You are here

(B)EAG AK706a csöves keverő brumm

25 posts / 0 new
Last post
jakyg
jakyg picture

Sziasztok!

Sok-sok évvel ezelőtt egy csere ügylet keretében hozzájutottam egy leharcolt állapotú AK706a jelű keverő-előerősítőhöz. Az rögtön látszódott, hogy nem lesz belőle múzeumi darab, ezért a második életét basszusgitár előerősítőként képzeltem el neki -saját célra.
Ennek előerősítőnek a koncepciója azért érdekes, mert pont olyan a felépítése, mint egy "rendes" nagy csöves erősítőnek, csak ez éppen pici: trafós kimenet, ellenütemű vég stb.
Némileg átalakítottam a készüléket az eredetihez képest (azért itt szögezném le, hogy olyan változtatást nem végeztem rajta, amit ne lehetne bármikor visszacsinálni, pl nem fúrtam lyukakat a vázba, még csak át se festettem, és minden "leeső" eredeti alkatrészét félretettem):
- E1, E2, E3 csöveket eltávolítottam.
- Egy "nagy jelű" bemenet van, E4 pozícióban EF86-ot eltávolítottam és helyette egy fél 6N2P van bekötve (39k anód ellenállással). E5 helyére 6N2P-EV került (fűtés átalakítással a NYÁK-on).
- Az eredeti hangszínszabályzót egy általam már korábban is használt -amerikai- kapcsolásra cseréltem.
- Mivel az általános erősítés még így is túl nagy volt, ezért az összes katód hidegítő kondenzátort kivettem, R32-t kb. kétszeresre növeltem.
- Beépítettem egy IC-s fejhallgató erősítőt, ami sztereo vonal bemenettel is rendelkezik, ehhez hozzákeverhető a gitár felerősített jele.

Sokáig használtam így, de nem volt tökéletes, zajos és brummos is volt.
Elhatároztam, hogy a lehető legtöbbet szeretném ebből most kihozni.
A zajosság nagy részét az eredeti REMIX NRK szén tömb ellenállások fém rétegre cserélése lekaszálta.
A brummon a fejhallgató erősítő földelésének átvariálásával kis mértékben tudtam javítani, de úgy tűnik, hogy a legnagyobb rész a (többé-kevésbé) eredeti csöves kapcsolásból jön.

A táp puffer kondenzátorok még eredetiek (1967-ből), látszólag köszönik szépen jól vannak, mérve a hullámosság nem nagy az A ponton: max 1Vpp volt, de biztos, ami biztos alapon az eredeti kondenzátorral párhuzamosan kötöttem egy 220uF-os új kondenzátort is, szubjektíve egy picit javult a helyzet a fejhallgató kimeneten.

A brumm a tesztek alapján földelési problémára vezethető vissza, mert az anód feszültség AC részét lekapcsolva a brumm azonnal megszűnik, csak így nem lehet sokáig használni... :)

Ami még érdekes, hogy a zaj forrását próbáltam a csöves fokozatok szerint is szétválasztani:
- E4 eltávolítása nem befolyásolja a brummot.
- E5 eltávolítása jelentősen befolyásolja a brummot.
- E6 eltávolítása jelentősen befolyásolja a brummot.

E6 (ECC82) cső még eredeti(?) volt a készülékben, az anódon levő pici lyukakon benézve lehetett látni, hogy a rács körül (szép) kékes derengés van, gondoltam ideje kicserélni, ami valóban javított a brummon.
E4-E5 csöveket viszont én újként raktam bele és max pár 100 üzemóra lehetett bennük, a csere itt nem változtatott. De az kiderült, hogy a jelenlegi (javított) felállásban E4 és E6 brummot nem "termel", azt az E5 fokozat hozza be.

A gépben van földelési csillagpont, de a csövek pl NYÁK lemezen vannak, a legtöbb vezeték kábelkorbácsban van és viszonylag kevés színt használtak ezért a pontos földelési sémát nem könnyű visszafejteni.

Amit próbáltam még, hogy E5 katód ellenállásait nem a NYÁK föld pontjára kötöttem, hanem a csillag pontra, de ez inkább csak rontott a helyzeten.

Természetesen próbáltam a fűtést is labortápról (független, DC) helyettesíteni, de ez sem változtatott semmin érdemben.

Kezdek kifogyni az ötletekből, hogy mit érdemes (illetve hogyan) kipróbálni?
Minden segítő tanácsot szívesen fogadok.
 

File attachment: 
Comments
lcsaszar
lcsaszar picture

Szia!

A legfontosabb kérdés: a brumm 50Hz vagy 100Hz? Rövidrezárt bemenetnél is jelentkezik? Az E5 bementetének földre zárásakor is megmarad? R27 rövidzárásakor is megmarad?

A kapcsolás nem a legszebb, a tápfeszültségnél az első, második és harmadik cső tápfeszét R-C szűréssel elválasztanám egymástól (pl. 2.2k az R26 és R24 közé, másik 2.2k az R24 és R19 közé, és minden ellenállás felső vége és a föld közé egy-egy 100uF/450V szűrőelkó.

Üdv, lcsaszar 

0

Vote up!

You voted ‘up’

varga jano
varga jano picture
*****

Szia !
A femreteg ellenallasok is okozhatjak a zaj nagyreszet .
 

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint picture
**

szia: a zaj és brumm mérésekor a bemenet le volt zárva a bemenő ellenállással?
Már említve volt, hogy a bemeneti csatlakozó testje a sasszitól  elszigetelt kell legyen

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg
jakyg picture

Szia!

A bemenet rövidre volt zárva, a bemeneti csatlakozó ugyan fém házas 6,3mm-es jack, tehát volna esély földhurokra itt, viszont ha a bemeneti csatlakozót lekötöttem és közvetlenül a NYÁK-on zártam rövidre a bemenetet az semmin nem változtatott.

0

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg
jakyg picture

Szia!

Szerintem ezt összekeverted... ha nem fémréteg ellenállást, akkor mit javasolsz?

1

Vote up!

You voted ‘up’

Pfuscher
Pfuscher picture

Az eredeti felállásban a "végfokozat" két csöve negatív visszacsatolás nélkül üzemel a legtöbb esetben szokásos
15-20dB ellencsatolás helyett. Ez egyértelműen a brumm hallhatóságát erősíti.
Kérdéses hogy az utólag beleépített fejhallgató erősítő mennyi fölös erősítést, zajt, brummot visz be, van e értelme egyáltalán a beépítésének a gyári, eleve 600 Ohm-os kimenet mellett?
Nem árt ha az ellenütemű végfokozat két triódája ad abszurdum párban van mert ellenkező esetben több kevesebb
100Hz-es brumm lesz hallható az eltérő anódáramok miatt.
A fűtésről 50Hz-es búgás tud bekerülni, jelen esetben a rajz szerint a V4,5,6 -ot tápláló tekercs egyik vége sincs letestelve, sem búgáskiegyenlítő trimmer nincs rajta, a levegőben lóg!
Szokták még a fűtésközép trimmer csuszkáját kb.+50V feszültségre felemelni, ezáltal  fűté-katód kvázi diódát lezárni.
Az az igazság hogy ezt a kapcsolást nem gitárerősítő célra gyártották, alig hasonlít az ilyen célra konstruáltak felépítésére.
Max. annyiban hogy ebben is csövek vannak...

 

1

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg
jakyg picture

Szia!

E6 tulajdonképpen csak két ellenütemű katódkövető, ezt nemigen szokták visszacsatolni.
A fejhallgató erősítő azért került bele, mert külső forrásból a sztereo zenére rá tudok játszani a gitárral, mások zavarása nélkül. ugye ez a keverő csak monó, a külső forrást nem ezen keresztül akartam küldeni.
Ahogy a rajzon látszik V1,2,3 csőhöz volt eredetileg búgás kiegyenlítő potméter, de már E4-re is azt gondolták az EAG-nál, hogy oda nem kell pedig eredetileg EF86 volt az is, mint az E1,2,3. Ezt próbáltam ki abban a lépésben amikor labortápról fűtöttem a csöveket, de ez nem okozott érzékelhető változást az eredeti állapothoz képest, így aztán ebben az irányban nem is mentem tovább.

Egyébként ez miért nem hasonlít egy csöves hangszer erősítőre? Az EAG saját basszusgitár erősítőjére (AEX250) azért hasonlít... ;)

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Pfuscher
Pfuscher picture

Az ellencsatolást a fázisfordító vagy az azt megelőző fokozatra szokták alkalmazni a hangszóró kimenetről.
Egyébként gratulálok! Sikerült a cég két, gitárerősítőnek kikiáltott termékének egyikét előhozni. Mint ilyen, anno
központi direktíva (tőkés import csökkentése) és a beat mozgalom "becsatornázása" jegyében született Beat szett egyik eleme.
A gitárerősítők sorában teljesen atipikus bár biztos vagyok benne, ha nem te akkor más majd hoz fel ellenpéldát.
"- E6 eltávolítása jelentősen befolyásolja a brummot."
Ha az E6-ot kihúzod, csak a kimenő trafó van a kimenetre csatlakoztatva.
Jó nagy kavarást csináltál ebben a gépben az idők során. De a tiéd és a következményei is.
Valamint a címben nyugodtan javíthatod: EAG AK706/A -ra! Ez a pontos elnevezése.

0

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg
jakyg picture

- E6 eltávolítása jelentősen befolyásolja a brummot."
Ha az E6-ot kihúzod, csak a kimenő trafó van a kimenetre csatlakoztatva.

Bocsánat, itt rosszul fejeztem ki magam. Ezt úgy értettem, hogy, amikor csak E6 volt benne akkor is hallható volt a brumm, ha kivettem akkor megszűnt. Ebben nem az volt a meglepő, hogy amikor kivettem ,akkor nem volt brumm (hiszen egy cső sem volt akkor az erősítőben), hanem hogy önmagában is zajongott, de ahogy később írtam ez a része megoldódott azzal, hogy a még vélhetően eredeti ECC82 csövet kicseréltem egy másikra (szintén használt). Így csere után, ha csak E6 cső maradt az erősítőben az nem generált brummot.
Az ECC82 a kimeneten elég rendesen meg van hajtva, az üvegbúráját alig lehet megfogni.

0

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg
jakyg picture

Szia!

Az ellencsatolás egyébként nem rossz ötlet, mert az erősítés szerintem még így is túl nagy, sőt tulajdonképpen innen indult az egész "átalakítási láz". Mert hogy az átalakítások -a látszat ellenére- nem teljesen ész nélkül lettek végrehajtva.
Amikor először nekiálltam a dolognak az eredeti EF86 cső volt az E4 pozícióban, de az erősítése túl nagy volt, a gitár jelére könnyen torzítani kezdett (megj .a basszusgitárok kimenő jele nem is olyan pici, 1-200mV!). A fokozatot nem hagyhattam el, mert a hangszínszabályzót valaminek azért illik meghajtania. Úgy ítéltem meg a dolgot, hogy a bemenet leosztása helyett korrektebb dolog volna a pentódát egy triódára cserélni ezáltal csökkentve az erősítést, így került bele a 6N2P.
A gitár erősítőkben gyakran használt nem "lepke" elvű hangszínszabályzóit jobb választásnak ítéltem meg, mivel itt a mély és a magas szabályzó hatással van a másikra így "nagyobb területet" lefed a szabályzási görbe. A választott kapcsolás a Gibson Thos Bass nevű kombóból származik. Eredetileg jobban szerettem volna egy gyakoribb három csatornás eq-t berakni, de az előlapon nem maradt több hely potméternek (mivel nem vagyok hajlandó megfúrni az előlapot).

Egyébként nem azt mondtam, hogy ez az erősítő hajazna egy Marshall vagy Fender erősítőre minden ízében, hanem azt, hogy annak ellenére, hogy ez csak egy előerősítő a kimenete mégis ellenütemű és transzformátoros kicsatolású, pont mint a "nagyok", emiatt érdekes.

Jó nagy kavarást csináltál ebben a gépben az idők során. De a tiéd és a következményei is.

Ezt a kijelentésed nem tudom hova tenni. Ahogy lentebb is írtam -szerintem- olyan nagyon sokat nem változtattam az eredeti kapcsoláson, ráadásul egyiknek sem volt köze az általam tapasztalt zaj forrásához. Amiket találtam, pl rossz földelési praktikák, vagy a B3 biztosíték holléte mind a gép eredeti állapotát tükrözik. Miközben másik kollégák már a transzformátor árnyékolását és áthelyezését javasolják, holott annak fix helye van a vázban kivágva...

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint picture
**

szia: a bemeneti pentódán nem volt fém árnyékoló sapka?
A táp elkóit újra cserélném, a régivel párhuzamosítás nem a legjobb megoldás
Érdemes a csatoló kondenzátorokat újra cserélni
Az EF86 kifejezetten kiszajú cső, a kettős trióda nem, gondolom, nem azonos a rács és anódfeszültség sem, a nem használt csőfél lábait  ilyenkor testelni kell

Bálint

https://www.radiomuseum.org/tubes/tube_ef86.html

 

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg
jakyg picture

Szia!

Egyik "menő" csöves erősítőben sincs EF86 (Fender, Marshall, stb.), ha kiveszem az E3 csövet -ahogy korábban is írtam, nem lesz kisebb a zaj, sem a brumm, azzal nincs mit tenni.
Esetleg majd kikötöm az eredeti puffereket, de a mért értékek szerint nem tűnnek rossznak.

A nyitóban elfelejtettem írni, hogy az összes csatoló is ki lett cserélve természetesen.

0

Vote up!

You voted ‘up’

TonyStark
TonyStark picture
*

Szia!

A leírtak alapján elég mélyen belenyúltál.
Ha rövidrezárt bemenetnél végigméred a jelutat, hol jelenik meg a brumm?
Milyen a frekvenciája?
Első körben a földhálózatot nézném át, nincs-e földhurok.
A tápot-ami egy csöves elektronikánál a legfontosabb, átalakítanám C-L-C
kivitelre.(Szerintem 4-5H-s fojtó ebben a pozícióban már sokat javítana a hullámosságon, az 1V az sok.)
Az anódtáp elkóit is cserélném valamilyen normális kivitelre, Epcos, Nichicon, stb.
Megkérdezem, mert nem írtad, de gondolom a bemeneti csatlakozó szigetelten van szerelve a sasszira, ugye?(Földhurok)
Az ECC83 kiváltását 6N2P-re nem igazán értem, sajnos nem teljesen azonosak,
nem csak a fűtésben térnek el.
("Sokak szerint" ekvivalens a két cső, de sajnos nem.Mérések, és hang alapján is az ECC83 jobb.)
Röviden ennyi, ha jutottál valamire, még írok majd a visszajelzéseid alapján.

Üdv!  Tóni
 

2

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg
jakyg picture

Szia!

Újravizsgáltam a tápfeszültségeket, és rosszul emlékeztem. most 1,5Vpp-t mértem a Graetz kimenetén, az "A" ponton viszont sehány mV zajt nem láttam szkóppal (sajnos csak 10mV/div a legnagyobb érzékenységem). Megmértem viszont R19 felső vége és a NYÁK föld pontja között is, itt viszont 2mVpp zaj látszott 50Hz ismétlődéssel! Ebből megint a földhurokra terelődött a gyanú és találtam is egy hibát, ami eredetileg is a készülékben volt, de erről kicsit később.

Megmértem a zajt fokozatonként is:
-E4 kimenetén csak annyi zajt tudtam mérni, amennyit a tápján is (~2mVpp)
-E5 első fokozatával igazából nem is foglalkoztam R26-R28-at néztem, itt a mély maximális kiemelésénél kb. 20mVpp zaj volt 50 és 100Hz-es komponens közül az 50Hz-es nagyobb volt.
-A kimeneti zajt a transzformátor kimenetén mértem, itt kicsit kevesebb mint fele az E5 kimenetén mért zajnak.

A földhurok: A rajz szerint a graetz földje B3 biztosítékon keresztül van földelve. Mint mondtam a gép vázán amúgy van egy csillag föld pont és oda elég sok minden be is van kötve (a NYÁK és a puffer, de ez a B3 persze nem ide van kötve, hanem a hátlapon található földelő csavarba, ahova amúgy a bemeneti tucheleken kívül nem volt semmi kötve, és még csak nem is az a fém lemez, amin a másik csillagpont van, bár össze vannak pont hegesztve...

Kineveztem B3 elmenő lábát új csillagpontnak (és a csavarról lekötöttem) ide külön bekötöttem a puffereket, a NYÁK-ot (közben a NYÁK régi földelését lekötöttem), illetve a fejhallgató erősítőt is ide kötöttem át. A régi csillag pont a pufferek régi vezetékén keresztül maradt bekötve (a tesztek azt hozták, hogy ennek átvariálása ugyancsak ront a brummon).

A zaj a felére csökkent. E4-en nem tudok megbízhatóan brummot detektálni, a trafó kimenetén bár megmaradt így is kb. 5mVpp zaj ez azonban a mély kiemelés letekerésével teljesen el is tüntethető, ez egyébként még továbbra is valami föld hurokból jöhet, mert B3 kitekerésével ez a pici brumm azonnal eltűnik, már amíg a pufferek kitartanak. Egyébként a jelenlegi brumm is alig detektálható füllel, normál lehallgatási körülmények között.

6N2P egyébként csak azért került bele, mert ez volt itthon új, ECC83-ból csak ismeretlen előéletű használtak, és az is csak kevés.

0

Vote up!

You voted ‘up’

TonyStark
TonyStark picture
*

Érdemesebb lenne egy rajzot megosztani az aktuális kapcsolásról, mert ahogy leírtad, az eredetihez már sok köze nincs.
Esetleg fotó, abból is lehet ötletelni.
A biztosíték a graetz negatív ágában elég viccesen hat, a helyedben átkötném a 
váltóáramú ágba.
A fűtések közepelése is javíthat még a dolgon, mivel elég kis bemenőjelek vannak, mindenre érzékeny az áramköröd.

3

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg
jakyg picture

Szia!

Hát azért olyan nagy változtatásokat szerintem nem csináltam az alap kapcsoláson, a gép felépítésén meg semmit. Pontosabban csak azóta amióta a földhurkokat elkezdtem hajkurászni...
Összecsaptam hogyan néz ki most, ami nincs rajta a rajzon az nem része a konstellációnak a bemeneten egy 100kOhm (gain) potméter van, annak a felső ágára van kötve a gitár bemenet, a csúszka megy E4 rácsára.
A fejhallgató erősítő rész egy mezei TDA2822-es kapcsolás, tápot E1 E2 fűtőfeszültségének sorbakötése után stabilizáva kap. Bemenete a transzformátor kimenete, illetve közösítő ellenálláson keresztül a külső vonal szintű bemeneti csatlakozó.

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

TonyStark
TonyStark picture
*

Egy teszt erejéig lekötném az utólag beépített fejhallgató erősítőt.
Teljesen, a tápját is.
A rajzon nem láttam bemeneti rácslezáró ellenállást, ezt pótolnám, 
akkor is ha ott a poti.
A rajzod okés, ez alapján látni a módosításokat.
A kimenetet milyen módon kötötted be?
Mert ez így aszimmetrikus bemenet, szimmetrikus kimenet.
Ez is lehet gond, ha utána már újra aszimmetrikus bemenetű eszközre kötöd, 
nem lesz illesztve a két fokozat.

2

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg
jakyg picture

Szia!

Este kipróbálom majd, amit javasolsz.
Most csak annyit fűznék hozzá, hogy a rajz helyes (bár csalóka), a kimenet nem szimmetrikus, a kimeneti csatlakozón ugyan a középső láb földelve van, de a kimeneti trafónak nincs középmegcsapolása, a rajz szerint "lebeg".
A fejhallgató erősítő tápja ugye a nem használt fűtő tekercsekből van kinyerve, a trafós kimenet miatt ez teljesen föld független (tud lenni) a csöves résztől.
 

0

Vote up!

You voted ‘up’

TonyStark
TonyStark picture
*

Most csak annyit fűznék hozzá, hogy a rajz helyes (bár csalóka), a kimenet nem szimmetrikus, a kimeneti csatlakozón ugyan a középső láb földelve van, de a kimeneti trafónak nincs középmegcsapolása, a rajz szerint "lebeg".

Igen, látom. A kimeneti 3 pólusú csatlakozó középső pinje a sasszi GND, a másik 
2 a trafó szekunder tekercse.
Ezért SZIMMETRIKUS a kimeneted.smiley

2

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg
jakyg picture

Szia!

 A föld és a transzformátor semmilyen galvanikus összeköttetésben nincs, csak a szórt kapacitások húzzák be valahová, ha a trafó egyik kivezetését rákötöm a sasszi GND-re máris nem szimmetrikus. Viszont, ha a GND és a trafó egyik lába közé kötök terhelést, az nem fog megszólalni.
Egyébként értem amit írsz, lehet akár szimmetrikusan is kötni a kimenetet de nem szükségszerű és nem is kötelező.

0

Vote up!

You voted ‘up’

TonyStark
TonyStark picture
*

Akkor mégegyszer.
A kimeneted ALAPBÓL szimmetrikus, más néven differenciális kimenet.
Stúdiótechnikában alap. 600Ω-os rendszer.
Ha a trafó egyik felét leföldeled akkor már valóban "aszimmetrikus" lesz a kimeneted,(nem teljesen) de ugyanazzal a 600Ω-os impedanciával.
Ez egy nagyimpedanciás bemenetnél illesztetlenséget okozhat.
Ezt korrekt módon egy I/V átalakítóval lehet orvosolni.
De mindegy is.
Végezd el a méréseket, amiket írtak, a bejegyzéseid alapján van tapasztalatod 
a csöves elektronikák terén.
Sok sikert a javításhoz.

Tóni
 

3

Vote up!

You voted ‘up’

Zalai Peter
Zalai Peter picture

Neki a trafó kimeneti oldalának egyik ága sincs galvanikus kapcsolatban a földdel, vagyis a földhöz képest nincs kimenő jel. Szkóp két csatornájára kötve nem látod az ellenfázisú jelet.

0

Vote up!

You voted ‘up’

TonyStark
TonyStark picture
*

Köszönöm a magyarázatot, de tisztában vagyok mint a szimmetrikus,és  aszimmetrikus ki/bemenetű áramkörök működésével,és mérési metódusaival.smiley

1

Vote up!

You voted ‘up’

Zalai Peter
Zalai Peter picture

Szia. Sok erősítő építős tapasztalatom után a következőket javaslom :
Kiváló minőségű tápelkók, de az L-C szűrés jobb, még hangra is. Az Epcos elkó nálam nagyon bevált. Eredetileg japán, de itthon gyártják. A Lomexben van elérhető áron. A csavaros rögzítésű elkókat felejtsd el. Cseréld újra, lehet nagyobb is, mint az eredeti, a régieket vedd ki. Földvezetéknek, még ha csak egy előfok is, min. 1 mm-es rézdrótot használj. Egy csillagpontot alakíts ki, és az összes földet ide kösd be. Írod, hogy a föld biztin keresztül megy a trafóra. Az úgy rossz, mert a foglalat, és a bizti ellenállása miatt már lehet brumm. A csövek fűtését ne hagyd lógva, csinálj 2 ellenállással, pl 47 ohmokkal egy fűtés közepet, és tegyél rá +60 V, jól szűrt DC-t. Az anódtápból 100 kohm nagyságrendű ellenállásokkal csinálj osztót, és az alsó, föld felé menőre tegyél 2.2 uF / 100 V-os fólia kondit. A nagy ellenállás miatt nem kell elkó, a cső fele innen meg nem folyik áram, nem terhel be. Több csővel is próbáld ki, mert lehet, hogy fűtés-katód között átvezet valamelyik, egy jó csőmérővel kimérhető. Az árnyékolt vezetékeknek csak az egyik ágát szabad földelni, és az adott pontra a föld csomópontból kell oda vinni. Hogy melyik oldalt földeld, ezt kísérlet döntheti el. Régen ezekre nem figyeltek, a szabvány sokkal megengedőbb volt. A trafót árnyékold le, vagy ha van rá mód, próbáld meg elforgatni, és így megkeresve a minimális brummot. Legyen jól rögzítve, hogy kapja meg rendesen a földet. A csatlakozókat a földtől szigetelten kell rögzíteni. Hát hirtelen ennyi jutott eszembe, sok sikert kívánok.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Sponsored links