Pár perc plusz munka most, akár több óra nyereség, később!

Avagy hogyan fogok én neki egy villámkáros készülék javításának.
Ezeknél a készülékeknél legtöbb esetben a tápegység teljesen, vagy részlegesen halott.
Legtöbb esetben meg kell javítani a tápegységet, hogy megállapíthassuk, hogy van-e, vagy milyen mérvű a károsodás, az egyéb lehetséges hiba. Sokszor járhatunk úgy, hogy komoly, befektetett munka után derül ki, hogy az adott készülék gazdasági totálkáros, vagy egyéb okból nem javítható.

Mint bizonyára mindenki tudja, hogy a most használatos kapcsoló üzemű tápok javítása adott esetben nem egyszerű, mert a szekunder oldali nagyobb terhelésre már akár el se indul. Nagyon sokszor nehéz eldönteni, hogy mi okozza a működésképtelenséget.

A fölöslegesen elvégzett munkát próbálom úgy elkerülni, hogy a jól működő készülékeken méréseket végzek. Ezek a mérések nagyon jó szolgálatot tesznek, mert így a villámos készülékeknél pár méréssel eldönthető, hogy az adott készülék károsodása várhatóan milyen mérvű.

A mérések gyorsítása, és egyszerűsítése miatt a következő módon szoktam eljárni.
A méréshez egy 0-30V-ig szabályozható tápegységet használok, ami 1mA pontossággal mutatja az áram fölvételt is.

A készüléken a méréseket a készülék kikapcsolt állapotában végzem.
Külső tápegységről, minden szekunder oldali diódának a katódjára külön-külön DC 12V-ot kapcsolok, mérve ezeken a pontokon a 12V-ról felvett áram nagyságát.
(Ha van olyan extrém helyzet, hogy üzemszerűen az adott dióda által egyenirányított feszültség jóval kisebb 12V-nál, akkor kevesebb mérőfeszültséggel mérek, illetve negatív tápoknál természetesen, fordított polaritással.)
Utána a kapcsolási felépítéstől függően a stabilizátorok kimenetén is, (természetesen azoknak a kimenőfeszültségének megfelelően) az áramfelvételeket megmérem.

Ez a 10-15 perces mérés a későbbiekben nagyon sokszor, jó szolgálatot tett már, akár több órás munkát spórolhatunk meg vele. Amennyiben a javítandó készülékről, vagy készülékcsaládról rendelkezünk ilyen mérési adatokkal, könnyen ellenőrizhetjük érdemes-e egyáltalán a tápegység megjavításához hozzáfognunk.

Ha nincs is mérési adatunk, de a hasonló felépítésű készülékeknél nagyságrendileg hasonló áramfelvételeket feltételezhetünk. A tapasztalatom szerint azonban vigyázni kell, mert tetemes különbségek lehetnek a készülékek áramfelvétele között, így könnyen betévedhetünk az erdőbe.

Mintaként mellékelek, egy pár mérési adatot, 1-2 sűrűn előforduló készülékről.
Ha hasonló módon többünk készít, és felvesz minél többféle készülékről adatokat, az bizonyára segíthetné mindnyájunk munkáját.

Beko_12.4-12.5:

Grundig_K1:

Vestel_11AK37:

Vestel_11AK30