You are here

Hegesszünk kondival

35 posts / 0 new
Last post
leberbali

Sziasztok!
Most találtam, ponthegesztő hobbi szinten egész jó:
http://www.elektroda.pl/rtvforum/viewtopic.php?t=2548359
Valaki próbált már hasonlót?

Üdv
LBalázs

Comments
steiner

Üdv !
Sokkal egyszerűbb és hatékonyabb ponthegesztőket lehet megnézni YouTube-n,mikrohullámú sütő trafójából készítve,bár azzal ilyen nagyon finom kis dolgokat valószínű nem lehetne hegeszteni.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Szamizdat

Sziasztok!

Olvastam a címszereplő lengyel cikket (szörnyű Gugli-fordításban). Van 12 db 10000 uF/25V kondim és egy(kettő) db T25-11 szovjet tirisztorom (Umax lényegtelen, de 1100V), 25 A I(O),

Üdv: Szamos

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia:erre nem tudok receptet, ez egy sokváltozós dolog
Itt tulajdonképpen megfelelő energiamennyiség beviteléről van szó.
Ez változik az anyagmennyiségtől, anyagminőségtől, keresztmetszet nagyságától, a hegesztőcsúcsok anyagától, az összenyomó erőtől.
Sok kísérletre lesz szükséged
A szomszédban levő akkusnál a gépen van egy táblázat ikonokkal, betűkkel, számokkal,
áramra, időre vagy feszültségre utalás nélkül
3 potméterszerű gomb van rajta

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Sandor100

Szia:

Csatlakozom Bálint véleményéhez, nincs recept. Probálkozhatsz nagyobb töltö feszültséggel, kisebb kapacitású kondival. A tirisztor helyett nagyobb áramút javaslok (100A).

Üdv

0

Vote up!

You voted ‘up’

Szamizdat

Szia,

ha vegyesen kapcsolom a kondikat, lesz 0.06F/50v (gyak.max.48v), így igaz, 2x annyi energiát kapok (E=0.5xCxUad2), de ígyis-úgyis kérdés, mennyi a kisülési idő? Elméletileg a 10ms x 800A téglalap területébe bele kell férnie a valóságos tűimpulzus alatti területnek (integrálszámítás, a terület az energiát adja, amely melegíti a pn átmeneteket). Sajnos, fogalmam sincs az impulzus (függvény)alakjáról, még kevésbé a tényleges kisülési időről (talán szkóppal egy nagyáramú söntön. De nagyon kell figyelnem, mert nem tárolós a szkópom). Egyébként is régen volt az egyetem, 32 éve, de ha ki is tudnám számolni, sejtelmem sincs, tud-e hegeszteni :-). Szép dolog az elmélet, de gyakorlati haszon nélkül lósz.rt sem ér.

Üdv:Szamos

0

Vote up!

You voted ‘up’

ty

Köszönöm a válaszokat.
Úgy látom itt egy nagyságrenddel nagyobb az áram is és a feszültség is mint gondoltam.
Ez megmagyarázza, hogy miért nem járható amit elképzeltem.

0

Vote up!

You voted ‘up’

ty

Valaki elmagyarázhatná, hogy mi ennek a technológiának az előnye.
Ha megfogok egy akkumulátort az is egyenáramot ad, alacsony feszültségen.
Az áramkorlátozás megoldható többféleképpen is, a kellően rövid impulzus pedig nem hiszem, hogy nagy kaland lenne, mert 100 Amper körül simán kapcsolnak FET-ek.
Szóval miért jó a kondi?

0

Vote up!

You voted ‘up’

thanatos
thanatos's picture

Szevasz, Ty!
Elméletileg a feltöltött kondi belső ellenállása 0 (gyakorlatilag persze nem), igy rövidre zárva akkora áram-impulzust ad, amekkorát nem szégyell!Egy egyszerű példával élve: ha egy verekedés alkalmával( ne adj'Isten) valakit szeliden eltolsz magadtól, meghatározott mennyiségű munkát végzel. Ha pontosan ugyanennyi munka befektetésével jól pofán vágod, az eredmény nem egészen ugyanaz, igaz?
A legjobbakat: Thanatos

0

Vote up!

You voted ‘up’

Transzduktor
Transzduktor's picture

Szia!
Van előnye a kondenzátoros hegesztésnek. Van néhány alkalmazásterület ahol igencsak bevált egyedi tulajdonságai miatt:

1. Igen nagy fajlagos teljesítménysűrűség. Ez apró alkatrészeknél nagy előny és igazából csak ehhez használható. Az igen rövid folyamat (0.001s vagy még kisebb idő) szükséges vékony pléheknél meg huzaloknál.
2. A kicsi, kontrollálhatatlan minőségű felületen (pl. csípett drót) leolvadást és egyenletes hegedést biztosít. A nagy (cca. 100V) indítófeszültség átégeti az oxidréteget és kidolgozott mechanikai megoldásnál ívvel olvasztja elő a felületeket.

Az igazán jellegzetes alkalmazásterülete a izzólámpa és elektroncsőgyártás. Ha megnézitek egy hálózati villanykörte elektromos bevezetéseit, megfigyelhetitek hogy az három darabból áll (általában). A búrán belül vastag huzal van, amely rá van lapítva az izzószálra. A másik vége az ólomüvegből készült állványba van belapítva. Persze csak röviden, hogy repedést ne okozzon, de azért kicsit rögzítve legyen. Itt azonban az üveg többnyire jól láthatóan buborékos, ezért egy spéci úgynevezett "palásthuzal"-ban folytatódik a lapítás alatt (szép pirosas színű). Ez biztosítja a vákuumbiztos átmenetet. Utána egy igen vékony szál következik, amely néha sikeresen megelőzi az automata leverését. Némely izzóban egészen kidolgozott kis biztosíték van kialakítva. Itt négy huzaldarab van sorbaforrasztva. Na, ilyet csak kondenzátoros hegesztéssel lehet csinálni, és ez már ki volt dolgozva nagyapáink idejében. :yes:

0

Vote up!

You voted ‘up’

thanatos
thanatos's picture

Szevasz, Transzduktor!
Ne haragudj, de
- az izzólámpa elektródái un. dumetből készülnek ("kettős fém")azért, hogy az üveg és a fém hótágulását valamennyire "egymáshoz igazitsák", a mikrorepedések elkerülése céljából, a hajszálvékony tartók anyaga pedig molibdén, ami egy gonosz szerzet.
- a hagyományos izzók szilikát-üvegből (nátrium-boro-szilikát) készülnek, mivel ez a legolcsóbb, és a célnak tökéletesen megfelel, az ólomüveg baromi drága lenne (a halogén-izzók burája készül kvarcüvegből, ami az árán is meglátszik, a sokkal magasabb hőmérséklet miatt, ólom-üveget a képernyőkhöz használnak - ezért olyan iszonyat nehezek - , a keletkező rtg-sugárzás elnyeletésére).
-az a lik nem buborék, hanem a szivócsonk vége: a kis belső csövön keresztül szivattyúzzák ki a levegőt a burából, ill. ezen keresztül töltik fel a megfelelő gázkeverékkel a herkentyűt.
- az elektroncsövek bevezetéseinél látható piros valami réz(I)oxid.
(Remélem, a fentieket nem kioktatásnak veszed - nekem ez a tanult szakmám.)
A legjobbakat: Thanatos

0

Vote up!

You voted ‘up’

Transzduktor
Transzduktor's picture

Szervusz!
Nem veszem kioktatásnak amit írtál, mert nem jól értettél meg néhány részletet. Az égő állványzatnak nevezett középső szerelvénye nem a legolcsóbb üvegből készül, hanem régebben csakis ólomüveget használtak erre a célra. Lehet hogy már változott a mostani szériáknál az összetétel, de valószínűleg mindmáig nem okosították ki olcsó üvegre.

A villanykörte állványa más üvegből készül mint a búrája. Ennek az az oka, hogy még az alacsonyfrekvenciás váltófeszültséget sem igazán bírná ki a forró üveg, nem hogy a régebben általánosan használt egyent. (Én tavaly láttam meghalni egy égőt állványösszeolvadásban, eltartott vagy egy percig. Biztosan már egy "továbbfejlesztett" példány volt. Lehet hogy még megvan valahol.)

Azt nem tudom biztosan, hogy magyarországi üzemekben mi a legbefutottabb szakkifejezés a vákuumátvezetésekre kifejlesztett spéci huzalokra, de Cseh és Magyar szakirodalomban is találkoztam már a palásthuzal kifejezéssel. A gyakorlatban legelterjedtebb a Fe42Ni-Cu, ami átmeneti üveggel vagy bóraxal van bevonva. (Használnak még egyebeket is pl. Fe25Cr. Ja, ezt még le kell írnom, még ha el sem hiszitek, akkor is: Én láttam, ahogy ez a kényes többrétegű huzal a földre letett tekercsről szabadon ment két méter hosszan a mocskos betonpadlón csúszva a kondenzátorhegesztő-automatáig. Utána sem volt semmi tisztítás. Igen, ott aztán voltak kétdiplomás menedzserek, na meg "német precizitás"!)

Persze hogy a rézoxidoktól piros az átvezetés, hisz valahol úgy írják, hogy ellenőrzötten oxidálják is a rézréteget a "bórax" felvitele előtt (bár eléggé titkolják ezeket a részleteket a gyártók). Ki van ez találva rendesen, ezért nincs semmiféle gázfelszabadulás mint a száltartó huzal körül. (Nézd meg nagyítóval, biztos találsz bubis példányt. Nem a leszívócső kifújására gondoltam, amit a lapítás után csinálnak, már később a szálszerelő gépen a molibdénszálak beolvasztásakor - ha jól emlékszem.)

0

Vote up!

You voted ‘up’

Transzduktor
Transzduktor's picture

Ez még ide tartozik:
Itt az állvány a bevezető huzal szakadása miatt olvadt szét. Amikor az izzó karima eléggé kitágult, nem bírta már magát izzásban tartani, és az égő kialudt. Az izzószál épen maradt és korlátozta az áramot az olvadás kezdeti fázisában. Az égő nem túl régi darab, "Holešovice"-n készült a pecsétje szerint (230V/100W). (Bemutatgatok ezt-azt, remélem nem vagyok túl fárasztó. :D Legalább ennyi értelme legyen a sok szemétnek amit tartok otthon.)

0

Vote up!

You voted ‘up’

thanatos
thanatos's picture

Szevasz, Transzduktor!
Nem akarok vitatkozni - én mindenesetre nem egészen igy tanultam anno igen régen a Kandón, és nem is teljesen igy láttam az EIVRT (azaz Tungsram, Isten nyugtassa!) Váci úti illetve kaposvári gyárában!
A legjobbakat: Thanatos

0

Vote up!

You voted ‘up’

clarke2001
clarke2001's picture

Kezdő mérnök voltam a vasúton, egy öreg műszerész mesterrel sokat dolgoztam együtt (hálisten). Villogtam neki ahogy kell, szabályozások, oszcilláció, nemlinearitás, magyaráztam neki bőszen a kapcsolásokat. Aztán egyszer letörött belül a pillanatpáka vezetéke ... majd én Pista bácsi, hazarohanok az enyémért. Fontosságom tudatában letrappoltam a távot oda-vissza, mire visszaértem, az öreg vígan dolgozott a megjavított pákával. Egy elkóval forrasztotta meg ... :-)

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kis Kíváncsi
Kis Kíváncsi's picture

Szia!
A kondenzátorban tárolt energia 0.5xCxU a négyzeten, ahol U a kondenzátor feltöltési feszültsége Volt-ban, C a kondenzátor kapacitása Farad-ban. Ezek szerint a különböző feszültségre töltéssel állíthatjuk be kívánt energiát. A képletből látszik, hogy a feszültség növelése négyzetesen hat az energiára, a kapacitás változtatása egyenes arányba hat.(2x-es kapacitás 2x-es energia azonos feszültségen.)
Üdv.: István

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kari

Szia KK!
"A képletből látszik, hogy a feszültség növelése négyzetesen hat az energiára, a kapacitás változtatása egyenes arányba hat."Biztos vagy benne, hogy a kepletet jol irtad be/le?
Kari

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca's picture

Szia Kari!

Szerintem téged is megkevert a kucu. Vagyis a Q=C*U, ami a töltés mennyisége, az energia pedig valóban az, amit István írt.
http://wiki.ham.hu/index.php/Kondenz%C3%A1tor

Üdv: Jácint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kis Kíváncsi
Kis Kíváncsi's picture

Szia!
A keplet:
tarolt energia=egyketted C-szer U-negyzet.
Istvan

0

Vote up!

You voted ‘up’

Pista47

Szia Kis Kíváncsi!
Jó az általad írt képlet, annyival toldanám meg, hogy az energiát annak idején ('64-ben) W-vel jelöltül, a mértékegysége pedig Ws, vagy másképpen Joule.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kari

Szia ty!
Mint bb irta; "A közönséges aksik nem nagyon szeretik a rövidzárlatot."
Annyira nem, hogy akar fel is robbannak_nem tul kivanatos az eredmenye...
Kari

0

Vote up!

You voted ‘up’

ty

Oké, de egy 10Ah LiPo aksinak 50A az nem rövidzár, hanem kb. az üzemi árama.
És 50 Amperrel már elég sok mindent meg lehet hegeszteni.
Ettől függetlenül lehet, hogy az üzemi terhelését sem szereti impulzusban megkapni, nem tudom.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: pillanatnyi, kis helyre koncentrált hőterhelést ad, az akkuk nem szeretik a 40-50 C fok feletti hőmérsékletet.

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Boldogblog

Szia, sziasztok!

A közönséges aksik nem nagyon szeretik a rövidzárlatot.
A ponthegesztésnek, meg pont a zárlati áram a lényege.

Persze egy induktív energia tárolóval megoldható. De a tekercs az nagyobb méretű, tömegű, mint az azonos energia eltárolására alkalmas kondenzátor.

Vadászom, Utamból Kotródj! (Fekete István)

0

Vote up!

You voted ‘up’

ncfero

Szia!

Hasonló kondis tirisztoros ponthegesztőt használunk mi is lítium elemek forrasztható vaslemezes fülezéséhez. A mi hegesztőnk kb 80000uF elkóból (asszem 4x20000uF) áll. A gyújtást PM2-11 mikrokapcsolóval kapcsoljuk. Kihagytuk a FET-et. Pár 100 Ohm ellenállás a géttel sorba. Van egy 24V-os kapcsoló táp a töltéshez. Pár Ohm soros R a kondik töltőáram korlátozásához. (A táp bírja el az áramot!!) A hegesztő áramot kettő elektródán át vezetjük a lemezhez. Kihegyezett 1,5-2mm átmérőjű vörösréz huzal. Igy kettő ponton hegeszt egyszerre. Kb 0,2-es lemezt tudunk hegeszteni. Készítettünk egy nagyobbat is ez 100 000uF elkó 40V feszre. Ezt beállítható tápról járatjuk. Itt már csak egy elektródával hegesztünk. Vörösréz alaplemez, kézi patentozó (textil iparból) az összenyomó erőhöz, és menetes réz elektródabefogó. 40V fesszel M4-es hegeszthető csavart is feltudunk tenni 1mm-es korrlemezre. Amíg kialakult a technológia kicsit káromkodtunk, kicsit őszültünk, de végül is összejött. Az elkók impulzus üzeműek legyenek, menetes kivezetéssel, és vastag rézlemez sinnel összekötve. A munkakábel is vastag ámde hajlékony. Ha hegesztésnél leragad az elektróda, tudd megszakítani a töltőáramot, akkor nem fog a felület "fröcskölt" lenni ahogy megszünteted a kontaktust!
Praktikus szerkezet.

Üdv Feri

0

Vote up!

You voted ‘up’

TAKLACO
TAKLACO's picture

HELLO !
Feltolthetned a ponthegeszto kapcsolasi rajzat.

UDV.:LACI

0

Vote up!

You voted ‘up’

jandu

Sziasztok,

a kondik miatt nem aggódok. Én egy nagy kapacitásút használok és feltöltés után "direktben" (nem tyrisztoron átt) sütöm ki! Az még brutálisabb, és a kondinak semmi baja.
Viszont a lengyel kollégátol eltérően az elektródák szénrúdacskák egy AA elemből. Ez azért is van, hogy a hegesztendő drótokhoz ne tapadjanak oda.

jandu.

0

Vote up!

You voted ‘up’

mpisti

Az összes hordozható csaphegesztő hasonló elven működik. A kondi kapacitás 100000-400000 uF . Van tirisztoros és FET-es verzió is.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

üdv az akkumulátorboltban is kondenzátoros hegesztéssel rakják fel az érintkezőket.

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca's picture

Szia!

Ha megfelelően korlátozva van az áram, hogy a kondenzátorok is elviseljék károsodás nélkül, akkor jó lehet.

Üdv: Jácint

0

Vote up!

You voted ‘up’

leberbali

A rajzot elnézve pont a kondikért aggódnék én is.

0

Vote up!

You voted ‘up’

mikrobi

Sziasztok!

A kondik nem sínylődnek meg,ha pl. 200A a csúcsáram, de az eloszlik a kondi tagokra, így már nem sok az áram. A gyűjtő sin viszont izmosabb, és elbírja.
Folyamatos üzemben lehet szétfőne a rendszer, de ez impulzus módban megy.
(Hasonlatképp egy 20mA-es led is elvisel 200mA-t ha másodpercenként 0.1 mp-re villantjuk fel)

Elektródaként jó ötlet a szén rúd (elvileg az elemekből most is kitermelhető) és tuti leragadás-mentes.
Nekem az AVI hegesztés jut róla eszembe, ahol volfrám tüske dolgozik csepp-mentesen.

0

Vote up!

You voted ‘up’

ncfero

Sziasztok!

Amikor készítettem a kondis hegesztőt kíváncsiságból megmértem a hegesztő áramot. 150A-es 60mV-os söntön keresztül folyattam az áramot. Úgy emlékszem 1V nagyságú impulzust mértem szkóppal. Az időkre nem emlékszem, pár msec lehetett, de a 2500A meglepett. Szép nagy Tesla tirisztor bírta.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: a gyárin is wolfram tüskék vannak.
Nehéz hegyezni, igaz ritkán, de gyémántkő kell.
A gyáriban nem csak a feszültséggel, hanem a kondik számával is variálnak.
Varta boltban láttam.

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Pista47

Szevasztok!
Nem lehet túl komoly ez a dolog.
A REMIX-ben rengeteg ponthegesztésünk volt, pl: a P7271, és a P7272 potméterek leszedő szerkezete két alpaka alkatrészből volt összeponthegesztve.
Az elejében nem volt korrekt elektronikájú ponthegesztőnk, sokat küzdöttünk velük.
Később kaptunk normális ponthegesztőket.
Réz elektródák között hegesztettünk, a wolfram elektróda nem igazán vált be.
Egy műszakban cirka 1500db-ot, az 3000 ponthegesztés. Nagyjából ennyire emlékszem, régen volt.
A hegesztések akkor voltak jó minőségűek, ha kicsi idővel (fél periódus), és nagy árammal történt a hegesztés.
A beállítás kevés szórást viselt el, pl: ha az elektróda kezdett kitompulni, a hegesztés kezdett leszakadni a próbadarabokon.
Ez mondjuk összecseng a kondenzátoros megoldásra. A kondenzátoros módszernél nem tudom elképzelni, hogy korrektül egyforma paraméterűek maradnának az impulzusok. Bár, így kipróbálás nélkül nem igazán lehet tudni.
Üdv.: Pista.

0

Vote up!

You voted ‘up’

More similar content