Sziasztok!
Homályosítsatok már fel, hogy mi a különbség pl. a 220uH fojtó toroid magra tekert induktivitás és a szintén 220uH értékű, de nagyfrekvenciás tulajdonságokra méretezett toroid induktivitás viselkedésében?
Konkrétabban: MC34063, downstep alkalmazás. Külső kapcsolótranyi-induktivitás-pufferkondi. Az induktivitás megtekerve 220uH-re (emlékezetből) és a pufferkondi 1000uF és gyönyörűen látszik a teljes tápfeszültség szabályos négyszögjel formájában. Nem tapasztalható/mérhető semmilyen felfutási idő a kondenzátoron.
Kérdésem:lehet, azért van ez a "nem felfutó" jel a kondin, mert az induktivitás nem fojtó anyagra lett tekerve?
Köszi!
Üdv!
Imre
szia Imyke: ilyen célra bontott kapcsolóüzemű vagy számítógéptápokból tudsz szerezni vasmagot.(szekunderoldal)
Bálint
0
Szia,
valóban a fojtó (vasmagos tekercs) induktivitás, fontos a frekvenciafüggése, amit a szórt kapacitások okoznak. Lényegében rezgőkörként működik a tekercs. De mivel Te kapcsolóüzemű tápot akarsz készíteni, ez számodra lényegtelen, viszont van egy fontos paraméter a maximálisan megengedett áram. Az induktivitáson átfolyó nagy áram telítésbe viszi a vasmagot, aminek hatására az induktivitás lecsökken.
Ha túl kicsire adódott a megtekert induktivitásod okozhatja, hogy nincs felfutás a kondenzátoron.
Üdv,
Oszi
0
Szia!
A fojtó az nem más mint az induktivitás parasztos neve bizonyos alkalmazásterületeken. Főleg arrafele, ahol ellenállást kell tanúsitani a váltófesszel szemben, lehetőleg csekély diszipációval. Ezt minden tanyasi parasztnak illik tudni.
A fojtó készülhet úgy alacsonyfrekvenciás alkalmazásra lemezvasra (pl. fénycsőfojtó), mint nagyfrekvenciás célokra (kimeneti szűrő kapcsolóüzemű tápokba).
A fojtóktól általában elvárják a jó linearitást és a megfelelő energiatárolóképességet. Egészen rafkós dolog pl. a porvas fojtó, amit általában nagy telítéssel, de kis nagyfrekvenciás összetevővel használnak. Ez a trükk igencsak miniatürizálhatóvá tette a tápokat. Nagyjelű működésre maradnak a ferritek, amelyek persze közel sem viselnek el akkora mágneses indukciót. A fojtók konstrukciójára azért használnak ferromágneses anyagokat, hogy a sok áramvezető-anyag kis légrésre (korrekten: fizikai vákuumra) hasson. Így alacsony frekvenciára is lehet jó hatásfokú alkatrészt készíteni. Gyakorlatilag az energia nagy többsége a légrésben halmozódik fel kigerjesztéskor.
Léteznek azonban nem légréses fojtók is. Ezek spéci dolgok. Például vezérelt kapcsolóknak lehet ilyesmiket használni. A félvezetők elsöpörték ugyan a mágneses erősítőket (másnéven meg az én nevemen nevezett cuccokat), de azért a mai napig van néhány alkalmazásterületük. Például PC tápok 3,3V-os szabályozója. Az áteresztő transzformátoroknak sem kell energiaakkumuláló-képességgel rendelkezniük, ezért ha nem kell valamilyen más okból linearizálni az induktivitásukat, készülhetnek átlapolt lemezmagra vagy ferrittoroidra.
Kb. ennyit a témához. Üdv!
0
Hali!
Azert meg hozzafüznem, hogy ezek utan nemtom mi a különbseg (szamodra) a porvas & ferrit között, ill. mit nevezel minek...
Kari
0
Sziasztok!
Most lehetne vitatkozni azon is, hogy a "ferrit" az a vegytiszta vas kristálymódosulata hidegen (mert ugye a curie-pont felett ausztenites). A műszaki gyakorlatban vannak úgynevezett konvencionális és/vagy triviális nevek. Mivel én más nyelvű irodalmakat is olvasgatok néha és nem vagyok szaktanár, nem biztos, hogy a magyar nyelvi környezetben legmegszokottabb fogalmakat használom. Én "porvasmag" alatt a kb. 1T telíthetőségű színfém-porból sajtolt anyagokat értem, amelyek jelentős ún. "effektív légrést" tartalmaznak folytonos eloszlásban. A "ferritek" pedig olyan rideg, kemény, kerámiaszerű anyagok amelyek rossz vezetők, ezért az elektromágneses hullámok mélyre hatolnak benne kis veszteséggel és nagy frekvenciákon is.
0
szia: így már kerekebb az igazság, mivel mindkettő porkohászati úton, szerszámokkal történik.
Bálint
0
szia: porvasmag a gyártástechnológia, a ferrit anyagfajta.
Ezt még a HAGY-ban és a Vasipari Kutatóintézetben magyarázták el.
Bálint
0
üdv: a ferritekről.
[szerkesztés]A ferrit keménymágneses anyag, a remanens indukciója: körüli.
Ezenkívül ferriteknek nevezzük az olyan lágy- illetve keménymágneses anyagokat, melyek a MOnFe2O3 képlettel adhatók meg, ahol M fémion, n pedig egy (egész) szám.
Bálint
0
Szia-köszi!
Valamiert eddig azt hittem, hogy a kettö ugyanaz...
K.
0
szia:porvasmag nem csak ferritanyagokból készülhet,
Bálint
0
üdv: a tekercsnek van induktivitása, az induktivitásnak nincs tekercse....
Induktivitás
Öninduktivitás, önindukció
Kölcsönös induktivitás
A tekercs mértékegysége: darab
Az induktivitás mértékegysége Henry
Bálint
0
Milyen igaz! :lol: De itt egyértelműen áramkörtechnikai alkatrészekről volt szó, hisz pontosan fogalmaztam a "felhomályosításban": "bizonyos alkalmazásterületeken". Üdv!
0
szia: az IC 100 kHz körül működik .
Ha a vas hálózati fojtó volt, nem fog rendesen működni.
Olyan vasat kell keresni, amelyik ezen a frekvencián is működik.
A fojtó megnevezés nem az anyagára, hanem a funkciójára vonatkozik.
Van hálózati, középfrekvenciás, nagyfrekvenciás fojtó.
Mindegyiknek más paraméterei vannak.
Toroid induktivitás nincs, viszont a toroid tekercsnek van induktivitása
"induktivitás mértékegysége a Henry, jele H. Rádiótechnikában leggyakrabban a nH, µH és mH nagyságrendbe eső tekercsekkel találkozunk. Az induktivitáson (köznapi nevén tekercsen) átfolyó áram létrehoz a tekercs körül egy mágneses teret, amely mágneses tér változása ellentétesen hat az áram növekedésére. Azaz ha tekercsre egy feszültségforrást kapcsolunk, a rajta átfolyó áram nem ugrásszerűen jön létre, hanem folyamatosan növekszik. A áram növekedésének korlátozódása a tekercs induktivitása.
http://wiki.ham.hu/index.php/Induktivit%C3%A1s
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tekercs_(elektronika)
Bálint
0
Szia! Apró kiegészítés: "Henry" egy Joseph keresztnevű, az 1800-as években élt USA tudós bácsi neve. Az induktivitás mértékegységének neve "henry".
0
Szia !
"Az induktivitás mértékegységének neve "henry"."Nem , nem !! Az induktivitás mértékegységének neve "Генри" , még baskírul is és így magyarul is nagy betűvel "H" . Nem kell szégyenleni ..
Üdv! Miki.
0
Szevasz gg!
Ez mind szep es jo, de attol "a mert szam" utani jelölesek eppugy nagy A/V/K/Hz & H-val irandok, de ezt mar targyaltuk...
Kari
0
Szia!
Nincs semmi ellentmondás.
A "Henry"-re írtam, az egy bácsi neve.
A mértékegység _névére_ írtam: "henry".
A mértékegység _jelére_ írod: "H". ( Nem írtam, hogy nem "H" lenne, mert az. )
A mértékegység névadó bácsija, a neve és a jele három különböző dolog.
Amit mellékeltél leírást, precízen, pontosan ugyanezt írja ( nincs benne Henry bácsi ).
0
Szevasz gg!
Csak pontositas miatt, s ezzel be is fejeznem:
Te "a mertekegyseg nevebe" kötöttel bele, de Balint azt megsem emlitette...
Kari
0
Szevasztok!
Lehet, hogy én voltam figyelmetlen, de két dolog mintha kimaradt volna a témából.
Egyrészt: nagyfrekvencián nem használhatóak a hagyományos vasak, ferritek kellenek(pl. H7C1 és vidéke). Másrészt: ha kimeneti fojtóról van szó, nem szabad elfelejtkezni az egyenáramú előmágnesezésről,tehát arról, hogy az átfolyó áram csúcsértéke az előmágnesező egyenáram és a mágnesező áram csúcsértékének az összege! Rossz méretezés esetén a vas könnyen elszalad telitésbe, miáltal a fojtó átalakul vasmagos rövidzárrá!
A legjobbakat: Thanatos
0