üdv: hoztak két ilyen "trafót".
Ezeket halogénizzókra használták előzőleg, de most egy 21 LED-es izzóra kötötték és elpusztult
A dolog azzal kezdődött, hogy az 1 Ohmos biztosítékot és a 2 db zárlatos 13003 tranyót, 2,2 Ohmos ellenállást cseréltem.
Nem működik.
A tranyókon 13003 típusjel ugyanilyen újakat tettem be, a nyákon levő szitázás szerint.
Mint később, több adatlap átnézése után kiderült, ebből kétféle kivitel van (BCE és ECB lábsorrend, a HQ-ban vásárolt kiosztása ECB).
Fordítva berakva a tranyókat, ismét nem megy, pedig minden alkatrész átmérve jó.
Egy 470 kOhmos ellenállást(mérve jó) cserélve a fordított tranyóbekötéssel
indulnak a "trafók", világít a rákötött 21+5W-os gépkocsi-izzó.
UJJÉ!
Gondoltam, megmérem a kimenőfeszültséget is.
Digitális műszerrel kezdtem, AC állásban(mivel a kimenőfesz. egy toroid szekunderéről közvetlen van kivezetve) 7,58V-ot, megfordítva a mérőzsinórt 11V.
Ennek fele sem tréfa, az izzó jól világít, rámérek az analóg műszerrel így már barátságosabb a mért érték, 11 V, megfordítva 13 V.
Most már az egész tréfás.
Rákötve a szkópot, a mellékelt képen levő feszültség-alakok jöttek.(5V/osztás, 2ms/időalap)
Most valójában mekkora feszültséget kap az izzó?
Lágyvasas, termokeresztes műszerem nincs, nem tudok valós effektív áramot és feszültséget mérni, integrálni nem akarok, pusztán érdekességből foglalkoztam vele.
OKULÁSKÉNT másoknak:
Többször volt már szó róla, hogy a digi műszerek nagyon sok mérésre alkalmatlanok, az analógok kevesebb hibát okoznak, a szkóp a legbiztosabb.
Egy tranyó bekötése akkor jó, ha működik a készülék.
Ne higgyj a szemednek, csak többszöri, többféle mérés után, ha a legapróbb kételyed van.
Bálint
Szia SzBalint!
Most kuldtem be a mukodesi leirast,kovesd,mikor teszi Pihe kozze,felteve,ha o is gy latja jonak.
0
szia:kösz, meglesem.
Egyébként javítva elvitték mindkettőt.
Bálint
0
Sziasztok!
Ezek az önrezgő kapcsolások , áramvisszacsatolással divatosak voltak a '30--50 -s évek végéig , a Ge tranyókkal kiccsit másképpen nézett ki a dolog .A Si tranyókkal visszatértek a jól bevált technikához.....Az alsó terhelési határról ami 10-20% nyi nem szabad le feledkezni . De ez könnyen betartható 1-2W-s izzó + a leed-ek .
A 12V -s halogén izzók tápfesze mindig alacsonyabb--tehát az 11,8-12,5V közé esne mig a gépkocsi izzók 13,5V-ra készülnek.
ennek a megmérése persze más kérdés Üdv; .Atis
0
Szia!
Az a bizonyos elektronikus trafó nem is volt olyan rossz dolog. Ez egy kapcsolástechnikai különlegesség, különleges tulajdonságokkal. Ahogy nézem a kimenete nagyfrekvenciás, tehát izzóra készült. Aki LED-et tett bele az egy nagy szamár. Már csak azért is, mert a készülékben feltételezhetően erős áramvisszacsatolás van, tehát meghatározott terheléshez készült. Ja, se digi, se analóg műszerrel nem lehet ilyen nagyfrekvenciás feszültséget mérni! Benne van a használatiban, hogy meddig mennek (500-5000Hz között).
Lehet, hogy mivel bóvli kategória, nem volt jól összeállítva a táp az égő igényeivel. Maga az égő is lehetett nagyon demó verzió. Ennek a készüléknek a lényege, hogy kváziohmikus fogyasztóként terheli a hálózatot mert nincs táppufferelés, emellett extrém nagy a teljesítménysűrűsége is jó hatásfok mellett. A tranzisztorokon el van kerülve a kapcsolási veszteség ezért nincsenek külön hűtve.
Én középiskolás koromban láttam ilyen tápokat először a Szlovák nemzeti galériában (kb. 18 éve). Azt, hogy mi a sz@rok voltak ott kiállítva arra már nem emlékszem, de a világítástechnika maradandó élményt hagyott bennem. Nem hittem a szememnek, hogy azokban a gyufáskatulyányi, hűtés nélküli dobozokban elfér akármilyen transzformátor. Osztálytársaim persze síkbolondnak tartottak ez miatt (nem elektrosulira jártam). Akkoriban a hagyományos kapcsolóüzemű tápok is különlegességnek számítottak. Kb. 10 évvel később hullt le a lepel erről a titokról amikor felfedeztem, hogy léteznek önrezgő kvázirezonáns tápegységek, sőt még tápszűrés sem mindig kell.
PS: Jó lenne a kapcsolási rajza, nem ártana ha visszafejtenéd. Kéérlek! :)
0
szia: elsőre ilyennek látom.
A LED izzó működik, csak egy SMD graetz van benne.
Bálint
0
Köszi!
Nagyon érdekes! Valami ilyesmire gondoltam. Láttam már hasonló kapcsolásokat, de ebben is van néhány érdekes részlet, már ha az extrém egyszerűség mellett lehet ilyenről beszélni. Érdekes, hogy áramvisszacsatolásos, de mégis inkább feszültségkarakterisztikájú a kimenete. Kész csoda, hogy kibírja a hideg izzószálat induláskor.
Van ott, egy dióda mögött egy 4,7nF-os kondenzátor. Az nem véletlenül közvetlenül a tranzisztorhídra van kötve? Bár lehet hogy nem, mert a gyors indulást szolgálhatja, nem pedig a feszütségkönnyítést kapcsoláskor. Ez a kapcsolás alighanem pontosan a rezonanciafrekvencián dolgozik ezért segédalkatrészek nélkül sincs se ki, se bekapcsolási veszteség. Hogy az indulást hogy éli túl, na azt még nem értem. Az se világos számomra, hogy mi biztosítja a szükséges kapcsolási holtidőt. Ez 12V-os tápnál nem lenne probléma, de 220V-nál elég érthetetlen. (Magyarázza meg nekem valaki.) A kompaktcsöveknél teljesen más az üzemi módus, mert ott mindíg rezonancia feletti üzem van, amit a visszacsatolás magtelítődés miatti kiesése határoz meg. A fotón én kétszer négy menetet vélek látni a visszacsatoláson, fél menet meg fizikai képtelenség. Na de ez lényegtelen. Az az egy menet nem valószínű, hogy telíti a visszacsatolótranszformátort. Ha ez a kis sz@r kapcsolás, meg egy f@sza digitális szkóp itt lenne az asztalomon, akkor jól elszórakoznék vele egy hétig is.
Az még ugye a kérdés, hogy miért volt problémás a "LED izzó". Ha feltételezzük, hogy nem az alulterhelés robbantotta le a kapcsolást (lehet, hogy a szakadást bírja de a kis terhelést nem, mert problémás lesz az a bizonyos holtidő) akkor még problémát jelenthet a diódahíd lassúsága, bár a kváziszínuszos feszültség miatt ez nem valószínű. Nos, általában kicsi előtétellenállásokkal vannak szerelve az ilyen LED-es cuccok, emiatt igen csak múlik a tápfeszültség pontosságán amit ez a kapcsolás nem igazán garantál. Egyszerűen nem erre találták ki. Én inkább kompaktfénycsőelektronikákat okosítanák rá LED lámpákra, mert azok alapból áramkimenetűek. Lehet egy kis légrés nélküli illeszőtrafót használni erre a célra - ferritgyűrű néhány menettel és örülünk.
Ja, el ne felejtsem: A diak qrvára de rossz helyen van!
0
szia: átforrasztottam,így jobb?
Az L2, középső tekercs egy U alakú huzal, keresztül a vasmagon
Bálint
0
Szia!
Ne tőlem kérdezd, hogy jobb-e? Te vizsgálhatod meg, hogyan működik. Na ugye jól láttam a menetek számát - 4:4:1. :D Ugyanis a meneteket úgy számoljuk, hogy hányszor van átdugva a drót középen.
Bár a szőrszálhasogatás kedvéért meg lehet jegyezni, fel van már találva a fél meg a negyed menet is. Pl. fazékmagra lehet ilyet csinálni úgy, hogy nem azon a résen vezetjük ki a drótot ahol bement az orsóra. De ez igen ritka alkalmazású dolog, hisz az ilyen tekercset csak nagy impedanciás terhelésre lehet használni, pl. mérésre, mert különben nehezen definiálható az átviteli arány.
Érdekes lenne még bevizsgálni a teljesség kedvéért a nagy trafót is. Nem látszik rés a gyűrűben, pedig energiatárolásra képes magnak kéne ott lennie. Sokat elárulhat az induktivitásmérés a két tekercsen. Ebből már lusta ember is képes kizsebszámolózni a primer menetszámot. Esetleg a külső kerületen a huzalok között fel lehet kapirgálni a festéket óráscsavarhúzóval kis darabon és akkor fény derül a mágneskör anyagi mibenlétére. Én ezüstös színű porvasmagra tippelek. Üresjáratban fut az oszcillátor?
0
szia: üresjáratban nem próbáltam, csak 5 W terhelésnél.
A szkópképen (5W terhelés.jpg)is látszik, hogy már kis terhelésnél sem az igazi,
A dobozán is 20-40 W van írva.
Bálint
0
Szia!
Hogy erted az uresjaratot? EZ a tipusu tap uresben nem indul be-nem mukodik az oszcillatora.Az aram visszacsatolason keresztul kapnak a bazisok vezerlest.Normalis esetben meg kell legyen adva a minimum es a maximum terheles.A minimum alatt sem indul be!
0
Szia!
Nem olyan biztos, hogy nem indul be. Beindulhat, mivel egy soros rezgőkör van rákötve és még ott van vele párhuzamosan az az egyáltalán nem elhanyagolható átvezetésű 220pF-os kondi is. A soros rezgőkör alacsony impedanciát képez a rezonanciafrekvencián mindaddig, amíg fel nem gerjed maximumra. De utána is van hatásos teljesítményfelvétele és továbbra is alacsony impedanciát képvisel az alapharmonikuson kívüli összetevőkre. Nem harmonikus feszültségforrásra van kötve, tehát jelentős áramok folynak mindenképp. Egyáltalán nem biztos, hogy üresben nem rezeg, bár a rezgés jellege egészen másmilyen is lehet mint terhelve, azért kérdeztem.
Bár már az új információk ismeretében még az is lehetséges, hogy egyáltalán nem tartalmaz a kapcsolás rendes rezgőkört - tehát nem is rezonáns tápegységről van szó! Ekkor teljesen másképp működik az áramkör. Ha kálváriát megjárt kolléga nem mérte félre az induktivitásokat akkor a trafómag Al értéke 2000 körüli, ami tömör ferritmagot enged feltételezni. Ennek nincs elegendő energiatárolóképessége. Tehát mégis lehetséges, hogy az áramkörben a visszacsatolótranszformátor telítésével van képezve a holtidő. Az üzemmód erősen rezonancia feletti amelynél a kikapcsolást a 220nF-os kondenzátor könnyíti a bekapcsolás meg a tranzisztor inverz módban való nyitásával történik. Mivel üresben is van indítva az oszcillátor, lehetséges, hogy az be is indul. Feltételezem nem rezeghet nagyon elvadulva az üzemi frekvencia felett, ezért a nyugodt üzemmódot a főtrafó telítése biztosíthatja. Lehet hogy ekkor jobban melegszik, de elmarad a szekunder rézveszteség és az üzemi frekvencia a legalacsonyabb, így nincs akkora gond.
:idea: Na, akkor várom még a további érdekes elméleteket az áramkör működéséről! :idea:
0
szia: nincs benne 220 nF, lehet, hogy a 220pF-et nézted el.
A tekercsek induktivitását két külön műszerrel mértem, azért van 2-2 érték.
(egy mérés nem mérés, két mérés már fél mérés, három mérés az egy MÉRÉS,
mondták az iskolában)
(már megszabadultam a dobozkáktól)
Bálint
0
Szia! Igen elírtam :oops:, ez nem először fordul velem elő (írtam már GHz-et MHz-nek), de 220pF ban gondolkodtam, úgyhogy a gondolatmenet rendben. Ha az admin unatkozik, kijavíthatja az eredeti szövegben.
A dobozkát ugye nem a kukába dobtad, hanem működve adtad vissza?
Üdv!
Nem admin, nem unatkozik, de kijavítva. Kalex
0
szia: üzemképesen adtam vissza, de sajnos hoznak majd még egyet a napokban.
Bálint
0
sziasztok: a kedvetekért megint szétszedtem.
A vas zöld színű, kb. 22x14x7mm-es
Primer:d=0,32mm, 31-34 mH
szek: d=2x0,6 mm, párhuzamosan, 12 menet, 0,33-0,36 mH
A gyűrűn a középső U alakú, tehát 0,5 me.
A másik kettő, akárhogy nézem, 3-3 me.
Többet nem szedem szét, megútáltatta magát.
Bálint
0
Szia!
Nos, ha ugyanarról a készülékről tettél fel fotókat amiken meneteket számoltál, akkor nyugodtan visszakérheted a tandíjat - de tényleg. Mivel ez nem a "Fürge ujjú bizsukészítő szőke csajok fóruma" akkor a helyes értékek a visszacsatoláson 4:1:4 és a főtrafó szekundere 13 menet. De ha "pihe" hivatalosan is megváltoztatja a fórum profilját akkor mindezt visszavonom.
Üdv!
0
Szevasz Transzduktor!
"Bár a szőrszálhasogatás kedvéért meg lehet jegyezni, fel van már találva a fél meg a negyed menet is..." Kharaso!, s pontosan ezen alkalmazast lathatod itt is_ annyiban tanakodnek Balintal, hogy szerintem nem 0,5 menetröl lenne szo, hanem_ 0,75 menetes a targyalt tekercs :-)...
Kari
0
Szia! Sajnos tévedsz. Hogyan lehetne különben lakatfogós műszerrel három tizedesjegy pontossággal mérni? Ejnye - ejnye! :p
0
Szia!
Nyilvan valoan: kalibracio utjan_Ühüm!...
Kari
0
Hello.
Ennek a "jogvédett" kapcsolásnak a "lebutított" váltzata is lehetne a rajz: http://www.freepatentsonline.com/6518711.pdf
Üdv.: uniman
0
szia: ügyes vagy!
Bálint
0
Szia!
Az effektív értéket kicsit kerülő úton is kiszámolhatod. Gyors diódával egyen irányítsd és szűrd. Így meg kapod a csúcs feszültséget. Nos a szkópodon látható kép alapján kitudod számolni a "forma tényezőt" vagyis, hogy a jelalakot lefedő téglalapnak hány százalékában van jel és mennyi az üres. Innen már csak arányosítás kell.
De van egy egyszerűbb módszer is, de ahhoz nem kell szkóp és effektívmérő műszer sem (lágy vasas, hődrótos, ecetera.)
Kell egy változtatható táp, egy pontos műszer azt a tápot mérni és 2 db azonos (lehetőleg egymás után gyártott, "egyszériás" égő. Ha az a nagy freki tényleg nagy, akkor keress olyan égőket, aminek lehetőleg ne kétszer tekert legyen a spirálja.) és matt üveg vagy hasonló.
A két égőt egymás mellé teszed. Az egyik a vizsgálandó nagyfrekis kimenetre. A másik pedig a vario-tápra.
Ezek után már csak az égők fényerejét kell össze hoznod azonosra a matt üveg mögött.
Persze többször kell próbálkoznod és átlagolnod az eredményt. Miután ez meg van, akkor kapsz egy feszültség értéket. Ami jó közelítéssel a nagyfrekid effektív értékét tükrözi. Persze az égőn fellépő "skin" hatás rontja az eredményt, de 20 khz, 100 khz tartományban eléggé pontos lesz az eredményed.
Az elromlásnak meg nem az az oka, hogy "kicsi" volt a led égő terhelése? Ráadásul nem is ohmikus volt.
Sok sikert!
Vadászom Utamból Kotródj!
(Fekete István)
0
szia: az ötlet jó, de nem foglalkozom vele tovább, csak a kálváriát írtam le, amit ez a pár alkatrészből, álló, 3 $-os kínai szemét okozott, a méréstechnikai konklúziót, és felhívni a figyelmet, hogy azonos típusú, közismert alkatrészeknek eltérő lábkiosztása lehet.
Aki megvette, viselje az izzó mihamarabbi kiégésének örömét és költségét.
Bálint
0