Hellótok!
A tárgybéli LCD monitor került hozzám azzal a hibajelenséggel, hogy ha áram alá helyezem, jelez a táp ledje. Ha a bekapcsoló gombot nyomom rajta, felvillan a kép, de vissza is sötétül az egész. Majd újabb próbálkozásra ugyanez.
Többszöri -- egyre több ez a több -- próbálkozásra egyszer csak megmarad a kép, és kikapcsolásig minden ok.
Én tápegység kondenzátor "kiszáradásra" gondolok, de még nem szedtem szét. Esetleg valakinek kapcsolási rajza nincs véletlenül?!
Köszönettel:szuts
Az elkók a több amperes váltótól pusztulnak, ha nem akarod visszatérő, "pénzgyártó autómatának", tegyél az elkókra
alulról 1-1 100-470nF-os monolit-kondit! A melegedés megszűnik, nincs több kiszáradás!
Üdv:Laci.
0
Szia Laci,
Ha ez az egyszerű megoldás olyan jól működik, miért nem alkalmazzák a gyártók?
Talán azért nem mert, ha alkalmazzuk a kapacitív áramosztó képletét, azt kapjuk, hogy pl. egy 100uF-os kondi mellé párhuzamosan kapcsoljuk a 100nF-ot, akkor az áram a 100uF-on 100/(100+0,1)=0,999 szeresére csökken, ami nem számottevő. Ez belátható ha meggondoljuk, hogy ugyanazon a ferkvencián a nagyobb kapacitásnak kisebb a reaktanciája, tehát felé megy a több áram.
Az optimális megoldás az áram csökkentésére a kondi megtöbbszörözése, bár ez nem mindig olcsó.
A 100n jó megoldás az elkó nagyfrekvenciás viselkedésének javítására, ha megnézed Lui pdf-jében a 3.4-es ábrát ott látszik hogy nagyobb frekvencián induktív jellegűvé válik a kondi, ezt kompenzálja a 100n, aminél ez a jelenség sokkal magasabb frekvencián jön létre ez a kisebb ESL miatt.
Üdv,
Oszi
0
Több gyártó alkalmazza, aki igazán ad magára!
Én Hewlet-Packard, Tektronix, Rohde&Swarz, Scientific Atlanta
berendezésekben láttam! Ezek több milliós, állandó üzemre készült
berendezések!
Üdv:Laci.
0
Szia Solac46!
Köszönjük az infóáradatot! Nem tudom hogy ki fogom-e próbálni legközelebb?
De amúgy nem gondolod hogy a gyártók oda be is tervezik ezt a 'hidegítést' ahová kell, és oda nem tervezik be ahová nem kell?!
Az elkók áramdiagramja pedig sztem csak közelíti a négyszöget! Mivel egyszerűen a töltés kezdeti szakaszában
nagyobb ill. végső szakaszában kisebb a töltőáram. Ugyanúgy mint akárminek a töltésénél! Nem de bár?
delon1
0
A tevezőkről annyit, hogy ahol a berendezés ára annyira magas, hogy nem számít, oda beteszik!
Anno, az ORION-ban egy tervező kiújjított egy 10Ft-os alkatrészt, éves szinten akkora megtakarítást hozott, hogy az újjító komoly
összeget kapot az ötletért!
Ezeknél a cuccoknál nagyszériában kell gondolkodni, minden Ft megtakarítás sokat ér!
Üdv:Laci.
0
Akkor legyünk pontosak! A töltés elkóra kapcsolásakor folyik a kondi töltőárama és a terhelőáram. Ez teljesen függőleges felfutású, csak a trafó és a kondi esr-je korlátozza, hogy ne legyen végtelen nagy. A félperiódus leteltével a kapcsoló megszakít, a kondiból az előzővel ellentétes irányú, kisütőáram folyik a terhelés felé. Ennek a lefolyása lényegesen lassúbb, mint a töltőáramé. A következő nyitóirányú félperiódus egyrészt pótolja a kondi töltését, ugyanakkor ellátja a terhelést!
Üdv:Laci.
0
Szia Solac46!
Nem lehet hogy nagyon belebonyolódtál már ebbe az egészbe?
A kisütő áram lefolyásának sebességét mi szabályozza? Az áram befelé lényegesen gyorsabban tud folyni mint kifelé? Kisütőáramot lefolyásának idejét ellenőrizheted pl. ha 0 Ohm-ot teszel rá mint terhelést. Akkor is igaz ez?
Meg milyen terhelést lát el a következő félperiódika, ami egyben pótolja is a kondi töltését?
Maradok Stomi véleménye mellett!!!!!!
delon1
0
A töltő áramkörnek illik kissebb belső ellenállásúnak lennie, mint a kisütőnek, ezért a töltés rövidebb ideig tart, mint a kisütés!
A kisütőáramot a terhelés határozza meg!
Ugyanezt a terhelést látja a töltő periódus, ha csak nem terheletlen tápegységet mérünk!
Így világos?
Üdv:Laci.
0
Szia Laci,
igazad van abban, hogy általában a töltőáram nagyobb, de nem lehet akármekkora meredekségű a töltőáram impulzusa, mert a töltőkörben trafó van, vagy esetleg soros fojtó is van, annak pedig induktivitása van, és az indultivitáson nem ugorhat az áram, nem engedi a fizika. Mivel ez az induktivitás sorba van kondival a kondin se lehet akármekkora áram bár azt engedné a fizika.
Ajánlom figyelmedbe Ferenczi Ödön Félvezetős feszültségátalakítók című könyvét. Néhány tekintetben elavult, de nagyon jól elmeséli a DC/DC átalakítók működését.
Üdv,
Oszi
0
Köszönöm, de az ajánlott irodalmon és sok máson is túl vagyok!
Végtelen csak 0 ohmos belső ellenállású trafó+egyenirányító esetén lehet, de azért a valóságban, szkóppal mértem igen komoly értékeket!
Üdv:Laci.
0
Mondjuk az se mindegy, hogy milyen üzemmódról vitatkozunk. Egy normál üzem amire tervezték a dolgokat, vagy tranziens üzem ahol a szabályzó még rájátszik és ott Isten óvja csak az alkatrészeket attól amit kapnak.
Üdv,
Oszi
0
Sziasztok!
Na tehát akkor hol a hiba???
Mitől melegszenek az elkók???
Talán a rajtuk "ide-oda" folydogáló áramtól!?
Mert ha igen, akkor valami hiba csúszott a konstruktőrök számításába...
...talán alul méretezték? :-)))
Üdv Tibi.
0
A probléma az, hogy egyenlőre nincs, ami kiváltaná az elektronikában az elkót! A GIGABIT alaplapokon egy ideje újfajta kondikat alkalmaznak, majd meglátjuk!
Üdv:Laci.
0
Ez igaz!
A jó konstruktőr ebbe is pozitívan tud beleszólni.
Üdv:Laci.
0
És megint ott tartunk ahonnan elindultunk. Mindet úgy terveznek, hogy épp működjön GAZDASÁGI MEGFONTOLÁS!!!
Tehát ha rossz a kondi cseréljük ki és minden jó lesz, egy darabig. :))))
Üdv,
Oszi
0
Szia Laci!
A töltő periódus látja a terhelést, plusz pótolja a kondi álltal leadott töltést is.
Üdv: Jácint
0
Bingó, Jaca!
Ezért az egyenirányító terhelése jóval nagyobb, mint az üzemi terhelés! Alkatrészpótlásnál jó tudni!
Üdv:Laci.
0
Szia Solac46!
A töltő periódus hogy láthatja ua. terhelést ha a töltés rövidebb ideig tart? Én értem ezeket, de ebben a ügyvédi kicsavartságúkra hasonlóan sikeredett nyelvezetben már fel nem foghatom!!!
Én most kijelentem a nagy nyilvánosság előtt hogy ebben a témában nem fogok ehhez többet hozzászólni!!!
A lényeg amúgy is megoldva és elfelejtve!:
"Szóval az "ujjgyakorlat" meghozta a hatását. Kicseréltem az 5db tápegységben lévő elkót (ebből 4 volt púpus) és a hiba megjavult...
Köszi mégegyszer a gyors segítséget!
szuts
"
delon1
0
Szia Oszi11!
Minden szavad igaz lenne, ha a kondikat színuszos áram terhelné!
A valóság az, hogy egészen jó négyszögjelről van szó, aminek a fel és lefutása Mhz-es nagyságrendű! Ez öli meg a kondikat, mert a freki növelésével az elkók ESR-je tovább nő,ezért többet disszipál! A gyártónak nem éri meg a plusz költség,
1-2 évig így is elmegy. A párhuzamos kondik, főleg, ha indukciómentesek(monolit kondi) megeszik a magasabb frekiket!
Profi berendezésekben találkoztam a megoldással!
Üdv:Laci.
0
Szia Laci,
Én nem azt írtam hogy semmit nem ér a párhuzamos tömbkondi, csak azt hogy ez sajnos nem oldja meg a problémát. Egyébként ha jobban belemgyünk a dologba a kondin nem négyszögletű áram folyik, hanem háromszög, ill. inkább fűrész. Hiszen a kapcsolóüzem esetén a periódusidő egyik részében töltődik a kondenzátor, a másik részében pedig kisül. Állandósult állapotban a kondenzátorba betöltött töltés meggyezik a kisütés alatt kivett töltés mennyiséggel. Ezalatt búgófeszültségnyit változik a kondi feszültsége. A cél az lenne, végtelen nagy kondit használjunk, mert 0 lenne a búgás, de a gyártó nem fog a kelleténél nagyobbat beletenni, hiszen inkább kihagynak mindent amitől még működik a masina. Ebben egyetértünk.
Ajánlottam Lui pdf-ében az impedanciagörbét megtekintésre. Ott látszik nagyobb frekvencián nem nő az ESR azaz a soros ellenállás, hanem az ESL a soros induktivitás nő, tehát kondin egyre inkább nem mennek át a nagyobb frekvenciák, és ezek meddő teljesítményt okoznak, amik nem a kondit melegítik, hanem a tápegység trafóját, kapcsolóelemét melegíti, ezzel rontja a hatásfokot. Ez ellen a hatás ellen tesznek be monolit kondikat a kapcsolóüzemű tápokba, az ESL-t kompenzálják. Főleg nagyobb teljesítményen.
Üdv,
Oszi
0
A puffer kondi növelése új problémát vet fel!
Van egy olyan fogalom, hogy "folyási szög"!
Egy periódus úgye, 360 fok.
Ezen belül van egy rövid töltési és egy hosszabb, kisütési szakasz!
A kondi növelésével a töltő csúcsáram egyre nagyobb lesz, nő a terhelés az egyenirányító és a trafó felé! Elvileg 0 belsőellenállású trafó és egyenirányító esetén a töltőáram végtelen nagy!
Üdv:Laci.
0
S ha már a szélsőségeknél tartunk...
Ha a trafó, és az egyenirányító belső ellenállását nullának vesszük, akkor már egy 1000mikrós kondi belső ellenállását(ESR) is illik annak venni(legalább is szeretnénk ha a valóságban így lenne).
Vagyis egy ilyen "megszokott" kapacitású pufferkondival is elő áll a végtelen nagy töltő áram. :-(
Üdv Tibi.
0
Ez az igazság, sőt, továbbmenve, egy 1nF-osra is igaz! :-)
Üdv:Laci.
0
Sziasztok!
Ez nekem már nagyon tudományos-kanfasztikus.
Ha púpos, kicserélem oszt jóccakát. :)
0
Szia stomi!
Ez tuti megoldás! :-)))
...de el kell ismerni, hogy "Solac46" monolit ráfejelése, (a kapcs. tápokban) csak jót tehet.
Bár az is igaz, hogy a szándékosan alul méretezett áramkörökben, ez sem fogja megvédeni, az elkókat a száradástól, melegedéstől, stb...
Mert lássuk be, az Amperek "simogatásához" bizony kapacitás kell!
Üdv Tibi.
0
Az egyik művezetőnk a cégnél feszültséget simogatott. 220Voltot, de megúszta ilyedséggel. Mondtam neki, szerencséd, hogy ROSSZ VEZETŐ vagy!
Vette a poént, de azért elküldött a sunyiba :-D
Üdv: Jácint
0
:-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-)
Üdv:Laci.
0
Még egy apróság!
A kondin a feszültség lefolyása háromszög, az áram négyszög!
Üdv:Laci.
0
Szia Solac46!
???? :-(
Az a négyszög lefolyású áram, csak valami extrém szélsőséges esetben tud létre jönni.
Üdv Tibi.
0
Minden esetben létrejön!
Amikor feszültséget kapcsolsz egy kondira, aminek kissebb a feszültsége, mint a rákapcsolt, rögtön a töltőáramkör és a töltött kondi esr-je szabja meg az áramot! Ez, bizony négyszög!
Üdv:Laci.
0
Ok Oszi, így korrekt!
Köszönöm!
Üdv:Laci.
0
Sziasztok,
néztem a neten adatlapokat a témával kapcsolatban. Nos lényeg a lényeg van olyan elkó ami jó kapcsoló üzembe és van olyan ami nem jó. Minden elkóra megadja a gyártó mekkora áram hullámosság megengedett. Ha ezt túllépik az elkó tönkremegy. Egy általános használatra szánt kondi max. 3A kapcitástól függően, egy inverterbe szánt kondi max 16A kapcitástól függően, ez hasonló átmérőjű, de sokkal hosszabb.
Akit érdekel nézzen el ide,
http://www.cde.com/catalog/alum/#radial_leaded
Üdv,
Oszi
0
Köszi Oszi11!
Nagyon hasznos egy link! Sok érdekességet elárul ezekről a kondikról!
delon1
0
Szia Solac46!
Az Oszi11-nek igaza van sok téren!
Szerintem a elektrolit-kondiknak a frekvencia erősebben dominál mint a jel-alak! De, ez a jel-alak kritérium sem elhanyagolható!
A magasabb frekvenciákat biztosan megöli az elkók helyett is! Így besegít némileg a leterheltségben!
A gyártáskor ha bele lehetne építeni pluszban egy párszor-10 nF-os kondit, akkor nem nagy anyagi kiadás érné őket! Sztem inkább megérné nekik! Mivel ha csak ezen múlna a művelet, több év működést jelentene nekik pluszban! Ez egy pár Ft-os kondin nem múlhatna! Egy multi, gyártó-kereskedő cégnél sem!
A legjobb reklám az lenne hogy hosszú ideig (kb.5-6 év legalább), stabilan működik a termékük!!!
Viszont egy ilyen, nagy darabszámmal gyártott elektronikai termékeknél nagyon is fontos lenne az ilyen irányvonal!
Nemde?
delon1
0
Jól írtad Delon!
A freki dominál, ezért gyilkos a négyszögjel!
Egy 50kHz-es négyszög nagy amplitúdóval tartalmaz Mhz nagyságrendű összetevőket és ez öli meg az elkót!
A freki növelésével az esr erősen romlik, ez egyre nagyobb melegedést okoz!
Üdv:Laci.
0
Szia Solac46!
"A freki növelésével az esr erősen romlik, ez egyre nagyobb melegedést okoz!"
Sztem ez a függvény nem egyértelmű (legalább is a melegedést illetve ?)!!!
A frekvencia növelésével nem mindegyik elkónak ugyanaz a reagálása sem!
Így az esr mérése sem utal biztonságosan erre a következtetésre!
Viszont a lényeg hogy az elkókat egyen illetve alacsony frekvenciák szűrésére tervezték.
Vezérlő,audió-jel csatolására pedig csakis kis jeleknél(alacsony V-nál és kb.hangfrekinél?!) alkalmazható!
Tehát ha a tápegységben van akkor főleg egyenáram szűrésére használják,alkalmazzák őket!!!
Az 50KHz-ből hogyan lesz MHz nagyságrendű terhelés? Ezt pedig én nem értem! Segítsél ki légyszi!
Tudom hogy vannak,megjelennek felharmonikusok is,de azok teljesítménye elenyésző szokott lenni!
A MHz-eket pedig szinte nem is érzékelik az elkók!!!
delon1
0
Szia Delon!
A színuszostól eltérő alakú feszültség több frekvenciából tevődik össze, annál több a felharmónikus, minnél torzabb a jel.(Fourier-sor!) Bizonyára sokan vannak közöttünk, aki csinált anno olyan 1kHz-es generátort hibakereséshez, ami AM rádión még rövidhullámon is fütyült. A négyszögjel 100%-osan torz jel,minnél gyorsabb a fel és lefutása, annál magasabb frekvenciájú felharmónikusokat tartalmaz. Pl., egy 1kHz-es, 1 nanoszekundum fel és lefutású jel legmagasabb felharmónikusa 1GHz!!!!!!
Igaz, hogy a felharmónikusok növekvő frekvenciával egyre kissebb amplitúdóval jelentkeznek, de sajnos a tápkimeneten olyan kis impedanciák szerepelnek, hogy nem elhanyagolható! Érdemes kipróbálni, a párhuzamos kondi jelentősen csökkenti a melegedést!
Üdv:Laci.
0
Szia delon1!
Ha egy négyszögjelet színuszok összegzésével akarsz előállítani, akkor oda kellenek a megaherzek, mégha 10Hz-es is a négyszögjeled.
Üdv: Jácint
0
Így igaz!
Egy négysögjel alakhű átviteléhez az alapfreki 10X-ét,+-3db kell tudnia az erősítőnek!
Ezért kell egy hifi erősítőnek 200kHz-ig átvinni, hogy a 20kHz
még alakhű legyen!
Üdv:Laci.
0
Szia Laci!
Épp ezért szoktam bosszankodni az mp3-ak miatt. Álltalában jól szoktak szólni (most a fájlformátumról beszélek), de ha az ember fia heavy metalt hallgat, ami a torzított gitárok miatt tele van négyszögjellel, na ott elmegy borér a hang. Főleg, ha a lejátszó sem csúcskategóriás. Anno, mikor indultak a CD-s zenegépek, egyik nagy kedvencemet az Iron Maident alig ismertem fel. A legjobb hasonlat, amit hallottam: "mintha biliből ordibálnának". És tényleg olyan hangjuk volt.
Üdv: Jácint
0
Jó füled van! :-)
Én sem szoktam mp3-at hallgatni.
Üdv:Laci.
0
Szia!
Szerintem a rajz esélytelen, de ha kiszórod a táp és az inverter elkóit, valószínűleg meggyógyul.
0
Üdv!
Egyetértek stomival. Ujjgyakorlat.
Rajzot ne is keress hozzá, ezekhez a távolkeleti névtelen szutykokhoz nincs, de nem is nagyon kell. Ha kondicsere után sem indul, akkor csőcserés lesz.
DM
0
Szia!
Sztem elég a táp elkókat kicserélni! A lényeg hogy mindenképpen 105C-fokosakra!
delon1
0
Köszönöm a válaszokat!
Azóta szétszedtem a monitort, és a tápban (szerintem egybe van építve az inverterrel) 4-5 elkó fel van púposodva. Sajnos nincs ilyen érték a háznál, ezért meg kell várnom a hétfői boltnyitásokat.
Még egyszer köszi!
szuts
0
Szóval az "ujjgyakorlat" meghozta a hatását. Kicseréltem az 5db tápegységben lévő elkót (ebből 4 volt púpus) és a hiba megjavult...
Köszi mégegyszer a gyors segítséget!
szuts
0
Szia szuts!
Már megint beigazolódott az elkók 'elgyengülése' a tápban.
Hogy miért is fáradnak el ilyen hamar??? Sztem itt is határra méretezik őket.
Végül is a szerelőknek ez csak jó!
Kíváncsiságból megkérdezem. Mennyi C-fokosak voltak beépítve?
Amúgy gratulálok a jósikerült "ujjgyakorlat"-hoz!
delon1
0
Üdv!
Ez a kérdés érdekelt, úgyhogy utánaolvastam régebben. Több cikk után ezt találtam:
Az elkók meglehetősen nagy alkatrészek és mint minden másnál itt is fontos, hogy minél kisebbé tegyék őket. A méretük nagyban függ a benne levő elektrolit összetételétől, ezért ádáz küzdelem folyt és folyik is a gyártók között ez ügyben.
Valamikor a 90es években történt egy olyan pöti málőr, hogy egy gyártó kitalált egy jó keveréket és ezt a többiek elkezdték koppintani. Ez nem sikerült tökéletesen, ennek következménye a púpos kondi, amely igazából azért púpos, mivel a keverékben víz is van és működés közben a kondi ezt szépen elbontja, a belső nyomás megemelkedik és ennek egyenes következménye a púp. Idővel a megnövekedett nyomás kitolja a gumitömítésen az amúgy is bomlott elektrolitot, ez persze kapacitás csökkenéssel jár.
Állítólag az utóbbi időben már megoldották ezeket a problémákat, de azért ne vegyünk rá mérget.
Régebben én már rákérdeztem, hogy kinek melyik márka jött be kondikból, de senki nem válaszolt. Szerintem érdemes lenne akár egy szavazást elindítani erről. Én a Luxon-okkal szoptam sokat, most se nagyon szeretem őket. A Nichicon sem a szívem csücske, bár állítólag az jó. Ha cserélek, akkor mindi Yageo-t teszek be, vagy Jamicont.
DM
0
Szia mdecsi!
Nekem is a Jamicon jött be.
A Yaego-Télapóval volt gondom, de nem sokszor.
A G-Luxon és a Hitano feketelistán van.
0
Helló Delon1!
Tisztességes 105°C-os elkó volt mindegyik, de nem bírta!
Nekem a számítógép alaplapoknál van hasonló tapasztalatom: Ha újra-újra indulgatnak, majd egy idő után beállnak, akkor az alaplapon az összes púpos elkót (10-12db) cserélni szoktam. Ott is mindig 105°C-akat szoktam találni. És a sokféle közül csak egy típus szokott tönkremenni, pedig ezek nem mindig vannak egy táfeszültségre kötve. Pl.: az 1000uF 10V-os mind tönkremegy (púpos), de mellette a 2000uF 6,3V közül egy sem. Ki érti ezt...?! Valószínűleg szériahiba lehet.
szuts
0
Szia szuts!
Arra nagyon vigyáznak a menstruktőrök, hogy az elkókat egy jó nagy hűtőborda mellé/fölé tervezzék. 2-3 éven belül tuti a siker.
0
Helló Stomi!
Van igazságod abban, hogy valahol a kondik körül mindig van egy-egy hűtőborda, de azt figyeltem meg, hogy az azonos típusú kondik sorozattönkremenésében nem biztos, hogy mind "melegítve is van".
szuts
0
Sziasztok!
Ha nem zavar, megosztok Veletek egy-s-mást az elkók "élettanából".
Történetileg így áll a dolog: valamikor volt a "sima" elkó, hiszen "csöves" vala a világ. Az akkori technológiával (alufólia-elektrolit-tokozás) örültek, hogy az a néhány mikronos "egyenes" aluoxid úgy-ahogy megmarad a néhány 100V mellett. A milliamperekhez peig 4-32 uF elég volt, ez még ment elviselhető méretben.
A "durvított" anódú (és később katódú is) elkókat a kis feszültségű-nagy áramú (végülis "tranzisztoros") korszak szülte: eleinte csak a mikrofaradokért, később már az ohmokért és henryhért (ESR-ESL) is folyt a küzdelem. Ez önmagában is a méretek csökkenésének irányába mutat. Ha a manager urakat is figyelembe vesszük, akik sajna a gyártási folyamatokat manapság egyre inkább meghatározzák, azok még ennél is jobban a méretek (anyagfelhasználás) minimalizálását követelik.
Tudni kell, hogy az elkó sem (mint pl. az elektroncső, halogén lámpák, akksik stb.) statikus működésű. Szerkezeti anyagai folyamatosan átalakulnak. Hosszú feszültségmentes időszak (tárolás) alatt az elektrolit lassan megtámadja az oxidréteget, és ezzel egy része irreverzibilisen átalakul: ez a rész később már inaktív marad.
Ha üzemben van a kondi, az anódon állandóan oxigén-ionok válnak ki. Ezek regenerálják az oxidréteg hibáit, de általánosan is vastagítják azt (sok éve üzemelő "egészséges" elkók határfeszültsége kb. 20-30%-kal nőni, kapacitása csökkenni szokott). Ez is irreverzibilis. Tehát látható, hogy az elektrolit (vagyis annak hatásos része) állandóan fogy.
Üzem közben a nagy áramsűrűség megnöveli a hibahelyek számát, de az ESR és ESL miatt a hőmérsékletet is. Az elektrolit működésbe lép, és saját magát feláldozva elkezdi helyreállítani a hibahelyeket... aztán, hála a kis méreteknek, többre már nem képes.
Mivel ez a vegyi folyamat feszültségfüggő, a kisfeszültségű, vagy tartósan kis feszültségen üzemelő kondik kevesebbet bírnak.
Jobb gyártók katalógusaiban sokszor megdöbbenve látja az ember, hogy névleges terhelés mellett az elkóikra max. 1000-2000 órát garantálnak; a "long life" típusokra pedig úgy 5000-et. Szerencsére, a kondik ezt legtöbbször túlteljesítik.
Ezeken rontanak pl. olyan dolgok, mint:
-a topicban is megemlített elektrolit-malőr,
-új, még kiforratlan tokozás
-Kína
Ízelítőként egyik kedvenc gyártóm adatlap-részletét ide tettem.
L
0
Sziasztok,
Ha jobban megnézzük, hogy milyen áramkörökbe lesznek púposak a kondik, hát a kapcsoló- ill. impulzusüzemű áramkörökben főként, és ez nem véletlen. Hacsak belegondolunk abba, hogy mondjuk egy alaplapon a processzor 1V körüli tápfeszültségen jár és mondjuk 45W-ot fogyaszt. Az már rögtön 45A áramot jelent, de szerencsétlen elkó kapcsoló üzemben működik így az a 45A csak átlagérték a pillantnyi áram sokkal több lehet. Így szerencsétlen kondi már normál működése közben is saját magát melegíti a veszteségek miatt, ha még hűtőbordával rámelegítünk, mit tud csinálni, azt mondja elég. Ezért használnak olyan sok kondit pl. az alaplapon, hogy a veszteség csökkenjen és az áramterhelés is megosztódjon.
Ha a tervezők nem veszik figyelembe mondjuk gazdasági megfontolások alapján púposak lesznek a kondik!
Üdv,
Oszi
0