BOSCH ClassiXX 6 dobcsillag készítése házilag...

Sziasztok!
Azzal kezdeném, hogy nem vagyok mosógép szerelő. Nincs benne tapasztalatom, nem csináltam még ilyet, csak megnéztem pár youtube-os videót.
Biztosan kapni fogok hideget-meleget, de leírom én hogyan javítottam meg a mosógépet minimális anyagi ráfordítással, és persze emellett annál több ráfordított munka órával.
Két hónappal ezelőtt a fent említett  7 éves mosógépünk csúnyán elkezdett zakatolni centrifugálás közben. Gondoltam mivel az üst is mozgott a dobban valószínűleg szétmentek a csapágyak, így elhatároztam szét szedem. Már akkor kezdett gyanús lenni a dolog (nekem aki soha nem hallott még a "dobcsillag" nevű szörnyetegről) amikor megbontva a gépet tapasztaltam hogy az ékszíjtárcsa bizony stabilan áll és nem mozog együtt a dobbal... Következő felvetésem az volt, talán valami ponthegesztés vagy csavarozás engedhette el... én optimista. :)
Szétszedtem a dobot, előtte megnéztem 1-2 videót a szétszedéséről. Volt ahol azt ajánlották körbe kell flexelni  egy vékony résznél úgy a dob 1\3 nál aztán majd a végén pákával összetaknyolni (komolyan volt ilyen), a másik hasonlót ajánlott de hegesztéssel, a harmadik az eredeti ragasztás helyét ajánlotta felmetszeni ami jóval munkaigényesebb de láthatóan stabilabb és jobb megoldást ad, felkínálva a csavarozás+ragasztás lehetőségét.
Na én ennél maradtam mivel belegondoltam hogy a két igen súlyos betondarab ami a dob szétválasztás szerinti két külön felén kap majd helyet milyen kemény igénybevételnek fogja kitenni az összefogatás helyét centrifugálás közben. (de szép hosszú mondat) Szóval a ragasztásnál szedtem szét ami nem volt egyszerű mert ennél a típusnál a  két alsó lengéscsillapító is útban van, de kivágtam őket és két 6-os csavarral fogattam be őket a végén, ami így még a dobot is összefogta. Sajnos a motortartó két hátsó bakja is útban volt, azt is le kellett vágni de azt szépen visszahegesztettem saját anyagával egy forrólevegős forrasztóállomással.  Flexet nem akartam használni, szerettem volna minél jobban a ragasztás vonalán haladni, így a fémfűrészlap mellett döntöttem. Volt olyan hely ahol sima fémfűrésszel betudtam vágni egészen az üstig. Fűrészelés előtt 2-es fúróval kb 10cm-erenként átfúrtam a peremet körben a későbbi csavarozáshoz. A fűtő betétet majdnem elfelejtettem kihúzni, na az még szép lett volna ha átvágom, szóval erről sem szabad megfeledkezni.  Utána fogtam egy dekopírfűrészt és megköszörültem egy 15cm hosszú fémfűrész lap darabot hogy befogható legyen. Azzal szépen körbevágtam a dobot (közben finoman vízzel hűteni kellett ne olvadjon meg a műanyag) a ragasztás mentén, a ragasztás szinte magától vezette a fűrészlapot. 


Ezután kivettem a dobot és elém tárult a szörnyület...a darabokra szét esett dobcsillag (halálcsillag :) ). Kicsavaroztam a darabjait, szörnyen mocskos zsíros volt és nehéz. (utólag kiderült a rárakódott kosztól) A súlyából ítélve úgy gondoltam valami öntöttvas féle lehet , persze miután letakarítottam egyből kiderült  nem más ez csak valami ócska fröccsöntött alumínium vagy más egyéb szenny anyag aminek a hegesztése, javítása teljesen reménytelen.
Megjegyzem biztosan nincs benne semmi szándékos, hogy a mosógép egyik legnagyobb igénybevételnek kitett alkatrésze ami nélkül használhatatlan fröccsöntött sz*rból készül ami ráadásul nem áll ellent a savnak-lúgnak sem szóval... Ami pár év alatt vagy eltörik a folyamatos hajlongástól, vagy a lúgos víz szét eszi és attól még előbb megy gallyra.
Hát igen kérem szépen, a tervezett elavulás egy tökéletes példája!

Oké... Nézzünk utána a neten mit is lehet csinálni.
-Felmerült a komplett új dob vásárlása. 60-80 ezer forint között találtam ehhez a típushoz újat, nem találtam jó megoldásnak.
-Találtam használtat 15-20 ezer körül, megint butaság, semmi sem garantálja hogy X hónap múlva nem lesz csapágyas vagy szintén jó eséllyel dobcsillag törött, ez is elvetésre került.
-Találtam házi készítésű dobcsillagot hozzá, rendelésre készítik  32 ezer forintért+posta az ára. (meg ekkor megláttam hogy a csapágy garnitúra is 12 ezer forint+posta körül mozog hozzá, természetesen minőségi eredeti csapágyból és szimeringből!)
Na ez volt az a pillanat amikor úgy éreztem hibát követtem el amikor elkezdtem ezt a gépet szerelni, legszívesebben összekupacoltam volna az egészet és kidobtam volna a szemétbe... elkönyvelve hogy hiába való volt az eddigi munkám és jobb lesz majd egy új!
Na persze ekkor jön az hogy alszik rá az ember egyet és inkább azon agyal hogyan lehetne ebből az egészből a legjobban valamint a legolcsóbban kijönni, avagy hogyan is lapátoljuk vissza a sz*rt a lovacskába. :D 
Megvizsgáltam az "eredeti minőségi" csapágyakat amit a gépben találtam. Kiderült egyik lengyel, a másik török, a szimering meg kínai....Szóval ezt nevezik eredeti gyártói minőségnek...lehet ezt kapom majd 12 ezer+postáért??? :) Oké, gondoltam azért az "óccó" kínai ötletet elvetem, de jó lesz nekem a sima kis közép áras japán csapágy is, meg is rendeltem, 2db csapágy + a szimering+posta, 2590 Ft. 
Mi legyen a dobcsillaggal? Fogtam a tengelyt illetve a megmaradt középrészt és fűrésszel levágtam róla a csonkokat a tengely vonalában.(elég könnyen és gyorsan vágható az a fröccsöntött valami) Szerencsére van otthon egy kis kínai 350mm-es esztergánk azon befogtam a tengelyt és leesztergáltam róla a felesleget.  Kaptam egy szép tengelyt ami láthatóan egyetlen  stabil igényes darabja a mosógép ezen részének. Utána szétnéztem a lomok között, amit jónak találtam azt kiválasztottam és próbáltam összerakni belőle gondolatban egy helyettesítő alkatrészt.
Amit végül én találtam és felhasználtam:
-egy régi pannónia váltótárcsa, ez bekerült változtatás nélkül eredeti formájában (átmérő 95mm, vastagság 5mm)
-egy kerékpár nagy lánckerék, közepét 30mm re kiesztergáltam, a fogkoszorút flexel levágtam
-és 3db kb. 221mm hosszú 14-es gömbacél rúd
A rudakba menetet vágtam, végüket a menetnél egy 12 fúróval kúposra martam, hogy az üsthöz és az eredeti csavarokhoz passzoljon  majd enyhén meggörbítettem őket a képeknek megfelelően hogy belesimuljanak a dobba.

A tengely végére csináltam egy kis vállat hogy a tárcsa rápasszoljon, és ráhegesztettem pár ponttal.
Ezután a rudakat méretre köszörültem hogy szorosan menjenek a dobba a tengely köré, ügyelve hogy egyforma hosszúak legyenek. Becsavaroztam és szintén behegesztettem őket néhány varrattal. Alá kell a tengely alá rakni egy kb 5mm vastag papír vagy falapot ami védi az üstöt a hegesztéstől és megadja a megfelelő tengely magasságot. Így lett jó a távolság. Természetesen az egész tengelyt burkolni kell a hegesztés folyamán valamivel védve azt főleg a szimmering felületet. Én egy rossz bőrszíjat tekertem rá.
Ezután kivettem a félkész csillagot és a tengelyre rakva az egyik csapágyat, satuba fogtam hogy elforgatható legyen. Jött egy kis kalápácsolgatós hajlítgatás, amivel a tengelyvégekben a furatot figyelve-forgatva  ellenőrizve az egyben futást max 1mm eltérésre korrigáltam.
A hajlítás mivel nincs megfelelő erős satum erre a célra (azért a 14es gömbacél nem hajlik olyan könnyen :) ) én úgy oldottam meg, hogy találtam otthon egy régi NDK automata mosógép súlyt, ugye ezek még öntvényből készültek nem betonból. Lyukak is voltak rajta, egyiket kibővítettem 16-ra, és ebbe tudtam utána könnyedén beledugni a tengelyeket és  nagykalapáccsal finoman hajlítani.
Utána rákerült a felső "lánckerék" darab is és az egészet összehegesztettem, nagyjából mindent-mindennel.
Ezután vettem Hammerite kalapács lakkot és 2 vastag rétegben átkentem a kész darabot.

   
Miután megszáradt, becsavaroztam a helyére úgy hogy a rudak végeit is jól lefestettem meg a menetekbe is raktam festéket.
Biztosan lesz aki azt mondja, de hát az eredeti csillag végenként 2 csavarral van fogatva, igaz gyárilag két csavaros kialakítású, de például ebben is csak 1-1 csavar volt behajtva eredetileg is. Ha 7 évig megfelelt akkor meg fog továbbra is. 

Betettem a dobba és megforgattam, meglepően kicsi ütést tapasztaltam,többre számítottam. Az üst szélén kb, max 1mm. Bár úgy gondolom hogy az ennél jóval nagyobb is elhanyagolható lenne ahhoz képest amit a vizes ruha centírozatlansága okoz majd mosás közben... :) 
Szóval fogtam a dobot és mindkét felét vastagon bekentem szilikon alapú tömítő-ragasztóval (ezen nem szabad spórolni, mindenki felejtse el a multikban kapható 5-6 száz forintos termékeket) és összeillesztettem a két felületet. Az előzőleg kifúrt 2es furatokba 3,5 ös facsavarokat használtam persze miután az egyik oldalon 3,5 re bővítettem a furatokat. Láttam van aki metrikus csavarokat használ, én úgy gondoltam mivel itt kb 7mm-er vastag a müanyag ez is megteszi.


Szóval azóta a gép összerakva, túl van másfél hónap használaton (párom gyakran mos ez nálunk kb 30 mosást jelent), és áll benne a dob mint katiban a gyerek. Merném azt mondani hogy érezhetően stabillabb, de nem merev. A párom szerint sosem működött ennyire csendesen, bár ez inkább azért érezheti mert szépen lassan hangosodott az évek folyamán, és így hirtelen persze halknak tűnik.
Hogy meddig fogja tenni? Majd kiderül, ha a festés jól sikerült, és nem kezdi ki a korrózió akkor lehet tovább mint eddig tette. Persze remélem mire a festés megtörik valahol addigra úgy belepi az a zsíros trutyi hogy már az fogja megóvni a rozsdától... :D
Lényeg sikerült, nem kellett kidobni, nem keletkezett újabb adag hulladék.... és mennyibe is került?
-2590 Ft, a komplett csapágy+szimering+posta
-1400 Ft, 300ml szilikonos tömítő-ragasztó
-1560 Ft kisdoboz hammerite kalapácslakk
össz: 5550 Ft
és persze jó néhány munkaóra.
De azt hiszem megérte.
 dscn8742.jpg           dscn8746.jpg           dscn8758.jpg
dscn8745.jpg            dscn8749.jpg            dscn8761.jpg