Kedves Fórumtársak!
Hallottam korábban, hogy nem szerencsés TTL és CMOS IC-k egy áramkörben való alkalmazása. Mi ennek az oka?
Az a helyzet, hogy nincs annyi TTL IC-m LED kijelző meghajtására, mint amennyi kellene, de van még CMOS -ból is.
Ezzekkel együtt már elegendő a mennyiség. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi történne, ha szükség megoldásként vegyesen alkalmaznám őket?
Egy számláló áramkörben a 7 szegmenses kijelzőket hajtanám meg így. Mivel a TTL IC jóval gyorsabb, ezért csak az egyes, tizes, százas
helyiértékeket jeleztetném ki velük, az ezres, tízezres, százezres, milliós helyiértékeket meg CMOS IC-vel. Nyilván, mindet 5 V-os
stabilizált tápról. Így működőképes lenne? (Tudom, hogy jóval egyszerűbben is megoldható lenne PL.: PIC-kel, de ahhoz sajnos nem értek!
Így ha több is vele a melő, de marad ez.)
Minden segítséget előre is köszönök!
Üdv.: Szurkee001
Köszönöm mindenkinek a segítséget! Mielőtt nekilátnék a nyák elkészítéséhez, dugdosós panelon ki fogom próbálni, letesztelem amennyire csak tudom!
0
Sziasztok!
Írta itt valaki, hogy a H meg az L szintek nem ugyanazok, és nem fog működni.
Ha ugyakkora a tápfeszültség, akkor ugyanazok. A probléma ott van, hogy a ttl bemenetét alacsonyra húzva áram folyik ki, és több TTL bemenetet egyszerre nem tud meghajtani a cmos. Egyéblént meg mindegyik kimenő szintje teljesíti a másik bemenő szintjének feszültségigényét. A CMOS kimenet pedig 1-2 TTL bemenetet simán meg tud hajtani, adatlap szerint meg kell nézni, mekkora áramot visel el.
0
Ha lehet hinni az adatlapokban,akkor a TTL L szint 0-0.8V ,A CMOS L szint 1/3 tápfesz,5 V esetében max 1,67 V. Más a két platform,én biztosan nem keverném a kettőt.
1
Most komolyan, ez miért okozna problémát? Egy TTL kimenő L szintje minek felel meg egy CMOS kapu bemmenetén? És a H szintje?
Mekkora egy CMOS kapu kimenetén a H szint, és az L szint?
1
Ha 1-2MHz-nél többel akarod használni, szerintem ne keverd. A másik, azt írod számlálóba kell, és az elejére rakod a gyorsabbakat... Ez ott sántít, a törlő, átíró, egyéb közös jeleknek muszáj a legnagyobb frekvenciához igazodnia a jó működés érdekében.
0
Szia!
Nem igazán értelek!
Lehet, hogy én tudom rosszul, de az időalap-generátor, ami népiesen szólva, "veri a Tam-Tam-ot", 0,1 s 1 s és 10 s időtartamig engedi be a jeleket a számláló áramkörbe. Ezt bőven elbírja a CMOS is!
"A másik, azt írod számlálóba kell, és az elejére rakod a gyorsabbakat... Ez ott sántít "
Nézőpont kérdése, hogy melyik az eleje. Ha szembe állunk vele, akkor a jobbkéz felőli 3 db az, ami az egyes, tizes, százas helyiértéket jelzi ki.
Szerintem ezek pörögnek a leggyorsabban, ezért gondoltam, hogy ide TTL IC-ket rakok.
Jobban szeretem a CMOS IC-t ilyen célra, mert a CD4543 használható közös anódos és közös katódos 7 szegmenses LED kijelzőhöz is, míg
úgy tudom, a TTL-nél külön IC kell!
0
Szerintem nagyon nem mindegy hogy a pl 1s alap órajeled 10 ns vagy 100 ns alatt fut fel . Az első pár fokozat ezen belül hol kapja el a billenési szintet vajon? Fele itt fele ott törlődik, biztos pontos lesz a számlálód. Én 1MHz felett tuti nem keverném a két családot, ott már a vonalvezetés is számíthat, nemhogy mindenféle szint problémák..
1
Szia!
Az elejére a gyorsabb azt jelenti, hogy a leggyorsabban pörgő helyekre. Vagyís a legkisebb helyiértékekre. Stopper órát biztos láttál már, a századmásodperceket nem látod, úgy pörögnek, míg a percekre közel 60 másodperc kell, hogy láss valami változást.
0
Ez igaz ,de kell egy inverter vagy meghajtó ha LED kijelzőt használsz,mert ez a CMOS 7 szegmens dekóder LCD hez lett fejlesztve minimális kimeneti terhelhetőséggel.Egy átlagos LED kijelzőnek 10-20 mA áram kell szegmensenként.Szóval az eleve plusz alkatrész.
Ha csinálsz egy előosztót ,akkor CMOS IC ből is lehet számlálóláncot/vezérlő egységet csinálni,ami pár Mhz ig elmegy,a nagyobb frekvenciákat meg le lehet osztani.
Régi CRT TV PLL tunerjából ki lehet berhelni 1 Ghz ig működő 64 es osztót.
Ez is igaz,csak a CMOS és TTL jelszintek mások (le lett írva)és nem biztos hogy értékelné a a TTL számlálólánc a tiltott tartományba eső CMOS L szintet.
Jó lenne ha adnál még infót mit szeretnél,mert már bőven kaptál válaszokat...(Nem érdemes túlbonyolítani,amit egyszerűen is meg lehet oldani)
0
Szia! Én hajtottam már meg LED kijelzőt közvetlenül a CD4543-mal. Problémamentesen működik a mai napig is! A csatolmányban egy hasonló a Rádiótechnika egy korábbi számából. Ezt nem építettem meg, de mint érdekesség, itt is egyszerre használják a CMOST a TTL-el, igaz, viszont, hogy nem úgy, ahogy én képzeltem el.
A jelszintek közötti különbség viszont tényleg releváns probléma! Egyébként még nem használtam soha TTL-IC-t, mindig csak CMOS-t. Valahogy, valamiért idegenkedtem tőle. Pusztán azért gondoltam a vegyes alkalmazásra, hogy elhasználjam a fiókban rejlőket is valamire. A válaszok alapján viszont már nem annyira tartom jó ötletnek.
Egyébként egy 10 MHz-es frekimérőt szerettem volna összerakni belőlük, hogy felhasználjam valami értelmesre őket.
0
Szia!
Masik topikodban man irtam volt; hetköznapi esetekben nyugodtan keverheted a klf logikakat-teszik a dolgukat! :-)
Gond esetleg akkor lep fel ha szelsöseges parametereid lesznek(minimalis tap/max sebesseg s terhelesek stb), de nem a katonai/nehéz ipari környezetre meretezed...
"torokj" kollega nem jol ertelmezi a logikai szinteket; a max s min kimeneti ill. bemeneti ertekeket (sztem) összevegyiti, de erre celzott man Jaca is...
Az ugyanis ok, hogy a klf CMOS csaladok sem egyseges kimeneti szintekre specifikaltak, de böven a szükseges minimalis L-bementi alatt, ill.. H-bementi fölött lesznek = akkor hol lenne a problema!?
Kb ua a komparalasi szintekkel is:
ezek kb közep tap tajan leledzenek-elegge lênyegtelen szamodra, hogy konkretan 2,1V avagy 2,3V lenne hisz böven messze vannak a jelszintjeid tölük.
A kimeneti jelek idö bizonytalansaga/lötyögese (neha jitternek is nevezett) pedig sima fel-lefutasu jelek eseten abszolut lenyegtelen, max ha akarmiert nem egyenletes a jeled(az impilzus "éle"), avagy akàr joll lathato "ringing" netan Spike lenne rajta, de az egyseges logikai csalad eseten is epp ugy gondot fog okozni!
Hasznalj pro IC egy lehetö legrövidebb labu 33-100nF-t a tapokon s egy nagyobb elkot a betapnal, s kb megoldottad a hidegites kerdeset is :-)
Egyebkent a kimenetek terhelhetösege pl AC-csaladnal akar a TTL-t is meghaladja, csak nem minden funkciot kapsz AC/ACT s ezek verzioiban...
A 10MHz nem egetverö ertek, AC-k tuti tudjak, 74F s S is szokta, de a HC-k màn nem fogjak tudni, azok 100ns tajan müködnek, a TTL-k pl 10-20ns ertekeivel szemben, de az adatlapok a mindenkori cegektöl s konkret csaladaikrol a meghatarozok nem pediug amit itt altalanossagban szolva összeirunk-sorry, ez a tenyleges igazsag!
Eredmenyest!
Kari
3
szia:eladó,
https://www.hqelektronika.hu/hu/kereses/74ls47
Bálint
0
Semmi. Max a fényerő lehet más.
Hestore-ban van mindkettő, de nálam is szinte biztos, hogyvan.
0
Üdv!
Pontos IC típusok nélkül elég nehéz korrektet mondani...
Nem mindegy, hogy milyen irányú a jelátadás (TTL->CMOS vagy CMOS->TTL), az IC kimenete opencollektoros-e vagy sem. A TTL IC melyik sorozatból való (S,LS,HC,HCT stb). Miért gyorsabb a TTL? Általában egy CMOS-nak magasabb a határfrekije, mint egy TTL-nek.
Meg kell nézni az adatlapokat, hogy a H és L szintek határa hol van a kapcsolódásnál adó és vevő oldalon. Kell-e felhúzó ellenállás? stb.
Előfordulhat olyan kombináció, hogy puffer áramkör kell a két technológia találkozásához.
A CMOS-nak általában kisebb a kimeneti terhelhetősége a TTL-hez képest. Emiatt ha egy CMOS-nak több TTL-t kell khajtania, az lehet probléma.
Szóval sok kérdés van itt, de csak a pontos típusok és kapcsolódások ismeretében lehet valamit is mondani...
G
2
Szia Gábor!
A terv az, hogy 74LS90-es IC hajt meg 74LS47-et és CD4543-at, amik meg a 7 szegmenses LED kijelzőket. Nem akarnám annyira keverni, de elég nehéz magyar oldalakról beszerezni a megfelelő IC-ket. Ha keverném és nem lesz belőle gubanc, akkor így éppen kiadná a szükséges darabszámot.
Én az adatlapokból azt vettem ki, hogy a 74LS47 jóval gyorsabb, mint a CD4543. Emiatt raknám a TTL-t az egyes, tites, százas helyiérték kijelzésére.
Legalábbis ez volt eddig a terv!
0
Szervusz Szurkee!
Mivel a számláló végzi a számolást,frekvenciaosztást, (74 LS 90) nincs jelentősége a CMOS 7 szegmens dekóder sebességének.Mint már írták,a CMOS jelszintek mások ,mint a TTL esetében ,TTLről hajtható a CMOS,fordítva nem (A TTL L szint kisebb,mint a CMOS 1/3 tápfesz alatti L szint) Kivétel a 74C,74 HC,74 HCT sorozat,ami egyesíti a TTL gyorsaságát és a CMOS kis fogyasztását.
Én semmiképpen nem keverném a kettőt,még hobbiból sem,teljesen beszerezhető (és elavult...)
mindkét eszköz.A PIC sem ördögtől való,lényegesen egyszerűbb a kapcsolás,NYÁK.Segítek szívesen a felprogramozásában.Haladni kell a korral
tj
0
Üdv!
Én azért nem keverném a 74ls47-t a cd4543-mal, mert a CMOS IC alapvetően LCD meghajtásra való, és mellesleg tudja a LED-et is. Kizártnak tartom, hogy azonos fényerőt tudnál vele egykönnyen produkálni.
Inkább egészítsd ki a készletedet 74ls47-tel:
https://www.hestore.hu/prod_10021665.html
https://arwill.hu/termekek/felvezetok/ic-k/74-75/sn74ls47n-integralt-ara...
https://lomex.hu/hu/webshop/#/search,30-03-93/stype,1
G
0
Szia!
Ha ttl hajtja a cmost, akkor kell egy felhúzó ellenállás a ttl kimenetére.
1