Sziasztok!
Szerintem volt már téma, de keresnék valami olyan táblázatot, melyben "közember" számára is érthetően van megfogalmazva a kábelek keresztmetszete és az átfolyó maximális áramerősség, esetleg mindez a távolság függvényében.
Egyszerűsítve a dolgot H07 típusú gumi kábelekre nekem egy olyan közembernek is érthető összefüggést mondtak, hogy négyzetmilliméterenként 7A a maximális áramerősség, és ezzel nyugodtan lehet méretezni.
Tehát:
3x1-es kábelen 7A, kb. 1.600W
3x1,5-es kábelen 10,5A, kb. 2.400W
3x2,5-es kábelen 17,5A, kb. 4.000W
és így tovább, de gondol nem a végtelenségig, mert a 95-ös kábelre eszerint 665A-nak kellene kijönni, de az ELMŰ/E-On és barátai max 250A-t ad ki rá.
Mi a normális HT és a 3x16A-es kábelhez 2,5mm-est, a 3x32A-hez 5x6mm-est használtunk.
A fenti elmélet egy kicsit sántít, mert a 3x63A-hez 10 de volt hogy 16-os kábelt, ami azért túl van biztosítva.
Most a kezembe került egy olyan táblázat, miszerint a 3x1,5mm-es elviszi a 15A-t, és 3x32A-hez elég az 5x4,0mm-es kábel, ami nálunk mindig 5x6,0-mm-es kábelből készült.
Lehet ebben is van alsó és felső tűrés, és én inkább mindig a felső érték fele közelítettem?
Vagy ennyivel jobb lett a réz mint vezető?
A kérdés csak azért fontos, mert nagyobb mennyiséget kellene vásárolni a cégnek és viszonylag hosszú távra, tehát nem igen akarok alálőni.
Köszi,
Krisztián
Szia.
Hogy a kérdésedre válasz is szülessen.
Egyszerű számolási mód:az alábbi egyszerűsített képletet kapjuk, feszültségesésre: Ihatásos= I*cosφ
Aréz(mm2)=0,0025*Ihatásos(A)*l(m)
Aalu(mm2)=0,004*Ihatásos(A)*l(m)
De melegedésre is kell gondolni, arra jó az a táblázat amit itt javasolt valaki.
Itt egy pdf itt is le van írva
http://electrocord.hu/f/m_kisfeszultsegu_vezetekek_meretezese.pdf
Egy egszerű számolásos táblázatot esetlég mit itt találsz
http://www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?id=128121
üdv Attila
0
Szép napot!
Van érintés védelem is, amit az áramszolgáltatónak be kell tartani.(lenne pár nagyon füstölt áramtolvaj ha nem így lenne, de sajnos nem ellenük van hanem a fogyasztók miatt, pl ha leszakad a vezeték és nem érintésvédelmi kiolvadásra van számolva az érték, akkor órák múlva is van a földön levő vezetékben feszültség, nem veri ki az nki-t)
üdvvvv.....
0
Szia Robit64!
Kissé tévedésben vagy. Az áramszolgáltatói hálózat leszakadt vezetékeinek védelmére semmiféle érintésvédelmi előírás nincs. Ha lesz olyan balek, aki a leszakadt vezetéket el akarja lopni, hát ő megszívja. A kisfeszültségű hálózatok kizárólag zárlatra, illetve a hálózat vezetőinek terhelhetőségére van számolva, a főbiztosító értéke ennek figyelembevételével van meghatározva.Tehát tévhit azt gondolni,hogy pl. egy 400kVA-es trafó szekunder oldali biztosítói kiolvadnak egy földre szakadt vezeték hatására. A leszakadt vezeték védelmét egyébként kizárólag a FI-relé működéséhez hasonló megoldással lehetne megoldani, de az áramszolgáltatónak nem érdeke a klasszikus értelemben vett érintésvédelem kialakítása a közcélú hálózaton, valljuk meg, nekünk fogyasztóknak sem. Az ő elsődleges érdeke a szolgáltatás folytonossága, és egy érintésvédelmi szempontból biztonságosnak mondható hálózat ezt a kritériumot semmiképpen nem tudná teljesíteni.
0
Szia!
Te vagy tévedésben. Azért mert általában nem olvad ki, az azért van mert nem a meg felelő érték van be téve.
(nincs a kocsiban pont olyan, vagy éppen nem esett a keze ügyébe a szerelőnek mikor hiba elhárításkor olvadóbetétet, NKI-t cserélt.)
Ha hallottál volna hurok ellenállásról, meg alfa szorzóról, akkor tudnád hogy amit fent leírtál az bizony nem fedi a valóságot. A nullázási vázlatokban a biztosító értékek ezeknek a figyelembe vételével vannak meg határozva. Ia=U0/(α*Rh) ahol az áramerósség a kiolvasztó áram, az alfa a biztosíték kiolvadási szorzója, az Rh pedig a hurok ellenállás.
Na jó nem foglalkoztál ilyennel ezért nem tudhatod. Az áramszolgáltató légvezetékes hálózaton NOR, NHR biztosítékokat alkalmaz melynek alfa szorzója 2. Kábelos hálózaton az 5-os szorzójú betétek meg engedettek.
Legáltalánosabb betétek szorzói NOR: 2; D(gy):3; D1-H-L:4-(5); G-U:(8)-10; B:4-5; C:5-10; D:10-20. ( B, C, D, kismegszakítók szorzói)
Üdv.....
0
Szia!
Azt hiszem, Te vagy egy kicsit eltévedve! Az áramszolgáltatói és egyéb ipari csatlakozásokon nem érintésvédelmi lekapcsolás történik! Vicces is lenne. 30mA-es RCD 2000A-es terhelésre. A beépített olvadóbiztosíték, illetve egyéb túláramvédelmi készülék elsődleges feladata a zárlatvédelem, másodlagos a túlterhelésvédelem! A kolléga (mpisti) ismereteit így látatlanban nem kellene megkérdőjelezned!
Üdv! Kalex
0
Szia!
Az áramszolgáltató nullázást alkalmazza érintésvédelmi módként. (csinálsz bekapcsolást, tudnod kell)
"A védővezetős érintésvédelmi módok esetében a meghibásodás következtében létrejövő, a megengedettnél nagyobb érintési feszültséget okozó testzárlat kapcsolja le önműködően és gyorsan a meghibásodott készüléket a hálózatról. A testzárlat TT-rendszer esetében a földelési ellenálláson, TN-rendszer esetében a nullázási hurokellenálláson keresztül következik be. A kialakuló zárlati áram működteti a kikapcsoló szervet, olvadó biztosítót, kismegszakítót és/vagy az áramvédő-kapcsolót. A biztos lekapcsolás csak akkor jön létre, ha a földelési ellenállás, illetve a hurokellenállás meghatározott érték alatt van. "
Ezért mér az áramszolgáltató minden érintésvédelmi felülvizsgálatkor hurokellenállást, és minden szerelői ellenőrzéskor cseréli a nem megfelelő értékű olvadóbetétet a nullázási vázlatban feltüntetettre.
Jól meg is büntetnék azt az áramszolgáltatót amelyik nem alkalmaz érintés védelmet a hálózatán.
Vicces is lenne tényleg 630A-es érintésvédelmi relé, ami 30mA -nél kikapcsol, és az áramszolgáltató minden ködös, csapadékos időben elnézést kérhetne tőled hogy már megint nincs szolgáltatás.
A felügyelő szerveknek nem lenne vicces az érintésvédelem elmaradása az áramszolgáltatói hálózatokon.
szép napot!!!!!
0
Szia!
Csak röviden, mert dolgom van: összekevered a fogalmakat. Olvass utána, és értelmezd amit leírtál.
"A védővezetős érintésvédelmi módok esetében a meghibásodás következtében létrejövő, a megengedettnél nagyobb érintési feszültséget okozó testzárlat kapcsolja le önműködően és gyorsan a meghibásodott készüléket a hálózatról."
Jelenleg a megengedett legmagasabb érintési feszültség 50V~. A zárlatra, illetve túlterhelésre méretezett kioldószerv nem fog lekapcsolni 55V esetén. (Az is több mint a megengedett 50V!)
Én nem azt írtam, hogy nincs érintésvédelem, hanem azt, hogy a kioldószerv értékét a zárlati (és túlterhelési) lekapcsolás határozza meg. A lekapcsolás csak fémes zárlat esetén biztosított! Nem véletlen, hogy mindenhová kiírják, hogy "A leszakadt vezeték érintése életveszélyes!"
Üdv! Kalex
0
Szia!
A védővezetős érintésvédelmi mód szabványosságának feltétele
TT-rendszer Ra x In x < UL, ahol:
. Ra a védett test földelési ellenállása vagy a földelési hurokellenállás fele;
. In a kikapcsoló szerv névleges árama;
. a kioldási tényező;
. UL a megengedett érintési feszültség, váltakozóáram esetén 50 V, egyenáram egyenfeszültség esetén 120 V.
TN-rendszerZs x In x < Uo, ahol:
. Zs a hurokimpedancia a védett testig (az esetek többségében csak a mérhető ellenállás-összetevőt kell figyelembe venni);
. In a kikapcsoló szerv névleges árama;
. a kioldási tényező;
. Uo általában a fázisfeszültség.
Az áramszolgáltatói hálózat TN rendszer, ne keverd bele a TT rendszer 50~ V-ját.
A kioldószerv értékét pedig a hurokellenállás, kioldási tényező, és Uo feszültségből(230V)számítják, a számított értékhez legközelebb eső kisebb értékű szabványos értékű olvadóbetét kerül alkalmazásra (légvezeték esetén α=2 szorzóval számolnak).
Kíváncsian várom amint le vezeted az áramszolgáltatók érintés védelmét.
Szép napot!
0
Ez a vita meddő.
Szerintem szabadidődben keressél fel egy, a szolgáltatói hálózatok előírásait jól ismerő szakembert, aki elmagyarázza neked a szolgáltatás mibenlétét. Kevered a fogalmakat. Mint már korábban Kalex, és én is írtuk, a klasszikus érintésvédelem a fogyasztói hálózatra érvényes, és nem a szolgáltatói hálózatra.(a szolgáltatói elosztók kérdésébe ne menjünk bele) A szolgáltató a rá vonatkozó érintésvédelmi előírásokat teljesíti azzal hogy a szabadvezetékeket olyan magasra teszi,hogy csak segédeszközzel lehet elérni. Ehhez hasonló megoldásnak lehet nevezni fogyasztói hálózaton az elkerítést, mint érintésvédelmi módot. A lényeg, hogy véletlenül ne lehessen a vezetéket megérinteni. Ha valaki akaratlagosan megfogja, az az ő baja lesz. Egyébként ha már a szabványt emlegeted, nézz utána,hogy a szolgáltatói hálózatokra melyik szabvány vonatkozik.Nem az MSZ-EN 2364 lesz az. Meglepő, nemde? Azok a dolgok,amiket te leírtál a fogyasztói hálózatra vonatkoznak, nem pedig a szolgáltatói hálózatra. Ha dolgoztál volna olyan helyen ahol a villamosenergia elosztását szolgáltatói szempontok alapján végzik, ez a probléma fel sem vetődött volna benned.
0
Szia!
Vita nem meddő. Inkább akkor várom hogy leírd az áramszolgáltatói fogyasztói hálózatok érintésvédelméről az értekezésed, fogjatok össze Kalexxal és csak össze tudtok hozni valamit a nullázásról. Ha már ennyire belementetek nem kéne ílyen arrogánsan le reagálni, csak valami jó könyvből, vagy áramszolgáltatói belső használatból használt iratokból össze ollózni valami értelmes anyagot.
Na hajrá, nagyon sokan várják hogy mit hoztok össze, érdekes a téma.
Szép napot, ha esik attól még szép lehet :)
0
Kedves Robit64!
Az áramszolgáltatói hálózat kisfeszültségű része mereven földelt csillagpontú(legalábbis a közcélú hálózaté)tehát az érintésvédelmi megoldás TN, mivel a trafó csillagpontja nulla potenciálú a földhöz képest. Mint már korábban írtam, az érintésvédelmi megoldás a szolgáltató részéről annyi, hogy a hálózat vezetőit olyan távolságra(magasságba) helyezi el, hogy segédeszköz nélkül ne lehessen elérni. Ennél többet nem vár el a szolgáltatótól a szabvány. Ha a leszakadt vezeték jól földeltnek minősülő tárgyra esik, ugrik a túláramvédelem. Ha száraz földre esik, akkor a vezető feszültség alatt marad, és ha valaki emiatt áramütést szenved, az bizony úgy járt. Nem fogják a szolgáltatót ezért felelősségre vonni, mert a vezetékszakadás nem üzemszerűen bekövetkező esemény, ellentétben egy meghibásodott hűtőszekrénnyel, vagy forróvíz tárolóval, vagy akár villanymotorral.Az nem várható el a szolgáltatótól, hogy a szabadvezetékek alá műanyagból szereljen csatornát a vezeték földre esésének megakadályozására. Egyébként ez egy tipikusan amerikai típusúra sikeredett diskurzus, úgy is mondhatnám, hogy pinaszőr egyengetés, aminek semmi köze az arroganciához. Mivel azt írtad, hogy jó lenne valami értelmes anyagot is említeni, hát álljon itt egy szabványi meghatározás, ami pontosan illeszkedik az általad felvetett témához:
Az MSZ 447:1998 szabvány 2.4.4. pontja szerint áramvédő kapcsolót csak mért fogyasztóihálózaton szabad alkalmazni. Tehát eleve megoldhatatlan az általad elvárt érintésvédelem a szolgáltatói hálózaton, ha a szabvány betűjét figyelembe vesszük. Ha a témával kapcsolatosan szeretnél elmélyülni,akkor ajánlom figyelmedbe az MSZ 151:2000 szabványt, amely a szabadvezetékek építési előírásait tartalmazza. Csak érdekességképpen: E szabvány 11.1-es pontja szerint szerint belterületen 120kV (!)-nál nem nagyobb feszültségű vezeték földtől mért legkisebb távolsága 7m . Nem 0,4 kV-os,mint a kisfeszültségű szolgáltatói hálózat, hanem 120kV-os hálózatra vonatkozó előírás ez. a kisfeszültségű szabadvezetékek létesítésével az MSZ151-8:2002 szabvány foglalkozik. A másik szabvány, amit a figyelmedbe ajánlanák, az MSZ447:1998. Ez a szabvány tárgyalja a közcélú hálózatra csatlakozás feltételeit és mikéntjét. Mindkét szabvány megtalálható a neten. Jó tanulást!
0
Tisztelt ! Itt meg csak en irtam a TN rendszerről érdemlegesen, es pont en állítottam hogy nevetséges az áramvedokapcsolas alkalmazása. Az ide vonatkozó szabványbopl vettem akepleteket stb. Nektek csak a szabványt kellene megnevezni. Ja máshol voltatok mikor tanulni kellett volna. Itt az ideje pótolni. A nullazas alkalmazását nagyon jo lenne ha tudnád. Sajnos jelenleg csak mobilrol tudok írni, azert sikerult ilyenre, ezért elnézést kerek. Tehát hajrá elore hogy is kell kiszámolni a.nullazott rendszerben a biztosíték értéket?!!? Szep estet a keresés hez!
0
Szia!
"Ja máshol voltatok mikor tanulni kellett volna. Itt az ideje pótolni."
Az arcod többszöröse az ismereteidnek. No comment.
Üdv! Kalex
0
Szia !
Sajnos szinte minden topiknál nagy valószínűséggel előfordul hogy valaki
belekapcsolódik a "párbeszédbe",de nem feltétlenül az önzetlen segítség nyújtás
"kényszere" vezérli, hanem az öncélú,a saját vélt igazának a bizonygatása ad abszurdum valami
féle trollkodás belső igénye.Ilyenkor az a legjobb taktika hogy "Nem etetjük a trollt"
Üdv: Laci
1
Üdv!
Szerény véleményem, hogy minden szakmai dolgot a helyére kell tenni, ha már felvetődött, hiszen ez egy szakmai oldal lenne. Gondolni kell az olyanokra is, akik csak most kezdenek ismerkedni a rejtelmekkel és ha kétségek között hagyjuk, akkor ez a fejlődés szempontjából nem célravezető. Ezt mindenki a saját vérmérséklete szerint megteheti, de nem sértően.
Szép napot!
„Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!”
0
Szia !
Igazad van. De sajnos ez a hozzáállás nem mindenkivel szemben működik.
Laci
0
Szia!
Számold ki pl. egy 95 mm2 Ald. 1200m hosszú légvezetékes hálózat nullázási kiolvasztó áramának értékét, amiból 1000m hossznál egy leágazás van. A leágazás szakasz szekrényről üzemel, a leágazás hossza 2500m keresztmetszete 35mm2 Ald. A feszültség szabványos U0, azaz 230V. Ugye két értéknek kell lenni, egyik a 95mm2, a másik a 35mm2 es vezeték kiolvasztó árama.
Tudod hogy vesztettél de kitartasz a saját butaságod mellett, amivel mások alá is lovat adsz. Kollegánknak ezt kis újjából ki kellene rázni hisz évek óta ezzel foglalkozik.
Az áramszolgáltatói hálózaton nullázás az érintés védelmi mód legalább elismeri, de számolni a biztosíték értéket nem hajlandó, és további nem ide való szabványokat emleget.
Szép estét a számoláshoz ha van hozzá türelem, stb.
üdvözletem
0
Üdv!
Maradjunk annyiban, hogy a szolgáltatóknál nem az érintésvédelmi kioldás az elsődleges szempont, hanem a szolgáltatás zavartalan ellátása és a vezetékhálózat/trafóállomás zárlatvédelme. A szolgáltatói TN-hálózat a fogyasztóknál kialakítandó érintésvédelem hatásosságát hivatott növelni, a helyileg kialakított földelők kötelező kiépítésével. Sajnos jelen szabványi környezetben ennek értéke is mellékes, csak a megléte fontos, amin lehetne vitatkozni, de ez már más tészta.
Bocs, hogy bele vau. ;)
Szép napot!
„Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!”
0
Mint korábban írtam fogalomzavarban vagy. Ha végigolvastad a azt, amit írtam akkor megtalálhattad azon szabványok megnevezését amelyek az általad említett vezetékrendszerre vonatkoznak. Azok a képletek, amiket idéztél, NEM a vita tárgyát képező rendszerre vonatkoznak, de ezt már oly sokszor leírtam. Tekintettel arra, hogy idestova 30 éve foglalkozom érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatával, és nem ragadtam le az MSZ 1600 és MSZ 172 szabványok tanulmányozásánál,kérlek ne akarj kioktatni a nullázás mikéntjéről. Azt pedig ne várd el, hogy itt kivesézzem neked a TN rendszert, mert aki kíváncsi rá, előveszi a szabványt,és elolvassa. De lehetőleg ne csak az MSZ-EN 2364 illetve MSZ 172 idevonatkozó passzusait, hanem az adott szolgáltatói hálózat létesítésére vonatkozó előírásokat is. Az általam említett szabványok minden homályos kérdésre választ adnak, de nem szabad a kérdést a fogyasztói hálózatoknál elvárt előírások oldaláról megközelíteni. Részemről a diskurzus lezárva, sem időm,sem kedvem ahhoz,hogy az amúgy is kevés időmet szó szaporításra használjam fel.
0
szia!
Akkor pont ideje lenne elkezdeni tanulmányozni, behatóbban a fent említett szabványokat.
jó tanulmányozást hozzá és végre remélem hogy rá jössz hogy nullázáskor az olvadóbiztosító értékének meghatározására a fentebbi általam közölt képletek az irányadóak.
Szép estét a tanuláshoz!
0
Szia Robit64!
Nagyon szépen kérlek, olvasd el az első hozzászólásodtól kezdve, hogy mit is szajkózol !!!
Aztán ha úgy látod hogy mégis igazad van, azt jelezd, mert egy "móricka rajzzal" földbe döngölöm az elméletedet. De olyan szinten, hogy nem lesz az a szabvány, mely kirángatja onnét !!! :yes:
Ezek után, jöhetsz a mélységes bocsánatkérésekkel "mpisti", és "Kalex" fórumtársaink elé! ;)
Amennyiben ezek után is úgy véled, hogy Neked van igazad, javaslom; hogy hagyj fel a szakma ez irányú gyakorlásával!
Ismétlem, ebben a topikban közölt, első hozzászólásodtól kezdjed! Majd nézd meg, mibe keverted magadat! (...) :hmmm:
Üdv Tibi.
0
Szia!
Szerinted a földön fekvő vezeték fent az oszlopon nem ér hozzá a konzol hoz? (az esetek döntő többségében hozzá ér, de ha van esés gátló feltéve akkor száz százalék, és kialakul a nullázási hurok áram, ami a jól meg választott olvadó betétet kiolvasztja.). Jó találkoztam én is olyannal hogy nem verte ki a betétet mert a vezeték fent akadt egy fán , vagy egy csatlakozón, de ha rendesen lejön a földre akkor hozzá ér a konzolhoz, és veri az nki-t.
üdv...
0
Sziasztok
Az lenne a kérdésem, hogy egy 6mm vastagságú sodrott rézvezetékből milyen teljesítményű 12 voltos bika kábelt lehet készíteni?
Tibi
0
Ha rendes bikát akarsz, akkor ne 6mm átmérőjűvel csináld! Valamint a kábel egy dolog, a csipeszeken is sok múlik.
Csináltunk egyet magunknak, a csipeszek méretesek és jófajta érintkezőt is raktunk bele.
0
szia: 2 méteres 150 A. Rövid időre, 5-10 sec., 300 A.
Dieselhez vastagabb ajánlott.
Bálint
0
Hello.
"Bika"...az (kb.10mm2 keresztmetszet) erős túlzás:
https://www.google.hu/search?q=bikak%C3%A1bel+m2&oq=bikak%C3%A1bel+m2&aq...
https://www.google.hu/search?q=k%C3%A1belek+terhelhet%C5%91s%C3%A9ge&esp...
Üdv: uniman
0
Üdv!
Használjátok az MSZ 1600 szabvány (7)vezetékekre vonatkozó előírásokat, vagy most ahogyan nevezik E nagyvilágban MSZ 2364 En.
Szép napot.
0
Szia!
"vagy most ahogyan nevezik E nagyvilágban MSZ 2364 En"
Egészen pontosan:
MSZ 2364-523:2002 A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. A kábel- és vezetékrendszerek megengedett árama.
Viszont kiszámítani, mindenkinek magának kell!
Üdv! Kalex
0
Szia!
Némi számolással kideríthető, hogy a keresztmetszet a feszültségesés miatt nem lehet kisebb 6mm2-nél ipari fogyasztó esetén (5%-os feszültségesés 16A-rel számolva a terhelést). Világítási fogyasztónál ugyan ilyen terhelés esetén a keresztmetszet szabványos mérete 16mm2. (2%-os feszültségesés).
Üdv! Kalex
0
Üdvözletem mindenkinek!
Érdeklődni szeretnék, hogy 3*1,5mm2-es és a 3*2,5mm2-es MBCU vezeték mennyire terhelhető kb 80-100méteren keresztül falon kívül szerelve?
válaszokat előre is köszönöm.
0
Nézzél fel a légvezetékre,ha van szemmértéked rájössz, kösd be ha nem melegszik használd nem kell itt egyetemi értekezéseket folytatni!!
0
üdv.
Ezt így nem teljesen értem. Kifejtenéd?
köszönöm
0
Szia!
Miért nem használod az oldal keresőjét: itt is volt már róla szó
A Googletől több ezer találat kapható: például
Üdv! Kalex
0
Sziasztok!
Köszönöm a gyors válaszokat.
A kapott táblázatok/linkek alapján kb. azok a méretek vannak amiket mi is számoltunk.
A kábel jó minőségű Európai(!) gyártmány és tartalmaz rezet, nem csak nyomokban.
Sodrott H07 RNF gumikábel, aminek megvan minden paramétere, sodrott szálak száma erenként, km-enkénti ellenállása, stb...
Az áthidalandó távolságok HT kábelnél max 100-120m, 3x16-nál max 200-250m, 3x32-nél max 300m, 3x63-nál 200m körüli hosszak vannak használva, és olykor nem csak 6 órás terhelési időciklussal.
Tehát inkább mindenhol - ahol azt az anyagi lehetőségek engedik - inkább egy mérettel nagyobbat választunk.
Köszönöm,
Krisztián
0
Ahogy Edmundson írta, a kábel ellenásától függ a távolság=feszültség esés. Hosszab vezetéknél ezért az adott kábel tulajdoságaiból a méterre/km eső ellenálást kell ismerni és abból kiindulni. Könnyen lehet, hogy a kábel átmérójét annyira túl kel méretezni/dimenzálni, hogy a terhelhetőségi és a melegedezési táblazat adatai másodlagosak, azaz azoktól a méretektől vastagabb kábelre van szükség.
jandu.
0
Szia!
Az alábbi dokumentum választ ad minden kérdésre.
Üdv! Kalex
0
HELLO!
Majdnem minden kerdesre...A litze huzalok nagyobb arammal terhelhetoek az azonos keresztmetszetu tomor vezetekkel szembe , jol jonne egy komplex tablazat de meg nem talaltam egyelore a neten.
https://www.google.sk/search?q=CYSY&hl=sk&client=firefox-a&hs=qdu&tbo=d&...
UDV.:LACI
0
Szia!
Az erősáramú gyakorlatban nem igen találkoztam litze huzallal. Itt kifejezetten kisfeszültségű, erősáramú kábelekről szólt a dal. A litze csak nagyfrekvenciásan játszik.
Üdv! Kalex
0
SZIA !
Igazad van , en a sodrott vezetekre , hajlekony kabelra gondoltam mint az a linkbol is kiderul.
UDV.:LACI
0
Szia!
Ebben az esetben viszont a felvetett probléma, csak urban legend. A hajlékony (Mh) és a különlegesen hajlékony (Mkh) vezetékek terhelhetősége gyakorlatilag megegyezik a tömör vezetékével 50Hz-en. Ehhez egy kis számítási segédlet: fh=ró/d2. Ahol fh a határfrekvencia, ró a fajlagos ellenállás, és d2 a vezeték átmérőjének a négyzete. A jelenségről és a számítás módjáról részletesen olvashatsz itt.
Üdv! Kalex
0
Szia!
Nem vagyok erősáramú szakember, de szerintem ez a kérdés bonyolultabb ennél. A kábel terhelhetősége az anyagától függ. A táblázatok rendszerint jó minőségű ás összetételű fémekre vagy konkrét kábeltípusra vonatkoznak. A mai kínai kábelek egyre kevesebb rezet tartalmaznak, így azokat igen csak túl kell biztosítani. A terhelhetőség nem függ a kábel hosszától. A gagyi anyagból van akkor nyilván nagyobb az ellenállása, nagyobb veszteségi feszültség esik rajta és ez jobban melegít is. A kábel ellenállásának és tervezett hosszának ismeretében kiszámolható a rajta eső feszültség. Ha megvan, akkor veszteségi teljesítmény is számolható. Innentől már szubjektív, hogy mekkora veszteséget engedsz meg a kábelen. Nyilván, ha már olvad a szigetelés és csak fele feszültség esik a terhelésen, akkor az nem egy ideális állapot. Ideális megoldás nyilván nincs, legfeljebb szupravezetővel, és abból elég lenne egy hajszálvékony is. :)
Itt mindig a szabvány a mérvadó. Baj esetén, ha eltérsz a szabványtól, akkor Te leszel a hibás.
Itt találsz némi segítséget: http://www.sasovits.hu/cnc/irodalom/vezetek_terhel.htm
Üdv.
0
Szia!
"A terhelhetőség nem függ a kábel hosszától."
Mivel írtad, hogy nem vagy erősáramú szakember, így nem is ragozom a dolgot. Hidd el függ a kábelhossztól a terhelhetőség. Természetesen nem a szó számtani, hanem a gyakorlati értelmében. Pont ezért írtam a nomogrammok, táblázatok használatáról, hiszen azokat a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve állították össze. Akit érdekel a téma, az a vonatkozó szabványokban részletes leírást talál.
Üdv! Kalex
0
Szia Kalex!
Kifejtenéd ezt bővebben. A táblázatokban csak keresztmetszet-anyag-áram összefüggések vannak. Nincs szó arról, hogy a vezeték 1m vagy 1km. Hogy értetted azt, hogy függ a hosszától? Nyilván a veszteség függ a hossztól, ezért minél hosszabb annál nagyobb keresztmetszetet kell választani, de ha 1m-es vezetéken folyik 10A, akkor 1km-es vezetéken is folyhat 10A azonos vezetékátmérő esetén. Az más kérdés, hogy a végponti terhelésen mekkora feszültség lesz. Rosszul gondolom?
Üdv.
0
Szia!
"Kifejtenéd ezt bővebben"
Kérlek. Mint írtam is, nem a számtani értékekre gondolok, hanem a gyakorlati alkalmazásra. Mivel a rendelkezésre álló keresztmetszetek adottak, így a méretezés a gyakorlatban úgy történik, hogy megvizsgáljuk egy adott terhelés mellett a maximális feszültségesést, és olyan keresztmetszetet választunk, ami ezt biztosítja. Itt rendszerint felfele kell kerekíteni. Mondjuk kijön 160mm2 és 195mm2-t kell alkalmazni, mert a lépcsőnek az a következő mérete. Elismerem, hogy ez helytelen szóhasználat, de mint minden szakmában, itt is van szakzsargon. A feszültségesére megfelelő kábel, a legtöbb esetben bőven jó melegedésre. Extrém körülmények (sok kábel egymás mellett, magas környezeti hőmérséklet, előírt alacsony kábelhőmérséklet) esetén szükség lehet a további növelésre. A példánál maradva 240mm2 lesz a beépítési méret.
Üdv! Kalex
0
Szia!
Már volt az oldalon téma. Rá is kereshetsz "vezetékek terhelhetősége" Addig is itt egy konkrét doksi.
Üdv! Kalex
0
Szerintem az kérdés nem annyira egyszerű.
Lehet a vezetéket melegedésre, vagy nagyobb távolság esetén feszültségesésre méretezni.
A feszültségesésre tiszta sor U=i*R.
A melegedésre való méretezés összetettebb, mert figyelembe kell venni a huzal hőleadó képességét. Amit a szigetelése és a környezete (hőmérséklet, légáramlás, stb.) határoz meg, és egy részben feltekercselt (kábeldobos hosszabbító) kábel esetén is teljesen más.
0
üdv: a kábeldobnál még az induktivitás is szerepet játszik.
Bálint
0
Szia!
"melegedésre, vagy nagyobb távolság esetén feszültségesésre méretezni"
No, no! Nem vagy, hanem és! Melegedésre mindig, feszültségesésre pedig egy bizonyos távolság felett. Melegedésre, elkerülendő a bonyolult és többségében nem is paraméterezhető számításokat, nomogrammokat használunk a gyakorlatban.
Üdv! Kalex
0
Természetesen mind a két feltételnek meg kell, hogy feleljen. Azért írtam, hogy "nagyobb távolság esetén".
0