Felmerült egy egyszerü kérdés, melyre a neten nem találok választ.
Az Sg3525 pwm ic elméletileg azonos a KA3525 IC-vel. A belső részek katalógusadatok alapján azonosak de viszont nem müködik a
1500 wattos inverter a cserélt SG3525-el (ka3525 nincs)
A freki és orajel adatok viszont eltérnek. Mig a ka3525-el simán elérte a plusz minusz 400V 15 A DC buszt, addig az SG3525 esetében ugy 120-160 V feszöltségig emelkedik fel és utánna letilt.
lehetséges hogy a trafó magja frekvencia föggő, és a két pwm belső oszcija viszint eltérőek? ezért nem fut fel a folyama tsorán a szükséges érték?
ez vajon hogyan számolhtó ki?.
A KA3525 frekije 2k 200k és 470 pF-200nF
200K 100n= 60Hz
2k 470pF= 400KhHz
Az SG 3525 frekije 2k 150k és 1nF 100 nF
150k 200n= 50Hz
2k 1nF= 400KHz
A KA3525 IC használata során a Ct 3,9nF az Rt 3,9kohm.
Mit cseréljek, hogy a megfelelő értékre álljon be a freki?
szia: a vasmag légrés változtatásra mit csinál?
Bálint
0
Ha jól mértem a légrés 0,4-0,6 közötti, gyárilag a trafó ferrit egyik fele belül rövidebb.
probálom magasabb frekin.
ugy 100-130 khz között nem ad zajt, de valamiért bizonytalan a frekvencia.
A trafó primeren tudtam megnézni a frekit ott 3,9 kohm és 3,3 nf mellett 130,4 kherzen jár e az sg3525 4. lábon mért kimeneti oszcsi frekim 128 khz.
a trafó táp és drain pontja között 48 volton egy 120 ohm és egy 6,8 nf volt 2 x. Az 140 voltos tápnál az ellenállás izzott.
ennek a csillapitó rc-nek hogy lehet kiszámolni az értékeir?
Vagy szerinted jó lehet a pc tápok primer oldali zajszürő ellenállás kondi rc tagja? az is kb ezen a frekin megy, és + - 150 voltos tápfeszre méretezték.
0
Szia! A Farnell-nél és a Mikroelektronikánál is van KA3525A.
0
Szia! Igen, de a kérdező a Kanári-szigeteken tengeri az életét ;)
0
Szia!
Bocs erre nem terjedt ki a figyelmem!
0
szia: nekem ezek az adatlapok vannak
Az 5. lábon van az oszcillátor kondenzátora
Ha az oszc frekire gyanakszol, csökkenteni kell a kondenzátor értékét
ki az IC gyártója?
Az UC3525 is ilyen
Bálint
0
Szia Bálint!
Megtekertem ujra a trafót, most dolgozik de aggódom a frekvencia miatt. (Induláskor fura zajok zörejek jönnek a magból. Mondjuk régebben is ugyanezt halottam, csak egyenletesebben)
A trafó magja alapján kb 1100-1500 watt teljsitményt képes kitolni magából . ezt plusz és minusz 400 voltos DC tápvonalra csinálja.
A magasabb frekvencián viszont a mag jopbban érvényesül a trafó kihasználtsága, de jobban hat rá a skin effekt is.
Az uj tekercset már nem 4 x 08 huzalból tekertem, hanem 4 x (9 x 0,3)-ból , ezt átjárja az elektron teljes mértékben. ezen a frekin behatolási mélységnem 0, 22-0,24 értékekekt számltam. azaz a huzalvastagság nem lehet több mint 0,44.
Tehát a primer gyakorlatilag 36 szál 0,3-as átmérőjű huzallal valósult meg, ez is 2 tekercsben az ellenütem miatt.
140 volton 1500 wattos terhelésnél kb 10,5 A terhelést kap a primer. (2 x 5,25A)
A két felvetett IC nem azonos frekvenciákon dolgozik. Most már biztos. Lényegi különbségük a frekvenciát generátó CT és RT értékek eltérésén alapul.
Találtam a neten kalkulátort, de ez alapján maga az SG 3525-re van számolhatóság.
A terveim és számításaim alapján a trafónak 90 khz-en kellene mennie a legjobb kihasználhatóság miatt.
Azt nem tudom hogy pontosan mire is állitsam a frekvenciákat, ugyanis az oszcillátor felét hozza a kimenet.
Nem értem, hogy a kimenet megfelezi az orajelet, vagy az ellenütemű fokozat miatt teszi ezt, és ez igy normális?
Most kézi digitális frekimérővel jelenleg 73 Khz-t mérek az órajelen de szerintem a müszer méréskor jelentősen befolyásolja.
A kimenet IGBT bázismeghajtáson csak 20,5 Khzt-t? Véleményem szerint ez kb jelenleg 41 khz-en megy. A KA2535 esetében a kondi csak a fele az SG 3525 hasonló frekvencia értékeinek.
Mit álitsak be frekvencia értékre? Ha azt szeretném hogy a trafó munkafrekvenciája 85-90 Khz legyen?
A deadline ellenállás eredetileg 10 ohm volt és ez 48 voltos meghajtásra beállitott holtidő volt.
Kérdés az is hogy a jelenlegi 140 voltos táp miatt szükséges e a holtidőt megnyujtani, hogy időben is le tudjon zárni az IGBT?
a gyárilag beállitott frekvencia a többször cserélt SG2535 és Ka2535 miatt ismeretlen.
A DC buszmeghajtó trafó már több alkalommal elszállt. 48 volton az IGBT volt alul méretezve, akkor a trafóban egy lapos rézlemez adta 4 menettel a primer tekercset (30 mm széles és 0,2 mm vastag volt a 2 x 4 menet)
ebben az állapotban 48 volton 30-35A fogyasztást produkált.
Az ötletem az volt ha ezt felemelem 120 voltra akkor az Amper terhelése közel harmadása csökken és nem 4 akkut terhel 30 A-al hanem a teljes bankot, azaz 10 akkut terhel 13 A-el gyenletesen.
ezen okból cserélni kellett az IGBT-ket is megfelelő feszültségre és áramra. (jelenleg 4 x20A 600V-os IGBT van berakva, ami lényegében az eredeti 48 voltos állapothoz képest jelentősen kisebb hömérsékleti müködési tartományt jelent.
Az elromlott trafó szerintem tulterhelődőtt, merthogy a 0,8-as huzalt egy adott frekivencia felett nem használja ki, a i tulterhelést, megváltozó áramsürüséget jelent ami jelentős hőtermeléssel is jár. (A lement tekerselésen nem láttam viszont sem égésnyomokat, sem zománcleválást, de a szigetelés beolvadt (az a sárga gyári szalag) Feltételezem maga a tekercs egymás menetei között áthuzohatott, a megolvadt szigetelés miatt, hiszen a primer 2 x 140 voltos 20 menettel, a szekunder pedig 2 x 400 voltos a 2 x 37 menettel)
Segitség kellene abban az értelemben, hogy értelmezzem a meghajtási frekvenciát ennél a chipnél?
90 khz trafó meghajtáshoz 180 Khz frekit állitsak be? Vagy az oszcsillátor legyen 90 Khz?
Azért fontos mert a trafó tesla (gauss) telitődésbe esik kisebb frekvencián, illetve a menetszámok alulméretezettek 85 khz alatt!
40 Khz-en járatva már 16 menet kellene a primerre és 54 menet a szekunderre, ez pedig méretezett áramsürüség esetében erre amagra feltekerhetetlen.
1
Szia!
Az oszcillátor frekvenciáját a 4-es lábon stabilan tudod mérni.
0
Kedves Jaca!
Köszönöm a sok sok segitséget.
Tulajdonképpen megoldodott a rejtély, ami hatalmas fejtörést és sok sok esti ráforditást követöen véglegesen és megbizhatóan müködésbe hozza a felvetett SG3525 és KA3525 chipek müködésével kapcsolatos felvetéseket.
egyrészt felmerült az a gyanu, hogy a kinai chipek nem meGbÍzhatóak, másrészt ténylegesen belső felépítési különbségek vannak a két emlitett chip tokozásain belül.
a lényeget mondanám el.
A KA3525 lényegében eltér a SG3525 belső felosztásától, mely jelentőse befolyásolja az alkalmazott körülményekt ekintetében a felhasználhatóságot.
A SG3525-höz képest mintegy fele akkora kondenzátor elegendő az azonos müködési frekvencia elérése érdekében, tehát ha nem Sg-t hanem KA-t szerelünk be a kondenzátor értéket mindenképpen csökkenteni kell a megadott üzemi érték tartományba.
Ha KA3525 volt az eredeti chip akkor pedig kb 2 szeresére kell növelni a kondenzátort vagy csökkenteni a RT ellenállás értékét.
Sok kisérletet követöen kiderült miért vannak egyes esetekben müködési zavarok, mig más esetekben kifogástalanul dolgozak ezek a chipek akkor is ha egymással felcserélik őket. (a kinai is szépen dolgozik kifogástalanul,) mint utóbb kiderült a szigetek is a márkás gyártó drága árán, adták el a beszerzett olcsó kinai chipet. (rajta is vana chipen made by china)
Visszatérve a probléma forrására:
a cipen belül van 2 x 4 bemenetesOR és NOR KAPUZÁS. ezek hajtják meg a kimeneti tranyókat.
Az SG3525 esetében viszont gyárilag nincs visszacsatolás a soft start (8.láb) -ra a 4-es oszcillátor kimeneti lábból (4.láb) között.
Ezen okból bizonyos áramkörök eseteiben a KA3525 használata biztositja a müködést, mig az SG3525 müködésképtelen lehet. (gyári fairchild is kinai is)
a gyári KA chipben az oszcillátor kimenetét visszacsatolják a shut down (10.láb) tranzisztoros áramkörén keresztül a soft start bemenetre, mely stabilizálja a két végfoknak a bemeneti 2 x adott jelet, és nem esik át tiltásba egy meghatározott időintervallumon belül.
A megoldás= (TÖBBSZÖRI PRÓBA ÉS ÉRTKEK KIVÁLASZTÁSÁT KÖVETÖEN)
a 4. és 8 lábat össze kell kötni egy 1 kohmos ellenállással, igy az SG 3525 is képessé válik a müködésre ott ahol csak az Ka3525 dolgozott.
Ekkor hasonlóan fog viselkedni az Sg chip is a Ka chiphez képest, azaz müködöképessé válik.
Utóirat:
Bár a trafó amire gyanakodtam feltehetően nem volt zárlatos. Ugyanis az ujratekercselést követöen amikor beállitottam a szükséges 85 Khz-es üzemi frekvenciát, ujra azonosan vioselkedett az előzőleg meggyanusitott menetzárlatos trafóhoz hasonlóan.
A letiltások és bizonytalan indulás a gyári visszacsatolás hiányára vezethető vissza az SG 3525-ben.
Azért a tapasztalat sosem árt, valamint figyelmet tudtam forditani az üzemi frekvenciákon dolgozó magyfrekis trafók alkalmazására, hiszen nekem számos verzió és darab dolgozik a különlegesen adott forráskörülmények okán.
Azért felhibnám a figyelmet nagyfrekis trafót is épitgető kollegák figyelmébe, hogy a skin effektus rendesen tud kárt okozni ha erre a figyelem nem kerül centrumba,
Nagy áramok eseteiben sok kicsi vékony huzal sodratával kell dolgozni! (mint litze) persze ezt csak most értettem meg.
Nos az eredmény biztató.
A trafó hidegen dolgozik 800 wattos terhelésnél is, a IGBT-k melegszenek de a természetes hütés simán 30 fok alá hüti őket.
Most az erdeti 48 voltos UPS 120-144 voltos tartományban dolgozik, és induláskor sem ad zajokat zörejeket mint eddig.
A zajok forrása a nem megfelelő frekvencia munkatartományban történő üzemelésre vélhetem, ugyanis az alacsonyabb frekvencia esetében egyrészt jelentősen melegedett a trafó ferritmagja, is, de az IGBT is. Másrészt a menetszámok sem elegendőek ha egy adott tartományon alul dolgozik a tranzformátor nagyfrekvencián.
egyszóval ez a kérdés, hogy melyiket alkalmazhatjuk, csereszabatosak-e, s lehet e maradéktalanul egmást helyttesitve alkalmazni megoldódott.
2
Szia!
Gratulálok a megoldáshoz, szép munka! Külön köszönet a részletes infókért!
0
szia:
ÜGYES!
Bálint
0
Szia!
én is letöltöttem a lapokat. azt tasztaltam hogy az SG-hez képest a KA sorozat fele annyi kondit használ. azaz mintha kétszer annyi kellene a helyes müködéshez.
Ha fltten nézzük a legtöbb esetben a határértékek surolják a müködési tartományok határait.
azonban véleményem szerint az eaton powerwarre 9110 inverterben a nagyfrekis mag valószinület teljes telitettségig ki van használva.
Azaz ha jelentősen elcsuszik a müködési freki, akkor a trafó nem képes produkálni a szükséges kimeneti feszültséget. ami esetünkben gyanitottan kb fele frekvencia az eredetihez képest.
Mint elmlitettem elindul, elmegy kb. 30-45% értékig aztán letilt a hiba miatt. (nem éri el adott határidőben a szükséges üzemi feszültséget, ami a vezérlő proci is külön feldolgoz, és kiad egy tiltó jelet a 10 lábra.
0
Belinkelt adatlap tartalmazza a frekvencia számítását. Persze lehet találgatni, csak minek.?
0
Sziasztok!
ugy néz ki megvan a bünős alkatrész.
A 1500 wattos ferrittrafó belső zárlata lehet az oka a feszültség letörésének.
Szétszedtem, de mégsem találtam szemmel tapasztalható fizikai zárlatot, de kb ugy festett a dolog, hogy a tekercseléskor a skin effektust figyelmen kivül hagytam, és valszeg túlmelegedett a trafó, merthogy a belső szigetelés elég jól beolvadt a tekercsekbe.
Bár zárlatot nem, de esetleges szigetelési áthuzás előfrdulhatott.
eredetileg 48 voltos volt a trafó ami negativ és pozitiv 400V DC-t készitett.
Én átalakitottam 120 voltosra, mivel a rendszerem 120 voltról dolgozik. Így mind a 10 akkut képes egyszerre használni, nem csak 4 darabot.
Az eredeti trafó 48 voltos primerje sima rézlemez volt ami 30 mm széles és 0,2 tized miliméter vastag volt.
A skin hatás 85 Khertzes frekin kb 2 tizednyit hatol be a fém anyagában, amit az eredeti állapot teljesitett (48V 35A üzemi fogyasztásnál) Az én 120 voltos rendszerenben kb 15 A vesz fel teljes terhelésnél, amit 4 darab párhuzamos 0,8 átmérőjő vezetékre terveztem.
Noha ennek az átmérője nem lehetne több 0,4 tizedes átmérőnél szálanként.
Csináltam egy pc táp trafóból hasonló trafót csak ez 500 wattot képes átvinni. szépen megy vele. SG 3525-el is csak a frekik nem egyeznek a 2 ic használata során. A KA3525 kb fele annyi kondival dolgozik az SG-re dupla kondiértékre volt szükség.
Most azon gondolkodom, hogy férjen fel a szükséges menet és átmérő, hogy beférjen a szigeteléssel a ablakba.
a 15A terhelés ellenütem miatt tekercsenként 7,5 a terhelést jelent. ez 2,5A / mm2 számolva, 3 mm2 keresztmetszetet jelent.
a 4 darab 0,8 huzalom ténylegesen 2,4 mm2 adott, ami nem volt elegendő a terhelés során, ráaádásul a skinhatás miatt szerintem a fele átnérő ki sem volt haszálva. Igy oritékolt volt a tekers tulterhelése.
Most azon agyalok hogy 0,20 átmérővel 32 szállal Litzéhez hasonló megoldással tekerném vissza a trafót. ez 4 x 32 szálon tudja a 10 menettel a 85 khz frekin a 7,5 A-t a skin hatás figyelembe vétele mellett.
Jelenleg a szigetelés anyagával vagyok küzdelemben, hogy mit használjak, mivel a régi sárga szalagjaim beolvastak használhatatlanná váltak.
felmerült a lakkozás is de akkor a feltekercselést követöen a tekercs bonthatatlanná válik.
Milyen jó szigetelés megoldásban tudok gondolkodni?
A primer 2 x 10 menet , tekercsenként 4 szer párhuzamos, sodrott 32 szálas 0,20 huzallal.
A szekunder gyárilag is 2 x 40 menet 10 szálas, 0,333 huzallal sodorva.
a 120-144 voltos táp és a szekunder 2 x 400 voltos feszültségének a szigetelésére kell találjak megoldást.
Itt nincs a szigeten sem motortekercselés, sem spéci anyagellátás de szigetelőanyagot talán találok, de nem tudom pontosan mit használhatok ebben a trafóban. ezeken a feszültségeken?
Üdv és békés új évet!
0
szia: hostaphan fólia vagy warnish szalag vagy kapton szalag
Bálint
0
Az egyik igen, a másik nem. Viszont a teszt állapotra ugyanazokat az értékeket írja 40kHz-re.
Ja, és csak közelítő értéket ad a számítás.
0
Szia!
Kia helyett sgs-t tettem rengeteget, mindig ment.. fordítva viszont sosem próbáltam.
De nem aliról, ebay-ról van? Mert ha igen, én ott keresném a hibát ;)
0
Sajnos nem tudni
Az sl nalbertből van, de nem tudható ők honnént kapták.
Én is simán beraktam de nem megy. az utolsó K sorozat darabot fél éve használtam fel. Igy nincs lehetőségem kiprobálni.
Azt rögtön észrevettem hogy a oszcillátorok kiosztása nagyon nem egyezik meg. ezért kérdezem kinek van tapasztalata.
Az SG 2k 1 nanofaraddal csinálja a max 400 kiloheztzet, mig a k ugyanezt csak 470 opiktofaraddal!
Az sg 150k 200nanofaraddal csinál 50 hertzet. mig a k ugyanezt 200K 100 nanofaraddal 60 hertzet.
A dead time azonos elvben (0-500 ohm) de nem ismert milyen eltérő viselkedést produkál a különböző oszcsillátor frekvenciák és kitöltési időtényezők tekintetében.
Az Sg-re találtam freki szimulátor számítást de a K2535 re nincs ilyen. azt mondja azonos de nem az.
a lényeges eltérés a K sorozat max ellenállása 25%-al többet enged meg. mig a kondenzátor esetében mindössze csak felét használja, kb.
Ez pedig szerintem nagyon is kihatással van a viselkedésre, mndazonáltan soft start és letiltás is megadott kondenzátor időre szab ki határt.
0