You are here

Hálózati RFI/EMI filter és 5V, 12V tápszűrő kapcsolás

42 posts / 0 new
Last post
Collider
Collider's picture

Sziasztok!
Tudnátok mutatni hálózati RFI/EMI filter és 5V, 12V tápszűrő kapcsolást?

Belekeveredtem a minőségi zenehallgatás lejtős világába, eddig sikerült olcsón kihozni. A tápellátásnál minden, aminek a nevében audio vagy hi-fi szó szerepel, minimum 10x-es áron indul. Marad a DIY vonal. A neten sok kapcsolást találtam, de mire kiderítem, hogy melyik jó, megöregszek. Megvásárolható holmi is érdekel, ha bevált, csak legyen megfizethető.

Nem sült galambot várok, csak infót kérek, kapcsolási rajzot, linket, bármit.

Comments
hifista

Helló!
Akkor mélyedjünk bele a témába.
A hálózati zavarszűrésre azért van szükség, mert a szép színuszos feszültségre rárakódnak mindenféle nem kívánatos zavarok, pl a különböző kapcsolók szikrázásaitól, vagy a fázishasításos készülékektől. Ez jól hallható, amikor a zene szünetében-vagy halkabb résznél- egy lámpát felkapcsol valaki a környezetünkben, ilyenkor "reccsen" egyet a rendszer. A legtöbb készülékbe építenek valamilyen egyszerűbb zavarszűrőt-leginkább egy kondenzátort, a kapcsolóüzemű tápok primer oldali zavarszűrése mutatja legjobban milyen komoly is ez a probléma..
A legolcsóbb megoldásra már hoztam példát korábban, ezt otthon ennyiért megépíteni nem lehet.
Vannak olyan "megszállottak" is akik teljesen egyenirányítják, majd újraépítik a színuszos feszültséget, de ez nagyon drága és nem hoz annyi hasznot, mint amibe kerül, viszont ha a pénz nem számít, erre is van lehetőség ( PS Audio ).
A trafós kontra kapcsolóüzemű vitára áttérve, én nem vagyok híve a kapcsolóüzemű tápoknak, túl sok zavart keltenek, majd attól igyekeznek szabadulni, ráadásul időnként sípolnak, a megbízhatóságuk, pedig messze elmarad a trafósoktól. Természetesen előnyeik is vannak, de a HI_FI területén egyedül a Subwooferekben használják, az igazán komoly gyártók. Vannak persze kivételek, de ezek inkább erősítik a szabályt.
Sokan felhozzák érvként, hogy szkópon sokkal simábbnak látszik a kapcsolóüzeműekből kijövő feszültség, de csak annak látszik.
A csöves erősítőknél a tápszűrés fokozottan fontos, ajánlom figyelmedbe a Conrad Johnson kapcsolásainak táp részét- sok van itt a tanyán.
Sok drága csöves erősítőnek a tápja bonyolultabb, mint maga az erősítő.
A trafós tápoknál van néhány alapszabály ami segíthet, jelentősen túlméretezett trafó és pufferkondi - lehetőleg oldalanként külön-külön, Az egyenirányító diódákkal párhuzamosan kerámia kondik, valamint a pufferekkel párhuzamosan is, hogy úgymond hűtsék a nagy kapacitású elkókat.
No ennyit bemelegítésnek.
Hifista.

 

0

Vote up!

You voted ‘up’

josef.48
josef.48's picture

Szia Hifista !Idézek soraidból: mindenféle nem kívánatos zavarok, pl a különböző kapcsolók szikrázásaitól/ Az elsö vezeték nélküli táv üzeneteket szikra adóval  létesitették .Szikrázáskor elektromágneses tér is keletkezik .Ha a szikra egy vezeték végén keletkezik az a vezeték  mint antena fog viselkedni és elektromágneses hullámokat sugároz ki.Ha a kisjelü audio fokozatók nincsenek árnyékolva  az elektromágneses hullámok a vezetékekbe (mint vevö antena)zavaró feszültségé válhatnak .Külömben Edmundsonal értek egyet /egy bizonyos ponton túl már csak parasztvakítás az egész /üdv.Jóska
 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

Világos a zavar, éppen ezért is szeretnék fellépni ellene. Egyéb zavarokról is olvastam máshol, nagyon mély téma.
A megszállottsággal kapcsolatban láttam már fura dolgokat, pl. 3milliós táp, félmilliós kábel, stb.
A szkópon, ha megfelelően nagyítom, a kapcsolóüzeműnél is kell látnom a zavart, nem?
A longitudinális hullámokkal mi a helyzet? 
Neten keresgélve ilyenek jöttek szembe: http://www.scintilla-buizenversterkers.nl/scintilla-buizenversterkers/zelfbouw/zelfbouw%20sites/DC-Blocker/DC%20Blocker.GIF
És ez létezik mindenféle verzióban.
Az 5V szűréséről még nem esett szó, ezügyben merre felé keresgéljek?

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: mielőtt ezzel foglalkozol, kérdés, van-e megfelelő, minden igényt kielégítő, megfelelő mennyiségű műsorforrásod, valamint előerősítő fokozatod.
Szükséges még egy hangrendszer és zajmentes  szoba is
A táp problémát akkus üzemmel megkerülheted

Bálint

1

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

Műsorforrás van, előerősítő nincs, hangrendszer van, zajmentes szoba helyett egy 3 hónapos gyerek van. :)
Szakmailag érdekel a tápszűrés.

1

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Szia Hifista!

Pár dologgal kapcsolatban vitába szállnék veled:

1. A kapcsoló üzemű táp kimenő jele nem csak "simábbnak látszik" de az is. Ráadásul mivel jóval a hallható frekvenciatartomány fölött működnek, ha a zaja kikerül a kimenetre akkor sem hallanád. Másrészt egy jó erősítő közös módusú elnyomása meghaladhatja a 60dB-t is. Tehát ha a táp zajos is, akkor sem kerül ki a kimenetre (kivéve a D osztályú erősítőknél). A problémát nem a DC-ben megjelenő kapcsolási zaj okozza, hanem a szabályozásból eredő modulációs termékek. De ezek sem a DC-ben jelennek meg, hanem a tápegység, főleg a trafó EM szórásában, ami rászuperponálódik a kis jelű hangútra.

2. Az egyenirányító diódákkal párhuzamosan kapcsolt kerámia kondiknak nem a zajszűrés a feladata. A záróirányba előfeszített diódán eső feszültség a pufferkondi és az AC csúcsértékének az összege. Tehát nagyobb mint az egyenirányított feszültség duplája. Ha erre még rászuperponálódik egy azonos fázisú tranziens (tüske) az tönkre teheti a diódát. Ez ellen véd a diódákkal párhuzamosan kapcsolt kerámia kondi. Azonban ez a tüske ki is kerül a DC kimenetre, így az egyenirányított feszültségen megjelenő tranziensek szempontjából kifejezetten hátrányos megoldás.

3. A sub-okban pont, hogy a leggagyibb termékekben jelenik meg a kapcsoló üzemű táp mert olcsóbb, könnyebb és kisebb. Ha valaki komoly sub-ot tervez abba nem tesz bele elektronikát, mert annak nem tesznek jót a mechanikai rezgések, megjelenik a mikrofónia, stb. Ráadásul akusztikailag el kell szigetelni a ládától, amit még soha sem láttam.

Alapvetően azt gondolom erről a high-end lobbiról, hogy egy bizonyos ponton túl már csak parasztvakítás az egész és arra mennek ki, hogy lehúzzák a hiszékeny vásárlót. Ha valamit el lehet adni drágán is, akkor miért ne, ha van rá kereslet.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

hifista

Helló!
Jól gondoltam én, hogy érdekes területen vagyunk.
Nem gondolnám, hogy súlyos vitába fogunk gabalyodni, mert sok dologban igazad, van.
Mivel általános tanácsot kért a kérdező, így nem szerettem volna ilyen mélyen belemenni a témába, így is úgy érzem,hogy túl terjedelmes amit írok.
Visszakanyarodva a kapcsolóüzemű tápokhoz, elvileg valóban simább a kijövő feszültség, azonban az a személyes tapasztalat -  a tapasztalat szót szeretném kihangsúlyozni- azt  mutatja, hogy a kapcsoló üzemű tápról üzemelő készüléknél amikor csöndnek kellene lennie akkor nincs csönd nyüzsög- jobb szót nem tudok a jelenségre.
Na a  subwooferekkel kapcsolatban azonban nem értek egyet veled. Én több neves subban találkoztam kapcsolóüzemű táppal pl: Monitor Audio W12, vagy Anthony Gallo TR1 és 3, és a nem High End de nem is éppen olcsó Harman Kardon-JBL csapat-ők újabban már a bejövő jelet is digitalizálják, végig így kezelik és csak a hangszórón lesz ismét analóggá.
Biztosan van sok olyan termék, ami ténylegesen nem javít semmit a minőségen -mint műszaki ember persze nem vagyok vevő mindenre - de én eddig azt tapasztaltam, hogy a drágább bizony jobb.. Biztosan itt is vannak kivételek, de én mindig azt tanácsolom, hogy meg kell hallgatni, aztán dönteni, megéri-e megvenni.
Röviden ennyi. Hifista.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

A terjedelmességet vissza ne fogd, végre van min gondolkodni.

Közben szembe jött egy ilyen: http://www.elektroncso.hu/cikkek/halozati_zavarszuro.php
Mondjuk az nem teljesen tiszta, hogy a kapcsolást, vagy a felette található leírást kell követni, nem ugyanazok.

0

Vote up!

You voted ‘up’

kozakg

Ez a zavarszűrő kapcsolás szimmetrikus volta okán mind a hálózat felől érkező mind a tápegység keltette zavarokat (ha kapcsolóüzemű) hálózat felé való kijutását eredményesen csillapítja és szerves része minden korrekt módon megépített kapcsoló üzemű tápegységnek. Teljesen hasonló kapcsolások vannak a zavarszűrős elosztókban is alkalmazva. Egy ilyen jót tesz egy normál, 50 Hz-es trafós készüléknél is.
Ezeknél sem fenékig tejfel manapság az élet.
Kb. két évtizede még a hálózat nagyjából "rendes" szinusz hullámnak volt látható egy szkóppal rátekintve. Manapság ez messze nem mondható el.
Nálunk például a két félperiódus teteje erősen vágott kb. 10 V-al a tényleges csúcsérték alatt. (bármely szkópommal nézve egy trafó szekunderén is!) A környezetben ezerszámra üzemeltetett mindenféle inverteres fényforrások, sw. üzemű tápegységek, stb... jóvoltából hihetetlen mértékű zavarok ülnek rajta.
A merrefelé keresgéljek kérdésre neves hazai szerzők átfogó elektrotechnikai könyveit ajánlanám akár papír akár elektronikus formátumban a neten szerezhető kétes szakmaiságú infók helyett.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

Ez jó hír, akkor a konnektor felől ez egynek jó lesz.
A 10D75L varisztort nem találom, mit rakjak be helyette?
Abból lehet gondom, ha a nyákon a vezetősáv túl széles? (10mm) Ha pont az kezd el antennázni, hibát vittem a rendszerbe.

0

Vote up!

You voted ‘up’

kozakg

A varisztor normál körülmények között szakadásként viselkedik. Csak túlfeszültség esetén jut szerephez, az LC szűrőhöz semmi köze.
Milyen nyákon, melyik vezetősáv? Ezt csak a pongyola fogalmazásod miatt kérdem. Ahová kell a nagyobb keresztmetszet, ott nem spórolhatod el büntetlenül! Ha aggódsz az "antennázás" miatt, tedd az egészet fémdobozba mint ahogyan a gyári zavarszűrős hálózati készülék ajzatok vannak.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

Értem a varisztort, a kérdés a típusra vonatkozott, mert ilyet nem találtam.
A nyákos kérdés arra vonatkozott, hogy ha gépen megtervezem és legyártom a nyákot, milyen szélesek legyenek a sávok. A fémdobozos segítséget köszönöm.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

A NYÁK fólia keresztmetszetét a rajta folyó áram alapján kell meghatározni: http://oktel.hu/tamogatas/muszaki-segedletek/rezvezetekek-terhelhetosege/
Adott rézvastagságú NYÁK esetében a szélesség már kiadódik. Az "antennázást" a fólia szélessége befolyásolja a legkevésbé, a hossza sokkal fontosabb. Ilyen kis impedanciáknál nem a vétel hanem a sugárzás a nagyobb probléma. Másrészt azt a "zavart" amit a hálózati trafó, az egyenirányító szűrője nem tud kiszűrni azt a szimmetrikus hálózati szűrő sem fogja. Ennek inkább az a jelentősége, hogy a készülék ne termeljen vissza zajt a hálózat felé. Viszont ha egy zavarszűrős elosztóba több készüléket csatlakoztatsz, akkor azok jobban "zavarják" egymást mint ha nem lenne ott a zavarszűrő. Ha korrektül akarsz eljárni, akkor minden készülék elé kell egy-egy zavarszűrő.

Alapvetően a hálózati trafós táp is zavart kelt a hálózaton, mert a rajta folyó áram nem szinuszos még akkor sem, ha a hálózati feszültség ideális szinuszjel. Ennek oka, hogy az egyenirányító diódák C-D munkapontban dolgoznak és csak akkor nyitnak ki amikor a szekunder feszültség meghaladja a puffer feszültséget. Minél kevésbé terheled a tápot (vagy nagyobb a puffer kapacitása) annál nagyobbak és keskenyebbek lesznek az áramimpulzusok.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

Ha megcsinálom rövidre, rakok elé egy ilyet: https://ae01.alicdn.com/kf/HTB1tlu6gBsmBKNjSZFsq6yXSVXaK/AIYIMA-35A-Rectifier-filter-Board-10000uf-50V-AC-to-DC-Audio-Amplifier-Supply-Power-Board-Diy.jpg, a kettőt beteszem egy fémdobozba, a dobozt földelem, azt beépítem egy műszerdobozba, trafós tápot dugok rá, azt is megszűröm, az már elvégezné a feladatot?

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Ne haragudj, hogy ezt írom de ha ennyire nem értsz az elektronikához, akkor előbb tanulgass. Ne foglalkozz hálózati feszültségről működő elektronikával mert életveszélyes!

A becsatolt áramkör egy egyenirányító, melynek a kimenetén kb. 340V DC lesz. Bekapcsoláskor kapásból felrobban mind a 4 db 50V-os elkó és leveri a biztosítékot. Másrészt a rádugott hálózati trafó nem működik DC-ről! A hálózati trafó DC-n kis ellenálláskén (kvázi rövidzárként) viselkedik és kapásból felrobban az egyenirányító híd is (ha még nem tette volna meg az elkók robbanásakor).

Inkább bízd egy szakemberre, vagy vegyél egy kész gyári EMI szűrőt. Bocsi, de ebből inkább kiszállok, mert nem szeretnélek olyasmire biztatni amibe belehalhatsz, vagy felgyújtod a lakást.

0

Vote up!

You voted ‘up’

kozakg

Bár a vastagon "szedettekkel" maximálisan egyet értek, azt hiszem, félre érted a szóban forgó panelke szerepét.

Ennek a kimenetéről táplálják a hálózati trafót. Az esetlegesen a hálózaton ülő pár tizedvoltos DC feszültséget a diódák nem engedik át, amikor pedig már kinyitnak, az elkókon csak a nyitófeszültségükkel azonos feszültség mérhető. A diódák nyitófeszültsége alatt az elkók gondoskodnak a normál AC összetevő átvezetéséről. A "gáz" akkor van ha e négypólus kimenetén rövidzár keletkezik valamilyen oknál fogva. Na akkor szaladjon ki merre lát....

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca's picture

0

Vote up!

You voted ‘up’

kozakg

Az inasoknak.
A kérdező ezt mutatta korábban aminek valóban a primer körben a helye!
https://elektrotanya.com/comment/407799#comment-407799

0

Vote up!

You voted ‘up’

imrus101

Hali!
Nem érti félre.
https://www.aliexpress.com/item/AIYIMA-35A-Rectifier-filter-Board-10000uf-50V-AC-to-DC-Audio-Amplifier-Supply-Power-Board-Diy/32880495843.html
Rá is van szitázva a nyákra a bemenetnél, hogy AC 20-30V * 2, a kimenetnél pedig, hogy VB-, GND, VB+, a leírásban meg benne van, hogy: Working voltage: three lines of AC <35V. Tehát ez egy sima egyenirányító plusz pufferkondik, a hálózati trafó szekunderére kell kötni.
imrus101

2

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

Azt én néztem be, hogy egyenáramra trafót dugok. Igazából kapálózok itt, hogy a filozófia valahogy gyakorlatba fulladjon.
Ilyen 4 kondis cucc létezik 230V-os kivitelben, most nem találtam meg. Az lenne a kérdés, hogy van-e haszna.

0

Vote up!

You voted ‘up’

kozakg

Azt a dolgot már korábban megtaláltad, ebben a hozzászólásban linkelted:
https://elektrotanya.com/comment/407799#comment-407799
Értelmesebbnek tűnsz mint ezek a huhogók! 
smiley

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca's picture

Létezik valóban, de az is DC-t csinál. Ami a cikkben szerepel, az első körben bőven jó neked. 275VAC-os VDR-t beleteszed, és kész. De sok készülékből (akár mosógépből is ) bonthatsz ilyet készen, gyárilag dobozolva.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca's picture

Szia!

Ha DC szűrést építesz, akkor ne csak egy nagy kondenzátorra bízd, dekádonként egy érték kell. Mindenképp legyen benne indukciószegény kondenzátor:

 

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

Köszi!

0

Vote up!

You voted ‘up’

kozakg

Lehetne látni az 5 és a 12 V-os táp kimenetén oszcilloszkóppal látható zavart? 
Mert van egy megérzésem hogy fantomokat kergetsz, és az egész "biszbaszra" semmi szükség nincs.
A hálózat DC szinttel való eltolódása lehetséges de ez csak kritikus mértékig gerjesztett trafóvasnál lehet probléma, ahol a DC szint által már az egyik félpriódusban telítésbe mágneseződik, mi által aszimmetrikus lesz a hálózatból felvett áram. Ebből egy normálisan tervezett szekunder oldali analóg táp kimenetén szerintem semmit nem érzékelhetsz.
A kábelezés (készülékek között) sokkal inkább meghatározó tud lenni a hallható zavarokat tekintve. /földhurok, árnyékolás bekötése és a kábel árnyékolásának minősége/
A téma ezotériába hajló oldalával nem kívánok foglalkozni, tisztelem mindenki "vallását"...

1

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

Az ezotéria része engem se érdekel, de a tiszta áram hallható. Kipróbáltam egy 40.000 Ft-os 5V tápszűrőt, 3 napig teszteltem, hallgató a különbség, érzékelhető a haszna. Az már más kérdés, hogy nem költenék többet tápszűrőre, mint amennyi maga a DAC. Gondoltam, majd kapok pár rajzot és szkóp mellett összerakom. Az a baj, hogy ahogy erősítőhöz vagy bármihez keres az ember szűrőt, rögtön jön az audiophile háborúskodás, fantomok, biszbasz stb. Nem gondoltam volna, hogy nem foglalkozott tényleg senki törpefeszültség szűrésével. Ez az én hibám, részemről ennyi, köszönöm annak, aki segített, aki meg nem tud, csak lebeszélni, nem tudom, minek ír ide.

0

Vote up!

You voted ‘up’

kozakg

Az engem igazán érdeklő terület a mérőműszerek világa. Ott aztán igen gyakran felmerül a jó szűrés szükségessége. A mikrovoltok világában minden számít. És nem a szubjektív vélemények döntenek hanem a mérhető adatok hogy az adott műszer egyáltalán használható e a feladatára.
Ez a DC leválasztó panel úgy látom nagyon megtetszett neked, használd egészséggel, ha annyira jó, nem kell hozzá mások megerősítése sem, tégy belátásod szerint.

1

Vote up!

You voted ‘up’

hifista

Helló!
Csak egy kis ellenvélemény.
A szubjektivitást lehet szidni és szapulni, de lássuk be attól, hogy valami nem mérhető, még nem jelenti azt, hogy az nincs is.
Példának okáért igen sok pénz elköltése után sikerült mérésekkel kimutatni a Higgs boson-t, vagy a Sagittarius A-t, pedig évmilliárdok óta ott vannak, csak nem tudtunk róla, és így aztán detektálni sem tudták.
Szóval lehet mindenféléket mondani és írni, de hát már az "hülye" Einstein is mindenféle gravitációs lencséket vizionált, aztán jó sok idő múlva meg kiderült, hogy igaza volt.
Félre ne értsd, nem magamat hasonlítom Einsteinhez, csak próbálok a ma még megmérhetetlen " szubjektív " dolgok mellett érvelni.
Hifista.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

A szubjektivitás inkább ott van jelen, hogy ki milyennek hall egy fejhallgatót vagy dac-ot. Gyakran folynak viták arról, hogy az egyik fejes basszshiányos vagy ellenkezőleg. A tiszta táplálást általában minden képzett hallású ember észre veszi. Telefontöltőről táplálva a dac-ot koszos a hang, szűk a tér, az énekes hangja fedett. És aztán jön a 40.000-es táp, aminél kiderülnek a dolgok. Ilyen tapasztalat után az ember azért elgondolkodik. :)

0

Vote up!

You voted ‘up’

cs_laci

Szia,
Ha alkáli elemekből raknád össze a tápot? Ott nincs zavaró zajfeszültség a tápon. (Csak az 5V-ot vagy 4.5V vagy 6V lehetőséggel kapod.) LR20-as (Goliat D) méretűből összerakva 1 évig biztos nem kell cserélni... darabja meg kevesebb mint 500Ft áfával.
Ez csak egy vélemény...
Üdv: cs_laci

0

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

Látom a technológia előnyeit, de nem szimpatikus (túl egyszerű). Régebben ezt választottam volna, de azzal a gondolattal, hogy majd megcsinálom táposra.
Precíziós referencia feszültségforráson gondolkodom.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca's picture

RC tápszűréssel szerintem bőven kielégítő eredményt kapsz. 10 Ohm, és 10000uF, persze a nagy elkó mellé kisebbeket, majd fólia és kerámia kondenzátor. A DAC-ok nem az időben lassú változásokra kényesek mint pl egy 7805 melegedésre fél óra alatt 10-15mV kimenőfeszültség-változása. 

0

Vote up!

You voted ‘up’

kozakg

A telefontöltő az egy TÖLTŐ! Nem készülék, főleg nem bármennyire is "HIFI" készülék táplálására való!
Mint tápegység, egy szemét kacat!
A többit nem kommentálnám.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: a DAC sem ér fel egy analóg lemezjátszóhoz

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia:
Ámen

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

kozakg

A vezetősávok méretezéséhez lásd a csatolmány 12. oldalát.
Különböző lemezekre külső, belső (több rétegű panelnél) adott melegedésre megengedett terhelő áramokhoz tartozó vezetősáv szélességek inch-ben.

A VDR -ednek keresd meg az adatlapját és a főbb adatai alapján egy komolyabb alkatrészkereskedő weblapján ahol a keresés sok szempont szerint szűrhető, találj hozzá hasonlót! Ilyen pl a Farnell oldala. De ez mint említettem a zavarszűrés oldaláról tekintve közömbös alkatrész. Ez max. akkor jön jól ha a hálózaton nálad vagy a közelben megszakad a nulla vezető és drasztikusan elbillen a fázisok közötti "egyensúly" és a dugaljadra akár 400V kerül. Ilyenkor átmegy zárlatba a VDR és a kismegszakító leold, s némi szerencsével párosulva a ketyeréd megússza a dolgot.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

Köszönöm!

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: valódi Hi-Fi (high-end)készülékben nem használnak kapcsoló üzemű tápot

Bálint

2

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Szia!

Alapvetően egyet értek, de ha megnézed az új Technics erősítőket, nem csak a tápegység de a végfok is kapcsoló üzemű (D-osztály). Nyilván van előnye is, de én sem szeretem.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

hifista

Helló!
Érdekes területre keveredtél. Itt aztán nagyon sok minden szóba jöhet, a legegyszerűbb és legolcsóbb pl:
https://www.vatera.hu/halozati-zavarszuro-250v-6a-powertec-gd06-dk52lc-2...
A szekunder oldali tápszűrés annak a függvénye, hogy trafós, vagy kapcsolóüzemű a tápegység.
Mit szeretnél építeni? Erősítőt, hangfalat, DAC-ot?
Én is építettem sok mindent, de majd 40 év tapasztalattal ki merem jelenteni, hogy igazán jó minőség nem érhető el DIY módszerekkel.
Természetesen egy bizonyos szintig el lehet jutni, de azon túl már nagyon apró eltérések is számítanak -alkatrészek, vezetékek minősége, vagy a NYÁK vezetősáv szélessége, meg sok egyéb dolog.
Nagyon sok komoly és drága készülék rajzom van, ha érdekel segítek, de ennyire általános adatok alapján nehéz, konkrétabb információk kellenének.
Hifista.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Collider
Collider's picture

Szia!
Nem szeretnék építeni, nem szakmám az elektronika, csak hobbi, de van műhely szkóppal, meg ami kell. Erősítőt már egyébként építettem.
Kínai, jó nevű, olcsó DAC és csöves erősítő van a láncban. A teljesítményelektronikai része érdekelne a kérdésnek, annak is a szűrés része.

Valóban érdekes terület. Azt mondják, hogy a DAC-ot lineáris táppal hallják jobbnak, míg más a jól szűrt kapcsüzeműre esküszik. Ez még eldöntendő kérdés, mindkettőt ki fogom próbálni, ha lehetőség (kapcsolás) adódik rá. Az SMPS felé hajlok jobban.

A hálózati 230-at szeretném DC-től és minden zavartól mentesíteni, a tápból pedig megy 5V a DAC-ba és egy másikból 12V az erősítőbe. Ezeket is szeretném szűrni, SMPS-nél úgy tudom, hogy nagyfrekvenciás zavarok vannak jelen.

0

Vote up!

You voted ‘up’

More similar content