Sziasztok!
Az érdekelne, hogy ki milyen eredményességgel használ kézi forrasztásnál ólommentes ónt.
- Milyen alkatrészeket forrasztasz be ólommentesen (tokozás)?
- Milyen technológiával (hőfok, folyasztószer, páka, stb.)?
- Javításnál vagy új áramkörök összeszerelésénél használod?
- Mik a tapasztalataid?
A magam részéről új panelek beültetésénél próbálom használni, változó sikerrel. Tapasztalatom szerint a furatszerelt alkatrészek, csatlakozók - bár magasabb hőmérsékleten (320-370 C) - de tökéletes minőségben forraszthatóak. Ezzel szemben a kisebb méretű alkatrészek (pl. 0805 méretrű SMD, vagy 0.8mm lábsűrűségű SMD IC) esetén nem sikerült olyan technológiát kikísérleteznem amivel termelékenyen és szépen lehetne dolgozni.
Várom tapasztalataitokat, véleményeteket.
ty
Áttettem az iskolapadba. Elvégre gyakorlati is van a suliban.
Köszönöm! ty
Szia,
először is az ólommentes forrasztás nem éppen a legjobb megoldás
mint forrasztás technika.
Nagyon sok probléma van minden téren ezzel a technológiával és
a hangsúly a sok problémán van.
Elsősorban a magasabb hőfok,a nagyobb teljesítményű eszközök.
Azért hozták létre az ón- ólmos forrasztást mert az olvadási pont és a
dermedési pont azonos./És a legalacsonyabb./
Ebből következik így lehet a legjobb forrasztást megvalósítani.
Az ólommentesnél ezért vannak problémák mert a forraszanyag
kihűléskor ez nem valósul meg.
Én nem használom az ólommentes forrasztást,maradok az sn-pb mellett.
A hozzászólásokban már említett véleményeket olvasva én szerintem is
fontos a környezetvédelem.
Mindezek ellenére ha forrasztás és minőség akkor csak ón-olmos forrasztás.
A kérdésedre válaszolva,én ólommentes forrasztással készült áramköri-lapok
javításnál lehetőség szerint előmelegítem a panelt.
Az alkatrészek tekintetében bármelyiket ki vagy beforrasztom.
Ilyen javítások 90%-95%-ban csak hőléget használok.
Üdv. steewi
0
Szia!
Szép meg jó amit leírtál, de a topic címe:
Szerintem az "én nem használok ólommentest, maradok az ólmosnál" nem éppen válasz a kérdésre.
Ennek ellenére értem a mondanivalód.
Ha az EU-n belül, mint gyártó, el akarsz adni valamit, mondjuk a saját elektronikai termékeid, sajnos kénytelen vagy
ólommentest használni az engedélyezések miatt.
A topicnyitó is v.sz. ezzel kapcsolatosan kérdezett. Valamint javítások esetén is maradni kell az aktuális technológiánál,
tilos kevert forrasztást használni.(Alant már leírta egy fórumtárs is.)
A topic 9 éves, a forrasztástechnikában is történtek fejlesztések, standardizálták, fejlesztették az ólommentes forraszanyagokat.
Ebből gyakorlatilag az SAC305 ötvözet ami bejött köztudatba, és az Innolot ötvözet ami pár éve betört az iparba a kedvezőbb tulajdonságaival.
Egyébként az ólommentes technológia sem "mumus", megfelelő eszközökkel, anyagokkal tökéletes forraszkötések kivitelezhetők.
Jó minőségű forrasztópáka/hegyek, profi forrasztóón, jól megválasztott hegyhőmérséklet/hegyprofil, megfelelő folyasztószer kérdése az egész.
Éppúgy mint az ólmosnál. Csak itt magasabb hőmérséklettel dolgozunk.(Esetlegesen PCB előmelegítéssel.)
Tóni
5
Szia,
le írtam pár mondatban a véleményem ezt mások is meg tették.
Egyébként igazad van sokat fejlődött az ólommentes technológia.
Viszont drágább is, mind eszköz, mind energia szempontjából.
A topik indító címet elolvastam és reagáltam is a kérdésre.
Küldtem privátban egy ppt.
Üdv. steewi
0
Üdv!
Az ólommentest 490°C-on forrasztjuk sok fluxxal, az ólmost 450°C.on gyantával. Részemről egyet szoktam váltani, ha visszamegyek a mentesre, mert a gyanta ráég a hegyre. Persze takarítható ammóniával, de ha elfelejtem, az ónt nem olvasztja meg a képződött kéreg miatt. Persze mind a kettő után IPÁvall, fogkefével lemosom.
Nagyjából ennyi!
0
szia Joe:ezt már többször feltettem a Tanyára
Bálint
1
Vagy el van kalibrálva a pákád vagy mindegyiknek el van kékülve a hegye, vagy már inkább barnulva.
2
Szia!
Légyszíves ne beszélj hülyeségeket.Május 1. van, nem Április 1.
Épp elég baromság, meg "urban legend" van a forrasztástechnikával kapcsolatban elterjedve.
Ólmos 320, ólommentes 360 'C pákahegy hőmérsékleten.
Gyanta már nem használatos, a forraszhuzalokban vagy természetes fenyőgyanta alapú, vagy műgyanta alapú flux töltet van.
Az nem ég rá a hegyre. Ammóniát meg a fodrászok használnak, elektronikában nem szükséges.
Fogkefével meg fogat mosunk, nem panelt. ESD védelemnek olvass utána, nem késő.
Ajánlom figyelmedbe a fotón található magyar nyelvű szakirodalmat, meg az IPC szabványokat.
Tóni
7
üdvözlet
Kivel forrasztod ezt igy ?
Remélhetőleg elszigetelten valami lakatlan szigeten.
:vs
0
Végigolvastam. Érdekelne, hogy bő kilenc év után miként alakult a tudomány.
A magam részéről maradok az ólmosnál. Nem kell megfelelnem előírásoknak.
2
Szia! Van annyi ólmos cinem, hogy az életem végéig bőven kitart. Az ólommentessel meg szórakozzanak mások. :-)
0
Sajnos ez nem szórakozás kérdése, hanem előírás az elektronikai iparban, már 2006 óta.(Pár kivétel azért akad.)
Hidd el, szívesen maradtak volna a gyártók az ólmosnál....
Természetesen hobbistákra nem vonatkoznak a ROHS szabályok, szabványok, de ez nem is baj.
4
Üdv!
És érdekes módon pont a hobbisták nem vásárolhatnak a kiskereskedelemben ólmos forraszanyagot, csak vállalkozások, azon belül is a tevékenységi körnek megfelelők.
Akkor hogy is van ez?
Ezzel akkor szembesültem, amikor a fogyóban lévő ónomat szerettem volna kiegészíteni. Egyik webáruházból sem rendelhetek magánszemélyként ilyet!
Erről ennyit... :-(
Gábor
2
Szia!
Erre nem tudok neked válaszolni, nem vagyok EU-s, Magyar jogalkotó.
Külföldről szerzem be az ónjaim, ólmost is, soha semmi gond nem volt.
De van megbízható Magyar forrásom is, profi ónokra.
(Az itthon kapható minőség/ár röhejes Nagyrészt kínai legalja ónok..A sufniből
előszedett/annó cégből hazamentett ónok is megérnek egy misét.)
Kérdezz rá az aktuális webáruházban, szerintem sima adószámot is elfogadnak.
Biztosan van rá megoldás.
Tóni
4
Üdv!
Konkrétan a HeStore-ból akartam rendelni. Simán engedte a rendszer berakni a kosárba. Aztán egyszercsak kapom az e-mailt, hogy nem látnak céges adószámot a regisztrációmban, vagy kamaratagsági azonosítót. Ha ezt nem tudom produkálni, akkor választhatok ólómmentesből, vagy elállhatok a tételtől.
Ezek után bementem más webáruházakba, és ott már kiválasztani sem lehet, csak megfelelő azonosítással.
És igen, tudom, hogy pl. a Farnell-től minden probléma nélkül lehet ólmosat rendelni, csak nem szerettem volna egy tétel miatt a kedves szállítási költségüket kifizetni...
Amit nem értek, hogy én, aki koca forrasztó vagyok, és elhasználok havonta pár grammot, én miért nem rendelhetek (még 10g-os kiszerelésben sem), egy vállakozásmeg, ahol akár kilószámra is mehet a munka, ott meg lehet?
Ennek a logikáját meg tudja nekem magyarázni?
Persze értem én... a forgalom csillapító párna (értsd: fekvőrendőr) is amiatt a pár paraszt miatt van kirakva, aki képtelen normálisan közlekedni, a többiek meg miatta szívnak tömegesen... :-)
Gábor
2
Nem akarom szétoffolni a topicot, elmentünk a témától.
A Hestore egy vicc, a többi magyar webáruház sem kutya.
És igen, a Farnell.... onnan lehet.Minőségi ólmos ónokat.Hát nem érdekes?
No comment.
5
Szevasztok!
Egyszer, a BEAG szerelde kapott ibolya illatú cint. A folyasztószerbe keverhette a gyártó. Illatozott az egész csarnok. :lol:
Csaba
0
Nekem van 0.3-as kakaó illatú ólommentesem. :)
2
Üdv,
Kb 6-8 éve vettem egy negyed kiló Sn99,3 / Cu0,7 - 0,8mm tekercset és gyakorlatilag mindenhez azt használom. Igaz, csak hobbiból szerelgetek, már elég sok elfogyott belőle, nem csak az ablakot támasztja :)
Szinte csak javítok vele, így gyakran keveredik/keveredhet ólmossal, de eddig még nem tapasztaltam különösebb hátrányát (többnyire DIP és furatszerelt, de TSOP, PLCC, illetve mütyűr smd-kkel is használtam már sikerrel)
Ami feltűnt, hogy a nem megfelelő hegyet úgy eszi, mint a fogpiszkálót (pár óra használat alatt akár mm-ekkel is rövidülhet a pákahegy). Kell neki a hő is rendesen, ezért a rossz minőségű nyákokról elég könnyű vele felszedni a forrszemeket :( (~400°c környékén írja a hőfokot a páka /Gordak 952, Hakko heggyel; korábban Fahrenheit 28020/, amikor már lehet vele dolgozni, de azért nem vennék rá mérget, hogy pontos is -- Gordak heggyel ~320-350°c körül is lehetett dolgozni, csak megzabálta közben a hegyet)
Extra flux nem szokott kelleni, bár van, mikor be kell még ónozni, leszívni a felesleget, és újra ónozni kell, hogy normálisan kinézzen (kicsit több kell az ónban lévő folyatószerből).
Eddig még nem volt kontakt hibám az ón miatt, pedig sorkimenő trafót is forrasztottam már vele. Szerintem csak az a trükk, hogy egyenletesen körbe kell melegíteni az ónt a lábak körül (többrétegű panelnél pedig egy pár másodperccel tovább is, hogy lefolyjon a lyukba)
üdv,
ck
0
Szia!
Aki tud forrasztani, az mindennel tud! :oke:
Üdv!
"Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón."
Normandia 1944. június 6.
0
Szia Tranzix!
Még előző munkahelyemen találtunk egy jó méteres darab 0,5-ös lágy alu huzalt. Szépen összetekertük, ahogy a cint szokás, és mindenkinek, aki csak forrasztott, odatettük. Ott még kattogós wellert használtunk, és mindenki csapkodta a pákát az asztalhoz, hogy miért nem fűt... pedig tudtak forrasztani. :)
Üdv: Jácint
2
Szia Jaca!
Persze, mert kevés volt a páka hőfoka! :fun: :)
Üdv!
"Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón."
Normandia 1944. június 6.
0
Ólommentes forrasztásnál flux gél nélkül meg vagy halva. Az ólommentes forrasztóanyagot egy év után dobhatod a kukába. Forrasztás után tisztítani kell. Az ólmos anyagnál a munkament - előveszed, használod, tisztítod, elteszed. Van 35 éves anyagom, amit ma is tudok használni (nagyon vékony, ritkán veszem elő). Erről ennyit.
0
Üdv'! Ha már egyszer iskolapad... Mért kell az ólmozatlan után tisztítani?
0
Szia!
Azért, mert a benne lévő folyasztó szer hidegen is savas, korróziót keltő, mérgező anyag...
Az ólom mentes forrasztásokhoz tiltva van a fenyőgyantás folyasztószer használata (tudni illik az nem mérgező. Ha nem metilalkohollal keverték ki, akkor akár meg is lehetne inni....)
Röviden ennyi.
Óh, de szép! Jaj, de szép... Nézzük meg a belsejét! (Kun László)
0
Szép estét! Még sose vettem ólommentes forrasztóanyagot, de most kaptam egy kilót ajándékba. Ronda matt felületet ad ugyan, de sűrű lábú cuccoknál könnyebben szétválik, használom rendszeresen ólmos panelokon, sosem volt vele gondom, nem értem ezt az egész kever-nem kever dolgot. Az igaz, űrhajót nem javítok. Mellesleg az ólom konkrétan idegméreg, például az "ólmozott" madarak tojása vékonyabb héjú, könnyen törik, csökken a szaporulat. És ez csak egy példa a sokezer közül.
0
Sziasztok! Egy hivatalos márkaszerviz, csak a megfelelő és előírt technológia betartásával dolgozhat, ez rendben is van.
Viszont az átlagos szerviz gyakorlatnál, amikor naponta 3-4 készüléket kell javítanod és szeretnél megbízható és minőségi munkát kiadni a kezedből, na ebben az esetben nem kell foglalkozni az ólommentes technológiával. Nekem 1 kg ólmos régi forrasztóón akár 2-3 évig is elég, pedig a fontos részeket mindig átforrasztom, (igaz nem TV-t javítok és nem kell nagy alkatrészeket vastagon beforrasztani).
Folyasztószer, vagy forrasztózsír felhasználásával sokkal szebb és tartósabb forrasztást lehet ólmos forrasztóónnal csinálni, mint ólommentessel.
A környezetvédelemre: mi a nagyobb környezetszennyezés? Két,három évente kidobni a használhatatlan ólommentesen készített vacak készüléket, vagy 10-12 évente az ólmos forrasztású megbízható készülékeket. Rengeteg 10-20 éves CD-t, magnódecket, erősítőt javítottam, azokat nem kell kidobni, viszont az 1 éves DVD-t, a 3 éves házimozi erősítőt igen, mert a procit nem lehet hozzá beszerezni, vagy akkora az ára, amiért már nem érdemes.
0
Szia! Tökéletesen igazad van! Ez megint, csak egy nagy umbulda, hogy vegyél újat! A Sony Ps3-ban sorra jönnek fel a proci BGA-k, pedig akkora ventilla van benne majdcsak, mint egy kisebb autóban. Ugyan ez a helyzet a hűtő/klíma gázokkal. A régi Szaratov hűtő elment 20 évig is az R20-as gázzal. Utána behozták az R134A-t, már azt is betiltották, mert mégsem olyan jó, most az R410A van, de meddig? A 17 éves Mazdám Co ja 0.02, és még most építem bele a HHO generátort. Szerintem, még 20 évet elmegy, de lehet én nem érem meg.
Üdv: Mike
0
Amíg lehet kapni ólmos forraszt, miért nem jó neked az? Soha senki nem fogja vegyelemezni amit kiadsz a kezedből...
0
Üdv. mindenkinek !
Tökéletesen egyet értek Multi Multiplikatoval,
Aztán tudjátok- e hogy az ólommentes benzinben mi van az ólom helyett ?Hát azt
úgy hívják hogy molibdén.Ugye az már maga az egészség csúcsa.Tiszta hülyités az egész.
Nyugodtan keverjük csak a két technológiát,rosszabb minőségű vagy rövidebb élettartamú
nem lessz tőle a kötés/forrasztás.EZ alatt értem hogy ólmos forraszt használni ólommentes környezetben is .Nem kell minden baromsághoz szolgai módon aszisztálni.
Laci
0
És azt tudod, hogy miért vonták ki az ólmos forraszt? Mert ha Józsi bácsi kidobja a Szokol rádiót, és a szeméttelepen ráesik az eső, akkor kimossa a forraszból az ólmot, és megmérgezi a talajvizet... Hát én meg azt mondom, hogy pihent elme az, amely ilyesmit kitalál!
0
:p Szerintem az esőcsatornákat mindmáig ólmossal csinálják össze. Tudjátok mennyi anyagot olvasztanak oda? :lol:
1
szia:megy ki a divatból, alumínium és műanyag, proccéknál van vörösréz.
Nálam már 30 éve alumíniumból van az esőcsatorna.
Bálint
0
Szia!
No ezt ha megtudják a barna bőrű fiatalok nem lesz az meg sokáig-alamónium-
drága anyag.
Üdv.B Józsi.
A forrasztásról meg annyit: Egy gyárban ahol be kell tartani a technológiai
fegyelmet, van amelyik termeket ólommentes ónnal kell forrasztani. Pákahőfokot mérni, de te javításkor magad döntöd el hogy csinálod.
Üdv. :D
0
Az a "vörösréz" is csak PVC, amit kívülről fémgőzöltek.
Egyébként én magam sem csinátatnék semmi mást, csakis PVC-t. Az aztán örök, mint a szegénység, akkor sem lyukad ki, ha sose tisztítod ki belőle a kulát.
0
Szia Bálint!
"Nálam már 30 éve alumíniumból van az esőcsatorna."
Ha ezt az etnikum megtudja, akkor nem sokáig. Bár a vörösréz csatorna kapósabb. :D
Üdv: Laci
0
szia: meg fogsz lepődni.
Tavaly cserélte le az etnikum újra.
Igaz, a lefolyónál elfelejtették kilyukasztani, az első esőnél a nyakamba folyt. Egy újszerű Ford kisteherautóval jöttek, rendes szerszámokkal, 2700Ft/méter áron rakták fel.
Bálint
0
Az ólommentes forrasztás egyenlőre, egy erőltetett dolog és hiába reklámozzák nem tökéletes és nem egy megbízható eljárás (nem véletlen, hogy a NASA sem használja).
Nálunk (Sanmina) a készülékek javítása során rengeteg forrasztási hibával találkozunk BGA-nál. A régebbi ólmos készülékeknél ilyen hiba nem szokott előfordulni. Az smd alkatrészeknél is gyakran van (a nem megfelelő nedvesítés miatt) leválás és rossz kontaktus. Ezt tovább fokozza a ónszegény forrasztási technika. A gyártósorokon a forrasztásnál keletkező gázokból, gőzökből még az ólommenteset is elszívás és szűrés után engedik a szabadba.
Az ólom inkább csak akkor veszélyes, ha néhány dekás adagban a hangsebesség felett közelit felénk!
1
Szia!
Kissé elkésett a kérdés, hiszen közel 8 éve már csak ólommentes forrasztást lehet használni a készülékek gyártásához és javításához. Keverni nem szabad, tehát a régi ólmos forrasztású készülékeket ólmos forrasztóónnal kell javítani. Bár ólmos forrasztású panellel már nemigen lehet találkozni, legfeljebb régi CRT TV-ben.
A páka hőfoka 380°C (max. 400°C). A jó minőségű forrasztáshoz a panelt elő kell melegíteni 80-120°C-ra. Bármilyen hagyományos folyasztószer használható, de az SMD, BGA forrasztáshoz célszerű "no clean" típust használni, mert az elpárolog a forrasztás végén. Vannak kifejezetten jó minőségűek, de elég drága, mert kb. 9000 Ft egy 5ml-es fecskendővel.
Üdv.
0
Szia!
No azért az én véleményem viszont az hogy Magyarországon az elektronika
80 százaléka még még ólmos forrasztású. A háztartásokban éppúgy, mint az iparban. Gondolj a MÁV BIZBER-re Az összes CNC gépre. A gyárak gyártósorainak, elektronikai paneljeire, Az ott fél méterekre lévő PC-kre
monitorokra, a jelenleg működő telefonközpontokra, hogy tovább ne is soroljam. Ennél sokkal nagyobb bajok is vannak a környezetszennyezés környéken. Az ólom ugyanis 400 fokon nem párolog el, tehát összegyűjthető.
Elemben az a sok természetidegen anyag az nem. Ha majd az unokáink nem tudnak vizet inni az nem emiatt az ólom miatt lesz.
Üdv. B JÓzsi
Üdv.
0
"közel 8 éve már csak ólommentes forrasztást
lehetszabad használni a készülékek gyártásához és javításához "Ez az a pont ahol az elmélet és a gyakorlat jelentős eltérést mutat.
A nagy gyártók és szervizek jobbára kénytelenek betartani, bár ismerek ellenpéldát.
A kicsikről ne is beszéljünk. Eddig még kevesen írták "Igen, én is ólommentessel forrasztok, így és így csináld..." :)
Amiket írtál az egy-egy alkatrész cseréjére/berakására jó.
Amire továbbra sem írt senki példát, hogy egy új panelre (legyen prototípus vagy kis széria) hogyan visz fel mondjuk 50-100 db 0805 SMD alkatrészt ólommentes technológiával.
És bár a kérdéssel lehet csúsztam 8 évet, kíváncsi vagyok érkezik-e rá válasz :)
0
Szia !
Hogy a kérdésedre válaszoljak:
Személy szerint, ha ólommentessel dolgozom, akkor a következő eszközökkel:
-Metcal MX-500 a megfelelő profilú ólommentes hegyekkel.
Természetesen más forrasztóállomással is lehet dolgozni, a megfelelő hőmérsékletű hegyekkel.
A forrasztóón minősége lényeges, személy szerint az Alpha Metals Telecore Plus forraszhuzaljait használom.
(0,25mm-től 1mm-ig)
Fine pitch alkatrészeknél Alpha Metals RMA-9 Flux zselét is használok.
Annak ellenére hogy ez No-clean, forrasztás után Kontakt-Chemie Flux-Frei spray-vel mosom.
Ezek a dolgok a javitásra, kis számú alkatrészek beültetésekor érvényesek.
Nagyobb szériánál, sok egyforma méretű alkatrésznél javaslom a forrasztópasztát.(Kester stb)
Pasztaadagolóval felviszed a forrasztópasztát a pad-ekre, majd behelyezed az alkatrészeket,és hőlégfúvóval
alkatrészenként, kis légárammal beforrasztod.
A fine pitch alkatrészeket itt is kézzel szoktam forrasztani.
Gyakorlás és kézügyesség kérdése az egész.
A lényeg hogy ólmos/ólommentes technológiát ne keverj, semmi esetben sem.
A megfelelő technológiával ólommentes forrasztás is lehet jó minőségű.
Üdv! Luki
1
Köszönöm, ez elég sok új infó!
Jelenleg ebből több dolog nincsen kéznél, pl. pasztaadagoló és ólommentes paszta.
Kicsit körülnézek mi a kínálat a piacon.
Az ólmos/ólommentes technológia nem keverése alatt nem tudom pontosan mit értesz. Ha azt nézem, hogy a vásárolt nyákok bevonata már minden esetben ólommentes, akkor ez a feltétel ólmos forrasz használata esetén nem tud teljesülni.
Üdv, ty
0
Hello!
Nem szóltunk még a Lift-off (elemelkedés) hatásról, ami a forrasztás elengedése, felválása egy ólomtartalmú ónnal előónozott (vagy megelőzően ólmossal forrasztott) majd ólommentessel forrasztott pont forrasztásakor közvetlenül a forrasztás után. Oka: amikor alacsony olvadáspontú fémek ( Pb, Bi) az ólommentes forraszanyaggal keverednek, csökken az olvadáspontjuk az érintkező felületen. Miközben ezen a területen az ón megszilárdul, a forrasztás középpontjában még folyékony halmazállapotú. Kihűlés közben az ólommentes ötvözetben létrejövő zsugorodási feszültség az éppen megszilárdult kötést a rézpadról felemeli.
üdv.
rn09
0
Szia!
Ha jól értelmezem, akkor baj csak akkor van, ha van egy régi készülékem, és abba forrasztgatok ólommentessel. Ha egy ólommentes készülékben ólmossal forrasztok, akkor nem szabad, hogy baj legyen, azon kívül, hogy tíz év múlva csak azok a forrasztások fognak tartani...
Üdv: Jácint
0
Szia!
Ez is benne van abban, amit feltöltöttem.
Üdv!
"Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón."
Normandia 1944. június 6.
0
szia: hasonló a helyzet az "előólmozott-ónozott" alkatrészlábaknál.
Bálint
0
Szia!
"Ha azt nézem, hogy a vásárolt nyákok bevonata már minden esetben ólommentes, akkor ez a feltétel ólmos forrasz használata esetén nem tud teljesülni."
Ez igy nem teljesen igaz.
A gyári PCB-k eleve ónozva vannak, vagy szelektíven, vagy teljes felületben.
A gyártási technológia ettől függetlenül lehet ólommentes,és ólmos is.
A "technológiák keverése" alatt azt értem, hogy ólommentes forrasztást ne forrassz felül ólmossal,és fordítva.
Tehát ne keveredjen az ólmos/ólommentes forrasztás.
Üdv! Luki
1
Szia!
Ilyeneket kérdezel és nem tudod az alapokat?
Az ólom mentes munkafolyamat, vagyis inkább hívjuk ROSH6 folyamatnak előírja, hogy a felhasznált anyagoknak és eszközöknek is meg kell felelnie az előírásoknak.
Tehát ólommentes munkafolyamathoz csak olyan alkatrészeket, segéd anyagokat, szerszámokat használhatsz amit a vonatkozó ROSH/ROLE előírásoknak megfelelnek.
Az ólommentes technológiához használt pákahegyeket nem szabad ólmos forrasztáshoz használni.
Ólmos technológiához használhatsz ólommentes (ROSH/ROLE) előírásoknak megfelelő alkatrészeket, szerszámokat, de azokat utána már ólommal szennyezettnek kell tekinteni.
Amennyiben a technológiai előírások megengedik, használhatsz ólommentes ónt az ólmos panelon. De autó iparban, biztonságtechnikai területen, repülőiparban nem! ( A technológia utasításokban le van írva.)
Régi mondás, de igaz! "Ismerd meg ellenséged!"
Ez szintén régi, de szintén igaz! Tanulj Tínó, Ökör lesz belőled....
Óh, de szép! Jaj, de szép... Nézzük meg a belsejét! (Kun László)
0
"Amire továbbra sem írt senki példát, hogy egy új panelre (legyen prototípus vagy kis széria) hogyan visz fel mondjuk 50-100 db 0805 SMD alkatrészt ólommentes technológiával."
Letöltötted? Elolvastad? Válaszoltál?
"Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón."
Normandia 1944. június 6.
0
Szia!
A FLEX-ben van tegyük fel 10 gyártósor ebből pl. 6 ólommentes 4 pedig
ólmos technológiát gyárt. A hajónavigáció nem kíván ólommentest, az
AUTOMOTIV igen. Mindegyik tecnológia a csomagolásig tart, beleértve a pasztázót a HS 50 beültetőt,solteket javítókat mindent.
No most ezt az akár egy panelt is felteszik az ólommentes sorra, és az összes
gépet erre a programjára állítják. Az smd tárazást a program szerint ha kell kiegészítik, közben a minőség ellenőrök ügyelnek már a próbagyártásnál is
mindenre. Nagy vonalakban ilyen.
Üdv.B Józsi.
0
Szia!
Voltam ott régen a kispesti elődjénél, mikor még Nat-Steel Electronics volt, jó cég volt.
Üdv!
"Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón."
Normandia 1944. június 6.
0
Letöltöttem, elolvastam, a válasszal valóban adós maradtam.
Jó és részletes tananyag, köszönöm.
A fenti kérdésre nem adja meg a választ.
0
Szia Edmundson
Ugy tudom , hogy az Amerikai gyarakbol kikerult, belfoldre keszult termekek meg mindig olmossal vannak forrasztva. Szarnyak ezek az RoHS-re meg meg sokminden masra is.
0
Szia!
Az "ólommentes" az nem forrasztás.
A forrasztás lényege, hogy a forrasz anyag amikor megfolyik, akkor nedvesítse a forrasztandó felületet.
No a "nedvesítés" végett volt a forrasz anyagban benne az ólom. Az egy olyan fém, ami képes a forrasztandó anyagot nedvesíteni. Atomi szinten tapad.
Ennyi a lényeg. Az ólom mentes ezt nem tudja... Bármit is mesélnek róla...
Óh, de szép! Jaj, de szép... Nézzük meg a belsejét! (Kun László)
0
Igen, egy korábbi hozzászólásodból tudom, hogy ez a véleményed :)
A téma indításakor sejtettem, hogy ez is elő fog kerülni.
Tisztán műszaki szempontból véve igazad van.
Viszont emlékszem egy másik hozzászólásra is, aminek kb. az volt a lényege, hogy ha egy olyan munkahelyen dolgozol, ahol napi több kilogramm forraszt használnak el, akkor esetleg másként látod majd.
Sokat nem akarom ragozni, de az alábbiak valószínűleg bírnak némi gazság tartalommal:
- Az ólom az emberi szervezetre kis mennyiségben is káros és ha egyszer bejut, nehezen távozik.
- Ha több órát forrasztasz egy nap (pl. beültetsz 8 órában) akkor jelentős expozíciónak vagy kitéve.
- A lassú kiürülés miatt az elmúlt (és elkövetkezendő) évek során begyűjtött mennyiséget összeadhatod.
- Az elektronikai készülékek jelentős része a kukában végzi, a szemét egy részét pedig égetjük. Nem ismerem a hulladék feldolgozási folyamatot, de nem szívesen laknék a kémény közelében.
Én a magam részéről igyekszem ólommentest használni ahol van rá lehetőségem.
0
Szia!
Érdekes az elméleted, de én más okokat ismerek a klasszikus ólom-ón forraszanyag használatára:
Először is a kérdéses ötvözet egy eutektikum, tehát lényegesebben alacsonyabb az olvadáspontja mint az összetevőinek. Az ólom nemcsak nehezen olvad, de csúnyán korrodálódik is, bár olcsó. Az ón drága anyag, és ezenkívül tiszta állapotban hajlamos az "ónpestis"-re, ami egy átkristályosodási folyamat hidegebb időkben.
Az eutektikum viszont könnyen olvad (bírja a bakelit, stb.), szépen csillogós marad mint az ón, nincs átkristályosodási hajlama periodikus hőigénybevételnél és a drága összetevőből lényeges a megtakarítás.
Én nem értem mi ez a barmolás az ólomentességgel, hisz tonnaszámra lövik szét az ólmot a "sportvadászok" az erdőkben - reciklálhatatlanul. (Katonáék uránlövedékeit most ne elemezzük.) Ja, a youtubon nézzétek meg "A haladás csapdái" című sorozat első részét. Abszolút pszichopaták uralják ezt a világot - efelől nem hagy a film semmi kétséget! (Megtudjátok honnan a Moby Dick zártosztályos számában hallható "fekete lepkék" fogalom.)
:yes:
1
Szia!
Az még senkinek nem jutott eszébe, hogy ez az ólommentes forrasztás is a "környezettudatosságnak" álcázott "tervezett avulás" része?
Több szemét jut Ghánába, Nigériába, de legalább a "mi portánkon" rend és tisztaság van. Igaz a globális hatásnak tök mindegy, hogy ott vagy itt égetik el a sok szemetet. Sőt rosszabb ha ott (nem szűrik a füstöt), de azt mi nem látjuk tehát nincs. Ez is "struccpolitika"...
"hisz tonnaszámra lövik szét az ólmot a "sportvadászok" az erdőkben"
Pont ezért nem jut a forraszanyagba... :)
Üdv: Laci
0
üdv: a vadhúsban mindíg marad ólom, az nem csak az egészségre káros, hanem a fogakra is.
A fogak tömésére régen amalgámot használtak, ott ugyancsak eutektikumban van ólom.
A római vízcsövek is készültek ólomból.
Az ólommentes ón másik előnye, hogy nehezebben lehessen alkatrészt cserélni, fogyjon az új készülék.
Bálint
0
Szia!
No erre eszembe jutott még egy nyomós érv.
Lehetőleg arra kell törekedni minden áron, amire a garancia lejár, vegyél új
terméket, vagy azért mert elromlott, vagy mert meguntad.
Üdv.B Józsi.
0
Hello SzBálint.
"A római vízcsövek"...vannak azok közelebb is a környezetünkben: http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/uzem/2002/01/0107.pdf
(Azonban a mi utcánkban már a fő gerincvezetékből a víz már "modernebb" azbesztcsőből folyik...)
Üdv: uniman
0
Sziasztok!
Pár évtizede még javában ólomcsövekkel kötötték be a csaptelepeket - és nem a rómaiak, hanem a magyar vízvezeték szerelők. Úgy 30-40 éve kezdett kimenni a divatból. (Ezeket a fél colos csöveket vágtuk fel és ebből vertünk légpuskagolyót.)
Utána jöttek a hajlítható rézcsöves csaptelepek, amiket ólmos ónnal forrasztottak, így még az is mérgező. Ezekből szerintem még ma is van használatban...
Az azbeszt fő nyomócső meg még országosan elterjedt, bár már azt sem lehetne használni.
De legfőbb érték az ember (50 éves korig!) - annyit meg úgyis kibír...
Üdv: Laci
0
Azt már sikerült túlszárnyalnom, már csak terhére vagyok a világnak! Mit nekem már az a pár deka ólom, ha nem a fejembe kapom! :)
0
Szia
Ha lehet elkerulom az olommentes ont,ha megis olommentessel forasztok akkor 370-380 C-fokon.
0
Szia!
Egyik legjobb tananyag a témában:
http://data.hu/get/7477195/Forrasztasi-trening.pdf
Üdv!
"Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón."
Normandia 1944. június 6.
0
Szia!
Ezt az anyagot "Forrasztasi-trening.pdf" fel tudná tenni valaki újra ?
Szívesen tanulmányoznám.
Köszi
0
Szia!
Feltöltöttem "Forrtech 01". pdf nevű file-ban.
Üdv! Tóni
5
Köszi....de hol találom?
Nem sikerült rátalálnom.
0
Szerintem itt rátalálsz
0
Ha valaki fennakadna a megnyitáson, az azért van, mert sikerült m3u-ként feltölteni. Át kell nevezni úgy, hogy PDF legyen a kiterjesztés, mondjuk forrtech_01.pdf
0
Nem tudom hogy sikerült, hiszen mint .pdf töltöttem fel.
Na mindegy, feltöltöttem újra, remélem így megfelel a kényesebb ízlésűeknek is.
https://elektrotanya.com/forrasztasi-trening.pdf/download.html
Igazán nincs mit.
1
Szia!
Köszi. De, hogy sikerült ebben is negatívumot látnod? Segíteni szerettem volna azoknak, akik szeretnék olvasni, de nem tudják, mert nem jönnek erre rá.
0
Köszi!!! Megtaláltam, letöltöttem, este olvasom.
0
Sziasztok!
Szerkesztettem, mert most már le tudom szedni.
Köszönettel: cslaci
0
Szia!
Munkahelyemen használom, és remélem, hogy aki kitalálta, annak a lélegeztető gépe is ezzel lesz forrasztva.
Szép fényes forrasztás csak akkor lesz, ha nagyon lassan hűlik ki. A gyantás folyósítószer jót tesz neki, QFP-k cseréjénél vastagabb cinnel bőven befuttatom a padokat, és rajthagyom a kifolyt gyantát, persze arra vigyázok, hogy ne égjen meg.
A pákám 460 fokon jár, ez jó a nagyobb alkatrészekhez is, bár mondják, állat vagyok forrasztás terén, nagyjából mindenhez elég egy vastag hegy, ami hengeres, és ferdére le van csapva a vége.
Üdv: Jácint
0
Hali!
A mai BGA-k majd mindegyike ezzel van forrasztva. A nagy környezettudatosság ezt szülte. A videókártyák és laptopok emiatt nem szoktak működni rendesen, aztán jöhet a reball, már ha megéri egyáltalán.
Szép napot!
„Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!”
0
A 460 az tényleg komoly :)
Gondolom nem időzöl pár másodpercnél többet egy helyben a pákával...
Új alkatrész berakásánál nekem úgy szoktak szépre sikerülni a forrasztások ha nincsen ideje kiégni az ónnak (bár ez valószínűleg a folyasztószer kiégésére vonatkozhat inkább).
Ilyenkor felületszereltnél kb. 1 másodperc (320 fok), izmosabb csatlakozónál kb. 2+1 másodperc jut egy forrasztásra.
A csatlakozónál kb. két másodpercet előmelegítem egész kevés ónnal a forrasztási felületet (350-370 fokon a páka), majd egy másodperc alatt rányomom a szükséges ónmennyiséget. Így a forrasz bejut a furatgalvánba is és a végeredmény szép fényes homorú felület.
A kiforrasztás nálam viszonylag ritka művelet, ilyenkor előkerül a régi jól bevált 60-40%-os ón.
0
Szia ty!
Azt azért hozzátenném a 460 fokhoz, hogy 7 rétegű üvegszálas a nyák. A 420 fokos heggyel olyan, mint ha hideg pákával forrasztanék. ( OKI páka, a hegy határozza meg a hőmérsékletet, mivel nagyfrekis a fűtése és indukciós.)
Üdv: Jácint
0
Milyen tipusú hegyet érdemes használni?
0
Szia!
Nekem ez jött be:
http://www.okinternational.com/Hand_Soldering_Systems/id-SCV-DRH430AR/Sx...
Ez pedig kicsit hidegebb:
http://www.okinternational.com/Hand_Soldering_Systems/id-SFV-DRH430AR/Sx...
Eddigi tapasztalatom, hogy a legjobban ezekkel a 45 fokban lecsapott hengerekkel lehet forrasztani, ha homorú, az hab a tortán. Wellerben is ezt a profilt szerettem.
http://www.hobbielektronika.hu/apro/files/f2/f275ab0858ff238b53fbe07c942...
Üdv: Jácint
0
Szia!
Nem Metcal?
Óh, de szép! Jaj, de szép... Nézzük meg a belsejét! (Kun László)
0
Szia!
A cimkéjén "OKI / powered by Metcal" van.
Üdv: Jácint
0
Sziasztok!
Számomra is ismerős a dolog...egy szar!
A melóhelyen a garancia analízisen igen sok probléma volt már vele!
Esetleg keressetek rá: "Whisker" !
Hihetetlen problémák keletkeznek a forrasztásokon, pár év alatt csudás kis szálacskák tudnak úgy spontán kinőni belőle!
Tibor
0
Én sehogy! Alacsony olvadáspontú ónt használok.Még sosem volt kontakthiba reklamációm.
0