Sziasztok!
Sok itt a tapasztalt kolléga, abban reménykedem valaki tud nekem előásni praktikus képleteket a CRT-k mágneses eltérítésének tervezéséhez, avagy annak működésének vizsgálatára kvantitatív módon.
Azt tudom, hogy F=B*l*v, de ez nagyon a "kályha", nem szeretném újra feltalálni a spanyolviaszt.
Pl. adott induktivitású tekercsen adott eltérítő áram mekkora szögbeli eltérést okoz adott gyorsító feszültség mellett. Avagy a "sorfeszültség" és a tekercs paraméterektől hogyan függ az eltérítés "szöge", ilyesmire gondolok.
Szia !
Egy CRT-t a gyártó által megadott elektróda feszültségekkel tudsz üzemeltetni. Minden attól való érdemi eltérés a kifogástalan kép elérhetőségét rontja vagy lehetetlenné teszi. Nincs olyan szabad kezed mint pl. egy EL34 munkapont ill. beállítás megválasztásánál.
Nehezen hihető hogy neki állnál eltérítő tekercset "barkácsolni". Az adott CRT-hez tartozó eltéritő szerelvényt kell illetve szükséges használnod. Annak pedig az általad érdekelt adatait a legegyszerűbb tapasztalati úton felvenni. Ez az egész ha nem haragszol egy álprobléma. :) Apropo. Mi újság a széles sávú video komparátorral?
Üdv. Laci
0
Szia!
Valóban nem fogok nekiállni eltérítőt tekerni, engem igazából más érdekel: A visszafutási időt szeretném csökkenteni, ez a kapcsoló elemmel párhuzamosan kötött rezonáns kondenzátor csökkentésével lehetséges ugyebár, ahogy csökken a visszafutási idő az impulzus amplitúdója nő, de ez az amplitúdó függ a sorfeszültségtől is, és korlátot szab a kapcsoló elem letörési feszültsége.
Jelen esetben a rendszer úgy épül föl, hogy a kapcsoló elemek (10db FET, 5-5 sorba vagy párhuzamosan kapcsolódik sorfrekvenciától függően) ugyanakkor az eltérítő tekercsek is osztott kivitelűek és a felek is sorba vagy párhuzamosan kapcsolódnak, megint csak a sorfrekvenciától függően.
Alapvető dolgokat tudok az áramkörről, sorfeszültség, tekercsek induktivitásai stb, tehát áramköri szimulációkkal tudok játszani, csak pont az elektronika és valóság közötti kapocs hiányzik.
Általános leírásokból az derül ki, hogy "célszerűbb" nagy sorfrekvenciákon a tekercs feleket párhuzamosan kötni (jelen esetben 77kHz felett) ez alatt pedig sorosan. Ezekből az következik, hogy párhuzamos üzemmódban az induktivitás 1/4 viszont az áram 4x adott sorfeszültségnél, látszólag nem történik semmi, bár a visszafutási idő így csökkenthető mert az L-C arány megváltozik, de éppen ezért érdekelnek a képletek, hátha abból könnyebb megérteni a teljes képet. Pl. mi történik ha a kapcsolási pont nem 77kHz hanem 60kHz lenne (mert nekem ez volna a jobb)?
A nagysebességű komparátort sikerült megépíteni, egy kicsit kellett még módosítani a differenciál fokozat degenerálásával, a koncepció alapvetően működött/működik az egyetlen probléma, hogy bár a fokozat önmagában véve elég gyors, viszont az áramkör által behozott késleltetés nem kívánatos hatásokat kelt gyors pulzusoknál ~5ns, lévén hogy az áramkör kimenete a bemenő jellel kéne összhangban legyen, ami ezen a szinten ugye sajnos lehetetlen. Ezért végül a koncepción változtatni kell és más megközelítésből fogom megoldani, de még ezzel is kell kísérletezni...
0
Szervusz jakyg!
Egy kis olvasnivaló:
http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/1973/12/1973_12_09.PDF
Üdv:
exGelkás
0