adott egy genertor, mely 50 hetzen ad le 230 voltos feszültséget.
adott egy akkubank amely töltést igényel. (120 V 180 AH) változó lemerültséggel.
A probléma a következő:
Ha az akkuk tulságosan lemerülnek a töltés során túláram terhelés keletkezik, mely lekapcsolja a beépitett C25A-es kismegszakitókat.Vagy akár tönkreteszi a 50 A-es egynirányitó diódákat.
Ha lenne beépithető a generátoron kivül egy külső DC áramgenerátoros kapcsolás, az jó hatékonysággal hőtermelés és veszteség nélkül biztositaná, a töltési feszültség csökkentését, ha eléri vagy meghaladja a töltőáram a 30 A-t.
hogy lenne ezt érdemes megoldani? Az érzékelésre egy 0,075 ohmos gyári 100A-es érzékelő modulja adott, ami 100A terhelés esetén 75 mV-os feszütség emelkedést prezentál. (30 A esetén a mérhető váltófeszültség 22,5 miliAmper mindösszesen.
A 22 milivolt tranzisztoros kapcsolásra alkalmatlan.
A müveleti erősitők esetében gondot okoz a mérés elhelyezése és a jel felerősitése..
Hol lenne célszerű elhelyezni a terhelés mérést a töltés során?
Hogyan milyen módszerrel kellene hatékonnyá tenni a töltés vezérlést?
Impulzus csatolással és IGBT-vel vagy hőt termelő disszipativ kapcsolással?
(akatrészek?)
induktiv tekercs nem jelet gondot.
Van a3120 optócsatolós IGBT meghajtó.
Van 80 A IGBT.
ne555-el lehetséges késziteni inpulzusos vezérlést, amit lehet az optócsatolóra felhasználva eljuttatni galvanikusan is.
Ohmikus csatolásban szerintem alkalmatlan lehet az IGBT ekkora áramfolyásra. sima teljesitmény tranzisztor nincs.
A generátor gerjesztés csönkkentése nem jöhet szóba, mive azon van egy áramgenerátor a fordulati 50Hz tartása miatti stabil feszültség szabályozása miatt, valamint van rajta egy feszültség szabályozó a másodlagos gerjesztési tekercseken.
A generátor stabil fordulaton változó terhelésre stabil közel azonos 230 voltos feszültséget szolgáltat a ház fogyasztóira, 1-15 Kva NÉVLEGES TERHELÉS ESETÉN.
Tehát egyedi áramgenerátor szeretnék beépiteni, mely leszabályozza a töltési feszültséget 30 A töltőáram elérésekor.
A hagyományos áramkötrök itt nem alkalmazhatóak, mivel a tápfeszültség gyakorlatilag lefelé akár zéró, felfelé 150 volt között bármekkora lehet az akkuk merülése során.
Ötleteket alapkapcsolási megoldásokat várok szakiktól. Nem kell komplett kapcsolás csak tapasztalat alapján egy lehetséges megoldási blokkvázlati javaslat.
Végülis akkor van 50Hz-es váltóáramod... akkor csak egy állítható toroid trafó kell. Aztán két műveleti erősítőből csinálsz egy hídkapcsolást, az egyik méri a toroid csúszka feszültségét, a másik az akku cellafeszültségét, a hídba meg beteszel egy lada ablaktörlő motort, ami a csúszkát forgatja. Ha a így ha a cellafesz nagyobb, mint a toroid kimenő feszültsége, akkor a motor jobbra tekeri a csúszkát, ha kisebb, balra tekeri a csúszkát, szépen beáll magától.
0
Szia!
Köszi az ötletet, de szerintem a 2 müveleti erősitővel csak lefelé vagy felfelé lehtne léptetni, ami szerintem egy állandó ide oda mozgást generálna. a torid trafó érintkezéseit 30 a-ra megoldani csuszkán szintén macerás lenne.
most ma kaptam egy ötletet ami mindennél egyszerübb
5 trafó egyenként 40 volt 20a kimenetekkel 1000V50A graetz egy sima pufferkondival kb 48 volt jön ki.
Ha azt bevezetem a szolár vezérlő cellaoldalán az MTTP automatikusan megoldja a leghaékonyabb töltést.
Kérdés az marad, hogy mennyire lehet érzékeny gy MTTP vezérlés ha abba egy nagyjából kicsit brummos egyenfesz kerül a bemenetése?
Másik pedig az hogyan reagál erre a szolárcella maga ami 40 voltos és napsütésben a 2 darab párhuzamos cella tud adni 20A-t (max 25 jött eddig ki teljesen lemerült akku esetében.)
kell e bele elválasztó dióda (ujabb 1000V 50-a-es? hogy külön külön kapja a bemenet a két lehetséges forrást, és ne dolgozzon a cellára töltéskor feszültséget.
Az 5 trafó kb 100 euro a 10 darab graezt pedig 38 euro. illesztett, mindkét félhullám irányban dolgozó megoldás ráadásul teljesen galvanikusan leválasztott ami nem mondható el az általam kitalált megoldásról!
Vajon beleintegrálható a szolár oldali forrásba egy trafós egyenirányitott egyenfeszültség?
erről nem sok ilyen jellegű információal nem találkoztam még.
0
Szia!
Ha a napelemet nem süti a nap, és feszültséget adsz rá, akkor az enni fogja az ármot. Ha megnézed, ahol simán csak akkura van kötve a napelem, ott is mindig van dióda. Szóval ha a napelemmel párhuzamosan akarsz betáplálni, akkor kell a dióda.
0
Ezzel is számoltam. ha magasabb a fesz füti vagy fogyasztja az akku áramot a cellához képest.
A 1000v 50A graetz itt kapható 2,85 eurós áron
Ez alapján a trafókon kivül minden körben 2 darab kellene belőle . Az egyik a trafó sec egyenirányitására (20A 40V) a másik a kettős dióda kötéssel pedig 100A átvezetésre, és vissza irányu lezárásra lenne. Igy teljesen lényegtelen lenne az akérdés hogy a bejövő feszültség éppen 36 vagy 48 voltos, mivel a cellákból 75 voltig lehet felpakolni a bemenetre.
eredetileg probáltam párhuzamos kötést , ehhez bika kábeleket kellett tennem (16mm) 20A 15 méteres távra. mig a sorkötésben 75 voltot produkálva csak 10 A terhekés volt a bemeneten, de az átalakitás it már 68 fokos eredménnyel járt.
tehát maradt a 40 voltos illesztés.
Az első kettő dióda a cellából vezetne a trafóból származó egyenfeszültség pozitiv közös pontjára, itt gondoltam egy 4700 mikro 63 voltos kondira. (ez zárja a cella felé a magsabb feszültséget, azaz éjjel mikor 0 a feszültség záróirányt ad. Ezt követöen menne a második páros diódán kersztül a cella és trafópáros a vezérlésbe . Nem tudom hasznos lenne e itt egy induktiv szürő alkalmazása 50 herzes zavarszürésre a kilépő egyenfeszültség és a belépö közös pont között?
20 A töltésnél kb 1,2 voltos feszültség esésnél kb 20 wattnyi disszipációra számitok igy gondolom mind a 10 graetzt hüteni kellene.
Szerintem elég tiszta egyenfeszültséget lehetne kapni a vezérlés bemenetére?
Mennyire jelenthetne ez után gond a szüretlen vagy kevésbé szürt bemeneti egyenáram?
a vezérlőt megbontottam az egyiket kicsit kielemezve.
A kollektor bemeneten van 100V 470 mikros szörőelko, mig a kimeneten 1000 mikro. a kapcsolatot egy impulzusvezérelt töltőelektronika csinálja folytón és feteken keresztül (n80p75 fet ami 80 volt 75 A x 2-2 darab. a töltő elektromos rendszerében 150 A terhelésre van max méretezve. Impulzus alatt 20 A töltésnél kb 40 fokos az elektronika. impulzusáram terhelés 640A a katalógus alapján.
Multiplikáció szerint tönkre lehet ezzel tenni a vezérlőket, pontosabban előforduhat akár ilyen helyzet is?
0
Nem, mert ha a toroid és a cella feszültség pontosan megyezik, akkor mindkét híd beáll középfeszre, a különbségük pedig 0V lesz, ez kerül a forgatómotor két kapcsára, vagyis szépen nyugiban lesz. Hogy mekkora különbségnél kezdjen el szabályozni, azt két mérőfokozat erősítésével lehet beállítani. És ha nem sikerül, akár még azt is megteheted, hogy csak három percenként 10mp-re kapcsolod be az áramkört, utána leáramtalanítod, és akkor nem lengedez.
Én a napelem inverterrel nem mernék játszadozni, drága holmi az.
Persze, én ezt az egész miskolanciát nem is vettem volna meg, ennyi pénzből inkább beköttettem volna a hálózati áramot. :-)
1
Szia!
Kicsit primitívebben, de ez is hasonlóan működött:
https://elektrotanya.com/emg_2895_tr-9271_sch.pdf/download.html
0
Szia!
Három megoldás lehetséges:
1. Veszel egy inverteres hegesztőt és áttekercseled a megfelelő kimenetre, meg átállítod azt a néhány szabályzástechnikai apróságot.
2. Készítesz egy 50Hz-es fojtótekercset egy öreg hegesztőből. Az áramot szépen beállíthatod a légréssel.
3. Mivel valamilyen generátort írtál, így logikusan hangzik, hogy annak a gerjesztését befolyásolva szabályozd a töltést. A generátor kimenetére egy takarékkapcsolású transzformátor és egy egyenirányító kell csak. A trafó is csak a teljesítmény maximalizálásához kell, egyébként elhagyható.
0
a 2. opciót nem lehet automatizálni állandó légréssel. az első opció vásárlás és átalakitás, ez nekem nem opció.
Bizonyára elkerülte figyelmedet a részletek megirása.
ennyi erővel fogok egy nagyfrekis hegesztő magot áttekerem és egy pc elektronikára vagy valamilyen épitett elektronikára bazi iGBT-vel csinálok egy 120V 30A es töltőt galvanikusan elválasztottat.
most is van 10 ilyen 12 A beállitással 10 darab pc tápból kreálva. igazán ballancer szerepét tölti. (30 A hoz vagy 30 darab kellene) ez meg a kicsi ferrittrafóméretek miatt piszok sok helyet fogna, és ennyi táp beüzemelése .......(nem folyok bele)
nehéz elhinni hogy egy sima impulzusos dc/dc step down mgépitése ilyen nehéz feladat lenne.
arra lennék kiváncsi, milyen megoldással alakitsam, melyik a kedvezőbb DC/DC step down megoldás 30 A-en 144 volton?
0
Szia!
Ennél jobban nem érdemes bonyolítani. Én az alsó IGBT-t is beépíteném, a vezérlésnél viszont nagyon kell figyelni, ne tudjanak összenyitni. A TL494 talán alkalmas is erre, van beépített oszcillátora, tudsz vele áramot és feszültséget is figyeltetni.
0
Ugyanez akapcsolás a 3 kwattos szimnuszinvterben a HP ben, meghajtóstul fetestül folytóstul, csak az nem töltési feszre vagy áamra dolgozik, hanem felemelei a feszt 240 vDC-re.
Egyébként eszembe jutott egy primitiv megoldás!
rengeteg itt a régi rendszerekből visszmaradt 230/120 voltos tranzformátor.
ezek 400-600-1500-2600, akár 6000 wattos vrzióban is eladóak. elméletben bonthatóak áttekerhetőek.
Ha egy ilyn trafót pl egy 1600 wattosat a dc 120-at áttekerem 3 x 40 re? akkor kapok durván 500 wattot 40 voltos kivezetésenként.
ha ez egy 1000V50 A graetz-el egyenirányitom, pufferálom, akkor kapok egy durván 40 48 voltos egyfeszt.
a kérdés, ha ezt akollektor solar bemenetére küldeném (ugyebár galbvanikus a trafós megoldás) és belekergetném a töltőelektronikába (Mttp vezérlés) az a legjobb töltést tudná kipakolni.
Az is kérdés hogy a cellák hogyan viselik ha rájuk egyenfesz megy ki? pl a cella 40,5V-ot tud gyárilag. Kell védő záróirányu diódázni ebben az esetben?
Azaz cella diódán megy a vezérlőbe
a generátor töltőtranzformátor által egyenirányitott feszültség szintén.
terészetesen áramkorlátozó szétkapcsoló elemekkel füszerezve.
ez müködhet, vagy érzékeny lehet az esetleg rosszul pufferált egyen miatt a töltésvezérlésre a müködés során?
Szerinted megoldás lenne ez a ut?
0
Szia!
A harmadik nem opció, mert a generátor alapból az egész házat is el kell lássa, nem csak az akkutöltést.
1
Három hegesztő transzformátorszerű valami, ha túl nagy az átviendő teljesítmény a vas telítettsége okán úgysem megy át. Bár nem ez a legkisebb méretben az biztos.
0
Szia!
Ez a VEIKI nek is feladta a leckét , pedig ott nem csak 1-2 mérnök dolgozott.S igény is volt a Távközlés -MÁV részéről, ráadásul a pénz oldala (nagyságrendben is más )
Én a könnyű megvalósitás miatt maradnék az ellenállásos korlátozásnál.(vasaló, hősugárzó,hajszáritó betétekből )
A lemerült akkut ezen keresztül tölteni(esetleg két lépcsőben ? ), s ha már 30A alá csökkent az áram , akkor közvetlenül.
Mivel ez 5-10 perc nagyságrendű , igy a hőveszteség talán nem annyira jelentős tétel.
Viszont az ezt megvalósitó elektronika, bizony igen.
0
Szia!
Azért nem tűnik megugorhatatlannak a feladat egy DC-DC konverterrel. A soros ellenálláson eső feszültségtől teszed függővé a kimenő impulzusszélességet. Ha most ez 27 +/- 2A-re sikerül, akkor is tökéletesen fogja tenni a dolgát.
0
Kedves Jaca.
a következő elvre gondoltam épiteni, csatoltam a skiccet.
a generátor 3 x 127 voltot termel 45 A ig.
a félhullámu egyenirányitással gondolom csak az egyik hullám érvényesül igy áganként max 22,5 A tudna érvényesünei összesn tehát akár 66 A
a kapcsolás bár bonyinak tünhet annak ellenére rendkivül egyszerű. a HP inverteremből indultam ki (hasonló áramok körülmények)
a meghajtó frekvenciát maga a generátor adja fázisonként szinkronban a 0 átmenettel , ezt egy olptó csatolással egy 555 dolgozná fel. (IC1-2-3) ami egyben négyszögjellé alakitja a szinuszhullámu jeleket is.
az ( IC 4-5-6) bistabil oszcillátorként szolgálva fogadná a első 3 in jeleit a 2 és 6 lábon
a kimeneten 3 láb müködtené a a3120 IGBT illesztő ledmeghajtását.
a 3 darab A3120 galvanikusan leválasztva tudja négyszögjelekkel meghajtani az általad emlitett hullámformában a 3 fázis meghajtását.
Itt a fordulat.
A töltés vezérlés elindul, elkezdi tölteni az akkubankot. Mindegy mekkora a akkufeszültség, mert áramgenerátoros kapcsolásban, a negativ oldalon elhelyezett gyári stabil 100aa sönt egy müveleti erősitővel beavatkozik a bistabil oszcillátor 5. lábán a kitöltési időbeI
igy az egyre csökkenő nyitási idővel szerintem biztosiható a stabil 30 A töltés!
hogy a túltöltés is ekerülhető legyen a müveleti erősitő másik része figyelli az akkufszültséget, és szintén beavatkozik a leszabályozásba ha az eléri a szükséges 144 voltos értéket.
Igy mint egy nagy generátor müködne a generátor egyenáramu töltésre.
az IGBT kimeneteire a gyári inverter söntjei szerintem alkalmasak lennének. (min 15A méretezett induktiv tekercsek.összesen 45 A.
szerinted ez müködhet?
0
A félhullámú egyenirányítás felejtős mert olyan DC hibát generál hogy ihaj. A generátor vasmagja egyik irányba telítődni fog.
1
Én is erre hajlottam, sajnos. Pont ezért kérdezgetek ennyit, mielőtt bármit mgépitek szivesen halgatom mások tapasztalatait.
Most uj ötletet kaptam.
a rendszerem ugyebár akkunbankból áll ami 10 x 180 A-es. (120c 180 Ah)
ezt most cserélem le kisebbre, mert a szulfát tette a dolgát, és egyre rosszabb állapotban vannak az akkuk. (egy két héten belül)
A tapasztalat alapján nem kell 180 Ah bank, mivel a cella nem képes nálam üzemszerüen helyreállitania teljes töltést egy nap alatt.
(A cella rendszer 5 x 40 volt 20A-es blokkban tölt 5 darab MTTP vezérlőn keresztül 2 x 12 V akkut.)
a 3 éves gyakorlat igazolta hogy lejgobb estben sem tudok napi 100-120 Ah-nál többel kicsikarni a rendszerből a terület és a tájolás az időjárás és helyi körülmények okán.
A gyakorlat, hogy átlag napi 60 Ah áll rendelkezésre (egylőre cellabövitésig) roszabb időben jó ha van napi 9-25 Ah, kifejezetten rossz időben pedig még a 9AH-t sem éri el.
ezzel az energiamennyiséggel pedig nem lehet egy tulméretezett bankot feltölteni.
Most 55 Ah akkukat kap a rendszer, (ugysem bir röbbet 1000 töltési ciklusnál az uj akku sem)
Jött egy kedves tanatag, hogy mi lenne akkor ha tranzformátorral előállitanák a cellához hasonló agy azonos töltésif eszültséget áramot (40V20A) és 5 körben elosztva adnám a generátorból a töltést a szolár MTTP szabályozó cellabemenetére.
ez azzal az előnnyel is járna, hogy telljesen galvanikusan elválasztódna a trafó miatt a töltés is. Csak nem tudom miylen hatással lenne a solar cellákra és a közel kétszázezres gyári töltési vezérlésekre?
Megoldhatja e ezt akérdést leválasztó dióda a DC töltési hálózatban. (1 2 vagy 3 trafó lenne használva, és 5 kimenet külön külön dolgozhana bele a gyári MTTP vezérlőben. (gyakorlatilag a szolás energiáját helyettesitené)
Müködhet?
0
Szia megujulo ! A feltett rajzodat nézegedtem .A 3 dioda helyet tehetnél 3 thyristort és fázis hasitásal pedig tudnád a kimenö áramot ,feszültséget szabályozni.Az akkupak nagy C kapacltása böven elég a löktetés kisimitására.3 fázisú egyenirányitóknál gyakan alkalmaznak thyristoros egyenirást ,biztosan találálsz megfelelö ic-ket is.Egy pár nappal ezelött egy hozzászolásban irtam a kis SMD töltö ic-ben hogyan csökentik ,szabályozzák a töltö áraamot kis veszteségel,szerintem itt nállad is müködne.Az egyenirányitott töltö áramot szagatód persze impulzus szélességel szabájazhatóanNem igényel indultivitást mint egy DC/DC ,esetleg egy szürö elkot.A megszaktó fet,igbt lehet ,a vetérlés egy pwm ic.Az áram figyelö lehet a söntröl felerösitve vagy Hall szenzorba bépitett pl.50A huzal,amely sorba jön a fogyasztó áramkörébe.csak egy ötlet.üdv.Jóska
0
Szia!
Én visszamennék az őskorba, és vennék egy halom 500, vagy 1000W halogén izzót, mérném az akkuk feszültségét, és egy böhöm mágneskapcsolóval rövidre zárnám az izzókat a megfelelő akku fesz elérésekor, amikor a terhelő áram már biztosan nem túl sok.
Sosem megy tönkre, és olcsó.
ja igen, és előtétnek maradna annyi, ami bekorlátozza a max feszültséget.. majd leoldja a sort..
elektronika elromlik, az izzó max kiég, akkor meg nincs töltés, és tűz se
0
Szia!
A 75mOhmos ellenálláson 30A-nél 2,25V feszültség fog esni. Vagy a 100A 75mV-os párosítás nem passzol, vagy a 0,075Ohm. Először ezt kellene tisztázni.
Ha jól sejtem, szűretlen egyenirányított feszültséggel töltenéd az akkut. Ez nehezíti a kapcsolást.
Az árammérést az akkuhoz közel végezném, ott a legkisebb a zaj. Figyelni kellene a bejövő feszültséget, és az áramot is. Ahogy indul a szinusz nulláról, ott bekapcsolni az IGBT-t, és amikor eléri a 30A-t, ott lekapcsolni, majd addig lekapcsolva tartani, míg újra nulla nem lesz a feszültség.
0
Szia!
Csak ez az áram amit 30A nál lekapcsolsz az effektív értéke nem ennyi lesz csupán a csúcsértéke. tehát vagy nem 30A nál kellene lekapcsolni vagy méginkább az árammérő ellenálláson eső feszt valódi effektív érték méréssel kellene mérni és utánna komparálni.
Különböző töltöttségi állapotoknál más időpillanatban éri el a javasolt 30A es értéket ezért a fázishasított szinusz alaktényezője folyamatosan változik és más effektív értéket ad ugyanaz a csúcsérték.
0
Még olyan megoldás is felmerült az egyszerüség maitt, hogy egy sima 555 adná a vezérlést a 3120 részére, ami kitöltési tényezőre épülne.
A kitöltési tényező pedig képes az 5. lábon csökkenteni a nyitási időket. (magasabb feszültséget kell lefelé korlázotni
Esetleg ez füszerezhető lenne bistabil négyszőgjel vezérléssel az általad javasolt módon)
szüretlen táp, majd Induktiv tekercs, majd védődiódás IGBT, de itt kellen a sorban egy 100A shoccky véleményem szerint.és egy jó pufferkondi?
100A nagyfrekis dióda pedig nincs nekem.csak graetzben 50A 1000V briddge.
vagy a 3 fázist egyenirányitást követöen átengedni félhulámban, kitöltési tényezővel? utána közösiteni őket?
0
Szia!
valami hasonlóra gondoltam én is.
A érzékelő tusztázására:
egy gyári kinai mérümöszerhez kaptam (100V100A DC) ami már induláskor elhasalt. Mérni akartama tényéeges akku töltését és fogyasztását, 99.99 A pontossággal
A valódi érték, 100 A terhelésnél, 75 miliVoltos feszültséget mérek. (10 A-nél 7,5 milivoltot mértem egy 200 miliAmperes digitális voltmérő müszerállásban) Bazi nagy 8 mm-es rézcsavarokkal rögzithető volt az akku sarujához is. (késöbb ezt a mérőt leváltottam modernebb mérőelektronikus egységgel. volt bontott inverterből az ajánlott alkatrész)
Igen a generátor szüretlen váltóval dolgozik. a generátor csillagpontja gyakorlatilag az akkuk negativ pontjára csatlakozik, mig a 3 127 voltos fázis kapott 2-2-2 párhuzamos 50A 1000V graeztből diódákat. a 6 dióda közös negativ pontja csatlakozik az akkubank pozitiv sarujára. (a ballancernek van külön minden egyes akkura PC 12 A áramkorlátozott tápegységem, ez egyenletes 14,4 voltot biztosit akkumulátoronként, mert akülönböző töltési kapacitási eltéréseket korrigálja) (solarnál pedig 10A-es elektronikus impulzusos ballancer dolgozik ugyancsak gyári megoldásban)
Tehát A VALÓDI JELHULLÁM ALAK egymáshoz képesti 3 x 120 fokos szögből érkező 3 fázisu szinuszjel.
ezt könnyen tudom alakitani fotocsatolókkal és pl 555-el vagy CMOS áramkörökkel digitális jelekké formálni. akár időzitő vagy késleltetővel megoldani a megfelelő periódus hullámidőt. ez megoldja a IGBT nyitását zárását, de nem oldja meg az áramgenerátoros korlátozást.
A galvanikus catolást a A3120 képes megoldani. a segédtápot tudom egyedi imp tápról biztositani a részükre galvanikus leválasztással,mint ahogy az invertereimben alkalmazzák (+15V-9V).ez képes lezárni megfelelően az IGBT-ket is.
Tehát evben egy ledvezérelt a 3120 meghajtására kell lényegében odafigyelnem, és áramgenerátoros megoldásra kellene jó megoldást találnom. Azaz ajánlásodnk megfelelően a ki és bekapcsolási forma megoldható.
Fontos tapasztalat, hogy a szarrá öregedett akkuk reggelre akér 35 voltig is lemerülhetnek. Ilyenkor nagyon nagy a töltési áramom az inditást követő egy két percben. amint eléri az akkubank a 110-120 volt körüli értékt a töltési áram visszaesik 15-20 a környékére.
Azonban, ha véletlen megy az inverter, és arról megy a ház fogyasztója (Az inverter egy Mágneskapsolóval leváltja prioritásban a generátort, nehogy véletlenül is egymásr kapcsoljanak) akkor az teljes terhelés esetén akár plusz 30A terhelést jelent a generátor részére. hiszen az inverter beterheli az akkukat, ez peig az egyenhidnak már sok, és vagy eldurran a graetz diódája, vagy lenyomja a kismegszkitótt a túláram védelem..
A végtöltési feszültségem egyébként erdetileg olyan 148-152 voltig ment el, most a rosszabb akkuk miatt kb 158 ig mennek fel (144 helyett) Kismértékü gázképződés már 144 voltnál is tapasztalható mostanra, nem csoda a teljesen eltünő pozitiv cellák okán..
A generátort sikerült áramgenerátorral és feszültséggenerátorral beszabályozni hogy a kimenete 3 fázison 230 voltot produkáljon 50 Herzes stabil fordulaton, és 1-15 KVAnévleges terhelés melett képes tartani (220-242 volt és 47-51 HZ között az adagoló automatikus fordulatszabályozása, és az épített generátor vezérlés. (a generátor gerjesztése 127V 3 A a valóságban, és egy másik szaki tanácsára épitettem tranzisztoros áramgenerátort. az alapjárat és kisebb terhelés esetében ez biztositja hogy nagyobb fordulaton is tartani tudja a feszültésget, az ne szaladjon felfelé irányban. (a gerjesztés telitettségét csökkentve szabályoz)
mig a segédvezérlés feszültségezérelt gerjesztési korlátozása adja a toábbi stabilitást a egyre növekedő terhelés beállitása során.a másodlagos gerjesztő tekercsek részére.
a segédtekercsek 3A terhelése nek okozott gondot, mivel egyenáram áramgenerátorát meg tudtam oldani pc táp bipoláris tranzisztorrával, kisebb hütő alkalmazásával.
Azonban 30A korlátozás most kicsist fejtőrést okoz részemre. szerintem az IGBT tutira nem birna ki egyenáramu vezérlést elforralás nélkül.
eredetileg a CRT monitorokhoz hasolnló sortrafó tápfesz vezérlési megoldásra tippeltem (ott kisebb felbontásnál 60-80 volt volt a tápfesz, mig nagyobb felbontásnál akár 130-180 volt is előfodult. Azt 3843 hajtotta meg sorkimenő visszacsatolással. (a sorkimenő impulzisainak csökkenö vagy növekedő értéke adta a szülséges tápfeszt. Az azonban feszültséggenerátoros elven müködött.
folytótrafót, táptrafót tudok ferritmagosat is méretezni, tekerni, bontott magra bármilyet,
Nekem most az lenne a feladatom , hogy a töltöenergia, ha eléri a 30 A értéket ott megfogja a feszültség lecsökkentésével a töltési energiát.IGBT pedig négyszögjeles vezérléssel tud jól dolgozni impulzusos környezetben.
azaz valmilyen módon abból a 22,5 milivoltos feszültségből kell kialakitanom egy csökkenő IGBT nyitási időt. hogy tartani tudja a 30 A terhelést akkor is ha a generáto feszültsége nem igazodik az éppen lemerült akkuk áramfelvételéhez.
0
Szia!
Első körben egy DC-DC konvertert kellene építened valahol 20kHz környékén. Ehhez ne 555-öt használj, inkább valami cél IC-t, UC3842 vagy TL494.
De lehet, tényleg mindigéhes ötlete a legmegbízhatóbb, egy soros izzó, vagy egy mosógép fűtőbetét, bár ez utóbbit valami hűtőközegben kellene járatni.
0
soros izzó elvetve, merthogy nincs, se halogen izzó se vasalo, se mosógép cekasz.
szerinted jo megoldás lehet egy sima oszcillátoros meghajtás? Vag érdemes a 0 átmenethez szinkronizálni a zárási időt majd adott időben lezárni az igbt feteket?
miye frekin éenne árdemes hajtani az IGBT-ket?
50 Hz generátor 0 átmenettel szinkronban?
2,4 Khertz ezt modulálni a generátor szinronjeleivel?
20-65 Khz, ezt modulálni a generátor szinkronjeleivel?
A HP ben a 230 v egész hidnál 2400 herzes impulzusokat modulálja , ez alakitja 50 herzes szinuszhulám jellel (csökkenti - növeli a kitöltési tényezőt a megfelelő szinuszhullám jelformára, amit a beépitett LC kör simit ki teljes szinuszhulámmá.
Az HP inverter fotóin látható 3 bazi nagy tekercs közül a két kisebb formálja a 230 volton az 50 herzes szinuszhullámot, amit 10 Mfarad 600 V kondi simit le.
0