You are here

Napelemről két érdekesség

10 posts / 0 new
Last post
hangya02
hangya02 picture

Köszöntök minden Tanyakedvelőt !
Két érdekességet ajánlok a napelemek telepítéséről.

https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/erkelyes-napelem-nemetorszag-jogszab...

          AZ ÉVSZÁZAD KÖZEPÉRE 80 MILLIÓ HASZNÁLT PANEL KERÜLHET A SZEMÉTBE
Jönnek a napelemtemetők?
Világszerte exponenciálisan gyorsul a napelemek telepítése, ami a zöldenergia szempontjából kétségkívül örömhír. Az viszont aggodalomra ad okot, hogy milyen kevés szó esik az elhasználódott, tönkrement napelemekről. Pedig az előrejelzések azt mutatják, hogy a 2020-as évtized végére mintegy nyolc-, az évszázad közepére pedig már közel 80 millió használt fotovoltaikus panel halmozódik fel a szemétlerakókban.
A gomba módra szaporodó napelemek láttán ugyanakkor felmerül a kérdés, mi lesz velük, ha meghibásodnak vagy egész egyszerűen letelik az üzemidejük. Szemétbe kerülnek, vagy lehetséges valamilyen módon az újrahasznosításuk?
A holnap kihívása
A probléma jelenleg még csak elméleti, mivel több évtizedre szóló műszaki megoldásról van szó, de fontos gondolkodni róla, mert jelenleg még nincs meg az a technológia, amivel biztonságosan és környezettudatosán újra lehetne hasznosítani a napelemtáblákat. A rendszerek ugyanakkor a vártnál jóval gyorsabban terjednek, vagyis 20-30 év múlva akár tömeges problémát is okozhatnak.
Bolygónk szerencséjére a napelempanel nem tartozik a gyorsan tönkremenő termékek közé, maguk a gyártók is legalább tíz év garanciát vállalnak rá. Az évtizedes távlatokat a gyakorlati tapasztalatok is igazolják, hiszen Európa legidősebb napelemrendszere, amelyet 1982-ben szerelték fel a Dél-svájci Alkalmazott Tudományok és Művészetek Egyetemének tetejére, a mai napig üzemel megszakítás nélkül, a kiserőmű paneljeinek pedig mindössze öt százaléka hibásodott meg. Csakhogy a nyolcvanas években a kevés eladott napelem még a prémium kategóriába tartozott, az európai gyártók fokozottan ügyeltek a minőségére, tartósságára. Mostanra viszont megjelent a közép- és a szerényebb árú alsó kategória is, miközben az előállítás az elmúlt évtized során fokozatosan elhagyta Európát, Japánt és az Egyesült Államokat, és Kínába települt. A kétezres évek elején még a legfejlettebb országok birtokolták a piac 90 százalékát, napjainkban a tíz legnagyobb cég kínai, és 45 százalékos a piacrészesedésük. A tömegtermelés ilyen mértékű felfutásával pedig gyanítható, hogy az élettartam is rövidülni fog. Az már most is feltűnik, hogy a meghibásodásból származó elektronikai hulladék mennyisége éppolyan arányban nő, mint a naperőművek globális kapacitása; az International Renewable Energy Agency becslése alapján a napelemes hulladék összmennyisége már 2016-ra elérhette a százezer tonnás nagyságrendet.
Miből áll egy napelem?
A manapság használt rendszerek 90 százaléka szilíciumkristályos technológiával működik. Ezek legfontosabb kellékei a szilíciumlapkák, amelyek a fényt villamos energiává alakítják. Ez ezüst segítségével jut el a rézkábelekig. A napelempanel hermetikus fedését etilén-vinil-acetát, a műanyag egy fajtája biztosítja, végül az egészet üveglapok védik az időjárás viszontagságaitól, és egy alumínium keret tartja egyben.
A felsorolt alkotóelemek közül az alumíniumot és a rezet a legkönnyebb újrahasznosítani, a jelenlegi gyakorlat szerint ez többnyire meg is történik még egy hétköznapi hulladékfeldolgozó telepre kerülő napelemmel is. A problémát a többi anyag jelenti, amelyek újrahasznosításához komoly tudás és eszközök kellenek. Ezek híján rendre ledarálják a panelmaradékot, és értékének töredékéért elpasszolják építő- vagy fűtőanyagnak. Ezzel pedig kárba vész az ezüst és a szilícium, utóbbi azért fontos, mert bányászata rendkívül környezetszennyező, egy panel ökológiai lábnyomának a felét ez teszi ki annak dacára, hogy viszonylag kevés kell belőle. Arról nem is beszélve, hogy a panel teljes költségének a felét is ez a fém viszi el.
Egyelőre nem segíti a fenntarthatóságot az az uniós jogszabály sem, amely kötelezi a forgalmazókat, hogy visszagyűjtsék a leselejtezett panelek 85 százalékát, és az anyaguk 80 százalékát újrahasznosítsák. Eddig ugyanis nem volt annyi kiöregedett napelem, amely miatt kifizetődő lett volna technológiafejlesztést finanszírozni, üzemet építeni az újrahasznosításhoz. A helyzet viszont most gyorsan változhat: a Rystad Energy energiakutató vállalat idén közölt egy jelentést, amelyben azt írják, 2030-ban több mint 2,7, míg 2050-ben már 80 milliárd dollár lehet az élettartamuk végét elérő panelek újrahasznosítható anyagainak összértéke. Ennek ellenére úgy látják, hogy még 2040-ben is mindössze hat százalékát tudják majd visszaforgatni a napelemekből kinyert újrahasznosított anyagoknak új napelemrendszerek gyártásába. Számításuk szerint abban az évben már 27 millió tonnányi hulladék keletkezik. Persze a mostani arány ennél is rosszabb, mindössze 0,08 százalék...
Csak részeredmények
Több tanulmány is azzal számol, hogy a fotovoltaikus panelek újrahasznosítása 2050-re 15 milliárd dolláros iparággá nőhetne ki magát, a feldolgozott alapanyagokból pedig kétmilliárd új panelt lehetne legyártani. Ám ez ma még csak optimista hipotézis, más vélekedések szerint akkortájt a napelempanelek az elektronikai hulladék tizedét fogják kitenni. Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma alá tartozó National Renewable Energy Laboratory (NREL) elemzői úgy kalkulálnak, hogy a 2020-as évtized végére mintegy nyolc-, az évszázad közepére pedig már közel 80 millió használt fotovoltaikus panel halmozódik fel a szemétlerakókban.
Kisebb eredmények már most is vannak, egy francia cég például képes arra, hogy a ledarált panelek alkotóelemeit szétválassza. Egy EU-s támogatással működő projektnek pedig sikerült azt elérni, hogy a napelempanelekről sértetlenül vissza tudják nyerni az üveglapokat, amelyek így felhasználhatók új egységek gyártásához.
Az igazán nagy kihívás viszont az, hogy az újrahasznosított anyagok nagy tisztaságúak legyenek. A szilíciumnak ahhoz, hogy újra napelemben lehessen felhasználni, minimum 99,9999 százalékos tisztaságúnak kell lennie. Ez pedig soklépcsős eljárást és ami még fontosabb, rengeteg energiát igényel. A jövőben minden bizonnyal megszületik majd az a technológia, amely mindezt hatékonyan tudja majd kezelni, a kérdés csak az, időben sikerül-e munkába állítani.
Kovács Dániel

Comments
Atis57
Atis57 picture

Szia!
A napelem újrahasznositás már bejáratot út. !
 A Lengyelországi Kwidzinben van egy ilyen 4000 alkalmazottal., meg robotokkal.

https://www.napelemeshaz.hu/napelem-ujrahasznositas/

 nálunk még csak éledezik-termel is ?

https://napelemrendszer.info/igy-csinalnak-a-regi-napelembol-ujat.html

Azután a téma tovább fejlődik?

0

Inhouse
Inhouse picture

Szia!

Jó, hogy már van valami, bár azért ez a pár mondat nem annyira megnyugtató:

600°C fokra hevítik a panelt, így a benne lévő műanyag elég, a visszamaradt üveg, fém, és cella félvezetők közül az előbbi 2 anyag pedig máris olvasztható és ismét felhasználható!

Félvezetőknél a cellák rétegei kémiai úton feloldhatók, és a vezetők megtisztítása után, egy új panel előállítására máris felhasználhatóak!

Az újrahasznosított félvezetőkből készült napelem 70%-os hatékonyságot tud produkálni egy teljesen újjal szemben, így mindenki megnyugodhat, mert nem kell „napelem temetőket” létrehozni a tönkrement, elavult napelemeknek, hanem alapanyagait újra fel lehet használni!

Égetik a műanyagot, mérgező füst, CO2, stb...
A napelemben levő félvezető bírja a 600°C-ot?
Az amúgy sem túl nagy hatásfokú napelem az újrahasznosítás után már annak is csak a 70%-ával dolgozik. Többszörös újrahasznosítás felejtős?
A szöveg eleje is elég propaganda szagú az olcsó napelemmel, meg a nap úgyis süt...
Nem szándékom mindenbe belekötni, de nem lettem teljesen meggyőzve. Kicsit olyan, mint a Mars utazás, hogy elméletben minden működik már hozzá, csak még meg kell tudni csinálni a valóságban, miközben egy nyamvadt űrhajót nem tudunk elküldeni a Holdra a 60-as évek óta.

1

proba
proba picture

Szerintem is reklám, az a vége vegyél napelemet....Itt lehet feliratkozni.
 

1

Atis57
Atis57 picture

Szia!
 
 VAN reklám is ez meg a Lengyel újra  hasznositott   Ma már kb 160kW.(A kamion felett )

https://www.google.com/maps/@47.9250014,21.0560225,3a,15y,299.96h,90.4t/data=!3m6!1e1!3m4!1snIvZXuxB7d-yyeT-wEeJGw!2e0!7i16384!8i8192

meg a tűziviztározón is,

https://www.google.com/maps/place/JABIL+Circuit+Hungary+Kft./@47.9257167,21.0526778,144m/data=!3m1!1e3!4m5!3m4!1s0x4740adcfb37dce97:0xec0b6e9391f05cdb!8m2!3d47.9266573!4d21.0550129

 

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia!

Meg kell találni a technológiát, hogy tetőfedő anyagként hasznosuljon. Több helyről is hallottam, hogy ahol megborították a tetőt napelemmel, ott a tetőtérben szükségtelenné vált a klíma használata.

5

zsugori
zsugori picture
***

kivi leszek arra a napácsra

0

mindigehes
mindigehes picture
**

Szia!

Ez teljesen így van. Nekünk a padlás térben van átszellőzető, mert igaz, 20cm kőzetgyapot van a födémen, majd rajta hajópadló, meg "lomtár"... de nem árt, ha nyáron azt az elviselhetetlen meleget kifújom éjjel. 

Ezt egy esp8266 viszi, és vannak szép mérései. Azzal, hogy az egyik tetősíkot telibe borítottuk, tizenfokokkal van nyáron hűvösebb, nem is ment olyan sokat a propeller. De nem csak placebo szinten, hanem méréssel igazolhatóan..

Szóval ez az előnye is adott..  ;)

0

proba
proba picture

Néha eszembe jut, lehet nem lenne olyan bonyolult leselejtezett napelemeket tetőfedő anyagként használni. Termel amennyit termel, az már csak plusz. Ha az illesztésekre találna az ember valami jó fugázót. Majdnem írtam, tartószerkezetnek a zártszelvényt, de nem tudom számítana e a vas és az alu eltérő hőtágulása...

1

Atis57
Atis57 picture

Szia!
 Lehetne --igen  a szomszédos országokban van rá példa. 
Nálunk meg ? A +szuper/giga napelems cégek  "szakértői brigádjai"  (2 sm+ 1 betanitott vill szer. ) ilyet nem tesznek lehetővé.
Különben is csak a profit --semmi más!

Az utólsó kép meg Anglia . Senki nem akar visszatermelni , csak a saját fogyasztását csökkenteni.
Nem engedi ? a 2-t
 

0

Sponsored links