Szia! A hatvanas években már fénymérőt készítettem egy OA1161-es germánium diódából, és egy 50mikroamperes alapműszerből. Nem kell semmi külső áramforrás. Az általad idézett cikk meglehetősen zavaros. A LED is egy dióda, és sima fényelemként is használható.
Szia Bálint ! Itt a Tanyán én bemutattam egy opto csatolot ./idézet/A LED-nek azt a tulajdonságát alkalmaztam amikor megvilágitva áramot fejleszt ,másszoval fotodioda .Igy készitettem 2 darab UV LED-el egy opto csatolót .A LED-eket egy 5mm-es csö két végére szereltem egymással szembe,egyiket mint UV fénykeltö a másikat mint UV fotódioda. A csövet a hossz közepén kettévágtam, így a két cső közé kerülő üveg , műanyag stb. áteresztő képességét tudtam összehasonlítani az UV LED fény tartományában. A fénykeltő UV LED-et 20mA-el tápláltam, a másik UV LED szemben a cső másik végén 50mm távolságra 1,768 V-ot produkált. Különböző vastagságú, minőségű üvegeket próbáltam, a legjobb eredményt egy scanner–ből kivett üveg és a plexid üveg adta(40-80mV csökkenés). A rendes üveg vastagságától függően 400-800mV csökkenést okozott. / Külömben a 60-as évek végén a föiskolában labor órán napellemet készitettünk germánium teljesitmény tramzistorból.Leköszörültük a fedö lemezt és lemostuk nitrodiluántal a Napon feszültséget adot.üdv.Jóska
Régen még gyártottak üvegtokos tranzisztort és diódát. A tranzisztor feketére volt festve. Ezt lekaparva kaptunk egy fototranzisztort, ami fényérzékenysége mellett fel is erősítette a fény által előidézett bázisáramot.
Szia! A hatvanas években már fénymérőt készítettem egy OA1161-es germánium diódából, és egy 50mikroamperes alapműszerből. Nem kell semmi külső áramforrás. Az általad idézett cikk meglehetősen zavaros. A LED is egy dióda, és sima fényelemként is használható.
1
Szia Bálint ! Itt a Tanyán én bemutattam egy opto csatolot ./idézet/A LED-nek azt a tulajdonságát alkalmaztam amikor megvilágitva áramot fejleszt ,másszoval fotodioda .Igy készitettem 2 darab UV LED-el egy opto csatolót .A LED-eket egy 5mm-es csö két végére szereltem egymással szembe,egyiket mint UV fénykeltö a másikat mint UV fotódioda. A csövet a hossz közepén kettévágtam, így a két cső közé kerülő üveg , műanyag stb. áteresztő képességét tudtam összehasonlítani az UV LED fény tartományában. A fénykeltő UV LED-et 20mA-el tápláltam, a másik UV LED szemben a cső másik végén 50mm távolságra 1,768 V-ot produkált. Különböző vastagságú, minőségű üvegeket próbáltam, a legjobb eredményt egy scanner–ből kivett üveg és a plexid üveg adta(40-80mV csökkenés). A rendes üveg vastagságától függően 400-800mV csökkenést okozott. / Külömben a 60-as évek végén a föiskolában labor órán napellemet készitettünk germánium teljesitmény tramzistorból.Leköszörültük a fedö lemezt és lemostuk nitrodiluántal a Napon feszültséget adot.üdv.Jóska
0
Nem is gondoltam, hogy.... de szerncse, hogy feltalálták
0
Régen még gyártottak üvegtokos tranzisztort és diódát. A tranzisztor feketére volt festve. Ezt lekaparva kaptunk egy fototranzisztort, ami fényérzékenysége mellett fel is erősítette a fény által előidézett bázisáramot.
2
szia: OC 615-felénél körbereszeltem, a zsírszerű anyagot kiáztattam, az is jó volt
Bálint
0