Translate this page:

Sziasztok! A címbeli kérdés azért lett számomra fontos mert sikerült szereznem egy Fok-Gyem TR-9252/A tápot, de nekem csak Fok-Gyem TR-9253/A tápról van gépkönyvem. (Itt az alkalom! Ki keresi a "Fok-Gyem TR-9253/A" gépkönyvét? Be szkennelem és felrakom, ha kell!). Tehát olyan ember tanácsát kérem, aki már eléggé belemászott mindkettőbe, esetleg leledzik néki egy Fok-Gyem TR-9252/A rajza, gépkönyve. Wantedba is beírogatom... Természetesen a specifikációs különbségekkel tisztában vagyok. Arra nem vagyok kíváncsi, hogy ki mit "tippel, hisz vagy hinni vél". Azt én is eltudom képzelni. Itt és most csak konkrét dolgokra vagyok kíváncsi. Vagyis, hogy a Fok-Gyem TR-9253/A gépkönyve mennyire stimmel a Fok-Gyem TR-9252/A fizikai valójához! Nos átböngésztem mindkettő rajzot. 3 lényeges különbség van. 1. A hálózati trafó feszültség kiosztása a 9253/A-nál nagyobb a nagyobb kimeneti feszültségek végett. 2. A feszültség beállító ellenállások értéke és száma más. Ehhez kapcsolódva a jackley tárcsák száma és bekötési módja is más. 3 Néhány 0,1-0,2 tizedohmos ellenállás értéke változik valamint a feszültség átkapcsolóban a trafó szekunder körében lévő átkapcsolást simító ellenállás értéke változik. 680 illetve 330 ohm. Ezeken kívül nincs lényeges változás. Gyakorlatilag azonosak. ___________________________________________________________________________________ Megjavítottam a rendelkezésre álló TR-9253/A dokumentum alapján. Hogy mi is volt a hibája...??? Érdekes dolog volt. Végül is fogalmam sincs. Ami biztos: A 2N3055 tranzisztor időnként B-C zárlatos lett. De csak néha... Kicseréltem MJ15016-ra, mert az erősebb. De nem akart működni. Nem volt kimenő feszültség. Elkezdtem végigméregetni a tranzisztorokat. Semmi hibát nem találtam. Végigmértem gyakorlatilag minden ellenállást, diódát is. Semmi hibát nem találtam. Ennyi szenvedés után kiszórtam belőle az összes apró tranzisztort és mind helyett újat tettem be. Nos megjavult. Kb félóra alatt beszabályoztam. A kimeneti feszültségeket 4 század volt pontossággal tartja és a maximális áram amit a limiter enged az 5,4 amper. Kb 20 percig hagytam a terhelést rajta: 15 volt, 5 amper. 1 századvoltot mászott el a feszültsége. Tehát gyógyultnak minősítem a gépezetet. Javítás közben ennyit derítettem ki különbségnek: Más a hálózati trafó és más a feszültségosztó ellenállás lánc valamint kevesebb is. Köszönöm.

Üdv! Hozzájutottam egy SBC 519-es állítható labortáphoz. Első bekapcsolásra kiverte panelon található 4A-os biztosítékot. A Gratez híd zárlatos volt, kicseréltem, de a készülék továbbra sem működött. Jobban vizsgálódva kiderült, hogy hibás benne még pár alkatrész. D2 és D6 Zener dióda is halott volt, melyek 2,8V-osak. Ezeket sajnos nem tudtam beszerezni, ZPD 2,7 v-os zénerek kerültek a helyükre. Most minden félvezető jónak mutatkozik, minden ellenállást átméregettem, már nem találok hibás alkatrészt. A hibajelenség az, hogy 2-300mA kimenő áramnál már lekorlátoz! Ha R10-et áthidalom, akkor kijön rendesen a feszültség, áram és feszültségmérés működik. Valamiért az áramkorlát túl hamar lép működésbe! Lenne esetleg valakinek ötlete, hogy merre kutakodjak? https://www.radiomuseum.org/r/philips_power_supply_sbc_519.html Itt van rajz a készülékről. Előre is köszi a válaszokat!

Tisztelt Urak!
Vásároltam a címben említett műszert, ami hibátlanul működik. 
A problémám a következő : A műszer az eredeti megrendelőnak anno a PM 9611/80 opcióval szállították, mert Rack-be építve használták.
Emiatt a 4 db lábat szakszerűen eltávolították, így  azt már nem kaptam meg a műszerhez.
Én viszont nem Rackben szeretném használni, ezért szeretnék az eredeti vagy ahhoz hasonló lábaket venni, vagy készíteni  (3 D nyomtatás megoldható)
Az is nagyon megfelelne ha valaki egy méretezett rajzot esetleg fotót tudna küldeni a lábakról. Tudom, hogy számtalan megoldással lehetne lábakat eszkábálni
a dobozra, de elegánsabb lenne az eredeti, vagy az eredeti alapján utángyártott  lábakat használni.
Az opció másik promlámája, ez már súlyosabb, Az A és B bemenetek  a hátlapra vannak kivezetve az előlapi csatlakozók- bár be vannak építve. értelemszerűen nem működnek. ( A user Manual-ban is le van írva) 
Az előlapi csatlakozásokkal kényelmesebben lenne használható a műszer.
A kérdésem illetve a segítség kérés arra vonatkozik, épített-e már valaki vissza előlapira csatlakozást, és mi módon lehet ezt kivitelezni?
Nem szívesen barmolnám szét a műszert bármilyen tanácsot szívesen fogadok. Szerszámokkal  és jártassággal rendelkezem  műszerek javításában, de azért óvatos vagyok.
Előre is köszönöm a segitséget
Üdv.:
Lajosf

Szétszedtem, és a gyári opció beszerelés  csak annyi ,hogy az előlapi BNC csatlakozók meleg pontjának fóliáját csk elvágták, és mögötte  kialakitott  PCB  furatba  egy SMA szerű aljzat van forrasztva amibe a hátlapra kivezetett  koaxok vannak bedugva.
A csatlakozókat széthúzva,  az elvágott fóliát összekötve  az előlapról is működik a műszer. 
 

Sziasztok! A fenti programozható függvény/arbitrary generátor ('89-es EMG műszer) bekapcsoláskor (hideg állapotból) az összes kijelző, ill LED elkezd villogni (pedig van vagy 50), úgy 1-2 perc múlva pedig lefagy, vmi értelmetlen kombinációban. Többszöri ki-be kapcsolás után helyreáll és működik. Azt hittem, párától; napon szárítottam 1 napig, azután egyből működött vagy 2 napig, utána ugyanez, pedig száraz idő volt már. Tápfeszek, setup-aksi jó.(van eredeti gépkönyvem, vagy 2 kiló.) Bent olyan 10-12 hatalmas nyák, tele CMOS és TTL IC-vel. Fogalmam sincs, hol keressem a hibát. Örülnék, ha valaki ismerné, vagy javította, esetleg volt EMG-dolgozó. (Nagyon szeretem és jónak tartom a sajnos, néhai EMG műszereit, csővoltmérőm, szkópom is ilyen.) Előre is köszönettel: Szamos