You are here

Az EKM Thomson-híd előlapján levő telefonkulcsnak miért van két szélső állása ?

14 posts / 0 new
Last post
zus

Helló ! Szereztem egy EKM YCST Thomson-hidat. Szép, megkímélt és még sosem volt kibontva (gyári plomba rajta van).

A géppel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy az előlapon bal alul levő telefonkulcs feliratai, az "F" és a "D" betűk mit jelentenek ? Miért kell mindkét kapcsolóállásnál kiegyenlíteni a hidat a mérésnél ? Más Thomson-hidak (pl. a Ganz-féle XTH-1) csak egy nyomógombbal rendelkezik a méréshez.

Továbbá, keresek a műszerhez gyári leírást, kapcsolási rajzzal együtt. A gépben vannak ellenállások szépen, amik értékeit szeretném megtudni, valamint, hogy hogyan képezik a négyvezetékes mérőhidat ? Az esetleges későbbi javítások miatt.

A műszer képe innen van: http://www.radiomuzeum.hu/index.php/muszerek/ekm/ekm-thomson-hid (utólag is megköszönöm Perneki úrnak Verőcéről, hogy felhasználtam a műszerhez tartozó képeit).

Köszi minden segítséget.

File attachment: 
Sponsored link
Comments
mpisti

Nekem is van ilyen hidam, és sokkal szívesebben használom a modern műszereknél, mert a mérés reprodukálhatósága garantált, ellentétben a digitális csodákkal. A " D" valóban a durva beállításra szolgál, jól védi a galvanométert, durva eltérés esetén is. Az "F " a finombeállítást jelenti, ezt a beállítást csak előzőleg a durva módban elvégzett tesztet követően szabad használni. A műszerem 1986-tól megvan, rengeteg mérést végeztem vele és még sosem volt vele gondom, ellentétben a hiper-szuper több tízezer forintos csodával, amely 5-6 mérésenként elemcserét kért.

0

Vote up!

You voted ‘up’

DINO54
DINO54's picture

Szia !
A kezelési utasítás tábla alapján egyértelmű. D -- durva F -- finom.
Szerintem a D állásban az indikátor műszerhez egy nagyobb soros előtét kapcsolódik mint F finom állásban. Ezt látva a belső fotót egyszerűen leellenőrizheted. A leírás alapján a telefonkulcs közép vagy alap állásában a műszer nem csatlakozik a hídra-gondolom annak a kímélése végett. Még az is lehet hogy rövidre záródik hogy szállításkor csillapítva legyen. Lásd Univeka 0 állás!
Üdv. Laci
.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Thomson-h%C3%ADd
A csatolt pdf-ben a 235. tétel

0

Vote up!

You voted ‘up’

zus

Szia ! Köszi az okosságokat. F = finom, D = durva. Na erre magamtól is rájöhettem volna... :falfej: Nem ittam ma még eleget.

Akárhogy is, köszönöm az okosságokat. Az lenne még a kérdésem, hogy mi volt a poén abban, hogy volt egy finom és egy durva beállítási lehetőség ezen a műszeren. Ismét csak az XTH-1-et tudom példának hozni (mivel csak azzal futottam össze): ott csak egy mérés gomb van és slussz. De ettől még ugyanúgy mér.

Amúgy, a telefonkulcs neutrális állásában (középállás) valóban összezárja a galvanométer két kivezetését és így a gép biztonsággal szállítható.

Várom azért még, hogy hátha valakinek van egy szkennelt vagy szkennelhető gépkönyve erről a műszerről.

0

Vote up!

You voted ‘up’

zus

DINO54: köszi a listát, de abban sajnos a Wheatstone-híd van meg az embernek (YCSV).

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kari

Szia Zus!
"... mi volt a poén abban, hogy volt egy finom és egy durva beállítási lehetőség ezen a műszeren. " Nem ismerem egyik altalad emlitett müszer lelkületet sem, de hidaknal- ha kellö erzekenyseggel szeretned nullazni_ s csak egy fokozata van; a merömüre kiegyenlitetlenseg eseten tulzottan nagy terheles kerül(het), azaz a mutato kivag valamely iranyban, s ez azert altalaban eletenek veget jelenti :-(
Kari

0

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar

A műszerrel párhuzamosan kötött antiparallel dióda némi védelmet tud nyújtani ilyen esetben.

Üdv, lcsaszar

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kari

Szia!
Igen, mint irta Te is: nyujthat, de EKM-nel is tudhattak rola...
Igaz, lehet, hogy öregebb a fejlesztes mint errefele jobb diodak elerhetök voltak, nomeg a kapcsolas/belsö konkret ismerete nelkül nem tudjuk eldönteni, hogy meres közben mekkora feszültsegek keletkeznek az indikalas szamara.
Kari

0

Vote up!

You voted ‘up’

zus

Szia Icsaszar ! Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de egy galvanométer az nA-eket, meg uA-eket méricskél. A két dióda képes lenne ilyen kis áramok mellett megakadályozni a műszer kivágódását ? Egyáltalán kinyitnak ? Hiszen 1962-ben már voltak germánium diódák (pl. az EMG-1341/Elemérben a GEK-1), így azok ide is beugorhattak volna. Sajnos, rajz híján nem látom még át a műszert.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia:azok a diódák nem erre valók, nem kapcsolódiódák, a szivárgási áramuk is többszöröse a műszer érzékenységének.

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar

Szia, ez csak elvi lehetőség, nem akarjuk átalakítani a meglevő műszert. De általában meg tud védeni egy mikroampermérőt a vele párhuzamosan kötött szembekapcsolt diódapár. Ugyanis az ilyen műszeren végkitéréskor olyan kis feszültség esik, hogy a diódák nem nyitnak ki, és minden áram a műszeren folyik. De ha nő a feszültség, akkor kinyitnak a diódák, és kisöntölik a műszert, így az nem tud leégni. Persze mechanikai károsodás így is előfordulhat, pl. elgörbülhet a mutató.

Ennél a fajta hídnál a műszer nullázásra való, azaz középállásban nulla feszültség esik a diódákon, és azokon ezért nulla áram folyik, tehát nem befolyásolják a mérést. Persze kellően kis szivárgó áramú diódákat kell használni.

Üdv, lcsaszar

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia:ezt még gondold át egy ilyen érzékeny műszernél, vagy próbáld ki.
(kapcsolási sebesség, maradék feszültség).
Nézd meg hozzá a GDK-1 paramétereit

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kari

Sziasztok!
A Radiomuzeum szerint ezt 62-töl gyartottak= akkoriban sztem man leteztek pl. a Tungsram OA106X-esek(is), nem kellett volna az öskori GDK-khoz nyulniuk. Mellesleg tuti lenyegtelen lett volna a kapcsolasi sebessegük (talan meg a szelen/kuprokszenak is) a felvezetökhöz kepest tenylegesen lomha mozgasu müszer vedelme eseten :-)..
Szerintem a konstruktörök mindössze abbol indultak ki, hogy aki ezt kezbe fogja venni=> eccerüen TUD HIDDAL MERNI, igy nem kell a problemassa valhato diodas vedelem-ennyi...
Kari

0

Vote up!

You voted ‘up’

zus

Szia Kari ! Értem már, köszönöm a megoldást.

0

Vote up!

You voted ‘up’

More similar content