You are here

Fejtörő

54 posts / 0 new
Last post
lcsaszar
lcsaszar picture

Sziasztok!

Nemrég láttam ezt a fejtörőt. Mind a két áramkört egy-egy 1 mA-es áramgenerátor táplálja. A két áramkör között csak annyi a különbség, hogy a jobb oldaliban R5 ellenállást (10 k) rövidrezártuk. A kérdés: melyik áramkör kimenőfeszültsége nagyobb, output1 vagy output2 ?
Első blikkre ha rövidrezárjuk a 10k ellenállást, a jobb oldali áramkör eredő ellenállása lecsökken, tehát az áramgenerátor kisebb feszültséget fog ejteni. Vagy mégsem? A helyzetet bonyolítják a 10V-os zenerek is... Egyáltalán, ki lehet számítani a két áramkör kimenő feszültségét?
Aki akarja, áramkör szimulátorral modellezheti, vagy akár meg is lehet építeni és megmérni.
Bónusz kérdés: mekkora a két áramkör kimenő feszültsége?

Üdv, lcsaszar

File attachment: 
Comments
lcsaszar
lcsaszar picture

Sziasztok!

Annak volt igaza, aki a bal oldali áramkör kimenetére 16 2/3 V-ot mondott, a jobb oldalira pedig 20 V-ot.
Úgy jön ki az eredmény, hogy a zenereken és a középső ellenálláson 1/3 mA, az alsó és a felső ellenálláson 2/3 mA folyik. Tehát az alsó és a felső ellenálláson 6 2/3 V, a középső ellenálláson 3 1/3 V esik. Az alsó és középső ellenálláson eső feszültség 6 2/3 V + 3 1/3 V = 10 V, megegyezik az alsó zeneren eső feszültséggel. Hasonlóképpen a felső és középső ellenálláson eső feszültség 6 2/3 V + 3 1/3 V = 10 V, megegyezik a felső zeneren eső feszültséggel.
Az alsó ellenállás és a felső zener feszültségének összege == a felső ellenállás és az alsó zener feszültségének az összegével == a három ellenálláson eső feszültségek összegével, ami 10 V + 6 2/3 V == 2 x (6 2/3) + 3 1/3 = 16 2/3 V.

Az egészben az az érdekes, hogy ha rövidrezárjuk a középső ellenállást, akkor látszólag kisebb lesz az egész áramkör eredő ellenállása. Tehát adott fix áramgenerátor kisebb feszültséget kellene, hogy ejtsen. De nem ez történik.

Ha kivesszük az áramkörből a középső ellenállást, akkor pedig még kisebb lesz a kimenő feszültség (15 V).

Üdv, lcsaszar

0

Vote up!

You voted ‘up’

josef.48
josef.48 picture

Szia Icsaszar !A job oldali kapcsolás kimenete 20V, ahogy irtad.Ugy mesziröl nézve valoban ugy lehet.Lejebb már megirtam a zener dioda viselkedését akkor amikor egész kis áram folyik rajta keresztül ,a kathodból az anod felé. 1mA -es áram a 10k-os ellenáláson pont 10V ,ammenyi a zener dioda zener (lavina)feszültsége , teoretikusan . Egész kis áram már véletlenszerü áramingadozásokal folyik a diodán,más szoval lavinazajt okozva.Ez egy széles sávú zaj ,sürüségét megtartja egész magas frekvenciákig. 10V-os zenernél a kis áram miatt akár 50-80mV cs-cs is elérhet. A zaj jelen marad nagyobb (elöirt)zener áramnál is de már kevésbé befolyásolja a zener feszültségét, stabilabb lesz. Ez a zaj a 2x10k ellenáláson is jelen van,ugyancsak a stabil 1mA–böl van táplálva.Ezért már nem lehet 20V a két ellenáláson,hanem kevesebb.A zaj jelenléte a zener feszültségen nagyon is ismert dolog.Alkalmazák mint zaj- jel forrás generátorokban.Ha viszont stabil referencia feszültség forrásnak alkalmazzuk ,a zavaró zaj-jel tovább jutását az áramkörben meg kell akadályozni .Ezt a zajt egy kerámia kondi párhuzamosan a diodára megszünteti..A Jaca feltett áramgenerátor rajzán a zener hidegitése egy kondival hiányzik ,igy a zaj-jel felerösitésre kerül ,megzavarva ahelyes müködést.Csak egy mefigyelés. üdv.Jóska

3

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar
lcsaszar picture

Szia Jóska!

Nagyon jó meglátás, habár a kérdésben ideális áramköri elemekről volt szó, amibe a zajmentesség és a névleges értéktől való nulla eltérés is beletartozik.

De ha már itt tartunk, itt a következő kérdésem:

Mekkora áram folyik a zenereken?

Mert ha 10V esik mindegyiken, akkor a velük párhuzamos 10k ellenálláson 1mA folyik. Tehát akkor a zeneren nem marad áram. Akkor pedig hogyan jön létre a zener-feszültség? Ha ellenben a zener "kinyit", és rajta folyik az 1mA, akkor a vele párhuzamos ellenálláson nem marad áram, holott 10V esik rajta. Közbülső eset sem képzelhető el. Nekem van egy sejtésem, egyelőre nem árulom el.

Hangsúlyozom, ideális elemekről van szó. Tehát a zener 10V alatt végtelen, 10V-on nulla belső ellenállású. Más szóval, nulla áram estén 0V, bármilyen kicsi pozitív áram esetén 10V esik rajta. A zajtól eltekintünk.

Üdv, lcsaszar

0

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl
lizakl picture
****

Szia!
Az ideális zéner jellegörbéje egy szakadásos függvény! Vagyis a zéner névleges feszültség értékénél nincs értelmezve a függvény. Ilyen az ideális zéner.Pont 10 V esetén a zéner árama nulla és végtelen között bármi lehet, ezért értelmezhetetlen! :-)
Üdv: lizakl

1

Vote up!

You voted ‘up’

gabor_gabor
gabor_gabor picture

Talán jobban megvilágítja a kérdést egy másfajta megközelítés. Változtassuk az áramgenerátor áramát!
Legyen először fele az áram (1/2 mA). Mi történik? Az ellenállásokon 0,5mAx10k = 5V, illetve összesen 0,5mAx20k = 10V. A diódák nem nyitnak ki, az áramuk 0.
Legyen 1 mA. Ezt már kitárgyaltuk, az ellenállásokon 1 mAx10k = 10V, együtt 20V.
Legyen 2 mA. Na, most jönnek a zenerek, megfogják az ellenállásokon fellépő feszültséget 10 V-nál, nem tudjuk, mekkora áramot nyelnek el, de ki tudjuk számítani. Mivel az ellenállásokon 10 V lesz, mert a zener nem enged többet, nyilván most is 10 V/10k = 1 ma folyik az ellenállás felé, a maradék pedig a zener felé, azaz 2-1 = 1mA.
És ezt folytathatnánk addig, amíg a zenerek bírják, az eredmény mindig az lesz, hogy 1mA az ellenállás felé, a többi (ha marad) a zener felé.
Remélem, világos voltam.
Üdv, Gábor

4

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar
lcsaszar picture

Igen, ez a legjobb, legérthetőbb válasz. Az én értelmezésem szerint a zenereken nulla áram folyik. De ha az áramgenerátor árama akár csak 1.0000000001 mA, akkor az a 0.0000000001 mA többlet már a zenereken fog folyni. Az ellenálláson pedig mindig marad az 1 mA.
Ez olyan áramkör, aminél az áramgenerátor áramának növelésével 0-ról 1mA-ig az árammal arányosan nő a kimenő feszültség egészen 10V-ig. Az áram további növelésével pedig nem változik, a zenerek megfogják a feszültséget, azaz elvezetik a többlet áramot.

Köszönöm mindenkinek, érdekes agytorna volt.

- lcsaszar

2

Vote up!

You voted ‘up’

josef.48
josef.48 picture

  Szia - lcsaszar ! Most ideális vagy sem az áramgenerátor ,1mA vagy sem.Egyedüli ideális a zener dioda ,a gyártói adatlapja hozzáférhetö.A környezeti hömérsékletett és a nemkivánatos  zajt sem hagyhatod ki ,nem lehet külön választani.üdv.Jóska

0

Vote up!

You voted ‘up’

Julian
Julian picture

Szia!
De, ideális esetben külön lehet választani.
Ha ilyen valóságos dolgot mindig belekevernének a tananyagba, akkor szegény diák sehogy sem tanulná meg. Így sem biztos, hogy menni fog neki.
Majd, ha tovább tanul mérnöknek, tervezőmérnöknek, akkor foglalkozhat zajjal és meleggel. Mondjuk már technikusin sem ártana, csak 1 évbe nem sok minden fér bele.
Addig meg a tanár elmondja, hogy ideális eset, a valóságban kicsit más. Ha meg valaki rákérdez, akkor röviden kitér rá.

0

Vote up!

You voted ‘up’

josef.48
josef.48 picture

Szia Julián !Igazat adok és én is ugy éreztem mint te hogy elég diák szinvonal és zavaró a hömérséklet és az a pici zaj.Most már késö de majd megnézem hogy mit sikerül majd kitürülnöm .üdv.Jóska

0

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar
lcsaszar picture

Szia Jóska!

Azért iskolapad, mert ideális áramköri elemekről van szó, és mint tudjuk ilyenek nem léteznek. De ilyenekkel tervezünk, aztán a gyakorlat során finomítjuk az elméleti modellt. Olyan, mint az inga, ami végtelenül merev, de tömeg nélküli rúdon van, egy pontban koncentrált tömeggel. Szépen ki lehet számítani a lengésidejét, és jól meg fog egyezni egy valóságos inga lengésidejével. De ha melegszik az idő, és a rúd picit megnyúlik...
Szerintem aki meg tudja oldani a problémát ideális elemekkel, csak az lépjen tovább és vegye figyelembe a hőmérsékletfüggést, számítsa ki a kimeneten fellépő zajt. Bevallom ez utóbbiakat még és sem tudnám, ezért másoktól sem várom el.
Szóval az iskolapad topicban maradjunk az ideális áramköri elemeknél, a valóságos áramkörök működésével (vagy nem működésével) pedig az összes többi topicban foglalkozzunk.

Üdv, lcsaszar

0

Vote up!

You voted ‘up’

josef.48
josef.48 picture

Szia Icsaszar ! Idézet

Azért iskolapad, mert ideális áramköri elemekről van szó

ezzel egyetértek én is de ha a zener dioda tipusát feltüntetted akkor hogy menyire ideális azt elárulja a gyártói adatlapja (már irtam).Nem kell sok tudomány ,látható menyire hömérséklet függö félvezetöröl van szó ,ezt nem lehet figyelmen hagyni számitáskor ,a zener feszültséget meg változtatja .Én csak egy véleményt irtam ,nekem mindegy , lehet ideális is.üdv.Jóska

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kari
Kari picture
*****

Szia Joska!
Igaz is meg nem is, hogy figyelembe kell venni a hömerseklet függest-elvben nyilvan, gyakorlatban azonban a majdnem 0,1%/C nyito fesz valtozas azert nem a vilagvege.
A visszaram mintegy jo 2%-nyi valtozasa Celziuszonként viszont tenylegesen figyelembe veendö_ de maradjunk "idealisok" wink...
Kari

0

Vote up!

You voted ‘up’

josef.48
josef.48 picture

Szia Icsaszar !A dioda adatlapja elárulja menyire ideális a rajzon alkalmazott dioda.A dioda nem tartalmaz hö kompenzálást,ezért a hömérsékletet nem lehet figyelmen kivül hagyni .Már több 10µA szivárgó áramnál megjelenik a zaj,ezt nem lehet elhagyni-kihagyni.Ez egy véletlen szerü áramingadozás következménye(nagyszámú szabad elektron és elektronlyuk).Ez a zaj megmarad a dioda ideális alkalmazásakor is .A zaj –jel képzödését nem tudod elkerülni ,esetleg ha a környezet hömérséklete a zener feszültséget megemeli 10V felé ( ezt már megirtam lejebb) hogy valoban megszünjön az áram a diodán.A keletkezet zaj tápellátása bármenyire is csekély az 1mA-áramgenerátorból történik.E miatt a 10k ellenáláson evvel a csekély áramal kevesebb fog folyni,igy kevesebb lesz 10V-nál.üdv.Jóska

1

Vote up!

You voted ‘up’

gabor_gabor
gabor_gabor picture

Szia!
Sehogy. Nem a zenerek miatt lesz 10V, hanem az ellenállások leosztása miatt.
Egyébként ha azt vesszük, hogy 10V-on már vezet a zener, az ellenálláson akkor sem fogy el az áram, mert a zener nem 0v-ra söntöli ki, hanem 10V-ra, és az ellenállások tudják az Ohm-törvényt, tehát ha a sarkain 10V feszültségkülönbség van, akkor 1mA folyik át rajta, akár van vele párhuzamosan más alkatrész, akár nincs. A zenerek nulla belső ellenállása nem tiszta egyenáramra vonatkozik, hanem az áram változására. Az adatlapok úgy is említik, hogy dinamikus belső ellenállás.
Ezzel kapcsolatban tennék egy kiegészítést az előző hozzászólásomhoz:
A szimulációnál csaltam egy kicsit, ugyanis 1/3 mA-nél már 9,8V-nál letört a zener, nem jött ki a 10V. Át kellett állítanom a zenert 10,2V-ra, hogy meglegyen a 10V

Gábor

3

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar
lcsaszar picture

Eddig 2 jó válasz jött. Holnap elárulom a megoldást a bal oldali áramkörre. A jobb oldali egyértelmű, az 20V.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca picture
***

És a szimulátornak volt igaza. 16,66, és mindkét zeneren ott a 10V. 

2

Vote up!

You voted ‘up’

zoltan35
zoltan35 picture

Sziasztok!
..én pedig csak ülök itt, bambulok ki a fejemből és tanulok, mert eddig vagy három leírásnál hittem azt, ez a megoldás.
Üdv, Z.

1

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca picture
***

Szia!

Ráadásul van elméleti és gyakorlati megoldása. Elméletben a 10k-n és a 10V zeneren is 10V esik, így a kettő közti ellenálláson nem folyik áram. Gyakorlatban meg a 10V-os zener karakterisztikája főleg ilyen kis áramnál nagyon nem függőlegesből és vízszintesből áll. 

1

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl
lizakl picture
****

Szia!
Nincs külön elmélet és gyakorlat! A kettőnek le kell fednie egymást! Az elmélet és a gyakorlat nem térhet el egymástól, csak annyiban, hogy az elméletben ideális dolgok a gyakorlatban nem ideálisak.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca picture
***

Szia!

A második mondatoddal agyoncsaptad az elsőt. Hidd el, van külön elmélet, és van gyakorlat, különben nem kellene offsetet állítani a műveleti erősítőkön. 

Ennél a példánál maradva adatlap alapján meghatározod a két zener karakterisztikáját, aztán mikor megépíted, kiderül, hogy a két zener csak elméletben egyforma, az egyik ellenállás  9973 Ohm, a másik meg 10012, és máris bukott a gyakorlatban, amit elméletben számoltál.
Sőt, elméleti órán bétából számoltunk bázisosztót, aztán a műhelyben a gyakorlati oktatónk meg azt mondta,ide 10k-t szoktunk rakni. És működött.

3

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl
lizakl picture
****

Egy ilyen fejtörőnél ideálisnak kell tekinteni az alkatrészeket! Ha nem tekinted őket annak, akkor nem lesz egzakt a feladat és különböző végeredmények születnek. Mert lehet azt mondani(és így is van), hogy a zéner már 9,5V-on is átenged egy kis áramot. Na, igen de mennyit? Az egyik zéner ennyit, a másik meg annyit, akkor most melyik megoldás lesz a jó? :-)
Természetesen mindenki tudja, hogy a valóságos dolgok nem egyeznek meg az ideálissal, de a feladat szempontjából ez mindegy és ezért ki is szokták hangsúlyozni a feladatok elején, hogy az alkatrészeket tekintsük ideálisnak!

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca picture
***

Pont ezért írtam, hogy van elméleti és gyakorlati megoldása is. Mert elméletben ideálisnak tekintve kapsz egy eredményt, de ha valós alkatrészekből összerakod, akkoraz nem fogja igazolni az elméletet. 

0

Vote up!

You voted ‘up’

varga jano
varga jano picture
*****

Erre mondják , hogy a gyakorlatban.nem vált.be.
A technika történet tele van bukott.tervekkel .
A siker receptjével sajnos nem szolgálhatok .
Ugyanis nincsenek.instant.megoldások a tervezésben . Szerintem .

0

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl
lizakl picture
****

Az a baj, hogy a gyakorlati megoldása nagyon sokféle lehet! Hiszen, ha más és más(még ha azonos típusú is) zénerekkel megépíted a kapcsolást több példányban, akkor mondjuk a második esetben lehet, hogy 18 és 20 volt között bármilyen eredményt is kaphatsz.

0

Vote up!

You voted ‘up’

varga jano
varga jano picture
*****

Bocsánat !
A gyakorlat az elméletre támaszkodik . Általában igazolja a gyakorlat az elméletet .  Te kocsizol ezért egy példa  a vezetésől .Vagy azt jelenti ki az elmélet , hogy "arra ne menj , mert az zsákutca ".
Az ilyen elméleti.kutatást egy jegyzőkönyvel szokás lezárni .
Utána még következik általában egy lektorált publikáció a szaklapban .

0

Vote up!

You voted ‘up’

varga jano
varga jano picture
*****

Szia!
Igaz amit írsz .
Pl. Az iparban a zenereket is szokás feszültségre válogatni .

0

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar
lcsaszar picture

Az elméleti megoldást keressük (ideális áramgenerátor, ideális zenerek, hőmérséklet-független alkatrészek).

0

Vote up!

You voted ‘up’

gabor_gabor
gabor_gabor picture

Sziasztok!
Első blikkre vegyük ki a középső ellenállást. Kapunk két párhuzamos ágat, egy-egy 10kohmos ellenállással és egy-egy 10V-os zénerrel.
Egyértelmű, hogy az ágakban feleződik az 1 mA, tehát 0,5 mA folyik áganként. Vagyis 5V az ellenállásokon (0,5 mAx10 kohm) és 10 V a zeneren, tehát 15 V a kimenő.
Ha betesszük a középső ellenállást, látható, hogy a híd átlójába kerül, ami nem ekvipotenciális, mert a bal oldala 10 V-ról indul, a jobb fele meg 5 V-ról. Tehát a középső ellenálláson is áram fog folyni, ami megnöveli az alsó és felső ellenállásokon folyó 0,5-0,5 mAt persze a zenerek rovására, mert az 1 mA összeg nem változik. Lusta voltam számolni, a könnyebb utat választottam, beraktam egy szimulátorba, ez jött ki, ahogyan lizakl kolléga jelezte, 16,67V.
A második rajznál (ha rövidre zárjuk a középső ellenállást, a rajzot átrendezve az ellenállások sorbakötve 20kohm x 1mA = 20V és a zenerek mintha ott sem lennének. A szimuláción azért jelenik meg kisebb kimenőfeszültség, mert nem folyik a teljes 1 mA az ellenállásokon, néhány uA a zénerek felé megy.
Gábor

3

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl
lizakl picture
****

Szia!
Igen! Én is igy gondoltam! :-)
Üdv: lizakl

0

Vote up!

You voted ‘up’

josef.48
josef.48 picture

Szia Gábor !A kapcsolásban a két zener a megtévesztö alkatrész és nem véletlenül kerültek oda.A zener effektus kis áramnál nagyon instabil ,a hömérséklet az amely meghatároza a névleges zener feszültség értékét.Ha ez a Z feszültség a 10k-on esö feszültségnél ha kissebb, akkor van zenner áram ( zenner effektus)Ha megváltozik a hömérséklet és a zenner effektus eltolodik 10v felé ,akkor az áram már csak az ellenáláson fog folyni , az effektus elmarad (lényegtelen szivárgás lehet).Szerintem a számitás a hömérséklet ismerete nélkül pontattlan .üdv.Jóska

1

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint picture
**

szia: az áramgenerátor jelölése 10 évvel ezelőtt

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl
lizakl picture
****

Szerintem, most is így kellene jelölni! De nem is evvel volt a gond, hanem Inhouse rajzában a feszültség generátor jelölése nem felel meg a magyar szabványnak! Mert a karikán át kellene mennie a vezetéknek(ez szimbolizálja a NULLA belső ellenállást, ami a feszültség generátorok egyik jellemző tulajdonsága).

0

Vote up!

You voted ‘up’

varga jano
varga jano picture
*****

Valóban . Van amikor a számitásban rövidzárként kezeljük .

0

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl
lizakl picture
****

A második rajzon(Inhouse által feltett rajz) mit keres az U1(feszültség? mert azt nem így jelölik!) generátor? Egyébként pedig semmi értelme sincs!

1

Vote up!

You voted ‘up’

Inhouse
Inhouse picture

Sziasztok!

Lehet, hogy én dilettáns vagyok, de ez a rajz nekem nagyon fura...
Az áramgenerátor is egy feszültségforrásról kell táplálkozzon, és sorban kellene legyen a terheléssel. Mivel itt nincs szó a kimenet terheltségéról, csak maga az ellenállásos/zéneres áramkör kapcsolódik gyakorlatilag párhuzamosan az áramgenerátorral, hiszen ott bal oldalon a test felkúszik az áramgenerátorig. Hogy mekkora feszültség lesz? Hm...ennyiből a fene se tudja. :) De az ellenállásos/zéneres elemek megváltoztatják az áramgenerátor áramát, ha kerül terhelés a kimenetre...ha egyáltalán értelmezhető ez így.
Vagy inkább így lenne értelme?

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar
lcsaszar picture

Sziasztok!

Ideális áramgenerátorról van szó, és az áramkör kimenetét végtelen belső ellenállású műszerrel mérjük. Érkezett már részben jó válasz, várom a többiekét, és a részletes magyarázatot.

Úgy kell elképzelni egy ideális áramgenerátort, hogy a rákapcsolt ellenálláson U = I x R feszültség fog megjelenni. Pl. ha I = 1 mA és R = 100 kohm, akkor U = 100 V lesz. Ennek a fizikai megvalósítása nem része a kérdésnek.

Üdv, lcsaszar

1

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca picture
***

Szia!

 De az ellenállásos/zéneres elemek megváltoztatják az áramgenerátor áramát

Bocs, de az áramgenerátornak épp az a lényege, hogy nem változtatja meg a kimenő áramát a terhelés, természetesen a tápellátás határain belül. SZóval gondolkozz el egy 1000V-os feszültségforrásban, ami táplálja az áramgenerátort.

3

Vote up!

You voted ‘up’

Inhouse
Inhouse picture

Szia!

Én félreértettem, azt hittem, hogy a kimenetre csatlakozik a terhelés, így az áramgenerátor árama megoszlik rajta és ezen a "csak a fejtörő kedvéért" odarakott ellenállás/zéner kombón.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Julian
Julian picture

Szia!

Én az elektronika eme részéhez mindig is hülye voltam. Vagy csak a tanár nem tudta jól elmagyarázni.
Mi az az áramgenerátor a valóságban? Még nem találkoztam így vele sehol.

A különböző tápokat (feszültséggenerátor) ismerem, 12V, 5V, állítható kockatrafó, stb. Ezeknek van egy maximálisan terhelhető áramértékük.
Aztán az elektronika majd eldönti, hogy adott feszültség mellett mekkora áram kell neki. Az meg vagy elég lesz vagy nem.

De mi az az áramgenerátor?

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca picture
***

Szia!

Az áramgenerátor egy olyan elektronika, ami a rákapcsolt fogyasztón (határok közt)  mindig ugyanazt az áramot hajtja át.
A legegyszerűbb a LED meghajtó: be van állítva, hogy 100mA-t adjon ki magából. Hogy 1 ledet kötsz rá, vagy 5-öt sorba, az nem fogja érdekelni, ő úgy szabályoz, hogy a ledeken 100mA fog folyni. 
Az alábbi ábrán egy egyszerű áramgenerátor van feltüntetve:

A műveleti erősítő arra törekszik, hogy az R1 1 Ohmos ellenálláson mindig 1 Volt feszültség essen. Ehhez az kell, hogy az I ki áram 1Amper legyen. Tehát a terhelő ellenállástól függően úgy változtatja a kimenő feszültségét, hogy Rt-n és R1-en is (mivdel sorba vannak, és azonos áram folyik rajtuk), 1Amper áram folyjon.

File csatolás: 

3

Vote up!

You voted ‘up’

josef.48
josef.48 picture

Szia Jaca ! Elvileg nem hibás a feltett rajzod.A zaj ezen a z diodán is jelen  és még erösitö is követi ,ezért megépitésnél a diodát hidegiteni kell.Talán pl. legyszerübb áramgenerátor 1mA-re  .egy jfet és egy S ellenálás.üdv.Jóska

File csatolás: 

1

Vote up!

You voted ‘up’

Julian
Julian picture

Szia!

Köszi!
Ez így most nagyon hasznos volt számomra. Igyekszem megjegyezni.

0

Vote up!

You voted ‘up’

varga jano
varga jano picture
*****

Szia!
A (nem ideális)feszültség generátort,az elmondottakból úgy látom ismered .
Az áramgenerátorra egy gyakorlati példa .
A folyamat irányitó gépek érzékelőit hitelesítik egy pl. helipotos beállitással rendelkező preciziós áramgenerátor célműszerrel .Akár a gépsor mellett is .
 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Julian
Julian picture

Szia!
Ez több kérdést vet fel és választ nem is ad.
Helipotos beállítás?
Precíziós áramgenerátor?
Folyamat irányító gépek?
Azok érzékelői?

0

Vote up!

You voted ‘up’

varga jano
varga jano picture
*****

"Az ideális áramgenerátor állandó árammal  táplálja meg a rendszert végtelen nagy belső ellenállás mellett ."-lásd Thévenin és Northon tétele

0

Vote up!

You voted ‘up’

Ferenc.P
Ferenc.P picture

... progi "odaképzel" egy DC forrást olyan feszűltséggel ami tud produkálni kívánt áramot.
ha van DC forrás és értékét pl. túl kicsire állítod (1V), a progi sorba kapcsol egy másik fiktív értékűt hogy kielégítse az áram értékét - ha túl nagyra szabod (100V) annak áramát fogja a megadott értékre határolni.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

proba
proba picture

Ha R5 szakadt akkor 15V,  ha zárlatos 20V  Ha 10k akkor a kettő között valahol. Így az 1.-nek kisebb a kimenő feszültsége, mint a 2.-nak.

1

Vote up!

You voted ‘up’

Robi
Robi picture

Szia.
Ha jól megnézzük a rajzo(ka)t, rájövünk hogy egy kiegyenlített hídkapcsolást látunk, melyben az R5 az ekvipotenciális pontok közé van kötve.
Tehát az R5-ön nem folyik áram, így ki is vehetjük onnan, vagy a két pontot rövidre is zárhatjuk, mint a 2-es rajzon, az eredmény ugyanaz.
Szerintem output1=output2=Uz=10V.

1

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl
lizakl picture
****

A második rajzot nézve Output2 nem lehet 10 V hiszen a két zéner sorba van kötve az ellenállásokon pedig mivel azok is sorba vannak kötve és I=1mA pont 20V  feszültség esik, azaz Output2=+20V.

1

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl
lizakl picture
****

Output1=+16,67V (kettő tizedesre kerekítve)

1

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca picture
***

Szia!
A jobb oldali zener ki se fog nyitni. Az első esetben 6V lesz rajta, a másodikban 1V. Az 1k-n meg mindenképp csak 1V fog esni, mivel soros tag. Mindkét esetben az áram el fog oszlani a zener és az ellenállás(ok) közt. Ideális zenernél mindkettőnek 11V a kimenete, az első esetben viszont kisebb áram fog folyni rajta, valós zenernél ez kisebb feszültséget eredményez. Tehát az első kapcsolásban lesz kisebb a kimenő feszültség.

1

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl
lizakl picture
****

Hol van ott 1K? Én csak 10K-t látok mindenütt

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca picture
***

Ubakker, ezt benéztem, mikor kirajzoltam papírra. Akkor storno.

1

Vote up!

You voted ‘up’

More similar content