Sziasztok! Figyelgettem a MASAT-1-el kapcsolatos híreket, információkat. Kis energiabefektetéssel, könnyen lehet kommunikálni a pikoműholddal, csak sajnos kicsi a szávszél egy nagyobb volumenű dologhoz(nyilván ezen a műholdon ez pont elég). http://cubesat.bme.hu/radioamatoroknek/ Egy teljesen elméleti kérdéskör: Nem lehetne az egész kommunikációt(a jövőben) ip alapúra megcsinálni? Ha tegyük fel a keringési pályából adódóan van egy átlagban ~10 perces időablakunk, amit fölöttünk tölt, akkor nem lehetne-e megoldani, hogy az addig összegyűjtött információt leküldje? Gondolom nagyon macerás lenne a kivitelezés az antennák, jelerősség, doppler, stb.. kapcsán. De, ha parasztból, egy pci-os wifi kártya rádiójeleit egy erősítőn át egy "nagyobb" antennára juttatnánk megoldható lenne a kommunikáció egy ilyen eszközzel: //dl.ubnt.com/ls2_datasheet.pdf az ablak ideje alatt?
2012, March 10 - 16:54
#1
szarkamatthew
Szia!
* A rádióamatőrök már régen használják az IP alapú átvitelt. ".ampr.org" == "44.*.*.*", illetve a magyarok "44.156.*.*". Magyar rádióamatõr állomások IP címei: http://ha5ob.homelinux.net/hosts.htm
* Egy friss kezdeményezés: Building HAMNet in Budapest: http://forum.hasix.org/smf/index.php?topic=4793.0
* A távíró előnye, hogy a dekódolásához a legérzékenyebb dekóder, az élő emberi agy használható.
* Kompromisszumokat kellett kötni, mert a napelemek teljesítménye csak néhány watt. És ezzel még az akkumulátort is fűteni kell. Olyan moduláció kell, ami keskeny sávú, de az előállítása nem túl számításigényes. Adóteljesítmény 100 vagy 400 mW.
* Az FNFT felsorolja a műholdas szolgálatoknak fenntartott frekvenciákat. Ahol van hely és van értelme ( >= 28 MHz ) az amatőrsávokban van műholdas rész.
* Megjegyzem, a Masat-1 is vezérelhető. Azaz vevő is van benne, nem csak adó. Nagy valószínűséggel full duplex ( frekvenciaosztásos ) a kapcsolat.
0
Szevasztok!
Azért az IP alapú kommunikáció az űrben sem reménytelen.
Az ISS fedélzetén már megoldották az internetezést két éve.
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20100219-internet-az-urben-a-nasa-b...
Csaba
0
Üdv,
Röviden: NEM!
Akkor teljesen elméleti síkon egy pár válasz:
1) miért szeretnél nagyobb sávszélt? Ez nem egy telekommunikációs műhold, de még csak nem is egy szonda, hanem egy kísérleti projekt: mit sikerül összehozni, és az hogy fog működni, a rendelkezésre álló keretek között.
2) az ip alapú kommunikációnak ilyen esetben rengeteg hátránya van: kis adatok esetén nagy az overhead, nem túl hibatűrő/javító, --- de leginkább, hogy az egy magasabb réteg, ami alatt meg kell oldani a fizikai csatorna kommunikációját! A MASAT-1 feltehetőleg azért (is) használ morzét, mert az lassú, és elég biztosan lehet dekódolni.
3) a wifi szabvány nem erre született (valszleg nemzetközileg tiltva is van ilyen irányú használata). Senki nem szeretné, ha egy műhold belepofázna az internetjébe, ugye? Ki vannak osztva a megfelelő frekvenciák, azokat kell/lehet használni... Lehetne komolyabb adatküldés is, de ahhoz nagyobb teljesítményű adó, több energia, -- vagyis nagyobb műhold kellene.
//a címhez viszont hozzátartozik az internet (anno ARPANET) kialakulása (ld. még: packet radio )
0
Köszi a választ. A Masatot csak példának hoztam fel. Nagyobb, telekommunikációs műholdaknál mekkora lehet az a teljesítmény, ami a működéshez kell, illetve mi a helyzet az antennákkal?
0
Üdv,
Műholdakkal a kétirányú kapcsolat elég problémás, jóval nagyobb teljesítmény kell adáshoz, mint a szokásos "lavorok", pl: lottózóknál/bankoknál látható adó, de az is csak limitált sávszéllel megy, vagy így néz ki az Astra műholdak fellövőállomása http://manuelantoniocuba.nasperu.com/wp-content/uploads/2010/10/0_antenna05_H.jpg
Vagy utána nézhetsz az iridium műholdas telefonoknak is..
Sajnos belső infókat én sem tudok, csupán annyit, amit a kugli kiköp...
0
Sziasztok! Köszi a válaszokat! Állítólag pont-pont módban, földi körülmények között, betartva a Fresnel-zóna kritériumait, ezzel: http://www.qsl.net/n9zia/wireless/new-prox-amp.html
akár 10km-en is lehet kommunikálni, és ez csak ~egy watt. Gondolom a nagyobb baj a másik oldalon van, ahol mondjuk a geostac pályán lévő műhold áramellátása a szűk keresztmetszet. Tehát még ha a földi oldalon sikerülne is építeni egy pár tíz wattos állomást, a komolyabb probléma a madárral lenne, vagy űri körülmények között "kevésbé" fontos a teljesítmény és valahogy áthidalható?
0