Nem csináltam még villámhátítót, de rengeteg helyre szerelünk túlfesz-levezetőt...
Kérdésem:
Tudtommal a szabvány úgy redelkezik, hogy a villámhárítók levezető szondáját be kell kötni az EPH hálózatba...a normál védőföld hálózatba... Igaz ez??? Mi az oka???
Nekem a józan ész azt diktálná, hogy minél távolabb helyezzem el őket (a lépésfeszültség miatt) nehogy a kötelező nullázáson bejöjjön az a villám, ami nem csapott bele a villanyoszlopon lévő fázisvezetőbe... (Budapestieknek mondanám, hogy nálunk vidéken még 5 szál szabadvezeték van az oszlopokon...3 fázis, nulla, közvilágítás...)
2010, October 9 - 21:20
#1
Stonhy
Üdvözlet !
Jó olvasni a hozzászólásokat mert igen sok mindent tudtam meg a villámcsapásokról és az ellenük való védekezésről ami eddig nekem kimaradt. Valahogy mindig csak a következményekkel találkoztam a javítandó gépekben. Arra tud e valaki magyarázatot hogy a vízmelegítőkben lévő fűtőbetét miért megy tönkre ha a környéken villámcsapás van? Nem megszakadásra gondolok hanem arra, hogy kinyillik, felhasad és testzárlatos lesz. Ez a jelenség idén nyáron kb 5 km körzetben történt meg a lakóhelyemen. Volt is munka dögivel mindenki melegvizben akart fürdeni. Az én elméletem szerint a fűtőtestet körűlvevő víznek van köze hozzá de nem értem igazából a miértet.
0
Szia!
Jól gondolod.
Ez annak a bizonyos potenciál összekötésnek a hiánya. A másodlagos villámcsapás által az elektromos hálózaton keletkezőt túlfeszültség és a víz eltérő potenciálja az oka. Az áramkör a vízen keresztül záródik és szegény csőfűtőtest nem bírja a terhelést. Amennyiben korrekten be lenne kötve az EPH-ba a víz és a nulla/nullázó vezeték is, nem jöhetne létre áram, mert nem lenne ami létrehozza. Persze itt komoly gondot jelent, hogy a vízvezetékek nagy része műanyagcső. Ennek orvoslására, már folynak/folytak kísérletek bemerülő szondával, de a dolog még nem érett meg igazán.
Üdv! Kalex
0
Üdvözlet !
Ügyfelet nyáron jótanáccsal láttam el miszerint zivatar idején az elektronikus vezérlésű mosógép csatlakozóját érdemes kihuzni a konnektorból. a válasz az volt, hogy Ő nem fog mindent eggyenként kihúzigálni hanem a kismegszakítót lecsapja és akkor nem csap be a villám. Akkor csodálkozott csak el amikor ecseteltem, ha néhány 10m-t megtett odafentről a ménkű az a 2cm ami az érintkezők között van biztos nem lessz neki akadály. Egyébként a nagyobb fémtárgyakat azért kell összekötni és bekötni a védőföldelésbbe mivel antennaként viselkedve potenciálkülönbség jöhet létre köztük ami veszélyes méreteket ölthet.
0
Szia,
"ha néhány 10m-t megtett odafentről a ménkű az a 2cm ami az érintkezők között van biztos nem lessz neki akadály"
az a néhány 10m, olyan 3000-3500m, tehát tényleg nem akadály a 2 cm ! :D
Üdv,
Oszi
0
Szia!
"mivel antennaként viselkedve potenciálkülönbség jöhet létre köztük ami veszélyes méreteket ölthet. " Bocsi, hogy kötexem, de nem pontos a fogalmazásod.
1.A végeredményt tekintve ugyan igen, de itt nem "antenna" jelenségről beszélünk, hanem egy bizonyos méret, és egymástól való távolság esetén a fémtárgy önálló potenciálnak minősül. Ezért kell összekötni őket. Egy biztos ami ráz, az ráz!
2. Tipikus hiba, amikor a másodlagos villámcsapás(feszültségnövekedés) és a közvetlen villámcsapás okozta jelenséget és károkat összekeverik. Pedig ég és föld a különbség! :p
Üdv! Kalex
0
Sziasztok.
..és itt most hol, vagy ki a szőke? hihi. :rohog:
Atyavilág, én madártávlatból figyelek. :)
Üdv.
0
Sziasztok,
Megnéztem a szabványt, ami szerint a villámhárító földelőpontja körül lévő 20m sugarú körben lévő minden földelésipontot és fémtárgyat össze kell kötni a villámhárító földelésével, ha annak szolgáltatója ezt nem tiltja (pl.: víz- gázmű).
Szabvány
Üdv,
Oszi
0
Szia!
"ha annak szolgáltatója ezt nem tiltja (pl.: víz- gázmű)." Ja, ja. Főleg, hogy manapság már mindkettő főleg műanyag cső. :)
Üdv! Kalex
0
Szia Kalex,
1981 régen volt! Változnak az idők! Nem találtam újabbat az EU-s jogharmonizáció még nem érte el! Nem is baj, mert az EU-s szabvány jóval gyengébb!
Üdv,
Oszi
0
Szia!
Van újabb. Egy rémálom. A villámhárító felülvizsgálata gyakorlatilag azt jelenti, hogy jóformán semmi sem felel meg abból, ami a régi szabvány szerint jó volt. Ráadásul nincsenek olyan egzakt meghatározások ami alapján tudnál korrekten dönteni. Szinte naponta kell forgatnom az előírásokat, mert mindig találok benne valami újat. Nem a szövegben, hanem az értelmezésben.
Üdv! Kalex
0
Szia Kalex !
A madár efektuson gondolom azt érted, hogy egyszerre csak egy vezetéken tud tartozkodni tehát egyenpotenciálon van a veréb. Ezért űlnek a villanydróton és maradnak élve.
Habár van egy elfuserált madár a gólya ami leszállásnál végiglépdel a villanyderótokon és általában vége is van. Ez az oka, hogy amióta villamosították magyarhont csökken a születések száma. Döglenek a gólyák :D
0
Szia!
Bingó! Uram Ön nyert egy hangszórót. :D
Majd küld fény post.
Üdv! Kalex
0
Szia!
"Nekem a józan ész azt diktálná, hogy minél távolabb helyezzem el őket (a lépésfeszültség miatt) " Na ez az! Amikor bekötöd, akkor ezzel megszünteted a lépésfeszültség okozta veszélyt.
Mivel a villámáram a rendelkezésére álló összes áramúton folyni szeretne (és folyik is), ezért a be nem kötött villámvédelmi levezető és a rögzített potenciálú nulla/nullázó vezeték között tetemes feszültségkülönbség lép fel. Amennyiben be van kötve, a feszültségnövekedés szintén megtörténik, de az egész hálózatra nézve egységesen. (Madár effektus.)
Üdv! Kalex
0
Madár effektusrók még nem hallottam.
Konkrét kérdésem még egyszer:
A villámot ezzel bevezetem a nullába...a nulla feszültsége - a különféle ellenállások függvényében - el fog mozdulni... akár ezer voltokat is... A fázis a helyén van,(túlfeszlevezető híján) nem mozog együtt a nullával...
Szerintem így bevezetem a villámot a készülékekbe...
Mire alapozod, hogy a feszültségnövekedés egységesen történik meg (a fázisokban is)??? Ezt szerintem csak a túlfeszlevezető garantálná...
Rosszul gondolom?
A lépésfeszültséget félreértetted... Én pont arra utaltam, hogy legjobb lenne a két szondát olyan messzire vinni egymástól, ahol a lépésfeszültségből adódó védőföld-potenciálnövekedés már veszélytelen...
0
Szia!
"Madár effektusról még nem hallottam." Ugorjunk neki még egyszer. :)
Madár effektus alatt azt értem, hogy a madarat nem csapja agyon a még a 400kV sem, ha csak ücsörög a dróton, és nem ér hozzá eltérő potenciálú helyhez.
A túlfeszlevezető csak akkor garantál valamit, ha következetesen és az előírásoknak megfelelően többlépcsősen van kiépítve. Ennek a taglalása meghaladja ennek a topiknak a kereteit.
A fázisok feszültsége természetesen nem nő együtt a nulláéval, de ez életvédelmi szempontból irreleváns, hiszen a fázis vezetőt nem fogdosod rendszeresen. A nulla és a nullázó vezetőt viszont igen, mert a TN-C-S rendszerű (magyarországi gyakorlat) hálózaton össze van kötve a védővezető és a nullavezető. A villámáram levezető potenciálnövekedése illetve a "normál" földelés között életveszélyes feszültség alakul ki. Az általad említett:"két szondát olyan messzire vinni egymástól,... " a gyakorlatban kivitelezhetetlen, mivel olyan távolságok adódnak a villámáram értéke, illetve a talajviszonyok következtében amit nem lehet kivitelezni. És akkor még nem beszéltünk a sűrű beépítettségű településekről, valamint az idegen feszültség beviteléről.
Üdv! Kalex
0
"A fázisok feszültsége természetesen nem nő együtt a nulláéval, de ez életvédelmi szempontból irreleváns, hiszen a fázis vezetőt nem fogdosod rendszeresen. A nulla és a nullázó vezetőt viszont igen, mert a TN-C-S rendszerű (magyarországi gyakorlat) hálózaton össze van kötve a védővezető és a nullavezető. A villámáram levezető potenciálnövekedése illetve a "normál" földelés között életveszélyes feszültség alakul ki."
Erről beszélek én is... zivatarban nem szoktuk fogdosni a villámhárítót sem...ha viszont rákötöm a védőföldre, akkor más lesz a helyzet!!! És semmi nem garantálja, hogy annak a pontnak a potenciálja, ahol állok együtt fog emelkedni a villámlevezetőével... Én úgy gondolom, hogy ettől megnő az áramütés veszélye is és (mivel a fázistól is eltávolodik a nulla potenciál) a készülékkároké is.
A levezetéseket mi is csináljuk...ezekről tényleg nem szükséges értekezni...de annyit leírnék, hogy az előírt A, B, C, és D karakterisztikák közül mi gyakran csak kettőt...néha csak egyet használunk, és az évek során tíznél többet cseréltem már belőlük úgy, hogy az épületben nem keletkezett készülékkár!
Abban viszont hiszek, hogy a nullavezető villámmal történő betáplálása anélkül, hogy a nullát és a fázist túlfeszültséglevezetőkkel együtt mozgassuk, komoly készülékkárokat okozhat.
(szívesen venném, ha valaki meggyőzne az ellenkezőjéről)
0
Szia!
"Én úgy gondolom, hogy ettől megnő az áramütés veszélye is és (mivel a fázistól is eltávolodik a nulla potenciál) a készülékkároké is." Ez nem attól függ, Te hogyan gondolod. Tudomásul kell venni, hogy az Ohm törvényt az elektronoknál jobban senki nem tudja!!
"előírt A, B, C, és D karakterisztikák közül mi gyakran csak kettőt...néha csak egyet használunk" Egyszerűen csak szerencsétek van. Évente 4-5000 villámcsapás van az országban, ehhez képest a balesetek és káresetek száma nem jelentős. Hidd el az egyfokozatú túlfeszültségvédelem, annyit ér, mint halottnak a langyos kamillás beöntés!
"nullavezető villámmal történő betáplálása anélkül, hogy a nullát és a fázist túlfeszültséglevezetőkkel együtt mozgassuk, " Nem mozgatod együtt. A túlfeszültséglevezető azt a célt szolgálja, hogy az előírt érték meghaladása esetén párhuzamos áramutat létrehozva kioldja a tápoldali védelmet, így szakítva meg a vezeték folytonosságát. Az áram folyásának pillanatáig a potenciál megemelkedett állapotban van, az előbb említett Ohm törvény alapján. U=I*R
Üdv! Kalex
0
"Nem mozgatod együtt. A túlfeszültséglevezető azt a célt szolgálja, hogy az előírt érték meghaladása esetén párhuzamos áramutat létrehozva kioldja a tápoldali védelmet, így szakítva meg a vezeték folytonosságát. Az áram folyásának pillanatáig a potenciál megemelkedett állapotban van, az előbb említett Ohm törvény alapján. U=I*R"
Hidd el, hogy ismerem Ohm törvényét. De!!! A túlfesz levezető bizony amikor átüt, akkor nemcsak a kismegszakítót oldja le (ami az elektronok sebességéhez képest egy lassú folyamat), hanem nagyon kicsi ellenállással köti össze a védőföldet a fázissal, illetve a nullával...erre értem, hogy ezek potenciálja együtt mozog... (ez nem engedi, hogy a készülékekbe bejutó nulla és fázispotenciál eltávolodjon egymástól) Ez az adott impulzus felfutására nézve egy sokkal gyorsabb folyamat, mint az a kismegszakító-leoldás amit a sok-sok parazita induktivitás késleltet...
A másik, hogy ne becsüljük le az egykörös védelmeket!!! bár elismerem, hogy kell hozzájuk a jó szerencse is, de rengeteg rá a konkrét példa, hogy pl. a négyezer forintos metrós 10-es elosztós túlfeszvédő (talán Düwi gyártmány) villámcsapáskor tönkremegy de a bele dugott készülékek nem...
Még egyszer leírom Neked, hogy csak az én praxisomban több mint 10 olyan eset volt már, amikor az egyetlen (vagy a kettőből az egyik) túlfeszlevezető tönkrement villámcsapáskor, de a házban minden készülék túlélte.
Illetve - és lehet, hogy ez vakszerencse - de az ellenkezőjére nem volt még esetem!
Még arra kérlek, hogy bocsáss meg, amiért én úgy írok, hogy "szerintem", "vagy én úgy gondolom"...de a mi időnkben az én szakmámban a legelső amit megtanítottak, a "Szakmai Alázat" volt. Én nem érzem magam mindenhatónak, nem akarom osztani az észt, elfogadok más véleményeket is amennyiben meggyőzőek. Olyan közhelyeket, hogy "az elektronok jobban tudják Ohm törvényét" meg hasonlókat nem tartottam fontosnak laírni, mert én feltételezem Rólad is és minden itt íróról, hogy ezekkel tisztában van.
Egy Dirac deltával megtáplált távvezeték (és itt ugye mielőtt bárki belekötne megemlítem, hogy egy ideális felfutó élre minden vezető távvezetéknek minősül) Nem csak Ohm törvényét ismeri, hanem pl. a Dr.Selmeczi Kálmán által publikált és a világ több országában tanított távvezetékelméletet is.
De ezekbe nem szeretnék belemenni, mert ennél egyszerűbb az alapkérdés ami foglalkoztat (másrészt mert már sokat fakult a tudásom...és lehet, hogy beégnék...)
0
Szia!
Ezt félreértetted. "Az én úgy gondolom"-ra történő reagálás amiatt volt, mivel megnövekedett áramütés veszélyre hivatkoztál. Erre mondtam, hogy nem attól függ, hogy Te hogy gondolod, hanem szigorúan a tényektől. (Ohm törvény)
Ugyanis nem nő meg az áramütés veszélye, hanem csökken. Micsoda különbség.
A kismegszakító, illetve a késes biztosító, mint tápoldali megszakítás amiatt kell, hogy a tápforrás ne tudjon relatív hosszú ideig rátáplálni a zárlatra, ami a túlfeszültség okozta átütés miatt következett be.
Amúgy a polémia folyamán sikeresen keveredett a villámcsapás illetve a villámáram okozta potenciálnövekedés, valamint a szakirodalomban használatos villámcsapás másodlagos hatása. Ez utóbbi okozza a beépített túlfeszültségvédelmek megszólalásának 99%-át. A közvetlen villámcsapás ellen nem sokat ér a Metrós ketyere.
Üdv! Kalex
0
A szabvány azt is rögzíti,hogy az EPH összekötést hol kell elvégezni.Ha ezt szabályosan alakították ki,és a fogyasztási hely rendelkezik hatásos potenciálrögzítő földeléssel,akkor a villámhárító bekötése nem okozhat veszélyes mértékű feszültségemelkedést a fogyasztási helyre nézve.Ezt azért fontos kiemelni,mert ha viszonyítási alapnak a fogyasztási helytől pl.60-80m-re levő földpotenciált nézzük,akkor van jelentős potenciálnövekedés. De ha a fogyasztási helyen telepített potenciálrögzítő földelést tekintjük viszonyítási alapnak,akkor nincs,hiszen a potenciálrögzítő földelés környékének a feszültsége is megemelkedik a terjedési ellenállás függvényében.Tehát ilyen szempontból ugyan az a hatás érvényesül,mint amit az imént a szakik madáreffektusként emlegettek.
Egyébként sok évvel ezelőtt,-amikor még az építőipar villamos ágazatában dolgoztam('70-es évek), mi is számtalan helyen elvégeztük ezt az összekötést. De mi ezt a földben végeztük el, földelővezetővel, így a villámcsapás okozta potenciálemelkedés a minimálisra csökkent ahhoz képest,mintha az összekötést az elosztószekrényben csináltuk volna meg.Valamint minden ilyen összekötést a műszaki ellenőr saját maga ellenőrzött le,azaz addig az árkot nem lehetett betemetni. Majd az Összekötés meglétét az építési naplóba rögzítette.
0