Tisztelt Kollégák!
A fenti készüléken(jónéhány egyéb hiba elhárítása után) már van TV-kép, viszont szín nincs. Ugyanez a helyzet Video-bemenetről is.
Mértem a színjel amplitudót "h" rajzrészlet "16d" ponton, ami elhanyagolhatóan kicsi, nyilván ezért nincs szín.
A "h" rajzrészlet "11j" pontján a feszültség DC értéke kb. 6V és a képtartalomtól függően is csak 0.1-0.2V -ot változik. Ha D322 anódját kiemelem és oda trimmerel DC feszültséget adok, 18V-nál a színjel amplitudó eléri a névleges 1.8Vpp értéket és megjön a színes kép. Viszont ezzel a megoldással az ACC áramkör ki van iktatva...
A fenti "módosítás" után megnéztem szkóppal T304 bázisán a burst-amplitudót, ami 1.7Vpp körül van. Mivel a jelalakok közül (többek között) a 25. oszcilogram hiányzik, így sajnos nem tudom, hogy ez az érték megfelelő-e.
Szívesen venném az oszcilogram pótlását, illetve bármilyen tanácsot.
Segítségeteket előre is megköszönöm!
u.i.: Mivel ez csak hobbi TV, lehet, hogy napokba telik, mire válaszolok. Ez nem az érdektelenség, hanem az időhiány miatt van így...
Üdv:
Gyula
Sziasztok!
Mint említettem, nem az érdektelenség, hanem az időhiány miatt nem nagyon írok. Most viszont van fejlemény!
Újra átnéztem a leírást, ami azt írja a beállításoknál, hogy kikapcsolt ágyúkkal a sugáráram korlátozó kimenetén 21V-nak kell lennie. Ez az én esetemben csak 13V volt leválasztott be/kimenetekkel is. Emiatt megépítettem az áramkört furatos kísérleti panelen és asztalon letesztelve működött. Beépítettem a TV-be és a hekkelt panel ott is a leírás szerint működik! Szín is van! Valamelyik eredeti alkatrész, vagy panelhiba lesz.
Bár az ellenállások kivételével már mindent cseréltem, most azok következnek, a panelt pedig végigcsipogom.
A reflexió problémát (ahogy Gyula.maestro is írta) a 680ns-es művonal hibája okozta. Szkóppal kimértük és a bemeneten beadott impulzusra ugyanakkora impulzussal a kimeneten megjelent a késleltetett de az eredeti jel is! Tropfehérke, akitől a TV-t is vettem, küldött vagy 4-5 művonalat, amelyikből az egyik (méréssel igazolva) késleltetési időben és impedanciában is megfelelő volt. Ezt beépítve a reflexió megszűnt!
Úgy néz ki, hogy már csak a konvergencia beállítás van hátra.
Köszönöm mindenkinek a segítséget!
Üdv:
Gyula
0
Az SPII és az SPIII nagyjából egyforma a fő különbség az, hogy az egyik angpl képcsöves volt a másik pedig orosz és az áramkörök ehhez voltak kialakítva.
Megnézném, hogy Palban és Secamban van -e különbség, mert a jelfeldolgozás egészen más, illetőleg van egy közös csatorna amibe az ACC is beavatkozik. Itt a kimeneten megjelent színjel kb 2-3 vpp.
Ha ez rendben van és nincs különbség a két norma között akkor a végfokot nézném meg, mégpedig Y jellel, annak szépen kialakított lépcsőzetének kell lennie.Ha lekerekített akkor a kiemelő tag rossz. Styroflex kondi hibák szoktak lenni.
Beleszólhat a szintrögzítő is, az S görbéjének a hátsó kioltó vállon kell lennie. Sok probléma volt vele, főleg a BY238-al és nem volt mintegy, hogy milyet tettünk bele. Scoppal szépen be lehet állítani.
Végül a videóbemenetről megvezérelném színskálával és a kimeneti RGB szinteket 90v kb BA értékre állítanám be.
Ha ez stimmel, akkor képcsöves. Az orosszal voltak ilyen gondok
A Munkácsy tv volt az a készülék, amelyben lépésről lépésre lehetett vizsgálni a színfeldolgozás folyamatát.
0
Szia!
Köszönöm a tanácsokat! Át fogom nézni valamikor... Ma született meg a lányom, úgyhogy nem tudom mikor, de jelentkezem.
Üdv:
Gyula
0
Üdv. Hidysze!
Elnézést a kérdésért, annak idején én is találkoztam a BY238 dióda problémával javítás során. Milyen dióda felelne meg a mai diódák közül, amely tartósan üzemelne úgy, hogy nem kellene válogatni?
üdv.
0
Szia!
A mai diódák közül, hogy melyik azt nem tudom, de azt igen, hogy sokat kellett keresgélni egy megfelelőt,a sima felületű, sarka letört az rossz volt. Sokszor azt csináltuk, hogy a Graetz- ből cseréltük át.
A kioltó vállon lévő S görbe amplitúdója egy rossz dióda esetén kicsi volt.
Szerintem a kapacítív értéke volt a rossz.
üdv
0
Üdv.Hidysze!
Az első ilyen hiba esetén nekem elég nagy gondot okozott. Hiába került be tiszta új dióda, semmi változás. Szerencsére a következő dióda megfelelő paraméteretekkel bírt, jó lett a TV. Emlékezetes maradt számomra. Később próbáltam gyors piros feliratos diódát, talán SY..., de nem emlékszem, az jó lett-e.
üdv.
0
Szia Billentyűs!
Így utólag gondolva az S görbe frekije 70 kHz körül van, szerintem ez volt a sok. Persze a mai tudással ennek megállapítása annak idején sokkal könnyebb lett volna. Volt egy dióda amelyik rücskös felületü volt, az volt a kiváló, mert nem is melegedett. A másikakat próbáltuk hűteni is, de semmit sem ért.
Üdv
0
Üdv. Hidyse!
Én a sima, egyik sarkán " lecsapott " típust ismertem. Először nem értettem, mi lehet az oka, hogy 1 tiszta új dióda nem jó. Azt is próbáltam, soros, párhuzamos láncot alakítottam ki belőlük. A frekvencia mérése nem igazán elterjedt módszer volt abban az időben, ill. a szlóp sem tartozott az alapfelszereltségbe.
üdv.
0
szia: egy tipp
http://english.electronica-pt.com/components-cross-reference?ref=BY238
Bálint
0
Szia Gyula
Én úgy emlékszem, hogy abban az időben mikor ezeket a készülékeket gyártották (70-es évek) minden TV képcsöve színkülönbségi jelet kapott. A csőben keletkezett a színjel.Ha a cső gyenge akkor csak F-F kép lesz.
Üdv:
0
Szia!
Ebben a TV-ben az RGB mátrix kapja a színkülönbségi jelet és a katódokat hajtja meg. A cső korához képest nincs rossz állapotban. Kiiktatott ACC mellett színes vételnél a teli kék, piros, zöld illetve fehér képek elfogadható fényerejűek. Vagy a sugáráram korlátozó, vagy az ACC fokozat lesz a bűnös...
Üdv:
Gyula
0
Nem mind. Volt olyan is, hogy a katódra tették a világosságjelet, és a G1-re a színkülönbségjeleket, de például az orosz készülékekben (és a Color Star nevű mutációjukban) kimátrixolták szépen az R G és B videójeleket, és azokat tették a G1-re.
Hogy pont a Munkácsyban hogy van, azt most hirtelen nem tudom. De nem is kérdés, hiszen ha labortápról beadja a 18V-ot, akkor színes a kép, szóval talán nem kell még siratni azt a képcsövet...
0
Tanácsom az, hogy ott keresd a hibát, ahonnan a D322 nem kapja meg a megfelelő feszültséget.
0
Szia!
Ez nyilvánvalónak tűnik... Csak az a bajom, hogy a rajz kb. 6V-ot ír elő D322 katódján, ami meg is van, de színes vétel így sincs. Csak akkor, ha ezt a feszültséget 18V-ig megemelem. Lehet, hogy esetleg T304 valamilyen munkapont beállító elem hibájából nem nyit megfelelően?
Üdv:
Gyula
u.i.: Érdemben mérni szerintem csak hétvégén tudok...
0
Faszságot ír az a könyv. A D321 egy 6,2V-os zener, hogyha D322 katódján 6V van, akkor semmilyen munkapontról nem lehet beszélni, T304 bázisán semmiféle egyenszint nincs, naná, hogy nem is működik.
Lehet, hogy 16V akar az lenni, csak nyomdahibából kifolyólag lemaradt az egyes.
0
Szia!
Először én is így gondoltam. De a leírásban átrajzolva is bent van ez a fokozat. Ha újra megnézed, a munkaponti bázisáram PAl állásban R423, R420 ill. P405 elemeken át áll be. Csak az a bajom, hogy ezeknek megmértem az ellenállását és minden jónak mutatkozik. A tranzisztor is valószínűleg jó, mert SECAM állásba kapcsolva az ACC feszültség (R418 és R417 közös pontján) P404-el 7.8-9.2V között változtatható.
Üdv:
Gyula
0
SECAM állásban van ábrázolva a kapcsoló, és külön még oda is írták minden kontaktorához, hogy merre P és merre S.
A bázisáram útja PAL állásban D322, R421, D321, P425, R479, bázis, emitter, test. (R 449-et pedig földeli a kapcsoló)
A az alsó körön át nem nagyon tud munkapont beállni, hiszen D320 egy germánium dióda, azon 0,3V-nál több nem lehet, a T304 tranzisztor meg szilicium, 0,7-tel kéne előfeszíteni.
0
Szia!
Viszont P404 és P405 össze van kötve. Átrajzolva lásd a mellékelt képet. A dióda pedig nyitóirányban van beépítve, (bár nem tudom mi a szerepe) így nem fogja meg a feszültséget 0.6V-on (ez már szilícium dióda). A nyugalmi munkapont elvileg P405-el állítható a sugáráram korlátozó pedig azt negatív irányban tolja el, ami az ACC feszültség megemelkedését okozza.
Persze azt hiszem, az lesz a legjobb, ha 7végén átnézem/kimérem azt a kb. 15 alkatrészt. Meg átnézem sugáráram korlátozót is.
Üdv:
Gyula
0
De ha megnézed a sugárásam korlátozó rajzát, abból is láthatod, hogy egy +24V-os tápról megy a történet, éppen csak egy 120 ohmos védőellenállás van betéve a kollektor körbe. Szóval a 16V szerintem teljesen reális.
0
Az 1N125 germánium dióda. És pont azért fogja meg 0,3V-on, mert nyitóirányba van bekötve. R420-nak pedig az a szerepe, hogy a D322-n keresztül érkező feszültség fel tudja húzni a tranzisztort A osztályba. Ha érkezik ott feszültség. Ha nem érkezik, akkor valahol C osztály körül van.
0
Szia!
Most már sikerült teljesen összezavarnod. :) Majd hétvégén méregetek és referálok.
Addig is jó munkát és/vagy pihenést!
Üdv:
Gyula
0
De a könyv is azt írja, hogy a fokozat erősítését oly módon változtatja, hogy a tranzisztor munkapontját tologatja.
Ha Ib-t növeli, a munkapont A-tól jobbra tolódik, és a meredekség nő, ha meg csökkenti, akkor A-tól balra tolódik, és a meredekség csökken.
A minimum értéket állítja be az 1N125 felőli táp, és ezt tudja a sugáráram korlátozó fölfele húzni, de ehhez 6,2V-nál biztos, hogy nagyobb feszültség kell, mert abban a körben ott a zener, ami az alatt nem nyit ki.
0
Szia!
Köszi az infót!
Túl sok időm nem volt, de a sugáráram korlátozóban minden alkatrészt megmértem. Az elektrolit kondikat és a szakadt P508 trimert kicseréltem. A korlátozó kimenetén továbbra is csak 5.8-6V (képtartalom függő) közötti feszültséget mérek. Igaz a tranzisztorokat csak dióda állásban mértem meg...
Üdv:
Gyula
0
Akkor haladj tovább a P508-tól visszafelé! Lesz még ott valami disznóság, az a poti nem ok nélkül szakadt meg. (És lehet, hogy azóta már az is megszakadt, amit betettél helyette.)
6V a kimeneten csak akkor lehet, hogyha T512 teljesen nyitva van. Vagy ha C525 zárlatos. (Utóbbi nem biztos, hogy ohm méréssel kiderül, lehet, hogy 0,7V-on még nem, de mondjuk 12V-on már átüt...)
0
Szia!
Sajnos csak most volt időm foglalkozni a géppel. Neked volt igazad! A sugáráram korlátozóban az ellenállások kivételével (amiket megmértem) minden alkatrészt kicseréltem. Így a sugáráram korlátozó kimenetén (D322 anódján) már 11V körüli feszültség van és a képtartalom függvényében változik is. (Lefelé) A P1g mérőponton érkező burst-jel amplitudója kb. 1Vpp. (Sajnos nem tudom mennyinek kellene lennie, mert a szervízkönyvből is kimaradt az oszcillogram) Viszont a színtelítettség még így is erősen képtartalomfüggő, amiből arra következtetek, hogy még mindig határon van a szabályozófeszültség.
Van viszont még egy másik hiba is. A képtartalom sor irányban kb. 1cm eltolódással megduplázódik. (lásd képek) Ugyan ez a helyzet video és tunerképnél is. Vajon az eltérítő rendszer hibája, vagy az Y erősítő RGB láncban van valami reflexió? Jól sejtem, hogy az RGB végek kimenetén FF képnél a hálóábra fehér vonalai számolhatók? (Pl. oszcilloszkópon kettős időalappal megnézve) Így el lehetne dönteni, hogy a fenti fokozatok közül melyikben van a hiba.
Válaszodat előre is köszönöm!
Üdv:
Gyula
u.i.: Lehet hogy ismét csak hetek múlva tudok majd válaszolni időhiány miatt.
0
Szia!
A reflexiót okozhatja a 680ns-os késleltető művonal hibája is. Az esetedben egy elég durva konvergencia hiba is fennáll. Mielőtt megpróbálnád beállítani, érdemes lenne kicserélni a konvergencia lapon a Remix fóliakondenzátorokat valami jobb minőségűre. Ennyi idő után a kapacitásuk olyan mértékben eltérhet a névlegestől, hogy a konvergenciát nem lehet megfelelően beállítani.
Üdv.:
Gyula
0
Szia!
Most nincs előttem a rajz, de ha jól értem, az Y-jel erősítőben elhelyezett művonalra gondolsz.
A leírásban azt olvastam, hogy az a színjel csatorna késleltetését hivatott kiegyenlíteni. Enélkül a színjel és a világosságjel egymástól elcsúszik. Viszont az én esetemben a hiba kikapcsolt színjel (killer) esetén FF vételnél is fennáll. Az járható út, hogy megszakítom az Y-jel útját és csak a színkülönbségi jelekkel hajtom az RGB végfokot? (Lesz egyáltalán valami kép?)Mert ha ekkor megszűnik a "szellemkép akkor egyértelműen az Y-csatornában van a hiba.
A másik ötlet, hogy a színkülönbségi jelek vezetékeit forrasztom le és megnézem úgy mi történik. Bár nem tudom, hogy FF vételnél a színjel kimeneteken egyáltalán van-e valamilyen jel...
Üdv:
Gyula
0
Szia!
Igen, az Y csatornában levő művonalra gondolok. A művonal kikapcsolt színjel csatornánál sincs kiiktatva, tehát okozhatja a hibát. Nekem egy orosz készüléknél hasonló hibát okozott.
Üdvözlettel:
Gyula
0
Szia Drusza!
Annyit "haladtam", hogy a művonalat próbából rövidre zártam. Így a reflexió megszűnt, úgyhogy annak a környékén lesz valami. Ha hibás lesz, vajon honnan tudok szerezni?
Üdv:
Gyula
u.i.: Egy darabig biztos nem tudok írni, mert ma született meg a kislányom.
0
Szia!
Gratulálok a kislányodhoz! Sajnos új művonalat nem lehet kapni, a HQElektronika is csak 390ns-osat forgalmaz. De talán valakinek akad a fiók mélyén.
Üdvözlettel:
Gyula
0
Üdv!
Szerintem van nekem...A kék színű lapos, ha jól rémlik?
De biztosan akad minden második asztalfiókban:)
De egyébként:
https://hqelektronika.hu/passziv-alkatreszek/delay-052-delay-line-64us-d...
https://hqelektronika.hu/delay-051-delay-line-64us-dl701
Gratula a kislányodhoz!
Ezt benéztem, neked az y művonal kellene, az 0,68us-os...Ettől függetlenül, lehet, hogy akad valahol...
0
Üdv!
Nekem ez így messziről konvergenciahibának tűnik...de a franc tudja, régen foglalkoztam deltacsövekkel (hálistennek)
0
No, akkor lassan összeáll... néha egészen bolond hibák vannak. Kis szar nF értékű kerámia meg stiro kondik gyönyörűen átvezetnek, meg ilyesmi... még a legigényesebb jappán hifikben is. Az ember néha megtalálja, néha meg nem. :-(
Ez a szellemkép viszont baromi randának látszik. Ilyet még én sem láttam, nincs jobb ötletem, mint szisztematikusan végigmérni oszcilloszkóppal. Kezdd a video demodulátor kimenetén! Ha már ott is megvan, akkor állítsd az ábragenerátort középfrekire, és kösd be a KF erősítő bemenetére stb. jó nagy szopás lesz megkeresni. :-( A bemenetére hogy csatlakoztál? Szimmetrizáló trafóval, vagy csak úgy hevenyészve?
0
Szia!
Valószínűleg cserélni fogom (egyszer) az ACC fokozatban a kis kapacitású kondikat is, aztán meglátjuk.
A szellemkép (relexió?) hibát a szerintem a tuner, KF után kell keresni, mert kompozit video bemeneten beadott jelnél is jelentkezik. (A képek is DVD-ről kompozit video bemeneten beadott .jpg-kről készültek.) A nagyfrekvenciás jelet egyébként egy 75/300 ohm-os balun-trafón keresztül kötöttem be.
Tehát az antenna bekötés, mint hibaforrás a fenti két okból is kizárható.
Üdv:
Gyula
0
Nem szabad ész nélkül cserélgetni sem, mert könnyen új hibákat vihetsz be ezzel. Nem kívánom neked, hogy kicserész mondjuk 20-30 kondit, és csak egynél megreped a fólia... aztán találd meg. :-( Arról már nem is beszélve, hogy selejt alkatrészbe is belenyúlhatsz, a mai világban nem egy van a boltokban. Szóval egy ilyen bonyolult készülék esetében jobban jársz, ha tudományos alapon dolgozol, és egyszerre mindig csak egyvalamit cserélsz.
Kompozit video bemenet? A Munkácsyn??? Dehát annak univerzális tápja van! Vigyázz, nagyon vigyázz, mert agyoncsap a villany!
0
Szia!
Természetesen egyesével fogok cserélgetni, aztán próba.
A TV-t leválasztó trafón keresztül járatom egy DVD lejátszóval.
Üdv:
Gyula
u.i.: Ma született a lányom :), úgyhogy egy darabig nem fogok tudni írni...
0
drakula.
dehogynem fogsz írni.
aludni nem fogsz.
és unalmadan tévét szerelsz két pelenkázás meg bömbölés között. :-)
0
szia: ez kétnormás készülék?
Bálint
0
Szia!
Igen, PAL/SECAM rendszerű. Természetesen PAL állásban tesztelem. Valamelyik nap felteszem a teljes rajzát is, mert itt még nincs fent csak az SPII.
Üdv:
Gyula
0
Szia !
Feltehetném én is ha nem ütközne jogdíj problémákba mert csak a Szines TV Szervízkönyv II -ből tudnám a megfelelő oldalakat feltölteni. Ez egyébként meglehetősen részletes útmutatóval szolgál a javítást beállítást illetően. Ha nem ebből dolgozol privátban ha igényled szívesen elküldöm számodra.
Üdv. laci
0
Hali!
Nagyjából az összes gyári kapcsolási rajz, szervizmanuál szerzői jogvédelem eső anyag, nem csak a könyvek, hanem az elektronikus formátumok ugyanúgy. Szóval majdnem minden, amit itt fent van a Tanyán.
imrus101
0
Hmmm... én azt hiszem, hogy ezekre a dolgokra inkább a szabadalmi védelem vonatkozik, mint a szerzői jog..
0
Szia!
Köszönöm, ebből dolgozom én is.
Szóval nem ollózhatom ki belőle a rajzot, hogy .pdf-ben feltegyem ide? :(
Üdv:
Gyula
0
Szia !
Sajnos azt kell mondanom: Jogszerűen NEM. Ehhez azt kell tudni hogy gyakorlatilag szinte az összes '90 előtt kiadott, de lehet hogy még későbbiek is a kiadók által szerzői jogvédelem hatálya alá tartoznak. A szemétség ebben az hogy legálisan sem papír alapon sem elektronikus formában nem hozzáférhetőek s a jogtulajdonosok nem is tesznek lépéseket ez irányba hogy ez NE így legyen. A használt könyvpiacon esetleg hozzá lehet jutni ilyen könyvekhez.
A feltöltéssel törvényt szegsz ha valahol ráakadsz, saját célra letöltheted de tovább máshová nem töltheted fel. Eme magáncélú letöltésre az ad jogalapot hogy minden féle adathordozó megvásárlásakor ilyen célú "sápot" fizetsz. De ezt már egy másik topikban is leírtam.
Üdv. Laci
0
Csoda, hogy még a könyvtárakat nem záratták be ezek a jogvédők. Hiszen ez egy fertő, ahol bárki, bármit elolvashat a nélkül, hogy megvásárolná...! Skandallum! Szegény szerzők ettől denagyonmegkárosodnak...
Érdekes, a sebész nem követel tőlem pénzt azért, mert 30 éve kivette a vakbelem, és ezzel megmentette az életemet. De bezzeg Presser elvtárs hetediziglen is abból akar élni, hogy ő írt egyszer egy gyöngyhajú lányt, és hogyha én veszek egy 8GB-s SD kártyát a fényképezőgépembe, arra biztosan azt akarom felvenni, úgyhogy fizessek neki jogdíjat, mert ő egy szeher-zöhő, és neki jogai vannak, amit nem lehet csak úgy sárba tiporni.
Hogy a döghalál jönne rá ezekre az összes jogvédőkre!
0
Akkora arcod van mint amekkora képeket beraksz. Próbálj már meg vissza venni belőle, vagy legalább a keretek közt maradni. :)
J.
0
Szia!
Köszönöm az infót! Ennyire nem néztem utána...
Üdv:
Gyula
0
Hááát, igen:
"A szerzői művet a szerzői jog csak meghatározott ideig védi, ez azt jelenti, hogy az alkotás a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesül védelemben, ez a védelmi idő. (Szjt. 31.§)"
_
gbenyov
0 Hz és az UV fény frekvenciája között minden érdekel...vagy tovább is, mindkét irányba?
0
Szia !
Most a hazai kiadványok, könyvek, RTV kiadványoknál maradva: Akik ezen sajtótermékek fogyasztóiként szóba jönnek az egy viszonylag szűk, max. pár ezres kör. Aki akarja az megszerezheti vagy már a birtokában van. Ezzel a jogtulajdonosok igazából csak ártanak a (szakmai) kultúrának. Hangsúlyozom, itt régi kiadványokról van szó melyekért már egyszer(?) felvették a honoráriumot. Ráadásnak: amennyire ismereteim vannak róla, a beszedett jogdíj egy töredéke vándorol a szerzőhöz a többi a "jogvédő" szervezethez. Persze. A bevételszerző joguk védelmezésére.
Akadnak jó példák is. Például sok USA -béli folyóirat hajdani számai (szkennelt változata) legálisan, szabadon hozzá férhetőek.
http://www.americanradiohistory.com/#Early
Üdv. Laci
0
Hát persze hogy egy nagy kibulizott lenyúlás ez is. Volt is már ebből perpatvar, hogy valami perzsa éttermet meg akartak kaszálni jogdíjra, de azok meg egy buznyákot sem akartak fizetni nekik, mondván, hogy a saját fizetett zenészeik perzsa népdalokat és a saját szerzeményeiket játszák náluk, szerződés alapján kifizetve, úgyhogy a lobonchajúéknak kurvára semmi közük az egészhez.
0
Mindezt pedig köszönhetjük a Disney studiónak, akik voltak olyan szívesek kibulizni, hogy még 2006-ban, Walt halála után 50 évvel se rajzolhasson senki Miki Egeret a nélkül, hogy nekik perkálna érte.
Aki pedig ezt (politikusként) kijárta, nem más volt, mint Sonny Bono, a kádár rendszer tévéhíradóinak végén hallható "prüntyögős időjárásjelentés" zenéjét játszó billentyűs.
Hát köszönjük szépen, én már csak annyit szeretnék kérni, hogy nekem is fizessen jogdíjat mindenki, aki olyan készülékeket használ, amelyeket valaha is javítottam. És akkor nekem sem kellene többet dolgozni, csak ülnék a babérjaimon és inkasszálnék, mint a drágalátós szerzők.
Ó, bassza meg, már megint belelőg a kezem a bilibe...
0
Szia !
Azt hiszem :) igen.
Üdv. laci
0