Sziasztok pdf ben keresek oszcilloszkóp méréstechnikákat illetve tanuláshoz anyagot kezdőként. (hogyan mérjünk szkóppal) Esetleg szkóp használati utasítást Voltcraft 630-2 30MHz tip hoz. Köszönöm Attila
Sziasztok. remélem nem haragszotok, ha nem teljesen a topik indítóhoz szólnék. nekem egy Rigol DS1052E szkópom van és ezt állítólag átlehet manipulálni úgy, hogy 100Mhz legyen. Érdemes átalakítani ezt a típust így?
Tibi
Szervusz!
Magyari Béla: Oszcilloszkópia könyvéből, az alapokat el lehet sajátítani.
Igaz Djvu kiterjesztésű, amennyiben küldesz egy emilcímet -ha lehet privátban-
akkor elküldöm Neked. (338 mega)
Üdv:
Lehet, hogy szőrszálhasogatás, amit most írok, de az oszcilloszkóppal nem szokás mérni, a szó hagyományos értelmében. Kivételt ez alól a digitális szkópok képeznek, ahol kurzorokkal ki tudsz jelölni vízszintesen vagy függőlegesen két pontot, és kiszámolja helyetted a két pont közti időt vagy feszültséget.
Az oszcilloszkóp nem mérésre való (mérés = ismert etalonnal történő összehasonlítás). Ha egy jel nagyságát vagy frekvenciáját akarod megtudni, arra léteznek mérőműszerek. Az oszcilloszkóp olyasmit tud, amit a digitális kijelzőjű (vagy akár az analóg mutatós műszerek) nem tudnak: megjeleníti az adott periodikus jel időbeli lefolyását.
Ebből következik, hogy az oszcilloszkóppal történő jelvizsgálat tulajdonképpen abból áll, hogy a kezelőszervekkel stabilan, jól láthatóan megjelenítsük a bemenetére adott jelet. Vagyis be kell állítani a:
- Csatolást (DC vagy AC: ha egyenfeszültségen levő váltakozó jelet akarunk vizsgálni)
- Bemenő erősítést, hogy minél nagyobb legyen a megjelenített jel, de ne lógjon ki a képernyőről
- Időalapot, azaz hogy hány periódust akarsz megjeleníteni, esetleg rá akarsz nagyítani egy perióduson belül
- Triggert, azaz hogy a jel melyik pontja indítsa el a sugarat a képernyő bal oldalán. Pl. szinuszjel pozitív nullátmenete.
Lényegében ennyi, a többi részletkérdés. Szerintem könnyen rá lehet érezni, és ezt amúgy sem lehet könyvből megtanulni. Két sugárral nagyon kényelmesen lehet dolgozni, és ez a Voltcraft nagyon jól használhatónak tűnik.
Van, aki még egyenfeszültséget is oszcilloszkóppal "mér", de ennek a pontossága nagyon is kérdéses. Hasonlóképpen frekvenciát sem lehet vele pontosan "mérni", csak saccolni. De pl arra jó, hogy ha a kapcsolási rajzon az van írva, hogy 5Vpp 10kHz fűrészjel, és durván mást látsz, akkor kezdj gyanakodni.
Nálunk a cégben csak "hülyegomb"-ként ismerik az Autoset-et
Mindegy is, van szkópos tananyag bőven, az már más kérdés hogy a mai digitális elektronikáknál mit lehet kezdeni egy 30 megás analóg szkóppal.
Erősítőket méregetni kiváló, de itt nagyrészt meg is áll a dolog.
Hát, hogy mit gondolok, azt inkább nem írom le
Régi vacak van nekem is itthon. Tektronix TDS744A, meg egy analóg, meg egy kombi.
Nekem már kitartanak egy darabig....
Az 1GHz-s szkóppal már csak két baj van, a jó mérőzsinór drágább hozzá mint az egyébként mindenre jó 100-200Mhz-s szkóp, és ember is kell aki ezzel a frekvenciával tud bánni. Igazából mint minden műszernél azt kell eldönteni, mire használja az ember. Lehet GHz-s szkópot is venni, de aki azt ki akarja használni, már nem itt / így kérdez. Az átlag tudással szerintem max 15-20Mhz-s jeleket szoktak vizsgálni. Ennél magasabb frekvenciás eszközök javításához már komplexebb tudás ( és műszer) kell.Persze nézegetni lehet vele, de nagyon meg kell gondolni hol, és hogyan használható, ott már nem csak az idő és a szint tekergetés igényel tudást..)
Nincs a nagyobb sávszélességű szkópokkal semmi baj
A mérőfejeket meg mellékelik hozzá a dobozba.
Az általad említett 15-20MHz sávszélesség sajnos ma már semmire sem elég.
Egy régi, analóg szkóp nagyon jól jöhet egy erősítő javításánal az átvitel méréséhez, vagy gerjedés kimutatásához, stb, de itt vége is a történetnek.
Egy komolyabb mikrovezérlős áramkörben már egy órajelet sem tudsz megnézni vele, az adatbuszokról, digitális jelsorozatokról ne is beszéljünk.
Az a vicc a dologban, hogy ha körülnézel a "piacon", pl egy régi EMG-1555-ért elkérnek 50.000Ft-ot,(Mérőfejek nélkül!) amihez ha teszel egy picit, már kapsz egy olcsóbb Owon, Siglent szkópot, ami használhatóbb, meg nem 35 kg, és még a polcon is jól elvan.
Tele van a piac régi Tektronix gépekkel, irreálisan túlárazva, plusz -valamilyen ok miatt ezekhez sem adnak mérőfejet. Ezenkívül ha jön az ezeknél szokásos nagyfesz hiba, vagy egy bemeneti osztó tönkremegy, akkor nézegethetsz. Szinte mindegyik gyártó piacra dobott edukációs célú szkópokat, nagyon korrekt áron, ezeket kell megvenni.
Ha jól körbenézem, vannak mikrovezérlők amik max 10-20 mhz-n ketyegnek, ott még lehet nézelődni a lábakon történik e valami. Vannak komolyabb processzorok, ott meg édeskevés a két/négy csatornán nézegetett jel, mert a vezérlő jelből is több van mint 4, Lehet keresni valami sokcsatornás szerkezetet ezek vizsgálatához. Aki meg ezeket szkóppal javítja, az lehet kicsit több tudással rendelkezik, mint az átlag műszerész. oda meg lassan az 1gHz-s is kevés, és nem csak az időalap tekergetést kell ismerni. Nem is tudom mi az, amit egy nem profi műszerész tud kezdeni egy 1gHz-s szkóppal. Persze ha lényegesen nem drágább a kisebb testvérétől, miért ne alapon megvenném....
Ha jól körbenézem, vannak mikrovezérlők amik max 10-20 mhz-n ketyegnek,
Ott biztosan nem, ellenben 10-20 MHz-en még igen.
De egyre inkább mennek órajelekben e fölé, és ott nem mindegy, hol van a -3dB a szkóp sávszélességében.....
Ezenkívül a digit szkópoknál már fontosabb paraméter a mintavételi frekvencia, tudjon mérési eredményeket, sorozatokat rögzíteni, tárolni, és hogy mennyire ügyes a trigger, tudjon kódolni adatbuszokat, stb.
Komolyabb elektronikákhoz bőven elkel a 4 csatorna, van amikor még kevés is...
De persze kinek-mire kell, olyat vegyen.
A lényeg: legyen valami az asztalon, ami megfelel az embernek.
Üdv. Mindenkinek!
A rend kedvéért,tegyük hozzá a DSO k-nál fontos paramétert: A memória mélységet,ami legalább 4MB legyen,hogy a megjelenített jel,ne egy durva raszter legyen. megj.amint tudjuk,hogy az olcsó (még 1G-ás) DSO k-nál,sajnos egy általános jellemző.Erre mondjuk,hogy: "Csúnyán rajzol".
üdv.
"...mi az, amit egy nem profi műszerész tud kezdeni egy 1gHz-s szkóppal...."
Eccerü: nyomkodja az emlegetett "Autoset-t"
(Forma1-esbe ültetik be a Trabis avagy a "hetvegi" söfört sem!)
A kontrolleres dolgoknal az a jol hasznalhato szkop melynek sokoldalubb a triggerelesi lehetösege/kepessege azaz DSO-kell!-ehhez pluszba jön a memoria nagysaga.
Ezt (ugy 25 eve)jol felismerve tudott a LeCroy elterjedni, majd sikeres tovabbi fejlödest mutatni, s alighanem piac uralova valni...
Igazabol nem is annyira a clockfreki a döntö-legalabbis ugy 100mega fölött (a legtöbb GHz-eken ketyeg) hanem a gliccsek feloldasi kepessege...
DE kerdezönk nem ebben a szferaban mozog, ne offoljuk szet a temat.
Kari
Én egy percig sem akartam szkópot venni.
Én csak érdeklődtem, hogy mire kell otthon 1GHz-s szkóp, meg minek melléje még egy 100MHz-es ?
Billegjen a tetején a másik ?
Halliho!
"... az oszcilloszkóppal történő jelvizsgálat tulajdonképpen abból áll, hogy a kezelőszervekkel stabilan, jól láthatóan megjelenítsük a bemenetére adott jelet....."
NEM!
Ez csak az egyik fele a mérésnek: kb = azzal, hogy a MM merö vezetekeit csatlakoztatod a rendszerre_majd bekapcsolod, hogy merhessen :-) A szkoppal is igenis MERSZ!!, konkretan a beallitasok utan megejtve mikor is a kalibralt erösitök jeleit összeveted a kalibralt skalaval/haloval :-)
Ez a tenyleges mérésed(az eksön màsodik fele)-erröl nincs mit vitatkozni.
Az mas tema, hogy ugy latszik nem a legjobb analog szkopokat hasznaltad, mert a legutobbiak azert szinten rendelkeztek V es usec merökkel-akàr curzurral tologathatoan-ezek full analog aramkörökkel dolgoztak, csak az adatokat digitalisan irtak ki a KS felületere :-)
Még az öreg Tek 465 & 475 puttonyanak nevezett DM44-ek is digitalis megjelenitesü voltmerök + periodus idö merök voltak, kb 0,1 a 0,01% pontossagukkal, mert a curzorok vezereltek a törteneseiket...
Kari
Az a jobbik eset :) Az én RFT201 szkópom nagyon nem volt kalibrált. De ha megmértem az 5V-ot egy panelon, akkor már tudtam mihez viszonyítani. Nagyon sokáig szolgált, azért váltottam, mert potom pénzért jutottam egy kétcsatornáshoz.
Sziasztok. remélem nem haragszotok, ha nem teljesen a topik indítóhoz szólnék. nekem egy Rigol DS1052E szkópom van és ezt állítólag átlehet manipulálni úgy, hogy 100Mhz legyen. Érdemes átalakítani ezt a típust így?
Tibi
0
Szia!
Az az "átmanipulálás" gyakorlatilag csak szoftveres
pontosabban firmware-es mod.
Válogass:
https://www.google.com/search?q=Rigol+DS1052E+software+mod&rlz=1C1GCEB_e...
Aztán majd meglátod, hogy megérte, vagy sem...
Üdv! Tóni
0
Szervusz!
Magyari Béla: Oszcilloszkópia könyvéből, az alapokat el lehet sajátítani.
Igaz Djvu kiterjesztésű, amennyiben küldesz egy emilcímet -ha lehet privátban-
akkor elküldöm Neked. (338 mega)
Üdv:
1
Nagyon köszönöm segítségedet halicsattila1 kukac gmail pont com
0
Szia Attila!
Lehet, hogy szőrszálhasogatás, amit most írok, de az oszcilloszkóppal nem szokás mérni, a szó hagyományos értelmében. Kivételt ez alól a digitális szkópok képeznek, ahol kurzorokkal ki tudsz jelölni vízszintesen vagy függőlegesen két pontot, és kiszámolja helyetted a két pont közti időt vagy feszültséget.
Az oszcilloszkóp nem mérésre való (mérés = ismert etalonnal történő összehasonlítás). Ha egy jel nagyságát vagy frekvenciáját akarod megtudni, arra léteznek mérőműszerek. Az oszcilloszkóp olyasmit tud, amit a digitális kijelzőjű (vagy akár az analóg mutatós műszerek) nem tudnak: megjeleníti az adott periodikus jel időbeli lefolyását.
Ebből következik, hogy az oszcilloszkóppal történő jelvizsgálat tulajdonképpen abból áll, hogy a kezelőszervekkel stabilan, jól láthatóan megjelenítsük a bemenetére adott jelet. Vagyis be kell állítani a:
- Csatolást (DC vagy AC: ha egyenfeszültségen levő váltakozó jelet akarunk vizsgálni)
- Bemenő erősítést, hogy minél nagyobb legyen a megjelenített jel, de ne lógjon ki a képernyőről
- Időalapot, azaz hogy hány periódust akarsz megjeleníteni, esetleg rá akarsz nagyítani egy perióduson belül
- Triggert, azaz hogy a jel melyik pontja indítsa el a sugarat a képernyő bal oldalán. Pl. szinuszjel pozitív nullátmenete.
Lényegében ennyi, a többi részletkérdés. Szerintem könnyen rá lehet érezni, és ezt amúgy sem lehet könyvből megtanulni. Két sugárral nagyon kényelmesen lehet dolgozni, és ez a Voltcraft nagyon jól használhatónak tűnik.
Van, aki még egyenfeszültséget is oszcilloszkóppal "mér", de ennek a pontossága nagyon is kérdéses. Hasonlóképpen frekvenciát sem lehet vele pontosan "mérni", csak saccolni. De pl arra jó, hogy ha a kapcsolási rajzon az van írva, hogy 5Vpp 10kHz fűrészjel, és durván mást látsz, akkor kezdj gyanakodni.
Üdv, lcsaszar
3
Itt van a képen amit a szakik 90% -a tud a szkópról !
Na ők tényleg nem mérnek
0
Nálunk a cégben csak "hülyegomb"-ként ismerik az Autoset-et
Mindegy is, van szkópos tananyag bőven, az már más kérdés hogy a mai digitális elektronikáknál mit lehet kezdeni egy 30 megás analóg szkóppal.
Erősítőket méregetni kiváló, de itt nagyrészt meg is áll a dolog.
0
Ritka háznál az 500MHz- 1G-s szkóp
100eFt alatt viszont már van 100MHz -es, az piszkálni már jó.
Mit gondolsz ?
0
Hát, hogy mit gondolok, azt inkább nem írom le
Régi vacak van nekem is itthon. Tektronix TDS744A, meg egy analóg, meg egy kombi.
Nekem már kitartanak egy darabig....
0
Akkor képzelj el engem.. öreg ember vagyok, nekem már a nyálszkóp is kitart.
1
(Nekem már csak egy játék dso-m van . Szkópom már nincs )
0
Szia AzzA !
100MHz-es szkóp (analóg v.dso) is kell a háznál .
1GHz-es szkóp is kell a háznál .
Próbálj pl. a németeknél kishibást keresni !
0
Hilyen méréshez használnál 1GHz-es szkopot otthon ?
Pontosabban milyen elektronika javítása során lenne erre szükség otthon ?
1
Az 1GHz-s szkóppal már csak két baj van, a jó mérőzsinór drágább hozzá mint az egyébként mindenre jó 100-200Mhz-s szkóp, és ember is kell aki ezzel a frekvenciával tud bánni. Igazából mint minden műszernél azt kell eldönteni, mire használja az ember. Lehet GHz-s szkópot is venni, de aki azt ki akarja használni, már nem itt / így kérdez. Az átlag tudással szerintem max 15-20Mhz-s jeleket szoktak vizsgálni. Ennél magasabb frekvenciás eszközök javításához már komplexebb tudás ( és műszer) kell.Persze nézegetni lehet vele, de nagyon meg kell gondolni hol, és hogyan használható, ott már nem csak az idő és a szint tekergetés igényel tudást..)
2
Nincs a nagyobb sávszélességű szkópokkal semmi baj
A mérőfejeket meg mellékelik hozzá a dobozba.
Az általad említett 15-20MHz sávszélesség sajnos ma már semmire sem elég.
Egy régi, analóg szkóp nagyon jól jöhet egy erősítő javításánal az átvitel méréséhez, vagy gerjedés kimutatásához, stb, de itt vége is a történetnek.
Egy komolyabb mikrovezérlős áramkörben már egy órajelet sem tudsz megnézni vele, az adatbuszokról, digitális jelsorozatokról ne is beszéljünk.
Az a vicc a dologban, hogy ha körülnézel a "piacon", pl egy régi EMG-1555-ért elkérnek 50.000Ft-ot,(Mérőfejek nélkül!) amihez ha teszel egy picit, már kapsz egy olcsóbb Owon, Siglent szkópot, ami használhatóbb, meg nem 35 kg, és még a polcon is jól elvan.
Tele van a piac régi Tektronix gépekkel, irreálisan túlárazva, plusz -valamilyen ok miatt ezekhez sem adnak mérőfejet. Ezenkívül ha jön az ezeknél szokásos nagyfesz hiba, vagy egy bemeneti osztó tönkremegy, akkor nézegethetsz. Szinte mindegyik gyártó piacra dobott edukációs célú szkópokat, nagyon korrekt áron, ezeket kell megvenni.
0
Ha jól körbenézem, vannak mikrovezérlők amik max 10-20 mhz-n ketyegnek, ott még lehet nézelődni a lábakon történik e valami. Vannak komolyabb processzorok, ott meg édeskevés a két/négy csatornán nézegetett jel, mert a vezérlő jelből is több van mint 4, Lehet keresni valami sokcsatornás szerkezetet ezek vizsgálatához. Aki meg ezeket szkóppal javítja, az lehet kicsit több tudással rendelkezik, mint az átlag műszerész. oda meg lassan az 1gHz-s is kevés, és nem csak az időalap tekergetést kell ismerni. Nem is tudom mi az, amit egy nem profi műszerész tud kezdeni egy 1gHz-s szkóppal. Persze ha lényegesen nem drágább a kisebb testvérétől, miért ne alapon megvenném....
0
Ott biztosan nem, ellenben 10-20 MHz-en még igen.
De egyre inkább mennek órajelekben e fölé, és ott nem mindegy, hol van a -3dB a szkóp sávszélességében.....
Ezenkívül a digit szkópoknál már fontosabb paraméter a mintavételi frekvencia, tudjon mérési eredményeket, sorozatokat rögzíteni, tárolni, és hogy mennyire ügyes a trigger, tudjon kódolni adatbuszokat, stb.
Komolyabb elektronikákhoz bőven elkel a 4 csatorna, van amikor még kevés is...
De persze kinek-mire kell, olyat vegyen.
A lényeg: legyen valami az asztalon, ami megfelel az embernek.
0
Üdv. Mindenkinek!
A rend kedvéért,tegyük hozzá a DSO k-nál fontos paramétert: A memória mélységet,ami legalább 4MB legyen,hogy a megjelenített jel,ne egy durva raszter legyen. megj.amint tudjuk,hogy az olcsó (még 1G-ás) DSO k-nál,sajnos egy általános jellemző.Erre mondjuk,hogy: "Csúnyán rajzol".
üdv.
0
"...mi az, amit egy nem profi műszerész tud kezdeni egy 1gHz-s szkóppal...."
Eccerü: nyomkodja az emlegetett "Autoset-t"
(Forma1-esbe ültetik be a Trabis avagy a "hetvegi" söfört sem!)
A kontrolleres dolgoknal az a jol hasznalhato szkop melynek sokoldalubb a triggerelesi lehetösege/kepessege azaz DSO-kell!-ehhez pluszba jön a memoria nagysaga.
Ezt (ugy 25 eve)jol felismerve tudott a LeCroy elterjedni, majd sikeres tovabbi fejlödest mutatni, s alighanem piac uralova valni...
Igazabol nem is annyira a clockfreki a döntö-legalabbis ugy 100mega fölött (a legtöbb GHz-eken ketyeg) hanem a gliccsek feloldasi kepessege...
DE kerdezönk nem ebben a szferaban mozog, ne offoljuk szet a temat.
Kari
0
Aha
Lecroy szkópot keress !
Jobbak mint tetronix .
0
Én egy percig sem akartam szkópot venni.
Én csak érdeklődtem, hogy mire kell otthon 1GHz-s szkóp, meg minek melléje még egy 100MHz-es ?
Billegjen a tetején a másik ?
3
Halliho!
"... az oszcilloszkóppal történő jelvizsgálat tulajdonképpen abból áll, hogy a kezelőszervekkel stabilan, jól láthatóan megjelenítsük a bemenetére adott jelet....."
NEM!
Ez csak az egyik fele a mérésnek: kb = azzal, hogy a MM merö vezetekeit csatlakoztatod a rendszerre_majd bekapcsolod, hogy merhessen :-)
A szkoppal is igenis MERSZ!!, konkretan a beallitasok utan megejtve mikor is a kalibralt erösitök jeleit összeveted a kalibralt skalaval/haloval :-)
Ez a tenyleges mérésed(az eksön màsodik fele)-erröl nincs mit vitatkozni.
Az mas tema, hogy ugy latszik nem a legjobb analog szkopokat hasznaltad, mert a legutobbiak azert szinten rendelkeztek V es usec merökkel-akàr curzurral tologathatoan-ezek full analog aramkörökkel dolgoztak, csak az adatokat digitalisan irtak ki a KS felületere :-)
Még az öreg Tek 465 & 475 puttonyanak nevezett DM44-ek is digitalis megjelenitesü voltmerök + periodus idö merök voltak, kb 0,1 a 0,01% pontossagukkal, mert a curzorok vezereltek a törteneseiket...
Kari
0
Sziasztok !
Igen. A szkóp egy Kalibrált mérőeszköz .
0
Szia!
Az a jobbik eset :) Az én RFT201 szkópom nagyon nem volt kalibrált. De ha megmértem az 5V-ot egy panelon, akkor már tudtam mihez viszonyítani. Nagyon sokáig szolgált, azért váltottam, mert potom pénzért jutottam egy kétcsatornáshoz.
0
Hi!
"Rizsa" helyett: https://doe.hu/sites/default/files/uploads/2019/radioamator/muszerek_es_...
P.P.
2
Köszi a megerősítést, és kérdezem ezek után ki az aki nincs tisztában a mérés fogalmával?
0
Szia." Csepregi-Horváth, oszcilloszkóp méréstechnika" megfelel?
0
Tökéletes
0
Szia!
Nézz körül a neten, rengeteg leírást találsz.
Én is csak linkeket tudok adni, mint bárki más:
pl: https://docplayer.hu/18915683-Oszcilloszkopos-meresek-ii-laboratoriumi-g...
https://www.google.com/search?q=oszcilloszk%C3%B3pos+m%C3%A9r%C3%A9sek&o...
Üdv! Tóni
0
szia:
https://docplayer.hu/14154533-630-2-tipusu-30-mhz-es-ketcsatornas-oszcil...
Bálint
0
Köszönöm!
0