okát , de késöbb rájöttem.

az akku 120-144 voltos tartományú egyenfeszt ad! Az inverter ezt felemeli 240 voltos egyenfeszre. (lehet hogy a pillanatérték magasabb de digis műszerrel ennyit mértem.

A inverter bemenetének 2 pontja a fizikai 0 vezető és a bemeneti L1 fázis lenne.

Az inverter 120 voltos pontja a emelt feszültség 240 voltos pontja is egyben.

Az inverter egy impulzus trafóval állitja elő a szükséges egyenfeszültséget a müködéshez ami az akkuk negativ pontjához mértem -80 -100 volt körül alakul.

A 4 IGBT ezt  feszültséget csereberéli (váltogatja hidkapcsolásban.

Ha a 0 vezetőt letestelem a testre akkor az inverter fetekkel kapcsolt közös pontja földelésre kerül!

Ha az inverterre 230 voltos feszültséget kapcsolok (mintha visszajönne a hálózati tápellátás) akkor az a fet ami a 0 vezető és negativ 80-100 volt között kapcsol, valamiért mindig szétrobban erednmény a tönkrement inverter!

egyelőre számomra nem ismert okokból (mert nem jöttem rá ennek a jelenségnek mi lehetett az oka) csak ugy használom az invertert hogy csak és kizárólag inwerterként működik (szünetmentes funkcióik inaktív, valamint az sem zárható ki hogy a gyári 5,5 A akku helyett 180 AH akkuk vannak kapcsolva, és nem zárható ki hogy a feteken keresztül tölti az akkukat, ami túlterhelést okozhat, de ez is csak találgatás. Nem jöttem rá az inverter kapsolás alapján a töltési mechanizmusra.

A csillagpont földelés helyett egy 100 mikrós motorkondit kötöttem be az akkumulátor 0 voltos pontjára és a test közé!

Így az ÉV relé a váltóáram szempontjából kb 120- 150 voltos váltó nagyságrendben mind a fázis mind a 0 vezető irányában mérhető és a 30 miliamperes hibaáram jelenléte esetén a fi relé kioldóképessége biztosított.

Egyenáram szempontjából a kondi biztosítja a leválasztását az akkumulátor negativ pólusának. Bár aggályom az hogy ha a kondi meghibásodna akkor ez milyen hatással járna?

Az igazság az hogy fogallmam sincs hova kössen a közös földpontot!

felmerült még olyan megoldás hogy a világitásomat, bizonyos fogyasztóimat (monitor, számítógép tv router, ezek tápjai majdnem mind tudják a 110-230 voltos működési tartományt! nem érzékenyek a négyszögjeles váltóáramra. Itt merült fel bennem az hogy lehetséges e fetes hídkapcsolásban, persze megfelelő védelemmel, négyszögjeles 120 voltos váltóáramot prezentálni, és azokat a fogyasztókat kizárólag arról működtetni?

Ugyan kaptam anno javaslatot, hogy használjak egyenáramot, de 120 voltos tartományban mindamellett hogy életvédelmi kérdések merülnek fel, a tűz és zárlati veszélyek is magasabbak. Ezért gondoltam megforgatni a 120 voltos egyenáramot 120 voltos váltóárammá!

Ezzel a megoldással nem függnék a szinuszos invertertől, valamint a szinuszos inverter szakaszosan ki és bekapcsolható lenne, ezzel napi akár fél egy kilowattnyi energiát is megspórolva!

Ha nem tévedek, az inverter 60 watt per óra önfogyasztása napi 1400 watt kidobott energia.

Ha a hütőgép motorja kb 3 órát megy,napi szinten a müködési idő java sporolható!

Ha jól gondolom csak feszültség forgatás esetén minimális az önveszteség, és nem nagy áram átfolyás esetén (4-6 A használat közben) ventillátor sem kell, továbá az kapcsolható hömérséklet figfyeléssel. Az inverter ventillátora 24 volt 1A és mindig megy. Ha leáll az inverter auto lekapcsol hiba miatt, azaz kéri akkor is a ventit ha az inverter áramkörei jég hidegek.

A világitásom szinte mindenütt ledes és áramgenerátoros ami 60-75 volt és 300 miliamper lámpánként. A primer feszültség bemenetek 100-230 volt egyen és váltó mint forrás, a gyártó adatai alapján. (az 120 voltos akkura polaritás függetlenül köthető épp ugy működik mint 240 voltos inverterről.

A usb és router valamint hasonló tápjaim mind 100-240 voltos tartományban működnek, mindben van graetz és kondi, gondolom ezek működtetése sem jelentene problémát!

A pc tápok 115/240 voltosak és átálliíhatók egy kapcsolóval. A szinuszos inverter igazán az induktiv motorjaimhoz kellenek. ez hütőgép motorja 2 darab, vizszivattyű 1 db. 

a kollektor és használati melegviz keringtető szivattyúk is már elektronikusk és egnárammal dolgoznak, gondolom ott is megoldhatóak az illesztések?

 

Amit nem tudok a flex, a körfürész és porszivó mint forgórészes induktiv motorok , és a mosógép is köztük hogyan viselkedik módosított szinusz forrásról,?

ergo ha szükséges van inverter megfelelő, tehát nem égető kérdés.

A probléma inkább a lehetséges megtakarítás ott ahol lehetséges, miközben  fenntartva a folyamatos  működő képességet alapvető fogyasztók részére

tudom sok a kérdés, de most ráadásul nemcsak már az én problémám lesz hamarosan a megfizethetetlen áramszámla.

Lehet hogy mások is megoldást keresnének megfizethetőbb megoldások alkalmazására.
És a végén mikor kész a projekt egy nagyon alapos és részletes bemutatót szeretnék összeálítani a sok sok kapott és megosztott információkból és a megélt gyakorlati tapasztalatokból.

Bár jelenleg még zavarosnak és szétszórtnak tünik a hozzáállásom. Csak sok bennem a megválaszolatlan kérdés több területen is. ezért elnézést kérek előre is.

 

 

Szép estét Attila

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

Attila túl sok dolgot szeretnél egyszerre.
Először is csináld meg azokat a beállításokat amiket korábban írtam. Az AVR-es szabályozást felejtsd el, ez a kőkori megoldás sokkal-sokkal megbízhatóbb mint az AVR-es elektronikus megoldás, hidd el nekem, mert kipróbáltam. Ha nagyobb töltőáramot szeretnél, azt 3 fázisú 3x230V-os tápfeszültségről működő elektronikus töltőáramkörrel tudod megvalósítani, semmiképp nem javaslom a direkt töltést közvetlenül a generátor kapcsairól mert olyan biztonsági problémákat vet fel,aminek a kezelésére nem lehetsz felkészülve. Az üzemanyag felhasználás jellemzően a generátor mechanikus hajtóteljesítmény igényével (nagyjából) arányos tehát ha az áramfejlesztődet nem 40%-kkal hanem 100%-al terheled, a fogyasztás is megugrik, tehát nem biztos hogy jól járnál egy túlkomplikált direkt töltőrendszerrel. Az indítóakkumulátorok C10 és C20 töltőárammal tölthetők , az ezt meghaladó, pl. C5 töltőáramot is elviseli, de a nagyobb töltőáramokkal történő töltés sokkal intenzívebb melegedéssel és gázfejlődéssel(hidrogén!) jár együtt. E kettő együtt kifejezetten káros az akkukra. A C5-10-20 az akkuk kapacitás arányszámát adja, azaz a te esetedben a 180Ah ötöd;tized;illetve huszad részét, számszerűen C5=36A;C10=18A;C20=9A töltőáramot jelent. Ha te C5-el akarsz tölteni, mindenképpen javasolt a cellák hőmérséklet figyelése, mivel 38-39 Celsius fok felett az ólomrács sérülhet, deformálódhat. Tehát az 50-60A-es töltés nem hogy nem szerencsés, hanem kifejezetten veszélyes próbálkozás, könnyen a levegőbe röpítheted az egész akkubankot a töltés során keletkező hidrogén véletlen berobbanása miatt. Tehát csak ésszel az optimalizálás során!

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Nagyon köszönöm az  információkat.

Mindenféle képen megfogadom a leírtakat. Azért írtam ide mert, tudom hogy itt vannak sokkal tapasztaltabb és jártasabb szakik, és amit én nem ismerek nem szégyellem bevallani.

Az átlag ember ha nem tud valamit mástól tanul a hülye a saját hibáiból sem.

Amikor elindultam e területen csak azt tudtam hogy itt ahol házat veszünk nincs vezetékes áram és nagyon sokba kerülne bevezetni. Most 270 euro/1000 Kwatt az energia ára plusz itt is vannak járulékos költségek. Sokan vagy esznek vagy villanyt fizetnek, bár itt más a rendszer.

Amikor elkezdtem szinte semmit nem tudtam az ilyen nagy akkumulátorokról. A gyári töltésvezérlők most megfelelően töltik az akkukat napcellákról, gondolom nem véletlen egy idő után visszavesznek a töltési áramból és átmennek csepptöltésbe.

Tehát ha jól értem a max 36A csak rövid ideig mert az akkuk gázt termelnek, a mikrótrafó valóban galvanikusan választja le a generátort a akkuk pólusairól, és ráadásul egy egy akkut töltenek. szerencsémre a mikrótrafó magja 230 volton tól van feszítve (üresjáratban is felvesz 3-4 A-t. 130 voltos váltón mindössze 300-450 miliampert ami enyhén feszítet munkapont. hogy lehetséges e plusz 2-5 volttal feljebb emelni, erre az a válaszom hogy már nem fér fel a menet a trafóra, a rendelkezésre álló dróttal 26 menettel tudtam befűzni,azzal is megszenvedtem.

A gerjesztés tekintetében valós érv az elektronika lehetőségek szerinti elkerülése a párás sós levegő minden elektromos cuccot tönkretesz ha nincs elzárva a közvetlen levegőtől.

Mivel az akkukat nem egy évre szándékoztam venni, pont ezért kérek tanácsot.

A gázolaj itt is drága (380 FT/ liter) de nyilvánvaló hogy lehetőség szerint csak akkor szeretnék a diesel forráshoz nyúlni ha az feltétlen szükséges, minél kevesebbet.

A mechanikus gerjesztés szabályozás ami eredeti nyilvánvalóan egy kifejezetten gyári megoldás és nem véletlen contimuous van a adattáblájára írva.

Ahogy eddig ment teljesen jó volt csak a generátor egyre nagyobb feszültségen kezdett müködni napról napra és én egyre jobban kezdtem visszavenni a fordulatot hogy ne legyen a feszültség túl magas.

első alkalommal PC tápból csináltam 25A töltöt sikerrel, ami később a pára miatt többször is kapitulált. A végén visszanyúltam a mikró trafókhoz, mert olvastam más oldalakon hogy a gyári alutekercses primer tekercs ugy kb 120-140 voltos feszültségen menne jól, És 230 volton hozzá kellerne tekerni. De nekem 3 x 127 voltos a generátorom. egy próbát megért és bejött.

Szóval a 30 A kezdeti és menetközben 20 A visszaeső jelenlegi töltésbeállítás a legjobb megoldás amit értelmezem. Azaz ezt már nem szabad feljebb piszkálni. Végső soron abból a javaslatból indultam ki hogy a jó töltés 0,1 coulomb, max 0,15 coulomb egy másik topicban kapott sok sok információ alapján.

Igazán az egész cellarendszer megfelelően működik, és megfelelő az energia ellátás, ugyanakkor az időjárást megpiszkálják, és sok esetben ok nélkül van rossz idő, (nem eső, nem hideg, egyszerűen töménytelen generált felhő széllel szemben! De ez egy másik történet, ellene úgysem tudnék tenni.

Köszi a sok előzetes információt! Betartom az ott leírtakat!

Üdvözlettel Attila

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

Akkumulátoroknál nem jellemző hogy a töltésmennyiséget Coulombban számolnák, nem véletlen hogy az akku kapacitását is Ah-ban adják meg. Ebből kellene kiindulni. Amennyi Ah kapacitást kiveszel az akkukból minimum annyit kell pótolni töltéskor, és ezt a legegyszerűbben Amper*óra prefixum párossal lehet számolni. Mivel a gyártók ajánlásáről már a délelőtti hozzászólásban írtam, most ez kiegészítem azzal, hogy az akkuk töltöttségéről elsődlegesen a kapocsfeszültségük alapján kapunk kielégítő információt. Nem ismerem pontosan az általad alkalmazott akkumulátor töltési /terhelési paramétereit, de azt igen, hogy a savas ólomakkuk 100%-os feltöltöttségéhez tartozó cellafeszültség valahol 13,8V -és 14,4V közé esik. Aztán figyelni kell a gázképződési feszültségre, ha az akkuk nem teljesen zártak, akkor az akkusav sűrűsége a másik támpont ami az akku állapotáról hű képet képes adni. Javaslom ezt a linket átolvasásra: https://www.auto-motor-akkumulator.hu/akkumulator-toltese-kisutese
Bizonyosan találsz egy csomó infót a neten a különféle ólomakkukról,am segítségedre lehet az optimális töltéssel kapcsolatban. Egy a lényeg, az áramfejlesztőd és az akkuk csak a földeléseiken keresztül legyenek egymással galvanikus kapcsolatban.
 

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Ezt a 13,8 bvolt és 14,4 voltos dolgot alaposan átjártam még a telepités előtt!

Kivétel és betöltés! az inverter 3000 VA-es 120 volton ez kb. 25-27 A egyen terhelést jelent ha 100% a terheltségi állapot.

A jellemző a 400-900 wattos terherlés. feljebb írtam erről jó pár dolgot le lehetne kapcsolni az inverterről, ami csak akkor fogyasztania ha éppen működik.

a baj az hogy a fogyasztás és töltés jó időben kiegyensulyozott, azaz másnap reggelig elég az energia mindenre.

A baj akkor kezdődik amikor az idő elromlik. Ami itt a gyakorlatban azt is jelenti hogy egész éjjel nincs felhő! reggel sincs majd bármennyire hihetetlen, de fél 10 körül beindulnak a felhők és 11 re mindent felhő borit, szélcsendben ugy mennek a felhő ka fejünk felett mintha vihar lenne és tolná a szél. estére kikusznak az atlanti óceán felé és elindul ez a bazi felhőtömeg európa felé. 

amit nem magyaráz meg a fizika:

A teide hegy majd 4 kilométer magas, körülötte mindig tiszta az ég% Tehát nem felszálló légáramlat%

Gondoltam arra hogy a reggeli nap délen keletem felmelegíti a hegyioldalt és feltolja a felhőket, nade északkeletről jönnek a felhők!

Ezt az sem magyarázza délután miért jőn ugyanabból az irányból a felhőzet megállíthatatlanul.

Helyiak ezt mondjáá egy éve van ez igy előtte sosem volt ez.

Minden esetre ha beindul a felhő nincs napenergia, Hiába van kollektor meg cella, megcseszhetem az egészet. Persze este úgy 8 körül már megint tiszta az ég és látszik a szép naplemente La palma felől. (a vulkáni hamu sem felénk jön, mégis zárolták a reptereket (NO comment)

szóval kb olyam mesterségesen generált ez a felhő dolog, és nem  paranoia! És ez az a dolog amire tavaly összel még csak nem is tudtam kalkulálni mikor az egész áramellátás dolgot elkezdtem tevezni. A lényeg nincs energia, és a Ah fogyás több mint a töltés, ami pár nap alatt már a minimális szintet sem éri el, s més forrás hiányában a szulfátosodás és használhatatlanság nem kérdés hanem gond.

Ha süt a nap megvan a megfelelő töltés ha nem kell a pótlás ha nem akarok szulfátosodást, arról nem beszélve hogy alacsony töltöttség esetén leáll az inverter is.Szóval generátor 15 KVA tud, tölteni max 25 A körül ajánlatos. (14,4 voltos max fesz szabályozás megoldott) Ez generátorrol kb 4 KWatt/ óra Ami lefordítva 25 AH / óra

Na ezért agyaltam hogyan lehetne betárolni egy azon idő alatt több AH-t. Hát úgy néz ki sajna nem lehet. erre jön az uj megoldás keresés, azaz hogyan csökkenthetőek a veszteségek mint pl inverter napi másfél kwattnyi önfogyasztása?

Hozzáteszem a vezetékes áram messze, horror költségekbe kerülne a telepités, (10 ezer euro) És más most 270 euro / ezer kilowatt az energia ára és napról napra megy az ég felé! Ismerőseim megszokott 120 euros villanyszámlája most 500 euro! vagy esznek vagy villanyt fizetnek, most itt tartanak!

tehát a megoldás a mindenre kiterjedő optimalizálás, az újragondolás minden fogyasztó tekintetében és többkörös belső hálózat kiépítése. (kábelezés már biztositott), a megvalósítás némi információcserét igényel, beleértve a biztonságot az életvédelmet és a tűzveszély elkerülését.

Nem szétszórt vagyok, csak mielőtt bármibe belefogok szeretnék tájékozódni és tapasztalatokat cserélni a felesleges időt, energiát elkerülve.

És bizony sok ujabb kérdés felmerül mikor egy egy megoldást keresek.

Most a generátor hibája megoldodni látszik, ez holnapra kiderül.

Szép estét Attila

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

Szerintem várjuk meg amíg a kolléga feltérképezi az áramfejlesztő bekötését a kivezetéstőlkezdve az utolsó bekötési pontig. Aztán lehet agyalni azon hogy volt-e a gép "agysebésznél," avagy eleve gyári kialakítású a masina. Én tartom azon feltételezésemet hogy a forgórészről jön le a delej és az állórész van gerjesztve. 

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti
mpisti picture

Elképzelésem szerint egy egy "kifordított" generátor, azaz a forgórész adja a 3 fázist és csillagpontot, az állórész pedig kapja a gerjesztést.
Ezt a legegyszerűbben a generátor csatlakozó kapcsaitól a vezetékelést visszakövetve tudod ellenőrizni. Ez megmagyarázná a 4 állórész tekercset. Létezik ilyen megoldás, az iparban található frekvenciaátalakító ilyen megoldással.(is) Egyébként a 4 pólusú gép szinkronfordulatszáma 50Hz mellett 1500 1/min, a 6 pólusú gépé pedig 1000 1/min. Azok a kondik amiket korábban említettél, zavarszűrési céllal vannak beépítve, és ha ez az áramfejlesztő szigetüzemben dolgozik, akkor nem sok jelentősége van, -feltéve ha nem táplál zavarérzékeny berendezést. 

1

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

ma munka után ellenőrzöm a kivezetéseket és a trafó bekötését!

Elképzelhető hogy a csúszógyűrűk keféinek szorulása vagy rozsdája miatt nem tudtam ezt ellenőrizni eddig.

Alapos pucolás WD40 a kefecsapágyra, illetve csavarok rögzítők cseréje (bakelit rúdon vannak a kefék egy bilincsekben.

Lehetséges hogy ha minden igaz , (de lehet hogy hülyeséget mondok) az állórészek csak előmágnesezettek, és a termelt váltóáram adja az állórész mágnesességét váltóáramról (mint aszinkron generátorok kifordítva?)

Akkor magyarázható lenne a fordulatfüggő feszültségemelkedés, bár nem magyarázza meg a frekvenciának alacsonyabb rezgését.

Azért kérdem mert az állórészeken is brutál tekercsek vannak ráadásul kettő vagy három kör is egymástól függetlenül.

A másik rossz generátor amit szétbontottam (én hülye) Csak az egyenírányitója volt rossz de már későn vettem észre, hogy a szelénegyenirányitó szétrohadt és zárlatra ment a vizpárától.
Mivel egy kb. 20-30 kwattos ép tekercselésű ép forgórészesre mondták hogy vége nem működött azért szerelték át! Annak is 4 csúszógyűrűje volt de volt még sztátora (szénkefés forgórésze is 4 szénkefével.. Annak is 4 állórésze volt , abban is volt trafó fent , Az is stamford volt de nem volt meg a címketáblája. Nos szétbontottam kinyertem a rezet. 130 eurot kaptam vashulladékban és a rézért, de gondolom ha hibátlan ennek nagyon sokszorosa lett volna az értéke..

kb kétszeres tömege volt annak a jelenlegihez képest.

A 127 voltos diódák csak max. 1 A bírnak, valamilyen nem mai sk diódák. (felirata már nem olvasható, a háza alapján  és bétája alapján tippelem)
Ugyanilyen diódák vannak a 3 fázisú vezérelt 8 voltos oldalon.

Arra gondoltam hogy esetleg lehetséges e, hogy normál esetben az a 8 voltnak kellene terhelésre emelkednie? Akár 120 voltra is teljes terhelés esetén?

Vagy csak finomszabályozást végez, de  volt 1 A az csak 8 watt mindösszesen. ezért gyanakszom hogy az állórészek is gerjesztettek, de nem egyenárammal hanem termelt váltóval!? ezt még nem látom át.

A kondit lecseréltem de nem tapasztaltam változást, Ami rossz volt az 48 pikofarádra csökkent, próbáltam 100 nanoval 330 nanoval nem volt változás a termelésben, bár szkópom itt nincs.

Igazán kettős üzeme van.

amikor az akkuk elérik a kritikus 110 voltot, Akkor bekapcsolom a generátort és tölti az akkukat 12 darab mikro trafóról ami át lett tekercselve!

egy egy trafó 14,4 voltot ad le max 30 A-al Kb 400-450 watt ad le. A primer oldalon 127 voltom hajtom ami üresjárásban kb 250-300 miliamper trafónként. A primer alutekercs a szekunder 6 mm2 -es rézhuzal 26 menetszámmal. (13,6 volt lép ki a trafóból. egyenirányitóknak 50A 1000 voltos graetz kockákat használok és autós 40 A biztiket minden egyes körben egyen oldalon. Igy kb fél óra alatt 15-20 AH-t tudok tölteni, ami a tárolóban az inverternek szinte fél napra is elég.

erre akkor van szükség ha a nap napokig nem süt rendesen. Borus idő esetén a felezett monocellák sem képesek 2-3 A nál többet tölteni.Ráadásul itt a müködési idő 11-30 tól 15-30 ig van igazán mert rettenetesen szarok a telepithetőségi körülmények.

eyrészt egy bazi hegy (na jó domb) eltakarja reggel a napot kb 9 óráig. Amikor feljön 2-3 20 méter magas gesztenyefa tesz keresztbe kb 11 óráig (ez a szomszédoké, de egyébként természetvédelmi terület és csodálatos hely).Délután 16 tól pedig a 400 éves 50 méter magas ősfenyők takarják a napot. 

szóval hiába a Nasa technika, a természet mindezt megcsúfolja. A cellák 400 wattosak és 10 darab összesen 4 kwatt teljesítményre képesek, de csak napi átlagban 4 órát tudnak napsütéses időben dolgozni teljes lehetőséggel. A többi ilyen 2-5 A átlagban. reggel 0,6-1,8 A délután 2,4-4 A töltést ad napsütéses időben.

tehát hiába a jó technika ha nem tudom lényegében jól kihasználni. egyébként napi szinten elegendő az energia ha a nap süt, az idő jó, de itt gyakran felhős az ég, és valamilyen technologiával hajtják a felhőket európára, mert az óveán északon európa felé télen nyáron tömény felhős. (lehet HAARP) minden esetre a helyiek elmondása alapján régen ilyen nem volt, mindig sütött a nap évi 230-250 napot. Idén februártól julius elejéig kb 20 napot!!!??? ez biztos nem normális!

Remélem rájövünk mi okozhatja a túltermelést.

szép Napot, Attila

0

Vote up!

You voted ‘up’

S_D
S_D picture

A 330 nanos kondikat próbából cseréld 100 nanosra (köss sorba 3 darabot) 
Ez egy handolt rendszer, lehet ennyi a hiba. 
Esetleg a korbácsokat felbonthatod, hátha átvezet?? 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Hjoco
Hjoco picture

Szia!
Lehet hogy egy minimális terheléssel már beáll a kimeneti feszültség.
Teljesen üresen kicsit magasabbat mutat, ezek nem túl precíz szerkezetek. Viszont egyszerű mint a faék.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint picture
**

szia:

minimális terheléssel már beáll a kimeneti feszültség.

Nagyon is lehetséges

Gondolj az ellenelektromos erőre, az is csinál valamit

Bálint

 

0

Vote up!

You voted ‘up’

More similar content