Helló ! A zsibin jártamban rámdőlt egy karcmentes, 1957-es EKM Fluxmeter. A klasszikus fekete bakelit laborműszer. Van rajta két mérőcsatlakozó (csavaros banánhüvely), egy fehér nyomógomb és a műszer tetején egy kis ablak, amit átlátszó műanyaglapka fed és ha belenéz az ember, akkor egy tekercs vasmagnak látszó tárgyat lát az ablak mögött (akár mi is az, két vezetékkel be van kötve a műszerbe). A műszer oldalán van egy speciális N kiloohmos huzalpotméter (nem tudtam az értékét megnézni, de nem is érdekes egyelőre), ami a két végálláson kívül az ellenálláspályán egy középállással is bír, ami ki van vezetve a műszerbe és be van kötve. Mintha egy középállású "+/- potméter" lenne (mint a hifikben a balansz potméter).
Levettem a műszer hátlapját. Semmi rendkívüli. Nem lettem okosabb. Jobban nem mertem egyelőre szétszedni a gépet. Ha a műszert óvatosan megmozgatom, akkor a mutatója elvándorol az egyik végállásba és ott marad, vagy a másik végállásba és ott marad. Mintha nem lenne semmilyen műszerrugó a gépben. Ha szállításhoz rövidrezárom a két mérőcsatlakozót, akkor a mutató megáll ott, ahol éppen van és ott marad, meg sem mozdul, vagy csak nagyon aprókat.
A műszer működik, csinál valamit. Ha ellenállásmérővel megmérem az alapműszer két kivezetését (a két mérőcsatlakozón keresztül), akkor a mutató kilendül és kb. 1 kOhmot lehet(ne) mérni. Mivel a digitális multiméteremmel csak 200 kOhmos állásban mertem megmérni (lentebb egyre gyorsabban lendülne a végállásba a mutató), ott kaptam az 1 kOhmot. Ha a műszert csak egyszerűen leteszem az asztalra, akkor a mutató a 0 állásból szépen lassan elkezd felkúszni olyan 40-50-es osztásig és ott marad. Ha a fehér gombot lenyomom, akkor a mutató kicsit visszakúszik olyan 30-ig. Lehet, hogy csak a műszerész asztalom nem vízszintes, de a 40-50-nél általában a mutató nem megy tovább. Ott ledekkol. Tettem fel képeket a gépről.
A kérdéseim a következők lennének:
1. Hogyan működik, hogyan mér ez a műszer ? Mi kell még hozzá, hogy normálisan mérjen ?
2. A fluxmeter skálája az maxwellekben mérésre van skálázva, ami régen a mágneses fluxus mértékegysége volt. Itt 1 fok = 15000 maxwell. Milyen méréshez használták ezt a műszert ? Hol mértek kilómaxwelleket ?
A válaszokat megköszönöm. Ahogy szoktam, próbálok minél gyorsabban erre járni és reagálni. Köszönök minden segítséget.
Szia zus!
Amennyire a képedről megtudtam állapítani, a következőkre jutottam. A poti két vége a "tekercsnek látszó dolog" két végére csatlakozik. A poti középleágazása egy "műközepet" képez. Ide van fixen bekötve a műszer egyik pólusa míg a másik egy nyomógombon keresztül csatlakozik a poti csúszkájára. Plusz, ahogy írod is, a műszer kapcsai ki vannak vezetve a banánhüvely párra is. Az hogy jelenleg az asztalodon mit jelez a készülék, biztosan nem tudhatjuk. Vonulj ki vele az udvarra, ott legalább a Te asztalod ketyeréinek mágneses tere nem zavarhat be. Jelezheti a földmágnesességet is de akár az is lehetséges hogy beteg az alapműszer. Árnyékolásképen bevethetsz egy fémvödört is próba képen.
Laci
0
Laci bátyám, ezt pontosan eltaláltad. Valóban ilyen a műszer kapcsolása, miután kirajzoltam. A trafóféleségnek az "ellenállása" kb. 150 kOhm. Ha ez valós, akkor valami hajszálvékony drótból egy párezer mentes tekercs lehet rátekerve. Az alapműszer nem beteg, azt ki tudtam mérni. Van impedanciája és ha mérem, akkor az ellenállásmérő méréshatárának megfelelő gyorsasággal lendül ki a mutató a végkitérésbe. Emiatt rohadtul óvatosan mértem, nehogy kinyírjam.
Kérdés, hogy az alapműszer tetején minek a kis ablakocska, ami mögött látszik az a trafóféle ?
Máskülönben, ha a fehér nyomógombot lenyomom, a műszer mutatója elindul az egyik vagy a másik végkitérés felé (150-es osztás, 0 pont) függően attól, hogy a potméter csúszkája most éppen a "műközéphez" képest jobbra vagy balra van elcsavarva. Annál gyorsabban mozog a mutató, minél jobban megközelítem a potméter csúszkával az ellenállás pálya végeit.
0
Szia zus!
Ahogy leírod a ketyere működését, az teljesen egybevág a kapcsolással, így kell néki működnie.
Hogy mit jelez a gomb benyomásakor, az még a jövő kérdése. Viszont most már azt is tudjuk hogy a nyomógomb nyomásra zár.
Viszont az "ablakocska" felől az egyébként jó képeiden nem sok minden látható.
Az első képeden meglehetősen laposnak tűnik az a tekercsszerű valami a doboz mélységéhez viszonyítva. Hogy miért van előtte ablak egy bakelit dobozon, az számomra egyelőre rejtély. Talán az lehetséges hogy ez csak egy mágneses fluxussal rendelkező éppen vizsgált eszköz pontos pozicionálását hivatott ellátni. Oda kell tenni a vizsgált valamit.
Azt még megnézhetnéd hogy a "tekercs" közelében észlelhető e mágnes jelenléte? (pl. egy gombostűvel megnézheted)
Valamint a "tekercs" ellenállás mutat e eltérést felcserélt mérőzsinórral.(felcserélt mérőfeszültség polaritás)
Laci
0
Szia Dino54 ! Laci, megmértem a tekercs impedanciáját, ahogy javasoltad. Ha a két banánhüvelyt rövidre zártam, a tekercs impedancia egyik irányú polaritással mérve kb. 100 kOhm, másik irányúval mérve 120 kOhm volt. Ha a banánhüvelyekről levettem a rövidzárat, akkor egyik irányú polaritással mérve kb. 95 kOhm, a amásik irányú polaritással mérve pedig kb. 150 kOhm volt a tekercs impedanciája. Mindkét mérést úgy csináltam, hogy közben a potméter csúszkája a kivezetett középállásban volt. A potméter mindkét fele kábé ugyanakkora ellenállású, max. náhány Ohm a differencia a két fél között. A potméter kb. 3 kOhm teljes (vagyis az ellenálláspálya egyik és másik végpontja között ennyi az ellenállás).
Különben annyi érdekesség történt a műszerrel, hogy este otthagytam a műhelyasztalomon a műszert "kinullázva" és a banánhüvelyeket rövidre zárva (potméter a kivezetett középállású virtuális nullapontra állítva maradt). Reggelre a mutató így is felkúszott kb. 15 osztásnyit.
A kis ablakról, ami a műszerskála tetején van, készítettem fotókat. A benne látható vasmagféle nem rozsdás, csak így csinálta a fotóapparát a képeket. A gép rajzát meg a látható vezetékezés alapján csináltam. Ha kimaradt belőle más alkatrész, vagy egyéb bekötési lehetőség, az az alapműszer házában van külön (ahol a tekercs is). Egyelőre nem volt szívem jobban megbontani a gépet. Véleményem szerint a működési mechanizmus és a mérési folyamat így is kideríthető.
De mire való kis ablak ? Minek kellett kialakítani ? A bakeliten ugyanúgy keresztülmennek az erővonalak, mint bármilyen más műanyagon, nem ? Minek mégis az a kis ablak ?
0
Szia zus!
A kétféle polaritással való mérést azért kértem hogy kizárjuk valamilyen egyenirányító jelenlétét. A rövidzár és a nélküli mért ellenállás közötti különbséget a nem pontos poti középállásnak tulajdonítom ezek után.
Csak sejtéseim vannak arról kik és mire használhatták ezt a szerkezetet.
1. Esetleg geológiai kőzet minták mágnesezettség vizsgálata.
2.Kisebb méretű állandó vagy elektromágnesek fluxusának vizsgálata/mérése. (A kalibrálást egy etalon mágnesdarab szolgáltatja)
3.Bár a gyártási időpont alapján kérdéses, de nem zárnám ki hogy magnófejek vizsgálatára használták. (a résnél kilépő mágneses fluxus)
A kis ablak szerintem azért van hogy egy jól definiált és minden mérésnél azonos pozícióba kerüljön a mérendő tárgy, ez által reprodukálható pontosságú a mérés.
Laci
0
Köszi a választ. Egyelőre várok mástól is okosságokat. Ki tudja ?
De azért a műszer nagyon érdekes. :-) Jó azért (legalább is nekem), ha felbukkan néha egy-két ilyen gép. Sokat lehet belőlük tanulni.
0
Hello
Az a tekercs benne a mérőfej és fluxust mér.
A mágneses fluxus mértékegysége a Maxwell CGS rendszerben,ma az SI rendszerben Vs.
A mágnes tér jellemzője az indukció vonalak sűrűsége a mágneses indukció Jele:B mértékegysége a Tesla.
1T=1V*s/m2 ez a mágnes térben ható erő.
A mágneses fluxus=az adott felületen levő indukció vonalak száma,ill. az indukció integrálja.
A fluxus jele:fi=B*A=Vs/m2*m2=Vs=Wb mérték egysége a weber
15000maxwell=0.00015 weber
0
szia:néhány mértékegység
A mérésben releváns mágnességgel kapcsolatos alapfogalmak:
Közepes mágneses úthossz (lm): A vasmagban körbehaladó mágneses erővonalak átlagos úthossza méterben vagy mm-ben.
Mágneses keresztmetszet (Am): a tekercs belsejében elhelyezkedő vasmag keresztmetszete m2 -ben vagy cm2 -ben kifejezve.
Primer és szekunder tekercsek menetszáma (Npr és Nsz); dimenzió nélküli mennyiség.
Mágneses térerősség (H): mértékegysége A/m. Egyenesen arányos az őt létrehozó tekercs menetszámával (Npr) és az azon átfolyó árammal (Ipr), egyúttal fordítottan arányos a közepes mágneses úthosszal (lm).
Fluxus (Φ; fí): mértékegysége Wb (Weber): A primer tekercs által keltett mágneses erővonalak összessége.
Indukció (B): mértékegysége T (Tesla) a mágneses erővonalak sűrűsége (Φ), vagyis a fluxus adott mágneses keresztmetszet (Am) mellett, ezért fluxussűrűségnek is nevezik.
Remamens mágnesség (BR): adott H mágneses térerősség után visszamaradó mágnesezettség.
Koercitív erő (HC): a BR remanens mágnesség kioltásához szükséges ellenirányú mágneses térerősség.
-----------------------------------------
SI mértékegységek
. A mágneses fluxus mértékegysége a weber; jele: Wb 1 Wb = 1 V⋅s
A mágneses indukció mértékegysége a tesla; jele: T 1 T = 1 Wb⋅m−2
Az induktivitás mértékegysége a henry; jele: H 1 H = 1 Wb⋅A−1
.
Szerintem vasmagok mérésére használták, gyártáskor
Bálint
http://www.ferritesindia.com/magnetic-flux-meter.html
Ajánld fel Sík Béla műszermúzeumának , nála nincs mlg ilyen
0
Köszi az okosságokat, de nem ajánlom fel Sík Bélának. Nem azért zuhant pont rám a gép. Ez a gép a bakelit laborműszer gyűjteményemben pont elfér. :-)
Meg szeretném tudni, hogy ez a műszer pontosan hogy működik, hogyan és mit mértek vele ? Azt eddig is tudtam, hogy mágnesen fluxust, csak azt nem tudtam, hogyan mértek vele és minek -> értsd: milyen tárgy által gerjesztett fluxust mértek (földmágnesesség, trafó, spéci tekercs, ilyesmi) ?
0
Szia tvdoktor ! Köszi a választ. Azt mondd meg nekem, hogy a készülék hogyan használható mérésre ?
1. Ha a beépített tekercs önmagában is mér, mi a két mérőcsatlakozó szerepe ? Azon túl, hogy a műszer mutatóját lehet vele "rögzíteni", hogy az minél kevésbé lengjen szállításnál.
2. Mit csinál a fehér nyomógomb ? Pláne, hogy ha megnyomom, akkor kissé visszább kúszik a műszer mutatója. Nem a 0-ra, de visszább.
3. A melós asztalomon, minden izgalom nélkül felment a mutató 40-50 foknyit, az összesen 600-750 kilómaxwell => 0.006-0.0075 weberre. Ez azt jelenti, hogy pl. az asztali nagyítós lámpám transzformátora ennyire szórja meg a környezetét ?
4. Ebben a műszerben az alapműszeren NEM lehet a mutató nyugalmi helyzetén állítani. Nincs kivezetve a szabályzó csavar, ami (majdnem) minden alapműszer borításán, a skálaüveg alatt ott van. Miért ?
Légyszi, válaszold meg a kérdéseim, ha tudod. Köszönöm. Na meg persze bárki más, aki ért hozzá.
0
Sziasztok!
Azokban a műszerekben szokott hiányozni a nullpont beállító (általában excenter) csavar, melyek nem rendelkeznek visszatérítő rugóval. Ilyenek a hányadosmérő (pl cos fí) műszerek is. Nyilván ebben a fluxusmérőben sincs rugó. A hányadosmérőkben a két vagy több tekercsben folyó áramok aránya fordítja el a mutatót, ebben a fluxusmérőben pedig a tekercsben folyó áram és idejének szorzata, és a tehetetlenség aránya fordítja el.
A tekercshez valahogyan oda kell vezetni az energiát, ezt nagyon vékony, finom lágy vezetékekkel szokták megoldani. De akármilyen vékony is ez a vezeték, mindig lesz egy pici rugalmassága, mely a tekercs tehetetlensége miatt rövid idő alatt elhanyagolható mértékű változást okoz ugyan, viszont hosszabb idő alatt képes elfordítani a lengőtekercset abba a pozícióba, ahova ez a rugalmasság kirugózik. Ezen kívül előfordulhat, hogy a lengőtekercs sincs tökéletesen kiegyensúlyozva, ami miatt megint csak felvehet egy meghatározott állapotot.
Szerintem az asztali lámpád trafójának szórt mezeje nem mutatható ki ezzel a műszerrel, mert a váltakozó polaritású 50Hz-es mezőt ez a műszer nem képes követni, ugyanis a mutató irányt kell változtasson amikor a mágneses polaritás megfordul. Tehát a kiindulási pontban rezeg(ne).
A műszer működési elve az lehet, hogy az ablaknál lévő mérőtekercset állandó mágneses mezőbe helyezve, azon egy adott polaritású feszültség indukálódik, mely áramot hajt keresztül a műszeren, mely kitérést okoz rajta, és ezt a műszer a visszatérítő rugó hiánya miatt tárolja. A mért érték a kiindulási állapot és a végállapot különbsége lesz. A mezőbe kerülés (mező változás) sebessége nyilván befolyásolja az indukált feszültséget, ezáltal a kitérítő nyomatékot is, de fordítottan arányos az idővel. Így bizonyos határok között valószínűleg nem számít a mező változásának sebessége, így pontos értéket mér, mert tehetetlenségéből adódóan kiintegrálja azt.
A banánhüvelyek célja az lehet, hogy külső mérőtekercs is csatlakoztatható legyen a műszerhez.
2
Köszönöm a hozzászólást, ezt nem tudtam.
0
Szia!
Ez a műszer statikus mágneses fluxust mér. A neten böngészve valami olyan jött le, hogy kell egy külső áramforrás, a potméterrel beállítunk egy áramot, ami átfolyik a mérőtekercsen. A mérendő fluxus megpróbálja kitéríteni a műszert, ezt az ismert árammal összehasonlítjuk, valami ilyesmi. A legjobb leírásokat itt találtam:
http://www.prc68.com/I/HelmholtzCoil.html#FMDescription
Üdv, lcsaszar
0
Szia Icsaszar ! Megnéztem a linket és volt ott egy szép öreg fluxmérő. Ez itt: http://www.prc68.com/I/Images/SenResFlxMtr02b.jpg
Ehhez kell egy keresőtekercs (tán ez a Hemholtz-tekercs), de az alapműszere az középállású, van a fluxmérőn egy kapcsoló, ami a bal- és jobboldali nullázást jelöli, de az csak egy kapcsoló, potméter nélkül.
Az kiderült a cikkből, hogy az én gépemben is ballisztikus galvanométer van és amiatt vislkedik úgy, ahogy, mivel kitérítő és visszatérítő rugók nincsenek az alapműszerben.
Kérdés, hogy miféle villanyt kell adni az én fluxmérőmnek, ha egyáltalán kell neki adni ? Az általad küldött linken található öreg fluxmérőben van-e egyébként tekercs, vagy a kereső tekercs játsza ezt a szerepet ?
A Te linkeden levő öreg műszerre még az is írva van, hogy a kereső tekercsek csatlakozóira ellenállást kell tenni, ha nem használják a gépet. Miért ?
0
Szia Zus!
NEM!
A Helmholtz-tekercs feladata egy egyenletes magneses ter letrehozasa, avagy (megfelelö beallitas-gerjesztes eseten) a föld terenek kikompenzalasa.
A Fluxmeter erzekelöje vagy egy spec tekercs, vagy ujabban specialisabb Hall elem is a csucs a SQUID àrammèrö..
Flux-meterek a klf fèm rudak/foliak/csövek gyartasakor, hiba helyeik (lyukak/zarvanyok) keresèsekor igen jol hasznalhatok.
Kari
-1
Helló
Arra próbáltam rávilágítani mire használható,valójában közelről sosem láttam ezt a műszert.
Vélelmezem azt hogy a fehér gomb külső és belső mérést vált,tehát ha nem dugsz bele semmit az a belső mérés.
De ezt meg is erősítetted a trafód mágnes terével. A képen látok kegy potmétert,lehet az állít elektromosan.
A méréshez mindenképp kell valami induktív érzékelő amiben indukálódik valamennyi feszültség, és ezt méri a műszer.
0