Sziasztok!
Azzal kezdem: Tudom mi a fí relé és mi a funkciója. De, most bele bukkantam egy hírdetésbe. ahol egy fázisrú (nem jelentűs információ) 300mA-es leoldású relét hirdettek. A problémám az, hogy erre a magas szivárgási áramra hol van üzemszerűen szükség? Ugye az életvédelmi szempontok nem igen vehetők itt már figyelembe.
Köszi mindenkinek, aki válaszra méltat.
Szia.
A fi relét nem régi találmány.
Bár a 90 es években már mutatóban voltak, de azok csak 500 mA érzékenységüel voltak.
A technika fejlődésével, 300 mA es érzékenységüt is tudtak gyártani, ami életédelmi szempontból nem tötéletes, de a háztartásokban megjelet.
A nagy átörést a 30 mA, az újak 10 mA esek megjelenése hozta. Ezek már olyan érzékenységüek hogy szabvánnyá vált a használatuk.
0
Szia! Már Magyarországon is használták a Néphadseregben a 60-as évektől. ÉV relének (Életvédelmi relé) nevezték, és minden kisfeszültséggel (220V/380V) üzemelő rendszerkocsiban kötelező felszerelés volt.Beváltan működtek, talán 2-3 db. szorult javításra a kb:200db-ból 15 év alatt.
0
Üdv!
Ez így nem teljesen igaz, bár kétségtelen, hogy széles körben kishazánkban nem túl régen terjedt el. Már a 80-as években is volt nálunk is, de nem volt túlságosan elterjedve. ÉV. reléként ismerték... Igaz, az akkori MMFAL vezetékes megoldásoknál a 30mA hibaáramú sűrűn leoldott volna... :)
"A világ első hibaáram-védelmi rendszerét Henri Rubin fejlesztette ki Dél-Afrikában. Az elektromos árammal kapcsolatos balesetek komoly kockázatot jelentettek a dél-afrikai aranybányákban, ezért Henri Rubin az F.W.J. Electrical Industries cég mérnökeként 1955-ben kifejlesztett egy harmonikus mágneses erősítésű egyensúlyi rendszert[* 21] a probléma megoldására.
A korai hideg katódos kivitel működési feszültsége 525 V, érzékenysége pedig 250 mA volt, míg ezt megelőzően a hasonló szerkezetek életvédelem szempontjából semmiképpen nem megfelelő 10 A-es „érzékenységűek” voltak. Az érzékenyebb változatot több aranybányában is telepítették, ahol megbízhatóan működött. Rubin eközben elkezdett egy teljesen új megoldáson is dolgozni, amelynek segítségével nagyban növelni tudta az érzékenységet. 1956-ban Harmonikus mágneses erősítésű egyensúlyi rendszer néven be is nyújtotta rá a szabadalmat.[* 22] A prototípus működési feszültsége 220 V, a névleges árama 60 A, míg az érzékenysége állítható volt 12,5 és 17,5 mA között. Az újszerű kialakításának köszönhetően nagyon gyors leoldási sebesség volt rá jellemző. Ezek az értékek együttesen már bőven az emberi szív és keringési rendszer által elviselni képes határokon belül voltak.[* 23] A rendszer megszakítóval, biztosítóval és rövidzár-védelemmel is el volt látva, amelyek együttesen a mostani FI relék elődjévé tették. Rubin készüléke az eredeti prototípus kiegészítéseként később már azzal a képességgel is rendelkezett, hogy le tudott kapcsolni a megszakadt nullavezető esetében is. Ez különösen fontos volt az elektromos tüzek elleni védekezésben. Egy aranybányákhoz közeli faluban[* 24] élő nőt ért áramütéses háztartási balesetet követően néhány száz otthonban F.W.J. gyártmányú 20 mA érzékenységű eszközöket szereltek fel az 1957 és 1958 közötti időszakban. Az F.W.J. Electrical Industries nevű cég[* 25] a későbbiekben is folytatta a 20 mA-es egyfázisú és háromfázisú magamp eszközök gyártását. Miközben Rubin a magamp-on dolgozott, megpróbálkozott a tranzisztoros megoldással is, de a korai tranzisztorok még túl megbízhatatlannak bizonyultak. Később, amikor már fejlődött a félvezetőgyártás, Rubin cége, illetve más cégek is elkezdtek tranzisztor alapú hibaáram-védelmi készülékeket gyártani.
1961-ben Charles Dalziel a Rucker Manufacturing cégnél kifejlesztett egy tranzisztor alapú megoldást,[14] amit Ground Fault Circuit Interrupter (GFCI)-nek neveztek. Ez nyers fordításban Földzárlati Áramköri Megszakító-t jelent. Néha rövidítették GFI-nek (Ground Fault Interrupter, Földzárlati megszakító) is. Ez a megnevezés a nagyérzékenységű érintésvédelmi eszközökkel kapcsolatosan még mindig használatban van az USA-ban.
Az 1970-es évek elején az észak-amerikai GFCI eszközök voltak a legelterjedtebb megszakító típusok, majd a fali csatlakozó aljzatba beépített változat vált általánossá a 80-as években. Az elosztó panelbe (kismegszakító dobozba) telepített változatok gyakori lekapcsolását a gyenge vagy nem megfelelő szigetelések okozták. De gyakoriak voltak a hibás leoldások akkor is, amikor túlságosan hosszú vezetékezésű áramköröket szereltek. Ezeknél már alaphelyzetben annyi szivárgóáram volt jelen, hogy egészen kis további hibaáramra azonnal leoldott a védelem. Az észak-Amerikában elterjedt megoldásként a fali csatlakozóaljzatba szerelt változat mérsékelte ezt a problémát. Könnyen belátható, hogy ezzel a megoldással tulajdonképpen csak kényelmesen elfedték a teljes hálózaton jelentkező hibaáramokat, miközben védelmet biztosítottak a végpontokon, amelynek szükségessége nedves környezetben (pl. fürdőszoba) különösen fontos volt.
Az európai szerelési gyakorlatban inkább a betáplálási oldali megoldásokat részesítették és részesítik ma is előnyben, amellyel az egész hálózatnak lehet védelmet biztosítani, ideértve a teljes vezetékezést is. Ennek hátránya, hogy egy fogyasztói hiba esetén az egész hálózat lekapcsolásra kerül, vagyis nem szelektív a leoldás. A fali csatlakozóaljzat kivitelű felhasználás Európában nem terjedt el."
(Forrás: wikipedia)
0
Fényképen láttad az ÁVK-t?
Lehet, ők is elírták és egyel több 0 ütöttek.
0
Szia! A berendezésen volt a 0,3A-es felirat!
0
Hello b.roli!
Ehhez "üssél" hozzá eggyel több (0) nullát!:
Üdv.: Uniman
0
Szia! Miért is?
0
Hello Isoram.
Mit miért? Hát ezért!
...mert b.roli megkérdezte, csak úgy a levegőbe "böffentve" a címzés (és köszönés) nélküli hozzászólásában...
Üdv.: Uniman
0
Szia! OK. Köszi!
0
Igazad van, bár ez csak véletlen.
Én általában szövegszerkesztőből másolom át, elkerülve a véletlen mellé „böffentett” betűket (tanácsolom neked is). Így maradt le a köszöntés.
Tehát:
Üdvözletem mindenkinek!
Ezen az oldalon is szépen le van írva minden: http://www.dola.hu/fi_rele.htm
Remélem tudtam segíteni és hasznodra válik.
További szép napot!
0
Hello b.roli.
Én a helyedben mellőzném annak a szövegszerkesztőnek a használatát...úgy tűnik, hibásan hagyta az "egyel" szócskát! Nem ártott volna eggyel több betűvel leírni...
Üdv.: Uniman
0
Szívesen!
Üdv: Roland
0
Szia!
Sokan osztják az észt, pedig a válasz egyszerű: a 300mA-es ÁVK vagy RCD nem szabványos. Használata kerülendő. Olyan helyen ugyan be lehet építeni, ahová előírás szerint nem kötelező, mert a semminél jobb. Ahová kötelező, (lakások dugaszolóaljzat áramkör (20A-nál kisebb), fürdőszobai áramkörök, stb.), csak 30mA-es építhető be. Az EU-s szabványok alóli eltérés miatt a felvonulási, építési ideiglenes áramkörök védelmére megengedett a 100mA-es ÁVK (RCD) használata is. Egyéb felmentés nincs!
Üdv! Kalex
0
Üdv!
Attól még (nem is olyan) régen vidáman használták őket az EU területén is...Persze új/felújított épületeknél már nyilván nem építik be...Természetesen, mint írtam, azelőtt SEM lakásokba építették be, hanem ipari környezetben és helyi védelemmel kombinálták!
0
Szia Kalex !
Hogy magamat idézzem :" Nem EU normák szerint készült . "
Köszönöm a megerősítést . Üdv jano
0
Szia Kalex! Amit írsz, azt én is így tudtam. Ezért értetlenkedtem a 300mA-es értéken. Ez nem tudom, hogy esetleg a 110V-os hálózatoknál talán még határértéken ill. szabványosítva van. Vannak kieső területek az USA-ban, Ausztráliában, stb. ahol még vannak fura hálózatok. (Az USA-ban a déli lápokban egyenfeszültségű hálózat is van még, mondta egy barátom aki villanyszerelőként dolgozott 5 évig kint.)
0
Szia!
Nekem is van a fiókban néhány 300mA-es RCD. Majd jó lesz valahová. Enni nem kér.
Üdv! Kalex
0
Fényképet tudsz küldeni?
0
Üdvözlet !
Ez egy S tipusú késleltetett kioldású áramvédő kapcsoló. Olyan helyeken alkalmazzák, ahol túlfeszültség védelmi rendszer van kiépítve.
A túlfeszűltség levezető hatástalan lenne, ha az ÁVK leoldana ezért ez egy elsődleges védelemként szolgáló berendezés. Természetesen utánna be kell építeni a 10 vagy 30 mA ÁVK-t.
Itt egy cikk róla: http://www.villanyszaklap.hu/index.php?option=com_content&id=269
0
Szia!
Ezzel a cikkel csak egy apró probléma van.
Mint látható a 300mA-es ÁVK ugyan az áramkör elején van, de a 447-es (és a VET) szerint a túlfeszültségvédelmi készüléket a mérő előtt kell a hálózatra kötni (a méretlenbe!). Az ÁVK-t viszont tilos a méretlen áramkörben elhelyezni.
Amúgy minden stimmel.
Üdv! Kalex
0
Szevasz, Kalex!
Nekem az is nagyon tetszik, hogy a túlfesz. levezetőt kismegszakítóval védi...
A legjobbakat: Thanatos
0
Szia!
Az csak hab a tortán, de lehet, hogy van 100kA-es kismegszakítója. :jajj:
Üdv! Kalex
0
Üdv!
Felvonulási, hordozható energiaelosztó berendezésekben szabályszerűen használható. Pl. Kalocsa-szekrény.
Szép napot!
„Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!”
0
Szia!
"Felvonulási, hordozható energiaelosztó berendezésekben szabályszerűen használható. Pl. Kalocsa-szekrény"
Mint írtam, nem használható, csak 100mA-es, vagy kisebb!
Üdv! Kalex
0
Üdv!
A kérdés csupán arra vonatkozott, hogy lehet-e használni és hol. Erre adtam egy tömör választ, minden bővebb magyarázat nélkül.
A 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (KLÉSZ), még mindig hatályban van, de ami konkrétan ezekkel a berendezésekkel foglalkozik, az az MSZ HD 60364-7-704, szoros egyetértésben az MSZ HD 60364-4-41:2007 és a MSZ EN 60439-4-el. Ezen szabványok és rendelet figyelembevételével a felvonulási szekrényekben alkalmazható, de kitételekkel.
Mivel konkrét szabványt nyilvánosan nem lehet terjeszteni, így csak ezt tudom számodra produkálni.
Szép napot!
„Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!”
0
Szia!
"Ezen szabványok és rendelet figyelembevételével a felvonulási szekrényekben alkalmazható, de kitételekkel."
A teljes szabványt, valóban nem lehet csatolni, de egy-egy pontot nyugodtan. Így aztán okulásul, ha nekem nem hittél.
MSZ_HD_60364-4-41_2007_ áramütés_elleni_védelem című szabvány szerint:
"41 5.1. Kiegészítő védelem: áram-védőkapcsolók (RCD-k)
415.1.1. A legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolók használata a váltakozó áramú rend-
szerekben elismerten kiegészítő védelmet biztosít az alapvédelem (közvetlen érintés elleni vedelem) és/vagy a
hibavédelem (közvetett érintés elleni vedelem) meghibásodása vagy gondatlan kezelés eseteben.
Magyarország az e szabvány nemzetközi főszabványban, az IEC 603664-41:2005 415.1.1. szakaszának
megjegyzésében rögzítette, hogy hazánkban a szabadtéri berendezéseket tápláló áramkörökben a 30 mA helyett a 100 mA névleges érzékenységű áram-védőkapcsoló alkalmazása is megengedett Ennek az az oka,
hogy hazai klímánk mellett a szabadtereken üzemszerűen beporosodott szerkezetek esős időben, néhány napos
feszültség nélküli állapotban is, úgy megszívhatják magukat nedvességgel, hogy az ennek következtében fellépő szivárgóáramok lehetetlenné tennék a 30 mA-es névleges (a valójában többnyire ennél kisebb tényleges)
érzékenységű áram-védőkapcsolókkal védett készülékek, berendezések bekapcsolhatóságát. "
És akkor az általad linkelt szaklap cikkéből egy idézet:
"Breaking news!
Magyarország villanyszerelő társadalmának egységbe kovácsolódott közössége töri a fejét azon, hogy hol van leírva, hogy villamos berendezés kültéri részén elég a 100 mA-es áram-védőkapcsoló. A válasz: az MSZ HD 60364-4-41:2007-ben sehol! Az MSZ HD 60364-7-704:2007 nemzeti kiegészítésében van leírva, hogy Magyarországon, ha a környezeti feltételek miatt szükséges, akkor elég a 100 mA-es névleges kioldóáramú áram-védőkapcsoló, a legfeljebb 32 A-es csatlakozóaljzatok és a szintén a legfeljebb 32 A-es névleges áramú, kézben tartható villamos szerkezeteket tápláló áramkörök esetében. Az, hogy milyen környezeti feltételek esetében nem gond a szervezetet érő több mint háromszoros mértékű áramütés – biztos van rá magyarázat.."
Mint láthatod, a cikkíró sem volt elég figyelmes.
Üdv! Kalex
0
Üdv!
Ha megengeded, ismételten idézném önmagamat:
"A kérdés csupán arra vonatkozott, hogy lehet-e használni és hol. Erre adtam egy tömör választ, minden bővebb magyarázat nélkül."
...és akkor egy picit bővebben:
Az MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány, korábban az MSZ 2364-704:2002 foglalkozik az építési és bontási területek berendezéseivel. ÁVK tekintetében a szabvány 704.410.3.10. pontja szerint a legfeljebb 32 A névleges áramú csatlakozó aljzatok védelmére legfeljebb 30mA ÁVK-t ír elő (a 415.1 szakasz), ám a kiegészítő bekezdés 704.411.3.21 pontjánál szerepel a legfeljebb 500mA ÁVK használata. A speciális nemzeti feltételeknél pedig csupán ajánlásként szerepel a 100mA ÁVK, így ez nem zárja ki a 30mA ÁVK alkalmazását sem.
A jogszabályok tekintetében a 8/1981.(XII.27.) IPM rendelet (KLÉSZ), 3/2002.(II.8.) SZCSM-EüM rendelet, 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet is foglalkozik a témával. A szabványokból az áramütés elleni védelem tekintetében érdemes bele olvasni az MSZ HD 60364-4-41:2007, MSZ EN 61140, MSZ HD 60364-7-704:2007 szabványokba is.
Összegezve elmondható, hogy az ideiglenes és felvonulási létesítményeknél az áramvédő-kapcsoló alkalmazása kötelező. Az ÁVK-k szelektíven történő alkalmazását tudtommal semmi sem tiltja, így a 30 vagy 100mA-s ÁVK előtt szelektív védelemre megfelelő, akár a 300mA-s ÁVK is, egészen 500mA-ig.
Az, hogy a szabványalkotó gyakorta másképpen látja az élet kihívásait, az még nem jelenti azt, hogy ami nincs szabványban az nem használható, ha a villanyász meg tudja magyarázni a magasabb értékű ÁVK használatát, amire a szabványok lehetőséget biztosítanak.
Szép napot!
„Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!”
0
Szia!
"Összegezve elmondható, hogy az ideiglenes és felvonulási létesítményeknél az áramvédő-kapcsoló alkalmazása kötelező. Az ÁVK-k szelektíven történő alkalmazását tudtommal semmi sem tiltja, így a 30 vagy 100mA-s ÁVK előtt szelektív védelemre megfelelő, akár a 300mA-s ÁVK is, egészen 500mA-ig."
Amint alkalmazol egy szabványos ÁVK-t, onnan kezdve, a védett fogyasztó tekintetéből nézve, teljesen mindegy, hogy előtte milyen és mennyi egyéb ÁVK kerül beépítésre. A szelektivitás nem szabványkövetelmény, csupán műszaki lehetőség.
Csupán azért szóltam, mert a " Erre adtam egy tömör választ, minden bővebb magyarázat nélkül." kitétel alapján még valakiben az a tévképzet támadhat, hogy a felvonulási szekrényben megengedett a 300mA-es ÁVK. Pedig nem.
Üdv! Kalex
0
Csakhogy lezárjuk végleg.
Véleményem szerint megengedett, de nem végáramkörben.
Megegyezhetünk ebben a felállásban? ;)
Szép napot!
„Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!”
0
Gondolom ipari környezetben nagyobb hangsúlyt kapott az, hogy ne oldjon le az érintésvédelmi relé minden bolhaköhögésnél. Kültéren/ipari területen nagyobb lehet a páratartalom.
0
Tényleg ennyire olvashatatlan a szabvány, vagy csak a copy-paste műveletnél történt valami?
0
Szia!
Például a fürdőszoba elektromos padlófűtésénél.
Béla-bá
0
Üdv!
A KLÉSZ hatálya alá tartozó lakóépületekben 30mA-es ÁVK használható.
Szép napot!
„Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!”
0
Szia! Miért is lehet egy esetleges vizespadló és csaptelep esetén 300mA áramfolyás? Nem lehet!!!
0
Sziasztok! Az nem lehet-e, hogy valami külföldi hálózatra készült, és betekeredett valahogy az országba? Ne feledjük, például hány életveszélyes vízforralót, vasalót, házi barkács gépet hoznak be még ma is a volt nagy testvértől.
0
Szia!
Nyilván elírás. 30 mA akart lenni.
Üdv, lcsaszar
0
Szia! Nem elírás!!! Erre én is gondoltam, és megnéztem a terméken lévő feliratot. Szerinted "0,3A" az mennyi?
0
Szia!
A Wikipédia szerint: "Az 500 mA-es relé egy nagyobb épület összegző fő reléje lehet, ahol cél az, hogy az egész épület is védve legyen, de külön alkörök biztosítják az egyes kisebb áramkörök védelmét (jellemzően emeletek, speciális szobák, műhelyek kerülnek ilyen módon alhálózati szegmensekre)."
Ez lehet a megoldás.
Csaba
0
Szia Csaba!
Na de 10A névleges árammal???
Üdv Tibi.
0
Szia tibibalogh520!
Húzós kérdés! :hmmm:
Csaba
0
Helló
Létezik olyan üzemszerűen működő környezet Pl:nedves pince vagy bánya, ahol a normál üzemi szivárgó áram 150mA, itt a 100mA-os biztos leoldana.
A 300mA-os itt jöhet szóba.
De az embernél 70-100mA végzetes,így felmerül a kérdés hogy akkor meg minek?
Talán nem az embert hivatott védeni ez az eszköz.
0
Szia! Jogos a kérdés, akkor mit?
0
Helló
Talán egy elefántot.
0
Szia! Az lehet, de első, vagy hátsó lábas a védelem?
0
Üdv!
Nagyobb kiterjedésű hálózatoknál szokták alkalmazni, (itt a kapacitív "szivárgó" áramok miatt kevés lehet a 30 mA leoldási áram.) kombinálva esetleg helyi védelemmel is...
0
Szia! Ez érthető lenne ipari hálózatnál (3 fázis) de ez egy fázisú és 10A-es. Tehát nagyon kiterjedt hálózatot nem kezelhet.
0
Üdv!
Na igen...ez jogos..
0
Sziasztok ! " Nem EU normák szerint készült . " Üdv jano
0