You are here

Varrógépek 230VAC villanymotorjainak és elektronikus szivattyúk meghajtása DC120 Voltos feszültségről!

22 posts / 0 new
Last post
megujulo
megujulo picture

Sziasztok!

Újabb mérföldköhöz érkezett egy újabb szép és szakitudást igénylő feladat!

A ledmeghajtások, a pc tápok , nyomtató tápok, tv és monitor tápok átállítását követően elérkezett egy újabb feladat, mint probléma megoldás!

A ház nagyrésze mostanra DC 120-144 voltos tápfeszültségről üzemel! (még maradtak invertert érintő fogyasztóim.)

A varrógépeim tápellátására keresek megoldást, hogy ugyancsak ne kelljen invertert használnom!

Illetve felmerült a kérdés, lehetséges e elektronikus szivattyúkat (nem hagyományos tekercselt aszinkron motorokat) DC 120 volt feszültségről müködésre bírni?

A varrógépek nem nagy ipari teljesítményűek, átlagosan 30-140W a motorjuk, mind szénkefések és fázishasításos vezérléssel oldják meg a 230V AV tápellátásból a szükséges fordulatot és teljesítményt.

1 singer normál több funkcós varrógép

2 Singer lock gép

3 JAmone fedőző

Felmerült a kérdés lehetséges e a 230V AC szénkefés villanymotorok DC 120V feszültségről történő működtetése? Illetve adott esetben egy elektronikus vezérlés kialakítása már nem jelentene proiblémát, (pl 555 timer IC + Fet kitöltési tényező állításával vezérelt spet up kapcsolás) .

A szénkefés villamos motorok esetében nem sok információval rendelkezem. Gondolom itt is rendkivül fontos a menetszámok a telitettség, a feszültség a mágneses erőátvitel. 

egy másik fórumban felmerült a lehetőség hogy lehetséges proszivó motorokat működtetni egyenfeszről, csak ne menjek fel 180 volt fölé.a feszültség.

Nos tapasztalat hiányában kérdezném meg tapasztaltabb kollegáimat, van e errre lehetőség? Vagy eleve úgy van tekerve a villamos AC230 voltos motor, hogy az alkalmatlan DC tápellátásról? Gondolok itt pl a sztátor forgórész tekercselésének pozicionálása tekintetében?

Másik felmerült kérdés az elektronikus szivattyúlk esetében milyen meghajtás vezérlés van építve a belsejükben? Sosem szedtem szét ilyen szivattyú elektronikát. egyszerűen amig ment használtuk, ha elromlott cseréltük.Azonban most más a cél. A megszokott hálózati forrás helyett teljesen más energiaellátást kellene biztositani a részükre!

Comments
gbenyov
gbenyov picture

Szia megujulo!
Átnéztem a problémáidat. Tetszik amit csinálsz. A mai elektronikus konverterek magas hatékonysága felülmúlja a transzformátoros átalakításokat. MA EDISON NYERNE, nem pedig Tesla/Westinghause!
1. Szögezzük le: a szénkefés varrógép-, fúró-, ütvefúró-, porszívó stb. motorok vidáman mennek 120VDC-ről. Ezek mind "Soros gerjesztésű gépek".
2. Nem működnek viszont a fázishasításos szabályozók, kizárólag ellenállásos, vagy kapcsolóüzemű, SM DC-DC szabályzásokra van szükséged. Nálam például a varrógép lábszabályzója szénporos soros kapcsolású, tehát DC-ről is pontosan ugyanúgy működik, mint eredetileg a váltóról. Ezek mind "Soros gerjesztésű gépek". DC-ről megy minden kütyü, amik egy-egy Grätz egyenirányítóval "kezdődnek".
3. További, szénkefés-motoros lehetőségeid vannak, ha szétválasztod az addig soros forgó- és állórész kapcsolásokat és párhuzamos kapcsolásokra térsz át. A meglévő motorok sokkal alacsonyabb feszültséggel működtethetők a megfelelő SM DC-DC szabályzásokkal.
4. Még egy további előny is kihasználható. HA nem a párhuzamos kapcsolású komplett motort szabályzod, hanem CSAK az állórészt, láthatod, hogy sokkal kisebb szabályozott teljesítményre lesz szükséged.
5. VIGYÁZZ! A DC táplálású motorok hirtelen, nagyárammal és -forgatónyomatékkal indulnak! Az SM DC-DC szabályzásoknak gondoskodniuk kell a "lágy" indításról is.
6. Végül -biztosan- tudod, hogy a kalickás, aszinkronmotorok, szivattyúk, modern villanyborotvák, régi mosógépek, stb. CSAK SZINUSZOS 50 Hz-el működnek.
7. Ahogy elnézem, az EBARA motorok CSAK 50Hz,váltóval működtethetőek, a WILO "EC-motor"-ok viszont már DC-s motorok lehetnek.

 

0

Atis57
Atis57 picture

Szia!

Ehhez;
Másik felmerült kérdés az elektronikus szivattyúlk esetében milyen meghajtás vezérlés van építve a belsejükben?

Szivattyú esetén kétfélével találkoztam;
A; 230V egyenirányitva léptető motor vezérlés  300V DC ről. Ezt a nagyobbaknál használják , a motor röbb soros tekercsből áll, vékony huzalból tekerve.
Akár ezen is lehet variállni , másik vezérlővel párhuzamositott tekercsekkel-
B;  A 230V után  kapcsoló üzemű táp 12Vra és innen a léptető motors vezérlő. Ezt a kisebb teljesitmény tartományban használják -ált. 60W alatt.

 

0

megujulo
megujulo picture

Szia! ezt honnan tudhatom meg széjjelszerelés nélkül?

Azért is kérdem mert mindkét szivattyúm 60 és 75 wattos.A házban van állandó 12V DC 120V DC és inverterről időszakos 230V AC

egyébként ha jól értem a 2. verzió esetében is van egy belső imp. táp ami feltehetően 300V dc-bül csinál 12V DC-t?

a szivattyúk esetében amennyiben dc 300-at csinál a belseje akkor inkább egy konverterrel csinálnák nekik 300V dc-t a 120-ból.kivülről.

Amit nem tudok hogy esetleg az elektronika vesz e mintát a váltakozó feszültségből az elektronika ilyet tartalmazhat-e?

(az inverteres klimák is 400V DC-t csinálnak, de pl van bennük egy hagyományos trafó ami figyeli a hálózatot , a processzor felé feszültség szintet jelez ha tul sok vagy kevés letilt, stb.) ezek működtetése nem lehetséges tisztán DCV 120 V-ról sajnos!

Van 2 db 50 wattos Leroy Merlines Led reflektorom amik nem voltak hajlandóak 120V dc-ről menni. csak éppen pislákoltak. egy egy HP printer tápot kaptak, amik eredetileg 100-240V ac ről mentek.31V 2,4A tud gyárilag ez kb 60W.  A szekunder 4 x 10 menete le lett tekerve, egy 10 menetes kör megmaradt a optó tápellátás leágazás miatt, és kapott 75 menetet 0,3 rézhuzalból a kimenet. Kondinak bekerültek led izzók 6,8 mikrós 400V DC  kondijai 3 db. A TL431 ellenállása be lett állitva 250V dc-re. Gyakorlatilag tökéletesen működik a LED reflektor róla.120 volton 380 mA-et fogyaszt a refi.

Amikor felkapcsolom a LED lámpát indul az elektronika és az ad tápot a LED refinek!

Azért lenne jó megoldani mert akkor nem függenék az inverter áldásos hátrányaitól e tekintetben sem.

PL egy gáz vízmelegítő csinál a solar tartályba meleg vizet ha napokig nincs napsütés. ezt egy keringtető viszi.

A solárpackot is egy másik keringtető hajtja elektronikán keresztül. ezek 240V inverterről tápláltak még mindig.

Sajnos azt tapasztaltam hogy többször is elromlott az inverter az év folyamán a sok páratartalom miatt egyszerűen lerohadtak a fóliák a lapról. de lehet hogy csak öregek a panelek. Nem tudom , de ezen felül önmagában is sokat fogyaszt. (0,6A 120 volton naponta majd másfél Kwattnyi energia elvesztése feleslegesen..

Nyilván ha kell megy de ezt az időt szeretném a lehető legkevesebbre korlátozni. Napközben ha kell flexezni vagy mosni esetleg vizszivattyózni , mikrózni stb. akkor be lehet kapcsolni, de most még a hütők (ezt a kérdést hagyom utoljára utolsó topicnak) mellett szükség van napközben a szivattyúk miatt az inverterre.

eddig is az inverter kiváltása napi közel 1000W mennyiségű megtakarítást eredményez.

A jól elzárt elektronika viszont hibátlanul teljesít.. Persze igy több tápegységnek, több kiegészítővel kell néha számolni de nem zavaró. egy egy esetleg eldurranó táp megjavítása eddig sem okozott gondot számomra. Viszont a cél az hogy csak az működjön aminek kell mennie és csak akkor lehetőleg a legjobb optimalizálás mellett:

Itt számít az induktív fogyasztók COS FI vesztesége is mert nekem kell hozzá meddő energiát biztosítanom a működéshez!

Ha a szivattyú menne 300V dc-ről (nem merem kipróbálni direktben mert itt a szigeten egy egy szivattyú 200-400 euro ami odahaza lenne 35-50 ezer Ft.

efelöl szeretnék meggyőződni első lépésben!

felnyitni is nehéz mert gyári lakkozás zárja a csavarokat és ugrik az 5 év cseregari ha meghibásodna. (érdekes de a elektronikára nincs garancia ha az meghibásodik) gondolom ez a kiskapu, hogy ne kelljen csereberélni!

A szivattyúimat fotóztam, így talán egyszerűbb.

Üdv És szép napoit, valamint jó meleg fűtőtt műhelyt!

Attla

0

Atis57
Atis57 picture

Szia!
 
 Az a " B " változat 12V Dc-s  , de eddig csak a villámjárta darabot szedtem szét......Wilo  nevű kinai volt !

.az inverteres klimák is 400V DC-t csinálnak, de pl van bennük egy hagyományos trafó ami figyeli a hálózatot , 
Riasztó , videó megfigyelőnél ezt egyszerűen kiküszöböltük  ---555 IC adta azt az ellenőrző jelet.

Régebben --még a VIDEOTON ban --- Akrilán  v akármilyen nitrólakkal +ecsettel  festettük le a paneleket alkatrészeket . 
A pohár vizes leöntést birta--bekapcsolva !

Sajna ezekben  nincs direkt tapasztalatom, csak ilyen-olyan érintőleges ! Tehát  mindent szét kell szedni , megnézni, kipróbálni, mérni , s utána legjobb belátásod szerint  valamit összehozni.

 

0

proba
proba picture

Amit látok a képen, szerintem az egy hagyományos asszinkron motor, azt csak szinuszos 230V-os inverterrel fogod tudni használni.   (mir_20211207_183326.jpg.)  A legtöbb keringető szivattyú olyan .Amúgy meg nem értelek van 24V-od, van varrógép motorod, van vezetéked. kb 5 perc alatt választ kapsz a kérdésedre..Nagyjából látni fogod mire számíthatsz. 

0

megujulo
megujulo picture

Ez igaz!

szénkefés motorok esetében vajon?

van e eltérés a sztátor tekercselés között egy váltós és egy DC-s motor között! (ezerféle forgórész létezik)?

Tudod itt a feleségem vállalkozik, és a varrás egy tevékenységi kör. Tehát mennek a motorok nem sokat és épp ez a bajom vele.

Míg szabás , fércelés illesztés történik meg miegymás megy az inverter is és az inverter alap fogyaszt keményen!

Amit megérteni kell de néha nehéz! (a NINCS-el szembesülni már következmény)

NAPENERGIA mint forrás korlátozott, sokszor nincs elegendő belőle. Az eddig ismert hagyományos források nem tudnak érvényesülni mert költségesek.

(dolgozzunk azért hogy megtermeljük a költségeinket!) 120V 30AH cella rendszer egész nap ad 3 AH-t (pl.tegnapi napon)

Tehát azt kell beosztani ami rendelkezésre áll, és csak kizárólag azt pótolni fosszilissal amit feltétlen muszáj!

Ez az elv érvényesül jelenleg.

A varrógépet úgy lenne jó működtetni, hogy akkor fogyaszt mikor a pedált lenyomom!  Lehetőleg inverter nélkül, vagy olyan megoldással ami az energiát készenlétben sem pusztitja! És gazdaságosan használja. (a több lehetséges módszer közül a legjobbat kiválasztani.

Tehát annyit tudok a gépekben nincs elektronika, csak sima szénkefés motor, a pedálban van fázishasításos elektronika..

azt nem tudom tartósan lehetséges e a motorokat másfajta forrásról használni? Illetve a DC milyen hatással lehet magára a motorokra!

Szivattyú esetében:

Valóban az egyik szivattyú olyan mint egy hagyományos, legalábbra is a háza alapján! A bekötésnél a fedél levehető! nem látok elektronikát, sem szokásos 1-3 mikrós segédkondenzátort!

Lepróbálni lehet, de ha tévedek hazaverhetem az elektronikát ami benne van. Azonban maga az  elektronika sem látható! Viszont felül nyomogomb van és 3 szinú led határozza meg a 3 sebességet.

A zöld wiló szivattyúról csak sejtem hogy elektronikai panel és dc impulzussal, de ebben sem vagyok biztos! Ott még a fedél sem bontható, a dugót kivülről kell csatlakoztatni.

És itt a gond, mert szétszedni nem lehet mert ugrik az 5 éves gyári cseregarancia! Minen csavaron lakkpecsét van, illetve a csavargödörben viasszerű pecsét is! Ha sérül és elromlik akkor dobhatom a szemétbe.

Pont ezért keresek megoldást, és további más szaki tapasztalatát. Az minél több vélemény az annál körültekintöbb lehetséges hozzáállás vagy megoldást eredményez..

Inkább 2 szer feleslegesen kérdezek mint egyszer rosszul döntök és következmény az indiántánc és füst. Itt és most ahol élek ez nem megengedhető hozzáállás.

Egyébként más topicban igértem a végén szeretnék egy bloghoz hasonló mindent leíró és tapasztalatokat megosztó írást feltenni, hogy másoknak is segíthessen adott esetben ez a sok sok kérdezés és körülményt követő megoldásokat alkalmazó eltérő rendszerű energiaellátás, mint komplex végeredmény.

1 éve kezdtem el és csak félúőton járok még mindig a megoldásokkal. Sok tanulópénzbe került az a tudás megszerzése ahol most tartok, de pont ezt szeretném később egy teljesen stabil és jó rendszer bemutatásával átadni ennek a közösségnek.

Szép és meleg napot, vagy fűtőtt műhelyt minden kedves szakinak!

Üdv Attila

 

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: pára ellen PLASTIK 70 lakk jó, biztos ott is van hasonló

https://www.hqelektronika.hu/hu/spray-plastik-70-szintelen-200ml-70-200

Bálint

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: a varrógép motorja működik 120V-on is de jóval kisebb lesz a nyomaték, tehát igényli a 230 V-ot
(esetleg megpróbálhatod a két állórész tekercset  párhuzamosan kötni, talán elég lesz a nyomaték
Meg kellene mérni 230 V-on az eredeti bekötéssel, , hogyan  oszlik  meg a  feszültség a két állórész tekercsen és a forgórészen

Bálint

0

proba
proba picture

A motorok DC-ről kisebb feszültségről mennek. A tekercs ellenállásához hozzá jön a tekercs induktív ellenállása. Szerintem a 120V DC már bőven a leégés kategória egy 230V motornál. ( a 230V ra méretezett váltóáramú relé bőven behúz 24V-ról )

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: tévedés, akkor miért nem arról használják?

Bálint

0

megujulo
megujulo picture

Sziasztok!

 

mondjuk nem egy 180 ezres gép villanymotorjával szeretnék kísérletezni, azonban oszlanak a vélemények.

többen mondják elindul már 10 volton vagy 24 volton. s azt is hogy 40-50 volt már sok neki vagy épp ellenkezőleg 120 volton nincs nyomaték, stb.

Véleményem csak átfogó, nem tükrözi tapasztalat, stb.

tapasztaltam jómagam is hogy 24 volton elindult egy mosógép motorom. ASZTALON! Hogy mekkora a nyomaték? halvány göz nincs róla, mint ahogy arról sem a menetzárlatos mosógép motor 230-on égett a kommutátor, de 24 volton szépen járt. Feltehetően zárlatos volt, és egy bizonyos feszültség felett kezdett aktivan problémákba ütközni

Visszatérve az eredeti problémára:

Van e különbség a 230V AC és a 120V DC villamos szénkefés motor tekercselésében?

A váltóáram esetében ugyanis fluxusváltás történik azaz az 50 herzes váltóáram áramvonalait haszálják fel a megfelelő gerjesztésre, müködésre!

Egyenáram esetén tiszta DC alkalmazásával nyilvánvalóan erősebbek lehetnem adott esetben a mágneses terek is akár, de a kérdés az lenne hogy az eredeti tekercselés esetében hogyan változnak a körülmények?

Gyerekkoromban kísérleteztem ilyen mágnesességgel, pl csináltam egy elektromágnest ami képes volt egy embert felemelni és megtartani csupán egy perion 4,5 voltos laposelem müködtette!

Kérdés a tényleges müködés esetén mire kell odafigyelni?

PL egyenáram esetében egy párhuzamos állórész tekercs átkötés esetén megváltoznak a munkaponti áramviszonyok.

Nehéz lenne eitalálni hogy milyen terhelést jelent ez pl. a forgórésznek az állórészekhez képest!

Kinek van e téren igazán tapasztalata?

egy esztergagépemben volt egy 400W-os DC 120V villanymotor. 230AC fesz hajtotta és 2 dióda valamint 2 tirisztor kapcsolta! A tirisztor áteresztő képessége adta a forgató nyomatékot! amikor érezte a gép a fordulat csökkenést a terhelésre akkor több feszültséget adott az elektronika a motorra ezzel növelve a nyomatékot. Annak a motorja állandó állórészes mágnes volt. 

Az sem kizárható hogy 2 féle feszültség kellene meghajtani az állórész megfelelő mágneses telitését és a forgórész szabályozását:

Nos itt nincsenek információk, megfelelő tapasztalatok. Azt feltételezem, hogy ha a állórészt párhuzamosítjuk megváltoznak az átfolyó áram viszonyok.

Nem biztos hogy ez nem megoldás, de nem tudom mennyit változna egy gyárilag számolt villamos motor mágneses erőtere egy ilyen esetben.

PL az állórész kapna egy X feszültséget és állandó áramot (áramgenerátor?) és a forgórész egy szabályozott feszültséget, azzal egy átfolyó áramot és nyomatékot. De ez csak próbálkozás, és lehet hogy teljesen marhaságokat iíok le!

Az egyszerű de üzembiztos megoldásra törekedem,
mint pl a PC táp esetében. ott is kaptam olyan javaslatot hogy az eredeti trafó két féltekercsből áll, de a induktivitása a fele tekercsnek a negyede volt az eredeti állapothoz képest és 2 párhuzamos tekercs eseténben már mintegy 12 szer kisebb volt ez az érték!

Gyakorlatban ezzel indÍtottam, de nagyon forró volt a trafó is a tranyó is, és terhelésre bizonytalan volt a kilépő feszültség, azaz nem jött be az 5let!

a VARRÓGÉP MOTOR 230v gyári értéken, ami a állórész gerjesztésére és a forgórész teljesítménye között optimális érték 50HZ-es váltófeszültség esetében:

Vajon hogyan változik ez az érték tiszta DC tápellátás esetén? Nyilvánvaló hogy alacsonyabb feszültség nyomatékcsökkenést okoz, azaz meg kell találni a megfelelő feszültség szintet.is.

De maga a motor képes e erre?

Ugyanez a helyzet a elektronikus keringtető szivattyúval, Gyárilag egy elektronika müködteti, de nem tudom miben tér el az eredeti meooldástól? Lehet hogy köszönö viszonyban sincsenek. 

azt sem tudom hogy ott pl egy graetz egyenáramot csinál első lépésben! mert ha igen akkor csak egy DC120/ /DC 300V konverter szükséges neki.

Asz biztos hogy a varrógépek motorjai egy majdnem egyszerű fázishasításos pedálelektronikával működnek. (a nyomaték növekedést ez esetben a egyre nagyobb feszültség eredményezi.

A varrróerő nyomaték függvényében lépünk a pedálra és az adja a megfelelő feszültség szinttel a megfelelő fordulatszámot és vagy nyomatékot!

MAGA A MOTOR VAJON MIRE KÉPES? ezt lenne  jó egyszeűübben megismerni!

0

S_D
S_D picture

Szia!
Legfeltünöbb különbség a jóval nagyobb ívképződés lesz. 
A szénkefés motorok becsületes neve, "univerzális motor" 
Konkrétan a dc/ac működésre utal az univerzális. 
Viszont az ac ra optimalizált motor dc-ről rosszabb hatásfokkal fog menni. 
Konkrét felépítésbeli különbségeket nem tudom csak tippelek:
Dc-n más a vasmag, a komutátor megtáplál@s, kialakítás. A légrés nagysága. Tekercselés ohmos ellenálása. Vasmag gerjesztése. 
Biztosan van a neten szakirodalom... Van.. Matekozz! 
https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&url=https://www.hobbiel...

1

Atis57
Atis57 picture

Szia!
 Konkrét tapasztalat hiján ? -marad a kisérlet .

A 230V soros kommutátoros motor esetén  a feszültség megoszlása ; 110V a forgórész  és 2x55V a soros tekercsek.
Tehát szét kell választani a huzalozást.
A városi villamosoknál szokásos megoldás ; A gerjesztés 24V akkuról , A két darab motor forgórész meg sorosan-párhuzamosan  az 550V ra kötve.
A gerjesztést is lehetne  sorosan-párhuzamosan  + ellenállással gerjeszteni.

Ezen analógia mentén indulnék el .
Úgy gondolom ,ha az 300Vra  tekercselt forgórész 50V-tól képes mozgatni a villamost .

Az egyik előző hozzászóló felvetése szerint  a 40-50V tól felfelé--- már működhetne a varrógép.

0

proba
proba picture

A szénkefés 230W- os motor vidáman elmegy dc 40-50V-ról. Elindul már 10V-ról is, de a kívánt teljesítmény leadáshoz szerintem kell a 40-50V.  A 120V viszont már szerintem sok lesz neki. Hogyha a kitöltési tényezővel variálsz lehet jó lesz.  

0

megujulo
megujulo picture

Ha jól értelmezem az eddigi hozzászólásokból:

A szénkefés motor univerzális motor, megy AC és DC tápról egyaránt! ez jó!

Hogy mekkora a tényleges működtetési feszültség az most kérdés! lehet hogy 24V lehet hogy 50V de lehet hogy 120V az ideális ahogy többen fejtegetitek.

Az is tuti hogy DC-n az ívhuzás veszélye magasabb, ami az emelkedő feszültséggel lehet arányos (lineáris) de akár logaritmikus is.

Mivel dc/ dc vezérlés vagy konverter építése egyáltalán nem jelent gondot számomra (rendelkezésre áll egy jó csomó mindenféle tápegység müa. dobozokban 10 wattól egészen 150 wattokig. ezen belül lehet játszani a trafókkal és a kimenetek csatolásaival.STB:

Ha jól gondolkozom van a motornak egy maximális névleges terhelése, feltételezem a varrt anyagok terhelése alatt!

ennek 230V váltón van egy végteljesítménye A-ben! Vagy mA-ben.

A hasonló végteljesitmény vajon megfelel e DC táplálás alatt is? Ugy tudom az egyenfeszültség esetében erősebbek a mágnesezési vonalak, a telítődések máshogy alakulnak, és sokkal kevesebb energia elegendő ugyanannak a mechanizmusnak a megmozgatásához, (forgatónyomaték elérése.)

Kisebb feszültség esetén értelem szerűen csökken az íhúzási jelenség is szintén.

Az nem lenne jó ha a motor leégne DC 120 volton, s pont ez aggaszt, mivel Dc-n a huzaltekercsek sokkal gyorsabban és sokkal nagyobb teljesitmény mellett károsodnak igen rövid idő leforgása alatt!

Volt 2 db hagyományos autós töltöm trafós! az egyik 6A-es a másik 4A-es 12 V-on.

Amikor töltöttem vele a teherautóm akkuját ( Citroen Jumper 74 AH) inverterről ment a trafó! A töltést kb 4 perc alatt befejezte ugyanis leégett a trafó majd lelőtte az invertert. Sokáig kerestem akkor a probléma okát, de rájöttem! Az egyik mikrótrafóm vasmag háza letestelt a test potenciálra, valamint a szekunder meneten a rpzhuzal lepattant és hozzáért a fémházhoz. Az eredmény hogy 90 voltos ponton az akkupackot testre zárta a zárlat.

Az inverteren a 230V AC mellett valahogy károsodás nélkül megjelent  90V DC feszültség is, és a trafót 4 perc alatt hazavágta!

Érdekessége hogy az inverter IGBT Fetjei egyike sem károsodott a rövidzárlat miatt, de mégis egyszerre volt jelen a hálózatban a 230V AC 50 Hz és 90V DC egyenfeszültség!! ?? !!! Nem értettem mint sok minden mást sem, de órákig kerestem az okot. Hál istennek akkor és ott épp nem ment hűtőmotor vagy olyan fogyasztó ami károsodott volna a jelen lévő egyenfeszültségtől. csak a generátor alkalmi töltője és a bedugaszolt kocsi töltöje, de azok halálra égtek pár perc elteltével is.

Szerintetek lehetséges megtalálni valamilyen módon mi lehet az az alsó és felső feszültség határ amin a motor kiválóan tud dolgozni?

0

gbenyov
gbenyov picture

Szia megujulo!
Nem kellene ezen ennyit gondolkodnod.
Kapj elő, vagy csinálj, egy 10-120VDC, szabályozható, 5A-es (lehetőleg túláram védett) tápegységet és a szabályozó áramköreitől megszabadított kefés motorjaidat mind-egyenként teszteld le.
Olyan nagymértékben különböznek a különféle UNI-kefés motorok, hogy rajtad, csak tesztelés segít.

AZ EREDMÉNYEIDRE ÉN IS KIVÁNCSI VAGYOK!

0

megujulo
megujulo picture

Én is hasonlóra gondoltam. Csak előtte az a fránya elmélet és mások tapasztalata. Az hiányzik.

Eddig arra jutottam hogy kb. 10 és 50 volt között valószínüleg nem csinálok problémát a motorkkal a DC feszültség. Hogy a sztátorja hogy viselkedik sajna az majd közben derül ki.

Hogy a tényleges teljesitményt mikor hogyan érem el azt én is érzem hogy a puding próba és az evés effektus lesz a megoldás!

Elsősorban arra voltam / vagyok kiváncsi hogy milyen károkat vagy veszélyeket hordoz magában ez a fajta átépítés. 

Megfelelő kellő információ utín az ember bátrabban áll neki sokszor alapvető és faék feladatoknak is.

Lehet hogy hülyének hangzik néha alapvető feltett kérdés, de amiben nem vagyok biztos?

Az okos mások hibájából okul, a hülye abból sem amit magának okoz!

Üdv és szép napot.

0

S_D
S_D picture

Van valami mechanikád amit meg tudsz hajtani? Olyasmi ami leterheli, de nem terheli túl azt a motort.
Valamit találj ki!
Ha ez megvan, 220 volt 50 hz és leterhelve fordulat es teljesítmény felvétel mérés.
Majd ugyanez DC ről.
Meglesz a kívánt adat..
Én 80~100 voltra tippelek.

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: a szikrázást a kefékre rakott 47-100nF /250-400V-os  PP kondenzátor jelentősen csökkenti

Bálint

0

megujulo
megujulo picture

OK! a másik felét? Vagy a két szénkefére a két végét?

Olyannal már találkoztam porszivóban meg flexben, hogy volt egy konditest, azon átmentek a vezetékek és voltak belső kondik és test irányába is:1 házbn 3-6 kondi is.

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: a két kefére
Zavarszúrésre szoktak még 4,7-10nF/400V-os kondenzátort tenni a két kefére, a másik végük a géptestre megy
Amiről írsz , az a hálózat felé menő zavarszűrő
Amiről írtam, robotgép, nagyobb mixer megoldása, szintén  kefeszikrázás elleni megoldás

Bálint

0

Sponsored links