LC oszcillátor működése és zavara egy IC működésére (Pioneer CT-F1250 VU meter)

Tiszteletem!

Az elméleti tudásom hiányossága ismét hátráltat, ezért szükségem lenne eligazításra.

Esetleírás: Pioneer CT-F1250-es VU kijelzője rendellenesen működik.
Amúgy is eléggé bonyolult az egész áramkör, mert tudja a csúcs, az átlag és a "peak hold" funkciót is átkapcsolással.
Mindezt egy Pio gyártmányú (PD4007) spéci 28 lábú IC-re alapulva, amiről az égegyadta semmilyen infó nem lelhető fel, csak ami a magnó kapcsolási rajzán van. Az meg édeskevés.
Annyit sikerült kiderítenem a lábak jelöléséből, hogy a VFD szervezése nem a szokványos. 6 blokkra osztja a 2x24 szegmenst, és 4 szegmenst hajt meg csatornánként. Tehát összesen 8 szegmens (4db L és 4db R) és 6 blokk (rács) (L+R közös). Mátrixban vezérelve.
A hibás működés úgy néz ki, hogy teljesen szimmetrikusan (L és R teljesen együtt) 4 nagy de nem egyforma szegmensszámú blokkokban gyújtja be.
Tehát az jel növekedésével kigyújtja az elsőig, majd a 8-ig, majd 13-ig, majd kicsapja a 24-ig. Mint látható, nem a blokk határokon történik a váltás (6,12,18,24 lenne)
Túl vagyunk már mindenféle diagnosztikán. Mivel az IC környezete is bonyolult. Már odáig eljutottunk, hogy teljesen leválasztottuk ezt az IC-t a környezetéről, és kizárólag a bemenetére 1kHz-es jelet szabályozva próbáltuk tetten érni, hol a bibi.

És akkor most közeledünk a fő kérdésemhez, amit ezek tisztázása után fel tudok tenni:
Az első gondolatom az volt, hogy a mátrix meghajtói dróttá váltak az IC-n belül.  
Ezt viszont megcáfolta, amikor visszafejtettem a VFD struktúráját, és rájöttem, hogy nem a blokk határoknál van a váltás valamint a blokkon belüli szegmens számmal egyezik meg a kigyújtott tömbök száma (4) a teljes kijelző hosszban (24 helyett).
Az IC egy LC oszcillátorral kapja a működéséhez szükséges órajelet, Nem tudom eldönteni, hogy vajon mikrovezérlő van-e benne, vagy összelegózott logikai és analóg áramkörök egy tokon belül... Mivel kb '79-körüli a gép, inkább az utóbbira tippelnék...
Az LC oszcillátor az IC-re a két lábán (1,28) csatlakozik és ellenfázisban kerül be a jel. Ahogy azt kell. Csakhogy...
A szkóp képe szerint a nullátmenetnél rendben is vagyunk, de a csúcsok, főleg a pozitív kitérésnél elhajlanak, periódikusan változó a ciklus.
És itt jön a kérdésem. Okozhatja-e ezt az alkatrésben lévő csőkondenzátorocska tönkremenetele?
Okozhatja-e a mátrix kihajtásának zavarát, ha ez az oszcillátor ilyen jelet ad az IC-nek.
A gyanúm az, hogy rossz időzítéssel kapják a sor és oszlop meghajtások a kapcsoló jelet emiatt a periódikus eltérés miatt és ezért rossz szegmensek gyúlnak ki. Az oszlopok és sorok összekeverednek és ez ezt a működési zavart okozza a kijelzési képben.
Vajon jól logikázok, vagy ez normális szkóp kép egy LC oszcillátortól? Az LC alkarészről sem lehet semmit sem tudni. A Pio cikkszámon semmilyen infó nem érhető el... Csak annyi biztos, olyan, mint egy KF tekercs, és ugyanúgy hangolható a ferritmag tekergetésével...
A képek a kapcsolási rajzról és a szkópképekről mellékelve.
Köszönöm!
Gábor