Jó estét kívánok !
Apró munkákhoz kellene egy 250 wattos transzformátort vásárolnom de kétségeim támadtak mert mindenhol VA-t irnak W helyett.
Ez jelenti a wattot csak mostmár nem úgy irják rá?
További szép estét és köszönöm ha lesz válasz!
Comments
Bocs, elkövettem egy hibát.
Helyesen: W=VA x cosinusfi.
Elnézést, már késő volt.
0
Üdv.
Még egyszer összefoglalólag, mert vannak félreérthető hozzászólások.
A VA érték azt jelenti, hogy a fogyasztónál , a feszültség és áram szorzata max ennyi lehet!
Minden attól függ, hogy milyen fogyasztóval terheled, ha ohmikus akkor a VA=W, ha induktív vagy kapacitív, akkor VA=W x cosinusfi.
A cosinusfi értéke elég széles tartományban változhat, elvileg 0-1-ig.
Ha megírod, hogy mivel terhelnéd, pontosítani tudjuk.
Más szavakkal, a 250 VA akkor 250 W, ha pl. izzólámpával terheled (cosfi=1).
Villanymotor, kapcsolóüzemű táp esetében más a helyzet, a cosinusfi értéke lényegesen kisebb lehet 1-nél, ezért a hasznos teljesítmény (W) is kisebb.
Mivel a gyártó nem tudja, hogy mivel terheled, ezért VA-ben adja meg, neked kell eldönteni, megfelel-e az érték.
Pusztán kíváncsiság: mennyi a szekunder oldali feszültség, mivel terhelnéd?
2
Szia! Parasztosan mind a kettő, csak más jellegű teljesítményre vonatkozik. Az egyik a valós, kivett teljesítmény amit W-al jelölünk, a másik a a bevitt, azaz a felhasznált teljesítményt jelenti, amit VA-rel jelölünk. Kapcsolatuk egy k szorzóval jelenik meg, az összefüggést lejjebb a kollégák megírták...
0
Szép estét!
Elmondták itt a fiúk szaknyelven, de ha nem vagy otthon annyira az elektronikában, akkor elég annyi, hogy a konnektorból felvett teljesítmény nagyobb, mint amit le tud adni. Ha azt szeretnéd, hogy a trafó kimenetén meglegyen a 250W teljesítmény, akkor ajánlott 20%-kkal felélőni, vagyis 300VA-s trafót venni. A VA tulajdonképpen ugyanúgy Watt, csak így különböztetik meg, hogy mind tudja-e hasznosítani (W), vagy ebben már benne van a veszteség is (VA).
1
Szia,
Nem kötözködésképpen, de a VA-ban mért látszólagos teljesítmény nem a veszteség miatt több a Wattnál. Amivel több, azt nem veszteségnek hívják, hanem meddő teljesítménynek, mivel az a része nem alakul át elektromos energából másfajta (hő vagy mozgási) energiává.
De a meddő valóban okoz veszteséget is a szolgáltatói oldalon. Ugyanis a meddő áram ugyanazon a kábelen folyik át, mint a hatásos áram, és azt ugyanúgy melegíti (mert a kábelen hővé alakuló teljesítmény P = I x R, ahol R a kábel ellenállása), tehát az áramszolgáltató kábelén többletveszteség keletkezik, amit a fogyasztónál nem tudnak mérni. Ezért utálják a szolgáltatók a meddő teljesítményt, és kötelezik a fogyasztót arra, hogy a lentebb említett koszinusz fi vagy power factor (PF) lehetőleg minél kevésbé térjen el 1-től. Mert milyen dolog már az, hogy a fogyasztónál alig van energiafelhasználás, de a vezetékben oda-vissza szaladgál a nagy váltakozóáram, amit az óra nem mér valós felhasznált teljesítményként, ellenben a szolgáltató vezetékein veszteséget okoz. Ne csak háztartásra gondoljunk, hanem nagy ipari üzemekre, sok villanymotorral. De pl. ilyenek voltak a fojtótekercses fénycsőarmatúrák is, amikből egy gyárban, irodaházban ezerszámra van/volt. Ezek induktív fogyasztók, jelentősen elforgatják az áram fázisát a feszültséghez képest. A megoldás: vissza kell forgatni az áramvételezés helyén (mérő után) megfelelően méretezett kondenzátorokkal. Ezt hívják fázisjavításnak. A fénycsőarmatúrákban is ezért volt kondenzátor.
Na de túl messzire mentünk az eredeti kérdéstől.
Üdv, lcsaszae
3
Szia!
Valóban így van. De ha jól sejtem, az átlagos felhasználónak annyit jelent, hoyg a 65VA-es trafóból csak 55W-ot tud kivenni.
0
Szia!
A W-ban megadott teljesítmény a valós teljesítmény, a VA, vagyis V x A látszólagos teljesítmény.. A kettő nem egyenlő, mivel a kettő között van egy teljesítménytényező, ami átlagban, 0,8 - 0,9 értékű szorzó és PF-ként jelöljük a számítási képletben. S (VA) = P (W) / PF
Konkrét példa : 250 VA transzformátor, rendezve a képletet, 250 VA x 0,8 = 200 W tényleges teljesítményt képvisel, ha 250W a transzformátor, akkor 250 W/ 0,8 = 312,5 VA látszólagos teljesítményű.
Röviden ennyi. Vagyis a Volt-Amper nem azonos a Wattal.
1
Ohmos fogyasztók esetén érvényes a Wattban történő teljesítmény számolás, mert ott a cos fi=1, így az ohmos hatásos teljesítmény számításánál nem kell figyelembe venni.
Induktív fogyasztónál nagyon is számít a cos fi, ezért az induktív fogyasztók teljesítményét látszólagos teljesítményben, azaz VA-ban adják meg. Tehát a transzformátor primer oldalának terhelhetősége V*A, ami nem egyenlő a transzformátor szekunder oldalának terhelhetőségével. Kistranszformátorok esetében 0,8 cos fi-t szokás figyelembe venni, tehát a szekunder oldalt 250VA*0,8=200W-al lehet terhelni.
Váltakozó áramnál a látszólagos teljesítmény: U*I={VA} a hatásos teljesítmény U*I*cos fi={W}
1
Szia , szerinte kusza ez az egész , mert rendebe , hogy 20% veszteségek számolnak egy kis trafónál (pici nyák trafónál , akár50-60% is) és a felvet teljesítményt VA-ra méretezzük a leadottat Watt-al mérjűk , de akkor mi van ha a szec. értéket adják meg VA-ba:
https://www.hestore.hu/prod_10029618.html
0
Szia!
Hol látod, hogy a sec 3 VA?
0
Szia ,
UL 5085-1,
UL 5085-3
0
Szia!
Én ezzel a 0,8-as varázs számmal még nem találkoztam. Amikor specifikálnom kellett hálózati transzformátort, akkor egyértelműen meg kellett adni az adott szekunder feszültséget és az áramot, ami adta a vasméretet.
0
Ez a 0,8 nem varázsszám, hanem az adott kistranszformátorokra jó közelítéssel jellemző cos fi értéke. Egy olyan érték amit váltakozó áramú induktív fogyasztóknál figyelembe szokás venni, és a transzformátor méretezéséhez nincs semmi köze. Ellenben a trafó szekunder tekercséből kivehető HATÁSOS azaz munkavégzésre fordított teljesítményt meghatározza .
0
Szia!
Najó, de ha van egy SM102b magom (300VA) és a szekunderét 30V 10A-re méretezem egy megfelelő terhelő ellenállással miért ne vehetném ki a 300W-ot?
0
Ha neked az SM102b magra 300VA teljesítmény van megadva maximumként,akkor ez a primer oldalon bevihető maximumként értendő, ami tartalmazza a szekunder teljesítmény igényt, plusz a trafó veszteségeit(mágnesezési, réz, szórási stb.) Tételezzük fel hogy ohmos terhelést alkalmazol ahol a cos fi=1 és a trafód hatásfoka 90% akkor a kivehető teljesítményed 300*0,9 azaz 270W. Kiveheted a 300W-ot is, de akkor a trafód túlterheléssel(túlgerjesztéssel) megy, mert az adott magra megengedett gerjesztést túlléped.
0
Szia!
De, csak a hálózatból többet fog felvenni.
0
Szia!
Én eddig csak olyan trafóval találkoztam, aminek a szekunder kimenő teljesítménye van megadva.
0
Szia!
A W és a VA között az a különbség, hogy induktív fogyasztóknál (villanymotor) az áram és a feszültség nincs fázisban. Ezért az áram és a feszültség szorzatát adják meg Volt-Amperben. De ilyenkor a hatásos teljesítmény nem azonos a VA-rel. A részletekbe most nem megyek bele. Ohmos fogyasztónál (villanykörte, villanyradiátor) pedig fázisban van, a teljesítményt Watt-tal lehet mérni.
Tehát a trafód 250VA-es nem ohmos fogyasztót, pl. motort tud táplálni.
A gyakorlati életben azért a kettő elég közel áll egymáshoz. Ha van egy 250VA-es motorod, ahhoz legalább 250VA-es trafót használj. De szerintem egy 250W-os villanykörtét is járathatsz róla melegedés nélkül.
Üdv, lcsaszar
2