Translate this page:

Szervusztok! Egy kérdésem volna,mégpedig hogy tettem be egy fordulatszám mérős műszer egységet (KM- óra és fordulatmérő)"fejet" minden műkődik csak a fordulat mérő nem.Itt a kérdés honnan kell leszedni a jelet? Generátorról? Vagy a gyújtásvezérlőről? És kell e új kábelt be húzni mert ez egy alap típus.A kocsiba eredetileg nem volt fordulatszám mérő,és én szeretnék bele tenni és a másik meg ez a kocsi 44KW os 1.4 benzines motorral szerelt. Várom a megtisztelő válaszotokat. Üdvözlettel:buszosgyuri!

Helló ! Egy kis segítséget kérek egy ismeretlen transzformátor teljesítményének a közelítő megállapításában. Hétvégén kukáztam egy bazi transzformátort. Jó 8-10 kg lehet a tömege. A vasmag EI lapokból készült, plánparalell összefűzésben. A vasmag 165 mm széles, 150 mm magas és 60 mm vastag. A tekercselés egy zárt műanyag csévetesten van. A kivezetések csokikba csatlakoznak, onnan lehet további felhasználásra a villanyt elvezetni (lásd a képet). A trafóba 220V-os hálózati feszültség megy be, minden adatot ehhez írtak rá, így én is ezeket adom itt meg. A szekunder feszültségek is a 220V-os hálózathoz készültek, az értékük a 230V-os hálózatban picit magasabb. A szekunder tekercselésben van egy 220V-os és egy 110V-os tekercselés (ezeknél árammegjelölés nincs !), valamint egy 6V-os 4,2A-es, 12V-os 4,2A-es és 24 V-os 2,5A-es tekercselés. Minden tekercs kivezetés olyan szövött-impregnált anyagú szigetelő csőben halad, mint pl. a csöves technikában a transzformátor kivezetések (az anyag nevét nem tudom). A transzformátor vas az egy bazi vas, olyan 60 x 70 mm-es reális oszlop keresztmetszetet tartok valósnak hozzá (de ellenőrizni persze nem tudom). A primer tekercs huzalozása 1 mm átmérőjű huzalból készült. A 220V-os szekunder huzalozás szintén 1 mm, a 110V-os huzalozás 1,4 mm átmérőjű huzalból készült. A kisfeszültségű részek vezetékezésével nem foglalkoztam, mert ott az áramok oda vannak írva a feszültségek alá (a kisfeszültségű tekercselés az áramokkal szumma 136 VA teljesítményt vesz fel elvben). A vas méreteire olyan táblázatot eddig nem találtam (pl. EI-165 lemez), amiben benne lenne a teljesítménye. A trafóra 200 VA teljesítmény van vésve, de kizárt dolognak tartom, hogy egy ekkora bazi vassal "csak" ennyit tudna. A kisfeszültségű részen beleférne, de ott van még a 110V-os és a 220V-os leválasztó részből kivehető villany és a trafóveszteség is. Akitől szereztem a trafót azt mondta, hogy régen a Gelka használt ilyet és három szervizasztalt látott el egy ilyen trafó árammal. Ő egyébként úgy beszélt erről a trafóról, hogy 1 kVA-es gép (ami valós lehet amiatt is, mert van egy 400VA-es hálózati leválasztó trafóm, ami ennek a bazi gépnek a hónaaljáig ér). A segítséget abban kérem, hogy a hálózati oldalon mekkora biztosítékot tegyek fel, hogy se nagyon alá, se pedig fölé ne lőjek a transzformátorból kivehető teljesítménynek ? Mekkora lehet a reális teljesítmény felvétele ennek a trafónak ? A szekunder oldali leválasztó részre is szeretnék biztosítékot szerelni, az ördög sosem alszik, ehhez sem ártana egy hozzávetőleges teljesítményt tudni. Köszönöm az érdemi segítséget előre is.

Sziasztok!
Van egy a címben szereplő nagyon ügyes Enigma2 beltérim, aminek a LAN bemenetét agyonvágta egy villám, de ezen kívül jól működik. Jelenleg egy USB-Wifi adapterrel csinál magának internetet, de jó lenne megjavítani a beépített LAN-t. Az a gond, hogy semmilyen chip-et nem látok a készülékben a Processzor-RAM-Nand hármason kívül, ami a LAN-t kezelhetné. Érdekelne, van ehhez a készülékhez kapcsolási rajz, illetve találkozott már valaki olyan megoldással, hogy a Processzorba volt integrálva a LAN?

Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy ha két zener diódát azonos polaritással párhuzamosan kapcsolok, akkor duplázódik a teljesítmény vagy azonos teljesítménynél feleződik a disszipáció? Ha sorba kötöm akkor oké, hogy összeadódik a feszültségük na de párhuzamosan mi a helyzet? Köszi.