Sziasztok!
Elsőre mindenki azt gondolja, hogy ki ez, aki ilyen butaságot kérdez?
De valamelyik nap elmélkedtem a dolgon és nem értem. Ha megfogom a fázist és mezítláb állok a járólapon, akkor bizony megráz. A fázisceruza is világít a kezemben. De miért is? Azt értem, hogy a testünk 70%-a víz, belső ellenállása 300-500 Ohm, míg a kezünkön lévő bőr ellenállása 100-500 kOhm. Ha egy vas platnin állnék mezítláb és megfognám a fázist, akkor nyilván én lennék a terhelés és előbb utóbb elpárolognék. Ezt értem. De...
A szervezet reakciója váltakozó áram hatására.
0,5 - 2 mA bizsergés
2 - 6 mA enyhe görcs
6 - 10 mA fájdalmas görcs
10 - 15 mA elengedési küszöb
15 - 25 mA mellkasi görcs, légzésbénulás
25 - 30 mA < szívbénulás, szívkamralebegés*, halál
... a járólap ellenállása hozzáadódik az enyémhez. Ha feltételeznénk, hogy a járólap alatt földelt fémplatni van (a valóságban nyilván ennél jobb a helyzet), akkor az én és a járólapom soros ellenállása alkotjuk a terhelést. A járólap ellenállása multiméterrel 20 MOhm-os állásban nem mérhető. Méricskéltem egy kicsit szigetelésvizsgálóval. A műszer 100-300-500-1000 V AC és DC-vel is mér. Végigmértem az összes kombinációt. Úgy is, hogy a két mérőtappancs a járólap azonos felületén egymástól 20 cm volt és próbáltam úgy, hogy az egyiket a járólap egyik, a másik tappancsot a másik oldalára szorítottam (a járólap műmárvány és 2cm vastag). A legkisebb mért ellenállás 12 GOhm volt. Ha feltételezzük a legrosszabb esetet és ez a 12 GOhm hozzáadódik a 300 Ohm-os testellenállásomhoz, akkor az eredő ellenállásunk 12.000.000.300 Ohm, így a testemen folyó áram maximuma 230V/12^9=19,166^-9 A, azaz 19 nA. Ez a fenti hivatalos táblázat alapján még a bizsergés szintjét sem éri el, tehát meg sem lenne szabad éreznem. Viszont mégis megráz, tehát valahol hiba van az elmélkedésemben.
Elvégeztem még egy kísérletet. Fogtam egy alumínium lapot (kb. 10x10 cm), letettem a járólapra. A multiméterem egyik tüskéjét a fázisba dugtam, a másikkal igyekeztem leszorítani az alumínium lapot. A műszeren 2 mA-es állásában az utolsó digit néha 1-re váltott, ami maximum 1 uA-es áramot jelent. Jelentem tehát, hogy a föld felé a járólapon keresztül nem folyhat számottevő áram (még az észlelési küszöböt sem éri el). Ez arra utal, hogy nem a talpamon a járólapon keresztül folyik el az áram, hanem pl. a testfelületem és a levegőn (pára) keresztül folyik valamerre. Viszont ha ez igaz, akkor mindegy, hogy milyen szigetelőn állok, akkor is megráz. A fázison üldögélő madarakat mégsem rázza meg. Talán azért mert kicsi a testfelületük és a tolluk is szigetel.
Kérdés tehát, hogy miért ráz meg az áram akkor is ha egy 12 GOhm-os szigetelőn állok, és merre folyik az áram?
Üdv.,
P.S.: csak tudományos választ várok!
Sziasztók ! Még gyerek koromban rájöttem hogy egy rádió antenna bemenetét megérintve a testem hasonlóan müködött mint egy anntena,a rádió megszolalt.Az antenna elektromágneses teret elektromos jelé(áram,fesz.) alakit és forditva (reverszibilis).Az elszigetelt test mint vezetö, vagyis anntena ,a hálózati fázis mint váltóáramú generátor, fogható fel.Nem ajánlom senkinek mivel nem mindenkin egyforma érzést (esetleg gyenge rázást) kelt , a szigetelt test által felvet váltóáram egyszerüen megmérhetö,kimutattható. A szigetelt test felülete körül ha elektromágneses tér keletkezik az áramfelvételel jár ,hasonlóan egy (ez esetben egy nem ideális ) antennához.Én igy látom.üdv.Jóska
0
Szia!
Elméletileg igen. Gyakorlatilag viszont az 50 Hz az nagyon nem rádió freki. Vagyis igen, igen nagy a hullámhossza. De eddig a te ötleted a leg frappánsabb!
0
Szia!
"Kérdés tehát, hogy miért ráz meg az áram akkor is ha egy 12 GOhm-os szigetelőn állok, és merre folyik az áram?"
Ugyan nem tudományos, de tapasztalati: nem ráz meg! Innen kezdve a kérdés érdektelen.
Üdv! Kalex
0
Hello.
Tegnap mikor "mituggyamén" hány "gigás" szőnyegen állva (PUR szandálban), véletlenül az alkarommal átlósan rákönyököltem egy frissen kikapcsolt, de 230V-ba bedugva maradt 20 éves TV nyákjára...abszolúte hidegen hagyott a tény, hogy a könyökömtől a mutatóujjam, vagy fordított irányba folyik éppen az áram. Szerencsére a tévének nem lett semmi baja...
Üdv: uniman
0
Szia!
A tv nyákodat nem láttam, de tegnap pont egy fogyasztásmérőt kötöttem be feszültség alatt. Alulétrán állva, viszont a létra lábai gumipapucsban végződtek, lent és fent is. Mivel a fázisvezetőt meg kellett csupaszolnom, elkerülhetetlen volt a fázis fogdosása. Jelentem nem rázott! Ennyit a gigaohmos szigetelésről és a "megrázásról".
Üdv! Kalex
0
Szia!
Biztos borzalmas érzés lehetett az alulétrával növelt kapacitásod! Ott a létrán és rajtad annyi áram diffundálódott a levegőn keresztül a föld felé, hogy egy ringlispin is szétpörgött volna tőle! :)
0
Szia Uniman!
50Hz -es adóantenna lett belőled pár pillanatra, a páratartalom is adott mellé.
Üdv!
0
Szervusz Edmundson!
"Kérdés tehát, hogy miért ráz meg az áram akkor is ha egy 12 GOhm-os szigetelőn állok, és merre folyik az áram?"
Nem ráz! Esetleg úgy érzed.
Üdv:
exGelkás
0
Szia exGelkás!
Szerintem most megfogtad a lényeget!
Üdv: Jácint
0
Sziasztok. Végigolvasván a topikot elég kusza ez az egész. Csak, hogy még összekuszáljam: -ha pl. egy tv javításnál nem sütöm ki a táp pufferét az is tud ám rázni ha rossz helyre nyúlok! Ugyebár ilyenkor fogyasztó leszek (ezt érzem!!!) de jó lenne látni eme áramkör rajzát, hogy-hogy is van ez. Márpedig ott se fázis, se nulla, nem két kézzel matatok a szerkezetben és mégis. Üdv. Roli
0
szia: valamit keversz, vagy félreértesz.
Általánosságban:
a feszültségkülönbség megfelelő környezetben(vezető, félvezező, alig vezető)igyekszik kiegyenlítődni, ilyenkor áram folyik a két pólus között. Ez igaz egyen-és váltakozófeszültségre is.
Ennek egyik formája az elektromos hálózat, melynek egyik pólusa célszerűen test/földpotenciálon van.
A feltöltött kondenzátor (régiesen áramsűrítő) két pólusán is feszültségkülönbség van, a töltés itt is igyekszik kiegyenlítődni.
Bálint
0
Sziasztok.
Végig olvastam az érveléseket. Volt köztük olyan hozzászólás ahol biztosan nem ráz az áram pl. autó.
Szerintem az ellenállásnak nincs köze hozzá, a kapacitásnak annál több. A válóáramot vezeti a kondenzátor.
Egy adott felületen a kapacitás nagysága a szigetelés minőségen múlik, minél jobb annál nagyobb a kapacitás. A villanyszerelő cipő talpában van egy vaslemez,hogy sobakapcsolt kondit kapjunk így csökken a kapacitás.Föld + gumitalp + vaslap +gumi + ember talpa. Szerintem a test felület is számít kisebb ember kisebb kapacitás. Ezért lehet, hogy valakiket megráz míg másokat nem ugyanaz az áram.
Üdv
0
Hi!
:shock: Hát itt aztán sok okostojás gyűlt össze! Mintha mindenki azt igyekezne bizonyítani, hogy fogalma sincs az elektromosságtan alapjairól.
Egy ideig kibírtam - hogy nem szólok bele - de már nem tudom elviselni ezt a kínlódást.
1. "Egy adott felületen a kapacitás nagysága a szigetelés minőségen múlik, minél jobb annál nagyobb a kapacitás."
Ez így megfogalmazva igencsak félrevezető, ugyanis a kapacitás két test között nem az anyag szigetelőképességén múlik, hanem a dielektromos minőségén. Sőt azt is lehet mondani, hogy általában ezek a tulajdonságok fordított arányban állnak egymással. Például a víz már szinte vezető anyagnak számít a relatív permittivitása mégis magas (kb. 80). Vagy vehetjük a kerámiakondenzátorok igen magas ur-el rendelkező dielektrikumait. A polietilén ur-je csak 2,2, de mégis jó szigetelő.
Ja, a kapacitás múlik persze az egész rendszer geometriai elrendezésén, vagyis a mezőeloszláson a két vezető felület között. Pl. esetünkben emberi test - levegő (amit ugyebár fizikai vákuumnak vehetünk) - Föld rendszerről van szó, amit kissé bonyolult korrekten számítani.
2. "A villanyszerelő cipő talpában van egy vaslemez,hogy sobakapcsolt kondit kapjunk így csökken a kapacitás.Föld + gumitalp + vaslap +gumi + ember talpa."
Mivel nem vagyok villanyszerelő (hivatalosan egy villásdugót sem szerelhetek fel pénzkereseti megfontolásból :( - hogy a jó édesanyjukat...), nekem nincs ilyen cuccom, nem is tudtam eddig hogy van ilyen. De amit írtál az finoman szólva is színbaromság abban a megfogalmazásban, ahogy közzétetted. Nem fogom most kielemezni, hogy miért. Hamarosan rájösz magadtól.
(Amúgy ha van ilyen cipő, valaki elmagyarázhatja azt a bizonyos vaslemezt korrektül, mert nekem ez kimaradt az életemből.) :?
0
Sziasztok
Látom felbosszantottam a kedves fórum társakat. Ennek örülök, hogy egy kicsit új erőre kap a téma.
Nem minden villany szerelő dolgozik épület törmelékek között. A gyárakban is vannak villany szerelők és műszerészek ők is vasbetétes cipőt hordanak. A lakatosoknak is vasbetétes a bakancsuk mégsem olyan mint az elektromossággal foglalkozó szakembereknek.
Sziasztok.
0
Szia Sandor100!
Dolgoztam a hetvenes, majd a kilencvenes években a műsorszóró vállalatnál, majd 20 évig.
Mindig kaptunk védőcipőt a sok kW-os és sok kV-os berendezések melletti munkákhoz, de ezekben nem volt vaslemez, csak egy kényelmes, fémmentes lábbeli volt, gumitalppal.
Legenda volt, hogy még az ötvenes években, a gondos asszonyka, látván, hogy férjeurának a cipőtalpa leválott, titokban, hogy meglepetést szerezzen neki, megtalpaltatta a védőcipőjét.
A suszter természetesen fém szögeket használt. Lett is meglepi, szegény ember ott halt meg, hálózat szerelés közben. :(
Csaba
0
Szia!
Az elméleted alapból hibás. Ehhez egy kis adalék: http://www.villanyszaklap.hu/lapszamok/2012/aprilis/1709-villanyszerel-l... . Mint látható a vizsgálat során az általad soros kondenzátorként aposztrofált elrendezés nem jöhet létre, hiszen az átszúrásvédőig kell a vizsgálóelektródának beérnie.
A felépítés:
Üdv! Kalex
0
Szia Sandor100!
Röviden az alábbi szövegrészhez fűzök egy kis kommentet." A gyárakban is vannak villany szerelők és műszerészek ők is vasbetétes cipőt hordanak." Nem minden esetben igaz. 80-as években, az Unirea textilgépeket gyártó üzemben aki villamossággal foglalkozott, kapott kétféle csizmát. alacsony, és magas feszültségre (évente ellenőrízve szaklaborban). Nos, ezekben nem tapasztaltam, hogy lett volna bennük vasbetét.
Üdv! welding alt
0
Szia!
Nem mindegy,hogy mivel foglalkozik az a valaki akinek átszúrja a talpát egy szög....?
0
Sziasztok!
Tényleg van vaslemez a bakancsban és nem a kapacitáscsökkentés miatt, de az ötlet jó terjeszteni fogom!
Az ok elég prózai: A villanyszerelők általában nem szép tiszta szobákban dolgoznak hanem építkezésen füves mezőkön stb. és előfordul hogy belelépnek szögekbe, csavarokba, drótokba stb. és ez a vaslemez akadályozza meg, hogy a cipő talpa kilyukadjon és a szög leföldelje a cipő gazdáját. Aki nem hiszi nézzen meg egy bakancsot!
http://www.vedoeszkozbolt.hu/index.php?&tpl=product&prID=1887
Üdv,
Oszi
0
Szia!
Korrekt:
A lábbeli talpába beépített fém lemez az éles tárgyak általi áthatolásos sérülések ellen véd. Természetesen semmi köze a "sorba kapcsolt" kondenzátorokhoz.
(De a keletlen és nyersen maradt tranzisztor rongálók rögtön kondenzátorrá nevezik ki......
Ha Sport lövők klubja lenne ezen fórumnak a neve és nem Elektrotanya, akkor rögtön golyó álló cipőtalp lenne....)
Simán a szögbe lépés ellen véd.
A topik színvonalára már utalgattam régebben....
http://www.munkaruhazat.hu/7241CM_Beta_bor_felcipo_athatolasbiztos_betet...
http://www.topsafe.hu/katalogus/vedolabbelik
0
Sziasztok!
Köszönöm a bizalmat, de még élek. Viszont időnként nyaralni is kell, ezért voltam távol.
A kísérlet sikeresen igazolta az elméletemet. Hamarosan leírom, csak nem 2 mondatos történet, kell hozzá egy kis szabadidő. Elöljáróban annyi, hogy a kapacitásnak van köze a dologhoz, akik ezt írták jó nyomon jártak, viszont nem olyan egyszerű.
Fontos, hogy a földön állva az impedancia nem az ellenállás és a kapacitás soros eredője (tehát nem Z=R-jXc), hanem azok párhuzamos eredője: Z=(-jXcR)/(R-jXc) abszolút értéke ǀZǀ=√((ǀXcǀ^2*R^2)/(ǀXcǀ^2+R^2)). De ez még kevés ahhoz, hogy megrázzon, mert az Xc és az R is lehet nagy, akkor is megráz.
Üdv.
0
Ma esti brainstorming: (majd kapok érte rendesen tőletek! :) )
We~>a
gondolom az elektromos munka egyenesen arányos az elektronok gyorsulásának mértékével... Ergo a lineárisan, v=áll,ill. a=0 mozgó elektronok nem végeznek munkát (ideértve az atommag körül keringőeket is)... Feltételezem a potenciálkülönbség gyorsítja az elektronokat...
0
Szia.
Ezt-azt a wikipedián is meg lehet találni. Többé kevésbé korrekt infókra lehet ott lelni.
http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9szecskegyors%C3%ADt%C3%B3#Line.C3.A1...
0
Sziasztok !
Minden elismerésem a téma felvetőjének !
Szerintem sokan abba a hibába esnek,hogy azt hiszik, a kapacitív áram a dielektrikum ohmos ellenállásán folyik át.Ez így nem igaz.
Felraktam előbb egy videót,ahol helikopterről szerelnek ,szépen látható,hogy szikrázik az EP szonda ! Miért is ?
Én azért,bármit döntötök,ezután is is szigetelt szerszámot használok a falétrán.(Tényleg a falétrán nem működik a fázisceruza ?)
Üdv. Józsi
0
Csak ha vizes a létra üdv........
0
Szia !
A vizes falétra ellenállása (vezetőképessége) azért nem mérvadó a cipő ellenállásához képest.Márpedig nekem már jelzett a fázisceruza sportcipőben is.Egyébként ritkán szerelek villanyt mezítláb.(Ja meg ritkán használok fázisceruzát)
Üdv Józsi
0
Sziasztok! ezt a kapacitív áramot hogyan kell elképzelni? Addig folyik, ameddig a potenciálkülönbség ki nem egyenlítődik az emberi test és a fázis között? Ez a gyakorlatban mennyi idő és hány u/mA-t jelenthet? Egy fi-relé érzékelési tartományába beleesik- e még? Más: A Tesla által kidolgozott (előbb egy vezetékes, majd) vezeték nélküli energia továbbítás hogyan működhetett elméletben és miért nem terjedt el a módszer? üdv.:swad
0
Üdv!
Csak akkor, ha a másik kezeddel a falhoz vagy N/PE vezetőhöz érsz.
Szép napot!
„Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!”
0
Hello.
Jó ahhoz a fűtés- vagy a gázcső megérintése is...
Üdv: uniman
0
Üdv!
Még szép, hiszen az elvileg a PE vezetőhöz van csatlakozva.
Szép napot!
„Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!”
0
Tisztelt hozzászólók!
A témához rengeteg érdekes vélemény érkezett, a többségük sajnos hibás!
Traszduktor kolléga ragadta meg a lényeget.
230V körüli feszültségnél, és 10 GOhm-nál is nagyobb szigetelési ellenállásnál
csak egy tényező számít: a kapacitív áram.
Nem sztatikus kisülésről van szó, és nem is szivárgó áramról a sok GOhm-on keresztül!
üdvözlettel:
GPL
0
Szia!
"230V körüli feszültségnél, és 10 GOhm-nál is nagyobb szigetelési ellenállásnál
csak egy tényező számít: a kapacitív áram."
Ez a kijelentés egy kevéske továbbgondolásra szorul.
Ennél az ellenállásnál garantáltan nem érzed meg a váltóáram kapacitív hatását.
Üdv! Kalex
0
szia Kalex,
pont az ellenállás hatalmas értéke miatt kell elhanyagolni a szivárgó áramot!
Viszont, a kapacitív áram az emberi test földhöz képesti kapacitásán
(mint egy kondenzátoron) keresztül folyik.
A példában szereplő óriási ellenállásnak nincsen szerepe.
üdv.:
GPL
0
Szia!
Akkor a gyakorlat oldaláról próbálom megvilágítani:
1. A glimmes fáziskeresők ilyen értékű ellenállással már nem jeleznek. Mikor jelezni kezd, akkor sem érzel semmilyen bizsergést.
2. Pont a nagy ellenállásnak az a szerepe, hogy DC-re fel tud töltődni. Lásd fésű kísérlet. Mutass nekem egy képernyőfotót, amin a pA nagyságrendű AC áramot észleled.
3. A szigetelt lapon állva valóban jó leszel kondenzátor fegyverzetnek, a nagy ohmos ellenállás miatt nem lesz értékelhető áramod. Z=R+iX (X helyére az1/2pi*f*C helyettesítsd be)
Üdv! Kalex
0
Szia Kalex,
sajnos teljesen félreérted a jelenséget, de én már csak ismételni tudnám az általam eddig leírtakat.
(a fázis és ember és a föld közötti kapacitív áramról van szó, ami nem a GOhm-on folyik keresztül !)
üdv.:
GPL
0
Szia!
Rajzold már le a helyettesítő rajzát ennek a kondenzátornak. Ne az ideálist, hanem a valóságost. Hol is folyik az áram?
Üdv! Kalex
0
Hi! A magyarázat nem bonyolult:
Nagyon kis (néhány uA-nyi)áram is érezhető, ha nagyon kis felületen lép be a bőrbe és közvetlenül csak kevés idegszálra hat. (Elég ha közvetlenül csak néhány izzadságmirigy pórusain szivárog az áram. A mirigy közelébe meg ugyebár megy idegszál.)
A szigetelőlap elektromos tulajdonságai korrekten mérhetőek, tehát ha az biztos kifogástalan, akkor még ott van az emberi test fizikai méretéből adódó kapacitív vezetés. Pusztán ez a kis, cca. 10uA-nyi áram is elég az érezhető csípéshez.
Nincs itt semmi ezoterika kérem!
0
Helló! Jó az elmélkedés és az egyszerű bugyuta jellegű probléma mégis sokkal bonyolultabb. Én is sokszor elgondolkoztam már ezen, amikor a műanyag görgős székemen ülök, gumitalpú cipőben vagyok és hozzáérek az asztalon a fázishoz, rendesen meg szokott rázni, pedig nem kellene. Semmihez nem érek hozzá, csak az ujjam hegyével a fázishoz, közben ülök forgószéken. Annak a kerekei legalább 10.000 V-os feszültségig szigetelnek, hiszen 5 cm vastag a műanyag kerék.
0
Szia!
"probléma mégis sokkal bonyolultabb"
Nincs ebben semmi bonyolult. Keveritek a statikus feltöltődést a hálózati feszültséggel. A hálózati 230V számára a gumitalpú cipő, a műanyag kerekesszék szigetelésnek számít, így nem is ráz meg, hiszen a kialakuló áramerősség az érzékelési küszöb alatt marad. Más kérdés a statikus feltöltődés. Ott néhány ezer/tízezer volt DC is lehet. Ez a Te potenciálod, ami a fázisvezetőn, a központi transzformátor tekercsén keresztül tud kisülni. Ezt érzed úgy, megcsípett az áram. Itt semmi más nem történik, mint az, hogy kisütsz egy kondenzátort.
Üdv! Kalex
0
Szia !
Azért én nem vagyok meggyőződve arról,hogy nem létezik akkora töltés ,aminek a kisülése a sinus-csomó lelkivilágát nem gubancolja össze. Jobb félni !
Üdv. Józsi
0
Szia!
Persze, hogy létezik.. De az más tészta.
Nézz meg egy feszültség alatt dolgozó szerelőt, aki a több száz kilovoltos kábelen dolgozik.
Nos, hogyan is hozza önmagát egyen potenciálra a kábellel?? Talán megfogja?
A francokat! Egy hosszú szigetelt nyelű szondával köti az állványzatát, munkahelyét a kábelhez, hogy ne rajta keresztül történjen meg a potenciál ugrás...
0
Szia !
Így igaz !
http://www.youtube.com/watch?v=6_NEAEGeFIw
0:16-nál szikrázik a szonda ,van némi potenciál különbség.
Üdv. Józsi
0
Szia Kalex!
Van igazság abban amit írsz, de a sztatikus kisülés egy tranziens jelenség. Valóban könnyű összekeverni az hálózat okozta áramütéssel. Viszont a sztatikus kisülés a föld felé is ugyan úgy létrejönne, nem csak a fázis felé. Ráadásul csak nagyon rövid ideig tart viszont a fázis addig ráz amíg hozzáérek. Ekkor már nem beszélhetünk kisülésről. Ráadásul akit már párszor megrázott a 230V könnyen meg tudja különböztetni, mert érezni lehet az 50Hz-et.
Estefelé elvégzek egy érdekes kísérletet a szabadban, ha nem fog esni az eső és leírom a tapasztalatokat. Sejtem az eredményt, de még érhet meglepetés. Nekem teljesen más magyarázatom van a jelenségről, de nem akartam senkit befolyásolni azzal, hogy leírom. Bíztam benne, hogy más majd leírja és megerősíti az elképzelésemet.
Elöljáróban csak egy kis érdekesség.
Fogom az ominózus alumínium lapot és rákötöm a fázist és leteszem a földre. Majd ráteszem a járólapot és ráállok mezítláb. Közben megérintem a földelést. És mi történik? Semmi. Meg sem érzem az áramütést. Majd leteszem a járólapot a földre ráállok és megérintem a fázist és megcsíp. Most akkor hogy is van ez? Vezet a járólap vagy nem? Ha a fázis és köztem van akkor nem, de ha a nulla és köztem van, akkor igen? Szerintem itt teljesen másról van szó. Persze az más kérdés amikor az ember galvanikus kapcsolatba kerül a földel és a fázissal is, ott egyértelmű a jelenség.
Tudom... ne nyalogassam a fázist.
Üdv.
0
üdv: mi lett a kísérlet vége?
Bálint
0
Szia Bálint!
Nem sikerült?
"Legutóbb itt járt
1 nap 21 óra
"
Üdv: Jácint
0
Szia!
°Sok a bürokrata a szabadalmi hivatalban.
Üdv!
0
Vajon írt végrendeletet?
0
Béke poraidra...
Csinálj végrendeletet!
0
Sziasztok!
Érdekes kísérlet lesz! Remélem le tudod még írni a folytatást... Egyébként gyerekkoromban így szedték a földigilisztákat a horgászok :D
Amikor villanyszerelőként dolgoztam egy bizonyos cipőben simán fogdoshattam a fázist, még csak nem is csípett.
De egyszer történt valami. Szorosan nem kapcsolódik a témához, de leírom mert velem történt.
Kocsma, a pult előtt isszuk a hideg sört. Az a bizonyos cipő volt rajtam, jobb kezemben egy 80-as szög, a barátomnál egy fázis kereső, csipogó-villogó eszköz amit azért adtam oda hogy megmutassam neki ha bedugom a szöget a dug aljban a fázishoz, akkor a fülemhez érintve a fáziskeresőt csipogni fog. Megtörtént a dolog, szépen villogott csipogott. De amikor a fém pultra támaszkodva hozzáért a keze is a fülemhez!!! Majdnem nekem esett! Azóta is remeg a fülem :D
Mikor nem ráz a fázis? Aki ezt tudja az tudja a választ az eredeti kérdésre is.
Csak óvatosan! Üdv Zoli
0
:jajj: és neked csak úgy van egy fázis az asztalodon, amihez hozzáéregetsz :)
0
Üdv!
Az Asszony is veszélyes fésülködés után.
Ezért szokta egy pohár vizet kérni tőle , de a csapból.
Vagy ha az autóból kiszállok szorossan fogva a kulcsot , megkérem hogy nyissa ki a kaput.
Ha az átadásnál nem is , de a kapunál már van meglepetés.
Tehát töltés kiegyenlítés , töltés különbség.
Öreg T.
0
Üdv!
Látom Te is tudod, hogy kire kell bízni a piszkos munkát! :lol:
Gondolom az életbiztosítását is rendezted már jó előre. Biztos, ami biztos. :taps:
Szép napot!
„Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!”
0
Üdv!
Üdv Nyaki!
ÁÁÁ nem.
Szeretem én a kis Feleségem , mert a nevében benne van a bor is meg a bál is.
0
Szia!
A nullához képest kellene mérni az ellenállást.
Üdv: Jácint
0
Szia Jaca!
Miért? Miből gondolod, hogy az áram a nullvezetéken folyik el?
Ellenállást az anyag két pontja közt mérjük. Hogy az egyik pontjához "hozzáér" a nulla semmit sem változtat a mérésen. Amúgy nem nem ér hozzá.
Üdv.
0
Szia!
Csak a víz folyik el, az áram mint tudjuk a "körön " belül mindenhol " folyik " és azonos értékben. Tehát a nulla vezetőn is folyik áram. Mivel azonos potenciálon van a " földdel " így csiklandozza a talpad. Ha ragaszkodsz a fázis fogdosásához.
Üdv Stevepapa
0
Sziasztok!
Itt van egy hazámbeli, szerbül jobb videok vannak, angolul csak ezt talaltam nektek:
https://www.youtube.com/watch?v=Yz41RExo34E
0
sziasztok:
http://www.hklszaklap.hu/web-hkl/lapszamok/2013/augusztus/1413-az-elektr...
http://schont.uw.hu/pdf/aram_elettani_hatasai.pdf
Bálint
0
Sziasztok !
Szerintem a vezetést ez esetben el kéne felejteni. Az öt fokos porszáraz falétrán sem merem megfogni a fázist.(Jó,beszari vagyok). A kapacitív árammal kapcsolatban viszont szerintem hibás elmélet,ha a talpad felületével számolsz.
A "kondi" fegyverzete a Föld+100 kg majdnem víz.
Más: 5 km lefektetett földkábel végét ,ha nyitva van ,szintén nem szívesen fogom meg.
Üdv .Józsi
0
Szia!
No ez az érdekes, hogy a porszáraz létrán is megráz, sőt, ha felmész egy panelház 10. emeletére ott is megráz, pedig jó messze vagy a földtől. Tehát a talp és a föld közti ellenállása nem döntő fontosságú.
A kondi fegyverzete a szigetelő réteg két oldalán elhelyezkedő vezető felület egymásra vetülő része. És négyzetméterben számolunk vele nem kilogrammban. Ugyanakkor szerintem jó irányba indultál, csak még egy kicsit gondold át és pontosítsd ezt a dolgot.
Üdv.
0
Szia !
A 10. emelet azért földpotenciál(nem galvanikusan) és az ellenállásról szó sincs (némi betonvas a falban).
Ha már FAM - http://www.youtube.com/watch?v=6_NEAEGeFIw
Mitől szikrázik az EP szonda ? (valahol 0:16-nál)
Jó, tudom, nem közép fesz.
A falétrás dolgot meg nem kéne erőltetni ,mert hátha nálam laikusabb is olvassa.(Sajnos van olyan ismerősöm ,aki sportcipőre esküszik....)
Üdv.
Józsi
0
Sziasztok!
A helikopit ne vegyétek mértékül...Repülőgép műszerészkedtem valaha...A MI 24-es vadászt nem győztük földelni leszállás után olyan statikus birizga lett..Simán agyon csapott vón.
Lebegő gépet megérinteni tilos.
0
Szia!
Akkó a repülőgépekből/helikopterekből kiugráló ejtőernyősök vajon miért is nem hónak meg, vagy legalábbis ájulnak el, visítoznak földet éréskor a ménkűtő????
Mint említettem volt....
0
Szia!
°Ez már Potenciálon végzett munka: a feszültség alatti munkavégzésnek az a módja, amikor a dolgozó közvetlen villamos kontaktusban van azzal a feszültség alatt lévő résszel, amelyen dolgozik, és így a dolgozó teste a feszültség alatt lévő rész potenciáljára kerül, emellett a tőle eltérő potenciálú környezettől megfelelő módon el van szigetelve.
Üdv!
0
Szia!
Köszi a videót! Nagyon jó. Ez is megerősíti az elméletemet. Ez nem sztatikus kisülés, és a heli sincs kapcsolatban a földel mégis "megrázza" az áram. Hogy is van ez?
Üdv.
0
Hello.
Engem sem szokott megrázni az áram, ha fa létra tetején állva, véletlenül megérintem a fázist. Főleg akkor nincs gond, ha erre csak a létráról lemászva jövök rá, hogy enyje, már megint elfelejtettem lecsapni a kismegszakítót. Persze, akkor sokkal rosszabb, ha erre a tényre már a meló közben fény derül...nos az ilyenkor fellépő ijedség, az már "halálos" is lehetne... Ezután mindig el kell mennem gyertyát gyújtani a templomba...eddig bevált!
De tény, hogy a száraz bőrű (nekem nem száraz) embereket kevésbé rázza meg (vagy meg sem rázza) az áram...
Üdv: uniman
0
Szia!
"No ez az érdekes, hogy a porszáraz létrán is megráz, sőt, ha felmész egy panelház 10. emeletére ott is megráz, pedig jó messze vagy a földtől. Tehát a talp és a föld közti ellenállása nem döntő fontosságú."
Ezt át kéne gondolnod még egyszer. Szerinted mi teszi lehetővé a FAM-os munkálatokat? (Feszültség Alatti Munkavégzés)
Üdv! Kalex
0
FAM-os munkáknál rengeteg védőeszköz van, nem tapogatják csupasz bőrrel a fázisokat, vagy magasfeszültségű vezetékeket. Abban igazad van, hogy ezt átkéne gondolnia, amit írt...
0
Szia!
"FAM-os munkáknál rengeteg védőeszköz van"
És mindnek az a szerepe, hogy elszigetelje a földpotenciáltól a munkát végzőt. 230V-on megteszi egy száraz falétra is.
Üdv! Kalex
0
Szia!
A FAM-os technológiák fő célja, hogy elszigetelje a fázistól a munkavégzőt. Ha ez sikerül, akkor akár mezítláb, tócsában állva is szerelhet. A földtől csak azért szokták elszigetelni, hogy ha mégis átvezet a fázis közt, akkor csökkenti a föld felé kialakult áramot. Az "élő" vezetéken dolgozók kívül vezető anyagú ruházatot hordanak. Belül viszont szigetelt. A ruházat külső rétegét több ponton a fázisra kapcsolják, ezáltal Faraday kalitkában dolgoznak.
Üdv.
0
Hello.
Minden hozzászólónak (rajtam kívül) kötelező ezt a tesztet kitöltenie, aki megbukik az ne szóljon hozzá!
Üdv: uniman
0
egy rossz válasz :)
0
Szia!
°Gyorsan(3perc) végig futottam rajta, nehogy kifussak az időből, 2 többválaszos kimaradt, a többi zöld. Vártam a többi kérdést, minek erre 60 perc?:)
Üdv!
0
Szia!
Kitöltöttem.
Érdekes módon 2 rossz válaszom lett. Az egyiket valószínűleg elnéztem, a másikra viszont emlékszem. Oda a helyes választ pöttyentettem, de mégis helytelen lett... Valamint ki maradt 2 a több válaszosból. Hát honnan tudjam, hogy mikor több válaszos?
0
Szia!
Én is megcsináltam a tesztet 100%-ra, és tök egyszerű, ahol több jó válasz van többet kell bejelölni!
Üdv,
Oszi
0
Neki ia nagy a kapacitása.. Vagyis csak volt...
https://www.youtube.com/watch?v=7JRgNaPXRy8
De tényleg!
0
Szia!
"Miért is ráz meg az áram, ha megfogom a fázist?" :hmmm: Mert nem más fogja!! :lol:
Üdv, Z.
0
Sziasztok!
Villanyszerelő fiát kérdezik:
- Mi az a piros folt rajtad, Pistike?
- Hozzám ért egy darázs, és nem volt leszigetelve a vége!
Üdv: Jácint
0
Üdv!
Üdv Stevepapa!
A jó válasz?
0
Szia!
A jó válasz a hálózati rendszer kiépítésében leledzik. A 3 fázisú hálózatok csillagpontja a " földre "csatlakozik. Ezért minden " fázis " vezető .s a föld között 230 V -van, a fázisvezetők között 380-400 V leledzik. Vannak ettől eltérő rendszerek, illetve nálunk is többféle rendszer volt. Tehát a kapacitásnak ehhez kevés köze van. Valahol volt ez már téma. Ha jól rémlik Kalex erről pontosabban, illetve szakszerűbben értekezett.
Üdv Stevepapa
0
Szia Stevepapa!
Igen, a hálózati felépítést ismerem, a vonali feszültség is tiszta. A kérdés nem ez volt.
Ha csak a szigetelést vesszük figyelembe akkor az áram nA-es, míg ha a kapacitást, akkor uA-es nagyságrendű. Úgy tűnik tehát, hogy jelen esetben a kapacitásnak sokkal nagyobb jelentősége van mint a szigetelésnek.
Üdv.
0
üdv: ráadásul nem egyenáram, hanem 50Hz-es váltakozóáram, ahol (párhuzamos)impedanciákkal is kell számolni.
Bálint
0
Szia Bálint!
Azt a párhuzamos impedanciát kifejtenéd bővebben, esetleg egy rajzzal?
Üdv.
0
szia:
SzBálint, 2014-07-31 23:39SzerkesztésVálaszID:266629
Fenntebb.
Bálint
0
Szia!
Akkor tedd fel úgy a kérdést miért nem ráz meg a 0 vezető ha .....?? Nyilván azért mert azonos potenciálra kerülsz vele.
Üdv Stevepapa
0
Szia!
Ez is nyilvánvaló, de ha megfogom a fázist és el vagyok szigetelve a földtől, akkor is azonos potenciálra kerülök a fázissal. De mégsem, hisz folyik áram valahová...
Üdv.
0
Szia!
Szerintem mérési és elméleti hibát vétetél. Erre utal Pista47 felmosófás kisérlete is. Hasonlót, mint amikor az általánosba megtanulják a gyerekek, hogy a tiszta víz szigetelő (A H2O semleges töltésű molekula, azaz nincs töltéshordozó.). A járólapot nem megfelelő méretű és anyagfelületű érintkezőkkel tesztelted. Valószinűnek tartom, hogy a járólap porozus szerkezetű. Minimális nedvesség, megfelelő méretű és anyagminőségű mérőelektróda használata esetén jelentőssen kisebb az ellenállása (alun hártyavékony oxid réteg van).
Üdv.
0
Mi????
0
szia!
ha a földtől elszigetelve fogod meg a fázist, akkor nem folyik ott semmi sehová.
mit gondolsz, a dróton ülő madarakat miért nem csapja agyon a delej?
0
Szia!
Hogy a madarakat miért nem rázza meg... erre is megvan az elméletem, de még nem írom le.
Üdv.
0
Szia!
Eleve rossz a kérdés feltevésed....
Írd le az alap beállítást így: "Ha megfogom a fázist és mezítláb állok a járólapon, akkor bizony megrázhat!"
Ez így már igaz. Hozzátéve, hogy akár halálos áramütést is okozhatsz magadnak, ha fogdosod a fázist és mezítláb álldogálsz azon a járólapon.
A tested ellenállása nagyban függ az idegi állapotodtól. Egy öreg szaki villanyász simán fogdossa a 3x400 voltos vezetékeket is, mert őt már nem rázza. A lábon nagyon sok verejték mirigy van. 400-600 db/cm2. http://patikapedia.hu/verejtekmirigyek
A verejték nagyon jó vezető.
A járólapok közötti fugákban a nedvesség simán le tud szivárogni.
Próbáld ki!
Jó kísérletezést és isten nyugosztaljon!
0
Üdv
Ez nem egészen igaz, az öreg szakikat azért nem rázza, mert vastag a bőr az ujjukon és a tenyerükön és őket is csak a tenyerük belső fele "védi".
0
Szia Gépklinika!
A kérdésfeltevéssel nincs semmi baj. Nem megrázhat, hanem megrázott. Igaz nem szándékosan fogdostam a fázist. :) Nem szeretnék magamon kísérletezgetni, de ezt már leírtam. A test ellenállása valóban sok mindentől függ, de jelen esetben nincs jelentősége. Minthogy annak sincs, hogy nedves-e a talpam. Nem a talp és a járólap közti ellenállás számít akkor, a mikor a járólap 12 GOhm-os. A konyha padlója száraz, nem bokáig álló vízben voltam. Két járólap közt >50 GOhm az ellenállás. Itt nincs miről beszélni (pára, meg lecsordogáló nedvesség). Az öreg szaki tapizza csak nyugodtan, de ő nem mezítláb teszi. Nyilván a vastag gumitalpú cipő ellenállása, vagy a távolság miatt csökkent kapacitás is számít. De mi a valódi különbség? Tudományosan?
Üdv.
0
Szia!
Engem érdekelne,ha a járólap alá beütnél egy földelő szondát ,benedvesítenéd a járólapot egy picit(izzad a talpunk),akkor úgy vajon mekkora ellenállást mérnél a szonda és a járólap között.
Üdv.
0
Szia!
Ez érdekes kérdés, de sajnos élőben nem tudom kivitelezni.
Van pár maradék járólap. Azon kipróbáltam azt, hogy két kis víztócsát hoztam létre. A tappancsokat a tócsába tettem (egy tappancs súlya 3 kg). A tappancsok távolsága a járólapon 10 cm (közelebb nem tudom tenni, mert akkor összefolyik a víztócsa). A beállítás 300 VAC, 50 Hz. A mért ellenállás 17 GOhm.
Próbáltam a két felület két oldalán, de elég reménytelen, mert a tappancs valamilyen vezető gumi (talán magas széntartalmú) és lepereg róla a víz.
Üdv.
0
Azért mert különben nem tudnád meg hogy az a fázis, ami ráz is. :)
0
Ha a járólapon állva mezítláb ráz viszont papucsban nem, akkor egyértelműen a talpon keresztül a járólap irányába folyik el az áram.
A második kérdés, (a) hogy miért folyik áram amikor a járólap jó szigetelő és (b) mennyi folyik.
Ha leszel próbatest és van jó műszered akkor a 2/b mérhető, a műszert sorba kötve a fázis és a kezed közé, miközben mezítláb a járólapon állsz.
A 2/a-t esetleg azzal magyaráznám, hogy a bőr nyirkos és nagy felületen felfekszik, szemben az alu lemezzel.
- Az itt leírtak tisztán elméleti jellegű fejtegetést szolgálnak, gyakorlati kipróbálásuk kimondottan kerülendő, lévén az áram ráz és maradandó/halálos sérülést okozhat. -
szerk: közben lejjebb úgy látom megválaszolták.
0
egyszer a nagyon tudós tudósok kiszámították, hogy a dongó a testfelépítése, a szárnyai felülete valamint az elégtelen izomerő miatt nem képes a repülésre.
a dongó erről mit sem tudott, és azóta is vidáman repül...
0
Szia!
Azért ráz, mert szórt kapacitást képezel a föld felé. Ezen a kapacitáson átfolyó áram ejt a tested nagy belsőellenállásán akkora feszültséget, hogy megérzed.
Hiába mérsz szigetelést egy egyenáramú műszerrel, azzal semmire nem mész.
Ha Edison egyenáramú hálózatát használnánk, nem rázna.
Csaba
0
Szia Csaba!
A szigetelést DC-ben is mértem, de ott >50 GOhm-os értékeket mértem. Mértem AC-ban is 50 Hz-en 300 V-os feszültséggel. Így 23 GOhm volt az eredmény. A legkisebb értéket 1000VAC / 100Hz-en mértem (12 GOhm).
A kialakult kapacitásban van igazság, én is gondoltam erre, de végeztem egy kis számítást (lásd csatolmány). Számításom szerint (némi elhanyagolással) figyelembe véve a kialakult kapacitást a rajtam folyó áram 1,4 uA. Ezt igazolja az alumíniumos kísérlet is, bár a felhasznált lemez felülete kisebb mint a két talpam felülete, de kisebb áramot is mértem. A járólap relatív permittivitását nem ismerem, de a porceláné 5,4 így ezzel számoltam. A kiszámolt 1,4 uA még mindig jóval az észlelési küszöb alatt van.
Ráadásul a számítás feltételezi, hogy a járólap alatt földelt fém lap van, ami nyilván nem igaz mert vasbeton van alatta. A vasbeton vastagsága 30 cm, melyben kb. 10 cm mélyen helyezkednek el a betonvas rudak. Így a kondenzátor dielektrikuma nem 2 cm hanem 12 cm. Ráadásul a felület sem akkora mint a talpam, csak a töredéke. Tehát a valóságban jóval kisebb a kapacitás a számítottnál.
Természetesen tesztalany nem szeretnék lenni az áramméréshez, így a papucsos és a papucs nélküli módszert nem próbálnám ki.
Üdv.
0
Szia!
:fun:
Hol marad a tested többi része a földgolyóhoz képest? Trehánykodunk? Ejnye bejnye!
0
Szia!
°Légüres térben is lenne érdekes eredmény.
Üdv!
0
Ezt te most komolyan??? Biztos???
0
Szia Csaba1002!
Elfogadom, hogy testünk szórt kapacitást képez a föld felé.
De mi van akkor, ha gumi lapra állok, és nem ráz meg? Akkor nem lesz szórt kapacitás?
Üdv: formasu
0
Szia!
°A gumi jó dielektrikum.
Üdv!
0
Szia!
Miért ráz meg a fázis, ha az udvaron a kocsiban ülök és megfogom ?
Hol van akkor az a jó dielektrikum ?
A kocsi csak 4 keréken áll, más kapcsolat nincs közte és a föld között, mégis ráz.
( A kerekek nem nedvesek )
Üdv: Dénes István
0
Szia!
"A kocsi csak 4 keréken áll, más kapcsolat nincs közte és a föld között, mégis ráz."
Nem ráz. Legfeljebb az autó, ha valaki ráncigálja.
Üdv! Kalex
0
Szevasz(tok)!
Istvan-lab!
Azt nem tudom elképzelni, hogy miként csinálod:
"udvaron a kocsiban ülök és megfogom"
Én biztosan nem tudnék ilyet tenni. Benne ülni a kocsiban, és megfogni, - gondolom, kívülről.
Bocs a szójátékért!
Köztudott, hogy az autók feltöltődnek elektrosztatikusan. Inkább csak a nagy feszültség miatt
ráznak, mint a kapacitásuk miatt (W=CU2/2).
Visszatérve a test/járólap kapcsolatára, érdekes lenne egy próba, vékony, de hibátlan polietilén
fóliára állni. Szerintem akkor sem rázna, mert nem a kapacitás miatt rázhat, hanem a vezetés miatt.
A bőr átüthet valamekkora feszültség felett. Jó-jó, de hova? Az akkora ellenállású járólapra.
De ha mondjuk az alumínium lemezes próba helyett nedvesített felmosóronggyal lenne mérés végezve?
Sőt érdekes lenne a fázis, és az ember közé betenni egy 10mA-re beállított áramkorlátozót, hogy azon
meddig menne fel a feszültség, sőt megszkópolni, hogy milyen lenne a jelalakja.
Üdv.: Pista.
0
Szia!
Emberek, nem a kocsit fogtam meg, hanem a fázis vezetőt, oszt mégis csapkodott :)
Hol a k@nyjában ment le az áram a föld felé ?
Ezek a mai gumi kerekek kitudja miből készülnek ?! :) lehet jó sok benne a szén ! :)
No mindegy, de ne bántsátok szegényt, mert brékelt a járólapon.
Az én járólapom is ráz, kipróbáltam :P
Üdv: Dénes István
0
Sziasztok!
Az autóguminak nem az a legfontosabb feladata, hogy ha valaki megfogja az autóban a fázist, akkor ne kapjon áramütést :D ! A sok, kapásból egyértelmű dolog mellett ( megfelelő tapadás különböző felületeken és hőmérsékleteken, optimális vagy kevésbé optimális nyomásnál is, kopásállóság, kis gördülési ellenállás és zaj, stb. ) vannak olyan felhasználók is ( nem kevesen! ), akik azt szeretnék, hogy a levegő által statikusan feltöltődött autó ne "csípje" meg őket ki- beszálláskor: ennek érdekében a guminak nem árt egy kis vezetőképesség sem :) !
0
Szia
Az autó gumi köpeny tele van fém szövésekkel.
Tibi
0
Szia!
Igaz, de azok a gumi köpeny belsejében vannak.
Az én gumimból nem látszanak ki a drótok :P
Az már durva lenne egy kicsit :)
Üdv: Dénes István
0
Szia!
°Mérd meg a kaszni-föld közötti kapacitást.
Üdv!
0
Szia!
Jó ötlet ! :)
Üdv: Dénes István
0
Hello.
MÉG "jobb ötlet": "Mérd meg a fejed búbja és a talpad közötti kapacitást"...add hozzá bőröd felületi ellenállását...
http://www.extremeelectronics.co.uk/blog/capacitance-of-a-human-body/
http://www.electronicspoint.com/threads/human-body-capacitance-and-resis...
Üdv: uniman
0
Tényleg ennyi sületlen kovásztalan keletlen tranzisztor rongáló szaladgálhat itt???
0
Köszönéssel kezdeném:
Szevasz Gépklinika!
Mi kovásztalanok nem minősítünk.
Ha már itt tartok.
Az előbb benedvesítettem a felmosót, tetejére tettem egy régi Uranus kutyaházat, az akadt a kezembe.
A fázissal sorosan egy 100W-os villanykörtét tettem, és egy árammérőre beállított multimétert.
Simán 25mA-t kaptam, ahogy ráálltam a lemezre az áram felment 55mA-re.
Járólapon próbálkoztam.
A szkópot, meg az elválasztó trafót már nem akartam kicipelni.
Üdv!
0
Szia!
Te most egymagad önmagadra vetted, ami az egész topiknak szólt...
Sajnálom.
0
Szia!
Ez nagyon érdekes amit írsz. A 25mA bőven elég a halálhoz. Mérés közben nem folyt le a víz a járólapról?
Ezt kipróbálom én is, csak a kutyát el kell távolítanom, mert a kis lüke mindig a lábam alatt van. :)
Üdv.
0
Hi!
Ez most vicc !!??? Mert annak is durva.
Üdv Stevepapa
0
Szevasz Stevepapa!
Ez egy mérés volt.
Lehet, hogy nem egyforma a humorérzékünk.
Üdv.: Pista.
0
Szia, sziasztok!
Azért köszöntem kétszer, mert jobb kétszer mint egyszer sem, és lehet mire megvirrad már valamelyikteknek nem lesz időszerű :D
0