Sziasztok!
Szokásom szerint külső, áramkorlátozott tápegységről javítottam egy névlegesen 50 VA kimeneti teljesítményű hangfrekvenciás végfokot.
A javítás végeztével teszteltem, mértem többek között a maximális kimeneti teljesítményét műterhelésre.
Mindezt még a külső tápegységgel, melynek az áramkorlátja mindkét tápfeszültség esetén a maximális 2,2 A-ra volt állítva.
A maximális kimeneti teljesítmény értéke frekvenciafüggő volt.
1 KHz-en nagyobbra adódott, mint mondjuk 60 Hz-en.
1 KHz-en a tápegység áramkorlát LED-je nem jelzett, 60 Hz-en viszont igen.
Ez elgondolkodtatott és kis mértékben megváltoztatta a jövőben követendő mérési eljárásaimat.
Érdekelne a véleményetek.
Milyen következtetéseket vontok le az esetből?
Üdv.: Kumi
Hello!
Valamikor kantálszalagból, és tetőfedő palából gyártottunk műterheléseket, az erősítő bemérő műszerészeknek.
Az induktivitása a felső határfrekvenciákon okozott gondot. 18-20 kHz-en jelentkeztek olykor impulzus szerű nagyfrekis gerjedések, tüskék. Attól is függött, hogy az EMO-ban milyen minőségű végtranzisztorokat szereztek a gyár részére. Volt egy 2N3055-ből ISZKRA (jugo) széria, ami 10kHz felett már erősen vágott. Azok mind végül egyenáramú tápegységek szeleptranyóiként végezték.
Alacsony induktivitású műterhelést aluházas, hűtőbordára szerelhető ellenállásokból raktuk össze.
PL. A REMIX-R6193-ból.
Csaba
0
Szia!
Én nem hagynám ki a számításból a gerjedést sem. A 60Hz-es nem olyan szembetűnő. mint a nagyobb frekvenciájú. Mérni, mérni, mérni. Az oszcilloszkóp sokat segíthet a jelenség analizálásában. Még jobb, ha kétsugaras!
Üdv! Kalex
0
Hello!
Lehet hogy a tápegységed áramkorlátja freki függő. Például, ha a táp kimenetén levő elkók, (ha vannak, a stabilizátor után), csökkent kapacitásúak, előfordulhat, hogy 1kHzen még elegendő energiát tudnak tárolni a szinusz csúcsokra, 60Hz-en már nem, ezért a stabilizátornak nagyobb áramot kellene a csúcsokra biztosítani, amihez a kapacitás kevés, ezért megszólal az áramkorlát.
Próbálj meg egy pár ezer mikrós elkót a tápfeszültségre csatlakoztatni.
Csaba
0
Sziasztok!
Sztem is az elko(k) kapacitas szegenysege az ok, ill. lehet meg, hogy a tap (& erösitö) huzalozasanak ellenallasa is beleszol...
Kari
0
üdv: szerintem a tápegység egyenfeszt/egyenáramot ad.
Ha teljesítményt mér műterhelésen,akkor azonos szintű bemenőjelet kap az erősítő,folyamatosan a mérés alatt.
Szkóppal meg kell még nézni, nem változik-e a bemenőjel nagysága a frekiváltoztatással.(vagy hangfrekis csővoltmérővel, nem kéziműszerrel.)
A kimenőjelet is szkóppal vagy csővoltmérővel kell mérni.
Az analóg és digi műszerek 95%-a 200 Hz fölött nem mér pontosan, frekvenciafüggők!
Bálint
0
A tápegység egyenáramot ad, de a terhelés változó. Nem mindegy egy labortápnak, hogy 1kHz-en, vagy 60Hz-en rángatod a terhelőárammal.
Csaba
0
Sziasztok!
Ma délelőtti méréseim a tápegységgel.
Tápegység beállítása: 40VDC /0,2Amax.
1. Csatlakoztatom rá a 4 ohmos műterhelést és felkapcsolom a DC feszültséget.
Induló áram 625 mA és 1,5 msec alatt beáll a 200 mA.
2. Felkapcsolva a tápot utólag csatlakoztatom rá a 4 ohmos műterhelést.
Induló áram 10 A (!) és 5 msec alatt beáll a 200 mA.
A két induló áram közötti különbséget szerintem a tápegység kimenetén lévő elektrolit kondenzátor töltéstárolása okozza.
Tehát az 1. esetben a beállított maximális áram kb. háromszorosa az induló áram.
Az is csak n x 100 nsec nagyságrendű ideig van jelen.
A dolgot átgondolva igaza van exGelkás-nak és valószínűleg nem feltétlenül szükséges a soros ellenállás a végerősítő indításakor.
Viszont csak úgy szabad használni, hogy a tápegységre csatlakoztatjuk a végerősítőt és a tápegység DC kapcsolójával helyezzük feszültség alá.
Az eredeti mérésnél (1 KHz-60 Hz) a különbséget szintén a tápegység kimeneti elektrolit kondenzátorának töltéstárolása okozhatta, ahogyan Csaba írta.
Üdv.: Kumi
0
szia: úgy látszik, minden tápnak megvan a saját lelkivilága.
Javasoltam a kimeneti kondi(200uF) lecserélését 2 db párhuzamosan kötött 47uF-ra.
Bálint
0
üdv: bővebben kifejtenéd?
A teljesítménymérésnél mivel rángatom?
Tudod hogyan kell teljesítményt mérni?
Bálint
0
Kedves Bálint!
Igen, tudom hogy kell teljesítményt mérni. Már csak azért is, mert 20 évig a BEAG- ban dolgoztam, és elég sokat foglalkoztam a klf. labortápok, és HF végfokok együttesével.
Most nem egy villanykörte terheléséről van szó, ahol sima egyenáram közlekedik, hanem egy időben szinuszosan változó terhelő áramról, amire egy elektronikus áramkorlát vagy meg szólal, vagy nem, az áram csúcs, és az áramváltozás sebességének fügvényében. És ha megszólal, a műterhelésen is vágott lesz a szinusz csúcsa.
Ahogy Kumi is leírta. Ezért nem lehet teljesítmény erősítők max. kimenő teljesítményét korrekten megmérni sima labortáppal, esetleg a jelenség csökkenthető, ha a táp kimenetét pufferoljuk pár ezer mikróval.
A labortáp hibafelderítéshez nagyon jó, de az erősítő valós teljesítményét csak a saját egyenirányítós-pufferelkós tápegységével mérhetjük pontosan.
Remélem elég érthető voltam.
Szía, Csaba
0
üdv:ilyen esettel még nem találkoztam.
Ez a labortápegység a rajz szerint 40V/2A-es, a jelek szerint nem alkalmas ehhez a teljesítményméréshez.
A rajzot nézve az LM324 visszacsatolása frekvencia függését talán lehet javítani ha a C3/1uF és C4/560pF értékét változtatod,esetleg egy gyorsabb IC-re cseréled.Lehet, hogy a C11/2200uF-et cserélni kellene újakra.
Ha a kimenetre nagyobb kondit teszel símán, a szabályozási kör sebessége csökkenni fog.Én megpróbálnám a kimeneten levő C6 kondit cserélni 2 db párhuzamos 47uF-ra. A LOW-ESR kondikban ezen a helyen nem bízom.
A jelek szerint a táp dinamikus belső ellenállása nagy.
A 100 Ohmos ellenállás szerintem nem a legjobb megoldás.
Nekem egy 250W-os trafó adja a tápfeszeket, 2x12-30V feszültséggel,4A-ig állítható korláttal, de ritkán használom erősítőkhöz.
Inkább soros izzókat(12V25W és 12V50W gk izzók)használok javításhoz,az erősítő saját tápjával,(egy kiégett,kiöntött biztosítékra forrasztva) makacs esetben a primerre is teszek izzót.
Régen a műterhelés frekvenciafüggése (ellenállás induktivitása)is okozott gondot, ezt úgy küszöböltem ki,hogy kávéfőző betétből (200W-os)középen megcsapolva-párhuzamosítva) készítettem el, a megfelelő ellenállásértéket beállítva,samottal köntve,hogy ne zenéljen.
Tanulságos.
Bálint
Bálint
0
Sziasztok!
Azt hiszem én nem fogalmaztam pontosan.
A végerősítő maximális kimeneti teljesítményét mértem az adott tápegység (TR – 9175A)-re kötve.
Természetesen ez az érték kevesebb lesz az áramkorlát miatt, mint a saját tápegységével.
De a lényeg nem ez, hanem a kimeneti teljesítmény frekvenciafüggése.
1 KHz-el kezdtem a mérést, névleges terhelés mellett beállítottam a kimenetet oszcilloszkóppal vizsgálva a legnagyobb még szinuszos jelet.
Ugyanekkora jelszintet beadva 60 Hz-en a kimeneti jel csúcsai erősen vágottak lettek és a tápegység áramkorlát LED-je jelzett.
A jelenség magyarázatát kerestem és próbáltam értelmezni.
A tápegységet nem akarom átalakítani, az úgy jó ahogyan van.
Viszont tudva a tranziens jelenségről megpróbálom annak esetleges hatásait csökkenteni.
Már ha a gyakorlatban tényleg van.
Az izzók alkalmazása áramkorlátozásra régi, de jó ötlet, mert az áram növekedésének hatására nő az ellenállásuk.
24V/10W izzó általam mért áram/ellenállás karakterisztikája a mellékelt képen.
A műterhelésem ( 2 x 4ohm/100W) nagyon hasonlóan készült, mint ahogyan Bálint leírta.
Nálam nincs kiöntve, így van némi hangja, ami szerintem nem hátrány.
Üdv.: Kumi
0
szia:az nem lehet, hogy az erősítő az alacsonyabb frekvenciasávban kiemel,másképpen a közepes és magasabb sávot kevésbbé erősíti?
(valamelyik visszacsatolás vagy korrekció)
Ha közvetlen a végfok-meghajtás elejéről kapja a jelet, akkor is ez a jelenség?
A tapasztalatom szerint a nyugati erősítőknek mélyebb,teltebb a hangképük, a japán-távolkeleti cuccok inkább csicseregnek.
Bálint
0
Szia Bálint!
Akkor konkrétan leírom típusmegjelöléssel a mérést.
Tehát egy BEAG AET-453 végerősítőt javítottam úgy, hogy a végfokpanel a hűtőbordával együtt ki volt szerelve a készülékből és csak ezt mértem a külső tápegységről.
A hanggenerátornál jól működő kimeneti szintszabályzás van, a kimeneti feszültség értékét digitálisan kijelzi.
Tehát 1 KHz és 60 Hz esetén gyakorlatilag ugyanakkor bemeneti szintet kapott a végerősítő.
Méréskor a végfok kimenetére a műterhelésen kívül oszcilloszkóp (DC-100 MHz) és digitális multiméter (Fmax: 100 KHz) volt bekötve.
Az oszcilloszkópon láthatóan a jelszint nem változott (a 60 Hz-es vágást kivéve) 1 KHz és 60 Hz esetében, persze 60 Hz-nél a szinusz vágása miatt a multiméteren már volt változás, de ez természetes.
Kisebb szintekkel mérve a végfok frekvenciamenete a gyári előírások szerinti volt.
Mostanában javítottam egy ONKYO TX7440 rádió-erősítőt és meglepően jó hangja volt.
A rádió része viszont eléggé kommersz, az ORION ST-240 klasszisokkal jobb nála.
Üdv.: Kumi
0
szia: ha az átvitel/hangszín lineárisra volt állítva,nagyjából azonos teljesítményt/áramot kellene mérned.
Vagy pedig az erősítő-kimenet belső ellenállása frekvenciafüggő.
A műterhelés is lehet frekifüggő.
Bálint
0
Szép estét!
Ezt az esetet azért tettem közzé, mert számomra és talán más számára is tanulságos lehet.
A műszerek, amivel a mérések történtek (tápegység, hanggenerátor, oszcilloszkóp, feszültségmérő) profi és hibátlan eszközök.
Paramétereikben bőven alkalmasak a vizsgált frekvenciatartomány mérésére.
Egyedül a műterhelés saját gyártmány.
Már vagy 20 éve használom és az első körben ez volt gyanús nekem is.
Megmértem a 18 Hz – 20 KHz tartományban.
Mérhető, de elhanyagolható az impedancia képzetes része.
Tehát ez nem okozhatta a leírt jelenséget.
A mért végerősítő modul is hibátlan természetesen.
Rá kellett jönnöm, hogy a jelenség magyarázata a hibátlan tápegység áramkorlátozási tulajdonságában keresendő.
Mivel mérési értéket is írok, ezért megadom a tápegység típusát: TR – 9175A.
A jelenség az összes hasonló felépítésű tápegységre igaz szerintem.
A magyarázat:
Minden fizikai folyamat lefolyásához idő szükséges.
Így van ez az áramkorlátozással is.
Első pillanatban nagy áram folyik, majd a vissza szabályzás ideje után áll be a ténylegesen meghatározott (potenciométerrel beállított) maximális áram.
Megmértem oszcilloszkóppal az áram vissza szabályzás idejét a TR – 9175A tápegység esetében.
Ez nagyságrendileg 5 msec.
Tehát a konkrét esetben az 1 KHz csúcsoknál nem volt ideje az áramkorlátozásnak a vissza szabályzásra, míg 60 Hz-nél igen.
Ezért nem jelzett 1 KHz esetében az áramkorlát, holott a tápegység a beállított maximális 2,2 A- nél jóval nagyobb áramcsúcsokat szolgáltatott.
Tanulság és következtetés:
Áramkorlátozást tudó tápegységről szoktam javítani és indítani a hangfrekvenciás végfokokat.
Az esetből okulva a jövőben javításkor a tápegységgel sorba kötök egy 100 ohm/5W-os ellenállást.
Így nem tud kialakulni még igen rövid időre sem (kisebb, mint 5 msec.) nagy áramlökés, ami esetleg kárt okozhatna a félvezetőkben.
Persze nagy tápfeszültségek esetében már a viszonylag kis áramok (n x 100 mA) is okozhatnak meg nem engedett disszipációt az egyes félvezetőknél és egyéb alkatrészeknél.
Üdvözlettel: Kumi
0
Szervusz Kumi!
Szépen levezetted, a tápegység áramkorlátjának működését, valamint az azzal meghajtott hangvégfok terhelési jellemzőit. A levont következtetésed, viszont hibás. Az áramkorláttal ellátott tápokkal, javítani remekül lehet, szükségtelen soros tagokkal operálni, hiszen első lépésként, a stabil üzemállapot beállítása a cél, majd a fokozott terhelésen való járatás, amit a tápegységed remekül elvisel. A maximális kimenő teljesítményre, ott az erősítő saját tápja, az igen nagy kondikkal.
Üdv:
exGelkás
0
Szia exGelkás!
Természetesen az első cél egy hang végfok javításánál, hogy a nyugalmi munkapontok beálljanak.
A javítás során tápfeszültség alá kell helyezni a még rossz végfokot és mérni kell benne.
Én inkább mérek és csak a ténylegesen rossz alkatrészeket cserélem, esetleg párban.
Ehhez áramkorlátot tudó tápegység szükséges és az áramkorlátot egyedileg kell jól megválasztani.
Viszont, mint a leírásomból kiderült pár msec. ideig a beállított áramnál lényegesen nagyobb áramokat is kiad a tápegység.
Mondjuk, ha beállítok 100 mA maximális áramot (egy átlagos AB osztályú végfok nyugalmi áramának ebbe a tartományba bele kell férnie) és bekapcsoláskor a tápegység esetleg amperekkel indul.
Volt mostanában egy végfok javításom, amikor az új végtranzisztorok tönkrementek hasonló helyzetben.
Nem mondom biztosra, hogy ez a jelenség volt az oka, de jelenleg mással nem tudom magyarázni.
Ha beálltak a nyugalmi munkapontok és az erősítőt ki lehet vezérelni terhelés nélkül, akkor a maximális áramlimitet megemelve névleges terheléssel is próbálni kell.
Tökéletesen egyetértünk abban, hogy a végfok egy egységet képez a tápegységével és a maximális kimeneti teljesítmény mérésénél a saját tápegységéről kell járatni.
Régebben pont én írtam, hogy egy végerősítő maximális kimeneti teljesítményét alapvetően a tápegysége határozza meg.
Persze a végerősítőnek el kell bírnia üzemileg ezt a terhelést.
Üdv.: Kumi
0
Szervusz Kumi!
A javítási metódusoddal, teljes mértékben egyet értek, elég a hibás alkatrészeket cserélni, ahhoz viszont mérni kell, és valóban használni a labortápot. A megemlített végfok tranyók tönkremenetele, elég érdekes, inkább feltételezi az alkatrész eredendő hibáját, mint a megfutást, pláne áramkorlátos táppal.
Egy a bemenetén rövidzárral lezárt, terhelés nélküli végfokot, a meghajtás valamely tagjának igen drasztikus hibája tud a táp védelem megszólalása előtt tönkretenni, de azt már a fesz. alá helyezés előtt, "hidegen" kimérted. Gyanúsíthatóbbak, a selejtes, esetleg hamisított alkatrészek, esetleg, a hibásan felcimkézett félvezetők. (Van néhány PNP tranyóm, NPN típusnak tévesen bélyegezve)
Üdv:
exGelkás
0
Hali!
Az új alkatrészek, félvezetők beszerelése előtt meg szoktam mérni pár paraméterüket.
Tranzisztorok esetében a PN átmenteket mindkét irányban és a bétát.
Ha ezeket jóra mérem, akkor még mindig lehet gyári hibás egy tranzisztor.
Ahhoz, hogy PNP helyett NPN tranzisztort tegyek be nagyot kell hibáznom, ami persze teljesen nem kizárható, de azért kicsi a valószínűsége.
Van pár új, régebben vásárolt BD 249 és BD 250 tranzisztorom, melyeknek a bétája 3 és 5 nagyságrendű.
Mit lehet ezekkel kezdeni?
Sajnos az indításkor tönkrement tranzisztorok esete már a múlt homályába fog veszni, nem emlékszem az összes lényeges körülményre.
Az biztos, hogy külső tápegységről (+-40VDC/0,2A) volt indítva a végerősítő és volt benne még rossz alkatrész.
Ennek következtében tönkrementek a meghajtó és a végtranzisztorok.
De lehet, hogy nem a collektor áram volt sok, hanem az Ube felső határértéke és ennek következtében az Ibemax. lett átlépve.
Nem tudom, de a jövőben majd jobban odafigyelek.
Azóta ez az erősítő is működik, szépen szól.
Üdv.: Kumi
0