Sziasztok!
Évekkel ezelőtt hozzájutottam két darab címben említett végfokpanelhez, eredetileg a HEC45 stúdió monitorokban használták ezeket. Kapcsolástechnikája "modern", akár egész jó hangú erősítő lehet.
Amikor megkaptam ezeket a panelokat, akkor hibásak voltak, egyenként egy maroknyi alkatrészt cseréltem bennük, főként kimeneti fokozatban voltak elégett ellenállások, stb.
Évekig pihent a projekt de most megint előszedtem mert megépítettem hozzá a tápegységet (+/-47V és +/-35V is kell neki).
Az első tapasztalat az, hogy mindkét modul kb. egyformán gerjed.
Az egyszerűség kedvéért csatoltam a kapcsolási rajzot.
Amennyire meg lehet ítélni a bemeneti részen és a feszültségerősítő fokozatban az alkatrészek eredetiek.
A kapcsolás első ránézésre kétségtelenül bonyolultnak tűnik, de műszaki szempontból igen okosan kitalált áramkör.
Több dologgal is kísérleteztem eddig de nem sok sikerrel:
Alap helyzetben a gerjedés kb. 200kHz-en van néhány Vpp amplitúdóval.
- A kimeneti tranzisztorokat kivettem. Mivel a kimenő fokozat kompozit-darlington ezért a 2N3055 és BDX18 nélkül is működhet (terhelés nélkül), de a gerjedés nem változott.
- A kimeneti fokozatot tovább egyszerűsítettem: T15 és T17 (T16 és T18) között szétválasztottam a kimenetet T15-T16 lett az új "kimenet", R44-et ketté osztottam és a visszacsatolást a közepére kötöttem át. Így ugyan a gerjedés frekvenciája kb 100kHz-re csökkent, de ettől nem lettem sokkal boldogabb.
- Játszottam a tápfeszültségek hidegítésével (kondenzátorok cseréje + kondenzátorok hozzáadása) és a földelési séma változtatásával, eredmény nélkül.
- Ha az invertáló és a nem invertáló bemenetet összezárom a gerjedés megszűnik (ez mondjuk nem annyira meglepő).
Kissé tanácstalan vagyok hogyan tovább...
Lehetne játszani a visszacsatolás kompenzációs tagjával (kivenni), illetve a differenciál erősítő munkaellenállásának a kompenzációs tagjával is, de egyelőre azon az állásponton vagyok, hogy mivel ez egy gyári panel ezért feltehetően valaha működött, tehát nem a kapcsolás megváltoztatásának kellene a megoldásnak lennie.
Tiszteletem a Tanyának, és BUÉK.
Két, a címben említett, jobb sorsra érdemes, erősítővel leptek meg, hogy,
rendbe kellene tenni azokat. Mindkettő, meglehetősen "átalakított",
(mondhatni szétbarmolt) mindössze, a vége,(2xECL86) és a táp (EZ81) van meg, a bejárati komplett áramkör hiányzik, csövestül, nyákostul, potistúl.
A hátlapon található szitázott feliratok szerint, a hiány, egy mikrofon, és-vagy egy lemezjátszó bemenetet előerősíthetett. Gyanítom, ECC-8X volt az aktív elem.
Kapcsolási rajzot, esetleg gépkönyvet, keresek hozzá.
Válaszaitokat előre is köszönöm:
exGelkás
Sziasztok!
Kaptam egy BEAG EA080-as csöves erősítőt csövek nélkül (80W, 100V-on 2xECC83, 2xEL34) egyelőre szeretném feléleszteni eredeti állapotában aztán esetleg átépíteném gitár erősítőnek új kimenőtrafóval, új hangszín szabályzóval.
Vannak 6N2P csöveim az ECC83-ak helyett (a fűtést átalakítottam, hogy jó legyen) és van két EL34 csövem az egyik egy Mullard a másik egy RFT (tudom ez így nem elegáns megoldás, de a próba erejéig megteszi)
Két problémám is van:Ha csak az előfok csövek vannak benne, akkor úgy néz ki, hogy az előfok jól működik. Ha minden cső benne van, akkor előbb-utóbb a Mullard EL34 anódja felizzik (vezérlés nincs a bemeneten, a kimenő transzformátor monitor kimenetén egy hangszóró) A csövek előfeszültsége -40V. Ha átcserélem a csöveket, akkor is a Mullard izzik fel, látszik, hogy küzd mert van hogy elkezd izzani, aztán kicsit visszább hűl, újra melegszik, de a vége mindig az, hogy felizzik -a cső volna a rossz, vagy mitől lehet ez?
A másik probléma az első megoldásáig szinte jelentéktelen, de nem elhanyagolható: ha a hangerőszabályzó potméter nincs teljesen letekerve az erősítő rögtön elkezd gerjedni (ez persze elősegíti az anód felizzását is, de letekert hangerő mellett nincs gerjedés a kimeneten, mégis felizzik az anód előbb-utóbb)
Csöves erősítők lelkivilágában jártas kollégák segítségét várom.
Kedves Tanyalakók!
A fent említett erősítőt kb. egy éve kaptam ajándékba. Az erősítőt azon apropóból vettem elő, hogy
sikerült a Vakerán vennem egy HFM-ReVox A77 RIAA korrektor panelt. Gondoltam meghallgatom, hogy
miért voltak úgy elájulva tőle annak idején a tisztelt HFM munkatársai. Erre a legalkalmasabbnak a
jó öreg AET-250 lett kiszemelve, mivel ebbe könnyű szerrel bele tudom fabrikálni pár másodperc
alatt - gondoltam -, hiszen hely van benne, a szükséges tápfesz is rendelkezésre áll és innen
már akármilyen másik erősítőn keresztül is meg tudom hallgatni. Az első meglepetés akkor ért, amikor
leemeltem a fedelét. Nem is lesz olyan nagyon könnyű beletenni azt az ormótlan nagy panelt. De
sebaj kiveszem a bal végfokot és mindjárt lesz helyem! Amikor elkezdtem a végfokot, elkezdtem
nézegetni, hogy ez meg kiféle-miféle szerkezet, hiszen az AET-250-et nem ilyen végfokkal ismerem.
Hol van ebből a jellegzetes KY dióda? Hiszen ez az eredeti végfok különös ismertetőjegye, no
persze az iszonyatos hangját nem is említve. De biztos már hülyülök, vagy rosszul emlékszem. Elővettem
a '79-es RT évkönyvet, a szerint sem stimmelt a panel. Letöltöttem a gépkönyvét minden fellelhető
forrásból, hátha volt több verzió is. Úgy sem stimmelt. De a vezetékek forrasztásai a másik oldalon
is igencsak gyárinak tűntek. Ezzel félre is tettem és beleeszkabáltam a ReVox korrektort. Nos én
nem ájultam el tőle (szerintem a Yamaha AX500 saját korrektora nagyságrendekkel szebben szól).
Egyszer rászántam magam és lerajzoltam. Utána rögtön láttam, hogy ez a végfok nem is olyan típusidegen
90%-ban megegyezik a még jobban ismert AET-453 végfokjával. Ez csupán pár dologban tér el:
1. Más a negatív visszacsatoló lánc
2. Nincsen benne semilyen védelem sem (de a panelon sincsen helye!!!)
3. A meghajtó tranzisztorok nem a jól ismert BC300-301-303 sorozat, hanem a Siemens BC141-161 párosa
A végtranzisztorai Fairchild gyártmányú 2N3055-7 típusok, ami kísértetiesen hasonlít a régi Motorola
vagy Tesla alukupakos családjára. Mivel a kíváncsiság nagy úr, ezért nagy levegőt vettem és elkezdtem
rendberakni az erősítőt. Az elektrolit kondenzátorok 1975-76-ban készültek. Természetesen ezeket
kicseréltem mind.A potmétereket kipucoltam és ezközöltem rajta 1-2 kisebb finomítást is, de erre
most nem térek ki. Az eredmény egész meghökkentő lett: BEAG erősítőt én még így szólni nem hallottam,
pedig 1-2 típus már árment a kezeim között, sőt rendelkezem is pár típussal. Erre már azt lehet mondani,
hogy egészen hallgatható kis masina!
Az lenne a kérdésem, hogy találkozott már valaki ilyen masinával, vagy tud valamit a történetéről?
Most egy hétig kórházban voltam ezért volt időm megrajzolni számítógépen is az erősítő kapcsrajzát.
Természetesen csak az egyik oldalt rajzoltam meg! A RIAA korrektor, előerősítő megegyezik a klasszikus
AET-250-nel, de a vége inkább az AET-453-mal mutat szoros rokonságot! Jó csemegézést!
Felraktam a módosított verziót is!