Tápegység

Önmagától értetődő, ez látja el energiával a monitort. Csakúgy mint a legtöbb modern készüléknél az LCD monitoroknál is egyeduralkodóak a kapcsolóüzemű tápegységek. A gyakorlatban két megoldás terjedt el:

• 
  Egy utángyártott 12V/5A külső táp

  Az első (általában régebbi) egyszerűbb megoldás, hogy egy már létező - tipikusan 12V/~3-5A, tehát 30-60W teljesítményű - külső tápegységgel oldják meg az áramellátást. A 12V a leggyakoribb, bizonyos gyártók használnak ennél egzotikusabb feszültségeket is, pl. 17V.
  
  
  
  Előnyök:

  • Az ilyen tápegység különálló egységet képez, meghibásodása esetén külön javítható, vagy egyszerűen cserélhető
    
  • A készülék javítása közben nem fenyeget bennünket áramütés a hálózati feszültségtől, de az inverter kimenete még mindig veszélyt jelent!
    
  • A csatlakozó általában bolondbiztos, nem lehet fordítva bekötni
    
  • Mivel a tápegység csak egy feszültséget állít elő, ezért nagyon egyszerűen helyettesíthető, akár labortáppal, akár egy eredetileg más célra készült tápegységgel
    

  
  
  
  

  Hátrányok:
  

  • Még egy "bumszli" az asztalon/padlón
    
  • 
    Nem szokványos csatlakozó egy Samsung monitoron

    Egyes esetekben nehézkes a tápegység cseréje, mivel bizonyos gyártók egzotikus csatlakozókkal, vagy szokatlan feszültségértékekkel működő szerkezeteket használnak
    
    

  • A tápegység burkolatát szinte lehetetlen sérülés nélkül szétszedni, így az eredeti esztétikai állapot nem állítható vissza
    

  
  
  
  

  
  Belső tápegység egy Relisys monitorból
  
  A vastag fehér vonallal határolt rész folyamatosan hálózati feszültség alatt van, a felső harmad a tápegység szekunder oldala, az ettől bal oldalra eső részen az inverter található (csak a transzformátor látható)

  
  
  
  

• Az újabb monitorokban integrált tápegység található. Az integráltság foka gyártótól függő. Egyes esetekben a külső tápot egyszerűen átszerkesztik és egy különálló egységként berakják a monitorba. Léteznek olyan konstrukciók is, amikor a megjelenítő egyes részeit is ugyancsak ebben az egységben helyezik el, pl. az invertert.
  
  
  
  Előnyök:
  
  • Kevesebb helyet foglal, esztétikusabb
    
  • Esztétikai változás nélkül javítható
    

  
  

  Hátrányok:
  

  • A készülék burkolatát leszedve a NYÁK bizonyos része folyamatosan hálózati feszültség alatt van! Ezen okból kifolyólag sokkal veszélyesebb javítani. FIGYELEM! Rendkívüli odafigyeléssel és elővigyázatossággal bánjunk ilyen esetben a monitorral, mert akár halálos áramütést is szenvedhetünk!!!
  • A táp mind fizikai mind konstrukcióját tekintve az adott készülékhez igazodik, így nem váltható ki mással. Sokszor már a segédtáp is benne foglaltatik, így néha 3-4 fajta feszültséget is előállít. Ha egybe van építve az inverterrel, akkor még nehezebb a helyettesítése
    
  • Bizonyos esetekben hibásan is lehet csatlakoztatni a monitor többi részéhez, ami súlyos károkat okozhat a monitorban.
    

  
  

  Kezdőknek a "külső tápos" megoldás sokkal biztonságosabb és egyszerűbb, mivel ezekben a tápegység ritkán hibásodik meg és ha meg is hibásodik, csekély összegért pótolható egy univerzális táppal.
  
  Függetlenül attól, hogy a táp a megjelenítőn kívül vagy belül foglal helyett a felépítése mindig követi a klasszikus kapcsolóüzemű tápokét:
  
  Ennek megfelelően javításuk sem tér el bármilyen másik készülék kapcsolóüzemű tápjának javításától.