Sziasztok?
Poénos akart lenni a cím, de ennyi telt.
Szóval javítottam egy készüléket: http://elektrotanya.com/?q=node/1147
Működik azóta is, semmi gond vele.
Elméleti síkon van problémám, amit azóta sem sikerült senkinek megválaszolni.
Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy egy ferritmagnak milyen tulajdonságai
és minek a hatására változnak így meg.
Aki mostanában tanulja az elektronikát és az anyag és gyártás ismeretet,
az talán megválaszolhatná nekem. Sajnos már ködbeveszett a tudomány
nem használt része és ahol utána néztem szintén nem tudták.
Üdv!
Egy néhány wattos invertert kell készitenem egy már (más által) megtervezett készülékbe. A tervező megadta milyem fazékvasat kell használni. Elővettem a gyűjteményemet és találtam néhány megfelelőnek látszó vasat, de a feliratokból nem tudom eldönteni használhatom-e őket. Valószinűleg magyar gyártmányok: 671 T38 E09 oL; 56T6 T26 Bo7 400; 561 T26 D01 400. (A 0 és az o bármelyik lehet. :) )
A kapcsolás egyszerű két tranzisztoros ellenütemű önrezgő megoldás, nincs benne külső vezérlés.
Köszönöm a segitséget!
sanyika45
0
Szervusz sanyika45!
Ez egy elég régi téma (volt), amit egy nagyrabecsült kollega indított. Szerintem indíts egy új hozzászólást, fazékvasmag ügyben.
Üdv:
exGelkás
0
Szia!
Jól sejtem, hogy a kapcsolás lényegében úgy működik, hogy telítésbe viszi a vasmagot, ekkor lezár az egyik tranyó, szépen "kisül" a szekunderen, majd ugyanez történik a második tranzisztorral, csak ellenkező előjellel?
Mert akkor végül is tökmindegy, hogy melyiket használod, csak férjen át rajta akkora teljesítmény amire szükséged van, de az a pár watt nem sok. Persze mondjuk nem ártana tudni a kapcsolási frekvenciát... Induktivitás mérőd van a közelben? Mert akkor ki tudnád számolni az AL-t és az azért segítene...
DM
0
Kiegészítésül, hiszen a lényeget nem írtam le:
A Te esetedben összesültek a szemcsék, vagyis megnőtt az örvényáramú veszteség; beállt az egyensúly a felvett és a hőként leadott teljesítmény között, tovább nem melegedett és nem hullott porrá.
Lui
(ek. a PC-alaplapokon is ilyenek vannak, hűtésüket a CPU-venti adja. Ha leáll a proc. hűtés, így járnak a toroidok, és csodálatosképpen meghal a CPU segédtáp)
0
Üdv Lui
Szóval sunyi módon a vas belső szerkezete felmelegszik és úgymond zárlatossá válik mágneses szempontból. Akkor légyszí adj tanácsot méretezés ügyben. Mire kell figyelni, hiszen nincs nyoma melegedésnek. Mekkora hőt viselnek el ezek a vasak és ez mekkora teljesítménynél okozhat gondot.
0
A teljességhez tartozik, hogy a belső "zárlatosságot" nem csak hő, hanem elektromágneses sokk is okozhatja.
Ha meggondolod, hogy a mai porvacmagok alapanyaga @1000-10000-es mű-vel rendelkezik, a szemcseméret néhány 10 mikron és a szigetelés rajta a saját anyagának általában félvezető jellegű oxidhártyája, már óvatosabban kezeled...
Amúgy az egyre kisebb méretre törekvés hozta azt, hogy nagyon kevés tartalék van a szerkezeti anyagokban.
Ezért is gyártanak kívülről ugyan egyforma, de szerkezetileg nagyon eltérő vasakat a felhasználási terület szerint (SMPS induktivitás, trafó, mágneses erősítő, klf. szűrők, stb.)
Érdemes felmenni gyártói oldalakra, van, ahol elég részletes infót adnak.
Ek. azért vagyok ilyen "marha okos", mert egyes fejlesztések során a saját káromon kellett öszeszedegetnem a "vasas" dolgokat.
0
Valószínűleg erre mondják, hogy elszállt felettem az idő!
Inkább megyek vissza az unokámhoz mesélni.
Inteligens "vasmag", porkohászati szuperkütyü!
BigTom ebbe a kérdésbe nagyon beletaláltál!
A válaszok Lui-tól, egyszerűen, tanáriak.
Ha ez egy továbbképzés, akkor ez minden igényt kielégít.
Köszi mindenkinek:
exGelkás
0
Sziasztok!
Lui!
A Curie pontról tudtam, a Weller pákák hőszabályozása is ezen elvet kihasználva működik, de ez
visszafordítható folyamat.
Ez a 150C fokos hőmérséklet mitől függ és milyen a szórása? Szerintem ennyire már csak a
meghibásodás után melegedett fel az a kis toroid, ha a konkrét hibánál maradok. A csere után
szinte hideg az új vas.
Megdöbbentő a dolog, eddig én is exGelkás kollégához hasonlatos módon kezeltem a táptrafókat
és a vasakat. Lehet, hogy sok rejtélyes hibát azért nem tudtunk megoldani eddig, mert ezt nem
vettük figyelembe?
A gondot az fogja okozni, hogy nem lehet detektálni a hibát. Vagy létezik erre mérési módszer?
Az összesült vas javítására az én logikám szerint nincs mód, ugye?
Esetleg az segithet, hogy utólagosan képezünk légrést? Persze nem toroidnál.
Nagyon hálás vagyok a válaszaidért, köszönöm!
Ha még eszedbe jut valami, kérlek írd meg. Ha esetleg van róla valami forrásanyagod, akkor az
is érdekelne. Fel kell frissítenem a tanultakat, hogy képben legyek.
Mi az elektromágeses sokk? Mi a mechanikus sokk?
Legyen szép napod!
BigTom
0
Ne téveszd össze a Curie-pontot a porvasmag "megsemmisülési" pontjával!
A nagy sűrűségű porvas (a baromi vékony szigetelő oxidhártya félvezető tulajdonságai miatt) tényleg félvezetőként kezelendő. Ez a hatás (ami olyan, mint a szakma első detektoráé, a kohereré, csak itt nincs csengő) visszafordíthatatlan, elsősorban az elektromágneses tranziens okozza, és hogy milyen hőfokon várható, az a kötőanyagtól meg a technológus vallási hovatartozásától stb. függ.
Nekem kb. 150 Celsius volt, ezért írtam azt.
Kimutatható méréssel, ha a fajlagos veszteséget mérni tudod négyszög-gerjesztés mellett.
0
A "sokk" itt is azt jelenti, hogy rövid ideig a határértéket nagyságrenddel meghaladó feszt/áramot/hőt/ütést adsz neki.
A ferrit nem ennyire kényes, "megsütni" nem lehet. De kipróbálhatod ezt:
-tekersz egy (lehetőleg O.L.-es) vasra valamennyit, megméred L-t
-adsz egy nagy fémes pofont a vasnak, pont akkorát, hogy még ne törjön össze
-újra mérsz, és az L akár 20%-kal is kisebb lehet
Minél nagyobb az eredeti mű, annál érzékenyebb a vas.
Érdekes dolgok ezek..
0
Ez a része a dolognak azért is érdekes, mert valószínűleg
nem én vagyok az egyetlen, aki a "vasmagot" mint konstans
szerkezeti elemet kezelte, és csak akkor foglalkozott vele,
érdemben, és dühöngve, ha éppen beletört a hangolás közben.
A kapcsolóüzemű tápok trafói mindenhol jelen vannak, és
bizony én nem is nagyon foglalkoztam velük, hiszen "csak trafók,
csak magasabb frekin"
Köszi az infokat, és ha időd engedi, várok-(unk) további
értekezést.
exGelkás
0
Lui!
Szia!
Köszönöm a válaszod! Egyelőre emésztem, amint lesz időm írok még.
Ha van még kiegészítés, azt örömmel veszem.
Legyen szép napod!
BigTom
0
Vannak ennek a témának is részletei, persze. De a lényeg ennyi.
Szép napot Neked (nektek) is.
0
Érdekes a felvetés. Vagy 20 éve egy hasonló problémával találkoztam. Fényorgonám zavarszűrő folytói permeabilitása annyira megnőttek, hogy csak halványan világítottak az izzók. Ferrit gyűrűket alkalmaztam azon volt 10menet, és minden csatornának külön-külön. Nem melegedtek, és mégis egy idő után sorra megnőtt az induktivitásuk. A mai napig nem tudom a választ. Lehet beleásom magam mert most felizgatott a dolog.
0
Ferritre ez nem jellemző, annak csak a Curie-pontja felett/alatt van változás. (no meg, ha hatalmas mechanikus sokk éri, főleg a megaperm. anyagokat) Porvasnál, ha a szemcsék összesülnek>fémesen érintkeznek, persze, hogy - az örvényáramú veszteség növekedése mellett - akár 1 nagyságrenddel nőhet a "mű".
0
Szia!
Szal: amit találtál, az nem ferrit, hanem (Permalloy-szerű anyagok és szigetelő porok keverékéből kötőanyaggal préselt) porvasmag, amilyet pl. a Ferroxcube is gyárt.
Az a lényege, hogy elosztva légrést tartalmaz, így aztán közvetlenül alkalmas záróüzemű SMPS-ekbe és kicsi az EMI körülötte (mivelhogy mégiscsak toroid).
Ha egyszer engeded úgy 150 fok fölé melegedni, vagy szétporlad, vagy úgy jársz megint, ahogy most.
Remélem, hasznodra voltam.
Lui
0
Köszönöm, Lui!
Most tanultam valamit.
azt hiszem Te jobban követted az anyagismeret órákat, mint én.
exGelkás
0
Szervusz!
Mivel, én is csak használom, és régen volt tananyag,
hirtelenjében ezt találtam.
Rá ne kérdezz, hogy mi, mit is jelent, mert az utolsó
anyagismeret órám vagy 35 éve volt
exGelkás
0