Translate this page:

Kedves Tanyalakók! A fent említett erősítőt kb. egy éve kaptam ajándékba. Az erősítőt azon apropóból vettem elő, hogy sikerült a Vakerán vennem egy HFM-ReVox A77 RIAA korrektor panelt. Gondoltam meghallgatom, hogy miért voltak úgy elájulva tőle annak idején a tisztelt HFM munkatársai. Erre a legalkalmasabbnak a jó öreg AET-250 lett kiszemelve, mivel ebbe könnyű szerrel bele tudom fabrikálni pár másodperc alatt - gondoltam -, hiszen hely van benne, a szükséges tápfesz is rendelkezésre áll és innen már akármilyen másik erősítőn keresztül is meg tudom hallgatni. Az első meglepetés akkor ért, amikor leemeltem a fedelét. Nem is lesz olyan nagyon könnyű beletenni azt az ormótlan nagy panelt. De sebaj kiveszem a bal végfokot és mindjárt lesz helyem! Amikor elkezdtem a végfokot, elkezdtem nézegetni, hogy ez meg kiféle-miféle szerkezet, hiszen az AET-250-et nem ilyen végfokkal ismerem. Hol van ebből a jellegzetes KY dióda? Hiszen ez az eredeti végfok különös ismertetőjegye, no persze az iszonyatos hangját nem is említve. De biztos már hülyülök, vagy rosszul emlékszem. Elővettem a '79-es RT évkönyvet, a szerint sem stimmelt a panel. Letöltöttem a gépkönyvét minden fellelhető forrásból, hátha volt több verzió is. Úgy sem stimmelt. De a vezetékek forrasztásai a másik oldalon is igencsak gyárinak tűntek. Ezzel félre is tettem és beleeszkabáltam a ReVox korrektort. Nos én nem ájultam el tőle (szerintem a Yamaha AX500 saját korrektora nagyságrendekkel szebben szól). Egyszer rászántam magam és lerajzoltam. Utána rögtön láttam, hogy ez a végfok nem is olyan típusidegen 90%-ban megegyezik a még jobban ismert AET-453 végfokjával. Ez csupán pár dologban tér el: 1. Más a negatív visszacsatoló lánc 2. Nincsen benne semilyen védelem sem (de a panelon sincsen helye!!!) 3. A meghajtó tranzisztorok nem a jól ismert BC300-301-303 sorozat, hanem a Siemens BC141-161 párosa A végtranzisztorai Fairchild gyártmányú 2N3055-7 típusok, ami kísértetiesen hasonlít a régi Motorola vagy Tesla alukupakos családjára. Mivel a kíváncsiság nagy úr, ezért nagy levegőt vettem és elkezdtem rendberakni az erősítőt. Az elektrolit kondenzátorok 1975-76-ban készültek. Természetesen ezeket kicseréltem mind.A potmétereket kipucoltam és ezközöltem rajta 1-2 kisebb finomítást is, de erre most nem térek ki. Az eredmény egész meghökkentő lett: BEAG erősítőt én még így szólni nem hallottam, pedig 1-2 típus már árment a kezeim között, sőt rendelkezem is pár típussal. Erre már azt lehet mondani, hogy egészen hallgatható kis masina! Az lenne a kérdésem, hogy találkozott már valaki ilyen masinával, vagy tud valamit a történetéről? Most egy hétig kórházban voltam ezért volt időm megrajzolni számítógépen is az erősítő kapcsrajzát. Természetesen csak az egyik oldalt rajzoltam meg! A RIAA korrektor, előerősítő megegyezik a klasszikus AET-250-nel, de a vége inkább az AET-453-mal mutat szoros rokonságot! Jó csemegézést! Felraktam a módosított verziót is!

Kedves Segítők! Kezeim közé kaptam ezt a játékszert, hogy rossz a hangminősége. A tápokat ellenőrizve nagyon érdekes volt a jelenség: 2x17V-os trafóból 2 db diódahíd (kondenzátorral szétválasztva az AC ágakban) egyenirányít, melyek DC kimenete sorba kapcsolva kb. 75V-ot ad (ebből lesz majd 48V egy zener diódás- tranzisztoros kapcsolás után). Az egyik diódahídból kondenzátorok után 78/7915 stab. kockákkal előállít +/-15V-ot. Ez eddig klasszikus... A diódahíd AC ágában szimetrikus a feszültség. A kimenetén már nem. A pozitív ág 24V, a negatív 20V. Ráadásul a negatív ágban jelentős AC összetevőt mértem (kb.6V). Kicseréltem mindkettő dióda hidat, ami után az alábbi állapot állt be: Továbbra is asszimetrikus a DC feszültség a stabkockák előtt, de most a pozitív ágban van kb 51V-os AC összetevő. Akkor is, ha a 2. diódahidat leválasztom (kiforrasztottam az AC oldali kondenzátorokat). Plusz: A műveleti erősítök kettő kivételével TL072-k, de van 2 db NE5532P, és ezek a stabilizátorok elől elvezetett tábpól kapnának 1-1 zener diódával korlátozott tápot. Nos a negatív az 17,8V, de a pozitív, az 20,8. Az adatlap alapján 20V a táő maximuma. Mindkettő NE5532 elég forró. Kérdéseim: Van-e valakinek kapcsolási rajza ehhez a csodához? A kereső nem talt ilyet, csak hasonlókat. Ezt a zener diódás variálást, meg a 5532-es variációt nem találtam egyikben sem. Esélyes-e, hogy meghaltak az 5532-esek, és ezért asszimetrikus a táp, vagy a zener diódás korlát miatt lehet ez. A zener, az biztosan rossz szerintem. Hogyan képes 51V-os AC keletkezni az egyik táp ágban (+), amikor az egész miskulancia 2x17(19)V-ról üzemel? Köszönöm előre is! Gábor

magnat classic 180 autóserősítő kapcsolási rajzát keresem mert hozárk jívítani , de már belenyúltak előtte és nem tom mihez vagy mit cseréltek..

Üdv Mesterek! A fent említett gép mindkét kazetta része hibás. Rajz a Tanyáról megvan. Viszont talán a vakságom az oka , de a rajzon nem találom a magnó részben lévő 1-1 fotodiódát. Minkét rész kettős diódának szakadt a fénykibocsátó része, fény érzékelő része jó. Magán a diódán sincs semmi feltüntetve.Talán 3x2mm lehet és 4 kivezetése van. Fotóaparátom megállt. Ismeri valaki ezt a masinát , vagy a diódát? Valami hasonló kettős dióda beszerezhető? Mi a pontos megnevezése. Előre köszönve a segítséget. Öreg T.