SzevasztokI
Mivel a baj nem jár egyedül ismét tanácsotokat kérném.Kb 6éve vettem saját és anyósom részére is nem is olcsón / 13000Ft/ db/ egy uni-
verzális vagyis földgáz és Pb gáz érzékelőt.A sajátomat még azóta sem bontottam ki. Viszont az anyósomé azóta müködik. A tipusa :
Somogyi féle DPN 01.Ujabban azonban naponta rendszertelenül 2-3 alkalommal a riasztó hang ugy 5 másodpercre megszólal. Aztán semmi
különös. A tesztelő gombot megnyomva megszólal szintén olyan 5 másodpercre. Kérdésem az lenne hogy nincs e valami módja hogy teszteljem
a müködését.Pl. arra gondoltam hogy esetleg a szabadban egy pb palack közelébe tartani, persze enyhén kinyitva a csapot.Bár olvastam
hogy eféle módszer nem ajánlatos mert tönkre megy a cucc.Ezek szerint ha esetleg élesben tényleg gáz van és jelez utánna el kell dobni?
Vagy a tuti müködését csak valami laborban lehet elvégezni?Mert az sem jó ha az ember nem érzi mellette magát biztonságban.Bár biztos
monjátok hogy ezzel nem jó játszani, de ha nem tudom hogy jó e vagy sem akkor meg minek.
Várom véleményeteket: István
Szia!
Nekem CO riasztó csinálta ugyanezt. Éjszaka különösen nagy élmény volt :x Kidobtam.
Üdv, lcsaszar
0
üdv: állítólag a legjobb gázérzékelő a papagáj, kár, hogy elpusztul.
Bálint
0
Üdv!
Kanári volt az:
http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/7556
0
Téves nézet!
:hmmm:
A papagájnak nem igazán ártanak a paraffinikus szénhidrogének. Attól nyugodtan szétrobbanhat a lakás hogy 5%-nyi metán van a levegőben, de a papagájt leginkább a szag fogja zavarni - amit az ember éppúgy érez - nem pediglen a légszomj. Ez a madárkás városi legenda még a világítógáz idejéből származik. Abban ugyanis volt szénmonoxid és büdösítést sem használtak. (Esetleg a kénhidrogén lehetett büdös - de abból nem hagyhattak benne sokat, hisz az kéndioxidra reagál a lámpa lángjában.)
A gáz egész nap szivárgott a rosszul elzárt lámpából. A gazdi megjött a munkából - madárka döglött. Mivel nem kapcsolta fel a villanyvilágítást - hisz az még nem volt - megúszta a pukit és még idejében kapcsolt amikor a gyufát kereste a sötét folyosón a kalitka mellett...
Hát kb. így ment ez valamikor.
0
Szia, nincs itt semmilyen probléma!
:izom:
Keresel egy megfelelő (pl. 5 literes), peremezett fedelű tárolóedényt. Fröccsöntött cucc, anyaga polipropilén. Olyasmire gondolok, amiben pattogatott kukoricát, gumicukrot, stb. árulnak, de kapható üresen is. A peremébe szilikongumit lehet nyomni a biztos tömítés érdekében. Az elektromos vezetékeket és a csőcsonkokat bele lehet csinálni ragasztópisztollyal - tehetség kérdése. A vastagabb csőcsonkok lehetnek filctollból (polipropilén) a vékonyak pedig "spray"-palackból (polietilén). A vékony polietiléncsőbe síkosítóval kent szöget dugunk ragasztópisztolyozás előtt - értelemszerűen. PET palack tetejébe hasonló technikával lehet csöveket becsinálni. (Kész beszarás mi?)
:idea:
A befőttesüvegek is szuper dolgok, hisz pillanatpákával egy pillanat alatt be lehet illeszteni egy nagyobb érvéghüvelyt a fehérbádog fedélbe. Igencsak profi eredményt kapunk ha öntapadós papírcímkével megakadályozzuk az ón szétfolyását. Tehát a csúcsprofi laborfelszereléssel megvolnánk.
:oke:
A nagy edénybe kívánság szerint be tudjuk keverni a kívánt metánt, propánt és társait. Egy mini PC ventillátort is berakhatunk az atmoszféra azonnali elkeveréséhez. Nincs szikrázó kommutátor - nincs puki. A pontos beadagolás leleményesség kérdése:
Például az edény alsó ötödébe vizet rakunk, és amennyit kifolyatunk a mérőedénybe - na, pontosan annyi gázt szívtunk be a csatolt tárolóedényből. Ami a mérés korrektségét illeti, kis odafigyeléssel 1% pontosság is elérhető. Érdemes nagyobb edénnyel dolgozni, hisz bizonyos szondák fogyaszthatják a mérendő gázt (pl. a katalizátorosak). Sokféle megoldás létezik, de nem megyek bele a részletekbe, hisz akkor hol maradna a sikerélmény?
:D
Izgatottan várom a fényképes beszámolót a "hétvégi" projektről!
0
szia: ezt már kiveséztük, ha szénmonoxid érzékelőre gondolsz.
A neten megtalálod az engedélyezett CO-érzékelők típusát
Max élettartamuk 6 év, mivel a jobb kapszulák is ennyire vannak engedélyezve.
http://elektrotanya.com/?q=hu/content/szenmonoxid-riasztot-hogyan-elleno...
Olvasd el
Bálint
0
Szia!
Nem csak a CO érzékelőre gondoltam, hanem általánosan a gázérzékelőkre!
Linket nem találtam még, csak RB-s tananyagot tudok beilleszteni, ha végig olvassátok benne van...
Üdv.:
szucsatt
A csatolmány:
A gázveszély-jelző műszerekben használt mérési módszerek ismertetése
Az iparban dolgozók, és a termelés, illetve a termelési eszközök biztonságáért felelős személyek jól ismerik az iparban, katasztrófavédelemben stb. előforduló gázveszély-jelzéssel összefüggő mérési és felügyeleti feladatokat. Ez a cikk a megfelelő mérési módszer kiválasztásában nyújt segítséget azok számára, akik ilyen területen dolgoznak. A személyi védelemre vagy telepített rendszerként használt gázveszély-jelző műszerek, a veszélyes gázok elleni védelemet szolgálják. Ezek a biztonságtechnikai készülékek riasztják a felhasználójukat a mérgező- vagy robbanásveszélyes gázok jelenlétekor, illetve oxigénhiány esetén. A gázérzékelő műszerek fő alkatelemei az érzékelők, tulajdonképpen ezek határozzák meg a felhasználási területüket. A műszerek kiválasztásakor különféle kérdések merülnek fel:
Melyik mérési elven működő készülék a legalkalmasabb az adott területre?
Miért használnak adott típusú érzékelőket az egyes gázokra?
Milyen az érzékelők teljes- és az “üresjárási” élettartama?
Miként lehet kiválasztani az egyes felhasználási területekre a legalkalmasabb műszert?
A következőkben megpróbálunk választ adni ezekre a kérdésekre, áttekintést adva az érzékelők mérési elvéről, használatuk előnyeiről és esetleges hátrányaikról.. A gázérzékelők kiválasztására szolgáló útmutatóban a cikk végén táblázatos formában is összehasonlítjuk a különböző érzékelőtípusokat.
Katalitikus elégetés elvén működő érzékelő
A katalitikus érzékelőt (KÉ) általában éghető gázok és gőzök jelenlétének érzékelésére és mérésére használják alsó robbanási határ (ARH) 0...100% méréstartományban. A érzékelő két elemből áll, az egyik a tényleges érzékelő, a másik a kompenzátor (1. ábra). Az érzékelő mindkét eleme tekercselt fémszál (általában platina), amelyeket egy Wheatstone hídba kapcsolnak. Az érzékelő elemet katalizátorral vonják be (katalitikusan aktív), ennek felületén izzításakor az éghető gáz elég. A gáz elégése megnöveli az érzékelő hőmérséklet és ez által megnő annak ellenállása. A kompenzátor-szálat katalitikusan inaktív anyaggal vonják be “elszennyezik”, így annak felületén a mintagáz nem ég el, és ezért nem változik az ellenállása. Ez a tekercs arra szolgál, hogy kiegyenlítse (kompenzálja) a mérendő gáz nedvességének és hőmérséklet változásának hatását. A érzékelő válasza, a légtérben lévő éghető gázokra, függ a gáz összetételétől, molekulasúlyától és gőznyomásától. Megfelelő működéséhez a mintában legalább 5...10 tf% oxigénnek kell lennie. A mérés pontossága tehát függ az oxigéntartalomtól. A katalitikus érzékelő kevésbé érzékeny a hőmérséklet és páratartalom hatására, nagyobb az ismétlőképessége és a viszonylagos (relatív) stabilitása. Hátránya, hogy bizonyos gázok jelenléte az érzékelőt "mérgezi" vagy inhibíciót (gátlás, késleltetés) okoz, ez csökkenti az érzékenységét, vagy jóvátehetetlenül károsítja az érizékelőt. A leggyakoribb "mérgek" és kémiai reakciókat gátló anyagok (inhibitorok:) az ólom, a higany, a foszfor, valamint a kén és halogénelemek vegyületei, továbbá a szilikon-vegyületek. A katalitikus elégetés elvén működő érzékelőket hordozható műszerekben és telepített rendszerek távmérőfejeiben is használják.
1. ábra. A katalitikus elégetés elvén működő érzékelő elvi felépítése
*MSA-AUER Hungária Kft.
A katalitikus érzékelők főbb jellemzői:
Méréstartomány: gáz-levegő keverékre ARH 0...100%
Üzemi hőmérséklet: kb. 450 °C
D-érzékelő katalitikusan aktív
K-érzékelő Kompenzációs-elem katalitikusan inaktív
Hővezetés elvén működő érzékelő
A hővezetéses elvén működő (HK) érzékelőket néhány éve használják az éghető gázok mérésére szolgáló műszerekben az ARH% feletti méréstartományban és gázszivárgás keresésre. A 2. ábrán látható érzékelő két elemből áll, mindkettő egy tekercselt fémszál (néhány esetben a tekercset bevonják). Az érzékelő elemhez (detektor) bejut a környezetben lévő gázelegy. Ezzel szemben a másik elem (kompenzátor) légmentesen záródó térben van, amelyben pl. nitrogén van. Ez az elem egyenlíti ki (kompenzálja) a környezeti hőmérséklet változás hatását. Az elemeket körülbelül 250 °C hőmérsékletre fűtik. Az elemen (detektorszál) keletkező hőt a környező gáz elvezeti. Az elvezetett hőmennyiség függ a gáz hővezető-képességétől, amely egy anyagra jellemző érték. A hőelvezetés miatt az érzékelő elem hőmérséklete megváltozik, és ez a változás mérhető egy hídáramkörrel. A hővezetéses elven működő érzékelő leglényegesebb előnye, hogy működéséhez nem szükséges oxigén, és a érzékelő nem érzékeny a mérgezésre. Hátránya, hogy nem lehet mérni vele olyan gázokat, amelyek hővezető-képessége szempontjából hasonlítanak a referencia gázra (azaz a nitrogénre). A hővezetéses elven működő érzékelőket elsősorban szivárgáskeresőkben, vagy 100 térf %-ig történő koncentrációmérésre alkalmas hordozható műszerekben használják. A gázveszély-jelző készülékek gyártásában nagy tapasztalattal, és fejlett gyártástechnológiával rendelkező cégek a HK és KÉ elven működő érzékelők együttesét használják, amellyel ki lehet küszöbölni a mérendő gáz változó oxigén tartalmából adódó hibát.
2. ábra. A HK érzékelő elvi felépítése
Főbb jellemzők:
Koncentrációmérés 100 térf. %-ig
Üzemi hőmérséklet: kb. 450 °C
Érzékelők: Katalitikusan inaktívak
A fényelnyelés elvén működő érzékelők
A fényelnyelés elvén működő érzékelőket a gyakorlatban általában infravörös érzékelőknek nevezik. A mérés elve az, hogy a gázok a fényenergiát egy jellegzetes hullámhosszon az infravörös tartományban elnyelik. A sugarak elnyelése azok hullámhosszától, a gáz fajtájától és a gázréteg vastagságától függ. A fényelnyelés elvén működő gázérzékelők a következő legfontosabb elemekből állnak: egy fényforrás, amely lehet például egy izzólámpa vagy egy félvezető sugárforrás is, egy mérőkamra, amelybe a mintagáz bejut, és egy optikai szűrővel ellátott érzékelő (3. ábra). A fény áthatol a mérőkamrán és az érzékelőre jut. Ha a mérendő gáz a kamrába kerül, az egy adott, a gázra jellemző hullámhosszon vagy hullámsávban elnyeli a fényt. A gázkoncentráció egyenesen arányos az elnyelt energia mennyiségével A szűrő (interferenciaszűrő) teszi lehetővé a mintagázra jellemző elnyelési hullámhosszsáv beállítását. Ha a szűrő sávszélessége keskenyebb, akkor kisebb a hullámhosszsáv is, és ezért nagyobb az érzékenység. A légnedvesség, az izzó fényerejének változása, por és szennyeződések hatása a két érzékelőre azonos, ezáltal kompenzálják egymást.
A fényelnyelési elven müködő érzékelők használatát korlátozza az egyes gázok elnyelési tartományának (adszorpciós spektrumának) sajátossága. Ezzel a mérési módszerrel egyszerű atomos, illetve molekuláris felépítésű gázok nem mérhetők. Az infravörös érzékelők semleges környezetben is képesek mérni a gázokat (kis oxigéntartalmú vagy oxigénmentes a térben is), nem érzékenyek mérgezésre, pontosan beállíthatók egy meghatározott gáz mérésére. Az infravörös érzékelők különlegesen stabilak, nagyon rövid a megszólalási idejük és nagyon kicsi az ún. hosszúidejű nullpont eltolódásuk (driftjük).
3. ábra. Az infravörös érzékelő elvi felépítése: 1. sugárforrás, 2-5. ablak, 3. mérőkamra, 4. homorú tükör, 6. sugárosztó, 7. interferenciaszűrő a viszonyítási (referencia) hullámhossz előállítására, 9. interferenciaszűrő, 8-10. (piroelektronikai) mérőérzékelő
Fémoxid (metáloxid, MOS) érzékelők
A különféle MOS érzékelők klórozott összetevőket tartalmazó éghető gázokat, valamint néhány mérgező gázt, mint pl. szénmonoxid vagy kénhidrogén képesek érzékelni és mérni. A MOS érzékelők nem érzékenyek agresszív anyagokra, így ezek ismeretlen gázösszetételű környezetben is használhatóak. A MOS érzékelők általában alumínium hengeren lévő porkohászati eljárással (színterelt) fémoxid (ón-, cin vagy vas) filmből állnak, amelyet körülvesz egy fűtőszál (4. ábra). Két aranyozott elektródát helyeznek az eloxált hengerek végéhez. Az egész érzékelő elemet egy fémházba zárják, amelyet egy rozsdamentes acélból készült hálószövésű fedéllel látnak el. A fedél egyidejűleg egy lángzár és gázáteresztő feltét. Méréskor az érzékelő elemet 250...350 °C-ra fűtik. Az érzékelőelembe jutó gáz reakcióba lép az oxidréteggel (vagy egyes mérgező gázok adszorbeálódnak a felületen), és ez ellenálláscsökkenést okoz a két elektróda között.
A MOS érzékelő kimeneti jele logaritmikusan változik a gázkoncentráció függvényében. Ez korlátozza a érzékelő pontosságát és mérési tartományát. Az oxigénkoncentráció változása, a nedvesség és a hőmérséklet változása is befolyásolja a mérési pontosságot. Bár a MOS érzékelők előállítási költsége viszonylag kicsi, a érzékelő ismétlőképessége és állandósága meglehetősen gyenge. A érzékelő energiaszükséglete nagy, mivel az elemet fűteni kell, ez korlátozza használatukat hordozható készülékekben. A MOS érzékelőket általában a telepített gázérzékelő rendszerekben használják.
4. ábra. A MOS érzékelők elvi felépítése
Elektrokémiai elven működő érzékelők
Az elektrokémiai elven működő érzékelőket széles körben használják mérgező gázok érzékelésére, mérési tartományuk néhány ppm-től kezdődik, az oxigént térfogatszázalék tartományban tudnak mérni. Az elektrokémiai elven működő érzékelők különböző mérgező gázok mérésére használhatók, beleértve a szén-monoxidot, a kén-hidrogént, a kén-dioxidot, a nitrogéndioxidot. Az érzékelőt egy adott gáz mérésére készítik, ennek ellenére az gyakran mutat keresztérzékenységet más, a légkörben lévő gázzal vagy gázokkal szemben. Az elektrokémiai érzékelők alapelemei: az érzékelő elektród, az ellenelektród, valamint általában egy összehasonlító (referencia) elektród (5. ábra). Az elektródokat zárt, elektrolittal töltött házban helyezik el. A gáz diffúziós membránon keresztül jut az érzékelőelektródra. Ha a gáz az elektródra,vagy az elektrolitba, ezt követően a mérőelektródra jut, és kémiai reakció - oxidáció vagy redukció - játszódik le. A reakció típusa a mérni kívánt gáztól függ. A szén-monoxid pl. szén-dioxiddá alakul, (oxidáció) az oxigénből pedig víz képződik (redukció). A reakció következtében áram keletkezik, a kimeneti jel a gáz koncentrációjával egyenesen arányos. Az elektrokémiai reakción alapuló érzékelők kisméretűek, energia igényük szintén kicsi, így hordozható műszerekben is használhatók. Az érzékelők hőmérsékleti tartománya széles (-20 °C...+50 °C), mert a jelfeldolgozó áramkörbe hőmérséklet-kiegyenlítő (kompenzáló) elemeket építenek be. Összefoglalva: az elektrokémiai elven működő érzékelők nagyon jól használhatók mérgező gázok, valamint oxigén mérésére, hordozható és telepített rendszerekben egyaránt.
5. ábra. Az elektrokémiai érzékelő elvi felépítése
Összefoglalva: az elektrokémiai elven működő érzékelők nagyon jól használhatók mérgező gázok, valamint oxigén mérésére, hordozható és telepített rendszerekben egyaránt.
Fotoionizációs elven működő érzékelők
A fotoionizációs elven működő érzékelőket (PID) olyan esetekben használják, amikor nagy érzékenységre (a mérni kívánt mennyiség 1...100 ppm lehet) és korlátozott szelektivitásra (szélessávú érzékelésre) van szükség (6. ábra). A műszereket általában illékony szerves vegyületek, mint pl. benzin, toluol, xilol, vinilklorid, hexán stb. mérésére használják. Ezek a készülékek - az ilyen anyagok érzékelése esetén - rövid megszólalási idejüek. A PID működése az érzékelő kamrába beáramló anyagminta összetevőinek az ionizációján alapul. A töltött részecskék az érzékelőben lévő elektród felületén kötödnek meg. Az elektród felületén megkötödött anyagot nagy energiájú ultraibolya sugárzással ionizálják. A PID műszer azoknak a vegyületeknek meghatározására használhatók, amelyeknek az ionizálási potenciálja (elektronvolt-ban megadva) kisebb vagy egyenlő, mint az UV lámpa sugárzási energiája (foton-kibocsátási energia). Ennek az eljárásnak a legnagyobb előnye a rövid megszólalási idő és a kiváló üresjárási élettartam. A lámpa élettartama viszont rövidebb lehet a nagyobb energiatartományokban. Átlagos élettartamuk 400....6000 üzemóra. Nagy hátránya a PID műszereknek, hogy a nedvességre érzékenyek és hajlamosak a nullponteltolódásra (drift). Ezért gyakrabban kell kalibrálni, mint más elven működő gázérzékelő műszereket. Ezt a műszert általában hordozható műszerekben használják.
6. ábra. Fotóionizációs elven működő érzékelő elvi felépítése
Infravörös fotóakusztikus mérési elv
Az infravörös fotóakusztikus gázmonitorok mérési elve a fotóakusztikus hatáson alapul. E mérésnél zárt térben keletkező hangmező létrehozásáról van szó, egy intenzitásmodulált sugárzás adszorpciója által. Az adszorpció intenzitása arányos a mérni kívánt gáz koncentrációjával. A gázok az infravörös tartományban jellegzetes elnyelési tulajdonságokat mutatnak, egy különleges infravörös szűrővel ellátott műszerrel, meghatározott gázokat egyenként (szelektíven) lehet kimutatni. Az érzékelőben a sugárzás modulálódik. A mért gáz által létrehozott nyomásváltozást kondenzátormikrofon érzékeli és alakítja át elektromos jellé, majd az elektronika felerősíti, és feldolgozza. E módszerrel a mérgező gázok, pl. ammónia és hütőközegek nagyon pontosan meghatározhatók.
A módszer előnyei:
a mérés oxigénmentes közegben is végrehajtható,
szilikonok, nehézfém vegyületek, halogének vagy kénvegyületek nem szennyezik az érzékelőt,
a mérendő gáz nedvességtartalma nem befolyásolja a mérést,
kimagaslóan jó nullpont-tartás,
mérgező gázok és hűtőközegek mérésekor lehetővé teszi akár a 3 ppm-es riasztási szint beállítását is.
A hátrányok:
a mérőműszer drága,
a készülékek újrakalibrálása nehézkes.
Összefoglalás
Az ismertetés remélhetően átfogó tájékoztatást nyújtott a gázérzékelőkről. Néhány eljárás már ötven éves, a kutatás és a fejlesztés területén állandó erőfeszítések történnek a gázérzékelő műszerek teljesítőképességének fokozására. Ezenfelül új eljárások vezetnek be a kutatás és fejlesztéshez és az ipari és más igények kielégítésére. Néhány esetben csak közelítő eredményt nyújtó meghatározás szükséges, más esetben nagyon pontos méréseket kell végezni. A jól kiválasztott érzékelő, egy hozzáillesztett elektronikával megfelelő védelmet nyújthat a veszélyes gázokkal szemben.
A személyvédelemre szolgáló gázérzékelők típusainak osztályozása
katalitikus elégetés hővezetés NDIR
(infravörös) MOS
(félvezető) elektrokémiai
(O2) elektrokémiai
(mérgező) fotoionizációs
méréshatár2 ARH% 0...100
V/V% 0...100
V/V% 10000
ppm-től 0...30
V/V% ppb...ppm ppb...ppm
élettartam3 ···· ···· ····· ····· ··· ···· ··
üresjárási időtartam4 ····· ····· ······ ····· ··· ··· ······
meghatározott gázok5 ··· · ···· ·· ······ ···· ·
megszólalási idő6 ···· ···· ··· ···· ···· ···· ·····
energia felhasználás7 ··· ··· ··· · ····· ····· ····
ismétlőépesség8 ···· ··· ····· ·· ···· ···· ···
stabilitás/null-
ponteltolódás9 ···· ··· ····· ·· ···· ···· ··
kalibráció10
időközök havonta havonta kétszer évente vagy
évente havonta havonta havonta havonta
hőmérsékleti tartomány11 ····· ···· ···· ···· ···· ···· ··
A nedvesség hatása12 ···· · ····· ·· ···· ···· ·
ár Ft 100.000 100.000 100.000 25.000 100.000 170.000 170.000
1. A érzékelők sajátosságai, rangsorolva a következő besorolások szerint: gyenge ·, megfelelő ··, jó ···, nagyon jó ·····, kiváló ·····
2. Mérési tartomány, ppb/ppm szint a mérgező gázokra, ARH % tartomány az éghető gázokra, térf % tartomány az oxigén mérésénél
3. A érzékelők várható élettartama: < 3 hónap ·, < 1 év ··, < 2 év ···, < 5 év ····, > 5 év ·····
4. “Üresjárási” élettartam; néhány érzékelő esetében megfelelő száraz, hűvös helyen történő tárolás esetében lényegében korlátlan ·····, de pl. az elektrokémiai cellás érzékelők esetében 6 hónap ···.
5. A érzékelőket besorolhatjuk meghatározott gázokra történő kalibrálhatóságuk szerint: ·-·····.
6. Megszólalási idő, amíg az üzemkész állapotban lévő érzékelő eléri a mért érték 90 %-át.
7. Teljesítményfelvételi igény, különösen fontos a hordozható műszerek esetében a korlátozott akkumulátorteljesítmény miatt.
8. A mérés ismétlőképessége az egymást követő kalibrálások között.
9. Néhány érzékelő esetében lassú nullponteltolódás észlelhető. Ez az ún. drift meghatározza a nulla és érzékenység kalibrálás gyakoriságát.
10. A kalibrálás gyakorisága (tájékoztató jellegű érték, ugyanazon mérési elven működő érzékelők esetében a különböző anyagok szerint is lehet eltérés). Megjegyzés: A kalibrálás összehasonlítás egy hiteles anyagmintával, amely rögzíti a talált metrológiai jellemzőket. Nem azonos a beszabályozással.
11. A legtöbb érzékelő megbízhatóan működik 40...50 °C-ig. Alacsonyabb hőmérsékleti tartományban, mialatt néhány típus -40 °C alatt is működőképes ·····., mások csak 0 °C fölött képesek megfelelően működni ·.
12. Rövididejű nem kondenzálódó nedvesség hatása.
0
Hali!
Univerzális gázérzékelő NEM LÉTEZIK!!!
A földgáz (fő elemei: METÁN 97%; /etán;propán;bután;szén-dioxid;dioxid;nitrogén;egyéb nemes-gázok 3%/)a LEVEGŐNÉL KÖNNYEBB, színtelen-szagtalan gáz.
A PB gáz (C3H8-C4H10) földgázból kiválasztott, a LEVEGŐNÉL NEHEZEBB,színtelen-szagtalan gáz.
Az "Univerzális" gázérzékelőt milyen magasan kell elhelyezni, ha az egyik gáz a helység felső,a másik a helység alsó részén koncentrálódik.....???
A háztartási gázérzékelők élettartamát rendelet szabályozza, ha jól emlékszem 4 év és elemet sem szabad cserélni (de nem 100%,mert nem találtam meg a rendeletet...de ha valakinek kéznél lenne, csatolhatná...)
Üdv.:
szucsatt
0
Hali!
A válasz: Kettő darab gázérzékelő, egy fent, egy meg lent! :-)
Üdv: lizakl
0
:hmmm: Csak a félreértések elkerülése érdekében megjegyezném, hogy a PB gázt nem földgázból nyerik ki, hanem olajból készül. A benzingyártás mellékterméke, bár céltermékként is előállítható.
0
Üdv Transzduktor!
Nálad is szeretném javítani, vitatni, stb... a hibámat, mellékelném a linket ahol olvastam!
Kőolaj-finomítókban, valamint a földgázmezők gázfeldolgozó üzemeiben választják le a nyersolajból és a nyers földgázból a számunkra értékes két szénhidrogén terméket, a propánt (C3H8) és a butánt (C4H10).
http://pbgazbiztonsag.blog.hu/2012/11/05/mi_is_az_a_pb-gaz
Üdv.:
szucsatt
0
Üdv!
Ezt a kérdést leginkább egy olajipari szakember tudná megválaszolni kielégítő pontossággal. Én úgy tudom, hogy a nálunk palackban árult PB leginkább krakkolásból származik.
Lehetséges - vagy inkább igencsak valószínű, hogy a kőolajjal együtt felszínre kerülő gázban jelentős mennyiségű PB is van, de ha csak tisztán földgázkinyerés folyik abban általában nincs valami sok nehezebb frakció (etán, PB, stb.). Inkább CO2 és H2S amiből bővebben van mint mellékes összetevő, na meg persze a héliumot is innen lehet gazdaságosan kinyerni. Persze mindez lelőhelytől függ.
0
Szia SzucsattA különbség a helység és a helyiség között ha alsonémedire teszed észleli a PB-t ha felsőnémedire riasz a metánra.
Tisztelettel Gyuri
0
Szia Gyuri!
Szerintem helyesen írtam!
Javíts ki ha nem...
Üdv.:
szucsatt
0
Szia !
Nem helyes ,ahogy írtad,de szerintem ez csak kukacoskodás volt...
Üdv:András.
0
Szia András
Nem szeretek kukacoskodni, csak én még L.Lajos tanitványa voltam akkor még különbség volt a biztosító és a biztosíték között és a be,ki,le,fel,meg,át,ide,oda,vissza használatánál.
Köszönettel
Gyuri
0
Szia Gyuri!
Igazad van,elnézést a helyesírási hibáért, én sem szeretem,ezt benéztem, legközelebb jobban odafigyelek!
Üdv.:
szucsatt
0
Szia!
1. Revideáld az álláspontod, mert helyesen írta. "Helyiséget" írt, ami a téma ismeretében lakóhelyiséget jelent. (szoba, konyha, előszoba, fürdő, stb.)Szó sem volt helységről. (Budapest, Nyíregyháza, New York, Bivalyboconád) v.ö. "A helység kalapácsa" (C)Petőfi
2. Nem kukacoskodás, mert nem mindegy, hogy "idd ki, vagy vidd ki...."
Üdv! Kalex
0
Szia !
Akkor olvasd el még egyszer ,hogy mit írt!!
Segítek : "Az "Univerzális" gázérzékelőt milyen magasan kell elhelyezni, ha az egyik gáz a helység felső,a másik a helység alsó részén koncentrálódik.....???"
Szerintem nyelvtanilag ez nem olyan súlyos hiba,mint amiket egyesek megengednek maguknak itt a Tanyán...De csak szerintem...
Üdv:András.
0
Szia!
Te nyertél. Elnéztem. Én a hozzászólására adott választ olvastam, és arra reagáltam. Mea culpa, mea culpa, mea máxima culpa! Természetesen Gyurinak van igaza, veled együtt.
Üdv! Kalex
0
:D
Sziasztok.
Egyikőtöknek sincs igaza, mert Felsőnémedi nincs. :)
Üdv.
0
Szia
Igazad van, csak arra gondoltam ha van Alsónémedi kell, hogy legyen Felsőnémedi is, de van Alsópakony, Felsőpakony, Alsódabas, Felsödabas sőt alsó felső király ász
Köszi
Gyuri
0
Szia !
De jó!Mindenkinek igaza van!...Csak Kalex-nak nincs..ezt is megéltem :D
Üdv:András.
0
Szevasz Szucsatt!
Ezt nem én állitom.A készülék hátuljára ez van irva: DPN 01 univerzális gázérzékelő.A telepitési utasitáson pedig ez van:
Pb gáznál a talajszinttől ha jól emlékszem kb 30cm, földgáznál pedig a mennyezettől kb 18 cm-re.Gondolom ha a helyiségben
mind a két fajta gázt használják akkor kettőt kell belőle telepiteni.
Üdv: Kitimi51
0
Szia!
Én sem rosszindulatból írtam!
DE! Ha egy laikus,átlagember vásárol egy ilyen készüléket (akinek a gáz az gáz,tökmindegy, hogy fent vagy lent...) és elhelyezi a "valamilyen" gázon működő tűzhely mellett ami esetleg szabálytalanul működik, közben a gyerekek a hálószobában az emeletes ágyon alszanak egyik fent,másik lent..... az egyik esetleg mélyebben.... NA!! Ez a nem "UNIVERZÁLIS" gázérzékelő!!
És tényleg nem megbántásból írtam! Tapasztalat! Tűzoltó is vagyok...
Üdv.:
szucsatt
0
Szia Sz.A.!
Ez az "unverzalis" erzekeles ugyanolyan szohasznalati tema mint a 35-40 evvel ezelötti "komputer vezerelte" 3-4 tranzsiztoros vakuk esete volt => regglàm! :-)
Egyebkent letezik univerzalis gàz erzekelö; pl. tömegspektrometer a neve; igaz nem a privatszfera esete az ara & kezelese sem...
Kari
0
Szevasztok!
Szóval nem is az a gondom hogy megjavitsam a készüléket mert a biztonság többet jelent, hanem hogy egyáltalán hogyan bizzam meg
akár az ujban is hogy tényleg akkor riaszt amikor baj van.Egyszóval hogy élesben hogyan lehetne tsztelni.Mint pl. egy mozgásérzé-
kelőt.Vagy bekapcsol vagy nem.
Üdv: Kitimi51
0
Szia.
Talán ha velük felvennéd a kapcsolatot...
https://www.somogyi.hu/jsp/folap.jsp;jsessionid=8CE2C2075C0DA943D8B4DEAD...
...biztos többet tudnának mondani mert ők árulják és talán gyártják.
Üdv.
0
Szia!
Árulni, árulják, de kétszeres áron. Szlovákiában 7000.- Ft, Nálunk 6000.- ért is lehet kapni. A Somogyinál akcióban 12000.- !
Üdv! Kalex
0
Szia.
Én nem vásárlásra gondoltam hanem ha a baját leírja nekik lehet segítenek. Láttam még fórum oldaluk is van.
De volt már ilyen topic és ott a szerviz azt mondta hogy "életvédelmi szempontból" nem adnak segítséget /ha jól emlékszem/.
Üdv
0
Szia !
Én anyósomnak elemet se raknék bele... :jajj:
Nem igaz ám,szeretem az anyósomat.Én egy Somogyi-féle szén-monoxid érzékelővel jártam így,ahogy Te.Hiába elemcsere,akkor is néha gondolt egyet ,és riasztott(még szabad levegőn is).Kuka lett a sorsa,nem érdemes szerintem ilyen dolgokkal játszani.
Üdv:András.
0
Szia!
Itt kapsz 4000.- Ft-ért ugyanilyet. link
Van még 6000.- Ft-ért. Szerintem vegyél egy újat. Az érzékelője, lehet, hogy már tönkrement. Az viszont szomorú, hogy leírást eddig nem találtam.
Üdv! Kalex
0
Sziasztok!
Én itt azt látom, hogy 10 betiltott szén-monoxid riasztóból 2 db Somogyi féle gyártmány. Meggondolnám ezeket vásárolni, és használni is....
Üdv: formasu
0